AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 31. évfolyam (1989)
1989 / 1-4. sz. - KURUCZ GYÖRGY: Jobbágy vagy farmek? A nemzeti gazda kísérlete a programadásra
2 KURUCZ GYÖRGY szer a hazai feudális viszonyok kritikájára is vállalkozott, azonban mindvégig arra törekedett, hogy egy, a magyar viszonyokra szabott gyakorlati kézikönyvet adjon olvasói kezébe, s az agrártermelést meghatározó általános agrárgazdasági összefüggések vizsgálatától eltekintett. Süle Sándor, Pethe életét feldolgozó könyve mellett ifj. Barta János közölt elemző írást e jelentős munkáról, de igen fontos adalékokkal szolgált Pethe működésére nézve ifj. Bartának Orosz Istvánnal közösen írt tanulmánya is, amelyben Albrecht Thaer, a neves német szakíró magyarországi hatását elemezték. Az 1979-ben megjelent magyar sajtótörténeti összefoglalás első kötetében röviden olvashatunk a Vizsgálódó Magyar Gazdáról, de a majd húsz évvel később, 1814 és 1819 között megjelent Nemzeti Gazdáról egy sort sem! A Pethe halála, valamint születése évfordulója alkalmából megjelent rövid méltatások természetszerűleg nem tekinthették át az egész életművet, mindazonáltal az emlékére rendezett tiszavasvári tudományos ülés sem foglalkozott behatóan második szaklapjával.A Süle, említett monográfiájában, megfelelő képet kívánt adni a folyóiratról, azonban jóval nagyobb figyelmet szentelt az agrotechnikai tárgyú cikkeknek, mint a hazai feudális rendszer átalakítását célzó, s annak módjait is magukban foglaló írásoknak. A Nemzeti Gazda Pethe Ferenc szakírói fejlődésének olyan dokumentuma, amelyben a hazai feudális viszonyok partikuláris kritikáját meghaladva, már programadásra, a főbb gazdasági-társadalmi összefüggések áttekintésére is vállalkozott. A továbbiakban e fejlődés mibenlétét, a hirdetett elvek, valamint a folyóirat cikkeiből kirajzolódó átalakítási koncepció hátterét szeretném megvizsgálni. Egyúttal szeretnék röviden kitérni Pethe első és második szaklapja közti különbségekre, megpróbálva érzékeltetni a látásmódjában bekövetkezett változásokat is. A Hazai és Külföldi Tudósítások 1813 októberi és decemberi számai egyaránt hírt adtak az új évben Bécsben meginduló Nemzeti Gazdáról. A „Tudósítás" szerint Magyar- és Erdélyország felvirágoztatása volt a Nemzeti Gazda Hivatal célja, amelyhez minden hazafi támogatására számított a szerkesztőség. A két haza jólétének programja természetesen már a Vizsgálódó Magyar Gazda írásaiban is folyó szetéhez s a nemzet állapottjához szabva theoretice és practice kidolgozott Kisszántói Pethe Ferenc. I. darab. Sopron, 1805., II. darab. Pozsony, 1808-1813., III. darab 1-7. rész. Bécs, 1814. (A továbbiakban: PMG.) 5 ifj. Barta János: A „Pallérozott mezei gazdaság" forrásairól. Agrártörténeti Szemle 1969. 277-307. o. 6 ifj. Barta János-Orosz István: Albrecht Thaer hatása a magyarországi agrártudományra. Agrártörténeti Szemle 1979. 365-377. o. 7 Kókay i. m. 234. o. 8 Kisszántói Pethe Ferenc élete és munkássága. Szerk.: Hársfalvi Péter. Nyíregyháza, 1983.