A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)
1863-04-30 / 98. szám
Bécs, ápr. 28. (A porosz király visszavonulása.)Az „Univ. Korr.“ berlini levelezője irja, hogy a porosz királyi családban azon kezdenek gondolkodni, hogyan lehetne a királynak a kormánytól visszavonulnia, miután rendes lemondást nem akarnak. Az angol közel rokonok tanácsára interregnumot javasolnak a korona herczeg alatt. Berlin, ápr. 26. (A conservativ tábor; a fölzaklatott szabadelvű bouijsgeoisie ; Bismark bel- és külpolitikája.) A kormánykörökben lévő conservativ tábort — mint a „Presse“nek írják — sokkal inkább megzavarták a riadó hírek, mint fegyelmezett pártnál szabad, mely vezetője szavára hallgat. Már látják, Olasz- Svéd- Lengyelország és Dánia Napoleon Lajossal szövetkezve mint rohannak az országba, a Rajnát veszedelemben lévőnek nyilvánítják s a német patriotismust fölhívják, hogy helyt álljon Poroszországért. Emellett s ez jellemző, föllázadak Bismark politikája ellen, ki oly hatalommal vetkezik, mely szükség esetén 30000 embert ud síkra állítani, mig Angolország Északkában lesz elfoglalva s a többi Európa kara porosz ellen. Mig e táborban ilynyitörténnek, a szabadelvű bourgeosse véleményt mond a jelen kormányrolyilvánosan azt mondják, hogy a nap, sz hadsereg és a nemesség soraiból sodik Jenát érnek meg. Porosz örödésére a szerencse napja leend. z elkeseredettség foka. A kammegelégedve, miért nem kívánta rálytól Bismark elbocsáttatását; amellett, hogy Bismark erősen ül Sok jel mutat arra, hogy azon sz.egyenlitési kísérletek az ábrándok toznak, melyekkel a dipl. alkudozáso.szóra kívánták nyújtani. Sem Bécsben, sem Párisban nem bíznak Bismark jó szolgálatában s orosz concessiók helyett a lengyelek javára porosz concessiókat várnak a szövetkezett udvarok számára. A franczia határról, ápr. 26. (A franczia császárnő, ki nagy barátja a lengyeleknek, — mint a „Köln. Ztg.“-nak írják, most a mérsékelt politika mellett nyilatkozik. Walewski grófot figyelmeztette azon veszélyre, mely a császárra háramlanék e háborúból. Ha Sz.Pétervárt is igy gondolkodnak, Gorcsakoff hgnek keddre várt válasza nem lesz oly visszautasító, mint elején hivék. A csatatér eseményei a mellett szólnak, hogy jó lesz Oroszországnak szerényen lépnie föl. A fölkeléstől függ, mire fogja Európa s különösen Francziaország magát határozni. Turin, april 23. (Mazzini Turinban volt.) A „Don. Zig“ írja : Azt beszélik, hogy a múlt hét első napjaiban Turinban volt . Mazzini. Többen állítják, hogy a St. Carlo terén és Via di Po-n látták őt. Pártjának terveiről még folyvást sok mindenfélét beszélnek, de nehéz a sok merőben ellentétes hit közöl kiszemelni,hogy mi az igaz. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen párt egy idő óta nagyon mozog, amiből azt következtetni, hogy valamihez készül. Páris, april. (Az orosz válasz: Ausztria kibékitése Olaszországgal; a törv. test ülésszakának meghosszabbítása; Solferino.)Az orosz válaszsürgönyt holnapra várják ; Montebello hg jelentése szerint nagyon udvarias leend. — A császár komolyan gondolkodik, hogy Ausztriát kibékítse Olaszországgal. Grammonthg erre nézve utasításokat kapott. — Nem bizonyos még, a törv. test ülésszakát máj. 9-ig vagy 16-ig fogják-e elnapolni; az utóbbi esetben a választások máj. 31-én vagy jan. 7-én történnek. — A császár Cherbourgba menend, hogy a Solferino nevű pánczélhajónak vizrebocsátását megtekintse. London, ápr. 25. (Harcz és háború !) A mindig jól értesült „Manchester Guardian “-ban olvassuk: „Noha el nem ismerhető, hogy a parlamenti tagok valami nagyon tartanak az európai béke megbomlásától Lengyelország miatt, mégis igen sok okos ember van, kik nagy fontosságot tulajdonítanak a svéd fegyverkezések hírének s meg vannak győződve, hogy ha Napóleon jó ürügyet talál arra, hogy Poroszország magát az orosz javára kompromittálja, azonnal kész a háborút koczkáztatni. Ha ez bekövetkezik, a keleti tenger és a Rajna tartományok lesznek a hadműködés szinhelye. Finnland fölkel Oroszország ellen , Lengyelország fegyvert kap és lőszert, Danzigot és Königsberget, melyek nem tartoznak a német szövetségi területhez, elfoglalják. E terv kivitele csupán Poroszország politikájától függ. Ha Poroszország visszatarthatja királyát és minisztériumát, hogy tettleg lépjen föl Oroszország mellett, a franczia császárnak nem lesz ürügye a föllépésre; de mihelyt Poroszország síkra száll orosz érdekben, a franczia elfoglalja a rajnahatárt. Táviratok. Berlin, ápr. 28. A mai „Nat. 7.“ Kopenhágából egy levelet közöl, mely állítólag jól értesült forrásból azt állítja, hogy az összes dán hadihajók activitásba fognának helyeztetni. A „Bér. Alig. Zig“ szerint pedig hire terjed, hogy a dán hadsereg mozgósittatni fog. Páris, ápr. 27. A „Moniteur“ jelenti : Napóleon hg s Klotild hgnő vasárnap este Egyiptomba s Palaestinába utaztak. Turin, ápr. 27. A képviselőkamrában több interpellatio történt a déli fölkelők utóbbi invasiói iránt, melyek állitólag a római területről, Máltából s Marseilleből indultak ki. A belügyminiszter mondá, hogy a kormány értesülvén a fölkelőcsapatok szervezéséről, melyek nápolyi reactionariusokból s különféle nemzetbeli önkénytesekből állanak, a fenyegetett helyek hatóságait erélyesen utasította , hogy ügyeljenek; továbbá, Sicilia, Calabria s Gaeta vizeire czirkálás végett hajókat küldött ki. Azon csapatok kisebb része Civitaducale mellett betört, a nagyobb rész még nem érkezett meg. A római helységekben 200 ratio rendeltetett meg számukra. A kormány megkettőzteti diplomatiai fáradozását, hogy új expeditiókat meggátoljon. Konstantinápoly, ápril 27. A Beirut és Damaskus közt elkészített után kocsi-posta állíttatott, mely a két város közt 12 óra alatt közlekedik. A bank engedményesei a Portának ajánlatot tettek, az utolsó kölcsön 6—10 millióval való fölemelése iránt. A szultán tegnap keresztülment Dardanellákon, s ma Gallipoliban van. Újdonságok, Pest, april 29. A „Sürgönyében a következő igazítást olvassuk: Azon, közelebb említett megtisztelésre vonatkozólag, mely egy itteni magyar családbeli kitűnő műveltségű fiatal hölgynek a császári udvarhoz történt felhivatását illeti, a következő módositó körülményekről értesülünk : az illető kisasszony nem Kendelényi, hanem Mendelényi váltófeltörvényszéki tanácsos ur leánya Emma, ki nem a koronaherczeg, ha nem egyenesen Császárné ő Felségéhez neveztetett ki udvari komornának avégből, hogy ő Felsége, ki jelenleg Homoky theresianumi tanártól vesz leczkéket a magyar nyelvben, azt körében egy miveit magyar hölgygyel gyakorolhassa. = Megtiszteltetés. A nagykállói kaszinó tagjai Pákh Albertet, a „V. U.