A Hon, 1863. május (1. évfolyam, 99-123. szám)
1863-05-31 / 123. szám
/23-ik sz. Vasárnap, május 31. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint.3 Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra.............................1 frt 76 ki 3 hónapra........................ . 5 frt — — 6 hónapra . . .....................10 frt------- Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Minden pénzjárulék bérmentsítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATINAPILAP. fim Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor....................... . 7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . . 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. ' (Ijdasági-, Ipar-,kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky ház. E lap szellemi részét ill .eremény a szerkesztőséghez intendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekert fogadtatnak el. A magyar földhitelintézet és a belga bank. Egy igen elterjedt, de néhány olvasóink által netalán megsem ösmert adoma elmondásával kezdem czikkemet. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy remete ; felnevelt egy anyavesztet kis medvét ; ez háladatosságból hűségesen őrizte jótevőjét. Egy forró nyári napon, a remete — fák alatt hüsölvén — elaludt; a medve őrködve ült melléje. Jöttek legyek és sajátságos makacsságukkal piszkálták a remete orrát, szemét, száját, nyugtalanitván őt álmában. Ezt a medve hümmögve nézte; különösen egy légyre vetett, a mely mindég orrát csiklandozta a remetének; felvesz egy követ; lesbe teszi magát; s midőn a légy ismét reá szállott a remete orrára, jól oda czélozva, reá dobja a követ.-----------Nem tehetek másként, el kellett mondani ez adomát; kifakadt belőlem, mert szünet nélkül előttem volt már a múlt alkalommal, midőn a ,,Pesti Napló“ egyik munkatársa kardoskodott a „Magyar földhitelintézet“ mellett, és még inkább előttem áll ez adoma most, midőn a fentebbi czim alatt olvastam egy czikket, ugyan e lap 119-ik számában. Mi, kik e lap hasábjain dolgozunk, de különösen igénytelen énem, a „magyar földhitelintézet“ alap eszméjét, rendezését, oly egészségesnek tartjuk, oly becsületes és hazafias kezekbe látjuk letéve ügyeinek vitelét, hogy azon meggyőződésben élünk, miszerint ezen intézet senkinek védelmére nem szorult, s a kezdeményezés nehézségeit leküzdve, múlhatlan szép jövőnek megy elébe; s ha múltkor a kezdeményezés nehézségeire utaltunk, ezt azért tettük, mert valóban roszszámítónak, rósz vezérnek tartjuk azt, ki az előtte fekvő akadályokat nem inkább nagyobbakra számítva készül azok leküzdésére, mert azt hisszük, igen jó mesterműnek nem tehetni roszabb szolgálatot, mint ha az, a remekek non plus ultrájának hirdetve, sokak várakozását nem elégítheti ki. De most nem a „magyar földhitelintézetről,“ hanem a belga bankról — vagyis helyesebben a belga és hollandi hitelbankokról kívánok szólani, melyeknek működését az idézett czikk írója mintegy ellentétbe állította a magyar földhitelintézet működésével; teszem pedig ezt nem csak úgy, mint a ki elég merész valék kiállani, és noha sajátságos — de győződésem szerint mindig igaz — nézeteimet hazánk közgazdászati és egyéb viszonyai felett — a lehetőségig — himezés és hámozás nélkül kimondani; de teszem ezt egyszersmind mint azon bankok egyik megbízottja Magyarországban, mert ha már jónak látja a „Pesti