A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-01 / 1. szám
Világ proletárjai, egyesöketes Szótárté jókívánság Kevesebbet — s egyben többet — nem kívánhatunk olvasóinknak az új esztendőben, mint azt, hogy ami e lap hasábjain a szeme elé kerül, az valóban olvasmány legyen. Magvas, velős, eszméltető és egyben az írásművészet széptörvényei szerint megmódolt cikkeket, széljegyzeteket, esszéket, bírálatokat, riportokat, interjúkat, amelyek mind olvasásra méltók és érdemesek legyenek. Századvégi világunk nem kis veszélyei közé tartozik az értékek hígulása és a környezet szenynyeződése, ügyelnünk kell tehát arra, hogy ezeket a veszélyeket elhárítsuk műhelyünkben is, vigyáznunk kell a szó értékére, a gondolat tisztaságára. A világban nincsen minden rendjén, de a mi mondatainkban mindennek a helyén kell lennie, hogy az olvasó átláthasson a zavar ködein, fölismerte a fölborult egyensúlyokat, és ott érzé - kelje a kérdésességeket és a harmóniákat, ahol azok a szavaink fedezetében, magában a valóság- ban mutatkoznak. De az írónak ahhoz, hogy a dolgokat nevén nevezze, mintegy lelket kell lehelnie a szavakba, és akkor — mint a költő írja — „a szavak föltámadnak, testet öltenek, a főnév főúri méltósággal jár-kel, a melléknév, a főnév áttetsző ruhája ragyog, mint a lazúrfesték, az ige pedig, a mozgás angyala életbe lendíti a mondatot." Egy újság — még ha nem is napilap — óhatatlanul információkat közöl, másként szólva, hirlap. Közölnivaló híreink ezen a századvégen nem mindig lélekemelőek, gyakran szorongatóak. A hírek milyenségén nem tudunk változtatni, de kötelességünk, hogy mondatainkban a „mozgás angyala", igéiik, megmutassák merre s hogyan megyen a világ, hogy mellékneveink áttetsző ruhái mögül elővillantsuk a dolgok lényegeit. Bármennyire is veszélyeztetné az emberiség létét a fegyverkezés újdon technikája, az igaz és szép szó változatlanul békés fegyverünk marad, jószerével abban a harcban is, amelyet éppen a háború ellen vívunk. Tudva tudjuk, hogy e századvégen fönnmaradásunk egyik föltétele az önismeret. Azt kívánjuk olvasóinknak, hogy írásainkban tisztábban ismerje föl a nagyvilág bonyodalmait és mozgásirányait, országunk harcát az önmeghaladásért és az emberi fölfejlődésért, s annak szerves részeként a romániai magyar nemzetiség létalakulásának változásait. Boldoggá tenne bennünket az a tudat, hogy írásainkból ne csak kifelé vetüljön némi fény, de befelé, a lélek rezgései felé is. Az önismeret önvizsgálat is, tudatosítanunk kell, miféle varázs és miféle döbbenet ma a lélek, miként válaszol a világ érintéseire, miként lehet megőrizni épségét és érzékenységét, hogyan lehet elkerülni a magány csapdáit és szélesíteni az utat a közösségi létvitelhez. Egyszóval: sok jó olvasnivalót kívánunk az új esztendőben. Jön, ter-mészetesen az értendő, ami javunkra szolgál. Emberségünket szolgálja, annak minden egyetemes és sajátos vonatkozásában. Mint a szó emberei, azon leszünk, hogy betartsuk szavunkat. SZÁSZ JÁNOS DAMÓ ISTVÁN rajza Újévi ajándék a fővárosnak A metró vonalának hossza kétszeresére, várható forgalma négyszeresére nő, a hosszabb útvonal megsokszorozza a földalatti vasút fontosságát. Most már Bukarest legnépesebb lakótelepe — a Titán — és a keleti ipari övezet gyáróriásai közvetlen, gyors kapcsolatba kerülnek a város szívével. Nicolae Ceaușescu elvtárs december 28-án részt vett az első metróvonal második, több mint 9 kilométeres szakaszának avatásán. A pártfőtitkár a végállomásról, a Republica megállótól az Unirii térig utazott. Mindenütt, minden megállóban a szeretet és a ragaszkodás ünnepi megnyilatkozásaival fogadták. S a metró építői büszkén mutatták be mindazt, ami a két éve üzembe helyezett vonalszakaszhoz képest újdonságnak számít Az új szakaszon két párhuzamos alagútban futnak a sínek. Itt már nem kéregvasút jellege van. Az építők a mélyben, fúrópajzzsal dolgoztak. A napi 2—3 méterrel előrehaladó, a földet kikotró, elszállító és a betongyűrűt beszerelő pajzsokat az Augusztus 23 Művekben készítették , s mintegy jutalmul a metró új szakaszát ennek a gyáróriásnak a munkásai is igénybe veszik ezután munkába jövet és munkából menet. A hat új megálló még szebb, műépítészetileg még gondosabban, még egyénibben kimunkált, mint a korábbiak. Sajátosságukat funkcionalitásuk is megszabta, az, hogy milyen nagyszámú utazóközönségre számítanak. Szép, kényelmes és hasznos. A most már közel 17,5 kilométert, az időjárástól függetlenül fél órán belül futja be a szerelvény, félórákkal rövidítve meg tízezrek útját a munkába és haza. A párt főtitkára megelégedéssel nyugtázta, hogy az új szakaszon dolgozó 45 kutató- és tervezőintézet, főiskola, 20 építő-szerelő vállalat és 80 bedolgozó gyár jó munkát végzett. Az építőknek csak a képviselői fogadták a felavatott új szakasz mentén a párt főtitkárát. A többiek folytatták a munkát. Folytatták a főváros más kerületeiben, ott, ahol a két év múlva felavatandó harmadik és negyedik szakasz már javában épül. Az első metróvonal hossza két év múlva 27,1 kilométer lesz, 17 állomás és két kocsiszín szolgálja majd az utazást. Gyorsabb,, jobb és gazdaságosabb munkára biztatta a párt főtitkára búcsúzóul az építőket. A hármas követelménynek már a második szakasz építése során eleget tettek. Tapasztalatban gazdagabban, eredményesebben folytathatják a megkezdett munkát. A metró most már hosszabb útvonalon, lényegesen nagyobb utazóközönséget kiszolgálva működik. Ez az, ami látszik belőle. S ami nem látszik, az a további folyamatos munka. Újévi ajándék ez a főváros utazóközönsége számára. Szép ajándék, amit kellőképpen meg is becsülnek a már „gyakorlott“ és az új utasok. V. K. 1982. január 1. XIII. évfolyam A SZOCIALISTA MŰVELŐDÉSI ÉS NEVELÉSI TANÁCS TÁRSADALMI — POLITIKAI — MŰVELŐDÉSI HETILAPJA 12 oldal Aralej b