“ érdemteljes szerkesztőjét, jelen szerkesztői jutaloméve alkalmára értékes aranytollal tisztelték meg. E toll f. hó 27 én adatott át a hosszas idő óta betegeskedő szerkesztőnek. — Felszólítás. Tisztelettel kérem mindazokat, kik Vörösmarty valamely meg nem jelent költői vagy prózai műve birtokában vannak, szíveskedjenek azt hozzám lemásoltatás végett, legfeljebb egy hónap alatt beküldeni. (Sándor utcza 17. sz. Az eredeti kézirat egy hét alatt pontosan visszaszolgáltatik. E kérés sikerét az özvegy és árvák nevében s érdekében annál biztosabban vagyok bátor remélni, mert már többen kéretlenül is a legnagyobb szívességgel fölajánlák a birtokukban levő kéziratokat. — Pest april 24. 1863. Gyulai Pál. Simonffy Kálmán, kedvelt dalszerzőnk „Dalvirágaira“ május 15-ig még folyvást elő lehet fizetni, két írtjával. Bolti ár —három fő leend. = Magyar zene Oroszországban. Balázs Kálmán debreczeni népzenetársasága már elutazott Oroszországba; az orosz vállalkozó részekre három hóra 4000 rubelt, s azontúl, ha a vállalat sikerül, két hóra 3000 rubelt, étkezést, szállást s az útiköltség felének megtérítését ajánlotta. A képzőművészeti társulat f. hó 25-én tartott igazgatósági ülésében a társulati műcsarnok s társalgási kör házigazdájául Rosty Pál ur választatott meg. A pénztárnoki számadásokat vizsgáló bizottmány azon jelentése, miszerint e számadások legjobb rendben találtattak, Pietsch Gyula társulati pénztárnok iránt köszönetre indítá a választmányt, de a társulati volt titkár irányában fenforgó követelések törvény utján behajtatni rendeltettek el, miután e követeléseket kiegyenlitni több rendbeli felszólításokra is mindeddig elmulasztotta. A ligás festész társulat ezüst emléklapját küldvén meg e társulatnak, de az azt kísérő levelében oly kitételek fordulván elő , melyekből, valami tévedés is látszik lenni a dologban, kellő felvilágosítással együtt e társulat albuma annak viszonajándékul megküldetni határoztatott. Végre a magyar művészek körlevéllel értesittetnek hogy a társulati műcsarnokba már mindennap folyvást adhatnak be müveket. Uj könyvkereskedés, Demjén és Sebes urak, körlevéllel értesítenek, hogy Pesten az egyetem utczai takarékpénztár épületben, felsőbb engedély alapján, a fentebbi ez év alatt könyvkereskedést nyitottak, és legfőbb törekvésük lesz, az irodalombarátokat kívánságaik pontos és gyors teljesítése által lehetőleg kielégíteni s könyvkereskedésük irányában állandóan megnyerni. ** Sajtóper. A „Wien.Depeschen“ czimü lap szerkesztője Kravani Ágoston sajtóperbe idéztetvén, mint a császári ház egyik tagjának megsértője, az első bíróság által egészen felmentetett e vád alól; de az államügyész felebbezése folytán az orsz. főtörvényszék a vádat alaposnak találta, s a vádlottat két havi fogságra ítélte el. Vádlott a legfsemmisítő törvényszékhez felebbezte ügyét, de a kimondott ítélet ott minden pontjában helyben hagyatott. ** Shakespeare-ünnep. Londonból írják, hogy Angolországban azon eszmével foglalkoznak, miszerint jövő évben ápril 23-a mint „legnagyobb halottjának“ 300-dos évfordulója nemzeti ünnepélylyel tartassék meg, mely ünnepélyben bizonyára más nemzetek is részt fognának venni. ** Hogyan rajzolja a „Punsch“ az orosz amnestiát. Legközelebbi számában egy medve a főalak, melyet Polonia puskatussal dönget. A medve jobb első lábával orczáját védi, a balban egy czédulát tart, melyen e szó „amnestia“ olvasható. A kép alá ez van írva : „Igaz, hogy porrá égettem házadat, lemészároltam gyermekeidet, de ne üss már tovább, és én megbocsátok neked.