Napló“ ezeket megemlíteni, nem tűrhetem, hogy balul mutattassék be azok működése ily tekintélyes lap ezége alatt. Az kétséget nem szenved, hogy a fent nevezett bankok, tisztán nyereséges üzletre számított társulatok. Hogy igen ügyesen és becsületesen kezeltetnek, mutatja az, hogy virágzók, és a részvényeseknek nagy osztalékot nyújtanak; — avagy a kérdéses czikk írója az oly pénzintézeteket tartja jóknak, amelyek a befizetett tőke kamatját sem hozzák be ? — A fentnevezett pénzintézetek több előkelő hazánkfiának bátorítására oly időben kezdették meg működésüket hazánkban , midőn tisztán a bécsi bank által monopálisaltattunk. Később, midőn a bécsi bank jónak látta a hitelezést Magyarországban tökéletesen megszüntetni, épen ezen bankok igazgatója Langrand Dumceau ur, továbbá nm. Zichy Ferencz és Zichy Edmund grófok voltak azok, kik mindenfelé megtették a szükséges lépéseket, hogy e csapás hazánk hitelétől elhárittassék; s e törekvésükben a nm. korlátnokság által támogattattak;épen ezen uraknak köszönhetjük, hogy hitelünk a külföldön eddig nem szűnt meg s növekedőben van ; ők jártak közben több más jeles hazánkfiával az erdélyi vasútra szükségelt tőke biztosítására ; ők szándékolnak más nagyszerű vállalatokat kivinni, melyek hazánk nagy részének felvirágoztatását fogják eszközölni — igaz, mind ezeknél, mind a belga, mind a hollandi hitelbankok, mind a „Societé general de credit fongier et d’ industries nyereményes üzletet is fognak tenni, és ez jól van így. — Az áldozati készség a hasa fiait illeti, • ezt tették a m. f. hitelintézet alapítói, — a külföldi tőkepénzes jól és biztosan kívánja elhelyezni tőkéjét, hogy az közvállalatoknál hasznot hajtva történjék, a felett azoknak kötelessége őrködni, kiket a bizalom a közvállalatok élére állított; a magánzó pedig, önmaga őrködjék érdekei felett, vegye kezébe a krétát — mint már oly gyakran mondottuk — számítson és ne vegyen pénzt senkitől sem kölcsön, ha egész bizonyossággal nem látja, miként azt sokkal nagyobb haszonra fordíthatja, mint amely áldozatba kerül beszerzése. Azok, kik a fenemlített hitelbankok valódi megbízottjai Magyarországban, nem beszéltünk reá senkit sem, hogy vegye a bankok pénzét igénybe ; kötelességünknek ismerjük a feleket az üzlet minden nehézségére figyelmeztetni, de sem a nevezett hitelbankok, és annál kevésbbé mi nem érezhetünk hivatást s jogosultságot magunkban, a közönség és felek feletti tútárkodásra. Constatrozzuk a tényt: jelenleg a bécsi bank ismert határozata óta, Magyarországba egyetlen egy nagyszerű külföldi tőkepénzes intézet sem ad nagyobb mértékben kölcsönt, kivévén a belga és hollandi bankokat, és nem helyesen cselekszik bármelyik hazánkfia, aki ezek működését gáncsolni akarja, annál inkább, ha előadásában, vagy, mert nem tudja jobban,vagy szántszándékkal nem egészen hűséges. Igaz, hogy a kérdéses czikk írója 13 V« %-ról egy lepel alatt beszél, de azt nem mondja ki sehol sem, hogy bizony az a pénz nem 13 Va %-kra jön, hanem — egyszerű kölcsönöknél — 20 év alatt 8 forint 36 kr. °/o ; 30 év alatt 6 ft 80 kr. %; 40 év alatt 6 frt száztól az, amit a belga és hollandi hitelbankok kölcsön adott pénzükért mint évi járulékot követelnek , befoglalván a kamatot és törlesztést. Lám, ez igen messze elvág az oda vetett 137« %»-tól. Kiemeli az idézett czikk írója, hogy mily terhes, ezüstben fizetni, ha akkor