A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)
1863-04-14 / 84. szám
84-ik sz. Kedd, ápril 14. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra.............................1 frt 75 km. 3 hónapra........................ . 5 frt------- 6 hónapra..................................10 frt------- Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek tere 7ik szám, földszint. Szeresztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! 1rszágút 13-dik szám 2-dik emelet. NAPILAP. * Első évfolyam 1863. Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr > terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. GPS: Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. At ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József t ér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden kéztelmény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bftrxéről: ápr. 13.— 5 %metalliques 76. 60. Nemzeti kölcsön 81.55. — Bankrészvény 800. Hitelintéz, részv. 206.20. Ezüst 110.60. Lend.vált. 111.—. Arany 5.32. Pest, april 13. Gyönyörű verőfényes nap. Vizállás 670 felett. A pesti takarékpénztár kezelési jelentése. Tisztelt közgyűlés! Intézetünk a közelebb lefolyt 1862-ik üzleti évben is száplált reményeinek megfelelőleg gyarapult. — Állása, a közönség folyvást növekedő bizalmánál fogva szilárdult. Az üzlet eredménye teljes megnyugvásra és megelégedésre jogosit. — Mindez ezen üzletnek az azt megelőzte évvek összehasonlító átnézetéből bővebben kiviláglik. Tett ugyanis 1861-ik évben forgalmi tőke • • 21,355,093 ft 84 kr. kezelés „• . 11,252,652 „47 „ betétei 20344 fél által . 10,058900„ 50 „ kivétel 18449 „ 1 * . 7,017,709 „ 82 „ 1862-ben. forgalmi tőke . , , . 22,969956„4 „ kezelési ,, • , . 11,658,936„ 91 „ betétei 20084 fél által . 10,410,565» 62 „ kivétel 21477 „n • . 8,014,974„ 44 „ Az 1862-ik évi forgalom az 1861-ik évit meghaladja........................ 1.614,860 ft 20 kr. kezelési töke........................ 426,284 , 44 „ betétesek.............................. 351,665 , 12 „ A rendelkezés alatti tőkékből elhelyezve volt 1861-ik évben Leszámított váltókon . . 4,034 643 ft 33 kr. Állam és hitel papírokra . 363,005 „ 50 „ Ingatlan javakra .... 6,445,349 „ 46 „ 1862 ben Leszámított váltókon . . . 300,088 „ 47 „ Állam és hitel papírokra . 381,427 „ 60 „ Ingatlan javakra .... 6,609,016 „ 53 „ E szerint 1862-ik évben több adatott ki mint 1861-ben váltókra......... 266,242 ft 14 kr. ingatlanokra... 163,677 „ 7 „ állam és hitel papirokra . . 16,422 „ 10 „ Megjegyezvén, hogy az ingatlan javakra adott kölcsönökből budapesti házakon 3,315,208 ft 11 kr, Pest és ezzel szomszédos megyékben fekvő földbirtokokon pedig 3,293,808 ft 42 kr van elhelyezve. A betétesek gyors és pontos visszafizethetése szükségessé tevén, az intézetnél elhelyezett tőkék egy részének rövid lejáratú kölcsönökbe beruháztatását, — a választmány folytonosan felügyeli, hogy ezen szempont figyelembe vétele mellett az ingatlan és ingó elhelyezése között, az eddig nyert tapasztalások szerint, úgy az intézet mint a közlekedő közönség érdekének megfelelő helyes arány fentartassék. S e czélt teljesen elérve látja az által, hogy a kezelési tőkének négy tized része valamint az előbbi években úgy jelenleg is leszámított váltókon van elhelyezve. Annak felvilágosításául, hogy az intézetünktől nyert kölcsön jótékonyságában minő osztályok és mily arányban részesültek, előterjesztem a leszámított váltókon azoknak jelen állása szerint elhelyezve lévő tőkék részletes kimutatását, mely szerint leszámított váltókon elhelyezve van: kereskedőknél .... 