“ A távolból három hatalmasság nézi a jelenetet, a negyedik pedig kutya alakjában odébb somfordál. A „Charivari“ a diplomatiát lerajzolta, amint tekenősbékán siet Lengyelország segítségére. ** A lengyel sebesültek segítésére adakozásokat gyűjthetni engedélyt kapott Prágában a „Nar. Listy“ szerkesztősége. Az ily engedélyt bizonyára más szerkesztőségek is örömest vennék. — Jegyzéke az első magyar általános biztositó társasághoz 1863-ik évi ápr. 22-től 28-ig bejelentett tetemesebb tűzi károknak : Aszód Pestmegye 43; Cserépfalva 1, Borsodmegye 48; Esztergom, Esztergommegye 6 ; Ebeczk Nógrádmegye 29; Nézsa, Nógrádmegye 60; Pobedin, Nyitramegye 11; Trencsén, Trencsénmegye 10 ház. Székely-pogácsa. A jóízű magyaros sütemények kedvelőit figyelmeztetjük, hogy egy idő óta, egy nálunk még eddigelé ismeretlen sütemény vonja magára a figyelmet, mely, egy Pesten lakó, erdélyi derék magyar gazdasszony kezeiből a piaczra került. Ez az u. n. székelypogácsa, eredeti alakjában és ízletes tulajdonságaival. Ajánljuk pesti háztartásaink figyelmébe. Kapható, különféle árakon, Pesten , Kurz József ur fűszerkereskedésében (Kigyó-utczában a párisi csarnok által ellenében). Smiedt József ur füszerkereskedésében, (Uri-utcza és baráttér sarkán) és Molnár János ur füszerkereskedésében (a városház téren). — Megrendelések posta utján is pontosan teljesittetnek. • % Negyven éves tagositási pör. Nógrádmegyei Fülek város tagositási pere, mely a volt földesurak és volt jobbágyok között 40 évig folyt, i. h. 17-én barátságos egyezség utján befejeztetett. A volt úrbéresek egy házhely után 4 hold legelőt és 4 hold erdőt kaptak, a felesleg valtsága egy harmad, az irtvány váltsága pedig két harmadrészben állapíttatott meg. A helybeli zárda, mint Fülek plébániája a volt földesuraság és a volt úrbéresek hozzájárulása által egy házhellyel adományoztatott. Faiskolára 1 hold adatott. A volt földesurak áldozatkészsége mellett, nagy befolyással volt az egyesség létesítésére Kéczely István és Oroszi János urak magatartása, kik, úrbéri potiorok, tagjaikat épen oly helyiségen választották, melynek elfogadásától az egyesseg sikere függoit. Ezen egyezseg nagy vidékre jó hatással leend, s a tagositási ügynek elismerésre méltó szolgálatot tettek mindazok, kik azon egyezségnek tényezői voltak. Ezen tagosítási kérdéssel szomorú apropóként jön érintkezésbe Folkusházy József urnak, a megyebeli ügyvédek Nesztorának halála, ki fiatal korában mint a Bechtold család ügyvéde indította meg e pert, s ép a kiegyezkedés aláírásának napján fejezte be közbecsüléssel megfutott földi pályáját. ** Régi pénzek. Biharmegye Rév helységéből írják a „P. N.-nak, hogy az ottani erdőben közelebbről két leány füvet, gyökeret szedvén, egy kőszirtes helyen egyiknek haja a vadszeder indáiban megakadt; haját bontogatva a földre nézett, s ime ott egy tört kőszirt felett, domboldalban nehány db aranyat látott csillámlani, melyeket fölszedvén társával megosztó. Az eseménynek hire futamodván, a falubeliek közül többen kimentek, s az illető helyen ásni kezdettek, és csakugyan találtak is vagy 22 db aranyat és több értékes csatát. Az aranyok Szent László képére vannak verve, s többnyire Miksa és Rudolf királyéi 1563, 1567, 1570, 1593, 1594, és 1597-ből. A további ásásokat I. hó 24-kén a földesuraság letiltotta, maga akarván azt rendszeresen folytatni, a nemzeti múzeum érdekében. = Zemplén megyében e napokban több helyen házmotozások történtek, nevezetesen Komáromy József — Dercsényi Kálmán*,— Szabó Zsigmond — és Bujanovics Frigyesnél, — ez utóbbit testvére Rudolf helyett motozták meg; — mint tudjuk, sehol semminemű kompromittáló iratot vagy tárgyat nem találtak. Ásatások Erdélyben. A Szamos-téren, Csicsó-Keresztur és Alsó-Ilosva között — írja a „K. K.