A Hon, 1863. június (1. évfolyam, 124-146. szám)

1863-06-13 / 133. szám

133-ik sz. Szombat, június 13. Előfizetési díj: Put­tán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra...............................1 frt 75 ki. 3 hónapra............................... 5 frt------6 hónapra..................................10 frt-----­Szerkesztés iroda: Ferencziek­ tere­dik szám, földszint. Szeri osztó lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Fest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. :1/1 . POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1803. n­eiytatás­i díj: E lap szellemi részét i tétS minden közle­­mény a szerkesztőséghez intézendő. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmenti­sítva kéretik beküldetni. 7 hasábos ponitsor _............................7 kr. Bályogdij minden beiktatásért . . . 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az­ előfizetési díj a lap tulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési revM szerkesztőjének lakása : Szervitatér, gr. Teleky ház. Bérmentetlen levelek csak ismert kerekőrt fogadtatnak el Gabona-árak Első magyar gőzh­ajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra : naponként hétfőn kivül 5­­, órakor rege Mohácsról Bajára: naponként hétfőn kivül d. u. 4 órakor Bajáról Pestre : naponként kedden kivül 4 órakor reg Esztergomból Pestre: vasárnapon kivül naponk. 5­­, ó reg Váczról Pestre : nap. hétf. kiv. 10 ., 6. d. e. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.ICzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. n. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó, 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó, 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehér V. ind. 8.43 r.; —­­N-B­arifba „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e.. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.JGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlest, Velcncze és vissza. Veleneze ind. 11.—- d.e. 11. é’ Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbriick„ 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 3.23 5.24 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1 Üszög ind. 8 ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 8. ó. „ 6 ó.d.uj Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.60 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 5.d.u Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r. 7. 30„ Pozs. i.7. d.c.ll.— d.e.5.16d.u. Bazin„ 8.4I„12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35„ 2.30d.u.8X0est Szer. érll.36 de.------9-51 „ *) Üszög és Pécs között Omnibus­ tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 50 font.: 10 kr., kissebb 5 kr. Szeged ind. Czegléd érk. 1­45 dél 4.44 „ 5.4l „ e a é­s e­s­­tek — járása. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjeli Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Buda vnd. 6.30 v. 5.15 d.u. „ 7.20 este SzFeh­ 1rS d.e. _ Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 ,, 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du, Pragerh, ind. 9.25 e. 9.11 d.e. SteinbrückB 11.53 é.11.38 „ Nabresina „ 7.37 d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 n Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Veleneze „ 3.6 d.u. 6. r. Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 4.25 d. u, érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 . ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e.6.54 „ „ 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél — — érk. 4.15 déliu-----­ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Sziszek indul. 6.30 reg. “s-“ ■»«. 8.16 .* Steinbrück érkez. 10.50 d. a. Bécs ind. 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk.10.33 „ 8.58 „ - 2.25 éjsz.12.15 d.u­­­ 6.29 reg. 6.10 est­óra 40 percz reggel, 30 p. d. u. érk. Pestre Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Feh, Bécsi börze janin» Il-én. Ha­t fe­le: Bécsből Pestre: naponként 6­. órák. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. Tiszárn: S­egedről Zimonyba : szombaton reg. ISL. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. 37' a XiTo­le; Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra cstve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre: vasárnap kedden ég pénteket 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u. ■ A­ "X“ i »'ss á iá.: Zimonyból Szegedre: csütört. dalban. A. Száván.: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csü­törtökön délben. ő­ss 1 © Is: vasúti — m­ene Alsó austriai mérő szerint. P­e­s­t­e­n Irányzat Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági.................. 85.86.87 6.15 6.85 6.50 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 585 6.10 6.25 n non 88.87. 6.35 6.50— „ fehérmegyei. . . 83.84.85 5­90 6.20 6.40 „ bácsk­ai ... . 83.84. 5.85 6.—— Rozs............................ 77.79.80 8.65 3.75 3.80 Árpa somok való . . . 88.69.72 3.— 8.10 8.20 *=£m­n­takarnál­ynak 65.67.69 2.70 2.S0 2 85s Zab................................. 45.47.50 2.05 2.10 2.15 0) Kukoricza pesti . . . 79.82 2 90 2.95 3.— m n » bánsági . . 82.85 8.— 8.10 3.156 Köles.............................— 8.­3.35 dab.............................— ___ Repcze........................­— — — Pest ind, 9.55. d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel Tom. „ 2.35. d. u. 1,51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6— reggel. Hely Nap búza­­ rozs árpa zab­kakor. árak osztr. értékben. Győr . . Bebreczen Pozsony . Gyöngyös és Akvár . Jun. 11. 10. 6.80,6.80 4.—ip.— 6. —*6.50 4.—­4.50 4.10,4.50 3.80*4.— 3.—*4.— 8 50*3­70 3.20*3.40 3—*8.20 2.80*3.— 2 40*2.80 2.65*3.— 2.70*2.90 2.03*2.30 2.10*2.40 2 20*­­ 1.80*2.— 2.75*3.20 8.10,3 H 2 60* — 2.30*8,­Pestről Bécsbe és vissza. Pestről Czeglédre és vissza. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. ,, mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­­ —10.32 este. Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Arad indul — 9.33 dél e-Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. jCsaba „ — 11.59 „ Arad érkez. 3. 3 dél u. 6. r.­­Czegléd érkez. — 5.31 dél. u. Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd­­ indul 9.27 d. e. 8.24 e. Szolnok 10.27 ( 9.42 e. P. Ladány érkéz, 1.26 „ 1.2") é. P. Ladány indul Szolnok Czegléd érkéz. — Püspök Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1­40 e. 1.53 d. u.1N. Várad indul — 10, 6 dél e. N. Várad érkéz. 4.40 e. 3.45 d. u.­P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök­ Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Kassa indul — 5. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen ,, 3.— „ 3 47 Tokaj ,, 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e Kassa érkéz. 9.E. e. 3. d. u. reg. Miskolcz „ — 7.52 „ Tokaj „ — 9.35 del.e. Nyiregyh.