A Hon, 1863. április (1. évfolyam, 74-98. szám)

1863-04-30 / 98. szám

Bécs, ápr. 28. (A porosz király visszavonulása.)­Az „Univ. Korr.“ berlini levelezője irja, hogy a porosz királyi családban azon kezdenek gondolkodni, hogyan lehetne a királynak a kormánytól visszavonulnia, miután rendes lemondást nem akarnak. Az angol közel rokonok tanácsára interregnumot javasolnak a korona herczeg alatt. Berlin, ápr. 26. (A­­ conservativ t­á­b­o­r; a fölzaklatott szabadelvű bouijsgeoisie ; Bis­m­ark b­el- é­s külpo­litikája.) A kormánykörökben lévő conser­vativ tábort — mint a „Presse“nek írják — sok­kal inkább megzavarták a riadó hírek, mint fe­gyelmezett pártnál szabad, mely vezetője sza­vára hallgat. Már látják, Olasz- Svéd- Len­gyelország és Dánia Napoleon Lajossal szövet­kezve mint rohannak az országba, a Rajnát ve­szedelemben lévőnek nyilvánítják s a német patriotismust fölhívják, hogy helyt álljon Po­roszországért. Emellett s ez jellemző, föllázad­­ak Bismark politikája ellen, ki oly hatalommal­­ vetkezik, mely szükség esetén 30000 embert ud síkra állítani, mig Angolország Észak­­­kában lesz elfoglalva s a többi Európa kar­­a porosz ellen. Mig e táborban ily­nyi­­történnek, a szabadelvű bourgeosse véleményt mond a jelen kormány­rol­­­yilvánosan azt mondják, hogy a nap, sz hadsereg és a nemesség soraiból sodik Jenát érnek meg. Porosz ör­­ödésére a szerencse napja leend. z elkeseredettség foka. A kam­­megelégedve, miért nem kívánta rálytól Bismark elbocsáttatását; amellett, hogy Bismark erősen ül Sok jel mutat arra, hogy azon sz.­­egyenlitési kísérletek az ábrándok­­ toznak, melyekkel a dipl. alkudozáso­­.szóra kívánták nyújtani. Sem Bécsben, sem Párisban nem bíznak Bismark jó szolgála­tában s orosz concessiók helyett a lengyelek javára porosz concessiókat várnak a szövetke­zett udvarok számára. A franczia határról, ápr. 26. (A franczia császárnő,­ ki nagy barátja a lengyeleknek, — mint a „Köln. Ztg.“-nak írják, most a mérsékelt politika mellett nyilatkozik. Walewski grófot figyelmeztette azon veszélyre, mely a császárra háramlanék e háborúból. Ha Sz.­­Pétervárt is igy gondolkodnak, Gorcsakoff hgnek keddre várt válasza nem lesz oly visszautasító, mint elején hivék. A csatatér eseményei a mellett szólnak, hogy jó lesz Oroszországnak szerényen lépnie föl. A fölkeléstől függ, mire fogja Európa s különösen Francziaország magát határozni. Turin, april 23. (M­a­z­z­i­n­i Turin­­ban volt.) A „Don. Zig“ írja : Azt beszélik, hogy a múlt hét első napjaiban Turinban volt . Mazzini. Többen állítják, hogy a St. Carlo terén és Via di Po-n látták őt. Pártjának terveiről még folyvást sok mindenfélét beszélnek, de nehéz a sok merőben ellentétes hit közöl kiszemelni,hogy mi az igaz. Annyi azonban bizonyos, hogy ezen párt egy idő óta nagyon mozog, a­miből azt követ­keztetni, hogy valamihez készül. P­á­r­i­s, april. (Az orosz válasz: Ausztria kibékitése Olaszország­gal; a törv. test ülésszakának meg­hosszabbítása; Solferino.)Az orosz vá­laszsürgönyt holnapra várják ; Montebello hg je­lentése szerint nagyon udvarias leend. — A csá­szár komolyan gondolkodik, hogy Ausztriát ki­békítse Olaszországgal. Grammont­hg erre néz­ve utasításokat kapott. — Nem bizonyos még, a törv. test ülésszakát máj. 9-ig vagy 16-ig fogják-e elnapolni; az utóbbi esetben a választások máj. 31-én vagy jan. 7-én történnek. — A császár Cherbourgba menend, hogy a Solferino nevű pánczélhajónak vizrebocsátását megtekintse. London, ápr. 25. (Harcz és hábo­rú !) A mindig jól értesült­ „Manchester