A Hét, 1973. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-13 / 28. szám

Hármascsavar — először Merész vállalkozás két hőséről, a Károlyi házaspárról — Gyöngyiről és­­ Béláról — lesz az alábbiakban szó. A látványosan fejlődő sportágak módszerét — az iskoláskor előtti tehetségkutatást és rendszeres edzést — vezették be a tornába. Erre a tervre tették fel életüket. Gyöngyi a versenytornát, Béla az országos ka­lapácsvető elsőséget (ötszörös ifjú­sági és kétszeres felnőtt bajnok volt) hagyta ott a nagy álomért. Ha már ők nem voltak képesek világra szó­ló eredményekre — hiányzott hozzá a korai alapozás —, majd tanítvá­nyaik. Tanítványaik pedig most, 1973-ban kezdenek hírt adni arról, hogy a két pedagógus életműve be­teljesedik. Vulkánban kezdték, ahol Béla nagy­apjának, a bányásztelep első népta­nítójának a nevét még mindig sze­retettel őrzi az emlékezet. Hatéve­sekkel — Illés József iskolaigazgató szabad kezet adott neki — és egy­­esztendei munka után olyan zsenge gyermekekkel, akik azelőtt verseny­szerűen még sohasem tornásztak, az országos iskolásbajnokságon megsze­rezték a 6. helyet. Három évet dolgoztak itt. Közben nőttek a gyermekek — kinőtték az edzési lehetőségeket. Bevitték őket Petrozsénybe, a sportiskolához. 1966- ban az országos ifjúsági csapatbaj­nokságon már a 4. helyet szerezték meg. Eredményeikre felfigyeltek: a­­mikor 1988 februárjában felavatták Gheorghe Gheorghiu-Dej városban az ország legkorszerűbb tornatermét, hívták őket is. Szívesen jöttek. El­kezdték az e­­gészet — most már optimális felté­telek között — elölről. Két óvodás­korú és elsőosztályos csoport edzé­sét vették át. Maria Simionescu szö­vetségi főedző felismerte, hogy a válságba jutott román női torna csakis új csapásokon kerülhet ismét a világ élvonalába — támogatta hát a két fiatal pedagógus elképzelését. Csakhogy a tornaközpont felállítása az eredeti elképzelés szerint irreá­lisnak bizonyult. Úgy tervezték, hogy összeszedik az egész országból a leg­tehetségesebb gyermekeket, és mi­közben itt, a kollégiumban végzik az általános- és középiskolát a tor­násznak. A terv kivihetetlennek bi­zonyult: hatéves kortól nem lehet kiszakítani a gyermekeket családi környezetükből. És a tornaközpont válságba ke­rült. Gyöngyit áthelyezték az 1 es számú líceumba, Bélát a sportisko­lába. És csak mellékesen a másod­állásban foglalkoztak a megmaradt két csoporttal. Kételyek kezdték emészteni őket: érdemes volt-e ilyen messzire jönni­ük. De Maria Simionescu, aki a sportfőhatóság és az Oktatás- és Nevelésügyi Minisztérium között ki­lincselt, hitt a lehetőségekben, hitt a Károlyi házaspárban. És talpra állította — most már csak helyi tanulókkal — az iskolát. Előbb Gyöngyi, majd 1971-ben Bé­la is visszakerült főállásba a sport­líceumba, a tornászlányokhoz... És az 1968-ban toborzott két frus­kacsapat tagjai 1973-ban bemutat­koztak: Nadia Comaneci a szovjet és a német esélyesek elől elnyerte Ro­mánia nemzetközi bajnokságát, a csapat megverte Magyarország és Csehszlovákia ifjúsági válogatottját, és alig-alig maradt alul a