AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 49. évfolyam (2008)

2008 / 1-4. szám

HOFFMANN ZSUZSANNA COLUMELLA A MÉHÉSZETRŐL A klasszikus ókorban különös érdeklődés nyilvánult meg a méhek iránt általában, továbbá nagyon fontos volt a méhészet gazdasági jelentősége, tekintettel a méznek, valamint a mézkészítés melléktermékeinek sokoldalú felhasználására,­ továbbá na­gyon jelentős a szerepük - bár az ókorban ezt nem tudták - a növények beporzásá­ban. Számos görög és római szerző kitért erre a kérdésre, sajnos azonban ezen írások többsége elveszett. Ilyen módon kifejezetten ókori méhészeti szakmunka nem áll a mai kutatók rendelkezésére. Természetesen a ránk maradt antik szerzők műveire ha­tással voltak az ilyen tárgyú írások, ismerték őket, átvettek belőlük. Ahogyan példá­ul mind a botanika, mind a zoológia területén meghatározó volt a görög polihisztor­nak, Arisztotelésznek és tanítványainak - köztük Theophrasztosznak - a működése.2 Ezen írások ma is érdekesek, annak ellenére is, hogy számos tévedés, kalandos-mitikus elképzelés színesíti őket, elég csupán a méhek szaporodásának antik elméleteire utalni.3 Róma elsőszámú tanítója e tárgyban is - mint annyi másban - Hellász volt. Különösen fontos azonban - a kérlelhetetlen ellentét ellenére is - az észak-afrikai Karthágó hatása a római mezőgazdaságra, ezzel együtt a méhészetre is.­ A karthágói államban igen magas színvonalú agrárgazdálkodás folyt a rabszolgamunkára alapí­tott nagybirtokokon, komoly elméleti felkészültséggel, azaz jelentős agrár-szakiro­dalommal. Ez utóbbi igazolására elég leghíresebb szakírójukat, Magót említeni, aki­nek művét Karthágó legyőzése után a hódító Róma olyan nagyra értékelte, hogy magukkal vitték hazájukba, és a senatus utasítása nyomán latinra (nem a teljes szö­veget!) fordították.­ Szintén Columellától értesülünk arról, hogy ebben az írásában Mago a méhészettel is foglalkozott. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény ! Ezek elterjedéséhez lásd: Victor Hehn: Kulturpflanzen und Haustieren. In ihrem Übergang aus Asien nach Griechenland und Italien sowie in das übrige Europa. Berlin 1902. Columella teljes művének magyar fordítása 2005-ben, Szegeden jelent meg a Lectum Kiadó gondozásában (ford. Hoffmann Zsuzsanna), a méhészettel a 9. könyv foglalkozik. 2 Arisztotelész idevágó munkái főként a­ História animalium (Az állatok története, a továbbiakban Hist. anim.) és a De partibus animalium (Az állatok testrészeiről, a továbbiakban De part. anim.), vö. még ehhez: Szabó Árpád-Kádár Zoltán: Antik természettudomány, Budapest, 1984, 263. 3 Polednik (Péter) Gyula: A méhek szaporodásának antik kutatói és a bugónia. Egyetemes Philológiai Közöny 1936, 245-268. 4 Vő. Kun József: Karthágói hatások a római mezőgazdaságban. Antik Tanulmányok 15 (1968) 64-68. 5 Korábban már készült belőle görög nyelvű fordítás, ill. kivonat is, lásd erről Columella 1, 13; Plinius: Naturális história 18, 5, 22 (a továbbiakban Plinius N. h.).

Next