A Gyógyszerész, 1905 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1905-01-15 / 1. szám
s NEURONAL. Kalle és társa biebriehi chemiai gyára neuronal néven új hypnoticumot gyárt és árusít. A neuronallal, amely chemiai összetételére nézve diaethylbromacetamid C« Hí -C. co. NH* Zbrnik dr. újabban behatóbban foglalkozott. A készítmény előállításának lényege, továbbá physikai sajátságai és chemiai viselkedése, Zernik dr. értekezése szerint a következők: A neuronal előállítására a diaethylmalonsavat hevítéssel diaethyleczetsavvá, majd ezt phosphorpentachlorid hatására diaethylacetylchloriddá alakítják, amely brom hatására diaethylbromacetylchloriddá, ez pedig vizes ammóniától diaethylbromacetamiddá alakul. A chemiai folyamatokat nagyjában a következő képletekkel érzékíthetjük : C« Hb • fi • CO OH hevítés Ci Hs • fi • H C« H. • ^ ■ CO. OH --------• C2 ti, • V • CO. OH diaethylmalonsav diaethyleczetsav C. H. • • H PlCh Cs Ht • ft • H C« H. • ^ • CO. OH -------->- C2 Ht • ^ • CO. Cl diaethyleczetsav diaethylacetylchlorid C. H 5 • ft • H Bra C2 Ht * ft • Br C, H . • ^ • CO. Cl -------->■ Ci Ht • ^ • CO. Cl diaethylacetylchlorid diaethylbromacetylchlorid Az így kapott neuronal, gyárosai szerint, kristályos test, 66—67°-on bomlás nélkül olvad; aether, benzol, alkohol, olaj és egyéb organikus oldószerek bőségesen oldják; vízben is elég jól (115 s. r.-ben) oldódik. Megoszlási coefficiense 72. A neuronal therapiai hatását immár nem egy klinikai értekezés ismerteti. Altató hatását G. Fuchs azon általános elmélettel magyarázza, amely szerint az altató hatású készítmények physico-chemiai hatását a nagy agy kéregszövetével szemben a hydroxyl-csoportok közvetítik. Az elmélet értelmében a lúgos véráramba való felszívódásuk után éppen a disubstituált savamidok hatnának az imidoaetherekről leszármaztatott tautomer képlet szerint. Zernik dr. vizsgálatai szerint a neuronal fehér, kristályos por; szaga kevéssé kámforszerű, hűtő és egyúttal csípős. Vízben a neuronal kissé nehezen oldódik, s 226- 12g A vizes oldat kissé savanyú kémhatású, íze a neuronaléra emlékeztet. Alkohol, aether, benzol, chloroform és zsíros olajok könnyen oldják. A készítmény 0-3070 gr.-nyi próbájával Zernik dr. 0 2989 gr. ezüstbromidot kapott; a talált brom-tartalom tehát 41-43 /‰, a CeHisONBr képletből számított pedig 41-17%.(Ha a neuronát hidegen telített vizes oldatának 2 cm3-nyi próbájához a Millonféle kémlőszer egy cseppjét adják, fehér zavarosodás, utóbb pelyhes csapadék keletkezik, amely a kémlőszer fölöslegében és savakban oldódik. Mercurioxiddal, mint a savamidok általában, a neuronal is vegyül. Ha 0 2 gr. neuronalt és 0-1 gr. mercurioxydot 5 cm 3 vízzel néhány perczig forralunk, majd az oldatlan maradékról a forró folyadékot leöntjük, ebből kihűlésekor a neuronalnak a mercurioxyddal való vegyülete fehér csapadék alakjában kiválik ; kevés káliumjodidoldattól ilyenkor élénksárga, bőséges csapadék keletkezik, amely a káliumjodid fölöslegében oldódik; ez a csapadék kis idő múltán kristályossá és a felületéről kiindulva lassacskán skarlátvörössé válik. Meleg kálilúg a neuronolt könnyen oldja; az oldat sajátságos, a kámforra emlékeztető szagú; a neuronal azonban ilyenkor hidrogencyanid, illetőleg káliumcyanid keletkezése mellett bomlik. A lú Igos oldatnak borkősavval való megsavanyításakor a kéksav szaga határozottan felismerszik, maga a kéksav pedig a savanyú folyadékból ledesztilálható és a párladékban az ismeretes berlinikék reaktióval kimutatható ; a párladék a LiEBiG-féle rhodan reactiót és isopurpursav-reactiót (a meglúgosított párladék pikrinsav oldattal való melegítéskor megvörösödik) is adja. A neuronalnak hydrogencyanid keletkezésével járó e bomlása kálilúg igen csekély mennyiségétől és hideg oldatban is megindul; melegítéskor és lúg fölöslegének jelenlétében 0-3912 gr. neuronalból 0101 gr. kéksav 1" 11)60 „ „ 0-113 , „ keletkezik, úgy, hogy 1 gr. neuronalból tehát közelítőleg 01 gr. kéksavat kapunk. C. Ht ■ fi • Br Hb N C2 Ht • ft ■ Br Cl Ht • • CO. Cl ---------- C2 Ht • ^ ■ CO. NHa diaethylbromacetylchlorid diaethylbromacetamid A Gyógyszerész.