“ — néhány év előtt a régiségbúvár Torma Károly egy római castrum nyomaira akadt, és ott saját költségén nem csekély áldozattal ásatásokat tétetett, s sok érdekes római régiségeket, feliratokat, szobor darabokat, pénzeket stb. fedezett föl, melyek ezen még homályosan ismert előkorára honunknak nem csekély történeti becsesei bírnak; főképen a múlt tavasszal tett ásatások kiválóan eredményeseknek mutatkoztak, s hogy ezen ásatások nagyobb mérvben folytattassanak, hogy az ott föld keblében rejlő történeti kincseket fölfedezhessék, gr. Mikó Imre érdeklődvén, több régiség-baráttal egyesülten jelentékeny pénzsegélylyel járultak az Ilosvánál megkezdett ásatások folytatására, mely munkálat Torma Károly szakértő vezetése alatt nemsokára kezdetét veendi. szegény asszony minden vagyona. A „Felv. m. közlöny“ irja: B.-Gyarmaton a legutóbbi adóbehajtás alkalmával, egy szegény asszony adójába egy kis gyermeket hozott be, előadván, hogy egyebe nincs. ** füzesetek. Cserépfaluban, Eger vidékén f. h. 19-én 42 ház, Esztergomban f. h. 21-én 5 ház égett le; Tornyán peegy kisasszony krinolinja gyűlt meg, de — mint az „Arad“ irja, — részint az alsóruhák, részint a gyors segély, elháryták a további veszélyt. Nemzeti színház. April 30-án van kitűzve: „A menekültek.“ Dráma 5 felv. Budai népszínház. April 30-án van kitűzve: „Az idegesek. Vígjáték 3 felv. Tulajdonos kiadó és főmunkatárs: Jókai Mór, Ideigl. felelős szerkesztő: Urházy György. Pest, 1863. Nyomatott Finich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. — Barátok tere 7-dik szám. Lakások Bal.-Füreden a tórái szép kilátással. A Horváth-házban mint más években, úgy ez idei fürdő-idény alatt is külön, két vagy több szoba s teremből álló lakosztályok úgy mint egyes szobák a Balatonral gyönyörű kilátással, lehető jutányos áron kaphatók. Megrendelések alulirt által mindenkor elfogadtatnak. 1412—6 B.-Füred, april hóban 1863. Kugler János. Pr. Veszprém — Balaton-Püred. Kociánovich közkedvelt Fogfájás ellen mint leghathatósabb gyógyszer, mely nemcsak a fogat széiti, éz egészségesen fentartja, és minen bajtól, különösen a kellemetlen fájásoktól tökéletesen megóvja, sőt gyakran a fájdalmat egyszerű használatása után is megszünteti. E fogpor nagy kelendősége biztosít mindenkit a számtalan élő bizonyítványokról. Adagja 50 ujkr. A fogporhoz ajánltatnak még borz szőrből készített franczia fogkefék, melynek szőre soha ki nem hull, és ha netalán lekopta előtt az mégis kihullana, uj fogkefével becseréltetik. Ara szinte 50 ujkr. „Gutta percha fogpép“ az odvas fogak kitöltésére, adagja, mely többszöri használatra elegendő, 30 ujkr. ; — megjegyzendő, hogy ezen pépet mindenki maga legegyszerűbben illesztheti a fogba. 1244—4 Kapható Gyöngyösön a nagytemplom átellenében az „Őrangyal“noz czimzett gyógyszertárban; Egerben az irgalmas szerzet gyógytárában, Veszély J. gyógyszerésznél; Miskolczon egyedül Csáti Szabó és Balogh T. gyógyszerészeknél; Kaszán Fröhlich Károlynál; Pesten Mosch és társa illatárusnál, és Neumann J. hatvani utczában a „kék sashoz” czimzett boltjában. Titkos 9812—* betegségek és idült, súlyos utóbajai ellen, több évi tapasztalás s a világhírű Ricord (egykori párisi tanárának) tanmódja után, siker biztosítása mellett rendel Sugár orvostudor. Lakása : fürdő-utcza 3-dik szám, a József-tér sarkán. — Elfogad naponkint 11 órától 1-ig. Megkereshető levél által is. HIRDETÉSEK. EMICH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában Pesten Barátok tere 7-dik szám 1-ső emelet) épen most jelent meg s általa minden hiteles könyvárusnál (Bécsben Hoffmann és Ludwig könyvkereskedésében, Wieden, Hauptstrasse Nr. 15.) kapható . • A magyar birodalom természeti viszonyainak A Magyar Tudom. Akadémia megbízásából készítette Hunfalvy János, a Magy. Tud. Akadémia levelező, a Természettudományi társulat rendes tagja Első kötet első füzete. Ára, előfizetvén egyszersmind az utolsó füzetre, 2 frt, különben egy-egy füzet 1 forint A munkát, melynek czime: „A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása,a szerző a Magyar Tud. Akadémia megbízásából irta. A kéziratot az Akadémia Stoczek József rendes, és Szabó József levelező tagoknak adta ki véleményes jelentés végett. Stoczek József ur többi között ekkép nyilatkozott róla : A munka benyujtott részében „Magyarország földirati fekvése, nagysága, vízszintes és függőleges tagosulata kitűnő szorgalommal összegyűjtött régiebb és újabb adatok nyomán, rendszeresen, folyékony és jó magyarságu nyelven adatik elő. . . A szerző kétségbevonhatlan szakavatottsága s buzgalom teljes törekvése az egész munka folytán igen észrevehetően nyilvánulván, azon benyomást gyakorolja az olvasóra, hogy az kitűzött feladatának kitelhetőleg megfelelt. ... Örömömre szolgál azt, mint igen kitűnő munkát, mely irodalmunknak maradandó diszt ígérkezik kölcsönözni, a Magy. Tud. Akadémiának legmelegebben ajánlhatni." Szabó József ur pedig ezeket mondja illető jelentésében: „Az áttekintés alá bocsátott kéziratban foglaltakra nézve csak helyeslésemet mondhatom, mert abban hazánk természeti viszonyainak felderítésére irányzott vizsgálatok eddigi eredményei nagy szorgalommal és kritikai tapintattal vannak összegyűjtve, s rendzeresen feldolgozva, úgy, hogy hazánk természettudományi leirása a földirati tudomány jelen színvonalára van emelve. A használt források és segédeszközök mellett, melyeket kimenőleg használt fel, jelentékeny előny az, hogy szerző az ország legkülönfélébb tájait maga beutazta, mert az által tetemesen van könnyítve a roppant adathalmaz individualizált tárgyalása. . . Mindent összevéve H. J. úr munkáját, melyet ő szerényen kísérletnek nevez, a d • Szülnünk kell, mint olyat, mely geographiai literatuánkban korszakot alkot, s igy a kinyomatásra teljes meggyőződéssel ajánlom.“ A munka két részből áll: az első részben a magyar korona egész területének, tehát a szoros értelemben vett Magyarország, Erdély, Horvát- Szlavonországok, katonai Végvidék és Dalmátország fekvési, kiterjedési, hegyaszi, földtani és vízrajzi viszonyai ;a második részben a magyar birodalom meteorológiai, növényzeti és állattani viszonyai adatnak elő. Az első rész különösen a következő szakaszokra oszlik : I. Szakasz: A magyar birodalom földirati fekvése, nagysága és vízszintes tagosulata; II. Szakasz: A magyar birodalom függőleges, vagyis magassági tagosulata (Oreographia); III. Szakasz: A magyar birodalom földtani viszonyainak általános vázlata, a nevezetesb ásványok elterjedése, a földrengések . IV. Szakasz: A magyar birodalom vízrajzi viszonyai (Hydrographia.) Az egész munka legfontosabb s legbővebb szakasza az, melyben a birodalom oreographiai viszonyai tárgyaltatnak. Szerző az ország összes hegységeit rendszeresen csoportosítva mind alakzatukat és tagosulásukat, mind magassági, mind végre földtani viszonyaikat részletesen adja elő s ekkép hazánk domborzati viszonyait kimeritőleg tárgyalja. — Nemcsak a régiebb és újabb önálló