A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-14 / 10. szám
demben nemcsak a nagyméltóságu veszprémi püspök földes urnak, hanem egyúttal tek. Kolozsváry Sándor kormányzó és Schampel uradalmi főerdész uraknak , kik komoly higgadtságuk, elmés tapintatuk, nemes lelkűlét, és jóakarattal párosult emberbaráti szeretetük által, négyezer lénynek szivébe vésték kedves emléküket ! Íme szép példája a fölvilágosodott, földes ura iránt előzékeny, bizalmas, saját jelenét s gyermekei jövőjét szem előtt tartó kis Sümeg városának. És igy örök birtokunk maholnap tagositva, szőlőhegyeink már rég kiváltva, terményeink kelendősége, a kilátásba helyzett vasút által biztosítva, édes reménynyel tekinthetünk jövőnk elé.... Oh vajha e jövő, annyiszor és annyiszor ne csalna meg bennünket! Most ugyan minden tekintetben a szomorú jelen martalékjai vagyunk. A kereskedelem minden ága pang — csupán a sápadt szükség ásít ránk, s a súlyos adó eszik velünk egy tálból. —• Gabnáink a magtárban dohosodhatnak, vagy a csűrben rothadhatnak el, még szentjános kenyéren sem csalhatunk rá vevőt. Jó borainkkal csak a szomorúságot űzhetjük, pénzért épen senkinek sem kellenek. Dömötör, B -Csaba, jan. elején. Mióta vasutunk van, városunknak anyagi felvirágozása sebes léptekkel halad; a közélet egy sereg fontos tárgyat hozott a nyilvános megvitatásnak és cselekvésnek felszínére. Nem lesz talán a hazai közönség előtt érdektelen, ha mindkét tekintetben lehető hn vázlatot nyújtok Csabának beléletéről. 30,000-nyi lakosságunk zöme szorgalmas, jámbor tótság, mely anyanyelvén kívül a magyart is — a szomszéd magyar községekkeli érintkezés folytán — meglehetősen beszéli és évről évre jobban elsajátítja. Régóta megszokta gyermekeit a szomszéd Orosházára és Békésre cserébe küldeni, honnan azok bizonyára nem idegenkedést, hanem rokonszenvet hoznak haza a magyar elem iránt. E rokonszenvnek világos kifejezését láthatjuk abban, hogy az evang. egyháznak presbyteriuma, melyben pedig 90 tót földmivelő ül, 11 népiskolájában a magyar nyelvet is tanittatni rendeli és épen most nyomatott ki egy — Szeberényi Lajos által szerkesztett s szakértők által igen jónak ítélt — magyar-tót olvasó könyvet, mely szerint a tanítók a zsenge ifjúságot nemzeti nyelvünkben gyakorolni kötelesek. Ezenfelül 20 évvel ezelőtt egy központi felsőbb népiskolát is állított az elemi osztályokból kiemelkedett figyermekek számára, melyet a népnek eléggé jellemző óhajtása „magyar“ iskolának nevezett el s melyben valósággal magyarul is foly a tanulás. Az arad pesti vasút megnyílta óta érdekes látványt nyújt városunknak sebes fejlődése. Ma már nem versenyez, hanem túlszárnyalta Gyulát s ipar és kereskedelmi tekintetben kétségkívül a megyének nemcsak legnagyobb, de legfontosabb városává is emelkedett. Természetes követkeménye ennek, hogy az értelmiség is évről évre láthatólag szaporodik. Önkormányzatunknak tavalyi (61) áldott évében a megye tisztviselőségének csaknem felét Csaba állította ki. Ezen „értelembőségnek“ visszahatása ismét a gazdászat okszerű emelkedésében és számos közhasznú intézmény alakulásában és gyarapodásában nyilatkozik. Vidéki látogatók egyértelműleg elismerik , hogy az alföldnek mind helyiségre nézve tágasabb és díszesebb, mind a társadalmi élet szempontjából virágzóbb casinója nincs a csabainál. Ha csupán azt néznék benne, mily hévvel kergetik egy két asztalon ifjaink a pagátot, mily kedéllyel morzsolgatják másfelé tisztes öregeink a piquet-et, mily buzgalommal képezi magát egy nagy sereg estenként a sakk táblákon a haza jövendő hadvezéreivé, miként tombolnak erejük túláradásában és pattogtatják életeiket jó kedvüknek feleslegéből fiataljaink az ála quére körül : ebben valami elitöt még nem találnánk. De jelen kell lennünk, midőn a társaság összeolvadva kedélyes és