AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)
1996 / 1-4. sz. - KÖZLEMÉNYEK - BARCZI ATTILA - GRÓNÁS VIKTOR - PENSZKA KÁROLY: A tihanyi táj változásai a századforduló óta
A TIHANYI TÁJ VÁLTOZÁSAI 309 költségekkel és munkával ekkor telepítették a Kolostordomb fenyveseit is. A fenyőkre jó talajkötő tulajdonságuk és elsősorban a fürdővendégek gyönyörködtetése miatt esett a választás. A XIX. század végén épületfaként és tüzelőfaként értékesült az erdők faállománya. Borbáso véleménye szerint „A Balatonmellék nem fából, hanem tőkéről és kapamunkával pénzel és boldogul". A jövedelmezőség tekintetében az erdő áll a művelési ágak közül az egyik utolsó helyen. A későbbiekben Csordás (1947)62 a Nemzeti Park-koncepció előkészítése kapcsán a fásítást és a meglévő erdők megőrzését jelölte meg elsődleges feladatnak. A Tájvédelmi Körzet létrehozása elősegítette — legalábbis a hegykoszorún — az erdők visszatelepítését. A nádas jobban kedveli az északi part sáros, iszapos, szélárnyékos részeit. Ott már a századelőn is kiváló gazdasági jelentőséggel bírt, minden községnek volt kisebb-nagyobb nádasa. A nádasok terjedelme 1885 és 1896 között az északi parton alig változott.63 A jövedelmezőség szempontjából a földadó-kataszter az első osztályú jövedelmű talajokhoz sorolta, csak a kert és a szőlő fizetett a nádnál jobban. Az északi part nádasai értékesebbek, mind a déli part állományai. A nádat télen kaszálták, kevésbé hozzáférhető helyeken kisebb fajta gyalázkával (nádvágó, sarló) aratták. A nádat házfedésre használták, a jobb minőségű szálakat vesszekötéshez válogatták ki. A nád a későbbiekben pusztulni kezdett, és ezt a folyamatot a mai napig nehéz megállítani.64 A Belső-tó kiterjedt nádasállománya a 60-as évek amúrtelepítése miatt tűnt el, és máig nem állt vissza az eredeti egyensúly. 3. Idegenforgalom Az idegenforgalom elsősorban Tihany természeti szépségeit és kulturális emlékeit célozta meg. „Szebb angol kertet nem lehet elkészíteni sehol. Füredről jövünk Tihanynak, darabos, éktelen dombok, széles kőrepedések, két nádas tó, szántóföldek, szőlők tolják magukat a néző elébe, s mindene van, amivel a természet pusztaságát felpiperézni lehetne. A helység kicsiny és annak nagyobbodását reményleni sem lehet, mert vidéki lányokat a víz fáradságos felhordása miatt nem kapnak, s egymás házához házasodnak. "65 „... ezen a félszigeten az amerikai milliomos és a szegény magyar turista egyformán megtalálja azt, amire szüksége van, hogy nyugalomban, békességben pihenhessen. "66 61 Jankó J. 1902. 62 Csordás M. 1947. 63 Jankó J. 1902. 64 Kovács M. 1994. 250-258. o. 63 Kazinczy F. 1789. 18. o. 66 Cholnoky J. 1943. 197-200. o.