AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 11. évfolyam (1969)
1969 / 3-4. sz. - VITA - KIRÁLY ISTVÁN: Achim Parasztpártjának fő történeti problémái
KIRÁLY ISTVÁN nem volt jelen, mert tagsága csak február 13-a után rendeződött. Először az április 13-án tartott képviselőtestületi gyűlésen jelent meg.16 Ebben az évben még 13 képviselő-testületi gyűlést tartottak, de mindössze csak haton vett részt.17 Ha tanulmányozzuk a gyűlések tárgysorozatát, akkor szembetűnik, hogy különösen azokon jelent meg, ahol valamiféle telek- vagy földeladásról, -vételről volt szó. Fontos ügyben kellett határozniuk 1899. augusztus 5-én. Eladásra került a Trautmanndorf-féle birtok, amely nagyjából 11 000 holdat tett ki. A birtok Csanád és Békés megyékben feküdt. A birtokot a regáléjövedelem elzálogosításával bankkölcsönre vette meg Békéscsaba. A kölcsönt a Hitelbank adta 4 évre. A vétel nem volt valami előnyös, mert a birtok bérbe volt adva, és néhány bérlő bérlete még 10 évre szólt. Ezeket kártalanítani kellett. Ennek ellenére a főispán és a helyi közigazgatás nagy ügybuzgalmat fejtett ki a vásárlás nyélbe ütése mellett. A parcellázandó földekre a kondorosiak és a csabaiak tartottak igényt. A csabaiak szerették volna a vétel lehetőségétől elütni a kondorosiakat, de ez nem sikerült.18 Achim ebben az ügyben igennel szavazott. Az egész képviselőtestületben egyedül Fábry Károly 48-as politikus ellenezte a vételt.19 A községi képviselőtestületi gyűlések jegyzőkönyvei és a helyi lapoknak a közgyűlésekre vonatkozó hírei azt mutatják, hogy Achim 1902-ig a helyi politikában csak annyira vett részt, mint a többi csabai paraszt Érdekes azonban az, hogy politikai szereplésének a legelején az agrárproblémák közül a földkérdésbe kellett belebotlania. A fiatal gazdálkodót talán nem is annyira a földvásárlás szándéka vitte ebbe az irányba, hiszen ő maga nem szenvedett földszűkében, hanem sokkal inkább az, hogy a körülötte levő paraszti világ legsúlyosabb gondjai közé tartozott a föld hiánya. A gazdaember ösztönös érdeklődése a földforgalom iránt az első pillanatban beleütköztette Achim L. Andrást az egyik legsúlyosabb társadalmi kérdésbe, ennek óriási jelentőségét alig lehet tagadni a radikális politikai horizont kibontakoztatásában. A Trautmanndorf-birtok megvétele és parcellázása Achim politikai látókörét más vonatkozásban is tágította. A város képviselőtestülete, ahol sok birtokos paraszt is jelen volt, a földvétel ügyében szinte egységes volt, sőt a földvételi tanácsot, amelyet ennek az üzletnek a lebonyolítására hoztak létre, továbbra is fenn akarta tartani. Ezzel azt a törekvésüket fejezték ki, hogy a város építsen ki olyan birtokpolitikát, amely hosszú távon az eladó nagybirtokok kedvezményes megvételével a parasztság földbirtokigényét lesz majd hivatott kielégíteni. Az ilyen törekvéseket a vármegyei vezetés nem engedte meg. A földvételi tanács megjutalmazásába belement, mivel feltűnő ügybuzgalmat mutattak, de a tanács további fenntartásához nem járult hozzá. A birtokos paraszti többségű képviselőtestület egységes álláspontja a birtok megvételében és a tartós birtokpolitika ellenzése a nagybirtokos vezetés alatt álló vármegyei vezetés részéről, talán első ízben mutatták meg Áchimnak, hogy milyen nagy szakadék tátong az urak és a parasztok között. Ekkor fogalmazódhatott meg Áchimban az a gondolat, hogy a város közügyeit a nagy többséget kitevő parasztság érdekeinek megfelelően kell irányítani. Később ezt programszerűen hangoztatta, amire még 1925-ben is emlékeztek a parasztok: „Ötvenezren vagyunk Csabán. Ebből negyvenkilencezer csupa paraszt. Tűritek, hogy ezer pantalló parancsoljon negyvenkilencezer csizmának?!"20 Achim képviselőtestületi működésének első három évében az összes felmerülő kérdésben igennel szavazott. Ezt az időszakot tehát úgy kell tekinteni, mint amikor a gyűlések ügymenetét figyelte és véleményét még nem fogalmazta meg határozottan és önállóan, még nem tartozott a képviselőtestület ellenzékéhez. Az első ellenszavazata 1902. július 17-én hangzott el.21 Ettől az időponttól kezdve többször ellenvéleményt fejt ki a hivatalos állásponttal szemben. Főleg gazdasági és szociális kérdésekben formálta meg véleményét.22 Első felszólalásai már mutatták azt a temperamentumot, amely egész politikai pályafutásán elkísérte. A városi képviselőtestület gyűlésein a karzaton mindig sok nem képviselőtestületi tag is szorongott. Ezek főleg szegényparasztok voltak, vagy éppen munkára váró napszámosok, akik a térről gyakran bementek a városházára. A csabai szegényemberek politikai gyülekező helye a Népegylet volt. Ez az egylet 1903. április 25-án alakult meg lollák Arnold Berényi úti kocsmájában. Az első alkalommal ötszázan léptek be. A tagok között férfiak és nők egyaránt szerepeltek.23 Az egylet 13 fo. Az ápr. 13-án tartott közgyűlés jegyzőkönyve. 17 Uo. Az év összes jegyzőkönyvéből állítottam össze a jelenlétre és a távolmaradásra vonatkozó adatokat. "Békés. 1899. aug. 13. 19 Uo., mint a 15. j. Az aug. 5-i közgyűlés jegyzőkönyve. 70 Világ. 1925. febr. 5. 37 GyÁL. Békéscsaba nagyközség közgyűléseinek jegyzőkönyve. 1902. júl. 17. 72 Bodrogközi Zoltán: Magyar agrármozgalmak története. Bp. 1927. 100. 1. 22 Tibori János i. m. 18. 1.