bizalmas modorban a közügyek felett cseréli ki gondolatait, a város életkérdéseire nézve előkészíti a közvéleményt, közhasznú vállalatok terveit érleli és kivitelét meglendíti; látnunk kell mindezt, hogy megelégedéssel teljünk el az ilyen casinói élet iránt. — F. hó 28-kán tartott tisztújító közgyűlésünkön jövő évre elnökül köztiszteletben és szeretetben álló Omaszta Zsigmond, megyénknek tavai volt első alispánja, alelnökül a hazafias tevékenységéről és tiszta, egyenes jelleméről szélesebb körökben is ismert Kemény Mihály mérnök választattak meg. Lelépett lelkes elnökünknek, Beliczey Istvánnak, évi jelentéséből kiderült, hogy a casinónak ez év végén 151 tagja van, az évi bevétel és kiadás 1200 kft. körül forgott, lapokra 250, könyvekre 200 ft adatott ki, könyvtárunk jelenleg 1000, nagyobb részt újabbkori tudományos és szépirodalmi magyar műből áll. Casinónk a külön néposztályok szerencsés egybeolvadásának tere. Nálunk nincsen aristocratia, mert akik azt a társadalom legalsó rétegei irányában vagyon és szellem tekintetében méltán képviselhetnék, s nyílt, közlékeny jellemükkel minden osztálykülömbséget feledtetni tudnak. Együtt mulat velünk mintegy 20 kézmives és 2 földmivelő, s hogy ennél több nincs, oka nem részünkrőli visszautasítás, hanem talán a 10 főnyi részvénydíjnak sajnálása. Jövő évi választmányunktól elvárjuk, hogy a társadalmi osztályok egybeolvasztásának korszerű művét hivatásuk körében folytatni fogják. Polgári olvasó egyletünkről, nagyvárad szegedi vasutunkról, takarékpénztárunkról, al-realgymnasiumunkról, leánynöveldénkről, kisdedóvodáinkról, melyek részint alakulóban részint gyarapulóban vannak, legközelebb. *) Beszterczebánya, jan. 2-kán. Újévi délkor szemtanúi valánk egy igen buzgó és magasztos vallási jelenetnek. Ugyanis a beszterczebányai ágost. ev. egyház nehány száz főnyi számban saját indulatukból összegyűlt tagjai nagy kocsi és szánka vonatban városunkból Radvány helységbe kirándulván, hogy amott igen tisztelt és szeretett nagyérdemű felügyelőjük, méltóságos radványi és sajókazai Radvánszky Antal e méltóságának hálájuk, tiszteletük és szeretetük kifejezését nyilvánítsák. A helybeli evangélikus egyházi papság és az említett nagyszámú egyházi tagok kíséretében lélekemelőleg mondott egyházi alügyelő F. Dillnberger Károly ur felszólító beszédje után ö méltósága által igen melegen ősi lakhelyén fogadva , ö általa ezen tiszta és őszinte kifejezésből folyó elösmerési kinyilatkozás bizalommal viszonyoztatván, az egyház tagokat jelenlegi összetartásra, buzgó egyházi és igazi vallásos kitartásra szólná. Meg nem szűnő éljenzések közt tagadtatván ezen lelkesitése, magasztos és felejthetlen hangulatban távozának az összes egyházi tagok a nagyérdemű felügyelőtől •— ki nemcsak helybeli egyház és esperességben, — de egész honi ev. vallás szabadságért oly melegen és koszoruzottan működék és érdemei szaporításában küzd és fárad. Örömmel lehete minden hazafinak látni, hogy ezen ö méltóságának buzgó vallásosságból nyilvánult tisztelkedés azon tiszta öntudatu kifejezésnek való nyilatkozata, mely az autonóm egyház tagjait annak hő buzgalma mellett lelkesíti. A megjelent és csak saját indulatból kirándult egyházi tagok résztvevői őszintén tanusszák egyházuk és független törvényeik iránti hit ragaszkodását. Ahol ilyen buzgó és egységes nyilatkozatok mutatkoznak, ott pártokról és népközi nemzeties ellenzéki és hatott pánszlávi törekvésről legkevésbé szó sem lehet. 1. 