A Hon, 1863. február (1. évfolyam, 26-48. szám)

1863-02-25 / 45. szám

45-ik sz. Szerda, feb­r. 25. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra.......................................1 frt 75 ki. 3 hónapra............................................5 frt-----6 hónapra..........................................10 frt----­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérment­e­sítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 1863. Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. 9V* Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. 1 gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlel­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pest Mohács, vasárnap, kedd, péntek reggel 6 órakor. Mohács, Baja, a fennebbi napon d. u. 5 órakor. Bajáról Pestre, hétfőn, szerdán, szombaton reggeli 4 órak Pest ind. 7.40. r. 9.55. d.e. 9.30 e. szt. „ 9.25. d.e. 12.14.d.ll.48é. ,.Ujv.„ 10.22.d.e.l.öO.d.u. 1.03 é. Torn. „ 10.59.d.e.2.35.d.u. 1.51 é. Pozs. „ 12.29.dél.4.45.d.u.4.08 é. Bécs érk. 1.50. d.u. 6.33. este 6— hétfőn és csütörtökön. Bécs ind. 2.30. d.u. 7.45. reg. 8—e. Pozs. „ 4.33. „ 10.24.d.e,10.49e. Torn. „ 6.01. est. 12.12. d. 12.51é. Érs. „ 6.38. „ 1.20. d.u. 1.48 é. Észt. „ 7.35. „ 2.28. d.u. 3.05 é Pest érk. 9.10. „ 4.37. d.u. 5.27 r. kedd. és pént. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.57. este 8.35 reg. (Pest érkéz. 8.45.­­ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e Szeged „ 12.17. éjsz. 2. 7 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 7. 1 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.20 r. Temesv.­ —10.32 este 10.4 d.e. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 reg. 5.15 dél u. Sz­ek. érk­ 8.33 » 7.20 este ind. 9.50 dél e. — Szőny „ 1.30 dél u.­­Győr „ 3.11 dél u. 5.35 reg. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 délu. Bécs: indul 7.45 reg.5.20 est. Bruck „ 9.21 déle. 6.54 Győr „ 11.38 „ 9. 5 Szőny „ 12.57 dél — Sz.Fehér. ®rk' V-5 d<51u- ~ ind. 5.59 „ 7.10 reg. Buda : érkéz. 8.2 este 9.14 déle Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof indul. 5.54 d.u.5.39 reg.lGratz indul. 6.16 reg. 6.31 d.u Gratz érkez.8.55 este 8.34 „ (Pragerhof érk. 9.6 d.e. 9.22 este Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerhof ind. 9.22 este 9.6 d.e. „ 11.47 éjsz. 11.32 reg. Velencze ind.ll.— d. e. 11.—éjsz Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 reg. Trieszt „ 6.45 este Nabresina „ 7.46 „ Steinbrück„ 3.12 éjsz. 6.45 7.48 3.12d. u 3.54 4.30 reg Pragerhoferk.5.39 reg. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Sziszek Zágráb Steinbrück Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Mohács, (üszög), Pécs és vissza. Mohács indul. 6.32 reg. 3.— d. u. (Üszög indul 7.30 „ 12.25 dél. üszög érkez. 8.32 „ 5.— „ (Mohács érkez. 9.35 d. e. 2.30 d.u. Pozsony, N­agy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. ind. 7.— r.ll.— d.e. 4.—d.u. Bazin „ 8.38 „ 11.30 d.e. 5.38 „ N.Sz. „ 10.40 de.-------7.40 est. Szered „ 11.40 de.-------8.40 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.30 d.u- N -Szom. „ 6.40 „ 3.48 „ Bazin ind. 8.40 r. 5.55 r. 5.43 Pozs. érk. 10.10 d.e.7.25 r. 7.10 est. A vasutak járásával kapcsolatban álló posta és más gyorsutazási vállalatokat lapunk szerdai és szombati számaiban láthatni. Szeged vnd. — 1.25 éjsz.2.37 d.u. Czegléd érk. —6.29 reg.6.31 este Lundenburg,Brünn, Prag, Dres­­da, Berlin, Hamburg, hétf. és csőt. 1.30 d.u.