AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)
1996 / 1-4. sz. - PROBOCSKAI ENDRE: Bereczki Máté gyümölcstermesztési munkássága
PROBOCSKAI ENDRE BERECZKI MÁTÉ GYÜMÖLCSTERMESZTÉSI MUNKÁSSÁGA* A XIX. század elején kezdtek a gyümölcsfák iránt erősen érdeklődni Európában. 1859-1875 között jelentek meg az olyan nagy pomológiai munkák külföldön, mint a francia André Leroy: Dictionnaire de Pomologie, amely 6 kötetben 915 gyümölcsfajtát tárgyal, vagy a német Lucas-Oberdieck: Illustriertes Handbuch der Obstkunde, amely 8 kötetben 2000 fajtát ismertet. Nálunk ekkor még csak kedvtelésből és időtöltésként foglalkoztak gyümölcstermesztéssel. „... eszünk ágában sem volt arra gondolni, hogy abból nem csak önző magunknak, hanem hazánknak is hasznot igyekeztünk volna meríteni. Kertjeinkben fajtagyűjteményeket telepítettünk ". " A fajtagyűjtés szenvedélye külföldön az 1880-as években tetőzött. Gyümölcsészeink közül főként Katona Zsigmond (Kecskemét), Tamási Károly (Debrecen) és Villási Pál (Keszthely) volt fajtagyűjtő. Entz Ferenc az általa szerkesztett Kertészeti Füzetekben mérsékletre intett, hangsúlyozva, hogy a kialakuló piacoknak nem fajtagyűjtemények kellenek, hanem egyöntetű, nagymennyiségű piacos gyümölcs. A gyümölcsösökbe tehát a sok fajta helyett kevés, de kiváló fajtákat telepítsünk. Ennek ellenére továbbra is sok fajtát ültettek a gyümölcsösben. Ilyen viszonyok között dolgozott első pomológusunk, Bereczki Máté, aki 1824-ben Romhányban (Nógrád m.) született az elszegényedett, nemes Bagyinszki (Badinszki) családban. A gyümölcstermesztéshez gyermekkori érzelmek fűzték. Édesanyjának már mint kisgyermek segített a kerti munkában, így a gyümölcsfa nevelésben is. Többször kérte anyját, oltana már neki a kertjükben termő nagygyümölcsű fontos körtéből egy fát. De anyja mindig azt válaszolta: „Szép az fiam, mert nagy, de amilyen nagy oly rész is".2 A sok unszolásnak egyszer engedett, mondván: Az elhangzott előadás kibővített változata. 1 Bereczki M. 1884. 105. o. 2 Bereczki M. 1882.6.0.