A Gyógyszerész, 1906 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1906-01-15 / 1. szám

4 A Gyógyszerész. A proponált leginkább por alakjában alkalmazzuk és vízzel, teával, vagy más széntartalmú itallal leöblítjük. A készít­ményt Fr. Bayer és társa elberfeldi és E. Merck darmstadti gyára áru­sítják. MORPHIN FELISMERÉSÉNEK ÚJABB MÓDJA. A morphin és sói felismerésére C. Reichard a formaldoximsulfatot tömény kénsavval használja. E só hiá­nyában hydroxylamin-sóhoz a megfelelő mennyiségű formaldehyd-oldatot adjuk, a néhány óra múltán kapott oldatot kémlőszerül használhatjuk. Ha ugyanis formaldoximsulfat és tömény kénsav keverékébe morphin vagy sóinak igen csekély mennyiségét, úgyszólván csak nyomait hintjük, vagy morphin-oldat egy cseppjét adjuk, közön­séges hőmérséken nem, hanem mele­gítéskor a folyadék kékesibolyás színt ölt. E színeződés annyira intenzív, hogy a folyadék a morphinnak még nyomai­tól is sötétkékké és átlátszatlanná válik. A két folyadék napokon át változatlan marad, kevés víz hozzáadásakor kék marad, több víztől azonban majdnem színtelenné válik. Nátronlúgtól, a kén­sav telítése folytán, a folyadék kék színe eltűnik; ammónia hasonló módon, de lassabban hat. Stannochlorid észrevehető hatással nincsen. Ha morph­o-sónak tömény kálilúgos oldatához adunk for­­maldoximsulfat-oldatot, a reactio nem következik be, a­mi a kénsav jelenlété­nek szükséges voltát bizonyítja. Atropin, vagy kénsavas atropin a kémlőszertől közönséges hőmérséken nem változik, melegítéskor azonban­­ a folyadék lassacskán megsötétedik, barnásfeketévé válik, vízzel való hígí­táskor pedig elszintelenedik. Az atropin és morphin keveréke, a­melyben a mor­phin több az atropinnál, a kémlőszertől határozottan megkékül. A cocain, strychnin és brucin, a szerző tapasztalása szerint a formal­­doximsulfatos kénsavtól nem változnak. A formaldoxim sulfatja helyett a chlorid is alkalmazható; ilyenkor kénsav hozzá­adására sósav keletkezik, mely a reac­­tiót ugyan nem hátráltatja, de azt az eljárást kellemetlenné teszi. BÓRSAV ÉS NATRIUMSALICYLAT ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGE. Bórsav és natriumsalicylat összekeve­résekor P. Planes azt tapasztalta, hogy a porkeverék hamarosan összetapad és megnedvesedik, nyúlóssá válik. A bórsav és a natriumsalicylat ez össze­férhetetlenségének Planes véleménye szerint az oka valószínűleg az, hogy a két vegyület egymásra hat, még­pedig olyaténképen, hogy a salicylsav alkoho­los hydroxyl-csoportjainak hydrogén­­gyökeit a bór­ gyök helyettesíti, a­mi által a B<§[] +3 (c«H-cgS0Na) -/0—CeHí- COONa B( O-CeHí-COONa + 3 HsO. xO-CeH4-COONa egyenlet értelmében nátriumkóros alk­u­­lat és víz keletkezik. Ez utóbbi a keve­réket részben oldván, megnedvesedését okozza. A JODOFORM BOMLÉKONYSÁGA. Az eddigi megfigyelések szerint a száraz jodoform világosságon és leve­gőn csak kevéssé változik. Gyorsabb és mélyrehatóbb azonban a változás a jodoform aetheres és chloroformos olda­tainál ; borszeszes oldatában a jodoform valamivel lassabban bomlik. Ez esetek­ben azonban feltehető volt, hogy a jodoform bomlása nem is annyira a világosság és a levegő hatására, hanem inkább az oldószerek bomlástermékei­nek hatására indul meg. A szilárd jodo­form bomlásának e folyamatát Schorst és van der Berg tanulmányozták. Míg ugyanis szerintük a chloroform kevesebb vagy több oxygen hatására más és más módon bomlik, addig a jodoform bomlása, amely szintén oxy­­datiós folyamat, az oxygen mennyisé­gétől független. A jodoform a világos­ságon és a levegőn mindig jódszén-

Next