A Hét, 2005. július-december (3. új évfolyam, 27-52. szám)

2005-10-06 / 40. szám

ICH­IM BÁCSI KANYARJA ROMÁN-MAGYAR ÁTJÁRÓK Berlini Fal Bukarestben Németország egyesítésének 15. évfordulója alkalmából a bukaresti Goethe Intézet a Berlini Fal leomlása után készült filmeket mutat be október 4-9. között. A filmhétre beválogatott alkotások a Fal leomlá­sa után az eufória állapotától messze álló, az új világ által elfelejtett em­berek hétköznap­jaira koncentrálnak. Igazi csemegének ígérkezik Detlev Buck filmje, a Wir können auch anders... [Másként is lehet...], amely két nyugat-német fiatal keletre utazásáról szól, utazásuk célja pedig több mint szimbolikus: a nagymama örökségét kell átvenniük. A Berlinálé több díjazott filmjét felvonultató vetítések a német intézet Henri Coanda út 22-es szám alatt található székhelyén zajlanak, az El­vira Popescu teremben, naponta 18 órától. A Nagy Kommunista Rekonstrukció Szeptember 30-án mutatták be hivatalosan Romániában a Marele jaf comunist (A nagy kommunista rablás) című filmet. A film a Román Népköztársaság Állami Bankjának 1959-es kirablását dokumentálja. A bankot hat, az akkori kommunista körökkel és a titkosrendőrséggel szoros kapcsolatban álló egykori illegalista fosztotta ki. A rablás után egy, a történetet újrajátszó, felidéző kirakatfilm készült Reconstruirea címmel, Virgil Calotescu rendezésében, amely aztán propagandafilmként kez­dett el keringeni, de csakis a beavatottak (értsd.: a kommunista hatalom­hoz közel állók) körében, vagyis a nagy nyilvánosság számára nem volt hozzáférhető. Ettől függetlenül jóval többen tudtak a bankrablásról, ami tulajdonképpen a kommunista rendszer arculütésének számított, egy olyan cselekedetnek, amit megpróbáltak a társadalom tudatalattijába süllyeszteni, de az minduntalan előtört. Alexandre Solomon, a film ren­dezője egy rekonstrukció rekonstrukcióját végzi el a Marele jaf comunist­­ta. A film, elkészülte óta több rangos filmfesztiválon mérettetett meg, sikerrel. Interjú Solomonnal a Dilema 88. számában. Magyar írónők Ausztriában Új irodalmi sorozat indul a bécsi Collegium Hungáriáimban. A bécsi magyar intézet új sorozata magyar szerző(nő)ket kíván bemutatni - nem csak az osztrák közönségnek, hanem hosszabb távon a német nyelvű olvasóknak is. A kétnyelvű felolvasóestek vendégei kizárólag nők lesz­nek, nem csupán emancipációs okokból, hanem azon egyszerű tény kö­vetkeztében, miszerint a kortárs magyar szerzőnők a német nyelvű könyvpiacon alig vannak jelen, ami nem is csoda, hisz műveikből na­gyon kevés német fordítás készült és készül. A felolvasóestek vendégei között ismertebb nevek és fiatalabb arcok egyaránt felfedezhetők lesz­nek Kifejezetten a bécsi felolvasóestekre a Collegium Hungáriáim meg­bízásából neves műfordítók ültetnek át egy-egy csokorra való szöveget. A német nyelvű fordítások a Burgszínház színésznőinek tolmácsolásá­ban hangzanak el Későbbiekben a résztvevő szerzőnők lefordított mű­veiből antológia kiadását is tervezik A programsorozat első részeként kétnyelvű felolvasóestet tart a bécsi magyar intézet, Takács Zsuzsával és Szabó T. Annával. A verseket Orbán István fordította, melyeket né­metül Maria Hengge, a Burgszínház színésznője olvas fel október 12-én, 19.00 órakor. Helyszín: Collegium Hungáriáim, Bécs, Hollandstrasse 4 - tudósít a Litera. Nyilvános szimpózium