1,450,451 ft 48 kr. iparosoknál........................ 1,032,782 „ 72 „ földbirtokosoknál . . . 1,354,832 „ — „ háztulajdonosoknál . . . 632,832 „ — „ Írók és művészeknél . . 28,409 „ — „ A közelebb múlt év folyama alatt eddig nem tapasztalt mérvben előállott kereskedelmi válság intézetünket se hagyható érintetlenül ; — a választmánynak azonban az intézeti pénzek elhelyezése körül folyton alkalmazott éber óvatosságának oda sikerült az üzlet menetét vezérelni, miszerint üzletünk eredményére nézve a fenn említett válság következményei jelentékenyen érezhető visszahatást nem fognak gyakorolni. A közelebb múlt évnek forgalma 87,286 ft 16 kr tiszta jövedelmet eredményezett. Ennek felosztása tekintetéből javasolja a választmány: 1- ör. Hogy a számvizsgáló bizottmány jelentésével előterjesztendő jegyzőkönyvben kijelölt köz és jótékony czélokra, azon 1300 forinton felül, miben a Duna árja által károsultak javára 1000, a solmári tűz által károsultak részére pedig 300 ftot a tisztelt közgyűlésnek ezennel kikért jóváhagyása reményében a választmány a múlt év folyama alatt utalványozott — 8000 ft és igy összesen 9300 frt fordittassék. 2- or, hogy minden egyes részvény után osztalékul 100 ft fizettessék ki. Többiben van szerencsém jelenteni a tisztelt közgyűlésnek , hogy intézetünknek legfelsőbb megerősítés alá terjesztett alapszabályai, ezen megerősítés elnyerhetése előtt némely pontjaiban teendő változtatás végett visszaküldetvén,a választmánynak ide vonatkozó munkálata valamint az ezen szabályok újabb átnézete alkalmával tett javaslatok, a tisztelt közgyűlés elhatározása alá fognak terjesztetni; hasonló végből a tisztelt közgyűléstől vett megbízás következtében bemutatja a választmány a Fáy- féle alapítvány rendeltetése és mikénti kezelése iránti javaslatát. Végül jelentem, hogy a választmány kiegészítéséül azon közgyűlésig jóváhagyott intézkedésnek mellyel a v ltó és egyéb kölcsönügyekre nézve, a betétei és kiadásoktól teljesen elkülönített helyiséget rendezett be, — a közlekedő közönség érdeke és az ügymenet gyors és szabályos elintézése czéljából a váltóvizsgálat naponkénti behozatalát, és a leszámított váltók kifizetésére külön fizető hivatal felállítását rendelte el, — ezen intézkedését a tisztelt közgyűlés jóváhagyása reményében foganatba vette. Tisztelettel megjegyezvén egyébiránt, hogy a választmánynak a kezelés egyéb ágai szervezése a hivatali személyzet létszámának ez által szükségessé vált emelése, s egynémely hivatali állomások rendszeresített járandóságának emelése iránti javaslata is, a tisztelt közgyűlés elhatározása alá fog terjesztetni. Még egyet kötelességem a tisztelt közgyűésnek tisztelettel jelenteni . A magyar földhitelintézet elnöksége k. m. hó 14-éről kelt felszólításában felhívta intézetünket, hazánkban a földhitel kifejtése s megszilárditásának nagyérdekű művéhez hozzájárulni. A választmány a tisztelt közgyűlés ismert szellemében vél eljárni, kijelentvén