Guardian “-ban olvassuk: „Noha el nem ismer­hető, hogy a parlamenti tagok valami nagyon tartanak az európai béke megbomlásától Len­gyelország­ miatt, mégis igen sok okos ember van, kik nagy fontosságot tulajdonítanak a svéd fegyverkezések hírének s meg vannak győződve, hogy ha Napóleon jó ürügyet talál arra, hogy Poroszország magát az orosz javára kompromit­­tálja, azonnal kész a háborút koczkáztatni. Ha ez bekövetkezik, a keleti tenger és a Rajna tartományok lesznek a hadműködés szinhelye. Finnland fölkel Oroszország ellen , Len­gyelország fegyvert kap és lőszert, Danzigot és Königsberget, melyek nem tartoznak a német szövetségi területhez, elfoglalják. E terv kivi­tele csupán Poroszország politikájától függ. Ha Poroszország visszatarthatja királyát és minisz­tériumát, hogy tettleg lépjen föl Oroszország mellett, a franczia császárnak nem lesz ürügye a föllépésre; de mihelyt Poroszország síkra száll orosz érdekben, a franczia elfoglalja a rajna­­határt. Táviratok. Berlin, ápr. 28. A mai „Nat. 7.“ Kopenhágából egy levelet közöl, mely állítólag jól értesült forrásból azt állítja, hogy az összes dán hadihajók activitásba fognának helyeztetni. A „Bér­. Alig. Zig“ szerint pedig hire terjed, hogy a dán hadsereg mozgó­­sittatni fog. Pár­is, ápr. 27. A „Moniteur“ je­lenti : Napóleon hg s Klotild hgnő va­sárnap este Egyiptomba s Palaestinába utaztak. Turin, ápr. 27. A képviselőkamrá­­ban több interpellatio történt a déli föl­kelők utóbbi invasiói iránt, melyek álli­tólag a római területről, Máltából s Mar­­seilleből indultak ki. A belügyminiszter mondá, hogy a kormány értesülvén a fölkelőcsapatok szervezéséről, melyek nápolyi reactiona­­riusokból s különféle nemzetbeli önkény­­tesekből állanak, a fenyegetett helyek hatóságait erélyesen utasította , hogy ügyeljenek; továbbá, Sicilia, Calabria s Gaeta vizeire czirkálás végett hajókat küldött ki. Azon csapatok kisebb része Civita­­ducale mellett betört, a nagyobb rész még nem érkezett meg. A római helysé­gekben 200 ratio rendeltetett meg szá­mukra. A kormány megkettőzteti diplo­­matiai fáradozását, hogy új expeditiókat meggátoljon. Konstantinápoly, ápril 27. A Beirut és Damaskus közt elkészített után kocsi-posta állíttatott, mely a két város közt 12 óra alatt közlekedik. A bank en­gedményesei a Portának ajánlatot tettek,­­ az utolsó kölcsön 6—10 millióval való­­ fölemelése iránt. A szultán tegnap keresztülment Dardanellákon, s ma Gallipoliban van. Újdonságok, Pest, april 29. A „Sürgönyében a következő igazítást olvassuk: Azon, közelebb említett megtisz­­telésre vonatkozólag, mely egy itteni magyar családbeli kitűnő műveltségű fiatal hölgynek a császári udvarhoz történt felhivatását illeti, a következő módositó körülményekről értesülünk : az illető kisasszony nem Kendelényi, hanem Mendelényi váltófeltörvényszéki tanácsos ur leánya Emma, ki nem a koronaherczeg, ha­ nem egyenesen Császárné ő Felségéhez ne­veztetett ki udvari komornának avégből, hogy ő Felsége, ki jelenleg Homoky theresianumi ta­nártól vesz leczkéket a magyar nyelvben, azt körében egy miveit magyar hölgygyel gya­korolhassa. = Megtiszteltetés. A nagykállói kaszinó tagjai P­á­k­h Albertet, a „V. U.