A Hon, 1863. február (1. évfolyam, 26-48. szám)
1863-02-14 / 36. szám
36-ik sz. Szombat, febr. 14. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva. Egy hónapra...............................1 frt 76 k». 3 hónapra ...... . . 5 frt — — 6 hónapra.....................................10 frt-------- Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Szerkesztés iroda: Ferencziek teredik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pest Mohács, vasárnap, kedd, péntek reggel 6 órakor. Mohács, Baja, a fennebbi napon d. u. 5 órakor. Bajáról Pestre, hétfőn, szerdán, szombaton reggeli 4 órak. Pestről Bécsbe és vissza. Pest vnd. 7.40. r. 955. d.e. 9.30 e. "szt. „ 9.25. d.e. 12.14.d.ul.48 é. •Ujv.„ 10.22.d.e.l.50.d.u. 1.03 é. Torn. „ 10.59.d.e.2.35.d.u. 1.51 é. Pozs. „ 12.29.dél.4.45.d.u.4.08 é. Bécs érk. 1.50. d.u. 6.83. este 6—r. Lundenburg,Brünn,Prag, Dresda, Berlin, Hamburg, hétf. és csőt. 1.30 d.u.— Lundenburg, Krakkau, Lemberg. — Lundenburg Zombkovicze, Varsó,Sz.-Péter-vár, Moskau 8.30 este. Wels Salzburg, Müuchen,Stuttgart, Páris, London.— Wels Pas ö z 1 e Is: e vasúti — menete P. Ladány indul — 1.45 dél u Szolnok . — 4.44 „ Czegléd érkez. — 5.41 „ sau,Regensburg,Nürnberg,Frank fúrt, Kölln, Brüssel, Ostende, Lon don.—Wels Salzburg,Rosenheim. Insbruck. — Wels Salzburg, Ro senheim, München, Lindau, a Bo denseen át Helvetíába 4.15 d. u Trieszt, Verona, Milano, Turin, Genua 6.30 este. Bécs ind. 2.30. d.u. 7.45. reg. 8—e. Pozs. „ 4.33. „ 10.24.d.e.l0.49e. Torn. „ 6.01. est. 12.12. d. 12.51 é. Érs. „ 6.38. „ 1.20. d.u. 1.48 é. Észt. „ 7.35. „ 2.28. d.u. 3.05 é. Pest érk. 9.10. „ 4.37. d.u. 5.27 r. kedd. és pént. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg. Czegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est- Czegléd érkéz. 7.57. este 8.35 reg.Pest érkéz. 8.45. 8.37 est-Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 2. 7 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 7. 1 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 545 d.u. 5.20 r. Temesv.« —10.32 este 10.4 de. Szeged ind. Czegléd érk. ■ 1.25 éjsz.2.37 d.u 6.29 reg.6.31 este * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél U.M. Várad indul —10. 6 dél e. N. Várad érkez.— 4.38 „P. Ladány érkez.—12.48 dél. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. ind. 6.30 reg. 5.15 dél u. érk. 8.33 n ind. 9.50 dél e. 7,20 este — „ 1.30 délu. „ 3.11 dél u. 5.35 reg. „ 5^8 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 délu. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. indul. 8.43 reg. — N.Kanisa „ 1.53 dél 10.10 este. Pragerhof érk 5.2 d.u. 5.8 regg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof indul. 5.54 d.u.5.39 reg.lGratz indul. 6.16 reg. 6.31 d.u. Gratz érkez.8.55 este 8.34 „ |Pragerhof érk. 9.6 d.e. 9.22 este. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Velenczeind.il.—■ d. e. 11.