­n —10.33 „ Debreczen „ —12.12 „ P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Gyorsvonatok. Államadósság. ö'Vo-es nem, köles. : 100 frtoi 5“/0-es Metalliques „ „ /» e" » • r l) Como rentpapirlö Jan. 2 1839. évi teljes „ Sfept. 1 „ ötödr. n „ n 1854. „ teljes „ Jan. 2. I860. „ „ „Mai „ „ „ ötödr. „ n n A* austrial bank záloglevelei. 5*/c-es 12 hóra szóló 109 frtoi „ 6 évre „ „ „ n AU „ „ „ n „ sorsolható 105 „ Földtehermentesitési kötelez­vények. 5%-es magyarorsz. 100 frtoi „ horvát „ „ » erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Trieszti Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevich 40n 40 20 » 10 Juli Juni 28 Juli 1 Juli ■ Aug. Jun. ] Dec. Dec. Máj. Adott Tartott kr­ár 80.80 80.90 75.70 75.80 68.— 68.25 16.75 17.— 153.50154 — 150.50151.— 95 30 £6.­98.5­0 98.55 98.10 99.20 104.75105! — 101.75102.— 90.50 91.­75.75 76.— 74.25 74.75 73.25 73.75 .135.30135.40 95.— 95.50 114.­115.— 95.— 95.50 -----33.— --1--36.50 -----35.50 ------36.50 -- ---35.50_, --21.— — ,--22.75 14.75 15.— Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 2/5 frank imb.-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 f.-to* Bankrészvény -- — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti íánczhíd Északi vasút Állam „ Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtot 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3V,0/1 Hamburg 100 bankmark 4V»7­ London 10 ft sterling 3% London „ „ látra „ Pária 100 frank 47« Pénznemek. Korona............................ Császári arany................... Reczés ............................ Napoleon d’or....................... Orosz imperiale................... Porosz pénztári utalvány . Ezüst .................................... Adott te 92.— 122.50 117.25 1S2.10 791.— 626.— 234, 137.— £ 80.- 162.— 201.50 262.-147.50 147.— 94.- 83.80 111.15 111.15 44.10 15.85 5.80 5.SO 8.92 9.13 1... 111. — Tartott ár 92.50 123.-117.75 192.20 722.— £ 27.- 236.— 438.— 391.— 162.20 202.- 263.— 148.-94.10 83.40 111.20 111.15 44.70 15.40 5.31 5.31 8.93 9.16 1... 7. 111.50 Az első cs. k. szab. haui gőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrende. A Tisza szabályozása és a szárazság, ív. De térjünk tárgyunkhoz — mely nem egyéb mint meghatározni, hogy mennyi víztömeget kellessék a hegyek között visszatartani a fő völgyeikben, hogy Tokajnál ártalmatlanabb legyen jövőre az eddig félemletes magasságra nőni szokott árvíz. Nagy olvadások és esők eredményeit a múltakra nézve nem bírjuk, de helyette van már több mint 14 évi észleletünk Tokaj környékéről a vizek állását illetőleg. Francziaországban több tekintélyes mérnök a Loire völgyére a catastrophalis évekre nézve meghatároz­ták az esőmennyiséget s azt Vautlier fő­mérnök Roanne-ig 979 millió köb­méter­re határozza a forrástól kezdve 60 órai esőre 1846-ban, míg ezen szám 1856- ban még jelentékenyen nő. Wallis főmér­nök tehát az 1856-ki árvizet véve ala­pul, ha ily csapás ártalmatlansága a fel­adat, nem kevesebbet, mint 300 millió köb­métert kíván a hegyek között csak a Loire­-ra nézve visszatartani s így az egyszerű elzárásokra 24 millió frankot s az egyéb védeszközökhez más 50 millió frankot számit — az összes folyókra pe­dig 300—360 milliót. Nálunk Tokaj vidékén az ártalmat­lan viz az , mely 21—23 lábig nőhet fel , a legkisebb viz felett Tokajnál az ártalmas, mely 25 — 27 lábig hat ugyanazon vizmérésnél — ezen két viz ad 1000 millió köb­öl különbséget — s