veszi az illető a kölcsönt, mikor az ezüst agio 10 °/u és a részletfizetés oly időben esik, midőn az 40 %; de a megfordított esetet nem említi fel, hogy t. i. mily könnyű azt, mit 40 7o ágiókor vettünk kölcsön, 10 % kevesebb % ágiéval visszafizetni, és pedig, ha bármi magas a félévi fizetés napján az agió, a belga bank nem követel többet egy félévi annuitásnál ; ellenben, ha bármi alant áll az agió, jogában áll az adósnak 2 — 3—10 vagy, bár mind a még hátra lévő annuitásokat egyszerre, az alant álló agióval visszafizetni; sőt még a korábban teljesített fizetések 5 °/o-tóli fokozatos kamatja is javára számittatik a mint ez a dolog természetében van, mert a belga és hollandi bankok valóságos ezüst és arany pénzt adnak, — a kinek tetszik, a nyert kölcsönt Brüsselben vagy Amsterdamban valóságos aranyban és ezüstben veheti fel — és igy — csak is a valódi érték kielégítésével fogadhatják el a visszafizetést. De, az az agró fizetés nem is oly borzasztó mint első pillanatra látszik, csak jól meg kell vizsgálni, s itt is a tények beszéljenek. Mily ára volt a búzának, gyapjúnak mikor nagy ágió volt? — milyen van akkor, midőn lent van az ágió ? — A búza és gyapjú valódi érték s ennek bankó pénzben fizetett ára ingatag; a pénzjegyek normális állapotában vissza fog esni oda, ahol volt azelőtt, hogy a pénzjegy ingadozása kezdődött, az állandón maradandó emelkedést egyedül a közlekedések javulásának és gyorsaságának, a kereskedelem fejlődésének köszönhetjük majd, kivételt egyedül kivételes viszonyok — résztermés, háború stb. — idézhetnek elő. Ha valaki birtokának értékét, szándékolt javításait gazdaságában, az adó (mely nem változik az ágióval) könnyen, vagy nehezen elviselhetőségét a szerint számítgatja: mennyi jövedelme volt, mikor az ezüst árfolyama 26% és azon felül állt! avval nem beszélünk financziális dolgokról, annak jobb lesz kettős rovást venni, és azt rovogatni : hány font húst hozat a székből, és semminemű vállalkozásba nem ereszkedni. Ha a belga és hollandi bankok pénze csakugyan drágább, mint a hitelintézeté lesz, ez , az intézetek természettől eltekintve, magában érthető. A fentnevezett hitelbankok a magyar birtokra alapított zálogleveleiknek rendes kamatozását — bármi viszonyok közt — saját tőkéjükkel biztosítják a záloglevelek vevői irányában ; a tőkét magát biztosítják ők is más biztosító társulatoknál, s ezért díjt fizetnek; ezen — a politikai helyzet nehézségében keresendő — kiadások, természetesen a kölcsönt kérőt sújtják a kölcsön kiadásánál; de épen azért, mert a külföldi tőke igen óvatos, és mégis van olyas amely bátorkodik bejönni; nem helyesen tette Szathmári Károly úr, hogy mintegy ellentéteseknek mutatja be a magyar földhitelintézetet a belga hitelbankkal, s amazt emennek rovására kívánja emelni, midőn épen ő is tudhatja, hogy a belga hitelbank igazgatója hajlandó volt, a m. h. i. zálogleveleinek minimumát, azon feltét alatt, hogy azok eladása reá bizassék, több évekre biztosítani, és e feltétel alatt a m. földhitelintézet disponibilis tőkéjét 10 millió forintig kiegészíteni, az alapszabályok némi módosítását kívánván — mert Langrand-Dumonceau úr nem képzelhet magának pénzintézetet, amely nyerni nem akar.