—éjsz Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 reg. Trieszt „ 6.45 este 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 Pragerhof ind. 9.22 este 9.6 d.e. Steinbruck „ 11.47 éjsz. 11.32 „ Nabresina „ 7.32 reg. 7.20est. Trieszt „ 8.15 „ 8.12 „ Nabresina „ 8.55 „ 9.50 „ Steinbrück,, 3.12 éjsz. 3.12d. u. 4.30reg Pragerhoférk.5.39 reg. 3.54 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács indul. 6.32 reg. 3.— d. u.1 Üszög indul 7.30 „ 12.25 dél, Üszög érkéz. 8.32 „ 5.— „Mohács érkéz. 9.35 d. e. 2.30 d.u Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. ind. 7.— r.ll.— d.e. 4.—d.u. Bazin „ 8.38 „ 11.30 d.e. 5.88 „ N.Sz. „ 10.40 de.-------7.40 est. Szered „ 11.40 de.-------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u N-Szom. , 6.40 ,, 3.48 Bazin ind. 8.40 r. 5.55 r. 5.43 Pozs. érk. 10.10 d.e.7.25 r. 7.10 est. A vasutak járásával kapcsolatban álló posta és más gyorsutazási vállalatokat lapunk szerdai és szombati számaiban láthatni. Buda SzFeh Szőny Győr Bruck dések ki járása. Steinbrück Zágráb Sziszek indul. érkéz. indul. érkéz. 4.25 d. u. 6.59 este. 7.14 , 8.45 „ Bécs: indul 7.45 reg.5.20 est. Bruck „ 9.21 déle. 6.54 . Győr „ 11.38 „ 9. 5 „ Szőny „ 12.57 déle — Sz.Fehér. 4.1K5ndély ~ ~ ind. 5.59 „ 7.10 reg. Buda : érkéz. 8.2 este 9.14 déle. Pragerhof ind. 9.30 d.e. 10.55 este- N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 reg. Fehérvár érk. 5.59 . — Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul. “8'“ ISSSteinbrück érkez. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony indul. 5.50 reg. 2.— d. u.1 B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 3.23 5.24 6.30 reg. 8. 1 „ 8.16 „ 10.50 d. e. Bécs indul. 7.— „ 5.25 B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság. A személyszállító gőzösök menetrende, Xi o fe 1 o . Győrből Pestre : Februáriusban a páros számú napokon, 7 órakor reggel. Pestről Baja és Mohácsra: hétfőn,szerdán, csütörtökön, szombaton 7 órakor reg. Pestről Eszékre : hétfőn, szerdán, csütörtökön 7 órakor reggel. Pestről Zimonyba, Orsóvá és Giurgevoba : szerdán 7 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá és Giurgevoba: pénteken reggel. Esztergom , Vácz Pestre : naponkint reggel 6/2 órakor. Fölfele ; Pestről Győrbe : Februariusban a páratlan számú napokon, 7 órakor reggel. Bajáról Pestre : vasárnap, kedden, csütörtökön, pénteken 5 órakor reggel. Mohácsról Pestre: szombaton, hétfőn, szerdán, csütörtökön, 6 órakor este. Eszékről Pestre : hétfőn, szerdán, szombaton 6 órakor reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap 6 óra reg. Orsováról Zimony-Pestre: szom.virrad, Giurgevóból Orsova-Pestre: hétfőn. Pest, Vá cz Esztergomba, naponkint délután 4 órakor. Gabona-árak Pesten Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb Irányzat ároszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 4.10 4.40 4.55 1m „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4.5 4.20u n n n n 86.87.89 4.25 4-40 4.55 „ fehérmegyei. . . 837,.84.85 4.10 4.25 4.35 N m „ bácskai .... 83 ■,.84.85— — — Rozs............................... 76.78.80 2.60 2.65 2.70 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2. 2.10 2.30 CG „ takarmánynak 65.67.69 1.65 1.70 1.80 Zab.................................... 45.47.50 1.45 1.50 1.60 Kukoricza pesti . . . 