így ezen különbségnek jelentékeny ré­szét kell visszatartóztatnunk a Marmaros és Szamos völgyeiben, ha azt akarjuk czélozni, hogy a víz Tokajnál ártalmat­lan legyen, azaz a kimutatott mennyiség­­nek legalább 25—30%-jét vagyis 1700— 2040 millió köb­métert. Feltéve az is­mert alapon, hogy nálunk olcsó anyag, olcsó föld, olcsó kézimunka miatt minden igen kedvező, s így 80,000 frank helyett nálunk a zároláshoz csak 20,000 ft ki­­vántassék, a mellék­munkálatokhoz pedig kétszer annyi helyett, csak egyszer annyi, a költség nem lesz kevesebb, mint az első esetben 68 millió forint folyó pénz, a másodikban pedig 81.600.000 ft. Pedig nálunk ezt feltenni nem le­het egészen, mivel igaz, hogy némely te­kintetben viszonyaink kedvezők, de más tekintetekben igen­is kedvezőtlenek, mi­vel egészen elhagyatott vidékeken kellettk épen a legnagyobb erővel dolgozni s igy minden anyagszerek s kézierő igen is drága pénzen lesznek csupán megszerez­hetők — s igy épen nem kellene a szá­mokat erőltetni, hogy nevezetesen^ na­gyobb mennyiségek szerepeljenek. És ez csupán a főrendszereknek két völgyén, a Maros, Bodrogh sat. rendszereit egészen mellőzve, ily roppant kiadással jár — melyet első pillanatra ugyan mindenki viszonyainkhoz nem mértnek fog nyilvá­nítani — főleg ha tekintetbe vesszük, hogy már a Tiszaszabályozásra mintegy 15 év óta fordított költségek is nagysze­rűeknek mondatnak, holott ezen kiadá­sok nem érték még el az értekező gró­f á­llítása szerint a 30 milliót korántsem, sőt ellenkezőleg, igen kevéssel haladták meg a 10 milliót, s már­is né­mely vidékek elviselhetlenül terheltetve érzik magukat; mi lenne a következés, ha ezen már eddig befektetett aránytalanul csekély tőkét 7 — 9 nagyobb költséggel ki­­vánnánk biztosítani — az magától foly — s nézetünk szerint ez lesz az oka, hogy Francziaországban is, hol bő a pénz, ezen rendszer nem oly elevenen fog kivitel alá kerülni, mint azt 1856 végén a szá­mos felszólamlás és átalános tetszés után reményleni lehetett volna. Mivel feltéve, hogy nálunk igen kedvező völgyek le­gyenek, hol 20—40 láb magas elzárás­sal, meredek kedvező partok miatt lehet­séges legyen 300,000 köb­öl vizet, vagy­is 116 millió bécsi akót visszatartani, mégis a két nevezett völgyön száz ily elzárásnak kelletik létesittetni, hogy a vészthozó áradások csak 30% vissza­­tartóztassék, pedig ily kedvező völ­gyek ritkán fognak előjönni , mert a legtöbb esetben igen szép, ha 3,000000 köböl helyett 500000—600000—800000 tartatik vissza kár nélkül, s akkor is költ­séges mellék­építmények segedelmével, s így nem nehéz kiszámítani, hogy száz helyett 4 vagy épen 600 ily elzárásnak kell elkészülni. Hogy ily munka jelen vi­szonyainkhoz akár gazdászat, akár gyár­ipar, akár folyamszabályozás tekinteté­ből vegyük is azokat, nincsen mérve, az kétséget sem szenved. Terheli pedig ezen nehéz állapotot azon sajátságos mostoha viszony, hogy épen ott, hol a rendszert azonnal kellene alkalmazni, úgy a gaz­dászat, mint gyáripar messze hátra van a másod vagy harmadrendű folyam­rend­szerek viszonyaihoz képest, hol a gazdá­szat úgy mint az ipar már nagyobb len­dületet nyert. Pedig meggyőződésünk szerint, ha a fő­rendszer mellőztével épen a másod­folyóknál nagyban alkal­maztatnék a zárrendszer, igen komoly baj lehetne a végeredmény, alkalmaztassák az bár gazdálkodás, gyáripar vagy más tekintetekből. Mivel minden folyó rend­kívüli áradásokkal csak akkor pusztítja víz