— Az alkudozások megszakadtak. Tiszta szivemből óhajtom, hogy a m. f. b. i. zálogleveleinek árfolyama mindenkor magasabban álljon, mint amilyen minimumot kívánt biztosítani a belga hitelbank igazgatója , de tartok tőle : nem így lesz. Tovább megyek: szerintem a magyar földhitelintézet feladata leginkább azon birtokosoknak nyújtani hitelt, kiknél a kért kölcsön oly csekély, hogy az utánjárást külföldi pénz beszerzésére nem fizetné meg, kiknek nevük oly kevéssé ismert, hogy hasztalan zörgetnének külföldi tőzsérek ajtaján. A belga és hollandi hitelbankok igazgatója legalább így fogja fel a dolgot, és az eddig 10 ezer forintra, azaz 25000 belga frankra szabott kölcsönadási minimumot f. é. május első napjától, — mikor, az akkori hir szerint, a m. hitelintézet megkezdette volna működését — 40 ezer forintra, vagyis 100000 frankra emelte fel. Tág tér nyilt a m. f. hitelintézet működésének, melynek csak előnyére szolgálhat, ha sok kérőnek nyújthat kölcsönt, és zálogleveleit eleintén kisebb részletekben hozza a piacra. így fogjuk fel mi, kik a belga és hollandi hitelbankok megbízását elfogadtuk, — ezek viszonyát a magyar földhitelintézethez; áldásnak tekintjük, hogy létezik nagy pénzhatalom, mely működését pénzszegény hazánkra kiterjeszti, és bízunk abban, hogy mindazon nehézségek, melyek még most — az üzletben itt-ott fölmerülnek, lassankint el fognak enyészni, s a közönség meg fog győződni, hogy mindamellett — és csak is ilyformán — hogy a belga és hollandi hitelbankok hazánkban igen nyereményes üzletet tesznek, valódi barátokat nyertünk — nehéz időkben. Ivánka Imre, Igló városa közönsége ajánlata egy a felvidéken állítandó gazdasági és erdészeti tanintézet számára. Nagy készséggel és lankadatlan lelkesedéssel ragadd meg Igló városa közönsége ez alkalmat a gazdasági tanodának körében felállítása esetére megállapított ajánlatok sietős felterjesztésével hazafiui áldozatkészségét tanúsítani. Igló, mint a szepességi városok és azonfelül a felső-magyarországi bányapolgárság középpontja és székhelye, többféle tekintetből a megjelölt tanintézetnek körébeni befogadhatására különösen alkalmasnak tűnik fel. Hogy többet ne említsünk, csakis a szorosan vett mezei és erdészeti tanintézetre vonatkozó előnyös helyi viszonyokat bátorkodunk előtüntetni. Igló városa tetemes mezei gazdászattal birván, a gazdászatot kiegészítő gyakorlat mezején a tanintézet növendékeinek gyakorlati tanulmnyozásul nyolcz szeszégető gépet, egy serföző házat s egy nagyon jól felszerelt műmalmot mutathat fel; — továbbá a határában levő gipsz-telep, a határát mosó Hernáth folyó és számos patak vize mind megannyi hathatós emeltyűje a jó mezei gazdászatnak. Mind e felett azonban a fenyő-erdészeti gazdaság gyakorlati tanulmányozása — melyre a nm. m. kir. Helytartó tanács a megjelölt tanintézet székhelye feletti megállapodására nézve fő súlyt fektetni méltóztatott — itt nálunk a 13,000 azaz tizenhárom ezer catastralis holdat túlhaladó, jól rendezett fenyő- és kisebb részben vegyes fa-nemű községi erdőkben nem csak az erdő növelésére, hanem az erdő hasznosítására nézve is dús tápanyagot nyerend. Mindezeknél fogva szerénytelenség nélkül bátorkodhatunk állításunkat ismételni, hogy Igló Városa úgy a Felső - Magyarország részére tervezett gazdasági és erdészeti tanintézet befogadhatására szükséges minden kellékkel bír. — Igló város e közügy elősegélésére következőleg megállapított ajánlatait mély tisztelettel felterjeszteni sietünk. 