A Hét, 2002. január-szeptember (32. [33.] évfolyam, 1-36. szám)
2002-01-10 / 1. szám
N MOZGÓ VILÁG (12.) Bibó István születésének 90. évfordulója alkalmából a Bibó István Közéleti Társaság 1 szimpóziumot rendezett a budapesti Kossuth Klubban, a szerkesztőség most közli az ott elhangzott előadásokat. Vitányi I Iván Bibó üzenete címen az életmű időszerűségére hívja fel a I figyelmet. Az előadás néhány részlete: „Ha Bibó gondol- Ikodásának vezérmotívumait keressük, ezt a két szót találjuk: I válság és zsákutca. A zsákutcás fejlődés eszméi nem nála I jelennek meg először, de ő fejtette ki szisztematikusan. Ő adta I meg a súlyát azzal a gondolattal, hogy mindenestül zsákutcás volt az eddigi fejlődésünk. A mi számunkra ezért az a kérdés - s most, több mint ötven évvel Bibó után -, hogy mi van a zsákutca a végén. Hadd soroljak fel néhány lehetőséget. Lehet a végén fal, amely előtt elálldogálunk. Lehet földút, amelyen tovább bukdácsolunk. Lehet szakadék, amelybe belezuhanunk. Lehet I sok kis szerteágazó ösvény, amelyek között eltévedünk. Lehet, hogy, vissza kell fordulnunk, és akkor megsemmisülünk. És I építettünk egy szupermodern, koronás, maradi várat, amelybe a I legerősebbek majd besáncolják magukat, és onnan kiis lövöldözhetnek, ki puskával, ki törvénnyel, ki repülőgéppel. Ez I eddig összesen hat út. Bibó a hatodiktól félt a legjobban. Mert I ismerte, látta, bővén érezte, tudta a magyar valóságot, sőt még I empátiája is volt hozzá. Belülről ismerte az úri osztály I fennhéjázását, az útszéli rasszizmust, a legádázabb nemzeti I célszerűség mítoszát (ahogy ő mondja: a nemzeti materializ- s must). A nemzeti öndokumentáció szüntelen akaratát. A hamis realizmus (ez is az ő szava) ravaszságát. Mind a hatot ismerte és óvott tőlük. Felsír a hat, de mire megy, a hetedik te magad légy. Ez volt az üzenete a mának. • Mi Bibó útja? Milyen a hetedik út? Ha Bibó gondolatait elemezzük, akkor először is a szintézis gondolatát kell kiemelnünk, amely nála mindig központi szerepet játszik. Bibó ilyennek gondolta el a hagyománytisztelet és a radikalizmus, a polgári, civil társadalom és a népi szolidaritás, a liberalizmus és a szocializmus, a folytonosság és a forradalom szintézisét. Ami sohasem a két oldal elegyes összetételét jelenti, hanem olyan magasabb nézőpontot, s amelyben a különbségek azonos alapra kerülnek. Egyiket sem I kell felúísítani a másikkal, hanem metszetüket kell megkeresni. I Nem kívánt azonban szintézist a zsákutcás múlttal, az úri fenn- I héjázással, a magyar feudalizmus kiérleletlen és feldolgozatlan I hagyományaival. Ez a lényege Bibó szocializmusának is. • Szerencséje volt, ő sohasem hitt az erőszak, a diktatúra szocializ- s musában, a proletárdiktatúrának nevezett sztálinizmusban még kevésbé. És mert nem hitte, csalódni sem tudott benne. • Az ő szocializmusa a humanizmus, a racionalizmus és a morál I egysége. És éppen ez a mának szóló üzenete. És ezzel szemben I felvázolja a másik utat is, amelyet a hamis realizmusnak nevez. I Realizmus, mert ugyanazokat a területeket helyezi előtérbe, s amelyeket Bibó alapján most felsoroltunk. De hamis, mert igazi I megoldás helyett recessziót hirdet. Közszolgálat - de hatalomcentrikusan; önkormányzat - de lélektelenül és I bürokratikusan; közoktatás - de tekintélyelvű módon; agrár- I fejlődés - de állami vezérléssel. És ha mindez megvalósul, akkor I fegyverek nélkül, csendőrség nélkül meg tudják őrizni, sőt vissza I tudják plántálni a népi alázatot, hogy a zsákutcás fejlődés I folytatása mellett biztosítsák a hamis realisták hatalmát. Mi tehát I ma a tanulság Bibó tanaiból? Elsősorban az, hogy gondolatai