1. Ausztria, Bécs, jan. 11. (A porosz-osztrák viszonyról) a bécsi „Presse“ következőleg elmélkedik. „A berlini lapok nagyon csudálkoznak, hogy Bécsben a „National Zty“ ismert közleményét nem tekintik Bismark előrerohanásának, hanem visszavonulásának jeléül. A tények legközelebb bizonyítani fogják, hogy Bécsben helyesebben ítélték meg a dolgokat. Igaza van-e a „Francéinak, midőn állítja, hogy Ausztria Poroszország kedvéért hajlandó lenne a szövetségi reformot elnapolni, nem tudjuk, de valami egyezkedés szőnyegen forog. Tegnap híre járt, hogy Rechberg összejövend Bismarkkal Lipcsében; ha ez megtörténik, a két ministernek nem lesz nehéz a kiegyenlítés , mert dacára a véleménykülönbségnek Rechberg és Bismark közt némi nézetegység létez. Hogy szőnyegen van a kiegyenlítés, tanúsítja a „Nord D. Ztg.“ is, mely értekezletről szól Thun gróf és a berlini ministerelnök közt. Meglehet ez is járult a fordulathoz, de a főérdem mindenesetre Beust szász miniszteré. Münchenből írják e tárgyban: Itten az itteni és a stuttgarti udvar által kezdeményezett kiegyenlítésről beszélnek Berlin és Bécs között mind a német, mind a vámegyleti kérdést illetőleg még pedig egy szász terv alapján, mely irányadó helyeken szívesen fogadtatott volna. Beust ezúttal is háttérben marad s Hügel, würtembergi minister által működik — Bismarkot egyébiránt a „Kreutz Ztt.“ pártja a kiegyenlítésre szorítja, mely szemrésze által határozottan az Ausztriávali szakadás ellen nyilatkozik. A szemlész ezeket írja: Manteuffel, Radowitz, Schwarzenberg, Schmerling, Auerswald, Bismark és Rechberg, e ministerek és utódaik jönnek mennek. A forradalom és reactio fölváltják egymást. Király és császár is halandó. De az államok és népek alapföltételei ugyanazok maradnak s a valódi államférfiú ezeket tartja szem előtt. Poroszország egysége Ausztriával már Németország egysége.“ *j Becses ajánlatit Mivesen fogadjuk. Szerk. A porosz országgyűlés legközelebbi ülése jövő szerdán nyílik meg, s ekkor az ország belhelyzetének akár egyik, akár másik rész felé tisztulnia kell. Valószínű, hogy húsvétra befejezi az ülést, ha a kormány már előbb nem lesz kényszerülve, hogy föloszlassa. Az, hogy Heydttal a pénzügyőrség átvétele iránt alkudoznak, szintén kiegyezkedésre mutat. Bécs, jan. 12. (Bismark és Rechberg összejöveteléről) a bécsi „Presse“ azt írja, hogy ezen lipcsei állítólagos találkozásra vonatkozólag illetékes helyeütt tudakozódott ssonnét, hol jól kell értesülve lenniök, azon választ nyerte, miszerint Rechberg gróf a megnevezett czélra sem Lipcsébe, sem Olmützbe nem utazand. A bécsi lap, mely ezen tudósításával a fennebbi kieegyenlítési teadernak ellentmond, szándékosan nyomja meg Olmützöt, mert — úgymond —• szószerint igy hallotta s e szónak jelentősége van. Külföld, Törökország, jan. 2. (A miniszteri válság) okai felöl írják a’„Presse“-nek : Abdul Azi szultán trónralépte óta két párt vetélkedett a hatalom és miniszteri tárczákért: Abdul Mehhid hajdani miniszterei egyrészről, a mostani szultán fiatalkori társai, s a másodrangú hivatalnokok, kik az úgynevezett palotapártot képezik, másrészről közöttük Mehemed Ali pasa főtengernagy és főpalotamester szolgált közvetítőül. Az uj kormányrendszer férfiai tapasztalásból tudták, hogy győzelmük kérdésessé válik mindaddig mig Mehemet Ali pasa a ministeriummal egyetért, s ezen egyetértés, mig teljesebbé jön, néhány botrányos esemény kideritése által, melyet a szultánnak bejelentettek, hogy Fuad pasát megbuktassák. A bank létrehozása fölötti alkudozások szolgáltaták ellene a főbb adatokat. Köztudomású volt, hogy Fuad pasa titkos okoknál fogva az „Ottoman bank“ angol tervezetét pártolta. A sultán ekkép Fuad pasa ellen fdingereltetvén, ezt el nem fogadta. Ezen kegyvesztési jelenség után nagyvezér Fuad pasa lakosztályába vonult vissza s beada lemondását. Társai helyeselték eljárását, s elhatározták mindannyian visszalépni, ha a Sultán Fuad pasa lemondását elfogadná. Ez által azonban csak elősegíték eleneik győzelmét. A szultán csakugyan, anélkül hogy Fuad pasa lemondására válaszolt volna, Mehemet Ali pasát és Rasdi pasát rendelkezési állapotba helyezte, s