79.81 2.16 2.20 2.25 Cs „ „ bánsági . . 82.84 2.40 2.45 2.50 Köles...............................— — — — Bab................................— 2.95 3.10 3.250 Repcze ..........................— 7.75 8. 8.20 Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Czegléd Csaba „ Arad érkez. indul — Czeglédről Aradra és vissza. 9.27 dél e.Arad indul — 9.33 dél e. 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 „ 5.20 „ [Czegléd érkéz. — 5.31 dél. u. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul — 9.27 dél. e. Szolnok —10.27 ., P. Ladány érkéz. — 1.26 dél u. Győr............................. Febr. 11. 4.40;5.— 2.60:2.80 l.S0;2.— 1.50;1.«0 2.20;2.30 Eger......................... » u. 3.20;1.85 2.20; — 1.60;1.70 1.30; — 1.80; — Debreczen . . . » 10. 2.80;3.20 2.10; — 1.45;1.55 1.40;1.45 2.15;2.40 Web........................ „ 10. 4.70;5.10 3.34;3.54 2.27;2.50 2.26;152— Prag............................ » w. 4.34;4.65 3.20;3.43 2.15;2.60 1.55;1.61~ Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul Debreczen „ Tokaj ,,Miskolcz „ Kassa érkez.. 1.26 dél u. 3— „ 525 „ 7.24 este. 10.27 éjsz. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. „ 7-52 „ „ — 9.35 dél.e. „10.33 „ 12.12 P. Ladány érkez. —• 1.45 Bécsből indulnak gyorsvonatok. Velencze érkez.3. 6 d. u. Bécsi börze február 12-én. Államadósság. Adott Tartott Adott Tartott ár ár Elsőbbségi kötvények. ár ár 5 ° C-es nem. köles. 100 frtos 82.82.10 Osztr. Lloyd 275 frk. 93.— 94.— 5 ° C-es Metalliques „ „ l'Aloes „ f) „ 75.75 75.80Allamvaspálya „ „ 130.—130.25 66.— 66.25 Lomb.-velenczei „ 105 ftos 123.25123.75 Comp rentpapirle Jan. 2. 17.— 17.50 Részvények: 1839. évi teljes „ Sept. 1.155.—155 50 » n Ötödr. „ n n 1854. „ teljes „ Jan. 2. 1860. „ „ „ Mai „ „ „ ötödr. „ „ „ 151.50 92.50 92.40 94.20 152.— 92.75 92.50 94.30 Hitelintézet 200 frank Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ 224.— 815.— 674.— 240.— 224.10 816.— 676.241.— Az austriai bank záloglevelei. Dunagőzhajózás * „ 429.—430.— 59/o-es 12 hóra szóló 100 frtos ---.--------Pesti lánczhid „ „ 400.—402.— n 6 évre „ „ „ 104.50104.75Északi vasút 205.50 frtos187.30187.40 » 10 „ n „ » 100.—100.50Állam , 500 frank 235.—235.50 „ sorsolható 105 „ 90.— 90.50Déli „ 350 „ 272.50273.— Föld tehermentesitést kötelez Nyugati „ 210 , 153.50154.vények: Tiszai „ 200 „ 147.— 5 ° 0-es magyarorsz. 100 frtos a horvát „ „ 75.74.50 75.50 75.Váltók (Shóra). n erdélyi „ „ 72.50 73.Augsb. 100 db német fr.8'/,%97-80 97.90 Sorsjegyek ház. n. Hamburg 100 bankmark 4'/17686.80 86.90 Hitelintézeti „ Jan. 2.136.40136.60 London 10 ft sterling 3 °, 115.80115.90 Dunagőzhajózási „ Jun. 18 Trieszti „ „ 1 100.— 122.— 100.50 122.50 London „ Páris 100 frank „ látra „ 47» 115.80 45.85 115.80 45.90 Eszterházy hg „ Juni 16. Salm „ Jan. „ 95.— 37.25 96.— 37.75 Pénznemek. Pálffy 40 Marc. 15. 39.—39.50 Korona................................ 15.80 15.85 Clary 40 Marc. 15. St. Genois „ Jan. 3. 36.— 36.50 Császári arany..................... 5.55 5.56 36.75 37.