I még mindig időszerűek, még mindig ugyanott vagyunk. Pedig I már-már úgy látszott, hogy Bibó megközelítésmódját túlhaladta I az idő, kitörtünk a zsákutcából, és most már a folyamatos fejlődés problémáin kell gondolkoznunk. Most vissza akarnak I bennünket szorítani a zsákutcába. Ha Magyarország élni akar, és I főleg ha tovább akar élni, ki kell törni a zsákutcából. Bibó mar aktuálisabb, mint valaha.” • További előadók: Litván György: Bibó István 1956-ban; Borbándi Gyula: A politikai népiség ideoógusa; Kuncze Gábor: A bibói tízparancsolat; Kovács László: A demokrácia megkerülhetetlen; Kende Péter: Elpocsékolt nemzeti érték. Kovács Gábor: Morál, érték és politika. NÉPSZABADSÁG (XII. 15.) A XX. Század Társasága először adományozott Hazám díjat. A kitüntetett a mai magyar képzőművészet kiemelkedő személyisége: Varga Imre, akit ebből az alkalomból keresett fel óbudai műtermében Hovanyecz I László. „Azt mondja, Varga Imre, a szobrász jobbára nem a választja a témáját. Úgy van, mint az úri szabó: rendelésre dolgozik. Mindenki visszavágyik az 1900 körüli időbe, amikor a művészek maguk választották a témájukat. Akkor alkotott I Rodin, akinek a legfőbb művét máig nem helyezték el úgy, s ahogyan ő elképzelte. A talán leghíresebbet, a Calais-i polgárokat sem. Korunkban a szobrász egyet tehet: elfogadja a megrendelő által kijelölt címet, de amit mond, az az övé. Így történt ez Varga Imre szobrai esetében is. Nézzük őket. Károlyi Mihály. A gróf. Az ő szellemi nagyságát abban látom, hogy következetesen küzdött egy demokratikus világért, Írásait, mások róla szóló emlékezéseit, felesége, Andrássy Katinka emlékiratait olvasva sok mindent tudtam róla. Tudtam, hogy rabetikus volt, ezért csoszogott. Tudtam, hogy nyílt szájpadlással született, édesapámék mesélték, hogy elmentek Kaposvárra meghallgatni az »ugató« grófot. Világos volt előttem, hogy egy I ilyen sérült ember mindig kompenzálni igyekszik, ezért I jellemében ott van a gyanakvó krakélerség, a sértődékenység, s egyszersmind a szoknyavadászság. Miután Kun Béláék I lemondatták - aminek a históriáját később ő megváltoztatta - és I emigrációba kényszerült, igen szoros kapcsolatban maradt Jászi I Oszkárral. Rengeteg levelet írtak egymásnak. Jászi történészként I újra meg újra belefogott az őszirózsás forradalom értékelésébe, s Károlyi kényszerű visszavonultságában, elszigeteltségében I inkább a saját életét próbálta megideologizálni. Azt, hogy miként I történhetett, hogy őt, mint a korábbi idők ellenzéki vezérét 1918- ban köztársasági elnökké választották. Végül odajutott, hogy a s véletlenszerűségekből egy logikus szellemi fejlődési pályát I alkotott. Pedsig hol volt ott logika? Károlyi népvezér lett volna? ! Ha az lett volna, nem menekül rövidesen Gödöllőre, a I Grassalkovich-kastélyba a forradalom elől, mert tudja, hogy akit I felkiáltással választanak meg köztársasági elnöknek, annak I naponta újra kell magát választatnia. Szóval ő- ekkor legalábbis I - igazi arisztokrata volt. Mindennek ismeretében csináltam egy I jelképrendszert. Ennek első eleme a szobrot keretező megtört ív. I Ez teremt kapcsolatot a Parlamenttel, amely tisztességes I hamisítvány, tipikus barokk épület, gótikus ruhában. Az én I munkámban ismétlődik a hamisítás: az egymást elkerülő, I összerogyással fenyegető két ív záróköve hiányzik. Az ív alatt I ott áll az öregember megrendülten, botra támaszkodva. A szemüvegén át látható szemeit gondosan mintáztam. E szemek nagyobbak, mint a valóságban volnának. A pártközpontban sokan azt kifogásolták, hogy én az öreg Károlyit ábrázolom. ■ Nem magyaráztam el, hogy számomra az ifjú, krakéler,s