AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)

1996 / 1-4. sz. - GEDAY GUSZTÁV: Bereczki Máté szerepe a korabeli magyar gyümölcstermesztésben

GEDAY GUSZTÁV BERECZKI MÁTÉ SZEREPE A KORABELI MAGYAR GYÜMÖLCSTERMESZTÉSBEN* A XVIII., majd a XIX. században a gyors ipari fejlődés hatására a nagy felfede­zések korszaka kiterjedt a természettudomány egészére. A botanika több szempont­,­ból is fontosabb helyet foglalt el, mint korábban. A leíró botanika nemcsak a ter­mészetes környezetben élő növényekkel foglalkozott, hanem a gazdaságilag művelt növényekre is kiterjesztették a kutatók figyelmüket. E két század a távoli időkből maradt gyümölcsfajták felkutatásának, felfedezésének, kritikai értékelésének korszaka is. Ezt szinte kikényszerítette a városi lakosság rohamos növekedése — amely a korábbi mondhatni patriarchális gyümölcstermesztéshez képest — ellátatlanságukból adódóan a piacokon tömegesen keresni kezdte a különböző gyümölcsöket. A gazdálkodás reagált az igényre s megkezdődött a gazdasági ala­pokra helyezett gyümölcstermelés, amelynek kialakulását a XIX. században számta­lan más tényező is segítette (többek között a vasúti szállítás megjelenése). A gazdaságilag fejlettebb államokban megkezdődött saját természeti kincseik feltárása során az ország egyes vidékein elterjedt gyümölcsfajták felkutatása, értékelése a szükségleteknek megfelelően. Ezek után mint a nemzet kincsét a ki­alakuló pomológia módszerei szerint pontosan leírták. A tehetősebb társadalmak nemcsak leírásban közölték gyümölcsfajtáikat, hanem ábrázolták is azokat. Idő­vel az ábrák nemcsak a gyümölcs képét, hanem a levél, a virág, majd a fa egyéb részeit, gyakran színes rajzokkal, festményekkel ismertették. E költséges és időigényes fajtakutatás abban az időszakban szükségszerű volt, mert a termesztés fejlesztésének alapját a jó és rendezett fajtasorozat képezi. Sohasem volt annyi lelkes, szenvedélyes fajtagyűjtögető és kutató mint ebben az időszakban.­ Míg nyugaton az állam támogatta a gyümölcsfajta felkutató és értékelő mozgal­mat, addig hazánkban a kérdés egyesek magánpassziójára hagyatkozott. Nem fi­gyeltek fel a probléma változására, mely ilyen elhanyagolt állapotban is gazdasági- Az elhangzott előadás kibővített változata.­­ Kozma P. 1964. 6. o.; Geday G. 1973. 81. o.

Next