A Hét, 1975 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1975-01-03 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI — POLITIKAI — MŰVELŐDÉSI HETILAPJA 12 oldal NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs újévi rádió-és televízióbeszéde Kedves elvtársak és barátaim, Románia Szocialista Köztársaság honpolgárai! Kiemelkedő eredményekkel zárjuk az 1974-es esztendőt a gazdasági-társadalmi fejlesztésben, az egész nép anyagi és szellemi jólétének gyarapításában, a szocialista Románia sokoldalúan fejlett szocialista társadalmának felépítésében. A dolgozók, tekintet nélkül nemzetiségükre, a haza felszabadulásának 30. évfordulója és a XI. kongresszus tiszteletére ragyogó sikereket értek el az ipari és mezőgazdasági termelési terít teljesítésében, minden tevékenységi területen. Az anyagi termelés növelésében elért eredmények, a nemzeti jövedelem gyarapodása lehetővé tette, hogy ebben az évben rátérjünk az összes dolgozók javadalmazásának emelésére, s 1975 végéig biztosítsuk az ötéves tervben előirányzottnál nagyobb jövedelemnövekedést. Jogos büszkeséggel mondhatjuk tehát, hogy 1974 minden nehézség és hiányosság ellenére a nemzeti vagyon növekedéséhez vezetett, ismételten bizonyította pártunk marxista-leninista politikájának helyességét. Most, egy dolgos munkás, de elégtételekben is gazdag esztendő végén a párt- és államvezetőség, valamint a magam nevében melegen gratulálok a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozóknak, egész népünknek , Románia új, szabad jövője tudatos alakítójának. Az idei esztendő aranybetűkkel kerül be Románia történetébe: a XI. kongresszus ebben az évben fogadta el a Román Kommunista Párt első Programját, valamint az új ötéves terv Irányelveit és az 1990-ig terjedő gazdasági-társadalmi fejlesztési prognózisokat. E dokumentumok nagyszerűen felvázolják hazánk jövőjét, felfegyverzik az egész pártot és népet egy világos elméleti és gyakorlati orientációval a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének és Románia kommunizmus felé haladásának szolgálatában kifejtett munkában és harcban. Az 1975. évi gazdasági-társadalmi fejlesztési terv, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés nemrégiben fogadott el, előirányozza a nemzetgazdaság fejlesztésének magas ütemét, biztosítja a műszaki-anyagi feltételeket az ötéves terv határidő előtti megvalósításához. Tekintettel a súlyos nemzetközi gazdasági helyzetre, különösen az energiaválságra, minden intézkedést meg kell tennünk, hogy ezek az állapotok a lehető legkisebb mértékben hassanak ki nemzetgazdaságunk fejlődésére, biztosítanunk kell az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésével, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésével kapcsolatos feladatok töretlen megvalósulását. Hazánk minden honpolgárának becsületbeli feladata mindent megtenni az 1975. évi terv, s tehát az egész ötéves terv sikeres teljesítéséért, hogy minél jobb feltételek jöjjenek létre a XI. pártkongresszus határozatainak valóra váltásához. A jövő év márciusában sorra kerülő nagy nemzetgyűlési és néptanácsi képviselőválasztás fontos politikai esemény lesz; a Szocialista Egységfront jelöltjeire szavazva egész népünk kifejezésre juttatja fenntartás nélküli csatlakozását a XI. kongresszus határozataihoz, pártunk és államunk bel- és külpolitikájához, azt a szilárd elhatározását, hogy töretlenül valóra váltja a Román Kommunista Párt Programját az országnak a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emelésére. A választás egyszersmind erőteljes megnyilvánulása lesz szocialista demokráciánknak, annak, hogy a széles néptömegek részt vesznek az egész gazdasági-politikai élet vezetésében, saját jövőjük tudatos alakításában. Kedves elvtársak és barátaink! Az 1974-es esztendő nemzetközi eseményei hangsúlyosabbá tették a nemzetközi erőviszonyok változását. Valamennyi kontinensen fokozódik a haladó és antiimperialista erők, a néptömegek harca az uralom és a diktátum imperialista politikája, a kolonializmus és a neokolonializmus ellen. Erőteljesen érvényesül a népek akarata, hogy maradéktalanul urai legyenek nemzeti kincseiknek, s független gazdasági-társadalmi fejlődésükre használják fel azokat, elhatározása, hogy kiharcolják a béke és a nemzetközi együttműködés politikáját. További lépések történtek az enyhülés útján, a bonyolult nemzetközi kérdések békés, államközi tárgyalásokkal történő megoldása útján. Ugyanakkor súlyos események is történtek — mint például a ciprusi események —, amelyek veszélybe sodorták a békét. Az elmúlt év nemzetközi eseményeinek kibontakozása erőteljesen bizonyítja, hogy az enyhülés folyamata még zsenge, hogy még csak a kezdet kezdetén tart, hogy a világon még erős reakciós erők vannak és veszélyeztethetik a nemzetközi békét és együttműködést. A XI. kongresszus világos orientációt jelölt meg hazánk nemzetközi tevékenysége számára is. Az összeurópai konferencián eddig elért sikerek alapján úgy véljük, hogy a konferencia 1975-ben eredményesen lezárul, s új, együttműködési kapcsolatok perspektíváját tárja fel a kontinens valamennyi népe előtt. Románia, akárcsak eddig, ezután is állhatatosan fog munkálkodni a baráti és az együttműködési kapcsolatok bővítéséért az összes szocialista országokkal, a független gazdasági-társadalmi fejlődésükért küzdő államokkal, a világ összes