völgyét, ha a fő és mellékfolyók egy­szerre öntenek. Régi tapasztalás mutatja, hogy a mellék­folyók ritkán öntenek a fő folyókkal együtt, ha igen, akkor epo­­chalis áradást eredményeznek — me­lyek aztán a völgy lakói előtt képezik az oly sokáig emlékezetes esztendőket. Igen természetes, hogy zárolás által, ké­­sedelmeztetik az árvizek lejutása, s ez­által a találkozás épen a legroszabb percz­ben könnyítetik — vagy valószínűvé té­tetik. A második hátrány pedig, mely szintén nem csekély lehet, hogy a mellék­folyók ereje zsibbasztatik az egyes fő fo­lyómeder részeinek tisztán tartására, mely séren nevezetes hátrányt okozhat időre — miután a források­­ öltéiről ievonanó nagyobb mennyiségű anyagok,nem szálli­­tath­atók az eddigi mérvben tova a má­­sodfolyók periodicus és jótékony hatású áradásaiktól. —h — A debreczeni iparkamra nyilatkozati­, a bélyeg és illetékrendszabály módosítása ügyében. A debreczeni kereskedelmi és ipar­kamra 1803 -ik év június hó 5-én tartott rendkívüli ülé­sében Farkas Ferencz kamarai elnök, Szabó Lajos, Berghoffer István, Lobmayer József, Szesztina Lajos, Márton László, Stenczinger Károly, kereskedők; Félegy­­házy János, Dinnyés Károly, és Varga Imre iparosok, mint kamarai tagok, és Csáthy Károly kormánybiztos jelenlété­ben, a magas kormány rendele­te folytán, a hatályban lévő bé­lyeg és illeték rendszabály mó­dositásai­­ ügyében, jegyzőkönyvi alakban, mely nyomtatásban nékü­nk be­küldetett, a nm. helytartó tanácshoz, k­ö­­vetkező felterjesztést tett: Nagymélt. magyar kir. helytartó tanács ! Midőn az osztrák cs. k. pénzügyministé­­rium leiratával kamaránkhoz azon felhívás in­téztetek, hogy a múlt évi deczember 13-kán kibocsátott rendszabály által módosított bélyeg patens hiányait, — s annak a gyakorlati tapasz­talás igazolása szerint változtatást vagy javítást igénylő intézkedéseit tárgyazó nézeteinket, az állam­kincstár érdekei szemmeltartásával ugyan, azonban egészen szabadon és minden tartózko­dás nélkül sorolnék el, fontos okok miatt tartóz­kodnunk kellett, ezen különösen jelenlegi nyo­masztó helyzetünkben sokszorosan kényes kér­dés azonnali fejtegetésébe bocsátkozni. Mert a ka­marák ügykezelési rendszabálya, egy a törvény­­hozás további intézkedéséig érvényes kormány­­rendelettel oda lévén módosítva, hogy bárhon­nan hozzájuk intézett felhívásra keletkezendő javaslataikat mindig a nagyméltóságú magyar királyi helytartó tanácshoz, — mint a kama­rák fölötti felügyelettel s azok közvetlen veze­tésével megbízott főkormányszékhez legyenek kötelesek terjeszteni: ez esetben nem lehettünk a felől biztosítva, hogy szabadon és minden tar­tózkodás nélkül szerkesztendő, s a helyzet bi­zonytalanságával küzdő magyarországi kama­rák némi megnyugtatására irányzott fentebbi intézkedés értelmében a nagym­él­tságú magyar királyi helytartó tanácshoz intézendő emlékira­tunk nem fogná-e isméti neheztelését és roszalását előidézni eze­n magas főkormányszéknek, mely­nek nagyméltóságú elnöke, a kamaránk ügyé­ben itt működött királyi biztos utján, alig egy­néhány hóval ezelőtt azon határozott rendeletet méltóztatott hozzánk bocsátani, hogy szorosan a keresked­­és iparügyekre szorítkozva — különbe­ni kellemetlen következményeket kikerülendők —politikai kérdések érintésétől gondosan óvakod­ni szigorú kötelességünknek tartsuk. Azonban a fölemlített kételyt kifejező előleges föliratunkra folyó évi május hó 1-ről 19,968. sz. a. kibocsá­tott kegyes