AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 7. évfolyam (1965)

1965 / 4. sz. - VÖRÖS ANTAL: A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon 1880-1895

A TEJGAZDASÁGOK KIALAKULÁSA A DUNÁNTÚLON 1880-1895 485 Ezeken az értékesítési bajokon a minisztérium, illetve a tejgazdasági felügyelő az országos sajt- és vajszövetkezet létrehozásával igyekezett segíteni. Közel két esztendei szervezkedés után földbirtokosok és kereskedők társulása­ként jött létre a szövetkezet, hogy a hazai sajt- és vajtermékek értékesítését központosítsa és a beérkezett árut forgalombahozatal előtt minőségileg osztá­lyozza; ha szükséges, a sajtokat tovább érlelje, s ezáltal biztosítsa, hogy a kereskedők egyforma minőségű árut kapjanak. A szövetkezet 1887-ben kezdte meg működését és 24 ezer forint értékű árut hozott forgalomba. A próbálkozás már első esztendejében jelentős veszteséggel zárult, részben a beérkezett ter­mékek rossz minősége, részben az üzlet vezetésével megbízott, fizetett tiszt­viselők hanyagsága miatt. A következő évben már egy pesti kereskedő a szö­vetkezet cége alatt bizományosként vezette az üzletet.50 Ez a vállalkozás sem oldotta meg azokat a problémákat, melyeket a hazai készítmények gyen­gébb minősége okozott. A „termelők és a kereskedők ellentétes érdekeit" a szövetkezet sem tudta megszüntetni, s a közöttük dúló harcnak az áldozata lett e szövetkezet is.51 Az országos vasszövetkezet megalakulásával egy időben Vas megyében, ahol Budapest környéke után a tejgazdaság a legjobban kifejlődött, magántő­kével létesült a „Sárvári vajkiviteli vállalat", mely elsősorban exporttal fog­lalkozott. A már említett répcevölgyi szövetkezet is nyilván annak köszönhette létrejöttét, hogy előzőleg már a közelben alakult egy tejtermékek értékesítésével foglalkozó vállalat. Ezenkívül Egán felhívása nyomán svájci vállalkozók is települtek be, elsősorban a hegyvidékre és a Dunántúlon Vas megyébe. A tejtermelés és tejgazdaság az 1880-as évektől kapott lassan nagyobb jelentőséget az uradalmak bevételeiben. Egy-két uradalmat kivéve ugyan még — mint láttuk — viszonylag kicsi a tehénlétszám, de a mezőgazdaság ezen új ágának megalapozása erre az évtizedre esett. A gabona- és gyapjúértékesítés nehézségei következtében ekkor kezdték új irányban keresni a megcsappant jövedelmek fokozását. A fővárosi tejszövetkezetnek voltak olyan tagjai, akik már a 80-as években 15 — 20 ezer forint tiszta bevételhez jutottak a tejértéke­sítésből.52 Hogy mit jelentett a tejgazdaság meghonosítása, azt 1887-ben Pirkner János, a pozsonyi tejszövetkezet egyik szervezője és alapítója, csalló­közi földbirtokos, a későbbi országos tejgazdasági felügyelő így foglalta össze: „Azon 200 — 250 forint, melyet a tejcsarnokból havonként nyerek, roppantul megkönnyíti gazdaságom vitelét. Míg ezelőtt 5—6 évvel, mindig szerény igé­nyeim lévén, 300 holdas birtokom után gond nélkül megélhettem, azóta igen megismerkedtem egy gazda zavaraival, úgy annyira, hogy már-már kételked­tem abban, hogy egy 300 holdas gazdaságból a legnagyobb­ erőfeszítés mellett szerényen is meg lehessen élni. Ezen gondok ma már nem gyötörnek, mert ha gazdaságom összes többi jövedelmét annak vitelére kell felhasználnom, a ha­vonkinti 250 forintból családommal egész kényelemmel megélhetek; tehát csak 20 darab tehenemet tartsa el birtokom, és fedezze saját ,,regie"-jét, meg­hozza vagyonomnak 4%-át". Sőt, mint folytatja vallomását, még tőkéje is szaporodik, mert földjeit jobban trágyázza, több takarmányt termel és így azok értéke növekszik.53 50 OL FIK ált. i­. 1889. 1. t. 815. sz. 51 Magyarország földmívelése 1896. (A földmívelésügyi minisztérium kiadása) Bp. 1896. 193. 1. 52 OL FIK ált. i­. 1889. 1. t. 19 636. sz. 53 Közg. Ért. 1887. 844. 1.

Next