—Reczés ............................... 5.54 5.56 Budai „ Jan. 3. 36.50 37.—Napoleond’or.......................... 9.28 9.29 Windischgrätz 20 Dec. 1. 21.50 22.—Orosz imperiale..................... 9.55 9.58 Waldstein „ Dec. 15. 23.50 24.-Porosz pénztári utalvány . I.?,1. l.„ Keglevich 10 Máj. 1. 17.— 17.25 Ezüst.................................... 114.75115.— Visszatekintés. VI. Lássuk miként nyilatkozott a „Pest- Budai kereskedelmi kamara“ (1860. máj. 10-kén) jelentésében, melyet a belügyőrségnek felküldött „a törvénykezési eljárás reformja“ és „a csődrendszer revisiója“ felett: „A forgalomra nézve a hitel majd ugyan annyi fontossággal bir mint a pénz, de ez csak gyors és biztos törvénykezési eljárás mellett virulhat. Ez az osztrák államokban mindenfelé hiányzik és naponkint szaporodnak a panaszok minden vidékről, hogy jogához egyedül igen hosszú és nagyon költséges úton juthatni. Aki a halasztások, közbenszólások és felebbezések tömkelegében jártas, az bízvást igazoltaknak fogja mondani az emelt panaszokat.“ „Újabb időben ez a formalitásokkal halmozott rendszer a kereskedelmi törvényszékeknél is oly nagy mértékben fészkelte magát be, hogy általa a váltónak legfőbb tulajdona — a gyors igazságszolgáltatás — képzelődéssé vált.“ „Váltókeresetek, melyeknek befejezésére az egész év szükséges, nem ritkaságok többé, hiszen gyakran hónapok, után hónapok múlnak el, míg az utolsó stádiumon, a végrehajtáson, át lehet hatolni. Tudunk eseteket, midőn már a teljes érvényre emeltetett végrehajtási ítélet kétszer, háromszor fölebbeztetett a magasabb törvényszékre, csak hogy kifárasztassék a hitelező.“ A kamara még más helytelenségekre is figyelmeztetett, és kijelentette, hogy a törvénykezési eljárásnak reformja sürgetés szükség. Az akkor divatozó osztrák csődrendtartás revisiója iránt a kamara ugyanakkor következőleg nyilatkozott: „Azon panasz, hogy a bukottak felett rendelkező határozatai a törvénynek nem elegendő szigorúak, el van terjedve a kereskedő világban, és amint látszik alapos. A csődnyitás által a csalárdul bukó fél, a ki vagyonának legjobb részét ideje korán félretakarította, a legjobb eszközt találja a személyes fogság elkerülésére ; miglen azon szerencsétlen a ki képes tartozását ingatlan vagyon álal fedezni, de nem teremthet elő a lejárt váltó fizetésére készpénzt, személyes szabadságát koczkáztatni kénytelen.“ „Hasonlóképen helytelen az, hogy a büntető törvényszékek a vizsgálatot, a bukás indokai iránt, nem rögtön, hanem néha egy egész évvel később kezdik meg, és a bukottnak időt engednek, a vizsgálat eredményét hatásnélkülivé tenni.“ Kérdést intézünk mindazokhoz, akik nincsenek elfogulva, a panaszok, amelyek mindenfelé emeltetnek a törvénykezési eljárás és csődrendszer ellen, a jelen perczben, nem szükséges visszhangjai-e az idézett kereskedelmi kamara jelentésének, amelyből egyes szakaszokat közlöttünk, és amelyek akkor az osztrák törvénykezési rendszert és törvényeket és most a magyart illetik ? De nem az analógia az, ami legfeltűnőbb, nem lep meg minket az okoskodás ugyanazonossága, hanem