A Hét, 1993 (24. évfolyam, 1-47. szám)

1993-01-08 / 1. szám

- Milyen megfontolás hozta létre ezt az intézetet? - A­ Közép-Európa Intézet 1992 áprilisától működik. Én úgy gondolom, a magyar tudományos élet nagy adósságot törleszt ennek az intézetnek a létrehozásával, hiszen Magyarország és szomszédai kapcsolatainak a tüzetes, részletes, interdiszciplináris jellegű elemzése életbe vágóan fontos kérdéskör. Köztudott, hogy az elmúlt száz évben mindig voltak nagy­ magyar szellemek, akik ezt az irányt szorgalmazták; fontosnak tartották, hogy megismerjék a szomszéd népeket, a velünk együtt élő népeket. Közülük való volt Teleki László, akinek a múlt század közepén kitűnő kapcsolatai voltak havasalföldi­­ és moldovai román politikusokkal, hiszen ő volt az egyik szellemi előkészítője annak az elképzelésnek, amelyet később Kossuth Lajos konföderációs tervként készített el. Teleki László 1849 májusában a lengyel emigráció főhadiszállásán tárgyalt a cseh liberálisokkal is. Tehát átfogó gondolatrendszert próbált kialakítani Magyarország és szomszédainak a kapcsolatáról, hiszen Magyarország akkor­ is átmeneti térsége volt a nagyhatalmi törekvéseknek. Nos, ez a Teleki László annak az alapítványnak a névadója, amelynek a keretében működik a mi intézetünk is. - Az alapítvány több intézet fenntartását biztosítja? - Igen, az alapítványt a magyar­­ kormányzat kezdeményezte 1990 végétől, 1991-ben született meg. Formáját tekintve magánalapítvány, hiszen Magyarország jelenlegi törvényei szerint minden alapítvány magánjellegű. Célkitűzéseivel a Teleki Alapítvány a közalapítványokhoz hasonlít. A kuratóriumában mind a 6 parlamenti párt képviselői helyet foglalnak, kitűnő tudósok és közéleti személyiségek. Kosáry Domokos az Alapítvány elnöke, titkára pedig Entz Géza államtitkár. Az alapítvány feladata, hogy tudományos intézeteket tartson fönn, és a kuratórium­­döntése alapján három egységet, a Külügyi Intézetet, a Dokumentációs Központot és a mi Közép-Európai Intézetünket. A mi intézetünk különbözik a külügyitől, mert inkább hosszabb távú trendekkel foglalkozik. A térség társadalomtörténetének, eszmetörténetének néhány kiemelt nagy témakörével, interdiszciplináris megközelítéssel és összehasonlító szempont figyelembe vételével. Azt hiszem mind a kettő fontos és a­­ tudományterületek határvidéke egyre fontosabb. Egyes kérdéscsoportokat többféle tudományág, szakértőiből létrehozott teamek tudnak igazán­­vizsgálni. - Jó lenne tisztázni azt is, hogy mit jelent Közép-Európa? - Ez nagyon fontos. Talán Németh László harmincas , évekbeli elképzeléseiben áll közel a" mi Közép- Európa fogalmunk, ami - egyszerűsítve - a Németország és Oroszország közötti térséget jelenti. Tehát semmiképpen nem a német Mittel-Európa fogalmaz. A mi fogalmunk szerinti Közép-Európa az Adriai-tengertől a Fekete-tengerig s onnan a Balti­ tengerig terjedő térség.­­ Ez a román külpolitikai vonalvezetés koncepciójával is megegyezik, amennyiben Romániát Közép-Európához tartozónak tekinti.