szovjet együttessel szemben. — Nadia csak az első szeme egy füzérnek — állapítja meg Károlyi Béla. — Fokozatosan dobjuk a „mélyvízbe“ a lányokat. Megértek rá. Teodora Ungureanu, Gábor Györgyi, Cojocaru Maria Geraban, az Olimpiai Reménységek Tornáján fog bemutatkozni. Ugyanazt tudják, a­­mit Nadia. — Mit jelent az ugyanaz? — Bátorságot, látványosságot és magas nehézségi fokot. Az a nehéz­ségi fok, amivel dolgozunk, két év­vel ezelőtt még a férfiak versenyén is ritkaság­számba ment. Bizonyos vonatkozásokban a lányok teherbí­róbbak is a férfiaknál. Két évvel ezelőtt még kevés férfi hajtott végre dupla szaltót. Lányaink egytől egyig tökéletesen végzik — 720 duplacsa­var szerepel az edzéstervükben. És hamarosan mi rukkolunk ki először a világon a hármas csavarral. Már megy. Rettentően nehéz, de megy. És ne felejtse, lányaink még csak 12 évesek — az országos mesterbajnok­­ságon még csak nem is indulhattak, mert nem töltötték be a 13. évüket. —­­Nem kellett volna az ő kedvü­kért — és az egész román torna jövője érdekében — változtatni a benevezési feltételeken ? — Erről a szövetség illetékes nyi­latkozni ... — Segíti-e a szövetség? — Versenyzési alkalmakat bizto­sít, nemzetközi találkozókról gon­doskodik. — Szakirodalmat, szakfilmeket kap-e? — Nem. — Megesett már, hogy hivatali, nevezzük néven: bürokratikus pac­­kázás keresztezte számításait? — Februárban Barcelonába hív­tak két versenyzőt és egy edzőt. Nem sikerült kijutnunk. S aki tá­vollétünkben megnyerte a barcelo­nai versenyt, annál a mi harmadik lányunk is jobb. " A tenisz jut eszembe: amíg te­niszezőink nemzetközi kapcsolatai nem épültek ki, sehol sem voltunk, pedig Tiriac talán nem volt kevésbé tehetséges, mint Nastase, amióta je­len lehetnek mindenütt, a világ él­vonalába kerültek. A tornában is u­­gyanilyen fontos a bekapcsolódás a nemzetközi vérkeringésbe? — Egy kis nevet már a világver­senyek előtt szerezni kell. De mi nem akarunk sem az Egyesült Ál­lamokba, sem Londonba repülni. Ne­künk a Szovjetunióba kell mennünk. Tanulni, mert ugrásban egyenlőek, korláton és gerendán jobbak va­gyunk, talajon viszont pozdorjává vernek bennünket. Pedig a mi gya­korlataink nehezebbek, csak hát nincs koreográfiánk, nincs muzsi­kánk. — Hogyan él egy edzőházaspár? — Majdnem mindenünk a sport. Reggel 6-tól 8-ig edzés — akkor is­kolába megyünk, a gyermekek ta­nulni, én pedig testnevelési órákra —, hetente négy kétórás órát tartok. Aztán rohanok elintézni a szervezé­si kérdéseket, majd 12-től estig ed­zés — két csoporttal 4—4 óra. Vég­re, ebben az évben bevezettük, hogy minden kedd este kilenctől moziba megyünk. A Károlyi-házaspár tanítványai Montrealra készülnek. Montreal után és azután mi kö­vetkezik? Károlyiék mostani tanít­ványai tíz évig maradnak olimpiai szinten versenyképesek. VAJNOVSZKI KÁZMÉR A HÉT, 1973. JÚLIUS 13. Az ókor nagyjai III. VÍZSZINTES: 1. Egyiptom királynője az i.e. XV. század­ban, aki kiskorú mostohafia helyett húsz éven át uralko­dott, — tulajdonképpen trón­bitorló volt, aki önmagát ki­rályi jelvényekkel és férfi­ként ábrázoltatta, de békés uralkodása alatt építkezések­kel és emlékművekkel örökí­tette meg nevét, gyönyörű a Dér el Bahariban fennmaradt sírtemploma. 