válaszleirat tartalma folytán azon örvendetes meggyőződésre jutottunk, miszerint a nagyméltóságú magyar királyi helytartó tanács a kérdéses fontos ügybeni nézeteinknek szaba­don és minden tartózkodás nélküli előterjeszté­sét a magyar kereskedelem és ipar érdekében­­“««erői is szükségesnek és kívánatosnak tartani méltóztatik. Ed­­ fijr vtieii felhatal­mazás szellemét — felsőbb helyen is beismerve látjuk említett fölterjesztésünkben kifejtett azon állításunk alapos voltát, miszerint állampénzügyi feladatot nemzetgazdászati, s ezt ismét közjo­gi és politikai kérdések érintése nélkül beha­­tólag fejtegetni teljes lehetetlen. Annálfogva most már, ily felhatalmazást egyenes utasítás­nak tekintve, hazafias kötelességünknek tartjuk az előírt feladat megoldására kísérletet tenni. Mielőtt azonban a tárgyalás lényegét érinte­­nék , úgy saját öntudatunk megnyugtatása, mint választóink s átalában a hazai közön­ség előtti magunk igazolása tekintetéből mul­­hatlanul szükségesnek látjuk őszintén kije­lenteni , miszerint mi, az 1862-dik évi de­czember 13-káról kelt intézkedést — mely alkotmányos felfogás szerint csak a szűkebb birodalmi tanácsban képviselt németszláv tar­tományokban bír a törvény erejével, — a szent István koronája alatti birodalom polgá­rait illetőleg, csak a szorongató pénzügyi hely­zet könnyítése tekintetéből, a törvényhozás má­sik illetékes tényezője hozzájárulásának fentar­­tásával ideiglenesen érvényesített oly rendsza­bálynak tekintjük, mely a mint királyi hata­lommal életbeléptetett, épen úgy királyi parancs­ra módosítható, vagy épen meg is szüntethető. Ugyanazért is, midőn mi a bélyegügynek hazánkbani miként kezelését illetőleg, a magyar királyi kormány felhatalmazása folytán s a már­­már elviselhetetlen terhekkel tulhalmozott kö­zönség érdekében nyilatkozni, észszerüség s önfentartáni ösztön sugalla kötelességünknek is­merjük, ezt csupán azon biztos reményben tes­­­szük, mert — szerintünk a bélyegrendszabály hazánkbani érvényének súlypontja nem az 1862-dik évi december 13-káról kelt osztrák törvényben, hanem ö császári és apostoli kirá­lyi Felsége ugyanazon év és hó 21 kőről kelt ki­rályi rendeletében lévén feltalálható, — e rész­beni túlterheltetésünk királyi orvosoltatását, csak a főméltóságú magyar királyi udvari kor­mány közbenjárása folytán hisszük elérhetőnek. Ezek szerint, ha netalán jelen emlékiratunk az osztrák császári királyi pénzügyminisztérium ebbe kerülvén, ezen lépésünket valamely oldal­ról oda kívánnák magyarázni, mint ha mi a ha­zai általános közvélemén­nyel szakítva a birodal­mi tanács illetékessége kérdésében a magyar tör­vényhozás végleges határozatát megelőzni s csak hogy a bélyegtörvény módosítását elérhessük, a birodalmi tanácsnak kívánnánk adatokat szol­gáltatni : ez esetre hazánk ősi alkotmánya iránt tartozó hűségünkből kifolyó kötelességünknek tartjuk, e részben fentebb tüzetesen kifejtett fel­fogásunkra hivatkozni. Mély tisztelettel felemlít­vén, miszerint jelen eljárásunk irányának utóbbi értelmezésére közjogi viszonyaink jelenlegi vál­ságos helyzetében különös súlyt kívánunk he­lyezni : áttérünk felterjesztésünk közelebbi tár­gyára. Az osztrák bélyeg- és illetéktörvény — úgy a­mint most érvényben van — tekintve az absolut kormányzat legvirágzóbb korszakára, elevenen emlékeztető szerkezetét s különösen azon feltűnő aránytalanságot, melyet a szinte elviselhetlen dijak kiszabásában követ, a XIX- dik század második felében uralgó jogi eszmék színvonalára emelkedett birálat szükségképen azon leverő meggyőződésre juttatja, hogy azon államban, hol a bélyeg pátens módosítása, alkot­mányos törvényhozó testület közreműködésével ily szellemben és irányban létrejöhetett, az al­kotmányos életteli fogalom még igen homályos lehet. Mert 1- szer, nincs meg ezen munkálatban a tör­vény alaki főkelléke a rendszeresség. 