AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)

1996 / 1-4. sz. - PROBOCSKAI ENDRE: Bereczki Máté gyümölcstermesztési munkássága

PROBOCSKAI ENDRE BERECZKI MÁTÉ GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI MUNKÁSSÁGA* A XIX. század elején kezdtek a gyümölcsfák iránt erősen érdeklődni Európában. 1859-1875 között jelentek meg az olyan nagy pomológiai munkák külföldön, mint a francia André Leroy: Dictionnaire de Pomologie, amely 6 kötetben 915 gyümölcs­fajtát tárgyal, vagy a német Lucas-Oberdieck: Illustriertes Handbuch der Obst­kunde, amely 8 kötetben 2000 fajtát ismertet. Nálunk ekkor még csak kedvtelés­ből és időtöltésként foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. „... eszünk ágában sem volt arra gondolni, hogy abból nem csak önző magunknak, hanem hazánknak is hasznot igyekeztünk volna meríteni. Kertjeinkben fajtagyűjteményeket telepítettünk ". " A fajtagyűjtés szenvedélye külföldön az 1880-as években tetőzött. Gyümölcsé­szeink közül főként Katona Zsigmond (Kecskemét), Tamási Károly (Debrecen) és Villási Pál (Keszthely) volt fajtagyűjtő. Entz Ferenc az általa szerkesztett Kertészeti Füzetekben mérsékletre intett, hang­súlyozva, hogy a kialakuló piacoknak nem fajtagyűjtemények kellenek, hanem egyöntetű, nagymennyiségű piacos gyümölcs. A gyümölcsösökbe tehát a sok fajta helyett kevés, de kiváló fajtákat telepítsünk. Ennek ellenére továbbra is sok fajtát ültettek a gyümölcsösben. Ilyen viszonyok között dolgozott első pomológusunk, Bereczki Máté, aki 1824-ben Romhányban (Nógrád m.) született az elszegényedett, nemes Bagyinszki (Ba­dinszki) családban. A gyümölcstermesztéshez gyermekkori érzelmek fűzték. Édes­anyjának már mint kisgyermek segített a kerti munkában, így a gyümölcsfa nevelés­ben is. Többször kérte anyját, oltana már neki a kertjükben termő nagygyümölcsű fontos körtéből egy fát. De anyja mindig azt válaszolta: „Szép az fiam, mert nagy, de amilyen nagy oly rész is".2 A sok unszolásnak egyszer engedett, mondván: Az elhangzott előadás kibővített változata. 1 Bereczki M. 1884. 105. o. 2 Bereczki M. 1882.6.0.

Next