— Lundenburg, Krakkau, Lemberg. — Lundenburg Zomb­­kovicze, Varsó,Sz.-Péter-vár,Mos­kau 8.30 este. Wels Salzburg, Müuchen,Stutt­gart, Páris, London.— Wels Pas P. Ladány indul— 1.45 dél Szolnok . — 4.44 „ Czegléd érkez. — 5.41 „ sau,Regensburg,Nürnberg,Frank­furt, Kölln, Brüssel, Ostende, Lon don.—Wels Salzburg,Rosenheim Insbruck. — Wels Salzburg, Ro senheim, München, Lindau, a Bo denseen át Helvetíába 4.15 d. u, Trieszt, Verona, Milano, Turin, Genua 6.30 este. e­a é­s ©­is­tek — járása. Fehérv. indul. 8.43 reg. — N.Kanisa „ 1.53 dél 10.10 este. Pragerhof érk. 5.2 d.u. 5.8 regg. Pragerhof ind. 9.30 d.e. 10.55 este N.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 reg Fehérvár érk. 5.59 _ __ Soprony indul. 5.50 reg. 2.— d. u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 Bécs indul. 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Steinbrück Zágráb Sziszek indul. érkez. indul. érkez. 7.20 est. 8.12 9.50 4.25 d. u. 6.59 este. 7.14 „ 8.45 „ indul. érkez: indul. érkez. 6.30 reg. 8. 1­8.16 „ 10.50 d. e­­si e fe­le: : Győrből Pestre : Februariusban a pá­ros számú napokon, 7 órakor reggel. Pestről Baja és Mohácsra: hétfőn,szer­dán, csütörtökön, szombaton 7 órakor reg. Pestről Eszékre : hétfőn, szerdán, csü­törtökön 7 órakor reggel. Pestről Zimonyba, Orsóvá és Giurge­­voba : szerdán 7 órakor reggel. Zimonyból Orsóvá és Giurgevoba: pénteken reggel. Esztergom, Vácz Pestre, naponkint reggel 6‘­1 órakor. Föl Fe­l­e : Pestről Győrbe: Februariusban ratlan számú napokon, 7 órakor reggel Bajáról Pestre : vasárnap, kedden, csü­törtökön, pénteken 5 órakor reggel, Mohácsról Pestre : szombaton, hétfőn, szerdán, csütörtökön, 6 órakor este. Eszékről Pestre : hétfőn, szerdán, szom­baton 6 órakor reggel, Zimonyból Pestre : vasárnap 6 óra reg, Orsováról Zimony-Pestre: szom.virrad Giurgevóból Orsova-Pestre: hétfőn. Pest, Vácz Esztergomba, naponkint délután 4 órakor. Bécsi börze február 23-án. A személy­szállító gőzösök menetrende. p. Gabona-árak Alsó austriai mérő szerint. P­e­sten Irányzat Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági..................... 85.87.88 4.20 4.45 4.60 CG „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 4.10 4.20 4.25 ro­m n n­n 86.87.88 4.80 4.45 4.60o eg „ fehérmegyei. . . 83'/1.84.85 4.15 4.30 4.40O „ bácskai .... 83'/..84.85­— — Rozs............................... 77.78.80 2.60 2.65 2.70 1S3 02 Árpa sörnek való . . . 68.69.722. 2.10 2.30 5G „ takarmánynak 65.67.69 1.65 1.70 1.80o Zab.................................... 45.47.60 1.50 1.55 1.65 Kukoricza pesti . . . 79.81 2.10 2.15 2.25 <D CG „ „ bánsági . . 82.84 2.40 2.45­ 2.50ü Köles...............................— — — — Bab................................— 2.95 3.10 3.250 Repcze .....................— 7.758. 8.40 ö Z­1 e­K vasúti —­m­eue Pestről Bécsbe és vissza. Czegléd indul Csaba „ Arad érkez. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik reggel Jassenovába. Czeglédröl Aradra és vissza. — 9.27 dél e. Arad indul — 9.33 dél — 3.34 dél u. Csaba „ — 11.59 „ — 5.20 „ Czegléd érkez. — 5.31 dél. u. Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Sz. Fehérvár . . Febr. 21.4.10;4.152.40;2.502.10;2.201.60;1.652—;2.10 H. M. Vásárhely . „ 22.3.60;4.10-l.S0;2.