az, hogy a kereskedői kar oly hamar elfelejtette az 1857—69. évszakot nyomasztó viszonyaival, hogy megfeledkezett miként 1860— 61-ben átmeneti időszakot éltünk, és hogy az 1862-ik évben bekövetkezett, de már előre látott krízist, a magyar törvényeknek terhére rójja. Ha valaki, a törvényszigoruságnak daczára, fedve a homály és sötétség által, lopást követ el, csakugyan nem lehet a homályt és sötétséget, hanem a tettest „kell“ elitélni. Ha léteznek egyének, kikben nincs erkölcs és oly csekély a becsületérzés, hogy nem borzadnak vissza, visszaélni mások bizalmával, és mások pénzén folytatnak pazar életet, avagy másnak vagyonát mindenféle furfangok által sajátítják el, akkor a romlás azon egyénekben van, de nem azon törvényben, amely őket nem sújthatja, mert nem túl szigorú és némi hiánnyal bír. Ily egyének által meg fog a bizalom gyökerében ingattatni, és fájdalom — ebben egyetértünk kereskedői testületünkkel — ez megtörtént. Mi is szükségesnek véljük váltó és kereskedelmi törvényeink kiegészítését, nagyobb szigor bevitelét, egyátalán azok átdolgozását, úgy, hogy más kereskedő nemzetek törvényeivel öszhangzásban legyenek ; szükségesnek véljük azt, hogy ez után a kereskedésben a hűséget és hitelt érvényesítsük, de ez ne történjék a drog útján, hanem tegye az alkotmányos törvényhozás. Mi a hitel szilárdítását nem keressük egyedül a személyes fogság elrendelésében, hanem más, kereskedőinket illető törvényekben, s ezekre további visszatekintéseinkben fogunk utalni. Az adós börtönözéséről. (Vége.) b) Oly esetekben, hol a hitelező arany, ezüstpénz, vagy egyéb tárgyakban, állami vagy más értékpapírokban avagy árukban kézi záloggal elegendően elláttatik. Megtörténhetik ugyan, hogy a kielégítési végrehajtásnál az eladott kézi zálogért bejövő összeg a hitelező követelését teljesen nem fedezendő — ámde a hitelező lévén a kézi zálog értékének első megbírálója, tőle függött annak belértéke arányához mért összeget kölcsönözni , ha tehát vigyázatlan lenne, csak önmagát rövidítené meg. Egyébiránt nincs oda kötelezve, hogy keresetét (a sommást kivéve) a zálogon túl ne terjeszthesse. c) Oly esetben, hol a hitelező csak ingóságokból nyerhet kielégítést, mindenekelőtt a kielégítési végrehajtást vélnék megkisértendőnek. És csak ha kiderülne, hogy követelésére nézve nem nyerhet kielégítést, vagy épen vagyoneltitkolás gyanittathatnak, akkor legyen jogosítva a személy ellen is intézhetni a végrehajtást. d) ellenben, ha oly esetek merülnek fel, hol, mint p. o. kereskedőknél, a még ma virágzó hírben álló kereskedő ellen, az egész készletet elnyelő biztosítási végrehajtások jó lelkű hitelezők kijátszására intézve lenni látszanak, sőt a rögtöni csődnyitás által igazoltatnak : ott, a biztosítás által megelőzött egyes hitelező kérelmére is, kivételkép a csődnyitással együttesen az adós személyének azonnali letartóztatása is el lenne rendelhető. Valamint ott is, hol minden igazolható ok nélkül az adós, ki legtöbbször váltóra nyert árukkal szerelte fel kereskedését, ezt hitelezői kielégítése előtt, ezek érintése