“ érdem­teljes szerkesztőjét, jelen szerkesztői jutaloméve alkalmára értékes aranytollal tisztelték meg. E toll f. hó 27 én adatott át a hosszas idő óta be­tegeskedő szerkesztőnek. — Felszólítás. Tisztelettel kérem mindazokat, kik Vörösmarty valamely meg nem jelent költői vagy prózai műve birtokában van­nak, szíveskedjenek azt hozzám lemásoltatás vé­gett, legfeljebb egy hónap alatt beküldeni. (Sán­­dor utcza 17. sz. Az eredeti kézirat egy hét alatt pontosan visszaszolgáltatik. E kérés sikerét az özvegy és árvák nevében s érdekében annál biz­tosabban vagyok bátor remélni, mert már töb­ben kéretlenül is a legnagyobb szívességgel föl­­ajánlák a birtokukban levő kéziratokat. — Pest april 24. 1863. Gyulai Pál.­­ Simonffy Kálmán, kedvelt dal­szerzőnk „Dalvirágaira“ május 15-ig még foly­vást elő lehet fizetni, két írtjával. Bolti ár —há­rom fő leend. = Magyar zene Oroszország­ban. Balázs Kálmán debreczeni népzenetársa­­sága már elutazott Oroszországba; az orosz vál­lalkozó részekre három hóra 4000 rubelt, s azon­túl, ha a vállalat sikerül, két hóra 3000 rubelt, étkezést, szállást s az útiköltség felének meg­térítését ajánlotta.­­ A képző­művészeti társulat f. hó 25-én tartott igazgatósági ülésében a társu­lati műcsarnok s társalgási kör házigazdájául Rosty Pál ur választatott meg. A pénztárnoki számadásokat vizsgáló bizottmány azon jelen­tése, miszerint e számadások legjobb rendben találtattak, Pietsch Gyula társulati pénztárnok iránt köszönetre indítá a választmányt, de a tár­sulati volt titkár irányában fenforgó követelé­sek törvény utján behajtatni rendeltettek el, miután­­ e követeléseket kiegyenlitni több rend­beli felszólításokra is mindeddig elmulasztotta. A ligás festész társulat ezüst emléklapját küld­­vén meg e társulatnak, de az azt kísérő levelé­ben oly kitételek fordulván elő , melyekből, va­lami tévedés is látszik lenni a dologban, kellő felvilágosítással­ együtt e társulat albuma an­nak viszonajándékul megküldetni határoztatott. Végre a magyar művészek körlevéllel értesittet­­nek hogy a társulati műcsarnokba már minden­nap folyvást adhatnak b­e müveket.­­ Uj könyvkereskedés, Demjén és Sebes urak, körlevéllel értesítenek, hogy Pesten az egyetem utczai takarékpénztár épület­ben, felsőbb engedély alapján, a fentebbi ez év alatt könyvkereskedést nyitottak, és legfőbb tö­rekvésük lesz, az irodalombarátokat kívánságaik pontos és gyors teljesítése által lehetőleg kielégí­teni s könyvkereskedésük irányában állandóan megnyerni. ** Sajtóper. A „Wien.Depeschen“ czi­­mü lap szerkesztője Kravani Ágoston sajtó­­perbe idéztetvén, mint a császári ház egyik tag­jának megsértője, az első bíróság által egészen felmentetett e vád alól; de az államüg­yész fe­­lebbezése folytán az orsz. főtör­vényszék a vádat alaposnak találta, s a vádlottat két havi fogságra ítélte el. Vádlott a legf­­semmisítő törvényszék­hez felebbezte ügyét, de a kimondott ítélet ott minden pontjában helyben hagyatott. ** Shakespeare-ünnep. Londonból írják, hogy Angolországban azon eszmével fog­lalkoznak, miszerint jövő évben ápril 23-a mint „legnagyobb halottjának“ 300-dos évfordulója nemzeti ünnepélylyel tartassék meg, mely ünne­pélyben bizonyára más nemzetek is részt fogná­nak venni. ** Hogyan raj­z­olj­a a „Punsch“ az orosz amnestiát. Legközelebbi szá­mában egy medve a főalak, melyet Polonia puskatussal dönget. A medve jobb első lábával orczáját védi, a balban egy czédulát tart, melyen e szó „amnestia“ olvasható. A kép alá ez van írva : „Igaz, hogy porrá égettem házadat, lemé­szároltam gyermekeidet, de ne üss már tovább, és én megbocsátok neked.