—1.60;1.801.80;2.— N. Kanizsa . . . » » 4.16:4 252.50;2.552.40;2.501.60;1.702.30;— Pápa....................... t* » 3­65;4.202.20;2.451.50?1.601.40;1.402.20;2.30 Brün ....n » 4.66;5.203.1S:3-352.30;2.S61.50;1.502.60;2.65 Czegléd : indul — 9.27 dél. e.­ Szolnok­­ — 10.27 ,, P. Ladány érkéz. — 1.26 dél Püspök­ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul — 1.58 dél u. M­. Várad indul —10. 6 dél­­ N. Várad érkéz.— 4.38 „­­P. Ladány érkéz.—12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul — D­ebre­czen ,, — Tokaj ,, — Miskolcz „ — Kassa érkéz----1.26 dél u. 3— „ 525 „ 7.24 este. 10.27 éjsz. Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul —■ 5.— reg. » 7.52­­„ — 9.35 dél.e. „ -10.33 „ » -12.12 „ P. Ladány érkez. — 1.45 Bécsből indulnak gyorsvonatok. Steinbrück Nabresina „ 7.32 Trieszt „ 8.15 Nabresina „ 8.55 "n Velencze erkez.3. 6 d. u. 104.75 100. 90.— Adott Államadósság. ár 5°/0-es nem. köles. 100 frtos 81.50 50/0-es Metalliques „ „ 75.10 47,%-es „ - „ 65.50 Como rentpapirlß Jan. 2. 17.-— 1839. évi teljes „ Sept. 1.152.— j n ötödr. „ „ „148.50 1854. „ teljes „ Jan. 2. 92.50 1860. „ „ „ Mai „ 93.70 n » ötödr. „ „ „ 94.90 Az austriai bank záloglevelei. 5 h6*es 12 hóra szóló 100 frtos „ 6 évre „ „ „ n Itt „ „ n n „ sorsolható 105 „ Fö­ld tehermentesitési kötelez­­vények. 5 °/o-es magyarorsz. 100 frtos „ horvát_ „ erdélyi „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási„ Jun. 18 2. Trieszti „ „ 1 Eszterházy hg „ Juni 15. Salm „ Jan. „ Pálffy 40 Marc. 15. Clary 40 Marc. 15. St. Genois „ Jan. 3. Budai „ Jan. 3. Windisehgrätz 20 Dec. 1. Waldstein „ Dee. 15. Keglevich 10 Máj. 1, Tartott ár 81.60 75.20 65.75 17.50 152 50 149. 92.75 93.80 95.— 75.50 74.50 73.— 135.40 100.— 122.— 96.50 37.25 38.50 36.50 36.75 36.50 21.50 23.50 17. kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frk. „ „ Lomb­-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frank Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ 105. — Északi vasút 205.50 frtos 100.50 Állam „ 500 frank 90.50 Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 „ Tiszai­­ 200 ” 76.— 76.­73.50 135.60 100.50 122.50 97.— 37.75 39.— 37. 37.— 37.— 22.— 24. 17.25 Adott ár 93.­128.— 123.25 219. 812. 668.— 234.— 439.— 400. 190.20 234.— 268.— 153.50 147. Váltók (3 hóra): Augsb. 100 db német fr.31/,1 Hamburg 100 bankmark 4*/a­ London 10 ft sterling 3 °/, London „ „ látra „ Párig 100 frank 4 °/, Pénznemek. Korona.......................... Császári arany .... Reczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... 98.20 87.25 116.40 116.35 46. Tartott ár 94.­128.50 123.50 219.10 813.— 670.— 236.­440.— 402.— 190.30 234.50 269.— 154.— 98.30 87.50 116.50 116.45 46.10 15.80 5.65 5.55 9.27 1... 9 55 115. 15.90 6.56 5.56 9.28 9.57 115.25 Az első cs. k. szab. dmmgőzhajózási­ társaság. Hitelünk. Tényeket sorozunk elő, kommentálja mindenki tetszése szerint. Több hazánkfiai abban fáradoztak, hogy nagy tőkepénzek birtokosaival meg­ismertessék hazánk viszonyait, földének gazdag, még ki nem aknázott kincseit, me­lyeket jövedelmezővé tenni főképen a tőke hiányzott, a mely a birtokot czélszerü be­ruházás, közlekedési könnyebbités, vagy nyomasztó terhek alóli felszabadítás által jövedelme­zővé tehesse. A figyelem felénk fordult. A bécsi nemzeti bank záloghitelosztálya, 1856-ban különös szabadalmakat nyervén , nagy mérvben nyújtott kölcsönt magyar birtok­ra; a kölcsönvevőknek, a szerződés külö­nös pontjában, alá kellett magukat vetni a bécsi cs. k. tartományi törvényszék ítéleté­nek mindenben, a­mi a bank kölcsönét il­leti. A bank nyereményes üzlete, a külföl­di tőkét is ide csábította, e térre. Az 1860—1861 események változást idéztek elő a törvénykezésben. Voltak egyének, kik — bár teljes fizetési képességgel bírtak — a törlesztési részletek és kamatok fizetését — a banknál — elmulasztották; a bécsi cs. k. tartomá­nyi törvényszék ítéletét — bár önként, és szerződésileg vállalták volt azt el kizáróla­gos bíróságuknak — kötelezőnek nem fo­gadták el; volt megye, a­mely az ítélet végrehajtását megtagadta, és adósok és bí­rák, kik kibújó ürügyet kerestek. E sa­játságos eljárásukat még hazafias szin­­b­e kívánták néhányan öltöztetni, mint ha hazafias lett volna az, elébb alárendelni magát és vagyonát a hazán kívül létező törvényszéknek, és azután megszegni az adott szót. Hitelünk csökkent. Ismét abban fáradoztak honfiaink,hogy a tőkepénzesekkel megértessék, miszerint a magyar törvények a reál­hitelre nézve teljes biztosítékot nyúj­tanak, de mivel a nem magyar tőkepén­zesek viszonyainkat és törvényeinket nem ismerik, ők azon egyéneket, kiket a köl­csönt követelések megbírálásával bíztak volt meg, határozottan oda utasí­tották, hogy, bár úgy mint eddig, a rea­litásban követeljenek elegendő hypotheliát, de mindenek felett az egyének becsületességét és pontosságát kötelezettségeik teljesítésében vegyék figyelembe, s az ismert rész­fizetőket, ha jó hypothekát nyúj­tanának is, utasítsák el. A tőkepénzesek nem pöröket és előnyös executiokat, ha­nem tőkéjüknek rendes, nyereményes és biztos jövedelmezést keresnek. így vált a real-hypotheka mel­lett fő tényezővé a személyes hi­tel, a törlesztésre nyújtott kölcsönöknél. Hitelünk ismét emelkedett, s a magyar birtokra fektetett zálog­papírok, a külföldi pénzpiaczokon gyors és nyereményes ke­lendőségben részesültek. Ez időben történt, hogy a helybeli kereskedők köréből egy hang emelkedett, mely a magyar földbirtokosok soliditását támadta meg az üzletekben; a felszólaló kereskedelmi kapacitás minden hibát a bir­tokos osztályban kereste, megfeledkezvén azon szomorú viszonyokról, melyek saját működési körében csakhamar mutatkoztak — leplezetlenül — s a szédelgés és váltó - cserebere veszélyes játékát mutatták fel. A szédelgők bukása, solid vállalkozókat is sújtott. Ekkor „jelszóra volt szükség,“ a szédelgés, a könnyelműség, a gondatlan­ság és a szerencsétlenség leplezésére : „a bukásokat a magyar váltótörvény életbe­léptetése okozta, mert abban nem létezik személyes fogság!“ — Nevetséges volna, ha nem volna annyira aggasztó az , hogy ugyanazon egyének, majdnem ugyan­azon szavakkal ostromlották volt az osz­trák törvénykezési eljárást, a­kik most a magyar intézmények vádlói, mint azt már alkalmunk volt lapjainkban kimu­tatni. Ő felsége a magyar földhitelintézet megállapítását engedélyezni, s működésé­nek megkezdésére, mint tartalék-tőkét 500,000 forintot az országos alapítványból utalványozni kegyeskedett. (Lásd: ISAVI- XIV. t. ez.) A hiteles intézet nem sokára megkezdi működését, papírjai megjelennek a pénzpiaczon; ekkor — a magyar tör­vények és törvénykezés ellen folytatott csatározás által már­is megingatott közhi­telt, a bank igazgatásának