A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-11 / 24. szám

Szisz és az artisták Azt mondta egy délután a Hallgatag (ritkán, nagyon ritkán velünk töltött egy-egy délutánt, egy­etlen pohár vörösbor mellett, szórakozottan, „mesterséges öntudatlanságban“ hallgatva lelkes sületlenségeinket), szóval azt mondta Szisz, hogy volna egy rövid hozzászólása a lapban zajló UFO-vitához. Nagy harc dúlt akkoriban A Hét hasábjain. Nem sokkal azelőtt jelent meg az Emberek a vi­lágűrből? című, Miről vall a „repülő csészealjak“ és a paleoasztronautika irodalma alcímű kötet, Gáli András előszavával: vaskos áltudomány, Danikén alapján és modorában. Érvelésének a lényege: ha valamiről nem tudjuk bebizonyítani, hogy nem létezik, akkor annak léteznie kell: ilyen érveléssel azt is „be lehet bizonyítani", hogy mondjuk, a Merkúrt kolbászból font gyűrű veszi körül, és a belsejében sajt van. Hosszú lett a dologból. Mítosz születik? cím­­mel azon nyomban vitriolosnak szánt, de utóbb ecetesre édesített, mindazonáltal elszánt kritikát írtam a könyvről. Soraim nem maradtak válasz nélkül. A hozzászólók egy része egyetértett a lap áltudomány-ellenes álláspontjával, voltak azon­ban, akik — hitten vagy pedig egyszerűen a hecc kedvéért — „toleranciát“, „odafigyelést“ követel­tek Dänikon nézeteinek. (Hülyeségekkel szemben nem vagyunk toleránsak — ez már egy újabb, e­gészen modern aforizma, egyik TETT-szerzőnk, M. G. után szabadon.) Ebben a harci helyzetben érkezett Szisz ja­vaslata. Lelkesedéssel fogadtam, hiszen önmagá­ban az, hogy nem „a lapnak“, hanem „a rovat­nak“ ajánl fel írást, megtisztelő volt számomra. Izgalommal vártam, hogy mit fog írni. És nemsokára — egy levél kíséretében, amit féltve őrzök — finom, fegyelmezett kézírással írt kézirat jött. Címe: Artisták művészete. Meg­jelent A Hét 1973/13. számában.« „UFO­lógus: ezzel a szép új szóval gazdagí­totta nyelvünket az Előre Kiskönyvtárának 14. kötete (Vendégek a világűrből? — Bukarest, 1972 . Ezt magyarítottam ARTistára IUFO:Uni­dentified Flying Objects—Azonosítatlan Repü­lő Tárgyak — ART.) Pár évvel ezelőtt, midőn nálunk is dúlni kez­dett a repülő csészealjak (vagy — így előkelőbb —­ UFO-k) divatja, rászántam magam, és át­böngésztem a hozzáférhető irodalmat, Edwards­­tól Hobanaig és vissza. Hát épp csak a stílus volt gyanús. A stílus az ember — úgy vélem, ez a tudományban is érvényes. Az ARTista stílus na­gyon árulkodó. Végső soron engem Kneipp páter iratainak Karinthy-féle változatára emlékeztet: „Orvosok ellátották pofájukat.“ Itt aztán sok mindenki elláthatja, a szóban forgó 14. kötetecske jóvoltából. Egy hites ARTista, egy Edwards legalább meg van győződ­ve és meggyőzni akar, de e könyv Anonymusa a hites ARTista és a hitetlen Tamás keresztező­dése. Mintha Kneipp páter így írna: „Jött egy asszony hozzám, magas láz háta fáj, tüdeje szúr. Nyilván tüdőgyulladás Megbomlott a nedvkerin­gés egyensúlya. Naponta háromszor hidegvizes, háromszor forróvizes lepedőbe csavarni. Két nap múlva semmi baja. De azért legjobb a penicillin. Orvosok ellátották pofájukat Miről van szó a mi esetünkben? Mrs. Fitzsim­mons a 116-os országúton hajt. A kocsi fölött