AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 6. KÖTET (A MTA Agrártudományok Osztályának Közleményei, 1955)

1955 / 1-2. sz. - DOKTORI ÉS KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSEK ISMERTETÉSE - DI GLERIA JÁNOS: Arany Sándor doktori értekezése

226 DOKTORI ÉS KANDIDÁTUSI ÉRTEKEZÉSEK ISMERTETÉSE a bizottság egyhangúan javasolta a T. M. B.-nak, hogy nevezettet nyilvánítsa az állatorvosi tudományok kandidátusává. Kobules Tibor kandidátus ARANY SÁNDOR doktori értekezése Arany Sándor a mezőg. tudományok kandidátusa 1954. július 6-án védte meg »A szikes talaj és a víz, mint a rizstermesztés tényezői« című doktori értekezését. Az értekezés témája úgy a rizstermesztés, mint az öntözés szempontjából nagyon fontos és időszerű. A disszertáció nemcsak a rizstermesztésre alkalmas szikes talajok összetételére és az elárasztásra felhasználható víz minőségére vonatkozóan tartalmaz értékes vizsgálati adatokat, hanem az öntözésre használhatatlan szikes vizek megjavítására a gyakorlatban jól használható eljárást is közöl. Az értekezés első része ismerteti azokat a talajtani adottságokat, amelyeknél a szikes talajok a rizstermesztésre még eredményesen felhasználhatók. Kimutatja, hogy a szikes talajok rizstermesztésre való alkalmazhatósága függ a só- és szódamentes feltalajréteg vastagságától, a talaj kémhatásától, a talaj sótartalmától, a talaj lúgossági fokától és a talaj kötöttségétől, valamint tömődöttségétől. A második részben az öntözővíz tulajdonságaival foglalkozik és felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amely a szikes vizek alkalmazásánál a talajok elszikesedése következtében előállhat. Részletesen foglalkozik a talaj és víz kölcsönhatásával és kimutatja, hogy nemcsak a szikes vizek tudják a talajokat elszikesíteni, hanem a sós és szikes talajok is elszikesíthetik az öntöző vizeket, ha azokkal hosszabb ideig érintkezésben vannak. Egyszerű vízborítással a talajok nagyobb mérvű kilúgzására nem lehet számítani. A talajnak keveréssel egybekötött kimosása "Arany szerint erőteljes változásokat idéz elő a talajon, de ez talajrombolással jár együtt, ami csak koaguláló anyagok alkalmazásával csökkenthető. Az értekezés részletesen foglalkozik a szikes öntözővizek megjavításával. A szikes vizek megjavításához szükséges gipsz mennyiségének meghatározására eljárást közöl. Az eljárás alap­ját az öntözővizek állandó és változó keménységéből kiszámított szódaegyenérték meghatáro­zása képezi. A szódaegyenértékből kiszámított gipsz mennyiségét még 10—20%-kal növelni kell, hogy a víz Ca­ion feleslegét biztosítsuk a Na ionokkal szemben. Az eljárás alkalmas a belvizek, csurgalékvizek és részben az artézi vizek megjavítására. Az Arany által javasolt öntözővíz javítási eljárás már a gyakorlati próbát is kiállotta, amennyiben azt a Hajdúnánási rizstelepeken jó eredménnyel alkalmazták. A szerző érdeme, hogy hazai viszonyaink között megállapította a rizstermesztésre alkal­mas szikes talajok és öntözővizek minőségi kellékeit, továbbá, hogy a rossz minőségű szikes öntözővizek megjavítására megfelelő eljárást dolgozott ki. A munka kisebb hiányosságai, hogy nem tért ki a szikes talajok biológiai folyamataira, a munka nincs kellően tagolva és stílusa nem eléggé csiszolt. Ezek a kisebb hiányosságok azon­ban az értekezés lényegét nem érintik és annak értékét nem csökkentik. di Glória János mg.-i tudományok doktora

Next