A Hét, 1970 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1970-10-23 / 1. szám
Vitá,, proletárjai, egye»SH«t«h! TÁRSADALMI - POLITIKAI — MŰVELŐDÉSI HETILAP WLum BKBEK A közös munka, a közös alkotás egyre szorosabbra vonja a román nép és az együttlakó nemzetiségek egységét a szocialista Románia nagy családjában. NICOLAE CEAUŞESCU elvtársnak a Román Kommunista Párt X. kongresszusán tartott jelentéséből FELADATAINKRÓL IIj, központi sajtószervvel gazdagodott a romániai művelődés és közélet, olyan új hetilappal, melynek érdeklődési köre az anyagi és szellemi élet valamennyi területére kiterjed, amely a romániai magyar sajtó történetében először vállalkozik arra a sokrétű feladatra, hogy a bel- és külpolitika, irodalom, zene, képzőművészet, film- és színművészet, filozófia, humán- és reáltudományok hazai és világproblémáinak publicisztikus és esszéisztikus tükrözésével egységes valóság- és világképet alakítson ki az olvasóban, a marxizmus-leninizmus elvi álláspontjáról összefüggéseiben láttassa a társadalmi lét, az alap és felépítmény kérdéseit. Olyan lap kerül ma az olvasó kezébe, amely a nemzetiségi sajtó legjobb hagyományait folytatva, a közös törekvések jegyében és a testvériség szellemében látja és láttatja az ország egész lakosságának életét, a nemzetiségek részvételét az építőmunkában, a romániai magyar dolgozók társadalmi és szellemi megnyilatkozásait. Az új lap annak a következetesen marxista-leninista nemzeti politikának legújabb eredménye, amely az ötvenedik évébe lépett Román Kommunista Párt egész történetén végigvonul, és amely — a szocializmus általános ügye részeként — mindig figyelmének előterében állt. A Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicola® Ceauşescu elvtárs 1968-as gyulafehérvári beszédében a kérdésről megemlékezvén a történelmet hívja tanúul. „Megtekintettem az Egyesülés Múzeumát — mondotta —, amely nagyszerűen felidézi népünk évszázados harcát törekvéseinek megvalósításáért, az e tájakon évszázadok óta együtt élő román, magyar, német dolgozók közös harcát, azoknak a közös harcát, akik nemegyszer vállvetve küzdöttek a külföldi leigázók és saját elnyomóik ellen, harcra keltek a nemzeti és a társadalmi felszabadulásért. Harcaikban győzni csak akkor tudtak, amikor egyesítették erejüket, amikor vállvetve küzdöttek. Ezért szeretném kijelenteni: mindent el kell követnünk, hogy szüntelenül erősítsük a románok, a magyarok, a németek, nemzetiségre való tekintet nélkül Románia összes lakosai barátságát és testvériségét. Elődeink parancsa ez, azoké, akik mindig megmondták, hogy aki ellentétet szít az egyazon területen élő románok, magyarok és németek között, az ellensége saját nemzetiségi érdekeinek..."A szocializmus építésének egyik alapvető programpontja kap itt marxista megfogalmazást, az a törvény, amely jövőnk biztosítéka, amely intézményeink rendeltetését meghatározza. Milyen feladatokat vall tehát magáénak A Hét ? Mindenekelőtt azt, hogy a szocializmus társadalmi harcosának tudja és tekintse magát, olyan lapnak, amelynek legfőbb jellemvonása az elkötelezettség, a Román Kommunista Párt politikájának, a marxista-leninista ideológia, a szocialista demokrácia ügyének tudatos szolgálata. Ám e felemelő elvekhez való hűség csakis a gyakorlatban nyerhet igazolást, a lap állásfoglalásaiban, abban, ahogy tükrözi és értékeli, a társadalmi lét, a gyakorlat és a szellemi élet elveit és jelenségeit. A Hétnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítése sokrétű feladatait kell — sajátos jellegének megfelelő formában — alkotó vizsgálat alá vennie. Tájékoztatást kell nyújtania arról a nagyszabású szervezőmunkáról, amely a párt irányításával a gazdasági-társadalmi élet vezetési formáinak és módszereinek, végső fokon tehát a szocialista termelési viszonyok tökéletesítésének érdekében az országban folyik. A párt és a kormány erőfeszítéseiről, hogy a szocialista demokrácia tökéletesítésével, a törvényesség szilárdításával megteremtse minden dolgozó számára a közügyek intézésében való legszélesebb körű részvétel lehetőségeit. A szocialista humánum megtestesülését fogjuk keresni a társadalmi megnyilatkozásokban, az emberi