“ A távolból három hatalmasság nézi a jelenetet, a negyedik pedig kutya alakjában odébb somfordál. A „Charivari“ a diplomatiát leraj­zolta, a­mint tekenősbékán siet Lengyelország segítségére. ** A lengyel sebesültek se­­g­í­t­é­s­é­r­e adakozásokat gyűjthetni enge­délyt kapott Prágában a „Nar. Listy“ szerkesz­tősége. Az ily engedélyt bizonyára más szerkesz­tőségek is örömest vennék. — Jegyzéke az első magyar általános biz­tositó társasághoz 1863-ik évi ápr. 22-től 28-ig bejelentett tetemesebb tűzi károknak : Aszód Pestmegye 43; Cserépfalva 1, Borsodmegye 48; Esztergom, Esztergommegye 6 ; Ebeczk Nógrád­­megye 29; Nézsa, Nógrádmegye 60; Pobedin, Nyitramegye 11; Trencsén, Trencsénmegye 10 ház. Székely-pogácsa. A jóízű magyaros sütemények kedvelőit figyelmeztetjük, hogy egy idő óta, egy nálunk még eddigelé ismeretlen sü­temény vonja magára a figyelmet, mely, egy Pesten lakó, erdélyi derék magyar gazdasszony kezeiből a piaczra került. Ez az u. n. székely­pogácsa, eredeti alakjában és ízletes tulajdon­ságaival. Ajánljuk pesti háztartásaink figyelmé­be. Kapható, különféle árakon, Pesten , Kurz József ur fűszerkereskedésében (Kigyó-utczában a párisi csarnok által ellenében). Smiedt József ur füszerkereskedésében, (Uri-utcza és baráttér sarkán) és Molnár János ur füszerkereskedésé­ben (a városház téren). — Megrendelések posta utján is pontosan teljesittetnek. • % Negyven éves tagositási pör. Nógrádmegyei Fülek város tagositási pere, mely a volt földes­urak és volt jobbágyok között 40 évig folyt, i. h. 17-én barátságos egyezség utján befejeztetett. A volt úrbéresek egy házhely után 4 hold legelőt és 4 hold erdőt kaptak, a felesleg valtsága egy harmad, az irtvány váltsága pedig két harmadrészben állapíttatott meg. A helybeli zárda, mint Fülek plébániája a volt földes­ura­ság és a volt úrbéresek hozzájárulása által egy házhel­lyel adományoztatott. Faiskolára 1 hold adatott. A volt földesurak áldozatkészsége mel­lett, nagy befolyással volt az egyesség létesítésé­re Kéczely István és Oroszi János urak maga­tartása, kik, úrbéri potiorok, tagjaikat épen oly helyiségen választották, melynek elfogadásától az egyesseg sik­ere függoit. E­zen egyezseg nagy vidékre jó hatással leend, s a tagositási ügynek elismerésre méltó szolgálatot tettek mindazok, kik azon egyezségnek tényezői voltak. Ezen ta­gosítási kérdéssel szomorú apropóként jön érint­kezésbe Folkusházy József urnak, a me­­gyebeli ügyvédek Nesztorának halála, ki fiatal korában mint a Bechtold család ügyvéde indí­totta meg e pert, s ép a kiegyezkedés aláírásá­nak napján fejezte be közbecsü­léssel megfutott földi pályáját. ** Régi pénzek. Biharmegye Rév helységéből írják a „P. N.-nak, hogy az ottani erdőben közelebbről két leány füvet, gyökeret szedvén, egy kőszirtes helyen egyiknek haja a vadszeder indáiban megakadt; haját bontogatva a földre nézett, s ime ott egy tört kőszirt felett, domboldalban nehány db aranyat látott csillám­­lani, melyeket fölszedvén társával megosztó. Az eseménynek hire futamodván, a falubeliek közül többen kimentek, s az illető helyen ásni kezdet­tek, és csakugyan találtak is vagy 22 db aranyat és több értékes csatát. Az aranyok Szent­ László képére vannak verve, s többnyire Miksa és Rudolf királyéi 1563, 1567, 1570, 1593, 1594, és 1597-ből. A további ásásokat I. hó 24-kén a földesuraság letiltotta, maga akarván azt rendszeresen folytatni, a nemzeti múze­­um érdekében. = Zemplén megyében e napok­ban több helyen házmotozások tör­téntek, nevezetesen Komáromy József — Dercsényi Kálmán*,— Szabó Zsigmond — és Bujanovics Frigyesnél, — ez utóbbit testvére Rudolf helyett motozták meg; — mint tudjuk, sehol semminemű kompromittáló iratot vagy tárgyat nem találtak.­­ Ásatások Erdélyben. A Sza­mos-téren, Csicsó-Keresztur és Alsó-Ilosva között — írja a „K. K.