válaszlevelben megkereső elnökségnek, a mikép a földhitelintézet utján elérendő az egész nemzet által óhajtott siker lehető biztosítása körül intézetünk hatalmában álló minden eszközzel közreműködni kötelességének ismerendő. Felkérem legvégül jelentésemet bezárólag a tisztelt közgyűlést, méltóztassák az alapszabáyok értelmében a választmányi testületnek ez évrel megválasztását elrendelni, s a szavazatszedő bizottmányt kinevezni. Kelt Pesten áprills 11-én 1863. Hajós József igazgató. Tegnap óta „Theresa“ paksi 1820 m. különböző gabonanemüvel, „Mihály“ solti 1800 m. zabbal, „London“ adonyi 3000 m. búzával és „Katharina“ Bajáról jövő 7500 m. kukoriczával megrakott vontatóhajó kötött ki partunkon. A gabonavásár lanyhább árállással ered meg, az árak inkább a vevőknek kedveznek. Négyezer m. búza ugyanis 2500 m. 87 fontos 88 fonttal átadatott 4.30 és 1500 m. 84 fontos 85 fonttal 3.85 krjával kelt készpénzben. 78 fontos rozs 2.40 kron lett ajánlva. Apróbb részlet pestvidéki kukoricza 2.15 krjával adatott el. — Árpa és zab nem kerestetett. Müncheni levelezőnk írja, miszerint i. h. 11-én ott a búza ára a csekély szállítmányok és Helvéczia számára történt vásárlások következtében 13 krral emelkedett schäffer szerint. A londoni pénteki gabonavásár zárjelentése a következő : Angol búza lassan kel, külföldi búza pedig csak apró részletekben; zab szilárd, árpa és bab elhanyagolt. Pest. Legutóbbi marhavásárunkon összesen 1568 db kelt el, ugyanis 481 db ökör 90— 270,183 db tehén 60—140, 546 db borjú 22— 38 és 358 db juh, párja 5—8 mrton. Marhahús mázsája 22—25 ft volt. Sertés 4000 db, élő fontja 16—20 kron adatott el. * Triest, april 11. Az egész héten át igen lanyhán folyt a gabonaüzlet, az üzérkedés nem nyert nagy terjedelmet, csak a búzának volt némi kerete a szerződések kiegyenlítésére, de csak csökkent áron volt eladható. Elkelt 14600 st. nagyobb részben magyarhoni búza 5. 10 —6. 53, 1500 st. kukoricza 3. 50 — 3. 85 és 1700 st. zab magyarhoni 2. 85 krjával. * Boroszló, april 11. A vetések állásáról befolyó jelentések igen kedvezőleg nyilatkoznak, de a repeteföldeket többnyire újra át kellett szántani, a fagytól nem szenvedett repetevetés ellenben kitünőleg tenyész. * London, april 8. (Gyapju.) Legutóbbi árverésünk óta jobban kerestetik a gyapjú, többnyire a belföldi gyárak számára. Mintegy 500 csomag magyarhoni gyapjú fontja 13—14*/„ dénáron kelt. Az egyesült államok számára jelentékeny mennyiségű vásároltatott. Legközelebbi árverésünkre máris 63,719 csomag gyapjú érkezett; Liverpoolban f. h. végén lesz árverés. Hivatalos kimutatás szerint a f. év első két havában történt.1.465,795 fontnyi behozatali többlet és az 1.576,386 fonttal csekélyebb kivitel következtében gyapjukészletünk 3.042,181 fonttal tetemesb lett mint tavai ugyanezen időszakban. Vidéki tudósítások. *) (S. J.) Sz. Fehérvár, april 11. Igen csekély forgalom mellett, a termények előbbi piaczi árai megmaradtak, nehéz súlyú buzanemüekből elkelt mintegy 1500 m. Búza 83.84— 3.80—90. rozs 77. 78.2.45—55. Árp 69.70—2.5—15. Zab 47.48 — 1.60— 65. Kukoricza 81 — 82 ft. 2. — 2. 