akénti végzése hogy addig, mig a magyar törvényke­zés életben van, magyar birtokra hitelt nem nyújt, tökéletesen megrontja. A meiningeni, frankfurti, naerlandi, holland és belga bankok rögtön táviratoz­tak megbízottjaiknak, hogy Magyarország­ra kölcsönt többet nem adnak; a magyar birtokra fektetett zálogpapírok kerete rög­tön megszűnt. Lehetnek mások, más nézeten; mi az ország hitelének ilyetén csökkenését or­szágos csapásnak tekinthetjük, s e csapás előidézőinek azokat tartjuk, kik fizetési kö­telezettségüknek — bár­mi oknál fogva történjék az — eleget nem tesznek. De nincs itt a mentegetésnek még helye sem, mert a nagy hitelintézeteknél, ha az adóst elemi csapás, vagy más károsodás éri, s az idejekorán jelentést tesz és a fizetés határ­idejének elhalasztását kéri, ez a késedelmi kamatok megfizetése mellett, nem szokott megtagadtatni. A hibát a „nem akarás“­­ban, vagy a „rendetlenségében kell­ ke­resnünk; az adóssággal terhelt birtok , csak annyiban a kölcsönvevőé, a­mennyi­ben többet ér az adósságnál — de ezt so­kan nem veszik figyelembe. A baj megtörtént, orvosolni kelletett és kell. A korlátnok és országbíró­k nagymél­tóságai a banktól kivették az adósok jegy­zékét, és kiderült, hogy a bécsi nemzeti bank nem vesztett eddig semmit, a még hátralévő követelések iránt a keresetet múlt év november, december és folyó év január havában kezdette meg, s így ez nagy részben le sem járhatott mai napig. Egyébiránt a banknak követelései teljes mértékben biztosítva vannak. — Mindamel­lett czélszerűnek látta korlátnak é nm, egy udvari decretumban meginteni a megyék és városok kormányzóit, hogy a bank adó­sai ellen az ítéletek rögtöni végrehajtására figyeljenek. — Ez igen helyesen történt. Gróf Zichy Ferencz nm. és gróf Zichy Edmund a bank-gouverneurhöz mentek és határozott nyilatkozatra szóllitották fel, valjon igaz e , hogy akként nyilatko­zott , miszerint magyar birtokra, mig a jelen törvénykezés fennáll, hitelt nem nyújthat a bank ? A b­a­n­k-g­o­u­v­e­r­­neur kijelentette, hogy: „ő ezt soha sem nyilvánította, és az ilyetén állítás: koholmány.“ A bank gouverneur e nyilatkozata gr. Zichy Ferencz és Zichy Edmund aláírásával a külföldi, pénzügyekkel foglalkozó hírlapok­ban közhírré fog tétetni. Hitelünk meg­rontására a külföldön használtatott fel ha­sonlóképen azon körülmény, hogy ha Esz­terházy utolsó nagy kölcsönét, a bécsi nemzeti banknál kívánván megkötni, ott nem létesült, hanem az külföldi tőkepénze­sek által nyujtatott. A tényállás a követ­kező : A bank, a kölcsönt kérőnek adott zálogleveleit ismét zálogba szokta venni, s az ezekre kölcsönzött summa erejéig uj bankjegyeket bocsájt ki; miután ily nagyszerű kölcsön mint Eszterházy her­­czegé egy milliónál több uj bankjegy ki­bocsátását tette volna szükségessé, a pénz­ügyminiszter avatkozott ez ügybe, ki­jelentvén, hogy ő a bankjegyek forgal­mát meg kívánja szorítani , nem pedig rögtönözve , nagy mérvben terjeszteni, s így e kölcsönnek, a fent kitett mó­don eszközlendő nyújtása ellen tiltakozott.