narancsszínű, korong alakú tárgy jelenik meg. Motor leáll, lámpák kialszanak. Mrs. Fitzsim­mons órájára pillant. (Csodálatos, hogy minde­gyik Mrs. Fitzsimmonsnak ez az első dolga.) — Tárgy aztán vagy tovaszáll elképesztő sebesség­gel, vagy leereszkedik, olykor kis zöld izék, lé­nyek (humanoidok, mondja a könyv, miközben — mellesleg — mindvégig az emberközpontúság ellen hadakozik) másznak ki belőle. Ha valaki rájuk lő, golyó visszapattan. S­ői. még tizenegy­­ezerszer. Mert 1969-ig, a Condon-bizottság vizsgálatáig 11 000 esetet jelentettek az Egyesült Államokban. Ebből 676-ot (6,14%) nem sikerült megmagyaráz­ni. Vagyis 10 324 alkalommal (93,86%) rémet lát­tak a szemtanúk? Ez a tömeghisztéria, ez a hatszázalékos megbízhatóság mindenesetre meg­­gondolkoztató. S még valami. Az ARTisták cáfolják, hogy hi­vatásos csillagászok nem láttak volna UFO-t, idéznek rá két-három esetet. Gyarló logikával úgy tetszik, épp fordítva kellene lennie: csillagá­szoknak kellett volna észlelniük a 11 000 esetet (hiszen ők vizsgálják állandóan a teret, hol a csészealjak röpködnek, nem?) és laikusoknak­ a kettőt-hármat. De mit ér itt a gyarló logika? Úgy látszik, csakugyan mítoszról van szó. (1. Ágoston Hugó Mítosz születik? — A Hét, 1973. 9.), és itt elsőd­leges a hit. Még úgy is, hogy credo quia absur­­dum. Nos, ezt nem énnekem találták ki. Amivel nem azt akarom mondani, hogy UFO-k nincse­nek. Tőlem akár lehetnek is. Csak Kneipp páter­nél jobb stiliszta bizonyítsa be. Magyarán: akik eddig komolyan bizonygatták, azok dilettánsok, botcsinálta tudósok vagy éppen szélhámosok. (Ágoston Hugó említett cikkében fejükre olvas néhány tudományos tévedést is a sok közül.) A Vendégek -i világűrből? című könyvecske ezt nem tagadja, figyelmeztet is rá. De azért idézi őket. Még a tudományos tévedé­seket is. Hát kell ez nekünk?“ Ennyi? Nem, nem csak ennyi. Van még az aláírás: Szilágyi Domokos. Mindennek lassan tíz éve. A legújabb TETT szerkesztése közben többször eszembe jutottak azok a ritka délutánok, amikor a Hallgatag kö­zöttünk ült. Ezért kerestem meg ezt a cikket. ÁGOSTON HUGÓ Virágzó tévedések Napjainkban gyakran találkozunk a saj­tó hasábjain a biológiai tudományok kö­rébe tartozó, köztük botanikai vonatkozású pontatlanságokkal, tévedésekkel. (Egye­sek ezek közül, mint például a faj és a faj­ta fogalmak felcserélése, annyira gyako­riak, hogy lassan már fel sem háborodunk rajtuk.) A Hét május 14-i számában meg­jelent Csodálatos hagyaték című ismerte­tésben ilyenek az izlandi zuzmóra vonat­kozó utalások. Az izlandi zuzmó (Cetraria Islandica) 10—12 centiméter magas, zöldesbarna szí­nű, begöngyölt szélű szalaghoz hasonló telepes növény (Thallophyta). Telepe mik­roszkopikus méretű algákból és az ezekkel szimbiózisban (együttélésben) élő gomba­fonalak szövedékéből áll. A telepes növé­nyek spórák útján, vagy — ritkábban — le­váló teleprészekkel szaporodnak. Ez u­­tóbbiakat az izlandi zuzmónál sporédiu­­moknak nevezzük. A növényvilág fejlődé­se folyamán a virág csak a legfejlettebb hajtásos növényeknél (Cormophyta), az úgynevezett virágosoknál (Anthophyta) je­lenik meg, csak ezeket jellemzi. Az izlandi zuzmó, akárcsak