szoknyavadász gróf egyáltalán nem szimpatikus. Én az érett, sőt megtört Károlyit tartom nagyra. Ámde ezt nem értékelte Katinka - nagyság sem. A fél kormányt a műterembe híva mondta: először is az én férjem daliás ember volt, azután pedig sem dísz- s zsebkendőt, se monoklit nem viselt, ha mégis, azért, mert rossz volt a szeme. Erre megmutattam a tőle kapott fényképet, s amelyen Károlyi házikabátban is díszzsebkendőt viselt, továbbá megkérdeztem: ha valakinek van szemüvege, mi szüksége a monoklira? Haragban váltunk el. Kompromisszumra való készségem jeléül elhagytam a monoklit. Megtartottam viszont a díszzsebkendőt. Jó néhány esztendő múlva Katinka asszony azt mondta nekem egy fogadáson: mindenfelé azt beszélik, ez Európa egyik legjobb emlékműve. • Radnóti Miklós. Számomra személye és költészete egyaránt vonzó. Tétovasága, mondhatnám témátlansága a legvonzóbb benne. Nem a Razglednicákat vagy az Eclogákat olvastam tőle elsőként. Hanem a Hasonlatokat. »Olyan vagy, mint egy suttogó faág / ha rám hajolsz, / s rejtelmes ízű vagy, / olyan vagy, mint a mák, / s akár a folyton gyűrűző idő, / oly izgató vagy, / s oly megnyugtató, / mint sír felett a kő.« Szinte példátlan az a bensőségesség, amit Radnóti által megismertem. Azután sok mindent megtudtam róla. Hogy kikeresztelkedett, s hogy katolikussága is erős volt. S hogy szinte egyszerre vált élessé mint számára minden. Amikor először vonult be a munkaszolgálatra. Amikor először csodálkozik rá a világra, de hiszen ő nem valami más fajú lény, ő ide ?s tartozik testével, lelkével. És ebbe az idetartozás- f . . I érzésbe hirtelen belehasít valami. A kitaszítás, mely § nyílegyenesen következett a Teleki-féle numerus claususból. Egy tudós embernek a törvénybe iktatott iszonyatos tévedéséből. Egy tudós ember rémületes statisztikájából: ha ennyiből ennyi van mennyiségileg, akkor ennyinek kell lennie minőségileg is. Micsoda rettenet! Statisztikát erőltetni egy élő közösségre. Azt követelni, hogy egyformán szüljön tehetségeket mindenki. Micsoda barbárság! Már Madách elborzadva ábrázolja ezt Az ember tragédiája Falanszter-jelenetében, hol Michelangelót széklábat faragni rendelik. És akkor jön Teleki, aki törvénybe iktatja a széklábfaragás kötelmét. Amiből aztán egyenesen következik a többi zsidótörvény. Ez lezárja az utat Radnóti előtt is. Már csak egy útja van, ami befelé vezet, önmagába. Erről beszél az én Radnóti-szobrom: egy út van, befelé, mert csakis ott, bent van a szabadság.”. TISZATÁJ (12.) Deák Ferenc kolozsvári grafikusművésszel Hollósi Zsolt beszélget. Az interjú bevezetőjéből: „Egyetlen évre akart csak eljönni Kolozsvárról a kiváló grafikusművész és könyvtervező, Deák Ferenc, aki immár hatodik esztendeje Szegeden alkot. Szülőfalujából, a Feketeügy melletti Kökösről indulva a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumon keresztül vezetett az útja Erdély fővárosába, ahol a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. Sütő András lapjánál, Marosvásárhelyen kezdődött a pályafutása, majd visszacsábította a Szamos partjára az akkoriban alakuló Kriterion Könyvkiadó, amelynek művészeti szerkesztőjeként több mint negyedszázadon át szolgálta a romániai magyar könyvkiadás ügyét. Tökéletes mesterségbeli tudásáról árulkodó rajzaival kötetek százait illusztrálta, s ezernél több kézirat nyerte el lipográfusi közreműködésével könyvalakját. Olvasók milliói ismerik a Kriterion jellegzetes emblémáját, a nyitott könyvet formázó Pegazust, ami ugyancsak az ő munkája. Kós Károlynél Sütő Andráson és Szilágyi Domokoson át Kányádi Sándorig az erdélyi magyar szellemi élet legnagyobbjai dolgoztak együtt és