AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 10. évfolyam (1968)

1968 / 3-4. sz. - KÖZLEMÉNYEK - KIRÁLY ISTVÁN: A szarvasmarha-tenyésztés fejlődése Tolna megyében, 1848-1944

A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS TOLNA MEGYÉBEN 1848-1944 509 A körzetekből küldött jelentések szerint a tejelés ellenőrzésében kizárólag nagybirtokosok vettek részt. Valószínűnek kell tartani, hogy a parasztság a felmerülő költségek miatt idegenkedett a törzskönyvezéstől. A bonyhádi tájfajta szempontjából azért mutatkozott hatástalannak, mert a parasztság nem ellenőriztette teheneinek termelését. Ezeket a megállapításokat azonban már az első világháború befejezése után tette a gazdasági egye­sület hivatalos vezetése, akkor, amikor a bonyhádi tájfajta tökéletesítése kapcsán har­madszor vetődik fel a törzskönyvezés eszméje. 1921-ben a gazdasági egyesület új titkára, John Sándor a szarvasmarha-tenyésztés több összefüggő kérdését vitte a vezetőség elé. Ezek között szerepelt a törzskönyvezés is. A vita tárgyát főleg az képezte, hogy a termelt tej mennyiségét milyen termelési tényezők függvényében jegyezzék fel ? Ezenkívül gondot okozott az a kérdés, hogy a parasztságot hogyan lehet bevonni? A tervezetek kidolgozásánál külföldi tapasztalatokra támasz­kodtak. De más dunántúli megyékben is folyt ilyen irányú mozgolódás. Az első tervezet­től a tényleges törzskönyvezés megindulásáig majdnem öt év telt el. A hosszú tárgyalások után 1925-re a gazdasági egyesület eljutott odáig, hogy egy törzskönyvezési szabályrendeletet dolgozott ki. A törvényhatósági bizottság tavaszi köz­gyűlése a szabályrendeletet magáévá tette, majd némi kormányhatósági módosítással jóváhagyást nyert és életbe lépett. Ezután már hivatalosan is felmerült annak a szükséges­sége, hogy a törzskönyvezés egész rendszerét kidolgozzák. A gazdasági egyesületet ebben a munkában a vármegye szolgálatában álló hivatalok és intézmények közül a Gazdasági Felügyelőség és a megye állategészségügyi szakapparátusa különösen segítette. Komoly munkát vállalt Legény Oszkár gazdasági felügyelő és dr. Ury György állategészségügyi főtanácsos.188 A törzskönyvezési rendszer kidolgozását három fázisúra tervezte a gazdasági egyesület. Első volt a már említett törzskönyvezési megyei szabályrendelet, a második lé­pés a Vármegyei Központi Törzskönyvező Bizottság megalakítása, a harmadik pedig annak a felhívásnak a kibocsátása, amely a bonyhádi tájfajta és a szimentáli szarvasmarhák törzskönyvezésére buzdított. A felhívásnak várakozáson felüli hatása lett: több mint 4500 szarvasmarhát jelentettek be törzskönyveztetési igénnyel. A törzskönyvezés módját röviden a következőképpen tervezték: ,,A fent említett Vármegyei Törzskönyvező Bizott­ság a törzskönyvezésre bejelentett állatokat minden egyes esetben el fogja bírálni és az alkalmasnak találtakat egy lajstromba fogják bejegyezni, amely a Tolna megyei Gazda­sági Egyesületnél fog vezettetni. Az állattulajdonosok a felvett állattal történő minden változást kötelesek lesznek bejelenteni. A bejelentés n­em az egyesülethez történik közvet­lenül, hanem a járási­. kir. gazdasági felügyelőkhöz, akiknél a járás területén levő bejegy­zett állatokról szintén nyilvántartás lesz, és ezen adatokat a maguk részéről ellenőrizve, fogják az egyesülethez továbbítani. Ezen küllem alapján készült nyilvántartás később a tejelési adatokkal fog bővülni, fokozatosan, amint a tejellenőrzést kiépíteni sikerül. Az új felvételeket és a selejtezést a járásonként szervezendő törzskönyvező bizottságok fogják vezetni."189 Érdekes, hogy a korábbi törzskönyvezési kísérletek hatására Tolna megyében már ennek az új törzskönyvezési rendnek az életbeléptetése előtt létezett egy tejellenőrző kör­zet Kisdorog székhellyel. A gazdasági egyesület 1925. évi jelentése erről úgy emlékezik meg, mint ami ,, . . . igen szerény keretek között ..." működött, mégis a több évre visszamenő tejelési feljegyzéseket alkalmasnak tartották arra, hogy a törzskönyvezési bizottság ebből a körzetből válassza ki azokat az állategyedeket, amelyek megütik a törzskönyvi mértéket. A körzetet további kiépítésre alkalmasnak tartották. Új tehené­szetek bevonásával ez a körzet egy tejellenőrt kívánt. Ebben a körzetben 1925 végén 17 kisgazda kézen levő és 118 uradalmi tehenet ellenőriztek. „A kisdorogi körzetben ellen­őrzött tehenek tejelés szempontjából határozott javulást mutatnak fel, különösen az uradalmi tenyészetekben levők. Ez évben a legjobb tejelő tehén volt az uradalmi tehe­nészetekből Dőry Frigyes paradicsompusztai tehenészetének 173. számú tehene, amely 5134,3 liter 3,55% zsírtartalmú tejet adott, a kisgazda kézen levő tehenek közül Bea Gábor 86. számú tehene, amely 3910,5 liter 4,01% zsírtartalmú tejet produkált."190 A gazdasági egyesület és a gazdasági felügyelőség együttes munkájának ered­ményeként 1926. november 1-én megindult a tejtermelés ellenőrzése Tolna megyében. Az ellenőrzés az első évben két körzetben folyt, és 14 tehenészetre terjedt ki. A 14 tehe­nészetnek az 1926 — 27. évben 684 tehene állott felügyelet alatt. Ezek közül 474 volt egész évben ellenőrzés alatt. (Az egész évben ellenőrzés alatt álló fejősállatokat a törzs- Jelentés a Tolna megyei Gazdasági Egyesület 1925. évi működéséről. Szekszárd 1926. 3—4. 1. ""Uo. 6—7.1. ""Co. 8—10.

Next