nélkül akár idegenekre, annál inkább, ha rokonaira alattomban átruházta. Végre ott is alkalmazhatónak tartjuk az adós személyének letartóztatását, hol a lezálagolt jogoknak kielégítési árverezését az adós közben vetett folyamodványokkal, ezután pedig gyakran rokonai vagy mások nevében támasztott igénykeresetekkel gátolja, s ily konok eszközökkel jó lelkű hitelezője felett zsarnokoskodik. e) Meghatározandó volna mindazonáltal egy bizonyos összeg, például hazánkban 20 ft. a. é. tőke, melyen alól a végrehajtási fogság nem alkalmaztathatnék. Ezt azon okból vélnök tanácsoltunk, mivel ezen összegen aluli végrehajtások leginkább a szegény sorsú iparosokat vonnák el tűzhelyeiktől, és sok szegény családot fejétől megfosztva, sodornának még nagyobb ínségbe. Ezek volnának igénytelen nézeteink e kérdés felett. És ha a magyar váltótörvény visszaállításakor az országbírói értekezlet által azon ilynemű módosítás nem tétetett, azt hisszük, oka az, hogy a törvénynek érintetlenül lett visszaállításával akkor az ország egyértelmű óhajtásának adott kifejezést, — melyet a kereskedelmi testületnek jelen volt legjelesbjei is helyeseltek. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: febr. 13. —5 %metalliques 76. — Nemzeti kölcsön 81. 90 — Bankrészvény 816. Hitelintézet részv. 224.50 Ezüst 114. 75. Londoni váltók 115. 50. Arany 5.53 Ve Pest, febr. 13. Ma erős szél állt be, délután esőzött. A hőmérő nappal 5 foknyi melegséget mutatott. A Duna vízállása 6' 10 felett. Búzára nézve a hét végén éppen oly szilárd a hangulat mint elején volt. A forgalom ma kisebb mennyiségekre szorítkozott a bejegyzettük árakon. Más gabonanem, csökkent áron is nehezen volt eladható. A helybeli pályafőnél lerakott nagyobb részlet bánsági kukoricza 2.40 krjával ajánltatott. Etetésre való jobb minőségű árpa nagyobb részletének mérője 1.70 kron kelt. A franczia megyei vásárokról érkező legújabb tudósításokból, kivesszük, hogy búzára nézve szilárdabb a hangulat, ára helyenkint magasabb. Pest, A heti marhavásáron volt. 659 ökör 80 fttól — 310 ftig. 206 tehén 75 fttól — 170 ftig. 128 borjastehén 80 fttól 165 ftig. 2000 sertés 17 krtól 22 krg — fontja. Mázsája a húsnak 22 ft — 23 ft 50 — krajczár. K. H. Bécs, febr. 12. A gabonatulajdonosok drágábbra tartják terményüket, és azért alig való a gabonának forgalma. Jó szesz 44 Va kr. forgalma nem igen való, üzlete majd tökéletesen pang. A gyapjú, a gyapjukelmék rész üzlete következtében egészen elhanyagoltatik, tehát forgalma sem volt, árai pedig bizonytalanok. Frankfurt, febr. 10. Kész búza ára valamivel csökkent, szerződés alig köttetik a legutóbbi árakon. Kész rozsnak valamivel olcsóbb áron gyenge forgalma vala. Magyarhoni, parton átveendő rozs 2000 fontja 9V2 forintjával adatott el. L. Basel, febr. 8. A gabonaüzlet a 1. héten csak a fogyasztásra szorítkozott. Buza vásárunkon ma 28 centime-mel olcsóbb. Bajor búza 29—29 W» frtra tartozik, jó minőségű magyarhoni 28 V3 frk. H. Berlin, febr. 11. (Gyapjú) Az éppen most bevégzett gyapjúárverés még utolsó órájában is váratlanul kedvező sikerrel járt, és mint látszik az eladóra nézve igen kedvezőleg ütött ki. A hangulat azon nagy eladások által, melyek az utolsó napokban történtek és melyekről legközelebbi tudósításunkban fogunk jelentést tenni, lehetőleg élénkült. A jó minőségű könnyű pomerániai és hannoveri gyapjúknak aránylag magas áruk valt, t. i. 67—73 tallér, a közép minőségűek 58—66, silányabb 50—55 talléron kapható. Bodor gyapjú keresett, ára 44 —61 tallér. Vidéki tudósítás. (M. J.) M.