“ — néhány év előtt a régiség­­búvár Torma Károly egy római castrum nyo­maira akadt, és ott saját költségén nem csekély áldozattal ásatásokat tétetett, s sok érdekes ró­mai régiségeket, feliratokat, szobor darabokat, pénzeket stb. fedezett föl, melyek ezen még homályosan ismert előkorára honunknak nem csekély történeti becsesei bírnak; főképen a múlt tavas­szal tett ásatások kiválóan eredmé­nyeseknek mutatkoztak, s hogy ezen ásatások nagyobb mérvben folytattassanak, hogy az ott föld keblében rejlő történeti kincseket­ fölfedez­hessék, gr. M­i­k­ó Imre érdeklődvén, több régi­ség-baráttal egyesülten jelentékeny pénzsegély­­lyel járultak az Ilosvánál megkezdett ásatások folytatására, mely munkálat Torma Károly szak­­­értő vezetése alatt nemsokára kezdetét veendi. szegény asszony minden vagyona. A „Felv. m. közlöny“ irja: B.-Gyar­­maton a legutóbbi adóbehajtás alkalmával, egy szegény asszony adójába egy kis gyermeket ho­zott be, előadván, hogy egyebe nincs. ** füzesetek. Cserépfaluban, Eger vidékén f. h. 19-én 42 ház, Esztergom­ba­n f. h. 21-én 5 ház égett le; Tornyán pe­­egy kisasszony krinolinja gyűlt meg, de — mint az „Arad“ irja, — részint az alsóruhák, ré­­szint a gyors segély, elháryták a további veszélyt. Nemzeti színház. April 30-án van ki­tűzve: „A menekültek.“ Dráma 5 felv. Budai népszínház. April 30-án van ki­tűzve: „Az idegesek. Vígjáték 3 felv. Tulajdonos kiadó és főmunkatárs: Jókai Mór, Ideigl. felelős szerkesztő: Urházy György. Pest, 1863. Nyomatott Fin­ich Gusztáv magy. akad. nyomdásznál. — Barátok­ tere 7-dik szám. Lakások Bal.-Füreden­ a tórái szép kilátással. A Horváth-házban mint más évek­ben, úgy ez idei fürdő-idény alatt is kü­lön, két vagy több szoba s teremből ál­ló lakosztályok úgy mint egyes szobák a Balatonral gyönyörű kilátással, le­hető jutányos áron kaphatók. Megren­delések alulirt által mindenkor elfo­gadtatnak. 141­2—6 B.-Füred, april hóban 1863. Kugler János. Pr. Veszprém — Balaton-Püred. Kociánovich közkedvelt Fogfájás ellen mint leghathatósabb­­ gyógyszer, mely nemcsak a fogat szé­iti, éz egészségesen fentartja, és min­­en bajtól, különösen a kellemetlen fá­jásoktól tökéletesen megóvja, sőt gyak­ran a fájdalmat egyszerű használatása után is megszünteti. E fogpor nagy ke­lendősége biztosít mindenkit a számta­lan élő bizonyítványokról. Adagja 50 ujkr. A fogporhoz ajánltatnak még borz­ szőrből készített franczia fogkefék, melynek szőre soha ki nem hull, és ha netalán lekopta előtt az mégis kihulla­na, uj fogkefével becseréltetik. Ara szinte 50 ujkr. „Gutta percha fogpép“ az odvas fogak kitöltésére, adagja, mely többszöri használatra elegendő, 30 uj­kr. ; — megjegyzendő, hogy ezen pépet mindenki maga legegyszerűbben illeszt­heti a fogba. 124­4—4 Kapható Gyöngyösön a nagytem­plom átellenében az „Őrangyal“­­noz czimzett gyógyszertárban; Eger­ben az irgalmas szerzet gyógytárában, Veszély J. gyógyszerésznél; Mis­­kolczon egyedül Csáti Szabó és Balogh T. gyógyszerészeknél; Kas­zán Fröhlich Károlynál; Pesten Mosch és társa illatárusnál, és Neu­­m­­a­n­n J. hatvani­ utczában a „kék sas­hoz” czimzett boltjában. Titkos 98­12—* betegségek és idült, súlyos utóbajai ellen, több évi tapasztalás s a világhírű Ri­­cord (egykori párisi tanárának) tanmódja után, siker biztosítása mellett rendel Sugár orvos­­tudor. Lakása : fürdő-utcza 3-dik szám, a József-tér sarkán. — Elfo­gad naponkint 11 órától 1-ig. Megkereshető levél által is. HIRDETÉSEK. EMICH GUSZTÁV könyvkiadó-hivatalában Pesten Barátok­ tere 7-dik