helyükbe Rasid pasát hadügyminiternek, Mehemet pasát tengerészeti ministernek s Halil pasát a Tophane igazgatójává nevezte ki. Kübritli Mehemet pasa Adrinápolyból visszahivatott s a nagyvezéri méltóságot fogja elfoglalni , s akkor aztán Amet Vefik eflendi külügyi ministerré fog kineveztetni. Mielőtt a szultán elhatározta Küprisli pasa visszahivatását, a nagyvezirséggel Kiamil pasát az igazságügyi vagy tanács elnökét kínálta volt meg, ez azonban vonakodván elfogadni az apától Fuad pasától elvett méltóságot, szinte kegyvesztésbe esett. Mindezekből az tűnik ki, hogy a szultán tanácsosai ezen teljes megváltoztatása által az előbbi kormányrendszer hagyományaival és szokásaival szakítani akart. A jövő mutatja meg, helyesen cselekedett-e. Moldva-Oláhország. (A Duna fejedelemségekbeni dolgok állásáról) következőket írnak Bukarestből egy bécsi lapnak: Úgy látszik, Oroszország azon diplomatiai veszteségért, melyet Görögországban szenvedett, nálunk igyekszik kárpótlást szerezni, s az északi nagyhatalmasság kedvezése alatt újra feléled gyönge és önállástalan fejedelmünk bátorsága. Igen. Sőt tettvágya újabb időben kalandos tervre buzdító. Ugyanis Cousa fejedelem a keletkezendő mozgalmak tekintetéből egész komolysággal a diktatúrával akarja magát felruháztatni, természetesen ezen lépés a hatalmasságok tudta nélkül meg nem történhetik , s Oroszország mennyire rajta áll, máris késznek nyilatkozik ama terv valósítására. Magában az országban Couzának nincsen pártja. — Sem a régi bojár párt sem a szélső unionisták hozzá nem szítanak. Ez utóbbiak, kiknek élén a sokszor emlitett Rostiano és Rosotti állanak,Napoleon herczeg felé tekintenek, s egy nagy román birodalom alakításáról álmodoznak. A bojárok folyvást növekedni látván ezen előhaladt s merész politikusok befolyását, egyességet ajánlottak nekik, a kis párt főnökei csakugyan összejövetelt is tartottak, melynél Ghika János előbb Samosi herczeg elnökölt, de mely eredményre nem vezetett. Az alsó Dunától írják miszerint ott nagy és méltó feltűnést okozott, az ismeretes fegyverszállítási ügyben működő ügynököknek abbeli nyílt vallomásuk, hogy Oroszország zsoldjában állanak. Egyébiránt tény az, hogy az ezen ügynökök által elszállított fegyverek s egyéb hadi készletek épen úgy Bolgárországba mint Szerbiába is küldetnek. Olaszország (Az angol túlnyomó befogása az olasz félszigeten) minden mást háttérbe szorított. Az angol sajtó egy alkalmat sem mulaszt el, hogy Olaszország egysége javára írjon. A „Times“ keményen czáfolja azon érveket, melyeket a nápolyiak elégületlenségének kimagyarázására hoznak föl. Dél- és Észak Olaszország egyesítésének reménytelenségét támogatják velük. „ Az Egiptombóli kivándorlás után — írja „Times“ — minden nemzet visszavágyik a múlt húsos fazékaihoz. Azon elmélet, mintha a siciliaiakat, lombardokat, és piemontiakat egy nemzettestté egyesíteni, kiengesztelhetően jellemkülönbségek miatt ne lehetne, nem látszik bírni alappal. Hogy Nápolyban elégületlenek, az tény , de ehhez vagy Görögország fiai vérének vagy a sicíliai arab vérnek semmi köze. Ha van tartománya Olaszországnak, mely helyzetével s a szereppel, melyet játszott, meg lehet elégedve, úgy az Toscana. S ha innét is mozgást hallunk, ez annak bizonyítéka, hogy az elégületlenségnek nem a fajkülönbség oka, hanem politikai és társadalmi forrásokból származik, melyek elvonulnak vagy nem, de a Sardiniába kebelezett tartományok mindegyikére vonatkoznak. Senki se higyje, hogy súlyt fektetünk ezen hangulatra. Ugyanez okok nálunk is elégületlenséget okoztak, mely ivadékokon keresztül tartott. Németország, Berlin, jan. 10. (Az osztrák-porosz viszály kiegyenlítéséről) olvassuk a „Nat. Zig“-ban : „Hogy a szabadelvű sajtó az Ausztriávali viszályban túlságokra nem ragadtatta magát, teljesen igazoltnak tekinthető; több lap értesül félhivatalos uton, hogy a viszály be van fejezve. Az „Europe" által közlött szóváltás további következményeit jelesen Thun gróf távolította volna el, ki Sz.