kötöttek barátságot vele. Nehéz lenne felsorolni Moszkvától Bostonig, Stockholmitól Genováig azokat a nemzetközi grafikai seregszemléket, rangos kiállítótermeket, ahol alkotásai sikert arattak. Azt írják a műkritikusok: Deák Ferenc az abszolút halláshoz hasonlóan kivételes adománynak tekinthető abszolút látással és rajzkészséggel rendelkezik, mindent tud a vonalról, amit a legkiválóbb európai művészek tudnak. Az ex libristől a könyvillusztráción és az önálló grafikán át a festett kazettás famennyezetig szinte minden műfajban kipróbálta magát. Arra különösen büszke, hogy a mainzi Gutenberg Múzeum állandó kiállításának anyagába is beválogatták a műveit. Mostani munkaadója, a szegedi Mozaik Kiadó az 1999-es Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron három nyelven jelentette meg Betű és rajz című műhelyvallomását. Az életművének " ""s legszebb darabjait csokorba gyűjtő exkluzív albumai is óriási sikert aratott, s már a következő évben Munkácsy-díjat hozott. Legutóbb készült balladai kompozíciói nemrég a Nemzeti Kulturális Örökségi Maga Minisztériuma grafikai díját nyerték el a gödöllői Élmény és eszmény című kiállításon.” • A beszélj i figetés során Deák Ferenc szülőfalujáról, a három■ eszéki Kökösről, a gyermekkorról, a sepsiszentgyöriö Igyi Székely Mikó Kollégiumról, itteni kiváló XV rajztanáráról, Gödri Ferencről vall. A kolozsvári diákévek felelevenítése után hálával emlékezik If Sütő Andrásra, Domokos Gézára, Bálint Lajosra, ’ Dávid Gyulára, akikkel a sajtóban, majd a Krite Irionnál dolgozott. A szegedi Mozaik Kiadótól is Török Zoltán igazgató kereste meg, hogy muntkatársuk legyen, az ajánlatot egy évre fogadta el, Itt , ebből lett hat év, mert tökéletes munkafeltételeket ad is talált. A kérdésre, hogy milyen útravaló tanácsot adna mai fiatal grafikusoknak, Deák Ferenc ezt válaszolta: „A tehetség mellett fontos a szorgalom s v * is. Ha egy grafikus sokat rajzol, azt mondják: CPI biztosan begyakorlott dolgokat ismétel. Az igazi Ify kihívást abban látom, hogy a nagy mennyiségei ellenére is újra és újra lámpalázasan, igényesen kell 1-1 ] megoldani minden feladatot. Mostanában nem divat j ■■k a valóságot olyan emberközpontúan megfogalmazni, ahogyan én is teszem. A fiatalok modernebbdolgokat csinálnak, bár én is szeretnék a jövőben újszerű gondolati grafikát létrehozni. Bánt, hogy gyakran egyszerű »mutatványokat is látok a tárlatokon. Nem mondom, hogy sírjuk vissza a valósághű, kemény rajzot, de ennyire nem kellene lebecsülni a szaktudást. Úgy érzem, elégedett lehetek a pályám alakulásával, mert a szerencse mindig mellém szegődött: a főiskolai felvételin éppúgy, mint a diploma után, amikor Sütő András lapjához, majd a Kriterionhoz kerültem, és most is, amikor itt, a Tisza partján kaptam új lehetőségeket.” DEUTSCHLAND (Magyar kiadás, 5.) A munka holnapja cím alatt a szerkesztőség egy-egy oldalt szentel a kereslet és kínálat főbb irányvonalainak a globalizált információs társadalomban. Idézzük a hat tézist. Több információ. Napjainkban egyre rugalmasabbá válik a munka, melynek világát,elektronikus információs rendszerek és hálózatok szövik át. Új szervezeti struktúrák alakulnak ki. A foglalkoztatottak önállóbbá válnak, szabadabban dönthetnek,, és mindinkább maguk választhatják meg munkaidejüket és munkavégzésük helyét. Németországban ma az aktív keresők 60 százaléka végzi számítógéppel a munkáját. Nő az információs és szolgáltatási szektor, s e két tendencia a jövőben is folytatódni fog. • Új szakmák. Az infor -pualematika térhódítása mindinkább aláaknázza a klasszikus szakma rendszerét. A határok elmosódnak, a profilok életlenebbé