­­ E körülmény okozta azt, hogy herczeg Eszterházy külföldi házakkal kötötte az üzletet. Ő főméltóságának ebbeli nyilatko­zata, hasonlóképen ön és n. m. gróf Zichy Ferencz aláírásával ellátva, meg fog je­lenni a külföldi pénzüzleti közlönyökben. Ezenkívül külföldi tőzsérek jelentek meg Bécsben, személyesen győződtek meg a bank vádjainak alaptalanságáról ; az 1832—1836. és 1840-diki magyar hitel­törvények hitelesített fordításban kiküldet­tek Amsterdamba, Brüsselbe, Frankfurt­ba; a külföld által Magyarországba nyúj­tandó kölcsönöknél ezentúl ezekre fog hi­vatkozás történni. Az elősoroltak következtében bizton várjuk, hogy a csapások, melyek hitelünk ellen irányoztattak, elhárítvák, s az e fe­lett támadt mozgalom épen hitelünk szilár­dítására fog szolgálni. Előbb utóbb kitűnik az igazság. I. I. szerint, a társulat néhány kitűnő tagja an­nak átváltoztatását szándékolja; alig hi­hetjük , nem vagyunk képesek okszerű in­dokot találni, a­mely ez eljárást igazolhat­ná, ellenben, létezik ok elég, a­mely a tár­sulat további fennállása mellett szól, s mindezt a Lloyd ellenei csak úgy tudják mint mi. A „Lloyd-társulat“ tíz évi léte alatt annyi érdemet szerzett magának, hogy méltán kiérdemlette az ország tiszteletét és rokonszenvét. Nézetünk szerint még e tár­sulatnak a jövőben is igen sok teendője van. A „Lloyd társulatot“ ezek következ­tében oly közgazdászati tényezőnek tekint­jük, melynek élete kívánatos. A közügyre háramló hasznot tekintve, nem helyeselhetjük azon törekvést, mely a „Lloyd-társulat“ létét veszélyezteti. Ott,hol közös érdek forog kérdésben, egyéni tekin­tetek nem dönthetnek­ ott, még a legjogo­sultabb ellenzék is köteles a czélszerű­ség­­nek engedni. Kicsinyben úgy mint nagyban, a tár­sadalom alapjai a béke, összetartás, testvéri egyetértés. Lerontani lehet egy óra alatt azt, a­minek felépítése évekig tartott. A „Lloyd társulat“ tagjai ne vegyék csekélyre az assoti­atió értékét; ez teszi egyesek eszméit, erejét és tudományát a nagy közönség tulajdonává — ne enged­jék magukat egyesek törekvése által m­­eg­­zavartatni. A­mint már megemlítettük, f. hó 28. lesz a „Lloyd társulat“ évi gyűlése; ha ekkor közibe lesz dobva Eris almája, vagy netalán a társulat fennállása veszélyeztet­nék, reméljük — a többség, józan gon­dolkozásában egyetértve, méltó magatartás­sal fogja visszautasítani a támadókat, és így biztosítandja a társulat további fenn­állását, közös érdekben. Pest, febr. 24. A „Pesti Lloyd társulat“ kebelében meghasonlás uralkodik. A szállongó hír Távira­t Távirati tudósítás a bécsi börzéről: febr. 24. — 5 % metalliques 75. 45. Nemzeti kölcsön 81. 70. — Bankrész­vény 815. Hitelintézeti részv. 215.—.Ezüst 115. —. Londoni váltók 115. 80. Arany 5.53. Pest, febr. 24. Szép verőfényes nap. A Du­na vízállása csökkenőben van, ma 3­­100­0 felett. Két 6000 m. búza és 3600 m. zabbal meg­rakott bajai vontató hajó ma Budán kikötött. A vasúton is tetemes gabonaszállítmány érkezett. A búzaüz­let ma meglehetősen nyugodt vala több termény kináltatott ugyan, de a verési hajlam ma nem valt oly kedvező mint tegnap 86 V2 fontos 3.35,87 fontos 4.45, és kisebb részlet 88 fontos 4.55 kijával kelt el. Rozs­ma a kül­földi vevők részéről erősebben kerestetett. A jegyzettek árakat szivesen adták meg, de forgal­ma korlátolt volt, mivel a tulajdonosok — amint közönségesen szokott történni, ha idegen vevők mutatkoznak — magasabbra tárták terményeiket. A többi gabonanemü forgalma a bejegyzettük árakon csekély volt. G. Bécs, febr. 23. (Gyapjú.) A lefolyt hé­ten ismét valamivel több élénkség volt az üzlet­ben észrevehető. Középszerű egynyiretű és bá­­ránygyapju forgalma mintegy 550—600 mázsát tehetett. A vevők között reichenbergi és mese­­r­tsebi gyárnokok szerepeltek; a vételár több­nyire csökkent vola. Szerződés alig köttetik. Grácz, febr. 22. Gabonaüzletünk a múlt héten nagy élénkségnek örvendett, de forgalma többnyire a magánszükségletre szorult. Szállítmá­nyok gyöngén érkeznek ; az üzletirány leszálló, kivált búza, rozs és kukoriczára nézve. Mai árak a következők: Búza 4­50—4.60, rozs 3.