-Pétervárra utaztában Berlinen ment keresztül. Thun többször értekezett Bismarkkal, ki aztán ismét Károlyi gróffal váltott szót. A bécsi lapok, különösen a kormánypártiak, valóságos dühvel marcangolják ugyan a porosz miniszterelnököt, de ennek nem épen nagy a jelentősége. Rechberg és Schmerling nem titkolják, hogy Poroszország jelen helyzetének tartóssága kellemes állásba teszi Ausztriát. Nagybritannia, London, jan. 8. (A jóniai szigetek átengedése) a szárazföldi diplomatia nagy részében rémületet okozott, mert attól tart, hogy Angolország eljárása e tekintetben veszélyes előzetes esetté válhatnék , ez némileg fölszólítás Angolország részéről a többi kormányokhoz, hogy hasonlón tegyenek hasonló esetben, például Velenczét illetőleg. Mennyire nem törődnek Angolországban ez aggodalommal, bizonyítja a „Daily News“, mely világosan kimondja, hogy példaadás, előzményes eset fölállítása s a többi kormányok fölszólítása hasonlók megtételére első alapját képezi a jóniai szigetek átengedésének, mely épen ezért kívánatos. „E nagylelkű és bölcs politika — úgymond e lap — erősít külföldön és idehaza. Véget vet az elveink és gyakorlatunk közötti viszálynak s politikánknak egy részt következetességet kölcsönöz. Kiránt ama ferde állásból, melynek rég éreztük tarthatlanságát, képesit, hogy politikai meggyőződésünket zavar és ellenvád nélkül kimondhassuk. Szabadakaratu ajánlatunk, melylyel a rómaiak jövő sorsát saját kezükre adjuk, részünkről hódolat azon népeszmék iránt, melyek eddig egy kormánytól sem származtak. Azon egyetlen befolyást, melyet Európában gyakorolni kívánunk, a vélemény és érzület befolyását e tettünk tetemesen emelendő, máris emelte. Vetélytársaink elbámulnak fölötte, azt mondják, ha nem is ritka nagylelkűség, mindenesetre rendkívül ügyes politikai manőuvre. Ha a szigetek csatlakozása Görögországban létrejön, ez gyakorlati alkalmazása lesz azon elvnek, melyre hivatkozunk, midőn a francziáknak Rómában s az osztrákoknak Velenczében tartózkodását taglaljuk. Meg vagyunk győződve, hogy Ausztria azon érveket, melyeket ma Görögország erősitése ellen fölhoz, komolyabb megfontolás után elejtendő. A rendszabálynak czélja a békének Keleten helyreállítása. Az osztrák államférfiaknak nem lehet nem kivánniok, hogy a forradalmi vállalatok egy támpontja, mely sokkal közelebb fekszik határaikhoz semhogy figyelmüket elkerülje, egy jelentékeny nép kielégítése által megszűnjék. Az osztrák birodalom, a múltkor szenvedett sorscsapások daczára mégis nagyon nagy arra, hogy oly kicsinyes politikára aljasuljon, mely erejét szomszédai gyöngeségében keresi. London, január 5-dikén (Gyönyörü példája az angol törvény előtti egyenlőségnek.) Rutland herczeg legközelebb Belooir mellett Leicestershireben rókavadászaton bizonyos Marshal nevű szabad birtokos telkére űzte a vadat ebeivel együtt. Az utóbbi, kinek különben is volt panaszra oka a herczeg által okozott károk miatt, kezébe vette fegyverét , agyonlőtte a rókát. Vadászember ennél nem ismer nagyobb műveletlenséget. A kiséret magánkívül volt s a herczeg szolgái meg akarták mosni Marshal fejét a legközelebbi lóusztatóban. A herczeg leugrott lováról s a rókát, mint sajátját, visszakövetelte. Midőn Marshall az állatot odaadni vonakodott , a herczeg galléron csípte, elvette tőle a rókát, ebei elé dobta. Ez eseményről a „Daily News“ következőleg emlékezik : „Világos, hogy nem minden úgy van a leicestershirei társadalomban mint kellene. A szabad birtokosok nem tartoznak a herczeg alá. Bérlő nem okozta volna a herczegnek azt a fáradságot, hogy háza küszöbéről lelökje. Most meg épen azt mondják, hogy Marshal ur a herczeget, a tartomány lord helytartóját tettleges bántalmazás miatt törvény elé akarja idézni. Marshal jól teszi, ha kissé gondolkodik a dolgon. Ha megunta veteményeivel tartani rókát, legjobb lesz telkét eladnia és Ausztráliába vándorolnia, mert úgy fogja találni, hogy a királynő törvényei idehaza a hatalmas aristocratia ellenében nagyon csekély biztosítékot nyújtanak neki. Táviratok. — Frankfurtján. 