A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)

1863-04-14 / 84. szám

84-ik sz. Kedd, ápril 14. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hord­va* Egy hónapra.............................1 frt 75 km. 3 hónapra........................ . 5 f­rt------- 6 hónapra..................................10 frt-------­ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmente­sítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek tere 7ik szám, földszint. Szer­­esztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! 1­rszágút 13-dik szám 2-dik emelet. NAPILAP. * Első évfolyam 1863. Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor.............................7 Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr > terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. GPS: Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A­­t ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József t ér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden ké­ztel­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bftrxéről: ápr. 13.— 5 %metalliques 76. 60. Nemzeti kölcsön 81.55. — Bankrész­vény 800. Hitelintéz, részv. 206.20. Ezüst 110.60. Lend.vált. 111.—. Arany 5.32. Pest, april 13. Gyönyörű verőfényes nap. Vizállás 6­­7­­0 felett. A pesti takarékpénztár kezelési jelentése. Tisztelt közgyűlés! Intézetünk a közelebb lefolyt 1862-ik üz­leti évben is száplált reményeinek megfelelőleg gyarapult. — Állása, a közönség folyvást növe­kedő bizalmánál fogva szilárdult. Az üzlet ered­ménye teljes megnyugvásra és megelégedésre jogosit. — Mindez ezen üzletnek az azt megelőz­te évvek­ összehasonlító átnézetéből bővebben ki­világlik. Tett ugyanis 1861-ik évben forgalmi tőke • •­­ 21,355,093 ft 84 kr. kezelés­ „• . 11,252,652 „47 „ betétei 20344 fél által . 10,058900„ 50 „ kivétel 18449 „ 1­ * . 7,017,709 „ 82 „ 1862-ben. forgalmi tőke . , , . 22,969956„4 „ kezelési ,, • , . 11,658,936„ 91 „ betétei 20084 fél által . 10,410,565» 62 „ kivétel 21477 „n • . 8,014,974„ 44 „ Az 1862-ik évi forgalom az 1861-ik évit meghaladja........................ 1.614,860 ft 20 kr. kezelési töke........................ 426,284 , 44 „ betétesek.............................. 351,665 , 12 „ A rendelkezés alatti tőkékből elhelyezve volt 1861-ik évben Leszámított váltókon . . 4,034 643 ft 33 kr. Állam és hitel papírokra . 363,005 „ 50 „ Ingatlan javakra .... 6,445,349 „ 46 „ 1862 ben Leszámított váltókon . . . 300,088 „ 47 „ Állam és hitel­ papírokra . 381,427 „ 60 „ Ingatlan javakra .... 6,609,016 „ 53 „ E szerint 1862-ik évben több adatott ki mint 1861-ben váltókra......... 266,242 ft 14 kr. ingatlanokra... 163,677 „ 7 „ állam és hitel­ papirokra . . 16,422 „ 10 „ Megjegyezvén, hogy az ingatlan javakra adott kölcsönökből buda­pesti házakon 3,315,208 ft 11 kr, Pest és ezzel szomszédos megyékben fek­vő földbirtokokon pedig 3,293,808 ft 42 kr van elhelyezve. A betétesek gyors és pontos visszafizetheté­­se szükségessé tevén, az intézetnél elhelyezett tő­kék egy részének rövid lejáratú kölcsönökbe be­­ruháztatását, — a választmány folytonosan felü­gyeli, hogy ezen szempont figyelembe vétele mellett az ingatlan és ingó elhelyezés­e között, az eddig nyert tapasztalások szerint, úgy az intézet mint a közlekedő közönség érdekének­ megfelelő helyes arány fentartassék. S e czélt teljesen elérve látja az által, hogy a kezelési tőkének négy tized része valamint az előbbi években úgy jelenleg is leszámított váltókon van elhelyezve. Annak felvilágosításául, hogy az intéze­tünktől nyert kölcsön jótékonyságában minő osztályok és mily arányban részesültek,­­ elő­terjesztem a leszámított váltókon azoknak jelen állása szerint elhelyezve lévő tőkék részletes ki­mutatását, mely szerint leszámított váltókon elhelyezve van: kereskedőknél .... 