-Tapolcsány, febr. 5. Az országos vásár oly silány volt, hogy nincs mit róla írni annál egyebet, miszerint mind a termesztőket, mind a kereskedőket egészen elkedvetleníté a nagy pangás. A gabnaüzletben kevés a hozatal, az áriránylat sülyedésben van , időjárásunk lanyha, s felváltva esős; a vetések szépek, az utak nagyon roszak. A gabonaárak így állnak: 78—83 fnt búza 2.80—3.40; —75—80 fnt rozs 2.40—60; —67— 69 fnt. árpa 1.40—55; —45—49 fnt. zab 1.10— 30; — bab 2.40; köles 2 ft o. ért. a mérő. — A szeszre igen kevés üzleti kedv tapasztalható, foka 50—55 kr, a bor sem kapós, akóját 4—5 ftjával adogatják. A marhavásár népes volt, s az árak így alakultak: ökör párja 180—260 ft, tehén p. 60—100 ft, borjú dbja 5—10 ft disznóhús mázsája 15—17 ft, ökörbör párja 30—34 ft, lóbör p. 14—15 ft, egynyiretü juhbör p. 3—3.10, kétnyiretű p. 1.80 —2. A ló- és ökörbör meglehetősen jól kelt, de a juhbörökre rész volt a vásár. Vegyes. — A budai takarékpénztár 1863 január havi forgalmának kimutatása: Bevétel: Készpénz-maradvány 1862. deczember 31-ről ft 98,185.28, 5 °/okos betételek 611,219.07. Kölcsön visszafizetések ingatlan javak után 4,995.— Kölcsön visszafizetések értékpapírok után 48,050. — Kölcsön visszafizetések váltók után 817,033.28. Kölcsönök után befizetett kamatok 29,819.72. Kölcsönök után beszedett díjak 1,222.34. Visszafizetés a házépítési számlák után 210.42. Összesen ft1,609,735.11. Kiadás: Visszafizetett 50/o betétesek és tőkésített kamatok 417,580.32. Kifizetett 5 °/o folyó kamatok 215,13. Kölcsönök ingatlan javakra 1185,750.— Kölcsönök értékpapírokra 52,565. — Kölcsönök váltókra 874,787.76. Hitelintézeteknél letett tőkék 75,000.— Különféle költségek 861.53. Hivatalnokok s szolgák fizetése 786.66. Váltókölcsönök után visszatérített kamatok 15.93. Egyleti ház építésére tett fizetések 811.42. Előlegezés perköltségekre 370.60. Összesen 1,508.744.35. Készpénz-maradv. jan. hó 31. 100,990.76. — A nemzeti bank febr. 11-kén kelt heti kimutatásából kivesszük, hogy a bankjegyforgalom január 28-adika óta 6.522,463, a váltótárcza 3.819,636, a lombard 344,800, az államadósság ezüstzálogra 793,550, az állam általános adóssága 238,549, a beváltandó papírok értéke pedig 1.583,618, fttal csökkent. Bankjegyforgalom 412. 377.004; az ezüstkészlet 105.070,606 fit. Első évfolyam 1863. Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlelmény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kimutatása budapesti lánczhid jövedelmének 1863. jan. hó 1-től—31-ig. 562,200 átkelt gyalog személytől 2 uj krjával 11,244 frt. Jármüvektől, továbbá teherhordó gyalogoktól, szabadon hajtott vonómarhától 10,849 frt 699/10 kr; 1037 db szarvasmarhától 88/10 és 9 ujkrral 91,25%o) 5066 apró baromtól 35/10 krral 177.31; 30,532 akó bor és egyéb szeszesitalok adója 7 ujkrral 2137.24; különféle vámilletéki megtérítésekből 1461.47. Összesen: 25960 frt 975/1o kr. A budapesti alagút jövedelmeinek januárhavi kimutatása. 52,363 gyalog 2 krjával 1047.26 ; 398 talyiga és targoncza 3’/2 krjával 13.93; 4206 egy lovas kocsi 5Va krjával 231.33; 5922 kétlovas 101/2 krjával 621.81; büntetési pénzek stb. 217V, ki. Összesen 196. 50 l/t kr. — Az alsóausztriai mezőgazdászai egyletnek f. hó 11-dikén tartott ülésében Neumann Ferencz tudor értekezést olvasott fel a mezőgazdászat viszonyáról a politikához, mely rendkívüli tetszést aratott. Az értekező különösen Angolhon mezőgazdászai viszonyait tanulmányozta és összehasonlitó Ausztriáéval. — Ha ezen értekezés ki fog nyomatni, azonnal közlendjük olvasóinkkal. — Mint halljuk a hitelintézet igazgató tanácsa a részvényesek márczius 30-kán tartandó ülésében 7 frtnyi felosztalék (superdividende) kiosztását fogná indítványozni, e szerint minden részvény után a f. évre 17 frt fog járni. — F. h. 28-kan 4 órakor d. u. a Lloydtársulat évi közgyűlését fogja tartani. — Egyik bécsi lap a következő pályakérdést tűzi ki: Bécsben hol történik a legélénkebb üzlet a börzén: a bécsi kereskedelmi csarnokban, vagy Fetzer kávéházában ? mivel már néhány nap óta az olvasható a börzei jelentésben: a börzén üzlet nem vala a börzén kívül jelentékeny eladások történtek.“ Gazdasági lapszemle, Nagy Kanizsa, feb. 9. Az időjárás nálunk eddig igen szép tavaszias volt, csak most kezd a keleti szél dühöngni, és borult esőzésre mutat; eddig utaink jobbultak, de észre is vehetni a gabnaszállításokban. Somogyból egy hét óta temérdek kocsi fordult meg piaczunkon, az árak is valamivel jobbultak, de mind amellett még külföldről nagyobb rendeléseket nem kaptunk, jobb árakat nem igen remélhetünk, mert a kivitel igen csekély helyekre szorítkozik. A gabonaárak következők: Búza 4—4. 25. Rozs 2. 50—60. Árpa 2. 30—50. Zab 1. 50—70. Kukoricza 2. 20—40. Hajdina 2. 10—30. Repcze 7—8. Bab 3. 50. Burgonyának mérője 1. Szénának mázsája 2. 80. Szalma 1. Méz, lépes 17. Só 10. 50. Fa 10. 50. Tölgy 7. Bor. uj 3—4. ó 8— 10 frt. N. Becskerek, febr. 9. Gabonaüzletünk hosszabb idő óta tartó nyugvásából az utóbbi napokban ismét felüdült, mint ez közönségesen a hajózás megnyitásakor; a forgalom azonban nagyobb kiterjedést nem nyerhetett, miután vidéki vevőknek még mindig hiányában vagyunk s a nyerészkedés is tartózkodó a vételben. Vidékünk készlete igen csökkent, a kis termesztő kezében alig van valami, a nagyobb pedig jobb körülményeket várván be, az alant jegyzett piaczi árakon nem hajlandó áruját eladni. Búza 3.70—3.90, kétszeres 3.10—3.20 árpa 2.10 zab 1.60, köles 1.60, kukoricza 1.75—1.80. Utolsó baromvásárunk mind eladók, mind vevők részéről gyengén volt látogatva s eredménye is silány volt, a fölhajtás csak igen csekély számú volt, a minőség is a középszerűségen felül volt, az árak mégis alábbszálltak. O—g.