10 kr. (H. J.) Csákvár, april 11. E hó első napjaiban nyári meleg napok voltak, 7-, 8-, 9-diki éjszakán hideg, gyenge faggyal, most ismét szép lanyha esőzések , vetéseink állása általán igen szép, s azzal meg volnánk elégedve, hanem azon roppant kereskedelmi pangás és pénz szűke mely általán mutatkozik, nem tudom meddig lesz elviselhető. Búza 83.86—3.40—60. Rozs 78—81 2.40—60. Árpa 68—71—2.20-40. Zab 42.44 —1.50—70. Kukoricza 78—81—2.30 — 40. Egy pár ökör 160—250. Tehén 56—70. Borjú 8—12 Birka 4—5. Disznó 10—20. Szalonna fontja 34 —38 kr. Zsir 38—40 kr. Olaj 40—50 kr. Egy pár ökörbör 16—21. tehén 12—16. borjú 2.50 — 3 ft. birka 1.70—2 ft. A m. földhitelintézet kezelési utasításai. (Folytatás.) Vili. Fejezet: Ifjabb tárgyalás, másodhatározat. 50. §. A beérkezett adóslevél vagy pótlólag beküldött adatok ugyanazon eljáráson mennek keresztül, mint az eredeti kérvény. Miután az * F. hó 83-dik számunkban közlött vidéki tudósítás Aradról kö sültetett, iktatókönyvbe bejegyeztettek, kiadatnak a jogügyi s aztán a kölcsönügyi osztályok igazgatóinak, kik a korábbi előadványi ivbe belevezetik netaláni észrevételeiket, s a titkár által ezeket az elnök elé terjesztik, ki viszont az ügyet az igazgatósági tanács újabb határozata alá bocsátja. 51. §. Oly beadványok, melyek a kijelölt hiányok pótlásával érkeztek be, s mintegy kijavítását képezik az első kérvénynek, az előbbi tárgyalási sorozatba visszalépnek. (Ügyrend 38. §.) 52. §. A másodhatározat mind a jegyzőkönyvbe, mind az előadványi ívbe bevezettetvén, három példányban adatik ki. Egyik példányban a fél értesittetik: mikor és mely előleges dijak mellett, s hol veheti át az értékjegyeket? továbbá: mennyi kamatot, törlesztési járadékot s költségeket, és hol kell koronkint fizetnie ? A másik példányban a jogügyi igazgató, mint a kiállítási szakosztály főnöke vesz utasítást a kiállítandó értékjegyek minőségéről, azok sorozat- és folyószámairól, a kiállítás napjáról, s arról, hogy az értékjegyek névre vagy előmutatóra lesznek-e kiállítandók, végre: melyik igazgató van azok aláírásával megbízva? E példány a nyilvántartóval is közöltetik oly utasítással, hogy a kiállítandó értékjegyek könyvezését teljesítse. A harmadik példány által elvégre a pénztárnak a féltől behajtandó kiállítási dijak s részletjáradékok felszámittatnak, a rendes fizetési részletek és határidők könyvezés végett közöltetnek, s megneveztetik a fél, kinek a kiállított értékpapírok kiszolgáltatandók, — vagy kijelöltetik a hely, ahová azok kiszolgáltatás végett átküldendők. 53. §. A kiállítási díjak egyelőre a következőkben állapíttatnak meg: a) a 100 forintos záloglevelek darabjától 20 krban ; b) az 500 forintos záloglevelek darabjától 75 krban ; c) az 1000 forintos záloglevelek darabjától 1 ftban ; d) a jövedékjegyek minden darabjától, fajuk különbsége nélkül 2 ftban. E díjak mind az eredetileg, mind pedig az átíratás vagy kicserélés folytán kiállítandó értékjegyekre kiterjednek. IX. Fejezet: Az értékpapírok jelvényei. 54. §. Az intézet által kibocsátandó értékpapírok jelvényei, amelyek a könyvezés és ellenőrködés közben a bírálat támpontjait képezik, a következők : 1. a papír minősége, 2. a czifrázatok és nyomdai betűk minősége, 3. a számozat, 4. a pecsét, 5. a névszerinti érték, 6. az aláírások. X. Fejezet. Az értékpapírok készletének előállítása, kezelése és őrzése. 