AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 11. évfolyam (1969)

1969 / 3-4. sz. - VITA - KIRÁLY ISTVÁN: Achim Parasztpártjának fő történeti problémái

KIRÁL­Y ISTVÁN agrárkérdés fejlődéséhez. Vajon mennyire korszerű ez a mozgalom és milyen indításokat adott a magyar történelemnek? Csak a legreakciósabb Achim-irodalom vette észre az agrárszocializmus és Achim mozgalmának kapcsolatát. Ez sem olyan kíváncsiság volt, amely a történeti valóság szenvedélyes megismerésének igényéből született, hanem az táplálta, hogy a tulajdonviszonyok megváltoztatására törekvő mozgalmat szocialistá­nak bélyegezze és ezzel a polgári társadalom előtti jogosnak és méltányosnak tüntesse fel a mozgalom erőszakos fékezését és letörését. Mások elsiklottak a kérdés fölött, vagy nagyon természetesnek tartják ezt a kapcsolatot. Úgy gondolták, hogy Achim mozgalma az agrárszocializmusból nő ki, mindkettőnek a Viharsarok a szülőföldje, a kapcsolat nagyon is magától értetődik. Pedig ez nem így van ! Nagyjából ugyanabban az időben, mikor Achim mozgaloma zászlót bont, a Dunántúlon egy egészen más írású parasztmoz­galom keletkezik: Nagyatádi Szabó István mozgalma. Achim I.­ András osztályhelyzete olyan, hogy neki inkább ezt a mozgalmat kellett volna támogatnia, nem pedig egy olyan mozgalmat szerveznie, amely támaszkodott a szegényparasztság mellett az egész parasztságra. Mivel ezeket a kérdéseket eddig nem vetették fel kellő intenzitással és nem szedték őket úgy csokorba, hogy a mozgalom titkaihoz közelebb lehetett volna férkőzni, nem is nagyon várható a mozgalom méltó történeti helyének kijelölése. Azon sem szabad túlságosan csodálkozni, hogy a nagybirtokos érdekek egyik tollforgatója, Takács Imre szinte ugyanazt írta Achim mozgalmáról, mint Gergely Győző a szociáldemokraták folyóiratában.­ Pedig a felvetett kérdések tisztázása ad választ Achim politikai pálya­kezdésének sok, eddig nem megfelelően megvilágított problémájára. Az első ilyen komp­lexum, amelybe a történésznek bele kell botlania: az „agrárszocializmus" és Achim. Achim és az agrárszocializmus Az egyik legkorábbi, az 1891. május 2­­3-án lezajlott békéscsabai agrár-szocialista megmozdulás idején Achim L. András mindössze húsz éves volt.­ Miután a szarvasi gimnáziumból az 1888/89. iskolaévben kimaradt,­ az ifjú Achim a gerendási tanyára került és idejének java részét ott töltötte. Erre két körülmény is kényszerítette: édesanyja gyermekágyi lázban meghalt, apja újra nősült. A mostohaanya és az ifjú Achim között feszült viszony alakult ki." Ezért már a gimnázium négy alsó osztályába nem hazulról járt, hanem Kovács Mihály békéscsabai gyógyszerésztől, Szarvason pedig nagybátyjánál, Achim Ádám paptanárnál lakott. A félbeszakadt gimnázium után nem maradt más szá­mára, mint a gerendási tanya.­ Ezenkívül a tanyai tartózkodásra kényszerítette az is, hogy betegeskedő apjának egyre inkább szüksége volt a segítségére a gazdaságban. Achim jól érezte magát a tanyán és annyira megszokta ezt az életformát, hogy még tíz év múlva is csak ügyeinek intézésére ment be Békéscsabára." Ennek ellenére Takács Imre megkockáztatta - valamiféle helyi értesülés alapján - azt az állítást, hogy: -Takács Imre: A békéscsabai Achim-féle agrárszocialista mozgalom. (Különlenyomat a Magyar Gazdák Szemléje c. folyóirat 10­10. februári füzetéből.) Gergely Győző: Békéscsaba: Magyarország c. cikke. Szocializmus. 