AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 4. évfolyam (1962)
1962 / 3-4. sz. - SÁNDOR VILMOS: A gabonacséplés gépesítése Magyarországon
A GABONACSERTÉS GÉPESÍTÉSE MAGYARORSZÁGON 40. század elején Angliában már az elterjedt mezőgazdasági gépek sorába tartozott, s 1802-től (stabil) gőzgépmeghajtást is alkalmaztak.11 A cséplőgép ez idő tájt jelent meg Magyarországon is.12 Asboth János, a Georgikon tanára 1802. évi „gazdaságbéli utazásáról" írt feljegyzéseiben elmondja, hogy Lepsényben, a Novotny-féle gazdaságban a rostálást is egyben végző cséplőmasinát látott. Enyingen a Batthyány-uradalomban két cséplőgépet állítottak be egy erre a célra épített hosszú csűrbe. A járgányos, méregdrága cséplőgépeket — a hédervári, polgárdi és más uradalmak számára is — egy stájerországi órás szerkesztette.13 Hasonló csűrbe épített cséplőgépek működtek a század elején Ercsin, Magyar-Atádon, Ádándon (Somogy m.), Novákon (Győr m.), Mezőhegyesen, Munkácson, Beregszászon, Nyírbátoron, Alcsúton, Kálozon. E gépek nagyrészt a Merkle-féle minta alapján Németországban vagy Ausztriában készültek. A „csűri cséplők"-nél a verőléces dob-és kosárrendszerű cséplőszerkezet szalmarázóval és szelelő rostával épült egybe.14 Az első magyar mezőgazdasági gépgyáros, Vidacs István az 1830-as évektől kísérletezett — nem is sikertelenül — külföldi minták alapján cséplőszerkezetek készítésével.15 1840-ben Pápán készült egy „skót" rendszerű kétemeletes cséplőszerkezet Tandl Mihály műhelyében. A három szinten elhelyezett szerkezetet négy ló hajtotta,és 12 munkás kellett a kiszolgálásához. A második emeleten működött a cséplő, az alatta levő elsőn a szelelő rosta, ahonnét a gabona közvetlenül a földszinten levő magtárba ömlött.16 Lovrinban (Torontál m.) a Németországból származó, 3 lóval hajtott egyszintes cséplőt Vidacs István szerelte össze 1842-ben. A Magyar Gazda ennek rajzát is közölte. Érdekessége, hogy a két tisztítóműves, elevátoros szerkezet elrendezése feltűnően hasonlít a 100 évvel későbbi modern cséplőgéphez.17 E bonyolult és főleg drága szerkezettel szemben az 1840-es évektől inkább a szállítható egyszerűbb járgányos cséplőgépek kezdtek elterjedni. Szíjj Sámuel pesti „erőművész" 1845-től hirdette az egylovas járgányos cséplőgépet. A járgány koronakerekét rendes áttétellel olyan magasra helyezte,18 hogy a ló elfért a hajtórúd alatt. De ha a XIX. század első felében néhány nagybirtokon használatba is vették a stabilan felépített járgányos „csűri" cséplőgépet, a feudális termelési viszonyok közepette nem tudott elterjedni. A méregdrága gépek még olyan birtokon sem tudtak meghonosodni, hol „a gazdasági munkák körül a kézhiány nagyon érezhető volt".19 A robotoló jobbágyra nem lehetett a gépet bízni, s a bérmunkás is kenyerét veszélyeztető ellenség módjára bánt vele.20 11 Lilley S. i. m. 187. 1. 12 A kontinens más országaiban való megjelenésének időpontjáról csak szórványos adatokkal rendelkezünk, így pl. Nyugat-Poroszországban az 1840-es, Oldenburgban az 1850-es években kezdtek a járgányos cséplőgépek terjedni. — Bensing, Franz : Der Einfluss der landwirtschaftlichen Maschinen auf Volks und Privatwirtschaft. Breslau 1897. 20—3. 1. 13 Szántó Imre : A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetichbirtokon 1711—1850. Bp. 1954. 144. 1. 14 Levin H. i. m. 216. 1. 15 Vidacs 1830 körül Seidl-féle utánzatú cséplőgépeket készített Fechtig bárókulcsi és Lipthay Antal, valamint Szapáry József gróf komlósi uradalma számára. ^ Levin H. i. m. 218. 1. 17 Uo. 220—1. 1. 18 A bálványfának nevezett forgóoszlopra. 19 Asboth János 1802. évi utazásai. 20 Az ercsi uradalomban az 1800-as évek elején a jobbágyok felgyújtották a cséplőgépet.