A Hét, 1984 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1984-05-31 / 23. szám
Alkotta a nép — a Párt, Nicolae Ceausescu 9 elvtárs vezetésével (Folytatás az első oldalról) tájainkon a kommunisták pártja, annak bölcs vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs irányításával az egész nép írja?! Az avatóünnepség reggel Cernavodán, a csatorna dunai bejáratánál kezdődött. Az elnöki helikopterből kilépő Nicolae Ceausescu elvtársat és Elena Ceausescu elvtársnőt a legmesszebbmenő szeretettel fogadták és köszöntötték mindazok, akik tanúi lehettek ezeknek az ünnepélyes pillanatoknak. A csatorna felavatása egyidejűleg a cernavodai kikötő avatója is volt, a kiépített kikötő évi egymillió tonna áruforgalmat képes lebonyolítani, lépcsőzetes továbbépítésével pedig hétmillió tonnáig lehet bővíteni. A kikötőből a Lancea motoros Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel a fedélzetén arra a pontra, a nulla kilométerhez ér, ahol megnyílik a tulajdonképpeni csatorna. A parton felsorakozó tízezrek éljenzése közepette Nicolae Ceausescu elvtárs elvágja a csatorna bejáratánál keresztbe feszített szalagot: szabad az út! Felhangzik a Himnusz, huszonegy díszlövés és a Dunán állomásozó katonai hajók kürtjei üdvözlik a csatorna felavatásának első aktusát. A Lancea megindul a csatornán ... Most, az avatás után foglaljuk röviden össze, mi is lényegében a Duna—Feketetenger csatorna. A történelem feljegyzi a nagyszabású létesítmény fontosabb műszaki adatait: vízmélység normális üzemmenet mellett 7 méter; szélesség a csatornameder fenekén 70-, 90-, 120 méter; magasságkorlátozás a hidak alatt 17 méter; két irányú közlekedés konvojokkal, hat-hat, egyenként 3000 tonnás uszállyal, tolatóhajókkal; egy-egy konvoj hossza 296 méter, szélessége 23 méter, merülési mélysége 3,8 méter. Hajózhatnak továbbá a csatornán 5000 tonna befogadóképességig terjedő hajók, maximális merülési mélységük sebességkorlátozás mellett 6 méter. Nagyszerű ajándék ez, amelyet a román nép a párt vezetésével, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs vezetésével ad az országnak és önmagának, szabadságának 40. esztendejében mintegy fogadalomként is arra, hogy töretlenül halad tovább a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése útján a kommunizmus felé. Az elnöki hajó a parthoz simul. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő nyitott kocsiban folytatja útját a cernavodai csatorna hídra. Ez a kettős rendeltetésű — vasúti és közúti — híd szerves folytatása a Duna és a Borcea-ág fölött épülő hídláncnak. A karcsú, eredeti műszaki megoldásokat igénylő híd alsó szintjén a vasút két sínpárja, felső szintjén az országút négy sávja fut. Innen, a hídról mutatják be Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek a cernavodai vízlépcsőt. A zsilip a vízlépcső legfontosabb objektuma. Méreteit szemlélteti, hogy több vasbetont építettek bele, mint az argeti vízi erőműbe. A zsilipkapu kettős szigetelése a Duna bármekkora árhullámának képes ellenállni. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő a magasból megszemléli az első uszálysor betolatását a zsilipkamrába. A párt vezetői a Mihai Viteazul motoroson folytatják útjukat a csatornán. Medgidián ismét ezrek köszöntik Nicolae Ceaușescu elvtársat , a város lakosai, a csatorna építői. És egy emelvényen szemléletes bemutató- nagy teljesítményű munkagépek sorakoznak, azok, amelyek a csatorna építése során mutatkoztak be. A román gépgyártóipar csúcsteljesítményei. Ezek is hozzájárultak a csatornaépítés sikeréhez. Itt, Medgidián a kikötő alapozása és építése a soros feladat. A 39-es kilométerkőnél Nicolae Ceausescu elvtárs azokkal a katonákkal találkozik, akik a békés építőmunka arcvonalán bizonyították nem csupán szakmai rátermettségüket, hanem hazafias odaadásukat is. Mészkőben, krétahegyekben kellett utat nyitniuk a szélesen hömpölygő víznek. És teljesítették kötelességüket, ezt