1) Igló városa közönsége a tanintézeti épületek építésére ingyen felajánlja azon, a Hernád partján szépen fekvő 4700 Q Öles tért, az azon létező épületekkel együtt, mely eddigelé „kő alatti“ név alatt fürdő- és mulatóhelyül szolgált, és mely mind a város, mind a községi erdőségtől egyaránt, körülbelöl ‘/4 órányi távolságban a gazdászati, alább kijelölt mezők közepén fekszik, miként azt az •/. alatti tér- és fényképeken természet után levéve bemutatni szerencsénk van. 2) Felajánlja továbbá e város az intézet számára a gyakorlati tér vagyis a mintagazdasághoz szükséges földek előállításául minden községi szántóföldjeit és rétjeit jutányos haszonbérbe, melyek mind az intézet körül összesithetők s a többi a szükséghez képest városi községünk által és közbenjárásával magánosoktól megvásárlandó földterülettel kitünően alkalmas gyakorlati tért képezendnek ; sőt bátran mondhatni, hogy ámbár a földterületre nézve szegény felföld az e részben gazdag alfölddel a földfelajánlásnál nehezen állhatná ki a versenyt, de tekintve az itt nálunk létező nehezebb és fáradságosabb földmivelési viszonyokat, továbbá a nagy népesség okozta tetemesb birtok elaprózást és a földnek ebből kifolyó nagyobb értékét, mely szerint itt nálunk 100 hold föld nem kevesebb értékű mint Debreczenben 1000 hold, — hogy tehát tekintve mindezt, ebbeli ajánlatunk Debreczen város ajánlatánál aligha fog sokkal hátrább állni. 3) Az erdész-iskola számára az erdőhasználat, erdő mivel és á átalában minden gyakorlati foglalkozás teréül felajánlja városunk nagy kiterjedésű, 13,000 holdat túlhaladó, hegyen és völgyben álló, többnyire fenyő és kisebb részben vegyes fa nemű erdejét egészen, — melyben a fent emlitett iparvállalatok a gyakorlati tanulmányozást különösen elősegitendik. — Hogyha pedig ezenkívül a gyakorlati erdőmivelésre elkülönített erdőterület is szükségeltetnék, a városi közönség ily külön területet, az annak idejében közelebbről kifejtendő kívánathoz képest az intézetnek előzékenyen átengedni kész. 4) Az intézeti s gazdasági épületek felállításához minden épületi fát községi erdejéből ingyen ad. 5) Úgy ingyen ad 100,000 darab téglát a téglavetőhelyen , és 500 mérő égetett meszet a mészégető helyen; az ezen felüli tégla- és mészszükségletet pedig a kiállítási áron, mely jelenleg a téglánál ezrenkint 5 frt 25 kr, és egy mérő mésznél 41 kr — odaengedni kész. 6) Hasonlóképen a többi építési anyagot is, melyekkel a város bir és melyeket maga készíttet, a kiállítási áron felajánlja, — mely jelenleg : 1000 cserépnél : 5 frt 25 kr, 1000 zsindelynél = 5 frt 25 kr, a deszkáknál minden egyes hüvelyktől vastagságuk szerint, a mennyivel keskenyebbek vagy szélesebbek ( 21, illetőleg 26, vagy 30 kr, a léczek darabjánál ( 6 kr. 7) Az építési anyagoknak készítési helyeiktől leendő befuvarozására nézve a város minden kitelhető befolyását ráfordítandja, hogy a fuvarok a helybeli és szomszéd birtokosok által részint ingyen, részint olcsóbb áron fognak kiszolgáltatni. 