szám 1-ső emelet) épen most jelent meg s általa minden hi­teles könyvárusnál (Bécsben Hoffmann és Ludwig könyvkereskedésében, Wie­den, Hauptstrasse Nr. 15.) kapható . • A magyar birodalom természeti viszonyainak A Magyar Tudom. Akadémia megbízásából készítette Hunfalvy János, a Magy. Tud. Akadémia levelező, a Természettudományi társulat rendes tagja Első kötet első füzete. Ára, előfizetvén egyszersmind az utolsó füzetre, 2 frt, különben egy-egy füzet 1 forint A munkát, melynek czime: „A magyar birodalom természeti viszo­nyainak leírása,a szerző a Magyar Tud. Akadémia megbízásából irta. A kéz­iratot az Akadémia S­t­o­c­z­e­k József rendes, és Szabó József levelező ta­goknak adta ki vélemény­es jelentés végett. Stoczek József ur többi között ekkép nyilatkozott róla : A munka benyuj­tott részében „Magyarország földirati fekvése, nagysága, vízszintes és függőle­ges tagosulata kitűnő szorgalommal összegyűjtött régiebb és újabb adatok nyo­mán, rendszeresen, folyékony és jó magyarságu nyelven adatik elő. . . A szerző kétségbevonhatlan szakavatottsága s buzgalom teljes törekvése az egész munka folytán igen észrevehetően nyilvánulván, azon benyomást gyakorolja az olva­­s­óra, hogy az kitűzött feladatának kitelhetőleg megfelelt. ... Örömömre szolgál azt, mint igen kitűnő munkát, mely irodalm­u­n­k­­­nak maradandó diszt ígérkezik kölcsönözni, a Magy. Tud. Akadémiának legmelegebben ajánlhatni." Szabó József ur pedig ezeket mondja illető jelentésében: „Az áttekintés alá bocsátott kéziratban foglaltakra nézve csak helyeslésemet mondhatom, mert abban hazánk természeti viszonyainak felderítésére irányzott vizsgálatok eddigi eredményei nagy szorgalom­mal és kritikai tapintattal vannak összegyűjtve, s rend­­zeresen feldolgozva, úgy, hogy hazánk természettudo­mány­i l­e­ir­á­s­a a földirati tudomány jelen színvonalára van emelve. A használt források és segédeszközök mellett, melyeket kime­­n­őleg használt fel, jelentékeny előny az, hogy szerző az o­r­­­szág legkülönfélébb tájait maga beutazta, mert az által te­temesen van könnyítve a roppant adathalmaz individualizált tárgyalása. . . Min­dent összevéve H. J. úr munkáját, melyet ő szerényen kísérletnek nevez, a d • Szülnünk kell, mint olyat, mely geographiai literatu­­ánkban korszakot alkot, s igy a kinyomatásra teljes meggyőződés­sel ajánlom.“ A munka két részből áll: az első részben a magyar korona egész területének, tehát a szoros­ értelemben vett Magyarország, Erdély, Horvát- Szlavonországok, katonai Végvidék és Dalmátország fekvési, kiterjedési, hegy­­aszi, földtani és vízrajzi viszonyai ;a második részben a magyar birodalom meteorológiai, növényzeti és állattani viszonyai adatnak elő. Az első rész külö­nösen a következő szakaszokra oszlik : I. Szakasz: A magyar birodalom földirati fekvése, nagysága és vízszintes tagosulata; II. Szakasz: A magyar birodalom függőleges, vagyis magassági tagosulata (Oreographia); III. Sza­kasz: A magyar birodalom földtani viszonyainak általános vázlata, a neveze­­tesb ásványok elterjedése, a földrengések . IV. Szakasz: A magyar biroda­lom vízrajzi viszonyai (Hydrographia.) Az egész munka legfontosabb s legbővebb szakasza az, melyben a biro­dalom oreographiai viszonyai tárgyaltatnak. Szerző az ország összes hegységeit rendszeresen csoportosítva mind alakzatukat és tagosulásukat, mind magassági, mind végre földtani viszonyaikat részletesen adja elő s ekkép hazánk dombor­zati viszonyait kimeritőleg tárgyalja. — Nemcsak a régiebb és újabb öná­lló és gyűjteményes munkákban