1,450,451 ft 48 kr. iparosoknál........................ 1,032,782 „ 72 „ földbirtokosoknál . . . 1,354,832 „ — „ háztulajdonosoknál . . . 632,832 „ — „ Írók és művészeknél . . 28,409 „ — „ A közelebb múlt év folyama alatt ed­dig nem tapasztalt mérvben előállott ke­reskedelmi válság intézetünket se hagyha­­tó érintetlenül ; — a választmánynak azon­ban az intézeti pénzek elhelyezése körül folyton alkalmazott éber óvatosságának oda si­került az üzlet menetét vezérelni, miszerint üz­letünk eredményére nézve a fenn említett válság következményei jelentékenyen érezhető vissza­hatást nem fognak gyakorolni. A közelebb múlt évnek forgalma 87,286 ft 16 kr tiszta jövedelmet eredményezett. Ennek felosztása tekintetéből javasolja a választmány: 1- ör. Hogy a számvizsgáló bizottmány je­lentésével előterjesztendő jegyzőkönyvben kije­lölt köz és jótékony czélokra, azon 1300 forinton felül, miben a Duna árja által károsultak javára 1000,­­ a solmári tűz által károsultak részére pedig 300 ftot a tisztelt közgyűlésnek ezennel kikért jóváhagyása reményében a választmány a múlt év folyama alatt utalványozott — 8000 ft és igy összesen 9300 frt fordittassék. 2- or, hogy minden egyes részvény után osztalékul 100 ft fizettessék ki. Többiben van szerencsém jelenteni a tisz­telt közgyűlésnek , hogy intézetünknek legfelsőbb megerősítés alá terjesztett alapszabályai, ezen megerősítés elnyerhetése előtt némely pontjaiban teendő vál­toztatás végett visszaküldetvén,a választmánynak ide vonatkozó munkálata valamint az ezen sza­bályok újabb átnézete alkalmával tett javasla­tok, a tisztelt közgyűlés elhatározása alá fognak terjesztetni; hasonló végből a tisztelt közgyűléstől vett megbízás következtében bemutatja a választmány a Fáy- féle alapítvány rendeltetése és mikénti kezelése iránti javaslatát. Végül jelentem, hogy a választmány ki­egészítéséül azon közgyűlésig jóváhagyott intéz­kedésnek mel­lyel a v ltó és egyéb kölcsön­­ügyekre nézve, a betétei és kiadásoktól teljesen elkülönített helyiséget rendezett be, — a közle­kedő közönség érdeke és az ügymenet gyors és szabályos elintézése czéljából a váltóvizsgálat naponkénti behozatalát, és a leszámított váltók kifizetésére külön fizető hivatal felállítását ren­delte el, — ezen intézkedését a tisztelt közgyű­lés jóváhagyása reményében foganatba vette. Tisztelettel megjegyezvén egyébiránt, hogy a választmánynak a kezelés egyéb ágai szervezése a hivatali személyzet létszámának ez által szük­ségessé vált emelése,­­ s egynémely hivatali állomások rendszeresített járandóságának eme­lése iránti javaslata is, a tisztelt közgyűlés elhatá­rozása alá fog terjesztetni. Még egyet kötelességem a tisztelt közgyű­­ésnek tisztelettel jelenteni . A magyar földhitel­intézet elnöksége k. m. hó 14-éről kelt felszólításában felhívta intézetün­ket, hazánkban a földhitel kifejtése s megszilár­­ditásának