12. Az „Europe“ jelenti: A szultán az udvari párt és minisztérium közötti viszálkodás miatt keletkezett aggodalmak eloszlatására a nagyhatalmasságok képviselőinek ki fogja nyilatkoztatni, hogy a miniszteri változás nem fog reactionárius politikát előidézni. — Továbbá jelenti az „Europe“: Ma kezdődnek meg Bernben a franczia-svájczi keresdelmi szerződés iránti alkudozások az illető teljhatalmazottak között. — Páris, jan. 12. A mai „Moniteur“ jelenti: Mogr. Darbois nancyi püspök párisi érsekké neveztetett. Páris, jan. 11-én. (Éjjel) A „France“ tudósít, hogy mint erősítik, a császár és császárné a legutóbbi elfogadási napok alatt felkérték a nuntiust, jelentené ki köszönetüket a pápának, a franczia sereghez intézett jóindulatú beszédjéért. A Corps legislatio-nak a pamutkereskedés előmozdítására vonatkozó törvényjavaslat terjesztetett elő. A három lengyel — kik a londoni és varsói forradalmi komité ágenseinek vádoltattak— elleni vizsgálat befejeztetett, miután ellenök elégséges bizonyítékok föl nem hozattak; mindazonáltal Francziaországból kiutasittattak. Páris, jan. 12. A „Patrie“ jelenti, hogy Soltz gróf tegnap értekezett Drouyn de Lhuyssal. A „France“-nak jelentik Korfuból, hogy az ottani kereskedők ellenezik a joniai szigetek átengedését; megbukottaknak tartják magukat, ha Anglia Jóniát átengedi. A brabanti herczeg állapota javult. — Turin, jan. 11. (Éjjel.) A fölkelés ügyében kiküldött vizsgálati bizottmány Nápolyba megérkezett. A nemzeti aláírás a fölkelés által károsultak javára teljes eredményű. A milánói város hatóság aláírásra hivja fel a polgárokat, miután ezáltal a plebiscitumot a jótékonságban megújítják. Páris, jan. 10. A mai „Moniteur“ szerint a „Courrier de Dimanche“ czimü lap harmadszori megintést kapott Prevost Paradolnak egy czikke miatt, mely az általános szavazatjog alkalmazását disereditirozza. A „Hon“ magán társürgönye. Páris, jan. 13. A mai „Moniteur“ írja, miszerint Ferdinánd portugalli király, — daczára a belgák királya által hozzá intézett levélnek, — visszautassa a görög trónra jelöltséget. A „France“ mai száma mint bizonyosat állítja, hogy az orosz követ néhány hónap előtt nem fog visszatérni Konstantinápolyiba, az ott közelebbi időben létesitett rendszabályok miatt. Konstantinápoly, jan. 12. M u st a f a pasa pénzügyministerré, Fuad pasa a nagy-tanács elnökévé neveztettek ki. papnak, jó hazafinak s a szegények bőkezű ápolójának. — Azon háromszéki helység birája nyilvános köszönetet mond Mikes Benedek gr. urnak, ki a múlt őszszel leégett helységbeliek segéléséhez 100 véka kenyérnek való gabonával járult. = Jótékony hangverseny. F. hó 14-én d. u. 4. órakor a Lloyd teremben Meisel W. A. tudor által hangverseny fog tartatni az izraeli szegény tanulók segélyezésére. Az érdekes programra itt következik: I. szakasz. 1) „Pensée fugitiv“ Heller és Ernsttől, hegedűn és zongorán Deutsch Vili és Czeke Sándor. 2) Szavalat Davison Bogumil úrtól 3) „Cavatine“ Maria di Rohan operából, énekli Láng Paulina k. a. 4) Dalok, énekli Braun Lajos ur. 5) Nagy ária „Dom Sebastián“-ból, énekli Weisz Johanna k.a. 6) „Setze nur den Fall“ költemény, szavalja Delia Hermin k. a. II. szakasz. 