válnak, s a feladatok és hatáskörök mindinkább átfedik egymást. A a különböző szakterületek új szakmai profilokká olvadnak össze. Információ-Bróker, infografikus, reklám- és médiaanyagkészítő - így fogják hívni a holnap menő szakmáit. Szükség lesz újfajta képzettségekre is. A legnagyobb növekedés a tanácsadás, tervezés és reklám területén várható. A foglalkoztatottak számára ez azt jelenti: az első képzés egyre kevésbé lesz egy egész életre elég. Egyre nagyobb lesz az életfogytiglani tanulás és a szakmai továbbképzés jelentősége. • Magasabb output. A munka értékét mindinkább az általa létrehozott eredményen mérik. Az információs és kommunikációs technikák, valamint a rugalmas szervezeti struktúrák kölcsönhatásának folytán ma már nem annyira munkaidejük, szorgalmuk vagy lojalitásuk alapján bérezik a munkavállalókat, hanem munkájuk eredménye szerint. Az informalizálódás lehetővé teszi, hogy az input helyett az outputot értékeljék, mely egyre jobban mérhető. Németország-ban egy foglalkoztatott háromszor annyit teljesít egy óra alatt, mint 1960-ban. A munkavállalók számára a teljesítmény válik meghatározóvá. • Új formák. Terjednek a foglalkoztatás szabad formái, a hagyományos, ipari jellegű munkaviszonyok jelentősé- ge viszont csökken. Az állandó, korlátlan és teljes munkaidős foglalkoztatás a múlté. Üzemtelenítés - ez ma az idő szava. Az informatizálódás térhódítása és a szolgáltatói szektor dinamikus növekedése az elmúlt másfél évtized alatt olyan új foglal- koztatási formákat hozott létre, mint a részidős munka, a táv- munka, a járulékos munkaviszony, a szerződéses, illetve a határidős munkaviszony vagy a munkaerőkölcsönzés. A verseny növekvő nyomása az új munkaformák szaporodásához fog vezetni. A cégeknek mozgástérre van szükségük rugalmasabb személyzeti politikájuk kialakításához. Új munkahelyek mindenekelőtt a szolgáltatói szektorban fognak létrejönni. A munkaidő már csak másodlagos szempont lesz a bérek megállapításánál. • Magasabb képzettség. Egyre erősebbé válik a magasabb szakképzettség iránti kereslet. Hovatovább minden területen megkövetelik az információk elektronikus I feldolgozásának készségét. A diákok, tanoncok, főiskolai I hallgatók és aktív keresők számára ez azt jelenti, hogy a speciális szakmai képzettségek értéktelenné fognak válni, ha nem társul I melléjük az informatikai rendszerek használatának ismerete. A tudás egyre gyorsabb ütemben újul meg, így az önképzés I technikáinak birtoklása szintén a kvalifikáció kulcsontosságú elemévé fog előlépni. Ehhez viszont elengedhetetlen lesz az angol nyelv ismerete. • Egyenlőtlen jövedelmek. A kereseti lehetőségek egyre szélesebb skálán mozognak, a jövedelmek között egyre nagyobb különbségek mutatkoznak. Ha összehasonlítjuk az aktív keresők csoportjait, az önállók Németországban már ma is messze nagyobb nettó jövedelemmel rendelkeznek, mint a hivatalnokok, alkalmazottak és munkások. Az átlagjövedelem meghaladja az 5000 márkát, s a háztartások 40 százaléka többet keres, mint az átlag. • Mindezzel kapcsolatban Michael Wegen oktatáskutató, a németországi Pálya- választási Információs Rendszer vezetője így vélekedik: „Minden szakon érdemes továbbtanulni, mivel belátható időn belül csökkeni fog a diplomások száma, így megint érdemes lesz a főiskolára járni. Az interdiszciplinaritás általános tendencia, és ezt örvendetesnek tartjuk. Egy fizikus ma megint számos terü-1 létén lépést tud tartani az elektrotechnikussal vagy informa- tikussal. A specializálódás a huszadik század tévútja volt.” CULTELE DIN MUNICIPIUL BUCUREŞTI A iaşi-i Moldogrup vállalat Util, címen sorozatot indított el köv.jiaszpgi