meg folyóiratokban található adatokat gyűjtötte ös­­­sze és dolgozta fel, hanem a cs. kir. katonai földirati intézet s a magyarországi építészeti hivatal t. cz. igazgatóságaitól is sok becses adatot nyert, melyek ed­dig sehol sem voltak még közzétéve. Csak igy állíthatta egybe a magyar korona területén eddig tett fekvési meghatározásokat, melyek száma több mint 2000, a magasságméréseket, melyek összes száma körül­belül 10,000. Hogy az irodalmunkban nagy hézagot pótló munkát minden művelt ma­gyar ember könnyen megszerezhesse, tíz ívnyi füzetekben jelenik az meg. Az egész munka 8—9 füzetet fog tenni, s egy-egy füzet ára 1 frt. A második fü­zet 1. évi májusban, a többi füzetek pedig legfeljebb két havi időközökben fog­nak megjelenni. __________ Történeti regény. irta König Tivadar. Fordította Rajkay F. J. Három kötet, fűzve : 3 frt 60 kr o. é. Örökké kell csodálnunk Kálvint, a­ki erős, hatalmas lelkületénél fogva szigorú lelkiismeretességgel, hajlíthatlan akarattal és vaskövetke­zetességgel szentelte földi pályáját vallásos tanainak, — életének minden pillanatában igazolta jelszavát : „P­r­o­m­p­t­e et sincere!“ —egy­­köztársaság erkölcsbirájává s törvényhozójává emelkedett fel, és végre népének hit­ apostola jön. Korának nagy vitakérdései közt egy sem volt, melyet nem vizs­gált volna meg. Mindenbe behatolt rendszeres felfogási tehetségével minden szó, mely ajkairól lepergett, egy-egy nyomatékos mondat vala, és hóditott. Mint tökéletes hadvezér mindig ura maradt a mozgalomnak, a vé­letlenre semmit se bizott és a legkétesebb helyzetekből is diadallal hatolt ki. Óriási lelke még a test gyöngeségeit és nehéz betegségeket is le­­győzé. Ugyanazon vas szigora, melyet mint erkölcsbiró s politikai tör­vényhozó gyakorolt mások ellen, alkalmazá önmaga irányában is. Mint tábornok jelölé ki katonáinak a­czélt és élükön, egyenes irányban tar­tott feléje, szigorún büntetvén azt, a ki jobbra vagy balra akart térni. Idejekorán ismervén meg, hogy vállalta világtörténelmi küldetés nehezül, bámulatos feláldozással szentelé magát ennek. így élt­e és halt meg, mint tanainak hű bajnoka, mint végzettel­jes korszakának első szellemi hőse ! E jeles regény minden apró részleteiben lelki­­ismeretes hűséggel tükrözi vi­s­s­z­a a n­agy r­e­f­o­r­m a t o­j­tettekben s eredményben gazdag életét, és a magyar olvasóközönségnek is bizonyára igen kedvesen fo­gadott olvasmánya leend. A PICKWICK KLUB hátrahagyott iratai melyek a klub levelező tag­jainak észleleteit, veszé­lyeit, utazásait, kalandjait és vidor élményeit hű leírásokban tartalmazzák. Angolul irta Dickens Károly (Boz.) Ara a 4 kötetnek 4 frt o. é. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. Drámai költemény. Irta Második, tetemesen javított kiadás. Nagy 8­adrét, legdíszesebb kiállításban, fűzve : 1 frt 80 kr. A politikai gazdaság kézikönyve. Bau­drillart Henrik franczia mű e nyomán kidolgozta Keleti Károly. Nagy 8-adrét, X. és 419 lap, ára 13 frt S0 kr. Keleti Károly ur előszavából a következőket idézzük: „Baudrillart Henrik az európai hirü nemzetgazda, Chevalier Mihály ta­nítványa s ennek ajánlata folytán hivatott meg 1852-ben a Collége de France nemzetgazdasági tanszékére, ő egyszersmind főszerkesztője a „ Journ. des Econo­mistes“ czimü nemzetgazdasági szaklapnak. Hogy tanári minőségében feladatá­nak lelkiismeretesen megfelelhessen, műve előszavában tett saját vallomása sze­rint, át kelle tanulna mindazon kérdéseket, melyeket ily tanfolyam magában foglal s mindig újra visszatérnie e tudomány