AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 31. évfolyam (1989)

1989 / 1-4. sz. - KURUCZ GYÖRGY: Jobbágy vagy farmek? A nemzeti gazda kísérlete a programadásra

2 KURUCZ GYÖRGY szer a hazai feudális viszonyok kritikájára is vállalkozott, azonban mindvégig arra törekedett, hogy egy, a magyar viszonyokra szabott gyakorlati kézikönyvet adjon ol­vasói kezébe, s az agrártermelést meghatározó általános agrárgazdasági összefüggé­sek vizsgálatától eltekintett. Süle Sándor, Pethe életét feldolgozó könyve mellett ifj. Barta János közölt elemző írást e jelentős munkáról,­ de igen fontos adalékokkal szolgált Pethe működésére nézve ifj. Bartának Orosz Istvánnal közösen írt tanul­mánya is, amelyben Albrecht Thaer, a neves német szakíró magyarországi hatását elemezték.­ Az 1979-ben megjelent magyar sajtótörténeti összefoglalás első köte­tében röviden olvashatunk a Vizsgálódó Magyar Gazdáról,­ de a majd húsz évvel később, 1814 és 1819 között megjelent Nemzeti Gazdáról egy sort sem! A Pethe halála, valamint születése évfordulója alkalmából megjelent rövid méltatások ter­mészetszerűleg nem tekinthették át az egész életművet, mindazonáltal az emlékére rendezett tiszavasvári tudományos ülés sem foglalkozott behatóan második szaklap­jával.A Süle, említett monográfiájában, megfelelő képet kívánt adni a folyóiratról, azonban jóval nagyobb figyelmet szentelt az agrotechnikai tárgyú cikkeknek, mint a hazai feudális rendszer átalakítását célzó, s annak módjait is magukban foglaló írásoknak. A Nemzeti Gazda Pethe Ferenc szakírói fejlődésének olyan dokumentuma, amelyben a hazai feudális viszonyok partikuláris kritikáját meghaladva, már prog­ramadásra, a főbb gazdasági-társadalmi összefüggések áttekintésére is vállalkozott. A továbbiakban e fejlődés mibenlétét, a hirdetett elvek, valamint a folyóirat cik­keiből kirajzolódó átalakítási koncepció hátterét szeretném megvizsgálni. Egyúttal szeretnék röviden kitérni Pethe első és második szaklapja közti különbségekre, meg­próbálva érzékeltetni a látásmódjában bekövetkezett változásokat is. A Hazai és Külföldi Tudósítások 1813 októberi és decemberi számai egyaránt hírt adtak az új évben Bécsben meginduló Nemzeti Gazdáról. A „Tudósítás" sze­rint Magyar- és Erdélyország felvirágoztatása volt a Nemzeti Gazda Hivatal célja, amelyhez minden hazafi támogatására számított a szerkesztőség. A két haza jólé­tének programja természetesen már a Vizsgálódó Magyar Gazda írásaiban is folyó­ szetéhez s a nemzet állapottjához szabva theoretice és practice kidolgozott Kisszántói Pethe Ferenc. I. darab. Sopron, 1805., II. darab. Pozsony, 1808-1813., III. darab 1-7. rész. Bécs, 1814. (A továbbiakban: PMG.) 5 ifj. Barta János: A „Pallérozott mezei gazdaság" forrásairól. Agrártörténeti Szemle 1969. 277-307. o. 6 ifj. Barta János-Orosz István: Albrecht Thaer hatása a magyarországi agrártudományra. Agrár­történeti Szemle 1979. 365-377. o. 7 Kókay i. m. 234. o. 8 Kisszántói Pethe Ferenc élete és munkássága. Szerk.: Hársfalvi Péter. Nyíregyháza, 1983.

Next