1) Fóthi dal, szavalja Egressy Gábor ur. 2) „Kettős“ Don Juan operából, éneklik Markovits Ilka k. a. és Bignio ur. 3) Cavatine „Ördög Róbert“ operából, énekli Braun Katalin k. a. 4) Áldás a „Próféta“ operából énekli Weiss Johanna k. r. 5) Bölcsődal zongorán és hegedűn, előadják Czeke Sándor és Deutsch Vili urak. Helyárak: Körszék 3 ft., zártszék 2 ft., állóhely I ft. Jegyeket válthatni a műkereskedésekben. — Kölcsey „Hymnusz“-át dr. Józeffy Vilmos, és Reich Ignácz ó-héber nyelvre lefordíták, még pedig versben, s a „Magyar Izraelita“ külön mellékletkép, tegnapi száma mellett szétküldözték. A „Mátra" jelenti, hogy a heves m. gazd. egyesület ezen lapot választotta közlönyéül jan. 5-én tartott havi ülésében.= A rozsnyói takarékpénztár már megkezdte működését 40,000 ftnyi alappal, mely már be is fizettetett. = Művész gyerek. Herzka nevű szegedi születésű, még csak 6 éves gyermeket kezdnek emlegetni a lapok, ki Párisban meglepő sikerrel lépett volna fel zongorajátékával. — Az érd. hiv. értesítőben közzé tétetik, hogy a sorozáshoz megkivántató anyakönyvi kivonatokat és általában minden okmányokat az illetők minden dij és bélyeg nélkül kötelesek kiadni; továbbá, hogy a munkaképtelen szülők, nagyapák és testvérek, kik mint ilyenek a hozzátartozók katonakötelezettségtőli felmentésüket kérvényezik, csakis az illető hatósági orvos által, a vegyes felmentő bizottmány jelenlétében vizsgáltathatnak meg, és hogy azon kívül kiállított orvosi bizonyítványok a hadkötelezettségtőli felmentésnél érvénytelenek. Bűnvádi esetek: Pest város kapitányi hivatalai előtt 1282 elfogott egyén fordult meg, kik közül 1042 rendőrileg ítéltetett el, 2547-en pedig kikísértettek a városból. A többiek részint bűnvádi eljárás alá estek, részint a kényszer dologházba vagy a polgári kórházba kisértettek. Érdekes volna tudni, hány volt közöttük azon szolgálatkerülő cselédekből, kik egy két hétig szolgálnak, s két három annyi ideig kószálnak Pesten, olyan vig életet élvén, melynek következtében a múlt hónapban is mintegy 70—80 szolgáló került a Rókusba. —Tegnap volt szerencséje a jogász segély-egylet javára tartandó bál bizottmányi kiküldöttségének, Szentmihály Diénes, B. Perényi Zsiga, és Gr. Kornis Gáspárnak, tiszteleghetni Gr. Károlyi Edéné szül. Gr. Kornis Klarissa ö méltóságánál s kikérni a szerencsét, hogy a bál háziasszonya legyen. A grófnő szívélyesen fogadta a küldöttséget és kérésük teljesítésére késznek nyilatkozott. A „Zenészeti lapokról“ a Z.S.közlöny elismeréssel emlékezvén meg, azt a megjegyzést teszi, hogy egész Kanizsán senki sem ismeri ezen tagadhatlanul ügyesen és értelmesen kezelt szaklapot. Bizony pedig kár, hogy legalább a casinók és olvasó egyletek nem tartják, mert a mellett hogy maga a lap nagyon megéri előfizetési árát, egyszersmind oly könyvtári kellék, melyet egy két évtized után kétszeres árán is megszereznének sokan. = Davisson lengyel születésű jeles színész, ki jelenleg a pesti német színházban vendégszerepel, óhajtana valamely színdarabban jótékony czélra fellépni, s anyanyelvén, lengyelül játszani. Hallottuk már nemzeti színpadunkon a franczia, olasz, angol nyelvet, s ha más tekintetek nem állnak útjában Davison felléptének, nem látjuk át, miért ne lehetne a lengyel nyelvet is ugyanott meghallgatnunk, annyival inkább, minthogy egy ősi hagyományos lengyel vers így kezdődik : Yenger pólyák dva bratyanki, stb. — Közbiztossági sikeres eljárások. Zalamegye Strém nevű községében lakó megrögzött tolvajok Mart János és Windisch Antal, kik strémi lakos Klebas János pinczéjét a szőlőhegyen feltörték és kirabolták, a csendőrök által elfogattak, s a szolgabirói hivatalnak átszolgáltattak. Egy Stájerhonból bemenekült, és hatóságilag köröztetett Pfister Ferencz nevű tolvaj is elfogatott. A gerczei erdőkerülő Führe Győző ki négy fegyverzett csavargónak menhelyet szolgáltatott, a csendőrök által letartóztattatott, s a káldi szóig, hivatalnak átszolgáltatott. A már régebben üldözött s veszedelmesebb rabló Lippay Pál Miháldiban Kishant János lakásán lefegyvereztetvén, ugyancsak a csendőrök által a szakácsi szóig, hivatalnak szolgáltatott át. A csendőrök ezenkívül elkoboztak : 37 törvénytelenül birtokolt fegyvert, elfogtak : 5 csavargót és 19 tolvajt.S. Kassáról írják az „0“-nak, hogy f. hó 3-án esti hatodfél órakor egy színészt épen az utcza sarkán meg akart rabolni egy férfi, kivel mindaddig dulakodott, míg két asszony csendőröket nem vezetett oda, kik aztán könnyebben elbántak a magát szabadságos katonának vallott vitézzel. = Uj adat a rablók krónikájából. A Z. S. K.