interaktív filmekről A Magyar Iparművészeti Egyetem és a Magyar Képzőművészeti Egyetem Internédia Tanszéke a Mediamatic Alapítvány meghívásával nyilvános szimpóziumot szervezett az interaktív filmekről. Az október 3-8. között megrendezésre kerülő eseményen bemutatkozik a Kor­­sakov nevű software, amely különböző médiumok lehetőségeit integ­ráló szerkesztő platform. Mark Stephen Meadows, a szimpózium egyik előadója azzal a területtel foglakozik, ahol a vizuális művészet, az iroda­lom és a computer interaktivitása keresztez egymást. Könyvet írt a Mes­terséges Intelligenciáról (AI), a Mesterséges Érzelemről (AE) és az in­teraktív karakterek szerepéről a történetmesélés ismétlődő formájában (www.bore.com, www.boar.com,www.boar.com). Chris Hales, a szimpózium másik előadója 1994 óta kísérletezik az interaktív film kü­lönböző formáival, művészi CD-ROM-okat és érintő képernyős instal­lációkat készít, valamint performensz művész. Előadása során bemutat­ja interaktív filmjeit és elmagyarázza a fejlődési utakat és a levont követ­keztetéseket, amire bizonyos technikák, eljárások és témák kapcsán fu­tott (wwwkinoautomat.org). Florian Thalhofer pedig egy interaktív filmeditáló program, a Korsalyon System feltalálója és a The Love Story Project, 7 Sons and 13er Stock online című interaktív dokumentumfilm szerzője (www.korsakow.com, www.thalhofer.com). Jodorowsky-életmű Sőrés Zsolt szerkesztésében a Jókai Filmklubban (Budapest, Hollós út 5.) október 6-tól december 15-ig minden hónap első és harmadik csü­törtökén 18.30 órakor Alexandra Jodorowsky művészpolihisztor film­rendezői életműsorozatának egy-egy darabját vetítik le, így bemutatás­ra kerül a következő sorrendben: Fando y Lis (Fando és Lis) — 1968; El Topo (A vakond) -1970; The Holy Mountain (A szent hegy) -1973; Tusk (Agyar) -1979; Santa Sangre (Szent vér) -1989; The Rainbow Thief (A szivárványtolvaj) -1990. A játékfilmek mellett dokumentum- és riportfilmek is terítékre kerülnek Jodorowsky életéről és munkássá­gáról Alexandra Jodorowsky 1929. február 7-én, orosz zsidó bevándor­ló szülők gyermekeként született a chilei Iquique-ben. Egyetemi tanul­mányait 1942-ben kezdte meg Santiagóban, ahol cirkuszi bohócként és bábjátékosként indult művészi pályafutása, majd pedig 1955-től Pá­rizsban élt, ahol Marcel Marceau-nál tanult pantomimezést, s akivel később együtt léptek fel világszerte. Együtt dolgozott Maurice Che­­valier-vel és 1957-ben elkészítette első filmjét Thomas Mann novellá­jából, Les tétes interverties (A felcserélt fejek) címmel, amelynek a kópi­ája később elveszett. Párizsban került kapcsolatba a szürrealista Roland Toporral és Fernando Arraballal, akikkel együtt hozta létre 1962-ben a Panic Movementet (nevüket Pán istenről kölcsönözték). A csoport tag­jaként Jodorowsky könyveket és színpadi műveket írt, emellett a cso­port az akcionizmus és a történeti avantgárd hagyományai nyomán több, rendkívül expresszív, kisebbfajta tömegmegmozdulásokba torkol­ló happeninget szervezett, amelyeken a résztvevőket saját vallási, szexu­ális tabuikkal való leszámolásra és egy új esztétika létrehozására késztet­ték. Antonin Artaud Le Théátre et son double (A színház és mása) című munkájának nyomán dolgozta ki Jodorowsky saját, „Pánik-esztétiká­nak” nevezett módszerét, amelynek célja az emberek életének közvet­len módon való