—3.10, árpa 2.50 — 2.60, zab 1.90—2 ft, kukoricza 2.80 —2.90, Grácz. (Czukor.) Czukorüzletünk igen élénk, az árak pedig emelkednek. Leginkább a középminőségű kerestetik, míg finom és silány egyaránt gyöngén kel. Mai általános áraknak a következőket tekinthetjük: Finom tisztitott 37— 381/­ melis finom, 36—37, középminőségü 357a — 36, közönséges 347a — 3572 ft mázsája. C. J. Glasgow, febr. 19. A múlt héten búza és lisztüzletünk lanyhán folyt; árai többnyire a ve­vőkre nézve valának kedvezők; az árpa ellenben kissé drágul; a többi gabonanemű üzlete nem vál­tozott, árai is a régiek. Tegnapi vásárunk is igen nyugodt volt; a búza oly gyöngén kelt, hogy múlt heti árát csak névlegesnek tekinthetjük. A liszt forgalma nehézkes, múlt heti árakon; zab és a többi gabonanemű üzlete lanyhán foly; árak a ré­giek. Búza minősége szerint 47—57 st. quarter szer (­ 60 font), dán maláta árpa quartere (­54 font) 24—30; borsó 37—38 s. quart. (­65 font), némethoni bab quartre, (­63 font) 38—39 s. liszt 280 fontja 40—42 s. * London, febr. 23. (Távirat). Angol búza lanyhán és 1—2 s. olcsóbban kel; külföldi még olcsóbb; árpa nehézkes; középszerű ára csökkent; az ég borús. H. Boroszló, febr. 22. Néhány nap óta szer­felett apró részletekben adható csak el a búza; el­kelt alig 800 m. többnyire közép minőségű, mely kivált szászországi gyárnokoktól vásároltatott ; belföldi gyárnokaink is vettek részt a vásárlásban. Finom lengyelhoni posztógyapju 76—82 tallér, orosz 54—61 tallérjával fizettetett. Nagyobb rész­let magyarhoni mázsája több mint 40 tallé­ron kelt el. Az árak átalában a vevőkre nézve kedvezők. Gazdasági lapszemle, Nagy­várad, febr. 17-én Mai nap tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak: Tiszta búza 1-ső osztályú 3.80, 2-ad oszt. 3.20, 3-ad oszt. 2.60, rozs 2 ft, tengeri 2.20, kétszeres búza 2.49, árpa 1.60, zab 1.30—40, szesz 16 kr. Belényes, febr. 19-én. Mai napon tartott hetivásárunkon a gabonaárak következők : tiszta búza mérője 3.50, kétszeres 2.80, rozs 2.50, zab 1.50, tengeri 2.50 kr. Hivatalos értesítések kivonata (A „S­ ny” febr. 24-iki számából.) Árverés: Pest, porczellán áruk, febr. 27, úri u. Szerviták­ épülete, Baranyam. Mohács, 6000 ftra becsült szőlő, kőbánya, márt. 23, Pest, a vá­rosligeti árulási dijak márt. 5, Nyitram. Vág-Uj­­hely, ház, szántóföldek, erdőrész (18,172 ft é.) márt. 30, Pest, bútorok, mészáros­ u. 5. sz. Baja, bolti áruk, bútorok,­konyhaeszközök febr. 27, Pest, búto­rok, febr. 25, országút, Huszárház, Buda ingóságok, febr. 26 Krisztinaváros Horvátkert épület, Bihar m. Érsemlyén, 8423 ft 60 krra becsültetett nemesi birtok márt. 9, Beregm. Beregszász, házastelek, szántóföldek, mart. 2, Nemes-vid, 1000 ftra becsül­­tett ház, márt 20. I­d­é­z­é­s : Trencsény m. törvényszéke elé Ujezda községbeli Uher Katalin, 1 év alatt, Pest város­­széke elé. Torday Gyula, volt cs. kir. adó­felügyelő tárgyalásra ápr. 1. Szatmár-németi tör­vényszéke elé Pap Ján. márt. 20.

Next