nagyérdekű művéhez hozzájárulni. A választmány a tisztelt közgyűlés ismert szellemében vél eljárni, kijelentvén válaszleve­­lben megkereső elnökségnek, a­ mikép a föld­hitelintézet utján elérendő az egész nemzet által óhajtott siker lehető biztosítása körül intézetünk hatalmában álló minden eszközzel közreműköd­ni kötelességének ismerendő. Felkérem legvégül jelentésemet bezárólag a tisztelt közgyűlést, méltóztassák az alapszabá­­yok értelmében a választmányi testületnek ez évrel megválasztását elrendelni, s a szavazat­­szedő bizottmányt kinevezni. Kelt Pesten áprills 11-én 1863. Hajós József igazgató. Tegnap óta „There­sa“ paksi 1820 m. kü­lönböző gabonanemüvel, „Mihály“ solti 1800 m. zabbal, „London“ adonyi 3000 m. búzával és „Katharina“ Bajáról jövő 7500 m. kukoriczával megrakott vontatóhajó kötött ki partunkon. A gabonavásár lanyhább árállással ered meg, az árak inkább a vevőknek kedvez­nek. Négyezer m. búza ugyanis 2500 m. 87 fon­tos 88 fonttal átadatott 4.30 és 1500 m. 84 fontos 85 fonttal 3.85 krjával kelt készpénzben. 78 fon­tos rozs 2.40 kron lett ajánlva. Apróbb részlet pestvidéki kukoricza 2.15 krjával adatott el. — Árpa és zab nem kerestetett. Müncheni levelezőnk írja, miszerint i. h. 11-én ott a búza ára a csekély szállítmányok és Helvéczia számára történt vásárlások követ­keztében 13 krral emelkedett schäffer szerint. A londoni pénteki gabonavásár zárjelentése a kö­vetkező : Angol búza lassan kel, külföldi búza pedig csak apró részletekben; zab szilárd, árpa és bab elhanyagolt. Pest. Legutóbbi marhavásárunkon össze­sen 1568 db kelt el, ugyanis 481 db ökör 90— 270,183 db tehén 60—140, 546 db borjú 22— 38 és 358 db juh, párja 5—8 mrton. Marhahús mázsája 22—25 ft volt. Sertés 4000 db, élő fontja 16—20 kron adatott el. * Triest, april 11. Az egész héten át igen lanyhán folyt a gabonaüzlet, az üzérkedés nem nyert nagy terjedelmet, csak a búzának volt némi kerete a szerződések kiegyenlítésére, de csak csökkent áron volt eladható. Elkelt 14600 st. nagyobb részben magyarhoni búza 5. 10 —6. 53, 1500 st. kukoricza 3. 50 — 3. 85 és 1700 st. zab magyarhoni 2. 85 krjával. * Boroszló, april 11. A vetések állásá­ról befolyó jelentések igen kedvezőleg nyilat­koznak, de a repeteföldeket többnyire újra át kellett szántani, a fagytól nem szenvedett repete­­vetés ellenben kitünőleg tenyész. * London, april 8. (Gy­a­p­j­u.) Legutóbbi árverésünk óta jobban kerestetik a gyapjú, több­nyire a belföldi gyárak számára. Mintegy 500 csomag magyarhoni gyapjú fontja 13—14*/„ dé­náron kelt. Az egyesült államok számára jelen­tékeny mennyiségű vásároltatott. Legközelebbi árverésünkre már­is 63,719 csomag gyapjú ér­kezett; Liverpoolban f. h. végén lesz árverés. Hivatalos kimutatás szerint a f. év első két ha­vában történt.1.465,795 fontnyi behozatali több­let és az 1.576,386 fonttal csekélyebb kivitel kö­vetkeztében gyapjukészletünk 3.042,181 fonttal tetemesb lett mint tavai ugyanezen időszakban. Vidéki tudósítások. *) (S. J.) Sz. Fehérvár, april 11. Igen cse­kély forgalom mellett, a termények előbbi piaczi árai megmaradtak, nehéz súlyú buzanemüekből elkelt mintegy 1500 m. Búza 83.84— 3.80—90. rozs 77. 78.2.45—55. Árp 69.70—2.5—15. Zab 47.48 — 1.60— 65. Kukoricza 81 — 82 f­t. 2. — 2. 