A Hon, 1863. június (1. évfolyam, 124-146. szám)
1863-06-13 / 133. szám
133-ik sz. Szombat, június 13. Előfizetési díj: Puttán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra...............................1 frt 75 ki. 3 hónapra............................... 5 frt------6 hónapra..................................10 frt-----Szerkesztés iroda: Ferencziek teredik szám, földszint. Szeri osztó lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó-hivatal: Fest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. :1/1 . POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1803. neiytatási díj: E lap szellemi részét i tétS minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentisítva kéretik beküldetni. 7 hasábos ponitsor _............................7 kr. Bályogdij minden beiktatásért . . . 80 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési revM szerkesztőjének lakása : Szervitatér, gr. Teleky ház. Bérmentetlen levelek csak ismert kerekőrt fogadtatnak el Gabona-árak Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra : naponként hétfőn kivül 5, órakor rege Mohácsról Bajára: naponként hétfőn kivül d. u. 4 órakor Bajáról Pestre : naponként kedden kivül 4 órakor reg Esztergomból Pestre: vasárnapon kivül naponk. 5, ó reg Váczról Pestre : nap. hétf. kiv. 10 ., 6. d. e. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.ICzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. n. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó, 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó, 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehér V. ind. 8.43 r.; —N-Barifba „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e.. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.JGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlest, Velcncze és vissza. Veleneze ind. 11.—- d.e. 11. é’ Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbriick„ 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 Bécs érk. 9.20 3.23 5.24 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1 Üszög ind. 8 ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 8. ó. „ 6 ó.d.uj Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.60 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 5.d.u Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r. 7. 30„ Pozs. i.7. d.c.ll.— d.e.5.16d.u. Bazin„ 8.4I„12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35„ 2.30d.u.8X0est Szer. érll.36 de.------9-51 „ *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fizettetik 50 font.: 10 kr., kissebb 5 kr. Szeged ind. Czegléd érk. 145 dél 4.44 „ 5.4l „ e a és estek — járása. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjeli Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e.vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Buda vnd. 6.30 v. 5.15 d.u. „ 7.20 este SzFeh 1rS d.e. _ Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 ,, 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du, Pragerh, ind. 9.25 e. 9.11 d.e. SteinbrückB 11.53 é.11.38 „ Nabresina „ 7.37 d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 n Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Veleneze „ 3.6 d.u. 6. r. Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 4.25 d. u, érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkéz. 8.45 . ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e.6.54 „ „ 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél — — érk. 4.15 déliu-----ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Sziszek indul. 6.30 reg. “s-“ ■»«. 8.16 .* Steinbrück érkez. 10.50 d. a. Bécs ind. 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk.10.33 „ 8.58 „ - 2.25 éjsz.12.15 d.u 6.29 reg. 6.10 estóra 40 percz reggel, 30 p. d. u. érk. Pestre Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Feh, Bécsi börze janin» Il-én. Hat fele: Bécsből Pestre: naponként 6. órák. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. Tiszárn: Segedről Zimonyba : szombaton reg. ISL. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. 