8) A tűzifát az intézet részére városunk mindég a városbeli lakosok számára megállapított kedvezményi árban fogja adni. Biztos alapokra fektetvén indokolásainkat és ajánlatainkat, reményteljes bizalommal bátorkodunk azokat a tekintetes egyesület becses figyelmébe ajánlani, és ahhoz azon tiszteletteljes kérelmünket intézni: méltóztatnék indokolásaink alapossága és valóságáról, meggyőződésül velünk — ha arra érdemesnek tartaná — részletesebb kérdések elintézése végett közelebb érintkezésbe lépni, — s ennek folytán Igló városát, mint a Felső-Magyarországban tervezett gazdasági és erdészeti tanintézet felállítására alkalmas helyet a nm. m. kir. helytartótanácsnál felajánlván, ezáltal egy oly nép örök háláját kinyerni, mely magyar hazánk iránti hűségében tántorithatlanul fog mindörökké megmaradni. Kelt Iglón 1863. ápr. 29 én tartott közgyűlésben. Pest, máj. 30. A hét első napjaiban borús és szeles idők jártak, kis eső is volt ugyan, de felette rövid tartamú volt. A hét második felében gyönyörű derült volt az idő 12 foknyi reggeli és 21 fokú napi hőmérséknél. Mi honunk időjárási viszonyait illeti, a lefolyt héten nem állt ugyan be országos eső, de a legtöbb vidéken kisebb nagyobb mélvben esőzött. A vetések jelenlegi állapotáról, hazánk több vidékeiről, de kivált a Tiszamellékről aggasztóig hangzanak a jelentések, és mi felette szomorú azon meggyőződésre jutottak, hogy az aratás eredménye — a kukoricza kivételével, mely még némi haszonra nyújt kilátást — úgy az őszi, mint a tavaszi vetésre nézve igen mostoha lesz. A Bánságból érkező jelentések egymástól elütnek ; igy az utazók a Kikinda, Hatzfeld, Mokrin, Szanád és Perjámos körüli búzavetéseket kedvezőknek állítják, Temesvár és vidékén középszerű, Ujbecse és Szt-Mihály környékén pedig, mint mondják igen silány. A bácskai jelentések az őszi vetésekről kedvezőleg, a tavasziak pedig nem a legjobb kilátást nyújtják. Legkedvezőbbek a fehérvári, tolnai, baranyai, veszprémi, sopronyi, és pozsonyi tudósítások. Mint magából értetődik, jelenleg határozottan nem lehet az aratás egészbeni és nagybani eredményéről ítélni, mivel az időjárás további alakulása még mindig nagy befolyást gyakorolhat a vetések fejlődésére, de ha a különféle jelentéseket összevetjük, már most is azt állíthatjuk, hogy az aratás még ugyanazon vidéken is egyenlőtlen lesz, és legkedvezőbb esetben alig fog borunk összes termése a középszerűségen túl haladhatni. De az aratás silányságánál inkább kell a takarmányhiány miatt aggódnunk, mely annyira nehezítette a marhatartást, hogy azok nagy részét potom áron kellett a gazdáknak eladni. A mondottak után igen természetes, hogy minden gabonanemű ára emelkedő irányt követ. Országunk csekély búzakészletére ismételve figyelmeztettünk; a jelen körülmények között, midőn a tulajdonosok annyira tartózkodók, még érezhetőbb ezen hiány de kivált súlyos búzára alig lehet szert tenni. A rozs készlete sem tetemes; legtetemesebb az árpa, zab és kukoricza készlete. A gabonaüzlet a héten igen élénken folyt, mind a fogyasztók mind az üzérek részt vettek a vásárlásban, és nagyobb mennyiségű kerestetvén, mintsem kínáltatott volna, az árak napról napra emelkedtek. További áremelkedésre igen nagy kilátás van, és csak azon esetben tartóztatnék ez fel, ha országos eső állana be. A heti forgalom 35000 m. búza, 10000 m. rozs 15000 m. kukoricza, és árpa, 12000 m. összesen tehát 72000 mérőre rúgott. Az árak következők : Buzabánsági 85, 86, 87 ft. 4.60—4.80—5 ft. tiszamelléki és pesti 84,85,86 ft. 4.30-4.50—4.60, 86,87, 88 font. 4.70—4.85—5 ft; fehérmegyei 83, 84, 85 font. 4.30—4.45—4.60; bácskai 83, 84, 85 font. 4.15 —4.30—4.45; rozs 77, 79, 80 font.2.65—2.80 —2.85; árpa serfőzésre 68, 69, 72 font. 2.15— 2.25—2.35; takarmánynak való 65, 67, 69 font. 1.85—1.90 — 2 ft; zab 45, 47, 50 font. 1.75—1. 