-ban olvassuk: Miháldon, Somogy megyében a múlt év utolsó, vagyis Szilvester estéjén egy Lippai nevezetű, meglehetős veterán csavargó, Borsos polgárnak házába bemenvén, amint a szobába belépett, az ágyban fekvő gazdája puskáját fogván ezen szavakkal: „kutya vak pandúr készülj a halálra, most meghalsz“ — B. J. veje takácsmester látván a zsivány szándékát, lassan hátulkerülve átkarolta őt annyira, hogy mozdulni sem tudott, mire az ágyban fekvő B. J. is felugrott, és vejének segítségére ment; véletlenül a helyi kisbíró az ablak alatt menvén el, hallta a lármát a szobában, bement, és így hárman viaskodva a gazemberrel — fegyverét elvenni képesek nem voltak. — A lármára a szomszédságban lakó molnármester B. S. puskáját magához véve, szomszédjának segítségére sietett — s a gyilkolni szándékozót fegyverének letevésére kényszeritette; kit megkötözve a biró házához vezettek másnap reggel a csendörségnek kézre adtak. Ezen hős tettnek folyó hó 7 dikén szomorú eredménye jön! — Miután este 9 órakor helység biránk házához 3 felfegyverkezett zsivány belépett — a bíróra rá parancsoltak, miként őket a molnár lakához vezesse — a ki engedelmeskedett ki volt ? a helység bírónk, — a molnáriakhoz érvén a háziasszony azonnal észrevette, hogy több ember jár az udvarban, s ágyban fekvő férjének lassan mondja: „Sándor végünk van, mert rablók vannak az udvarban“ — erre az ajtón nagy zörgés történik, a molnár kérdé, ki vagy ? feleleten, a biró vagyok — a molnár kérdé, mit akar ? nyissa ki az ajtót, eresszen be, — a molnár felelé, ha dolga van velem, jöjjön holnap; mire kevés vártatva a ház lángokban állt! a molnár tudván, hogy a zsiványok élete után vannak — családjával a szobában maradt, miglen a harangok félre verettek és a nép összecsődült — a mire is a 3 zsivány szép lassan elment, a bírót magukkal elhajtván; a molnár égő lakában maradott, gyermekeit az ablakon adta ki a segítségre jött embereknek — későbben, midőn életét bátorságban látta, maga s neje is lángok között a szobából kiugrott, és szomorú szivvel nézték hogy 5 darab szarvasmarhája, 1 lova, minden takarmánya, és a padláson volt holmija, meg 600 frt készpénze a lángok martaléka lön ! — Szomorú az eset, de még szomorúbb a falukban és pusztákban levő létünk, mert sem életünk, sem vagyonunk bátorságban nincsen! — Dr Mezei Lipót, az elitélt és legközelebb megkegyelmezett politikai vádlott — mint a „Független“ írja — jelenleg Schwarzer tr budai tébolydájában ápoltatik mint elmebeteg. A Két bécsi szerkesztőség irodáit, a „Presserét és a „Vaterland“-ét megmotoztatta a hatóság. Megjelent czikkek kéziratait keresték, de nem lelték meg. — Felszólitás. Mindazon tisztelt gyűjtőimet kik „a magyar nép szaporátlanságának okai“ czimü munkámra előfizetőket gyűjtöttek, vagy kik még előfizetni óhajtanának, tisztelettel felhívom , hogy előfizetési összegeiket hozzám 1863-ik évi jan. 18-áig annál bizonyosabban megküldjék, minthogy későbbi előfizetések nem fogadtatnak el — szándékom lévén érintett munkámból csak annyi példányt nyomatni, amennyi előfizetőt kapok. A munka jan. 1-én sajtó alá megyen, a honnan mihelyt kikerül, a tisztelt előfizetőknek azonnal szét fog küldetni. Előfizetési ár 1 ft o. é. Ocs.váry Ede, orvos és szülész.*