10 kr. (H. J.) Csákvár, april 11. E hó első nap­jaiban nyári meleg napok voltak, 7-, 8-, 9-diki éjszakán hideg, gyenge fag­gyal, most ismét szép lanyha esőzések , vetéseink állása általán igen szép, s azzal meg volnánk elégedve, hanem azon roppant kereskedelmi pangás és pénz szűke mely általán mutatkozik, nem tudom meddig lesz elviselhető. Búza 83.86—3.40—60. Rozs 78—81 2.40—60. Árpa 68—71—2.20-40. Zab 42.44 —1.50—70. Kukoricza 78—81—2.30 — 40. Egy pár ökör 160—250. Tehén 56—70. Borjú 8—12 Birka 4—5. Disznó 10—20. Szalonna fontja 34­ —38 kr. Zsir 38—40 kr. Olaj 40—50 kr. Egy pár ökörbör 16—21. tehén 12—16. borjú 2.50 — 3 ft. birka 1.70—2 ft. A m. földhitelintézet kezelési utasításai. (Folytatás.) Vili. Fej­e­z­e­t: Ifjabb tárgyalás, másod­határozat. 50. §. A beérkezett adóslevél vagy pótlólag beküldött adatok ugyanazon eljáráson mennek keresztül, mint az eredeti kérvény. Miután az *­ F. hó 83-dik számunkban közlött vidéki tu­dósítás Aradról kö s­ültetett, iktatókönyvbe bejegyeztettek, kiadatnak a jog­ügyi s aztán a kölcsönügyi osztályok igazgatói­nak, kik a korábbi előadványi­ ivbe belevezetik netaláni észrevételeiket, s a titkár által ezeket az elnök elé terjesztik, ki viszont az ügyet az igazgatósági tanács újabb határozata alá bo­csátja. 51. §. Oly beadványok, melyek a kijelölt hiá­nyok pótlásával érkeztek be, s mintegy kijaví­tását képezik az első kérvénynek, az előbbi tár­gyalási sorozatba visszalépnek. (Ügyrend 38. §.) 52. §. A másod­határozat mind a jegyzőkönyv­be, mind az előadványi­ ívbe bevezettetvén, há­rom példányban adatik ki. Egyik példányban a fél értesittetik: mikor és mely előleges dijak mellett, s hol veheti át az értékjegyeket? továb­bá: mennyi kamatot, törlesztési járadékot s költ­ségeket, és hol kell koronkint fizetnie ? A másik példányban a jogügyi igazgató, mint a kiállítási szakosztály főnöke vesz utasítást a kiállítandó értékjegyek minőségéről, azok soro­zat- és folyó­számairól, a kiállítás napjáról, s ar­ról, hogy az értékjegyek névre vagy előmuta­­tóra lesznek-e kiállítandók, végre: melyik igaz­gató van azok aláírásával megbízva? E példány a nyilvántartóval is közöltetik oly utasítással, hogy a kiállítandó értékjegyek könyvezését tel­­jesítse. A harmadik példány által elvégre a pénztár­nak a féltől behajtandó kiállítási dijak s részlet­járadékok felszámittatnak, a rendes fizetési rész­letek és határidők könyvezés végett közöltetnek, s megneveztetik a fél, kinek a kiállított érték­papírok kiszolgáltatandók, — vagy kijelöltetik a hely, a­hová azok kiszolgáltatás végett átkül­­dendők. 53. §. A kiállítási díjak egyelőre a követke­zőkben állapíttatnak meg: a) a 100 forintos záloglevelek darabjától 20 krban ; b) az 500 forintos záloglevelek darabjától 75 krban ; c) az 1000 forintos záloglevelek darabjától 1 ftban ; d) a jövedékjegyek minden darabjától, fajuk különbsége nélkül 2 ftban. E díjak mind az eredetileg, mind pedig az át­íratás vagy kicserélés folytán kiállítandó érték­jegyekre kiterjednek. IX. Fejezet: Az értékpapírok jelvényei. 54. §. Az intézet által kibocsátandó érték­pa­pírok jelvényei, a­melyek a könyvezés és ellen­­őrködés közben a bírálat támpontjait képezik, a következők : 1. a papír minősége, 2. a czifrázatok és nyomdai betűk minősége, 3. a számozat, 4. a pecsét, 5. a névszerinti érték, 6. az aláírások. X. Fejezet. Az érték­papírok készletének elő­állítása, kezelése és őrzése. 