AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 11. évfolyam (1969)

1969 / 3-4. sz. - VITA - KIRÁLY ISTVÁN: Achim Parasztpártjának fő történeti problémái

VITA „Ez a szegény, megölt Ondris nem volt Messiás, s akik élnek, okvetlenül többet érnek, mint ő, aki már halott. De ha valaki nem is Messiás, ha­ló poraiban is hozzátartozhatik az Élethez és az élőkhöz, és ilyen halott Áchim András. Aki bánt­ja élőket bánt, aki piszkolya bepiszkolódik, mert ő egy nem teljesen sikerült Dózsa György." (Ady Endre) ACHIM PARASZTPÁRTJÁNAK FŐ TÖRTÉNETI PROBLÉMÁI Kevés olyan kérdés merült fel az utolsó száz év magyar történetében, amelyet annyira különbözően ítéltek volna meg, mint Achim L. András pártját.­ Az irodalomban egyszerre lehet olvasni erről a mozgalomról az elismerés, a dicséret, valamint a harag és a lebecsülés hangján. A párt már régen felbomlott, Achim több mint fél évszázada nincs az élők között, és még mindig heves vitákat, sőt indulatokat kavar fel ennek a probléma­körnek a tárgyalása. Méltán kérdezzük tehát: vajon kielégítően tisztázott-e Achim mozgalmának története ? És valóban, aki az Achim vezette mozgalom irodalmának lapjait forgatja, nem tudja átlépni azt a kételyt, hogy vajon megvizsgáltak-e a szerzők mindent alaposan, helyes módszerrel nyúltak-e a problémákhoz, és vajon melyik osztályítélet jutott köze­lebb a történeti valósághoz? Talán nem is annyira a belső ellentmondások a jellemzőek­­ a mozgalomra és vezetőjére, hanem inkább az Achim-irodalom azoknak az osztályellen­téteknek a kifejezője, amelyek­­ többé-kevésbé hűen tükrözik az egykori osz­tályfrontok eszmei maradványát? Ha mindezeket a kérdéseket sorra vesszük, akkor az Achim mozgalmáról szóló írások túlnyomó többségében — az ellentmondások elle­nére — egy közös módszertani fogyatékosság fedezhető fel: eddig hiányzott a mozgalom megítélésénél a jellegzetes történész-aspektus. Achim mozgalmát csak a hírlapi forrásokra, a nyomtatott anyagra és a helyszíni gyűjtésre támaszkodva tárgyalták, a levéltári anyag érintetlen maradt. Nem keresték a mozgalom politikai forrásait és hajtóerejét, nem ágyazták be a parasztmozgalmak fejlődésébe. Nem tisztázták azt, hogy Achim fellépése milyen újat hozott a parasztmozgal­makban. Az pedig fel sem­ vetődött, hogy ez a mozgalom mivel járult hozzá a magyar­ ­ Achim nevének írása körül elég nagy a bizonytalanság. Az utóbbi időben megjelent és Achim nevét említő írások szinte kivétel nélkül „Á"-val írják. Ezzel szemben maga Achim mindig ,,A" betűvel írta. Ennek a zavarnak a keletkezése több forrásra is visszavezethető. Az egyik ilyen az,­hogy a békéscsabai szlovák ajkú parasztság a magyar „a "betűt inkább ,,á"-nak ejti. Mivel Achim párttagjainak jelentős része beszélte a szlovák nyelvet is, a pártvezér nevét ennek következtében mindig „á" betűvel ejtették ki. Ez átment az irodalomba, ott meghonosodott, és a témá­val foglalkozók később már nem nagyon ügyeltek a név helyes­írására. — A zavar keletkezésében magamnak is részem van. Közel két évtizeddel ezelőtt tanulmányt készítettem Achim mozgalmáról az egyetemi tankönyvhöz. Ebben a tanulmányban Achim nevét — Irodalmi hatásokra — magam is ,,Á" betűvel írtam. Ezt a tanulmányt sok történész használta azóta és ők is átvették ezt az írásformát. Achim L. András egyik veje, Medvegy Elemér figyelmeztetett arra, hogy Achim nevét helytelenül írom. Ezután részletesen megvizsgáltam a kérdést és ennek az eredménye a következő: ). Achim L. András a nevét mindig ,,A" betűvel írta. Levelezésében és korai újságcikkeiben az aláírás mindig „A" betűvel szerepel. 2. Ezzel szemben a hírlapirodalomban 1906-tól kezdve egyre gyakoribb, hogy nevét „A" betűvel írják. Ez annak köszönhető, hogy mozgalmában így ejtették ki a nevét. 3. Mértékadó lenne az, hogy az ősök hogyan írták és Achim keresztlevelében hogyan szerepel a neve. Achim apjának a nevét a keresztlevélbe ...V"-val írták be. Viszont Achim nagyapjának, Achim Jánosnak a nevét „A" betűvel írták be a keresztelési anyakönyvbe. (A békés­csabai ág. h. ev. egyházközség keresztelési anyakönyve. X. k. 402. 1. N° 229.) így a keresztelési anyakönyvek nem tudják egyértelműen eldönteni ezt a kérdést. Az anyakönyvekben gyakran található szlovák nyelvű bejegyzés., így a szlovákos hatás ezen a területen is érvényesül. All az irányadó ezek után? Mindenképpen az, h­ogy a család és maga Achim is „A" betűvel írta a nevét. Erre az írásmódra kötelez az is, hogy az Achim-família nem szlovák származású. (Tibori János: Az Achim L. András-féle békéscsabai­ parasztmozgalom. Békéscsaba, 1961. Ugyancsak erre utal Molnár József: Achim L. András c. tanulmánya. Új Látóhatár [Müncheni, 1961. 2. sz.) — Achim nevében szerepel az ,,L" betű. Sokan kérdezik: honnan származik? Az „L" betű a Liker melléknév rövidítése. Először Achim L. András (a politikus) használta. Apjának neve még „L" betű nélkül fordul elő. Erre a megkülönböztetésre azért volt szükség, mert Békés megyében sok Achim nevű személy élt. Sőt a békéscsabai képviselőtestületnek is volt egy másik Achim Andrása. Ennek a személynek a nevében az ,,F" betű­ szerepel, ami a Frankó melléknév rövidítése. (GyÁL [Gyulai Állami Levéltár] Békéscsaba nagyközség közgyűlésének jegyzőkönyve, 1899. jan. 16.) Békéscsabán három nagy Áchim-família élt: a Huszár, a Frankó és a Liker család. (Lásd Molnár József 1. m.) Áchimnál ez a a nagyanyja szerinti megkülönböztetést jelenti. (A békéscsabai ág. h. ev. egyházközség. Sponsalia, I. k. 1867. okt. 31.)

Next