a többi telepes növény, nem rendelkezik virágokkal — így nem beszélhetünk a zuzmó „virágzásáról“. Té­vedtek azok is, akik „elmagyarázták“ ezt az érdeklődőnek, akárcsak a Csodálatos hagyaték című írás szerzője, áld az izlandi zuzmó „színpompás" virágzásáról tesz em­lítést. Az izlandi zuzmóról még csak annyit szeretnék megjegyezni, hogy hazai kör­nyezetben is gyönyörködhetünk szépségé­ben, nemcsak az arktikus övezetben él, hanem gyakori a mi havasi rétjeinken is. Azonban „ilyenkor tavasszal“ havasi rét­jeinket és főleg az arktikus övezetet még vastagon fedi a hó. Az említett és az ezekhez hasonló pon­tatlanságok, tévedések elgondolkoztatnak. Talán nem is az a hibás, aki elköveti eze­ket. Az okokat mélyebben kell keresnünk. Az utóbbi évtizedekben a középiskolai bio­lógiai oktatás mindinkább a sejtbiológiai, az élettani és az ökológiai ismeretek áta­dására korlátozódik és mellőzi az alapve­tő növénytani és állattani ismereteket, így nem csoda, hogy nemzedékek egész sora nő fel anélkül, hogy ismerné a virágot, hogy tudná, mi a különbség a zuzmó és a virágos növény között, a bogár és a rovar között, a fecske és a denevér között — és sorolhatnánk tovább Nem várható el min­denkitől, hogy autodidakta módon pótolja hiányos ismereteit. Az általános műveltsé­get biztosító ismeretek átadása az iskola feladata. Az említett hiányosságokat talán éppen a biológiai oktatás módosításával lehetne kiküszöbölni. PÁZSMANY DÉNES Kolozsvár-Napoca Idegen szavak VÍZSZINTES: 1. Az 1930-es évek­ben az USA-ban elterjedt társas­tánc (B.V). 8. Középkori bulgáriai pópa és a róla elnevezett, eretnek szekta tagja (L). 14. Mennyboltod. 15. Számtan. 17. Kis motorkerékpár, ék. I. 19. Lenyes. 20. Omladék. 21. A szivárvány színeiben játszik. 23. Hősködik. 24. Mesealak. 25. Hazai mosópor-márka. 27. Lószerszám. 28. Beszéd közben hadonászik. 30. Tartalék. 32. Vajon előre megy? 34. Tekintetes, régi rév. 35. Eljárás a szikes talajok megjavítására. 37. Berlinben piros. 38. Terhére va­gyok. 39. Tanulmányozás végett növényeket gyűjt. 40. Hangtalan élet. 41. Szomorú, fordítva. 43. Anae­rob baktérium, a szervezetbe ke­rülve halálos ételmérgezést is okoz­hat. 44. Ének. 46. Megtörtént dolgok. 48. Lassabban középen! 49. Ar­a* oroszul. 50. Kályha sütő része. 52. Tőszámnév. 34. Orosz férfinév. 56. Gyárváros a Duna bal partján az MNK-ban. 58. Aki egy tárgyat csön­get. 60. Fatális az elején! 61. Híres ókori alexandriai matematikus. 63. Szövetséged. 65. Megvilágítás, ért­hetővé tevés. 68 Bika — spanyolul. 69. Hegységképző. 70. Hasonló, a megítélés szempontjából egyező (L). 71. Rómában van! FÜGGŐLEGES: 2. Az ókorban e­­gyüttélő magyar, manysi (vogul) és hanti (osztják) népek őseinek ösz­­szefoglaló neve a tudományos iro­dalomban. 3. Germán néptörzs. 4. Szóról szóra mondod. 5. Úgy, mint. 6. Félig gallok. 7. Ugyanúgy, ismét — latinul. 8. Szöget falba helyez. 9. Arab férfinév. 10. Csattanó a színpadi párbeszédben. 11. Közleke­dési sáv. 12. Gyönyörű kastély Trieszt közelében. 13. Keleti szent­kép. 14. Mohamedán arab állam­forma. 16. Szárnyas gyermekalak a képzőművészetben. 18. Ügyész ál­láspontja, de fordítva. 22. Össze­nyomok. 