55. §. A záloglevelek és jövedékjegyek, külö­nösen e czélra megrendelt papírból fognak ké­szíttetni. E papír vizjegyét­­ Magyarország czimere képezi, ily körirattal: „Magyar földhitelintézet. 56 §. A papírgyártásról, s a gyártás körüli ellenőrségről, szerződés m­ellett az elnökség fog gondoskodni. A papírgyártásnál alkalmazott formák az el­nökség, a jogigazgató, s a nyilvántartó hármas pecséteik alatt, az intézet helyiségeiben fognak őriztetni.­­A gyárból érkezett papírkészletet pedig a köl­csönügyi , pénzügyi­ és jogügyi osztálynak egy­­egy tagja, kiket e czélra az elnökség fog kije­lölni, a gyámok aláírásával ellátott jegyzékkel egybehasonlítva, pontosan megszámlálják , a használhatlanokat a használhatóktól elkülönözik, amazokat összeírás mellett, a megsemmisítésre szánt okmányok szekrényébe helyezik, az utób­biakat ellenben 250 íves csomókba kötvén, min­den csomó keresztkötését magán pecséteikkel lezárják, s az e czélra rendelt tűzmentes helyre leteszik, egyszersmind pedig gondoskodnak ar­ról, hogy e készletek a nyilvántartó által rende­sen könyveztessenek. 57. §. A záloglevelek, szelvények és szelvény­utalványok, különösen e czélra választandó be­tűkkel nyomatnak, a széketek és egyéb czifrá­zatok pedig hullámozva (guillochirozva) lesznek. 58. §. A szék­etekhez és czifrázatokhoz hasz­nálandó eredeti bélyegek készítése, s azok töm­­öntése (Stereotyph­ung) az elnökség által kikül­­dendő egyik intézeti tag jelenlétében és felügye­lete alatt fog végrehajtatni, kinek kötelessége a bevégzett öntés után mind az eredeti bélyege­ket, mind az azok szerint készített s használható töm-öntvényeket az elnökség kezeb­e adni; az öntésnél elromlottakat pedig mindjárt jelenlété­ben felolvasztatni. 59. §. Hasonló felügyelet mellett történik a nyomdai eljárás is. A háro­m osztály küldöttei (56. §­) számba veszik a nyomdába adott papír­készletet, s miután a nyomtatás az elnökség ál­tal kiküldendő egyik intézeti hivatalnok jelen­létében befejeztetett, az elromlott íveket jegy­zék mellett a megsemmisitésre szánt okmányok szekrényébe zárják; a használható iveket pedig, faj szerint osztályozván, 250 ives csomókba kö­tik, a csomók kereszt-borítékát magán pecséteik­kel lepecsétlik, s azokat a nyilvántartóval köny­­veztetvén, az illető helyre leteszik. 60. §. A töm-öntéshez használt bélyegek és töm-öntvények szintúgy, mint a nyomtatásnál al­kalmazott betűk az elnökség, a jogigazgató s a nyilvántartó magán pecséteik alatt ugyanazon szekrényben lesznek örizendők, a­melyben a pa­pírgyártáshoz használt formák letéve vannak. 61. §. A használható záloglevelek- és szelvé­nyeik- s a jövedékjegyek bekötése vagy az inté­zet helyiségében eszközöltetik, vagy pedig azok e végett a könyvkötőnek tériivényi jegyzék­­könyv mellett adatnak át, mely az átvett ivek szám- és fajszerinti mennyiségét pontosan ki­tünteti. Az átadás ugyanazon hivatalnokok közbejötté­vel történik, kik a gyárból, s később a nyomdából beérkezett papirkészlet számbavételével az 56. és 59. §§. értelmében elnökileg megbízva voltak. 