és gyűjteményes munkákban meg folyóiratokban található adatokat gyűjtötte össze és dolgozta fel, hanem a cs. kir. katonai földirati intézet s a magyarországi építészeti hivatal t. cz. igazgatóságaitól is sok becses adatot nyert, melyek eddig sehol sem voltak még közzétéve. Csak igy állíthatta egybe a magyar korona területén eddig tett fekvési meghatározásokat, melyek száma több mint 2000, a magasságméréseket, melyek összes száma körülbelül 10,000. Hogy az irodalmunkban nagy hézagot pótló munkát minden művelt magyar ember könnyen megszerezhesse, tíz ívnyi füzetekben jelenik az meg. Az egész munka 8—9 füzetet fog tenni, s egy-egy füzet ára 1 frt. A második füzet 1. évi májusban, a többi füzetek pedig legfeljebb két havi időközökben fognak megjelenni. __________ Történeti regény. irta König Tivadar. Fordította Rajkay F. J. Három kötet, fűzve : 3 frt 60 kr o. é. Örökké kell csodálnunk Kálvint, aki erős, hatalmas lelkületénél fogva szigorú lelkiismeretességgel, hajlíthatlan akarattal és vaskövetkezetességgel szentelte földi pályáját vallásos tanainak, — életének minden pillanatában igazolta jelszavát : „Prompte et sincere!“ —egyköztársaság erkölcsbirájává s törvényhozójává emelkedett fel, és végre népének hit apostola jön. Korának nagy vitakérdései közt egy sem volt, melyet nem vizsgált volna meg. Mindenbe behatolt rendszeres felfogási tehetségével minden szó, mely ajkairól lepergett, egy-egy nyomatékos mondat vala, és hóditott. Mint tökéletes hadvezér mindig ura maradt a mozgalomnak, a véletlenre semmit se bizott és a legkétesebb helyzetekből is diadallal hatolt ki. Óriási lelke még a test gyöngeségeit és nehéz betegségeket is legyőzé. Ugyanazon vas szigora, melyet mint erkölcsbiró s politikai törvényhozó gyakorolt mások ellen, alkalmazá önmaga irányában is. Mint tábornok jelölé ki katonáinak aczélt és élükön, egyenes irányban tartott feléje, szigorún büntetvén azt, a ki jobbra vagy balra akart térni. Idejekorán ismervén meg, hogy vállalta világtörténelmi küldetés nehezül, bámulatos feláldozással szentelé magát ennek. így élte és halt meg, mint tanainak hű bajnoka, mint végzetteljes korszakának első szellemi hőse ! E jeles regény minden apró részleteiben lelkiismeretes hűséggel tükrözi vissza a nagy reform a t ojtettekben s eredményben gazdag életét, és a magyar olvasóközönségnek is bizonyára igen kedvesen fogadott olvasmánya leend. A PICKWICK KLUB hátrahagyott iratai melyek a klub levelező tagjainak észleleteit, veszélyeit, utazásait, kalandjait és vidor élményeit hű leírásokban tartalmazzák. Angolul irta Dickens Károly (Boz.) Ara a 4 kötetnek 4 frt o. é. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. Drámai költemény. Irta Második, tetemesen javított kiadás. Nagy 8adrét, legdíszesebb kiállításban, fűzve : 1 frt 80 kr. A politikai gazdaság kézikönyve. Baudrillart Henrik franczia mű e nyomán kidolgozta Keleti Károly. Nagy 8-adrét, X. és 419 lap, ára 13 frt S0 kr. Keleti Károly ur előszavából a következőket idézzük: „Baudrillart Henrik az európai hirü nemzetgazda, Chevalier Mihály tanítványa s ennek ajánlata folytán hivatott meg 1852-ben a Collége de France nemzetgazdasági tanszékére, ő egyszersmind főszerkesztője a „ Journ. des Economistes“ czimü nemzetgazdasági szaklapnak. Hogy tanári minőségében feladatának lelkiismeretesen megfelelhessen, műve előszavában tett saját vallomása szerint, át kelle tanulna mindazon kérdéseket, melyeket ily tanfolyam magában foglal s mindig újra