megváltoztatása, és amelyben elementáris humorral társítja a szörnyű jeleneteket. A hatvanas évek második felében Párizs­ban és Mexikóvárosban avantgárd színházat működtetett, ahol többek között­­ újfajta, kísérleti színházi nyelvet alkotva­­ Arrabalt, Beckettet, Ionescót és Strindberget rendezett, Fabulos Panicas (Pánikmesék) cím­mel képregénysorozatot indított. Első filmjét Arrabal színműve alapján 1987-ben forgatta Fando y Lis (Fando és Lis) címmel, amelyet 1968- ban az Acapulcói Filmfesztiválon mutattak be. Filmje vetítése közben lincshangulat lett úrrá a nézőkön, Jodorowskyt egy kocsi hátsó ülése alatt elbújtatva kellet kimenekíteni a fesztiválról. Második filmje óriási hatással volt a korabeli underground művészet és a popkultúra híres al­kotóira, Andy Warholra, Yoko Onóra, Dennis Hopperre, John Lennon­­ra és másokra. Lennon győzte meg a Beatles és a Rolling Stones akko­ri producerét, Allen Kleint, hogy következő filmjét finanszírozza, ame­lyet 1973-ban, The Holy Mounatin (A szent hegy) címmel készített el. Következő filmjét, egy lány és egy elefánt pszichedelikus kapcsolatáról 1978-ban forgatta Indiában Tusk (Agyar) címmel, amely - sántán te­le elképesztő jelenetekkel, levitézlett gurukkal, párbajozó elefántokkal, festett képekkel stb. - mind a mai napig a leghozzáférhetetlenebb mun­kája. 1989-es filmjét, a Santa Sangre (Szent vér) címűt viszont ismét óri­ási nemzetközi szakmai siker övezte. Jodorowsky filmjei atavisztikus és epikus hallucinációk, legtöbbjük a filmtörténet korszakos mesterművei közé tartozik. Hatása óriási a legkülönbözőbb művészeti-kulturális te­rületeken működők számára: az avantgárd zajzenétől (Masonna, P. Miles Bryson, COH, Hal McGee, Rick Franecki stb.) a rockzenén (Marilyn Manson, Peter Gabriel stb.) át az amerikai filmiparig (a Mát­rixot rendező Wachowsld-testvérek stb.). A meglehetősen bizarr Jodo­­rowsky-dramaturgiát a narráció, a vizualitás, a hatásosan alkalmazott hanghatások és a spirituális-pszichedelikus zene összetett hálózata hoz­za létre, amelynek épp olyan természetes része a keleti karate, a panto­mim, az akcionizmus, a szürrealizmus dekonstrukciója, a különböző vallások toposzai és a modern költészet, mint éppen a pszichoanalízis parabolái vagy a mágia, amely utóbbi sekélű fegyver, a kelléktár egyik félelmetes eszköze az egyház- és puritanizmusellenes Jodorowsky kezé­ben. „Az apokalipszis most van! Az amerikaiak tudják ezt, s azt is, hogy az egyetlen reményünk a repülő csészealjakban van. Tudod, hogyan lá­tom én a világot? Mint egy halott ember. Egy hernyó, ak­i azért halt meg, hogy létrehozzon egy pillangót. Nem megállítanunk kell a hernyó hal­doklását, hanem segítenünk kell meghalnia azért, hogy a pillangó meg­szülessen. Nekünk a halállal kell táncolnunk. Ez a világ halott, és ez na­gyon helyes. Nekünk egy nagy, nagy, óriási pillangót kell teremtenünk. Te és én, akik erről beszélgetünk, leszünk e pillangó szárnyainak az el­ső mozdulatai.” (Alexandra Jodorowsky) ■ III/40 A KOLOZSVÁRI ÁLLAMI MAGYAR SZÍNHÁZ műsora 2005. október ■ Október 2-án, vasárnap este 8 órakor Marie Jones: KÖVEKKEL A ZSEBÉBEN - stúdióelőadás Rendező: Keresztes Attila Fordította: Tamás Anna •Jelmeztervező: Varga-Járó Ilona m.v. Szereplők: Bíró József, Hatházi András Román nyelvű szinkronfordítással. ■ Október 5-én, szerdán este 8 órakor Christopher Marlowe: DOKTOR FAUSTUS TRAGIKUS HISTÓRIÁJA - stúdióelőadás Mihai Măniuţiu színpadi változata Rendező: Mihai Măniuţiu m.v. Fordította: Kálnoky László • Rendezőasszisztens: Bács Miklós Díszlet: Cristian Rusu m.v., Mihai Măniuţiu m.v. Jelmeztervező: Cristian Rusu m.v. • Koreográfus: Vava Stefanescu m.v. Szereplők: Csíky András, Bogdán Zsolt, Hatházi András, Kézdi Imola, Panek Kati, Bíró József, Salat Lehel, Dimény Áron, Sinkó Ferenc, Csutak Réka, Ambrus Emese, Laczkó Vass Róbert, Molnár Levente, Fogarasi Alpár CSAK 16 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szinkronfordítással. ■ Október 7-én, pénteken este 8 órakor Georg Büchner: WOYZECK - stúdióelőadás Rendező: Mihai Măniuţiu m.v. Fordította: Thurzó Gábor Díszlettervező: Mihai Constantin Ranin (McRanin) m.v. Jelmeztervező: Valentin Codoiu m.v. • Koreográfus: Vava Stefanescu m.v. Látvány: Mihai Bucşa m.v., Claudiu Moisescu m.v. Szereplők: Bogdán Zsolt, Kézdi Imola, Bács Miklós, Bíró József, Hatházi András, Salat Lehel, Dimény Áron, Sinkó Ferenc, Orbán Attila, Molnár Levente, Laczkó Vass Róbert, Galló Ernő, Buzási András, Fogarasi Alpár CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szin­kronfordítással. ■ Október 12-én, szerdán este 8 órakor Georg Büchner: WOYZECK - stúdióelőadás Rendező: Mihai Măniuţiu m.v. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szinkronfordítással. ■ Október 14-én, pénteken este 7 órakor Ray Cooney: EGYSZER KETTŐ NÉHA SOK Rendező: Keresztes Attila Fordította: Ungvári Tamás • Dramaturg: Bodó A. Ottó m.v. Díszlet- és jelmeztervező: Binaca Imelda Jeremias m.v. Szcenikus: Tenkei Tibor Szereplők: Bíró József, Albert Csilla, Varga Csilla, Hatházi András, Galló Ernő, M. Fodor Edina/Kézdi Imola CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szinkronfordítással. ■ Október 15-én, szombaton este 8 órakor Aki Kaurismäki: WIE FEUERE ICH MEINEN MÖRDER (BÉRGYILKOST ALKALMAZTAM) A szebeni Radu Stanca Színház német tagozatának német nyelvű előadása román felirattal Rendező: Radu Alexandra Nica Raluca Sas-Marinescu színpadi változata Díszlet- és jelmeztervező: Carmencita Brojboiu Szereplők: Georg Pozzolli, Johanna Adam, Franz Kattesch, Roger Pârvu, Pali Vecsei . ■ Október 18-án és 19-én a PANTAGRUEL SÓGORNŐJE c. előadás Rómában vendégszerepel a szeptember 24 - október 23. között zajló Európai Színházi Unió XIV. Fesztiválja keretében. ■ Október 21-én, pénteken este 8 órakor Euripidész: BAKKHÁNSNÓK - stúdióelőadás David Zinder színpadi változata Rendeztő: David Zinder m.v. (Izrael) Fordította: Devecseri Gábor Dramaturg, a rendező munkatársa: Kelemen Kinga Díszlet- és jelmeztervező: Miriam Guretzky m.v. (Izrael) A díszlet- és jelmeztervező asszisztense: Dina Ronson m.v. (Izrael) Maszkok: Venczel Attila m.v. • Zeneszerző: Lászlóffy Zsolt m.v. Koreográfus: Vava Stefanescu m.v. Szereplők: Orbán Attila, Csutak Réka, Kézdi Imola, Albert Csilla, Laczó Júlia, Boldizsár Emőke /Tordai Tekla, Sinkó Ferenc, Buzási András, Senkálszky Endre, M. Kántor Melinda, Vindis Andrea, Panek Kati, Ambrus Emese, M. Fodor Edina/Györgyjakab Enikő, Laczkó Vass Róbert, Varga Csilla, valamint Salat Hanna, Mányoki Bence, Salat Lehel, Fogarasi Alpár, Farkas Lóránt e.h. A színház a műsorváltozás jogát fenntartja. A pénztár nyitvatartási ideje: naponta 10-13, 16.30-18.30 Tel: 0264-593468 phét 2005. október 6.

Next