jelentik most a főparancsnoknak. Az ifjúság csatorna-szakasza következik. A KISZ, a korábbi ifjúsági munkatelepek forradalmi hagyományait követve, a csatorna tíz kilométerének építését vállalta magára. Az évek folyamán több mint 46 000 munkásifjú és diák öltött brigádosi egyenruhát és dolgozott a csatornán. A 48-as kilométerkőnél, ahol a Mihai Viteazul motoroshajó megáll, az országos ifjúsági munkatelep parancsnoka jelenti: a KISZ teljesítette feladatát. És engedélyt kér, hogy a jobb parton emelkedő magaslaton megkezdhessék az Ifjúsági Emlékmű alapozását. Az alapba egy fémhengerbe zárt pergamen-tekercset helyeznek el, amely rögzíti a nap jelentőségét és a következő felemelő szavakkal zárul: „Tudják meg az eljövendő nemzedékek, hogy mi eleget tettünk kötelességünknek a haza felemelkedése szolgálatában." Eleget tettünk kötelességünknek , kimondva, kimondatlanul ezt sugallja a csatorna felavatásának minden mozzanata, a főtitkári látogatás minden pillanata. Az elnöki motoroshajó az agigeai vízlépcsőhöz közeledik. A talaj szerkezete, a földcsuszamlások, a vízbetörések itt különleges megoldásokat követeltek. Ennek látható nyoma a betonágy, amelyben a csatorna vízszalagja a tenger felé közeledik. Itt emelkedik a Konstanca—Mongólia országutat összekötő látványos függőhíd. A kilencven méter magas oszlopon 300 méter hosszú, négysávos híd terhe feszül. A víziút végén Nicolae Ceau$escu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő az ági, geai zsilip ellenőrző tornyának erkélyéről tekintenek körbe: épül a kikötő, a hajójavító műhely. A zsilipkamrában uszályok az új kikötő mólójának építőanyagával. Nicolae Ceausescu elvtárs, a zsilip vezérlőfülkéjéből gombnyomással megnyitja a zsilipkamra hatalmas fémkapuját. A tolatóhajó kiterelheti az uszályokat a tengerre. Megnyílt a csatorna! Az eseményt Agigeán másfél százezer ember részvételével nagy népgyűlés tette emlékezetessé. Nicolae Ceausescu elvtárs a népgyűlésen mondott beszédében megállapította, hogy a csatorna korszakalkotó siker, és legmelegebben gratulált azoknak a munkásoknak, technikusoknak, mérnököknek, katonáknak, brigádosoknak, akik a csatorna tervezésén és építésén dolgoztak. „A csatornaépítés — mondotta a párt főtitkára — óriási összegeket és anyagmennyiséget, nemzetgazdasági erőforrásainknak, népünk erőinek általános mozgósítását igényelte. Bátran állíthatjuk, hogy a Duna—Fekete-tenger csatorna, ez a nagyszerű vívmány, tulajdonképpen egész népünk műve, hiszen népünk mindenben támogatta sikeres kivitelezését, mindent megtett ennek érdekében." És a párt főtitkára beszédében a további távlatokat is felvázolta: a csatornaépítés tapasztalatait az újabb objektumok építésén kell kamatoztatni: a Poarta Albă—Midia elágazáson, ahol az ifjúsági munkatelep már tavaly megkezdte működését, és a Bukarest—Duna csatornán. Hassunk oda, hogy Bukarest nemsokára a Duna és e csatorna közvetítésével bizonyos értelemben fekete-tengeri kikötő legyen!" És ugyancsak a távlatok közé tartozik az a Nicolae Ceauşescu elvtárs által bejelentett terv, hogy komphajóvonal létesüljön Konstanca és egy fekete-tengeri török kikötő között, valamint hogy a délkonstancai új kikötőben szabadkikötő övezet létesüljön. Mert a csatorna gazdasági jelentősége a dunai és tengeri hajózásban érdekelt számos ország számára kulcsfontosságú. Nicolae Ceauşescu elvtárs az agigeai népgyűlésen a világpolitika feszült kérdéseiről is kifejtette álláspontját, a szocialista Románia álláspontját. És ismét felhívással fordult az európai állam- és kormányfőkhöz, politikusokhoz, népekhez, hogy fogjanak össze, biztosítani a népek békéjét, a nemzetek közötti együttműködést. A csatorna, mint minden történelmi tett, s a gazdasági tettek is történelmiek, egy egész ország, egy egész nép műve. A pártprogram, a Ceauşescu-korszak, a szocialista építés sikerét hirdeti a jelenkor és az utókor számára is. VAJNOVSZKI KÁZMÉR SYMCOMP^ 3 A HÉT 1984. május 31