visszatérnie e tudomány alapeszméihez, mert meg vala győződve, hogy csak az elemek biztos útján haladhat sikerrel ily fontos tudomány előadásában. Ez alapeszmék, ez elemek vannak lerakva Baudrillart „Manuel dr Économie politique“ czimü müvében s ő meg is említi előszavában, hogy bátran igy czimezheti vala könyvét: „A politikai gazdaság alapeszméi,“ ha attól nem tart, hogy e czim által visszariasztja a közönség azon részét, mely igényteljes czimektől irtózik ; hogy pedig a könyvében foglalt tanok biztosabban jussanak rendeltetésük helyére, inkább a „kézikönyv“ szerény czimét választó. Ugyané czimet és ugyanez indokból tartottam meg magam is, midőn a franczia mű alapul vételével hason szellemű és irányú, bár némikép változtatott tartalmú művei iparkodtam hazai tudományos irodalmunk gyarapításához járulni. A „kézikönyv“ czímet különben igazolja az anyag rendszeres beosztása és a fogalmak szabatos meghatározása, és valamint a franczia szerző azon iparkodott, hogy belőle egy alapos kérdés se maradjon el, és minden fontosabb állítást egy-egy kitűnő nemzetgazda tekintélye támogasson, így magam is törekedtem, hogy amivel egyik-másik fejezetet megtoldtam, vagy ahol újat állítottam, azt szintén tekintélyes nemzetgazdászok tanával és állításával be tudjam bizonyítani. Miután pedig a hiresebb angol és franczia források már Baudrillart által valának felhasználva, többnyire csak a német, nem kevésbé hires nemzetgazdák munkáira szorítkoztam, melyek a franczia szerző előtt nagyobbrészt ismeretlenek valának, s innen magyarázható, hogy Nebenius, Rau, Hoffmann, List, Roscher, Kautz és mások nevei többször előfordulnak, noha a franczia eredetiben, List kivételével nem találtatnak.“ stb. tás Baumeister. Rövid alapos ittmuta a szarvasmarhatenésztés üzletéhez , mezei gazdák, sarvasmarha-tenyésztők , baromi ovosok, tinó-borju-intézetekrel felügylök stb számára. Fordította Virág József 1 frt. Bujánovics Ede. A haszonbérrendszerről, vagy mily körülmények közt hasznosabb Magyarországban a haszonbér a tulajdonkezelésnél ? S melyik haszonbéri rendszer volna honi viszonyaink között legczélszerübb ? A magyar gazd egyes, által koszoruzott pályaműn. 70 kr. Guénon Ferencz. A tehenek tejelésének küljelei, melyek szerint a tejelés nemcsak minősége s mennyisége, hanem a tehén borjas állapot alatti tejelbetése is megítélhető. Megbövitve a tenyésztés némely elveivel, tejkezeléssel és sajtkészitéssel Vattay János által írt, 40 kr. Balásházy János. A pinczegazdászatról , borkereskedésről, vagyis a magyar- s erdélyországi boroknak sajátságaihoz alkalmazott kezeléséről, a magyarországi borkereskedés hajdan és jelenkori viszonyairól. Kilencz évi több ezer hordó különféle borokra való felügyelési tapasztalataiból, az irodalmi termékek figyelembe vételével 1 frt Greguss Gyula. Közönséges természettan a miveit rendek szükségeihez alkalmazva. Magyar hölgyek dijával az Akadémia által jutalmazott pályamunka, 98 fametszettel. 1 frt. 60 kr. A juh, annak fajai, betegségei gyógymód, orvos- és óvszerek, tanányozás, gyap és gyapkezelés. Legjobb angol források után, szövegbe nyomott remek fametszvénynyel 4 frt. Hamm V. Földmivelési vegytan , földisme s trágyatudomány katekizmusa. Hasznos kézikönyv mezei gazdák, tanítók és iskolák számára. Magyarositó Bajnok. Antal, h. gyógyszerész. 70 kr. Karvasy Ágost. Népszerű népgazdaságtan. A mivel a rendek szükségeihez alkalmazva. Magyar hölgyek dijával az Akadémia által tlalmazott pályaműnk^ 2 frt.