A Gyógyszerész, 1910 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1910-01-01 / 1. szám
A Gyógyszerész, vagy arsacetinnek nevezik. E készítmény az azoxylnál is kevésbbé mérgező, oldatai hevítés útján változatlanul sterilizálhatók, syphilis ellen ajánlják. Előállították még a natriumbenzoylarsonilatot, a natriumbenzoylacelylarsonilatot, a natriumparahydroxyphenylarsonatot. E készítmények közül azok a leghatásosabbak trypanosomák ellen, amelyek fehérjével csapadékot adnak. AZ OZON NÉHÁNY REACTIÓJA. Szénvegyületekkel az ozon kétféleképpen reagálhat. E vegyületekkel ugyanis az ozon vagy közvetlenül egyesül, amikor is az úgynevezett ozonidok keletkeznek, vagy pedig szétbomlik oxygenre és mint ilyen reagál. A telítetlen cabonylvegyületeknél megeshetik, hogy mind a két reactió együttesen lezajlik. Ez esetben hyperozonidek keletkeznek, amelyek vízzel egyszerű ozonidekké alakulnak. Az ozon szénhydrogenekkel is alkot az ozonideket és oxygenben még dúsabb vegyületeket, nevezetesen az ozonidekből keletkező tetraozonideket. Harries dr. a propylen és az aethylen, e két szénhydrogen és az ozon egymáshoz való viselkedését tanulmányozta és vizsgálódásai eredményeit a német orvosok és természetvizsgálók salzburgi gyűlésén ismertette. Harries azt tapasztalta, hogy nem nagy százalékú azaz oxygennel higítottabb ozon hatására a normális ozonidek keletkeznek. Úgy az aethylen-, valamint a propylenozonid könnyen explosioszerűen elbomlanak, tehát explosiv vegyületek, miért is elemzésük eléggé körülményes. Harries az elemzés czéljából a megvizsgálandó anyagot csövecskébe töltötte, majd ezt az égető csőben kovaföldbe ágyazta. A cső melegítésekor az ozonid a csövecskéből a kovaföldbe destillált át és így meghatározható volt. Hogy a hyperoxydokból nem hasad le közvetlenül ózon, ez abból is következik, hogy pl. az olajsavból előállított nonylsavhyperoxd nem azonos azzal a hyperoxyddal, amely a megfelelő aldehydből oxygen hatására keletkezik. A káliumjodidból kiválasztott jód mérése révén ez ozonidek oxygentartalma meg nem határozható, mert több reactió egymás mellett zajlik le. A STEAROLSAV ÉS A BEHENOLSAV GLYCERYLESTEREI. Az olajsavhoz, e telítetlen savhoz közelálló, hármas kapcsolódású széngyököket tartalmazó, tehát szintén telítetlen savak, mint a természetes zsiradékok alkotórészei eddigelé, egynek, a taiinsavnak kivételével, nem ismeretesek. Az Armand szerint hármas kapcsolódású széngyököket tartalmazó, C17H31.COOH összetételű tairinsav triglyceridje ugyanis a pieramina Low. gyümölcsének alkotórésze. A len, kender, köles, stb. CnHgl.COOH összetételű olajsavjai nem hármas kapcsolódású, hanem három kettős kapcsolódású széngyököt tartalmaznak. H Quensell megkísérlette tehát a kétségtelenül hármas kapcsolódású széngyököket tartalmazó, CnH.,1.COOH öszszetételű stearolsav és a C21H39.COOH összetételű behenolsav glyceryljeinek az előállítását. Quensell a glyceryl-a-monostearolatot C17H31. COO . CHo CHOH CH2OH nátriumstearolatból és monochlorhydrinból széndioxyddal megtöltött zárt csőben való hevítés útján állította elő. Az így előállított zsiradék alkoholos oldatból jól kristályosítható; chloroform, aether és benzol is oldja Olvadáspontja 40°. Analóg módon állította elő Quensell a C17H31. COO . CH2 CHOH C17H31.COO.CH2 szerkezetű glyceryl-a-distearolafotot-dichlorhydrin alkalmazása útján. Fehér lemezkék: 38°-on megolvad; ligroin, 3