24. Szőrmés állat írás alat­ti prémje. 26. Lefele tart. 27. Test­részén. 29. Nem, nemzetség — la­tinul. 31. Hangszín. 32. „Buli“. 33. Hoechst gyártmányú poliakrilnitrit szál. 35. Skálaalaphanggal a végén: mészkőfeknisik Jugoszláviában. 36. Hazai város. 42. Belepiszkál. 44. Népámító politikus, szónok. 45. Tó — olaszul (6). 46. ... centrikus, szélsőségesen önző. 47. Részben teg­nap! 49. .... ergo sum. 51. Más... tanul az okos. 53. Majdnem róla! 55. ... pátia, beszédzavar. 56. Vé­delmezte vala. 57. Coca­. .. 59. Bá­­nyarészleg. 60. Sportszerű — ango­lul: fon. 61. Nem sűrű. 62. Nándor fele! 64. Székesegyház. 66. Kobalt vegyjele. 67. Svéd és osztrák autó­jelzés. Készítette: KERESZTES ZOLTÁN Ha az alul ponttal jelzett kockák betűit összeolvassuk, egy újabb nyolcbetűs szót kapunk. Ezt, vala­mint a szó meghatározását küldjék be szerkesztőségünk címére, követ­kező számunk megjelenéséig. A he­lyes megfejtést beküldő olvasóink között könyvjutalmat sorsolunk ki. A borítékra írják rá: REJTVÉNY (levelezőlap esetében ez nem szük­séges.) A 22. számunkban megjelent rejtvény megfejtésével (I.akmé­g rózsafajta) Lendvay Éva-verseskö­­tetet nyert Csurka Teréz szinérvár­­aljai olvasónk. TUDOMÁNY­ Részeg hal A halak oxigénigénye jelentős: testsúly-kilogrammonként és órán­ként körülbelül 0,25 gramm oxigén­re van szükségük. A növekedésük is felgyorsul oxigénnel dúsított víz­ben. Így például az 50 grammos pisztráng 14 Celsius-fok hőmérsékle­tű és literenként 10 milligramm oxi­gént tartalmazó vízben (kellő táplá­lékon) 3—5 hónap alatt eléri a 300 grammos súlyt. Erre hagyományos úton másfél évre van szüksége. To­vább növelve azonban a víz oxigén­­telítettségét — literenként 35 milli­gramm fölötti értékre — a halak megrészegednek. Miben szenvedtek az óegyiptomiak? A torinói (Olaszország) Antropo­lógiai Intézetnek gazdag gyűjtemé­nye van múmiából és óegyiptomi csontvázakból. Az intézet tudósai ezeket tanulmányozva összeállították az óegyiptomi betegségek jegyzékét. Megállapították, hogy a régi egyip­tomiak közepes életkora 35 év volt, s csak nagyon kevesen érték meg az ötvenet. Ami a betegségeket illeti: nagy ré­szük ma is létezik. Sokan szenved­tek földközi-tengeri vérszegénység­ben, amelyet a lép megnagyobbo­dása jellemez és elváltozások a csontokban. Nem volt ritka a rossz­indulatú daganat sem, a hátgerinc­­sorvadás, arterioszklerózis és más be­tegségek. Néhány múmia bőrében konzervált vért találtak. Az elemzé­sek alapján megállapították az óe­­gyiptomiak vércsoportjait és bizo­nyos vérbetegségeket. Sok beszéd szegénység — tartja az International Managemenrt. Legalábbis a közületek, vállalatok szá­mára. Főként, ha a sok beszéd — tele­fonon történik. Ez most egy olyan felmérésből is kiderül, amelyet az USA-ban készítettek. Kimutatták, hogy a városközi beszélgetések 49 százaléka magánbeszélgetés volt, de — vállalati te­lefonon. Mi több, a szórakozóhelyekre, sportfogadási irodákba, vásárcsarno­kokba telefonálók kétharmada szintén munkahelyéről, munkaidő alatt beszél. (~­ Keresse az újságárusoknál­­) TERMÉSZET » EMBER • TUDOMÁNY • TECHNIKA • Tudomány-áltudomány* Ara 8 lej 1982. június 11. A HÉT 10

Next