AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 7. évfolyam (1965)

1965 / 4. sz. - KÖZLEMÉNYEK - KIRÁLY ISTVÁN: A bonyhádi tájfajta szarvasmarha kialakulása

A BONYHÁDI TÁJFAJTA SZARVASMARHA KIALAKULÁSA 561 mint hazánkban általában. Ez a körülmény az anyagi erő fokozottabb koncentrációját siettette a parasztgazdaságokban. A mi témánk vonatkozásában különösen a takarmányt adó területek koncentráltságának nagyobb mértéke jön számításba, és mindez a szarvas­marha-tenyésztés lendületesebb fejlődéséhez vezetett. A nagybirtok kisebb jelentősége a völgységi járásban kihatott a községi életre. Különösen a legeltetési és közbirtokossági paraszti társulások a legfontosabbak, mert ezek közvetlenül szolgálták a szarvasmarha-tenyésztés érdekeit. A községi bikatartás és a közlegelő volt az a két terület, ahol ezek a társulások komoly hatást gyakoroltak a marhatartásra. Ha ezek a társulások mentesek voltak a nagybirtoktól, akkor ezekben a paraszti érdekek is szabadabban érvényesülhettek, a hozott intézkedések egyértelműbben szolgálhatták a parasztság tenyésztési érdekeit. Nem kevésbé a vázolt körülményeknek köszönhető, hogy a völgységi járás községei azt az országos bikabeszerzési akciót, amelyet a földművelésügyi minisztérium indított el, mintegy két évtizeddel megelőzték. Bár erről a tevékenységükről elég kevés adat áll rendelkezésre, mégis elmondható, hogy 1870-től kezdve berni és szimentáli bikákat szereztek be,56 melyek aztán gyors változásokat hoz­tak létre a községek marhaállományában. Mivel a völgységi járás községei közel vannak egymáshoz, valamint a marhakereskedés bő alkalmat teremtett az egyes községek állo­mányának a megszemlélésére, azért a szarvasmarha-tenyésztés területén elért minden haladás hamarosan közismertté vált. E községek ilyen értelmű fogékonyságát és mozgé­konyságát a kortársak is leírták.57 A völgységi parasztság a gazdálkodás és az állattenyész­tés területén nagyobb haladást tett, mint Tolna megye parasztsága, mindezt pedig annak köszönhették, hogy falvaikat kevésbé nyomorgatta a nagybirtok-rendszer. A német tele­pes parasztok kedvező birtokviszonyai közrejátszottak abban, hogy ezen a területen született meg a bonyhádi marha. * A bonyhádi marha kialakulásának okai között végül meg kell említeni még két té­nyezőt. Ezek egyike a táj népsűrűsége, a másik a német telepes parasztok nagy szorgalma. A völgységi járás falvainak települése igen hasonlatos a környező járások telepü­léséhez, mégis ezen a területen két jellegzetesség figyelhető meg. Egyik az, hogy a paraszt­ság apró, egymáshoz közel eső falvakban lakott. A másik az, hogy a falvak oly közel fek­szenek egymáshoz, hogy az egyik falu végéről szinte látható a másik falu utolsó háza. Alig 2 — 6 km választja el őket egymástól, így a községek legtávolabb fekvő termőterü­lete is viszonylag közel van a településhez. Ennek pedig a jelentősége az állattenyésztés vonatkozásában elég nagy, mert a takarmány házhoz szállítása, valamint a trágya kiszál­lítása a termőföldre nem vesz el napokat, hanem többet is lehet fordulni egy-egy kocsival. A munkaigényes állattenyésztés pedig éppen azt kívánja, hogy a többi mezőgazdasági munka mellett maradjon elég idő az állatok gondozására is. A másik körülmény, amely szintén befolyást gyakorolt a szarvasmarha-tenyész­tésre, röviden úgy foglalható össze, hogy a völgységi járásban az egységnyi termőterület több embert tartott el, mint Tolna megye merőben más gazdasági berendezkedésű járá­saiban. Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint a 100 kat. holdra eső lélekszám a követ­kezők szerint alakult: Járás 100 kat.holdra eső Járás lélekszám Dombóvári 38,13 Dunaföldvári 39,94 Központi 50,21 Simon­tornyai 41,27 Tamási 33,76 Völgységi 44,93 Tolna megye 41,08 58 50 b­arabás /. i. m. 10.1. „A 19. század 70-es éveiben Tevel község — szarvasmarha-tenyésztésének javítására — a földművelésügyi kormány támogatásával tisztavértr berni bikákat vásárolt." A Tolna megyei Földmíves 1884. ápr. 30-iki száma szerint: „Tolna megye közgazdasági előadójának felterjesztése folytán a földmívelésügyi minisztérium a tavaszon több községnek — Bonyhád, Lengyel, K.­vejke, Mözs —juttatott eredeti tenyészbikákat. .." 87 TGE, 1894. nov. — dec. sz. Jegyzőkönyv az igazgató-választmány 1894. dec. 6-iki üléséről. 88 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. Első rész: A népesség általános leírása községenkint. Bp. 1902. 132. l.

Next