AGRÁRTÖRTÉNETI SZEMLE 62. évfolyam (2021)
2021 / 1-4. szám
KRÓNIKA 247 A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékpark életre keltése is nevéhez fűződik. Éppúgy a Grün-, Réthy-, Kner-, Tevan-féle műhelyek (nyomdák), illetve a békési, orosházi kisebb nyomdák világa is általa lett ismertté gazdaság- és művelődéstörténeti szempontból. Könyvtár, múzeum és levéltárügy hármasában közigazgatási, társadalom- és gazdaságtörténeti írásaival együtt agrártörténeti munkássága is jelentős. 1964-től nyomon követhetjük a viharsarki földmunkás-megmozdulásokról (1891), a battonyai agrárszocialista zendülésről (1891) szóló írásait. Újabb adatok az 1891. évi viharsarki agrárszocialista szervezkedések kiterjedéséről. Csanádapáca, Magyarbánhegyes és Mezőkovácsháza környékének földmunkássága 1891 májusjúniusában (Békési Élet 1966. 1.). Az első nagy aratósztrájk Békés megyében, 1872 (Békési Élet 1967. 2.). Adatok az 1891. évi Békés megyei agrárszocialista mozgalom Arad és Csongrád megyei kapcsolatairól, visszhangjáról (Békési Élet 1969. 4.). Az uradalmi cselédek harca a kollektív szerződésért Békés megyében, 1919-ben (Békési Élet 1969. 4.). Békéscsaba mezőgazdasága az örökváltságtól az első világháborúig 1846-1914. Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk. Kristó Gyula - Székely Lajos. Békéscsaba 1970. 123-168. Békés megye gazdasági és társadalmi fejlődésének főbb vonásai a XVIII. század elejétől napjainkig. Békés megye gazdasági földrajza. Szerk. Szabó Ferenc. Békéscsaba 1974. 113-175. Az aratómunkások Magyarországon. 1848-1944. Agrártörténeti tanulmányok 13. köt. Bp. 1985. 380. könyvismertetés (Békési Élet 1987. 3.). A békéscsabai szegényparasztság önkormányzati és érdekvédelmi küzdelmei 1860-1868 között. A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. Tanulmányok, forrásközlemények című kötet szerkesztése, Békéscsaba 1988. (A Békés megyei múzeumok közleményei 11.) Két és fél évszázad az Alföld történetéből. Válogatott tanulmányok. Szerk. Erdész Ádám. Szeged (Békés Megyei Levéltár - Csongrád Megyei Levéltár) 2008. 438 o. A Dél-alföldi évszázadok 25. kötetben 28 db tanulmánnyal van jelen Szabó Ferenc, ennek jelentős része agrártörténeti témájú munka. A Nagyalföld 18-20. századi múltját kutató történészként a Békés megyei szlovákság ismerője volt. A szlovák evangélikusság népoktatásban, nevelésben, közösségformálásban betöltött szerepét nagyra értékelte. Tessedik Sámuel öröksége és az európai horizontú Szeberényi Lajos Zsigmond tudós lelkész könyvei útmutatást jelentettek számára. Többször kiemelte Szeberényi Lajos Zsigmond A parasztság története a legrégibb időktől napjainkig. Történeti áttekintés (Budapest 1937) című könyvét, melyben véleménye szerint az egész Európa benne van, és a paraszti érdekvédelem is. Azt vallotta, hogy ez a könyv ma is 70%-ban elfogadható, mert nagy életismeretre támaszkodik. A történész mintegy ötven éven át jelen volt az Áchim L. András-szakirodalomban is. Részt vett az Áchim Centenárium (1971) akadémiai rendezvényén, és az emlékkötet egyik szerkesztője volt Pölöskei Ferenc történész mellett. Ugyancsak aktív résztvevője volt a politikus halálának 100. évfordulója (2011) alkalmából megtartott tudományos emlékülésnek is. Az itt elhangzott „Áchim L. András és a birtokos parasztság” című tanulmánya egy fontos problémára mutat rá. „Áchimnak és mozgalmának a saját földdel bíró parasztokra gyakorolt hatása hosszú ideig nem volt kellő mélységgel és elfogultságok nélkül tárgyalt kérdés. Akkor juthatunk megbízható eredményhez, ha a szinte teljes egészében Békéscsabához és vidékéhez kapcsolódó és - mai kifejezéssel élve - modellezhető problémakört legalább két nagyobb összefüggésben megvizsgáljuk: egyfelől beillesztjük a város 1914 előtti társadalmi, hatalmi és művelődési szerkezetébe, közviszonyaiba, másfelől pedig belebocsátkozunk a korabeli politikai élet, a parlamenti és a parlamenten kívüli, de az Országházba törekvő pártok mérlegelésébe.”