tudnivalók kiadására. A szerkesztők előszavából megtudjuk, hogy a kezdeményezést azért tartják szükségesnek, mert az évek során számos intézmény szűnt meg, vagy változtatott elnevezést, telefonszámot stb., miközben újak születtek, ezért sorozatával a kiadó szeretne hozzájárulni, hogy az érdekeltek tiszta képet kapjanak, hova folyamodhatnak ügyes-bajos dolgaikkal, emellett a kutatóknak, újságíróknak pontos adatokkal szolgáljon a közéletünkről. Az első füzet Bukarest felekezeteit mutatja be, majd kitekintést nyújt az országos intézményi hálózatra is. I. fejezet: A Román Ortodox Egyház intézményeinek címei, telefonszámai, vezető személyiségei. A Pátriárkia, a Metropolia, a 175 parókia Bukarest hat szektorában, valamint 17 katonai egységben, öt börtönben, 48 kórházban, szociális intézményben. Következik a 33 temető és két, krematórium címe: II. Római Katolikus Egyház. A Bukaresti Érsekség feje Ioan Robu érsek és metropolita. Tizenhárom parókiájának címe, telefonszáma. A pa- apok neve után feltünteti a templom felszentelésének évét is. A legrégebbi a Baratia plébánia, amelyet 1833-ban a bukaresti ma-gyar katolikusok alapítottak és adományaikból építettek fel. Szerdán 18 órakor és vasárnap 9 órakor magyar nyelven is tartanak istentiszteletet. 1989 után a fővárosban négy ortodox temp front épült, ezek között legújabb a Drumul Taberei negyedben 1995-ben felszentelt parókia. III. Görög Katolikus Egyház. Fejei | Alexandru Todea bíboros, érdemes érsek (Szászrégen) és Lucian Mureşan metropolita (Balázsfalva). Bukarestben hat temploma és kápolnája szolgálja a híveket. IV. A Kálvinista Református Egyház két parókiája: Bukarest I. Kálvineum. Sir. Luterana 13 B. Lelkésze Zágoni Albu Zoltán. A parókia tulajdonában van a Giuleşti református temető és kápolna is. Bukarest II. Şoseaua , Viilor 97., lelkésze Bányai László. V. Ágotai Evangélikus I Egyház egy templommal (Str. Luterana 2.) VI. Lutheránus Evan- gelikus Egyház két templommal: str. Occidentului, lelkésze Adorján Dezső Zoltán esperes; str. Badea Cârtan -* istentiszte-yletek román és magyar nyelven. VII. Az Unitárius Egyháznak nincs külön temploma Bukarestben, istentiszteleteit a Luterana utcai evangélikus templomban tartják. További egyházi intéz-mények: Örmény Érsekség és temploma; Baptista Egyház 12 templommal, egy prédikátorra szolgál a Védelmi Minisztérium keretében is. Pünkösdista felekezet, hat templommal; Adventista Egyház Muntenia Konferenciája, 14 templommal; Evangéliumi Keresztény Felekezet, 8 templommal; Román Evangéliumi Egygház, 6 templommal; a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének hatáskörébe tartozik a Korái Templom, a Ieşua Tora Templom és a Zsinagóga, valamint egy múzeum, havi folyóirat és három temető. Bukarestben egy-egy templommal rendelkezik ú bolgár, a görög állam, valamint Anglia. • A következő fejezet az egyházak országos oktatási hálózatát mutatja be. Az egyházi sajtónak szentelt fejezetben 28 címmel van jelen az ortodox egyház, 8 címmel a római katolikus (ebből magyar nyelven jelenik meg a gyulafehérvári Keresztény Szó és a kolozsvári Vasárnap). A református felekezet 4 címmel van jelen: Harangszó (Nagyvárad), Református Család, Értesítő, I Igehirdető (mindhárom Kolozsváron jelenik meg). Hiányzik a felsorolásból a XI. évfolyamát „élő” Ipartiumi Közlöny I (Nagyvárad). Unitárius lapok: Keresztény Magvető és Unitárius Közlöny (mindkettő Kolozsváron). A négy I evangélikus lapból egy magyar: Evangélikus Harangszó 3 (Brassó). A 43 oldalas füzet az ország összes ortodox kolostorainak és múzeumainak jegyzékével zárul. Barabás István : 1 . 2002. január 10. A HÉT