AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 38. évfolyam (1996)

1996 / 1-4. sz. - KÖZLEMÉNYEK - BARCZI ATTILA - GRÓNÁS VIKTOR - PENSZKA KÁROLY: A tihanyi táj változásai a századforduló óta

A TIHANYI TÁJ VÁLTOZÁSAI 309 költségekkel és munkával ekkor telepítették a Kolostordomb fenyveseit is. A fe­nyőkre jó talajkötő tulajdonságuk és elsősorban a fürdővendégek gyönyörködtetése miatt esett a választás. A XIX. század végén épületfaként és tüzelőfaként értékesült az erdők faállománya. Borbáso­ véleménye szerint „A Balatonmellék nem fából, hanem tőkéről és kapamunkával pénzel és boldogul". A jövedelmezőség tekin­tetében az erdő áll a művelési ágak közül az egyik utolsó helyen. A későbbiekben Csordás (1947)62 a Nemzeti Park-koncepció előkészítése kapcsán a fásítást és a meglévő erdők megőrzését jelölte meg elsődleges feladatnak. A Tájvédelmi Körzet létrehozása elősegítette — legalábbis a hegykoszorún — az erdők visszatelepítését. A nádas jobban kedveli az északi part sáros, iszapos, szélárnyékos részeit. Ott már a századelőn is kiváló gazdasági jelentőséggel bírt, minden községnek volt kisebb-nagyobb nádasa. A nádasok terjedelme 1885 és 1896 között az északi parton alig változott.63 A jövedelmezőség szempontjából a földadó-kataszter az első osz­tályú jövedelmű talajokhoz sorolta, csak a kert és a szőlő fizetett a nádnál jobban. Az északi part nádasai értékesebbek, mind a déli part állományai. A nádat télen kaszálták, kevésbé hozzáférhető helyeken kisebb fajta gyalázkával (nádvágó, sarló) aratták. A nádat házfedésre használták, a jobb minőségű szálakat vesszekötéshez válogatták ki. A nád a későbbiekben pusztulni kezdett, és ezt a folyamatot a mai napig nehéz megállítani.64 A Belső-tó kiterjedt nádasállománya a 60-as évek amúr­telepítése miatt tűnt el, és máig nem állt vissza az eredeti egyensúly. 3. Idegenforgalom Az idegenforgalom elsősorban Tihany természeti szépségeit és kulturális emlé­keit célozta meg. „Szebb angol kertet nem lehet elkészíteni sehol. Füredről jövünk Tihanynak, darabos, éktelen dombok, széles kőrepedések, két nádas tó, szántóföldek, szőlők tolják magukat a néző elébe, s mindene van, amivel a természet pusztaságát felpiperézni lehetne. A helység kicsiny és annak nagyobbodását reményleni sem lehet, mert vidéki lányokat a víz fáradságos felhordása miatt nem kapnak, s egymás házához házasodnak. "65 „... ezen a félszigeten az amerikai milliomos és a szegény magyar turista egyformán megtalálja azt, amire szüksége van, hogy nyugalom­ban, békességben pihenhessen. "66 61 Jankó J. 1902. 62 Csordás M. 1947. 63 Jankó J. 1902. 64 Kovács M. 1994. 250-258. o. 63 Kazinczy F. 1789. 18. o. 66 Cholnoky J. 1943. 197-200. o.

Next