55. §. A záloglevelek és jövedékjegyek, különösen e czélra megrendelt papírból fognak készíttetni. E papír vizjegyét Magyarország czimere képezi, ily körirattal: „Magyar földhitelintézet. 56 §. A papírgyártásról, s a gyártás körüli ellenőrségről, szerződés mellett az elnökség fog gondoskodni. A papírgyártásnál alkalmazott formák az elnökség, a jogigazgató, s a nyilvántartó hármas pecséteik alatt, az intézet helyiségeiben fognak őriztetni.A gyárból érkezett papírkészletet pedig a kölcsönügyi , pénzügyi és jogügyi osztálynak egyegy tagja, kiket e czélra az elnökség fog kijelölni, a gyámok aláírásával ellátott jegyzékkel egybehasonlítva, pontosan megszámlálják , a használhatlanokat a használhatóktól elkülönözik, amazokat összeírás mellett, a megsemmisítésre szánt okmányok szekrényébe helyezik, az utóbbiakat ellenben 250 íves csomókba kötvén, minden csomó keresztkötését magán pecséteikkel lezárják, s az e czélra rendelt tűzmentes helyre leteszik, egyszersmind pedig gondoskodnak arról, hogy e készletek a nyilvántartó által rendesen könyveztessenek. 57. §. A záloglevelek, szelvények és szelvényutalványok, különösen e czélra választandó betűkkel nyomatnak, a széketek és egyéb czifrázatok pedig hullámozva (guillochirozva) lesznek. 58. §. A széketekhez és czifrázatokhoz használandó eredeti bélyegek készítése, s azok tömöntése (Stereotyphung) az elnökség által kiküldendő egyik intézeti tag jelenlétében és felügyelete alatt fog végrehajtatni, kinek kötelessége a bevégzett öntés után mind az eredeti bélyegeket, mind az azok szerint készített s használható töm-öntvényeket az elnökség kezebe adni; az öntésnél elromlottakat pedig mindjárt jelenlétében felolvasztatni. 59. §. Hasonló felügyelet mellett történik a nyomdai eljárás is. A három osztály küldöttei (56. §) számba veszik a nyomdába adott papírkészletet, s miután a nyomtatás az elnökség által kiküldendő egyik intézeti hivatalnok jelenlétében befejeztetett, az elromlott íveket jegyzék mellett a megsemmisitésre szánt okmányok szekrényébe zárják; a használható iveket pedig, faj szerint osztályozván, 250 ives csomókba kötik, a csomók kereszt-borítékát magán pecséteikkel lepecsétlik, s azokat a nyilvántartóval könyveztetvén, az illető helyre leteszik. 60. §. A töm-öntéshez használt bélyegek és töm-öntvények szintúgy, mint a nyomtatásnál alkalmazott betűk az elnökség, a jogigazgató s a nyilvántartó magán pecséteik alatt ugyanazon szekrényben lesznek örizendők, amelyben a papírgyártáshoz használt formák letéve vannak. 61. §. A használható záloglevelek- és szelvényeik- s a jövedékjegyek bekötése vagy az intézet helyiségében eszközöltetik, vagy pedig azok e végett a könyvkötőnek tériivényi jegyzékkönyv mellett adatnak át, mely az átvett ivek szám- és fajszerinti mennyiségét pontosan kitünteti. Az átadás ugyanazon hivatalnokok közbejöttével történik, kik a gyárból, s később a nyomdából beérkezett papirkészlet számbavételével az 56. és 59. §§. értelmében elnökileg megbízva voltak. 