1011. Takács Imre szerint: ... . . a csabai parasztpárt személyi kultuszon és speciális alföldi parasztvárosi demagógián épült fel" (4. 1.). Gergely Győző annak a riportsorozatnak a gyűjtése közben jutott ilyen végkövetkeztetésre, amelyet a budapesti Friss Újság 1911. máj. 3-i számától máj. 12-ig tettek közzé (a Békéscsabára szánt külön mellékletben). Ezt a riportanyagot foglalta össze Gergely a Szocializmus c. folyóiratban. Mind Takács, mind Gergely véleménye a gondolatok hasonlósága miatt arra utal, hogy írásuk anyaga közös forrásból származik. Ha figyelembe vesszük az akkori riportírás módszereit, valamint Takács utólagos nyomozását az Achim vezette mozgalomra vontakozóan, akkor nem nehéz ezt a közös forrást felfedezni. Az evangélikus egyház helyi vezetője, Szeberényi Zs. Lajos a paraszt­kérdésnek — a kor színvonalán — jelentékeny ismerője volt. Ezért az ebben a kérdésben kutató előbb vagy utóbb fel kellett hogy keresse. Szeberényi viszont Achim legelszántabb ellenfelei közé tartozott. Már burkoltan 1913-ban „Tömegmozgalmak az alföldi parasztvárosokban" c. Budapesten megjelent könyvében így írt: „Az alföldi paraszt­városok tömegvezérei anélkül, hogy tanulmányozták volna alaposan a demagógia elméletét [jegyzetben R. Barthels: Lehrbuch der Demagogik. Berlin, 1905.], rájöttek a karzat nagy jelentőségére" (75. 1.). A burkolt fogalmazásra azért volt szükség, mert Achim meggyilkolása még túl közeli volt, és Békéscsaba parasztnépe Szeberényit bűnrészességgel vádolta. Áchim meggyilkolása után 26 évvel, mikor már az emlékek kifakultak, Szeberényi egy újabb könyvében, „A parasztság történetében" — minden álarcot félretéve — így írt Áchimról és mozgalmáról: „Áchimnak csak Csabán volt igazi terepe, melynek minden zegét-zugát ismerte. Vidéki kirándulásai nem sikerültek, az igazi helyi demagógok közé tartozott." Majd lapokon keresztül Achim „demagógiájáról" ír. 255 — 67. I. 3 Achim L. András 1871. március 16-án született Békéscsabán. A békéscsabai ág. h. ev. egyházközség keresz­telési anyakönyve. X. k. 402. 1. N° 229. A család szerint már 1871. március 15-én este megszületett. Medvegy Ele­mérnek 1961. ápr. 21­-án hozzám írt levele alapján. " A békési ágostai hitv. evang. egyházmegye patronátusa alatt álló szarvasi főgimnázium éri értesítője 1888/ 1889-ről. Szarvason, 1899. Az ötödik osztályt ismételve elvégezte, de a hatodik osztályt végzők között már nem sze­repel Achim neve. 5 Molnár József i. m. 6 Achim leányának, Medvegy Elemérnének a visszaemlékezése. Egyébként ugyanezt bizonyítja Áchimnak a községi képviselőtestületi gyűléseken való részvétele is. A nagy nyári mezőgazdasági munkák idején csak akkor mozdult a tanyáról, ha olyan ügy szerepelt a napirenden, amely nagyobb jelentőségű közügy volt, vagy amely sze­mélyesen érdekelte. Lásd még Tibori I. m. 11. 1. 7 Achim a tanyájáról csak akkor költözött be véglegesen a városba, mikor képviselővé választották és a köz­ügyek erősen lekötötték.

Next