62. §. Egy-egy füzetbe 10 iv, s egy-egy kö­tetbe 25 füzet, s így összesen 250 iv foglalan­dó össze, magában értetvén, hogy a különfaju értékpapírok külön füzeteket és köteteket ké­peznek. Minden külön kötetnek ívei folyó arab szá­mokkal láttatnak el, a­melyek nemcsak a könyv­ben maradandó szérzetre, hanem az onnan ki­vágandó ívre is rájegyeztetnek. Ezenkívül az ugyanazon kötethez tartozó füzetek is folyó arab­számokat, maguk a kötetek pedig folyó római számokat nyernek, melyek a borítékra szintúgy, mint mindenik füzet első szérzetére (juxta) felje­gyeztetnek olykép , hogy a kötetek római szá­ma alá a füzetek arab­ számai törtszám alakjában helyeztessenek. A számlapozásnál a bekötés közben elrom­lott ivek nem esnek kivétel alá, hanem ezek a könyvkötő tértivényi könyvébe, az illető kötet füzet és iv számjegyével együtt pontosan beikta­­tandók. 63. § Az ilykép bekötött és számlapozott füze­tek kötetenkint borítékba tétetnek, s miután a borítékra a kötet száma és a faj megnevezése fel­jegyeztetett, a 60. §-ban érintett intézeti hivatal­nokok magán­pecséteivel, a kölcsönügyi és jog­ügyi igazgató s az intézeti titkár jelenlétében le­záratván, azon szekrénybe helyeztetnek át, mely­nek kulcsai az ügyrend 36. § a értelmében, ez utóbbiak kezeibe vannak letéve, s a­mely az adó­sok által kiállított kötvények s szabályszerű kiál­lításra előkészített értékjegy-készletek őrizetére van rendelve. 64. §. Minden cselekményt, mely az értékpa­pírok kezelése körül azon időponttól kezdve, a­midőn azok a gyárból beérkeznek, egészen a kibocsátás és kiszolgáltatás megtörténtéig elő­fordul, a nyilvántartó könyveiben pontosan ki­tüntetni köteles. Ezen nyilvántartás kiegészítő részét képezik ama térítvényi könyvek is, melyek az érték­papír készítése körül alkalmazott munkások számára a végből nyittatnak, hogy azokba a ke­zükhöz kiadott, s általuk ismét visszaszolgálta­tott készletek esetről-esetre bejegyeztessenek. 65. §. A k­ölcsönügyi igazgató gondjaihoz tar­tozik arra ügyelni, hogy az érték­papírokból a szükségletnek, s az intézet forgalmának megfe­lelő készlet folytonosan rendelkezésre álljon , s kötelessége a készlet szaporítását, ha ezt szük­ségesnek találná, annak idejében indítványba hozni. XI. Fejezet: Az értékpapírok kiállítása. 66. §. Az igazgatósági ülésben meghatározott záloglevelek és jövedékjegyek az alapszabá­lyokhoz mellékelt minták szerint állíttatnak ki. Ezek szövegében világosan ki lesz fejezve az in­tézet azon kötelezettsége , miszerint az értékpa­pírok akár felmondás, vagy rendkívüli törlesztés, akár pedig kisorsolás következében folyjanak az intézethez vissza, mindig név szerinti érték­ben fognak elfogadtatni, s illetőleg kifizettetni. Továbbá mind a záloglevelek, mind a jövedék­jegyek hátlapjára rá lesznek vezetve az alapsza­bályok azon szakaszai, melyek az értékpapírok tulajdonosainak a jogait s ezek biztosítékait tar­talmazzák. Az értékpapírok kiállítását a kiállítási szakosz­tály végzi, mely az ügyrend 45. § a értelmében, a­ jogügyi igazgató felügyelete alatt, az aláírásra kirendelt igazgatóból, titkárból s a könyvező­­ből áll. 67. §. Ezen szakosztály kimetszi a készletek könyvéből a hozott végzésnek mennyiség és mi­nőség tekintetében megfelelő értékpapírokat ak­ként, hogy ezek szérzetének fele a könyvben maradjon ; ezekre rányomja a sorozat jegyét s folyószámokat, a­mint ezek az igazgatósági ülés­ben megállapittattak; aztán — ha nem az előmu­­tatóra szólnak, beírja az illető fél nevét, továbbá a kiállítás napját, a kibocsátást elrendelő végzés napjával és számával együtt; úgyszintén azon titkos jelt, mely az igazgatósági ülésben ha­­tároztatott ; végre ráüti azokra az intézet száraz pecsétjét. 