62. §. Egy-egy füzetbe 10 iv, s egy-egy kötetbe 25 füzet, s így összesen 250 iv foglalandó össze, magában értetvén, hogy a különfaju értékpapírok külön füzeteket és köteteket képeznek. Minden külön kötetnek ívei folyó arab számokkal láttatnak el, amelyek nemcsak a könyvben maradandó szérzetre, hanem az onnan kivágandó ívre is rájegyeztetnek. Ezenkívül az ugyanazon kötethez tartozó füzetek is folyó arabszámokat, maguk a kötetek pedig folyó római számokat nyernek, melyek a borítékra szintúgy, mint mindenik füzet első szérzetére (juxta) feljegyeztetnek olykép , hogy a kötetek római száma alá a füzetek arab számai törtszám alakjában helyeztessenek. A számlapozásnál a bekötés közben elromlott ivek nem esnek kivétel alá, hanem ezek a könyvkötő tértivényi könyvébe, az illető kötet füzet és iv számjegyével együtt pontosan beiktatandók. 63. § Az ilykép bekötött és számlapozott füzetek kötetenkint borítékba tétetnek, s miután a borítékra a kötet száma és a faj megnevezése feljegyeztetett, a 60. §-ban érintett intézeti hivatalnokok magánpecséteivel, a kölcsönügyi és jogügyi igazgató s az intézeti titkár jelenlétében lezáratván, azon szekrénybe helyeztetnek át, melynek kulcsai az ügyrend 36. § a értelmében, ez utóbbiak kezeibe vannak letéve, s amely az adósok által kiállított kötvények s szabályszerű kiállításra előkészített értékjegy-készletek őrizetére van rendelve. 64. §. Minden cselekményt, mely az értékpapírok kezelése körül azon időponttól kezdve, amidőn azok a gyárból beérkeznek, egészen a kibocsátás és kiszolgáltatás megtörténtéig előfordul, a nyilvántartó könyveiben pontosan kitüntetni köteles. Ezen nyilvántartás kiegészítő részét képezik ama térítvényi könyvek is, melyek az értékpapír készítése körül alkalmazott munkások számára a végből nyittatnak, hogy azokba a kezükhöz kiadott, s általuk ismét visszaszolgáltatott készletek esetről-esetre bejegyeztessenek. 65. §. A kölcsönügyi igazgató gondjaihoz tartozik arra ügyelni, hogy az értékpapírokból a szükségletnek, s az intézet forgalmának megfelelő készlet folytonosan rendelkezésre álljon , s kötelessége a készlet szaporítását, ha ezt szükségesnek találná, annak idejében indítványba hozni. XI. Fejezet: Az értékpapírok kiállítása. 66. §. Az igazgatósági ülésben meghatározott záloglevelek és jövedékjegyek az alapszabályokhoz mellékelt minták szerint állíttatnak ki. Ezek szövegében világosan ki lesz fejezve az intézet azon kötelezettsége , miszerint az értékpapírok akár felmondás, vagy rendkívüli törlesztés, akár pedig kisorsolás következében folyjanak az intézethez vissza, mindig név szerinti értékben fognak elfogadtatni, s illetőleg kifizettetni. Továbbá mind a záloglevelek, mind a jövedékjegyek hátlapjára rá lesznek vezetve az alapszabályok azon szakaszai, melyek az értékpapírok tulajdonosainak a jogait s ezek biztosítékait tartalmazzák. Az értékpapírok kiállítását a kiállítási szakosztály végzi, mely az ügyrend 45. § a értelmében, a jogügyi igazgató felügyelete alatt, az aláírásra kirendelt igazgatóból, titkárból s a könyvezőből áll. 67. §. Ezen szakosztály kimetszi a készletek könyvéből a hozott végzésnek mennyiség és minőség tekintetében megfelelő értékpapírokat akként, hogy ezek szérzetének fele a könyvben maradjon ; ezekre rányomja a sorozat jegyét s folyószámokat, amint ezek az igazgatósági ülésben megállapittattak; aztán — ha nem az előmutatóra szólnak, beírja az illető fél nevét, továbbá a kiállítás napját, a kibocsátást elrendelő végzés napjával és számával együtt; úgyszintén azon titkos jelt, mely az igazgatósági ülésben határoztatott ; végre ráüti azokra az intézet száraz pecsétjét. 