2- szer, teljesen nélkülözi az elvies vezérfo­nalat, mely az igazságos törvény legszilárdabb alapja ; és O­oxiUi'j Xiülu Lai ia.imM.Hvau a Isivítvlt illető­­leg szabatosan körülírt utasítást, a törvény keze­lésére hivatott hatósági közegek szeszélyének és szenvedélyének oly tág kaput nyit, hogy azok eljárása, ott, hol szívélyes jóakarat ál­tal nem mérsékelteik, merőben törvényes alap­­nélküli önakarat színében tűnik föl. (Folytatása következik.) Távirati tudósítás a bécsi bőrséről : jun 12. —5% metalliques 75, 85. Nemzeti kölcsön 80,95 Bankrészvény 797.— Hitelintéz, részv. 192.70. 110.75. Lond.vált. 111.—. Ar»My 5.29, Pest, jun. 12. Az idő rekkenő, az ég fel­hőkkel fedett. A légsulymérő állása valamivel alacsonyabb. A Duna árad, T 10­­0 felett. Ma vizen valamivel nagyobb mennyiségű szállítmány érkezett. Partunkon kikötöttek: „Klara“ 5000 m­. kuk. és 1000 m. b. rakodott Becskereken. „Archimedes“ csavarhajó 6000 m. b. rakodott Mohácson. A túlsó parton „Kál­mán“ ercsényi 2500 ra. búzával, „Susanna“ paksi 3200 m. b. „Napoleon“ tolnai 3700 m. különféle gabonanemüvel, „Lajos“ paksi 3500 m. b. és „Matid" bajai 4000 r­. búzával megrakott hajók vetettek horgonyt. „Adám,“ „András,“ „Elisa­beth“ és „Rosa’ia“ vontatóhajók összesen 33,500 m. gabonát vívón Győr felé indultak. A gabonaüzlet ma felette nyugodtan folyt. Búzára — kivált a silányabb minőségüekre nézve — 15 krral olcsóbb árnál is felette gyön­ge vevési kedv mutatkozott; még nehézkesebb volt a r­o­z­s­üzlete, mely gabonanemü 20 krral is olcsóbban kináltatott. A kukoricza is enge­dett a vásár lanyha folyásának, egyedül a z­a­b ára tartja magát szilárdan. Cfeaba, jun. 6. 1863. Panem quotidianum da nobis hódié. Teljes bizonyságunk lévén immár arról, hogy az egész alföld és közelebbről Békés megye a rész, majdnem semmi termés miatt egy nyo­morúságos évnek néz elibe, röviden, de tüzete­sebben kell e tárgyhoz szólanunk, annyival in­kább, mert némely lapok a közönség helyes tá­­jékozását még most is nehezítik, még most is reményekről, kielégítő termésekről álmodozván. Ilyesmit közöl még a tegnap érkezett „Falusi Gazda“ is a „P. N.“ után! nem akarjuk hossza­san taglalni mennyire nem volt e közlésnek igaza még kettő napján is, de határozottan állít­juk, ho­gy Békés megye összes ez idei termése az egy Csabának egy évi élelmére nem lenne elég. Szarvas, Endrőd, Gyoma, Berény, Békés, Gyula Csaba, Orosháza és a szomszéd kamarai puszták terméslehetőségét személyes megtekintés után ismerjük, de kecsegtetőt sehol, mindenütt csak aggasztó állapotot találtunk. A kukoriczatermés reménye, többi terményeink megsemmisülte mellett már csak olyan, mint a vízbe esott fejsze nyelének megmentése, sőt még ezt is veszély fenyegeti, mert az újbóli szárazság már kezdi rajta nyomait hagyni, pedig ez csak úgy lett volna félsegitség bajainkon, ha nagy termést ad szemben és szárban egyiránt. Az itt ott feltűnő szebb, talán középter­mést nyújtható helyek, oly parányi foltok belát­­(Folytatása a 4-dik oldalon.) Távirat.

Next