68. §. A sorsjegy, a folyószámok s a kibocsá­tási végzés száma, mind a záloglevelekre és jö­vedékjegyekre, mind pedig a szelvényekre és a szelvényutalványokra s a széketekre is rányo­matnak ; és pedig a sorjegy a záloglevelek, szel­vények és szelvényutalványok fejezetére, s min­­deniknek hátlapjára: — e folyószám ellenben a záloglevél aljára, s a szelvények­ és szelvényu­talványok hátlapjára, — végre a kibocsátási vég­zés száma a záloglevél szövegébe, s a szelvények­és szelvényutalványok hátlapjára. A széket­­ ken e jegyek és számok mindig az átellenben fekvő h­lyen jelennek meg. A titkos j­ó minősége és helye es­tről es­tre fog meghatároztatni. A pecsét, mely Magyarország czímerét ábrá­zolja, az értékpapírok alján, az aláírások köze­pett foglal helyet. 69. §. Ezek megtörténtével az értékpapírt mindenek előtt a kirendelt igazgató írja alá, utá­na p­edig a könyvező bizonyítja, miszerint az az intézet könyveibe rendesen bevezetve jön. Az általuk aláírt értékpapír hasonló czélból az el­nökség e­lé terjesztetik, honnan az a felügyelő bizottmányhoz tetetik át, az alapszabályok 72. §-sában foglalt azon záradék rávezetése s aláírá­sa végett, „miszerint a kiállított értékpapir jel­­zálogilag bejegyzett szabályszerű kölcsönügylet alapján lön kibocsátva. 70. §. Ha a kiállítás közben valamely érték­papir használhatlanná vált volna, ez a megsem­misítendő okmányok szekrényébe záratik, s ezen okmányok könyvébe bejegyeztetik, helyette pe­dig uj értékpapír metszetik ki, de az előbbinek a könyvben maradt szerzetén e körülmény meg­jegyzendő. 71. §. Visszaérkezvén a kiállított értékpapírok a felügyelő bizottmánytól, azok becsomagolva, az illető fél nevével ellátva s a kiállitási szak­osztály tagjai által lepecsételve, a pénzügyi osztály őrizete alatt levő letéteményi pénz­tárba helyeztetnek mindaddig, mig azok át­vételére a fél meg nem jelenik, vagy a mig postai átküldetések iránt intézkedés nem történt. 72. §. Ezen eljárásról a titkár felügyelete alatt jegyzőkönyv vezettetik, mely kitünteti a kiállí­tott értékjegyek minőségét és mennyiségét; azok sorjegyeit és folyószámait; a kiállítás napját s az alapul szolgáló végzés keltét és számát; azok neveit, kik a kibocsátott értékjegyeket aláírták ; azon körülményt, vájjon az értékjegyek a folya­modó nevére vagy az előmutatóra lettek-e kiál­lítva? végre mily és mennyi értékjegy vált a ki­állítás közben használhatlanná? s hogy a kiállí­tott értékpapírok őrizet végett a letéteményi pénztárba adattak. A jegyzőkönyv a jelenvoltak által egyenkint aláíratván, a titkár által átadatik az elnöknek, s miután a legközelebbi igazgatósági ülésben be­­mutattatott, a levéltárba tétetik. 73. §. Ezen kívül a titkár egy külön jegy­zőkönyvet vesz fel az értékpapírokra veze­tett titkos jegyről, s azt az elnökség őrizete alá adja. XII. Fejeze­t: Az értékpapírok kiszolgáltatása. 74. §. A kiállított értékjegyek vagy az intézet helyiségeiben, vagy pedig a vidéki bizottmá­nyoknál vagy takarékpénztáraknál fognak ki­szolgáltatni. Első esetben a kiszolgáltatást a köl­csönügyi igazgató teljesíti, utóbbi esetben pedig az elküldés azon szabályok szerint történik, a­melyeket az igazgatósági ülés a pénzküldemé­nyekre nézve megállapítana. 