68. §. A sorsjegy, a folyószámok s a kibocsátási végzés száma, mind a záloglevelekre és jövedékjegyekre, mind pedig a szelvényekre és a szelvényutalványokra s a széketekre is rányomatnak ; és pedig a sorjegy a záloglevelek, szelvények és szelvényutalványok fejezetére, s mindeniknek hátlapjára: — e folyószám ellenben a záloglevél aljára, s a szelvények és szelvényutalványok hátlapjára, — végre a kibocsátási végzés száma a záloglevél szövegébe, s a szelvényekés szelvényutalványok hátlapjára. A széket ken e jegyek és számok mindig az átellenben fekvő hlyen jelennek meg. A titkos jó minősége és helye estről estre fog meghatároztatni. A pecsét, mely Magyarország czímerét ábrázolja, az értékpapírok alján, az aláírások közepett foglal helyet. 69. §. Ezek megtörténtével az értékpapírt mindenek előtt a kirendelt igazgató írja alá, utána pedig a könyvező bizonyítja, miszerint az az intézet könyveibe rendesen bevezetve jön. Az általuk aláírt értékpapír hasonló czélból az elnökség elé terjesztetik, honnan az a felügyelő bizottmányhoz tetetik át, az alapszabályok 72. §-sában foglalt azon záradék rávezetése s aláírása végett, „miszerint a kiállított értékpapir jelzálogilag bejegyzett szabályszerű kölcsönügylet alapján lön kibocsátva. 70. §. Ha a kiállítás közben valamely értékpapir használhatlanná vált volna, ez a megsemmisítendő okmányok szekrényébe záratik, s ezen okmányok könyvébe bejegyeztetik, helyette pedig uj értékpapír metszetik ki, de az előbbinek a könyvben maradt szerzetén e körülmény megjegyzendő. 71. §. Visszaérkezvén a kiállított értékpapírok a felügyelő bizottmánytól, azok becsomagolva, az illető fél nevével ellátva s a kiállitási szakosztály tagjai által lepecsételve, a pénzügyi osztály őrizete alatt levő letéteményi pénztárba helyeztetnek mindaddig, mig azok átvételére a fél meg nem jelenik, vagy a mig postai átküldetések iránt intézkedés nem történt. 72. §. Ezen eljárásról a titkár felügyelete alatt jegyzőkönyv vezettetik, mely kitünteti a kiállított értékjegyek minőségét és mennyiségét; azok sorjegyeit és folyószámait; a kiállítás napját s az alapul szolgáló végzés keltét és számát; azok neveit, kik a kibocsátott értékjegyeket aláírták ; azon körülményt, vájjon az értékjegyek a folyamodó nevére vagy az előmutatóra lettek-e kiállítva? végre mily és mennyi értékjegy vált a kiállítás közben használhatlanná? s hogy a kiállított értékpapírok őrizet végett a letéteményi pénztárba adattak. A jegyzőkönyv a jelenvoltak által egyenkint aláíratván, a titkár által átadatik az elnöknek, s miután a legközelebbi igazgatósági ülésben bemutattatott, a levéltárba tétetik. 73. §. Ezen kívül a titkár egy külön jegyzőkönyvet vesz fel az értékpapírokra vezetett titkos jegyről, s azt az elnökség őrizete alá adja. XII. Fejezet: Az értékpapírok kiszolgáltatása. 74. §. A kiállított értékjegyek vagy az intézet helyiségeiben, vagy pedig a vidéki bizottmányoknál vagy takarékpénztáraknál fognak kiszolgáltatni. Első esetben a kiszolgáltatást a kölcsönügyi igazgató teljesíti, utóbbi esetben pedig az elküldés azon szabályok szerint történik, amelyeket az igazgatósági ülés a pénzküldeményekre nézve megállapítana. 