10. Visszahí. 12. Felteszlek a máglyára. 13. Északolasz folyó (+’). 15- Fel­építteti. 17. Hajtalan. 19. Pusz­tulj — románul. 20. Elszáradt gyomnövény. 21. ... -irat, ... -hang. .. . -név. 23. Ivó­­edényed. 25. Százmilliók ke­nyere. 27. -ból, -ből. 28. Za­mat. 29. Leginkább királyi udvarokban élt görög költő az i.e. III. században, a sztoi­kus filozófia híve, aki a Phai­­nomena (Égi jelenségek) című költeményével újra becsületet szerzett a korai időkben nagy kedvvel művelt görög tanító­költészetnek. 31. A. T. 32. Nem szórja a pénzt. 33. Fara­gatlan, bumfordi, népiesen. 35. Irodalmat művelő személyek nemzetsége, fura szóösszeté­telben. 38. Nem ez. 39. Gyer­mekgondozó. 40. Igazságtevő. 42. Vajon lángol? 43. Ismert piperecikk-márka. 46. ... ró­ka. 48. Földet bérelő. 50. Z. D. 51. Görög epikus költő az i.e. VII. sz-ban. Homérosz mellett ő volt a görög költészet kez­detének másik nagy alakja. FÜGGŐLEGES: 1. Durva megszólítás. 2. Életkor — an­golul és franciául 3. Az úszás mozdulatait végzi. 4. Hazai település régebbi neve, helyén új névvel virágzó iparváros keletkezett. 5. Titkon megfi­gyel­ő Fiúnév. 7. Háromötöd részig eshet. 8. Nagy nyugati hírügynökség, röv. 9. Tudni illik. 10. Nemi jellege. 11. I.e. V. században élt görög törté­netíró, a „páter históriáé“, aki híres művében a görög— perzsa háború lefolyását örö­kítette meg. 14. Névelősen alaktalan 16 Uralkodik. 18. Görög tragédiaköltő i.e. kb. 485—406, akit éleslátásáért az athéniek nem nagyon kedvel­tek, de halála után a három nagy tragédiaköltő közül 6 lett a legnépszerűbb. 20. Zárt népcsoport. 22. Kevesebb, mint egy tucat. 23 A nem mérges óriáskígyók egyik fajtája. 24. Élelmiszer. 26. Öltözékünk része. 27. Kígyónak van. 30. Roller egyik fele 31. Megle­pett felkiáltás. 32. Építéshez szükséges anyag. 34. Azon a véleményen levő. 36. Hozzá tapad. 37. .. frekvencia, te­levíziós képet továbbító frek­vencia. 40. Női becenév. 41. Gömbölyített díszített írás. 43. Melyik személyé? 44. Hőemel­kedés. 45 Bontás része. 47. Kohó egyneműi. 49. Kettős­betű. Készítette: KERESZTES ZOLTÁN múlt heti számunkban megjelent keresztrejtvény megfejtései: Vízszintes: 1- Dzsoszer. 8. Ib­ram. 32. Kratész. 54. Dá­vid. 55. Amaszisz. Függőleges: 14. Periklész. 17. Pindarosz. REJTVÉNY A nyári hónapokban A Hét kapható az ország főbb üdülő­helyeinek újságárudáiban: A tengerparton: Mamaia, Con­stanţa, Eforie Nord, Eforie Sud, Techirghiol, Costineşti, Manga­lia, Olimp, Neptun, Venus, Ju­piter, Saturn, Vama Veche. A Prahova völgyében: Predeal, Sinaia, Buşteni. Az Olt-völgyi üdülőhelyeken: Călimăneşti, Govora, Olăneşti. Ugyanakkor megnövelt pél­dányszámot küldenek a lapból azokra a fürdőhelyekre, ahová az év más szakában is eljut: Herkulesfürdő, Félixfürdő, Szentgyörgyfürdő, Szováta, Bor­szék, Gyilkostó, Tusnád, Toplica. Olvasóink pénteken vagy leg­később szombaton megvehetik a lapot az üdülőhelyek újságáru­dáiban KALEIDOSZKÓP

Next