­­ Én ezzel a fölfogással tökéletesen egyetértek, de persze ennek a térségnek vannak belső határvonalai. - Például Szűcs Jenő is megjelölte az ortodox és a katolikus-protestáns világ közötti vonalat? - így van, tehát ennek a régiónak belső törésvonalai vannak. Az egyik valóban a Bibó István, Szűcs Jenő által is hangsúlyozott különbség az az ortodox-bizánci kereszténység kultúrkör és a nyugati kereszténység között. S persze mindig vannak átmeneti zónák... - Ilyen Erdély például... - Igen, vagy Ukrajna nyugati része, hiszen a görög-katolikus vallás térsége ilyen zónának tekinthető. S én azt hiszem, hogy ennek a közép-európai zónának az egyik sajátossága az, hogy nincsenek merev határai sem kelet, sem nyugat felé. Bizonyos jelenségek tekintetében a balti országok, Fehér- Oroszország és­ Ukrajna is hozzátartozik. Talán az egyik közös nevezője az átmeneti kérdésnek a sajátos útja, amit úgy szoktunk megfogalmazni, hogy ezt mindvégig a nemzet és az állam fogalmának a feszültsége jellemzi. Ebben­­ a térségben olyan nemzetállamok, mint amelyeket Nyugaton létrehoztak a múlt században, a 18. század vége után nem alakulhattak ki. Mindenütt az az etnikai, vallási, kulturális sokféleség jellemző. Ebben a régióban a homogenizáló nemzetállam csak a kisebbségek rovására születhet meg, s ez a mai Európában anakronizmus. - Arról nem is szólva, hogy a többségi nemzet is megsínyli a homogenizálás kínjait. - így van. Lengyelországban például 1945 után - a lakosságkitelepítést követően - a kommunista propaganda nagy ered­ményként üdvözölte, hogy végre, úgymond létrejött a homogén Lengyelország. A hetvenes évektől kezdve a lengyel szellemi elit arra a felismerésre jutott, hogy a kitelepítéssel óriási veszteség érte Lengyelországot, az a hagyomány, amit a régi lengyel-litván köztársaság kulturális, vallási, nemzetiségi sokszínűsége jelentett elveszett, egy európai érték veszett el. S felidézhetem azokat a lengyel tudósokat, akik síkraszálltak az ellen, hogy a kelet-lengyelországi ukrán helyneveket a kommunista kormányzat ellengyelesítse. Én azt hiszem, hogy ezek a példák és föllépések mutatják az európai igényt. Melyek az intézet előtt álló legfontosabb kérdések?­­ A kiemelt kutatási, programok egy részét természetesen hazai és külföldi külső kutatókkal végezzük, hiszen nem is lehet másképpen. A mi intézetünk létszámát 20 főre tervezzük és 5 fő adminisztráció. Ma még ez feltöltetlen. Ennek a gárdának a törzse a Magyarság­kutató Intézetből származik. Ezzel az intézettel kapcsolatban Magyarországon is, külföldön is sokféle félreértés volt közkeletű, pedig nem hungarológiai intézet volt, hanem kisebbségeket kutató intézet. Nem lehet ma már pontosan tudni, hogy a kommunista kormányzatot milyen motívumok vezették a névadásban - Talán nemzeti legitimáció után kapkodott... - Talán erről van szó. Magyarország kivétel volt a térségben, mivel a magyar kommunista elitnek nem nagyon volt módja a múlt századi államnacionalizmust az államszocializmussal ötvözni, mint ahogy Zsivkov Bulgáriájában és Ceaușescu Romániájában ez megtörtént. Ennek két egyszerű oka volt, az egyik az 1956-os magyar forradalom, ami Moszkvában is nagy riadalmat keltett, hiszen nemcsak társadalmi forradalom volt, nemcsak a totalitarizmust döntötte meg a fölkelt magyar nép, hanem nemzeti függetlenségi háborút is vívott. Nos, visszatérve a mi témánkhoz, természetesen folytatjuk a határon túli magyar népcsoportok kutatását. Ezt mi részben ottani magyar kollégákkal együttműködve próbáljuk. Hadd mondjak rögtön egy konkrét példát: meg fog jelenni talán még idén egy olyan olvasáskutatási vizsgálat eredménye, amelyben csallóközi, magyarországi és (Folytatása a 4. oldalon) KISS GY. CSABA, a Közép-Európai Intézet igazgatója válaszol A Hét kérdéseire - 3 A HÉT 1993. január 8.

Next