államaival, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Véleményünk szerint az 1975-ös esztendő fontos fordulatot kell hogy hozzon az új gazdasági és politikai világrend megteremtésének útján, a gyengén fejlettség felszámolása, az összes államok közötti új alapú együttműködés felé. Minden eddiginél szükségesebbek a határozott intézkedések az általános, és főleg a nukleáris leszerelés útján, a fegyverkezési hajsza megszüntetésének és a nemzetközi együttműködés és béke politikájának a megvalósítása útján. Meg kell szilárdítani az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepét az emberiséget foglalkoztató összes bonyolult kérdések megoldásában, aktívan részt kell venniük a nemzetközi életben az összes államoknak, nagyságuktól függetlenül. Kiindulópontunk az, hogy a bonyolult kérdések megoldása és az új gazdasági világrend megteremtése csak az összes népek cselekvő részvételével lehetséges. Az elmúlt év eseményei világosan megmutatták: az új politikára törekvő népek elég erősek ahhoz, hogy együttes akciókkal megnyissák a nemzetközi béke és együttműködés új korszakai, amelyben minden nemzet szabadon, akaratának megfelelően fejlődhet. Tudjuk, hogy az 1975-ös évben sok bonyolult nemzetközi problémát kell megoldani, de optimizmussal és bizalommal tekintünk az események kibontakozása elé. Meggyőződésünk szerint a haladó és antiimperialista erők, az összes népek ma inkább, mint valaha győzelemre vihetik a béke és az együttműködés politikáját , és a leghatározottabban fogunk munkálkodni azon, hogy népünk hozzájáruljon e politika diadalához! Szilárd elhatározásunk mindent megtenni, hogy 1975-ben a román nép további nagy sikereket érjen el a gazdasági-társadalmi fejlődésben, anyagi és szellemi jólétének növelésében, abban, hogy hazánk a haladás és a szocialista civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. Erőt nem kímélve fogunk fáradozni azon, hogy hozzájáruljunk az új gazdasági és politikai világrend létrehozásához, az összes problémáknak a népek, az egyetemes béke és együttműködés érdekében történő megoldásához Ebben az ünnepi pillanatban ürítsük poharunkat dicsőséges kommunista pártunkra — nemzetünk harcedzett vezetőjére, a hős román népre — a legigazságosabb társadalmi rend, a kommunizmus építőjére, Románia Szocialista Köztársaság virágzására és jólétére/ Az új év küszöbén, kedves elvtársak és barátaim, munkások, parasztok, értelmiségiek, férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek, tiszta szívből kívánok további nagy sikereket, minden vágyuk teljesülését,a munkában és életben egyaránt, jó egyékséget, boldogságot! ■* Boldog új évet! , « __________________mi !« Mi, vízépítők... • Jártuk a széles folyosókat, egy csöndes sarkot kerestünk, ahol nyugodtan beszélgethetnénk. Kajtár József ide is, oda is benyitott, de minden ajtó mögött lázas munka folyt. Az íróasztalokról, a hatalmas rajzállványokról kapták fel tekintetüket a tervezőmérnökök, a kutatók, a matematikusok, a műszaki rajzolók, a tisztviselők. Az ajtókra rögzített táblácskák alapján próbáltam tájékozódni, kíséreltem meg képet alkotni az intézetről, amelyben a természetátalakítás jelképeivé vált völgyzáró gátakat megálmodják, megtervezik. Kajtár József tervezőmérnök, aki immár huszadik esztendeje dolgozik az intézetben, néhány magyarázó, eligazító szóval segített. Tőle tudtam meg, hogy a negyedszázados Hidroenergetikai Kutató- és Tervezőintézetnek jelenleg mintegy kétezer dolgozója van, közülük százan foglalkoznak kutatómunkával s mintegy hatszázaz tervezéssel, a dolgozók döntő hányada „terepember": azok a mérnökök és technikusok, akik az intézet terveinek megvalósulását nyomon követik, útmutatásaikkal elősegítik. Egyébként a folyosók nyüzsgő forgalma is arról tanúskodott, hogy az intézet az építőmunkához szorosan kapcsolódó laboratórium. A Szamos völgyéből érkezett szakemberekkel állt meg egy pillanatra beszélgetni Kajtár József, majd a sebesi építőtelepről jött fiatal mérnököt üdvözölte szívélyesen. Kölcsönös a vendégeskedés, a tervezőmérnökök is rendszeresen felkeresik az építőtelepeket, a helyszínen próbálják megoldani a felmerült problémákat. Kutatás, tervezés és termelés itt megvalósuló harmonikus kapcsolatáról beszélgetve jutottunk el az igazgatói irodáig, amelyet végül üresen találtunk. Talán rögtönzött „folyosói szimpóziumunkat" szándékozott folytatni vagy a hely parancsának engedett Kajtár József, mindenesetre nem a maga munkájáról, gondjairól kezdett beszélni — miként szerettem volna —, hanem az intézetről. Elég volt azonban néhány mondat, hogy megértsem, nem álszerénységből kanyarodott az általános felé, hanem mert mérnöki pályája szorosan összefonódik az intézet fejlődésével, s mert a tervezés magas fokú csapatmunkát feltételez. Az egyén teljesítménye csak a közösség sokrétű munkájának összefüggésében ítélhető meg. Egy tervezőmérnök munkájáról csak úgy beszélhet, ha az intézetről is szól, illetve az intézetről, a munkakollektíváról nyilatkozva lényegében önmagáról vall. — A főiskola elvégzése után idekerültem a Hidroenergetikai Kutató- és Tervezőintézetbe. Nem mondhatom, hogy kitörő örömmel fogadtam a kinevezést, pedig „bennszülött” bukaresti vagyok. Szüleim rég elkerültek Csikdánfalváról, ahol egyébként a fél falu Kajtár, én már a fővárosban születtem és nevelkedtem. Szakmámba (Folytatása a 3. oldalon) SZEKERNYÉS JÁNOS Áralej