alapeszméihez, mert meg vala győ­ződve, hogy csak az elemek biztos útján haladhat sikerrel ily fontos tudomány előadásában. Ez alapeszmék, ez elemek vannak lerakva Baudrillart „Manuel dr Économie politique“ czimü müvében s ő meg is említi előszavában, hogy bátran igy czimezheti vala könyvét: „A politikai gazdaság alapeszméi,“ ha attól nem tart, hogy e czim által visszariasztja a közönség azon részét, mely igényteljes czimektől irtózik ; hogy pedig a könyvében foglalt tanok biztosabban jussanak rendeltetésük helyére, inkább a „kézikönyv“ szerény czimét választó. Ugyané czimet és ugyanez indokból tartottam meg magam is, midőn a franczia mű alapul vételével hason szellemű és irányú, bár némikép változtatott tartalmú művei iparkodtam hazai tudományos irodalmunk gyarapításához járulni. A „kézikönyv“ czímet különben igazolja az anyag rendszeres beosztása és a fogalmak szabatos meghatározása, és valamint a franczia szerző azon ipar­kodott, hogy belőle egy alapos kérdés se maradjon el, és minden fontosabb ál­lítást egy-egy kitűnő nemzetgazda tekintélye támogasson, így magam is töre­kedtem, hogy a­mivel egyik-másik fejezetet megtoldtam, vagy a­hol újat állítot­tam, azt szintén tekintélyes nemzetgazdászok tanával és állításával be tudjam bizonyítani. Miután pedig a hiresebb angol és franczia források már Baudrillart által valának felhasználva, többnyire csak a német, nem kevésbé hires nemzet­gazdák munkáira szorítkoztam, melyek a franczia szerző előtt nagyobbrészt is­meretlenek valának, s innen magyarázható, hogy Nebenius, Rau, Hoffmann, List, Roscher, Kautz és mások nevei többször előfordulnak, noha a franczia ere­detiben, List kivételével nem találtatnak.“ stb. tás Baumeister. Rövid alapos ittmuta a szarvasmarhaten­­észtés üzletéhez , mezei gazdák, s­­arvas­marha-tenyésztők , baromi o­vosok, tinó-borju-intézetekrel felügy­lök stb számára. Fordította V­i­r­á­g József 1 frt. Bujánovics Ede. A haszonbér­­rendszerről, vagy mily körülmé­nyek közt hasznosabb Magyaror­szágban a haszonbér a tulajdonkeze­lésnél ? S melyik haszonbéri rend­szer volna honi viszonyaink között legczélszerübb ? A magyar gazd egyes, által koszoruzott pályaműn. 70 kr. Guénon Ferencz. A tehenek te­jelésének küljelei, melyek szerint a tejelés nemcsak minősége s men­nyisége, hanem a tehén borjas álla­pot alatti tejelbetése is megítélhető. Megbövitve a tenyésztés némely el­veivel, tejkezeléssel és sajtkészitéssel V­a­t­t­a­y János által­­ írt, 40 kr. Balásházy János. A pinczegaz­­dászatról , borkereskedés­ről, vagyis a magyar- s erdélyor­­szági boroknak sajátságaihoz alk­almazott kezeléséről, a ma­gyaror­szági borkereskedés hajdan és jelen­kori viszonyairól. Kilencz évi több ezer hordó különféle borokra való felügyelési tapasztalataiból, az iro­dalmi termékek figyelembe vételével 1 frt Greguss Gyula. Közönséges ter­mészettan a miveit rendek szük­ségeihez alkalmazva. Magyar höl­gyek dijával az Akadémia által ju­talmazott pályamunka, 98 famet­szettel. 1 frt. 60 kr. A juh, annak fajai, betegségei gyógymód, orvos- és óvszerek, ta­­nányozás, gyap és gyapkezelés. Legjobb angol források után, szö­vegbe nyomott remek fametsz­­vénynyel 4 frt. Hamm V. Földmi­velési vegy­tan , földisme s trágyatudomány katekizmusa. Hasznos kézikönyv mezei gazdák, tanítók és iskolák számára. Magyarositó B­a­j­n­o­k. An­­tal, h. gyógyszerész. 70 kr. Karvasy Ágost. Népszer­ű nép­gazdaságtan. A mivel a rendek szükségeihez alkalmazva. Magyar hölgyek dijával az Aka­­démia által tlalmazott pályaműnk^ 2 frt.

Next