A Hét, 2005. július-december (3. új évfolyam, 27-52. szám)

2005-07-28 / 30. szám

5 a hézag Román sajtó, magyar kép 7 az iszlám Jönnek a törökök? Muszlimok Európában 14 a buli A legjobb méreg. Apocalyptica, Tankcsapda 16 a hajó Félszigetirodalom Endre, Gábor, Géza, Péter, János MAGÁNHŐ feLugossy László is csúcson várlak, kezemben drótkötéllel. Szőcs Géza 2005 OKT 2­6. új folyam • III/30 • 2005. július 28. még megjelenünk közéleti és művészeti kritikai lap 20 oldal,­ára JOOOO lej,­­ nehéz lej Markó, te csibész! PARÁSZKA BORÓKA Pont egy éve, hogy megjelent egy mára majdnem valósággá vált óhaj. Az kívántuk itt, e naiv lapnak naiv hasábjain, hogy vegye már le Markó Béla a zakóját, bújjon rövid ujjú ingbe és menjen el Tusnádra. Magyarázza meg a tisztelt egybegyűlteknek, hogy ez itt nem egy elképzelt hely, nem a Fekete város, nem egy feudális reflexekkel megáldott helyiérdekű notabilitás és egy bizonytalan realitásérzékkel rendelkező köztisztviselő magánháborúja. Azóta eltelt egy év. Óhajunk alanya levette a zakóját, rövid ujjú ingbe bújt, és vele együtt vált könnyedebbé az RMDSZ is. Nagyszerű! Most már cool az RMDSZ! Sajnos Markó nem állt meg Tusnádon. Hagyta magát tovább sodorni a populizmusig. Pedig az eltelt év alatt Markó Béla bebizonyította, hogy realitásérzéke korántsem olyan bizonytalan. Nagyon is érdekek mentén haladó reálpolitikus, aki, ha kell, helyzetbe tudja hozni a román kormányt, és olyan hatalmat tud az RMDSZ számára kisakkozni, amellyel magyar érdekvédelmi szervezet 1918 óta nem bírt. Bebizonyította továbbá, hogy működőképes formában tudja tartani az érdekellentétektől feszített szövetséget, hogy egyaránt helyet tud biztosítani a helyét és célját nem találó újgenerációnak, és a helyéhez és (magán)céljához ragaszkodó réginek. Nem túl vonzó, nem túl látványos, de biztos és működőképes elképzelés. Markó mint elnök pedig eljutott a legmagasabb kormányzati tisztségek egyikéhez. Románia miniszterelnök-helyetteseként nem csak a rom-magyar törzsközösség, de az egész ország egyik első embere. Nagyon tekintélyes diplomáciai helyet kért és kapott. Most érett, felnőtt politikát képvisel. Azzal sincs gond, hogy az eltelt egy év alatt bebizonyosodott: az országos ügyintézésbe és közéletbe való integrációval szemben nem lehet alternatívát kínálni. Romániában nem jobb és baloldal, nemzeti és nem-nemzeti, de még csak nem is (most jól tessék figyelni) nagyon konzervatív és szőrmentén konzervatív politikai törésvonalak vannak. Nem. Van egy reális, romániai elképzelés saját parlamenttel, képviselőkkel, és valóságos állampolgárok valóságos közösségével. És ezzel szemben, sok rögeszmés ember kemény munkájának hála, van egy fikciós szint, amelyben a magyarországi belpolitika kilép normális és jogilag szabályozott medréből. Ezen a szinten az erdélyi magyarok a magyarországi belpolitika utánpótlásává válnak, alibivé, akikkel sakkban tarthatják egymást a mandátumokért versengők. Ezt nevezi a frivol politikai szleng nemzetpolitikának. Erdélybe úgy jön a magyar politikus, mint ahogyan Alice ruccan át Csodaországba. Itt minden fordítva van, és nem kell erőlködni, hogy nagyot mondhasson az ember, lazán be lehet üzenni Magyarországra. De az igazi perverzitás az, amikor betelepítik ezt az elképzelt világot, meghosszabbítják a magyar pártokat, és mesterségesen életben tartják a Magyarország határain túl exportált vitákat. Markó éveken át ellenállt ennek. Nem működött az ellen­szervezet stratégia, nem működött a mesterséges­ ellenzék projekt. Ha nem is mindig meggyőződésből, de állta az egyenlő távolság elvét a magyar belpolitikával szemben, és ez volt a nemzeten belül (ha már nem lehet megúszni a nemzetre való hivatkozást) az egyenlő közelség garanciája. Most azonban Markó megadta magát. Ellenzékét nem beszélte le az ál-ellentétekről és az árnyékbokszolásról, és maga is otthagyta valóságos kormányát és valóságos eredményeit. Óhajunk hamvába hullt. Pőrén hagyott a rövid ujjú politika. Jöttét örömmel fogadták, és a jelenlegi magyarországi ellenzék rögtön a gomblyukába tűzte. Odalett az RMDSZ önállósága. Pillanatokon belül fel lehetett használni a magyarországi belpolitikai zsarolásokban. Orbán, aki sokat tett azért, hogy az RMDSZ munkáját ellehetetleníteni hivatott ellenzék hatékony legyen, most atyai jóindulattal hajolt le. Hasznos volt a pedagógia. Markó, te csibész! — sóhajtott. És barackot nyomott a fejére.

Next