75. §. Akárhol történjék az átadás, a fél, ki az értékjegyeket átvenni akarja, ha az átadók­kal személyes ismeretségben nem állana, köteles ugyanazonságát két ismeretes tanú, vagy a ha­tóság bizonyítványa által igazolni; ha pedig en­gedményes, vagy meghatalmazott jogával jelen­nék meg, ebbeli jogát is minden kétségen túl kimutatni tartozik. 76. §. Az átadásról minden esetben hiteles el­ismervény veendő. 77. §. Midőn pedig a kölcsön oly jószágra adatik, a mely még telekkönyvezve sincs, a fél az átadás előtt, tekintettel az 1840. 21. t. sz. 10. §-ára, azt is köteles igazolni , hogy a kötvény betáblázása óta az átvétel napjáig ellene semmi újabb betáblázás nem történt. 78. §. A fél, vagy engedményes, vagy megha­talmazott igazolványai és elismervényeik az igaz­gat­ósági ülésnek bemutattatván, s a nyilvántartó által könyveztetvén, a bekeblezett kötvény mellé csatoltatnak. XIII. Fejezet: A kibocsátott értékpapírok értéke­sítés végetti átadása. 79. §. A­ki a részére kibocsátott értékpapíro­kat az intézet által kívánja pénzzé tétetni, azokat a pénzügyi osztály igazgatójának adja át, ki az alapszabályok 150-ik §-a értelmében az illető fél számára lapot nyit, melyre a megbízási feltételek bejegyeztetnek, vagy pedig az ügyrend 60. §-a szerint jár el. Minden esetben pedig az átvett ér­tékpapírokról két térítvényt dilit ki, mely az át­vett értékpapírok fajait, értékét és mennyiségét, valamint azon feltételeket is, melyekhez a fél az intéz­­et általi értékesítést netalán köti, pontosan kitünteti. Mindkét térítvény az illető fél által is aláírat­ván, az egyik példány nála marad, a másik pél­dányt pedig az iktató­hivatalba viszi, honnan a beiktatás után az elnökséghez, innen pedig az illető osztályhoz áttételi­­. (Folytatása következik.) Hivatalos értesítések kivonata A („S-ny“ ápr. 12. számából.) Árverés : Barsm. Léva, ingatlanok, ápr. 24. v. 10 ó.; Torontálm. Csenge, nemesi birtok, máj. 29. d. e. 9 ó.; Szabolcsin. Kállósemjén, lak, kert, épületek, szárazmalom, cselédlakás, szán­tói, kaszáló, erdő, máj. 28.; Szathmárm. Ombod, úrbéres birtok, máj. 28. d. e. 10 ó.; Bereghm. Munkács, házastelek, máj. 28. d. e. 10 ó.; Makó, ház, jan. 9.; Szeged, ingatlanok, máj. 9. r. 9 ó.; Gödöllő, ház, udvar, kert, külsőségek, ápr. 30- r. 10 ó.; Bereghm. Vámi, szántóföldek, házastelek, jan 21. r. 9 ó. Árlejtés: Kalocsa, Miskefalu mellett, a Vajasfokon szükségelt hid felépitése, april 23. r. 9 ó. Felhívás : Újbánya tszke elé, Trauer Ter. szül. Helvich, Helvich Kál. Hol­rich Már. egy év alatt, Liptóm. tszóki tkönyi osztályánál, néh. Pongrácz Józs. hitelezői, máj. 4. r. 9 ó.; Liptóm. tszéke elé, Koricsánszky Pét. jan. 3. oct. 2. és jövő 1864 évi jan. 9 . Pest, városi tszék elé, Sikárd Domokos, Jäger testvérek, Pes Márt., Kronig Máty., Krösbacher Ján., Kohle Miki., Külniger Domina, Röck Gásp., Abbiati Márt., Dünó Ján., Bröck testv., Storch Wenz., Rautner Ján., Oberer Ján., Dietz és Wágner, az Ebersdorfi gyár, Steiner Józs., Götz Tér., Mairhoffer Józs., Schwartzman Józs., Schneider lg., Metzner Józs., Tortara és társ., Primaveti Kár. , Ant., Nittel Lip., Zamboni és Vietti, Fauszer Ján., Hartmuth Józs., Kratzerj Fer., Hannekam Christ., Sehoedl Lip., Kroy Fer., Primaveti Ant., Strasser és Haller, Heller Józs., Weisz Józs., Grim­bold Ján., Tettamanti Aur., Folinus Ján. máj. 30. r. 9 ó. Idézés : Pozsony, kir.fátszék elé, Otten­­reiter Józs., máj. 19. r. 10 ó.

Next