egyéniség kibontakozásának további lehetőségeit, állást foglalván ugyanakkor minden olyan hiba és erkölcsi kinövés ellen, amely gátolja a fejlődést. A lap oldalainak jelentős részét a szellemi kultúra, a tudományok és művészetek szolgálatába állítja. E tevékenységünkben az a cél vezérel, hogy a világ kultúráját, a romániai szellemi élet termékeit minél szélesebb rétegek számára tegyük hozzáférhetővé. Ám túl a tájékoztatás feladatán, fő célunk az, hogy felrajzoljuk a szellemi élet mozgásirányát. Az irodalom és a művészetek látványos fejlődésének lehettünk tanúi az utóbbi években. Az alkotói szabadság és a művészi alkotás határainak kiterjesztése jellemzik ezt a fejlődést, melynek eredménye határozott gondolati irányulás és a művészi formák és alkotási módok sokfélesége. Lapunk örömmel üdvözöl minden olyan kísérletezést, formai újítást, mely tartalmi gazdagodást eredményez és amely a hazai valóság, társadalmi élet és gondolkozás komplex ábrázolását tűzi ki céljául. A Hétnek úgy kell tájékozódnia az irodalmi és művészeti jelenségek sokféleségében, hogy a kommunista módon értelmezett alkotói szabadságot pillanatig sem korlátolva küzdjön a művészeti divatok, a modernség képében tetszelgő dilettantizmus és eszmétlenség ellen. Hűnek kell maradnia ugyanakkor a kommunista sajtó harci tapasztalataihoz és nem (Folytatása a 2. oldalon) HUSZÁR SÁNDOR A HST, 1. ÉVF., 1. SZÁM 1970. OKTÓBER 23. , 'b'f KÖSZÖNTŐ Mindnyájunk számára örvendetes esemény a Contemporanulhoz hasonló publicisztikai jellegű magyar nyelvű hetilap megjelenése, amelyet a testvérlapjával azonos társadalmi, politikai és művelődési elvek vezérelnek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének nagy művében. A szocialista Románia időszaki sajtójának szerves részeként reális szükséglet hívta életre ezt a lapot; az az igény, amelyet egész népünk ideológiai-művelődési színvonala és a szó művészeinek az a közös törekvése határoz meg, hogy változatos eszközökkel szolgálják hagyományos és nemes humanista eszményeink korszerű valóra váltását. A romániaisajtó számos, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és máshol megjelenő magyar újsággal és folyóirattal együtt, népünk történelmének egyik legjelentősebb szakaszát tükrözi hasábjain. Ebben a sajtóban a Román Kommunista Párt helyes nemzeti politikájának az elvei és módszerei fejeződnek ki ; annak a politikának, amelyet a leghaladóbb világnézet, a marxizmus-leninizmus hat át. Egész sajtónkkal együtt A Hét a kommunista pártja által vezetett nép kiteljesedő szocialista forradalmának sokrétű problémakörét fogja át. A hetilap célkitűzése: feltárni azoknak az élet minden területére kiterjedő erőfeszítéseknek a lényegét, melyek eredményeként civilizációnk és kultúránk méltó helyet foglal el az igaz emberi értékek rendjében. A Contemporanul, amely ugyanezt a hivatást teljesítve, hetilapként több mint két évtizedes tapasztalatot szerzett, testvéri szeretettel és megbecsüléssel köszönti az új hazai magyar lapot. Az írott szó erejével küzdve a szocialista ember formálása ügyének , elkötelezett irodalomért és művészetért, a társadalom tökéletesítését leghatékonyabban elősegítő nézetek és módszerek terjesztéséért a tömegekben, szívvel és lélekkel szolgálva a román nép és az együttélő nemzetiségek testvériségének és együttműködésének nemes ügyét. A Hét várakozásunknak megfelelően járul majd hozzá az írás hazai művelőinek együttes erőfeszítéseihez. Meggyőződésünk, hogy az új hetilap hasábjain a tehetségek egész sora fogja hirdetni magyar nyelven — a tudományos érvelés és a szép szó együttes erejével — a mindnyájunknak egyaránt drága törekvést: a szocialista Románia felvirágoztatását, népünk felemelkedését az anyagi és szellemi haladás magasabb csúcsaira. Társadalmi-politikaiművelődési lapjaink olvasói számára így kézzelfoghatóan testesül meg mindnyájunk törekvéseinek, célkitűzéseinek a Román Kommunista Párt politikájában megfogalmazott egysége — a közös jövő szolgálatában. A fenti gondolatok jegyében kíván soksok, sikerekben gazdag évet testvérlapjának, A Hétnek a Contemporanul szerkesztősége. GEORGE IVAŞCU Szervátiusi Tibor: Dózsa a tüzes trónon