80—1.85; kukoricza pesti 79, 81 font. 2.30 —2.40—2.45; bánsági 82, 85 font. 2.45—2. 55-2.60 kr. A liszt emelkedett árakon jó keletnek örvendett. A pesti hengermalom árjegyzéke: Asztali dara öreg és finom szemű 14.60, királyliszt 13.20, lángliszt 12.40, sütő kivonat 11.20, zsemlyeliszt különös 10.50, 4. sz. 8.60, kenyérliszt elsőrendű 6.40, másodrendű 5.30 kr. 100 font szerint. A szesz újólag drágult, a hét végén fokáért hordóstól 50V2 krt akartak adni. A zsírneműek üzlete lényegesen nem változott, csak a disznózsír mázsája drágult Va—Va írttal. Majd 600 m. helybeli használható disznózsírra 23— 23 Vi írtjával kötöttek szerződést. A hét végén 23 Va írtja tartatott. A szalonna megtartotta árát, falusi ára gyönge készlet mellett 23 Va—24 frt, helybeli asztali 27 írtjával kapható. A terményüzlet korlátolt volt, a legtöbb czikk üzlete pangott. Nagyobb élénkségre csak a hétfőn kezdődő Medardi vásár adand alkalmat. Idegen vevő nagy számmal van jelen és nagy mennyiségű terményszállítmányok is érkeztek már. A gyapjuvásárban, hogy bizalmat helyeznek , áremelkedést igen jogosnak lehet tartani mivel az idei gyapjúnyerésnek 25—30% kal gyöngébb eredménye lesz a tavaknál. Azonkívül arra is kell figyelnünk, hogy az ausztriai műipar, mely eddig a lengyelországi gyapjút használta fel, most egyedül a magyarhonira szorult. A többi termény mult heti ára nem változott. Boaniai, szilva — melynek helyi készlete 60,000 mázsára rúg 57,5% frt. — Viasz kisebb mennyiségben külföldre 115—117 frtjával kelt el. — Bork ö fehér 35—38 frt, piros 32—34. Hamuzsir fehér 157,—1672, kékes 14%— 15, erdélyi 14V3—143,, és házi hamu 1271— 13, frt. — Nyers lószőr rövid 38—41, hosszú 70—85 frt. Íven der nyers gerebetlen 18 Vz 18%, dörzsölt 21—217*, hegyes — betét nélkül — 237*—24 frt, gerebenezett 34— 54 frt. A többi termény árát, folyamatban lévén a vásár, akkor fogjuk közleni, ha határozott , irányt mutatnak. Hivatalos távirati tudósítás a bécsi gabonabörzéről május 30. Búzaforgalom 30,000 mérő. A gabonaárak a következők : búza, bánáti 88 fontos 5.20, szanádi 87 V2 fontos 5.05, 87 Va fontos 5.10, fehérvári 86 Va fontos 5, perjámosi 88 fontos 5.20. — Kukoricza 83 fontos 2.50 — mindezek Györött átveendők. — Rozs 79—80 fontos 3.33 Bécsben átadva; rozs, Pozsonyban átadva 79—80 fontos 3.15 , árpa tótvidéki 72 fontos 2.42; zab, bajorországi 44 fontos 1.95, magyar 45 fontos 1.85, 48 fontos 1.95 és 50 fontos 2.—205, Bécsben átadva. A „Hon“ magán táv sürgönye, a bécsi gabnacsarnokból május 30-káról. Forgalom 30,000 mérő búza, 30 krajczárral drágábban ; legmagasb ár 5.25; báciskai 4.35; a zab 1.65—1.72 mind Győrben. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: máj. 30. —5 %metalliques 75. 85. Nemzeti kölcsön 80.80 Bankrészvény 792.— Hitelvitéz, részv. 193.20. físfl&á 110.25. Lend.vált. 110.60. Arany 5 28. Első évfoly Vidéki tudósítás. (6.) Sz.-Fehérvár, máj. 29. Az eddig uralgott szárazságot két nappal ezelőtt egy éU menő eső egy kissé enyhítette, s ott, hol esett, a vetések ez által is javultak ugyan, de egy általános, és hosszas esőre volna nekünk szükségünk, mely még sokat segítene rajtunk, habár teljesen helyre nem hozná is az eddigi szárazságot; — a buza ára emelkedőben van: 84— 85. 4.15—30. Rozs igen kerestetik, s ára szinte emelkedett 78—79. 2.35—40. £ rp,a 69—70 2.—2.10. Kukorica 2.10—15. Zab 1.66—70.