75. §. Akárhol történjék az átadás, a fél, ki az értékjegyeket átvenni akarja, ha az átadókkal személyes ismeretségben nem állana, köteles ugyanazonságát két ismeretes tanú, vagy a hatóság bizonyítványa által igazolni; ha pedig engedményes, vagy meghatalmazott jogával jelennék meg, ebbeli jogát is minden kétségen túl kimutatni tartozik. 76. §. Az átadásról minden esetben hiteles elismervény veendő. 77. §. Midőn pedig a kölcsön oly jószágra adatik, a mely még telekkönyvezve sincs, a fél az átadás előtt, tekintettel az 1840. 21. t. sz. 10. §-ára, azt is köteles igazolni , hogy a kötvény betáblázása óta az átvétel napjáig ellene semmi újabb betáblázás nem történt. 78. §. A fél, vagy engedményes, vagy meghatalmazott igazolványai és elismervényeik az igazgatósági ülésnek bemutattatván, s a nyilvántartó által könyveztetvén, a bekeblezett kötvény mellé csatoltatnak. XIII. Fejezet: A kibocsátott értékpapírok értékesítés végetti átadása. 79. §. Aki a részére kibocsátott értékpapírokat az intézet által kívánja pénzzé tétetni, azokat a pénzügyi osztály igazgatójának adja át, ki az alapszabályok 150-ik §-a értelmében az illető fél számára lapot nyit, melyre a megbízási feltételek bejegyeztetnek, vagy pedig az ügyrend 60. §-a szerint jár el. Minden esetben pedig az átvett értékpapírokról két térítvényt dilit ki, mely az átvett értékpapírok fajait, értékét és mennyiségét, valamint azon feltételeket is, melyekhez a fél az intézet általi értékesítést netalán köti, pontosan kitünteti. Mindkét térítvény az illető fél által is aláíratván, az egyik példány nála marad, a másik példányt pedig az iktatóhivatalba viszi, honnan a beiktatás után az elnökséghez, innen pedig az illető osztályhoz áttételi. (Folytatása következik.) Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ ápr. 12. számából.) Árverés : Barsm. Léva, ingatlanok, ápr. 24. v. 10 ó.; Torontálm. Csenge, nemesi birtok, máj. 29. d. e. 9 ó.; Szabolcsin. Kállósemjén, lak, kert, épületek, szárazmalom, cselédlakás, szántói, kaszáló, erdő, máj. 28.; Szathmárm. Ombod, úrbéres birtok, máj. 28. d. e. 10 ó.; Bereghm. Munkács, házastelek, máj. 28. d. e. 10 ó.; Makó, ház, jan. 9.; Szeged, ingatlanok, máj. 9. r. 9 ó.; Gödöllő, ház, udvar, kert, külsőségek, ápr. 30- r. 10 ó.; Bereghm. Vámi, szántóföldek, házastelek, jan 21. r. 9 ó. Árlejtés: Kalocsa, Miskefalu mellett, a Vajasfokon szükségelt hid felépitése, april 23. r. 9 ó. Felhívás : Újbánya tszke elé, Trauer Ter. szül. Helvich, Helvich Kál. Holrich Már. egy év alatt, Liptóm. tszóki tkönyi osztályánál, néh. Pongrácz Józs. hitelezői, máj. 4. r. 9 ó.; Liptóm. tszéke elé, Koricsánszky Pét. jan. 3. oct. 2. és jövő 1864 évi jan. 9 . Pest, városi tszék elé, Sikárd Domokos, Jäger testvérek, Pes Márt., Kronig Máty., Krösbacher Ján., Kohle Miki., Külniger Domina, Röck Gásp., Abbiati Márt., Dünó Ján., Bröck testv., Storch Wenz., Rautner Ján., Oberer Ján., Dietz és Wágner, az Ebersdorfi gyár, Steiner Józs., Götz Tér., Mairhoffer Józs., Schwartzman Józs., Schneider lg., Metzner Józs., Tortara és társ., Primaveti Kár. , Ant., Nittel Lip., Zamboni és Vietti, Fauszer Ján., Hartmuth Józs., Kratzerj Fer., Hannekam Christ., Sehoedl Lip., Kroy Fer., Primaveti Ant., Strasser és Haller, Heller Józs., Weisz Józs., Grimbold Ján., Tettamanti Aur., Folinus Ján. máj. 30. r. 9 ó. Idézés : Pozsony, kir.fátszék elé, Ottenreiter Józs., máj. 19. r. 10 ó.