37' a XiTole; Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra cstve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre: vasárnap kedden ég pénteket 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. d. u. ■ A "X“ i »'ss á iá.: Zimonyból Szegedre: csütört. dalban. A. Száván.: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csütörtökön délben. őss 1 © Is: vasúti — mene Alsó austriai mérő szerint. Pesten Irányzat Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ároszt. ért. Búza bánsági.................. 85.86.87 6.15 6.85 6.50 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 585 6.10 6.25 n non 88.87. 6.35 6.50— „ fehérmegyei. . . 83.84.85 590 6.20 6.40 „ bácskai ... . 83.84. 5.85 6.—— Rozs............................ 77.79.80 8.65 3.75 3.80 Árpa somok való . . . 88.69.72 3.— 8.10 8.20 *=£mntakarnálynak 65.67.69 2.70 2.S0 2 85s Zab................................. 45.47.50 2.05 2.10 2.15 0) Kukoricza pesti . . . 79.82 2 90 2.95 3.— m n » bánsági . . 82.85 8.— 8.10 3.156 Köles.............................— 8.3.35 dab.............................— ___ Repcze........................— — — Pest ind, 9.55. d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel Tom. „ 2.35. d. u. 1,51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6— reggel. Hely Nap búza rozs árpa zabkakor. árak osztr. értékben. Győr . . Bebreczen Pozsony . Gyöngyös és Akvár . Jun. 11. 10. 6.80,6.80 4.—ip.— 6. —*6.50 4.—4.50 4.10,4.50 3.80*4.— 3.—*4.— 8 50*370 3.20*3.40 3—*8.20 2.80*3.— 2 40*2.80 2.65*3.— 2.70*2.90 2.03*2.30 2.10*2.40 2 20* 1.80*2.— 2.75*3.20 8.10,3 H 2 60* — 2.30*8,Pestről Bécsbe és vissza. Pestről Czeglédre és vissza. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 8.22. ,, mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. —10.32 este. Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Arad indul — 9.33 dél e-Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. jCsaba „ — 11.59 „ Arad érkez. 3. 3 dél u. 6. r.Czegléd érkez. — 5.31 dél. u. Czeglédröl Püspök-Ladányra és vissza. Czegléd indul 9.27 d. e. 8.24 e. Szolnok 10.27 ( 9.42 e. P. Ladány érkéz, 1.26 „ 1.2") é. P. Ladány indul Szolnok Czegléd érkéz. — Püspök Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 140 e. 1.53 d. u.1N. Várad indul — 10, 6 dél e. N. Várad érkéz. 4.40 e. 3.45 d. u.P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Kassa indul — 5. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen ,, 3.— „ 3 47 Tokaj ,, 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e Kassa érkéz. 9.E. e. 3. d. u. reg. Miskolcz „ — 7.52 „ Tokaj „ — 9.35 del.e. Nyiregyh.n —10.33 „ Debreczen „ —12.12 „ P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Gyorsvonatok. Államadósság. ö'Vo-es nem, köles. : 100 frtoi 5“/0-es Metalliques „ „ /» e" » • r l) Como rentpapirlö Jan. 2 1839. évi teljes „ Sfept. 1 „ ötödr. n „ n 1854. „ teljes „ Jan. 2. I860. „ „ „Mai „ „ „ ötödr. „ n n A* austrial bank záloglevelei. 5*/c-es 12 hóra szóló 109 frtoi „ 6 évre „ „ „ n AU „ „ „ n „ sorsolható 105 „ Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-es magyarorsz. 100 frtoi „ horvát „ „ » erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti Dunagőzhajózási Trieszti Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrätz Waldstein Keglevich 40n 40 20 » 10 Juli Juni 28 Juli 1 Juli ■ Aug. Jun. ] Dec. Dec. Máj. Adott Tartott krár 80.80 80.90 75.70 75.80 68.— 68.25 16.75 17.— 153.50154 — 150.50151.— 95 30 £6.98.50 98.55 98.10 99.20 104.75105! — 101.75102.— 90.50 91.75.75 76.— 74.25 74.75 73.25 73.75 .135.30135.40 95.— 95.50 114.115.— 95.— 95.50 -----33.— --1--36.50 -----35.50 ------36.50 -- ---35.50_, --21.— — ,--22.75 14.75 15.— Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 2/5 frank imb.-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 f.-to* Bankrészvény -- — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti íánczhíd Északi vasút Állam „ Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtot 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3V,0/1 Hamburg 100 bankmark 4V»7 London 10 ft sterling 3% London „ „ látra „ Pária 100 frank 47« Pénznemek. Korona............................ Császári arany................... Reczés ............................ Napoleon d’or....................... Orosz imperiale................... Porosz pénztári utalvány . Ezüst .................................... Adott te 92.— 122.50 117.25 1S2.10 791.— 626.— 234, 137.— £ 80.- 162.— 201.50 262.-147.50 147.— 94.- 83.80 111.15 111.15 44.10 15.85 5.80 5.SO 8.92 9.13 1... 111. — Tartott ár 92.50 123.-117.75 192.20 722.— £ 27.- 236.— 438.— 391.— 162.20 202.- 263.— 148.-94.10 83.40 111.20 111.15 44.70 15.40 5.31 5.31 8.93 9.16 1... 7. 111.50 Az első cs. k. szab. haui gőzhajózási társaság. A személyszállító gőzösök menetrende. A Tisza szabályozása és a szárazság, ív. De térjünk tárgyunkhoz — mely nem egyéb mint meghatározni, hogy mennyi víztömeget kellessék a hegyek között visszatartani a fő völgyeikben, hogy Tokajnál ártalmatlanabb legyen jövőre az eddig félemletes magasságra nőni szokott árvíz. Nagy olvadások és esők eredményeit a múltakra nézve nem bírjuk, de helyette van már több mint 14 évi észleletünk Tokaj környékéről a vizek állását illetőleg. Francziaországban több tekintélyes mérnök a Loire völgyére a catastrophalis évekre nézve meghatározták az esőmennyiséget s azt Vautlier főmérnök Roanne-ig 979 millió köbméterre határozza a forrástól kezdve 60 órai esőre 1846-ban, míg ezen szám 1856- ban még jelentékenyen nő. Wallis főmérnök tehát az 1856-ki árvizet véve alapul, ha ily csapás ártalmatlansága a feladat, nem kevesebbet, mint 300 millió köbmétert kíván a hegyek között csak a Loire-ra nézve visszatartani s így az egyszerű elzárásokra 24 millió frankot s az egyéb védeszközökhez más 50 millió frankot számit — az összes folyókra pedig 300—360 milliót. Nálunk Tokaj vidékén az ártalmatlan viz az , mely 21—23 lábig nőhet fel , a legkisebb viz felett Tokajnál az ártalmas, mely 25 — 27 lábig hat ugyanazon vizmérésnél — ezen két viz ad 1000 millió köböl különbséget — s így ezen különbségnek jelentékeny részét kell visszatartóztatnunk a Marmaros és Szamos völgyeiben, ha azt akarjuk czélozni, hogy a víz Tokajnál ártalmatlan legyen, azaz a kimutatott mennyiségnek legalább 25—30%-jét vagyis 1700— 2040 millió köbmétert. Feltéve az ismert alapon, hogy nálunk olcsó anyag, olcsó föld, olcsó kézimunka miatt minden igen kedvező, s így 80,000 frank helyett nálunk a zároláshoz csak 20,000 ft kivántassék, a mellékmunkálatokhoz pedig kétszer annyi helyett, csak egyszer annyi, a költség nem lesz kevesebb, mint az első esetben 68 millió forint folyó pénz, a másodikban pedig 81.600.000 ft. Pedig nálunk ezt feltenni nem lehet egészen, mivel igaz, hogy némely tekintetben viszonyaink kedvezők, de más tekintetekben igenis kedvezőtlenek, mivel egészen elhagyatott vidékeken kellettk épen a legnagyobb erővel dolgozni s igy minden anyagszerek s kézierő igen is drága pénzen lesznek csupán megszerezhetők — s igy épen nem kellene a számokat erőltetni, hogy nevezetesen^ nagyobb mennyiségek szerepeljenek. És ez csupán a főrendszereknek két völgyén, a Maros, Bodrogh sat. rendszereit egészen mellőzve, ily roppant kiadással jár — melyet első pillanatra ugyan mindenki viszonyainkhoz nem mértnek fog nyilvánítani — főleg ha tekintetbe vesszük, hogy már a Tiszaszabályozásra mintegy 15 év óta fordított költségek is nagyszerűeknek mondatnak, holott ezen kiadások nem érték még el az értekező gróf állítása szerint a 30 milliót korántsem, sőt ellenkezőleg, igen kevéssel haladták meg a 10 milliót, s máris némely vidékek elviselhetlenül terheltetve érzik magukat; mi lenne a következés, ha ezen már eddig befektetett aránytalanul csekély tőkét 7 — 9 nagyobb költséggel kivánnánk biztosítani — az magától foly — s nézetünk szerint ez lesz az oka, hogy Francziaországban is, hol bő a pénz, ezen rendszer nem oly elevenen fog kivitel alá kerülni, mint azt 1856 végén a számos felszólamlás és átalános tetszés után reményleni lehetett volna. Mivel feltéve, hogy nálunk igen kedvező völgyek legyenek, hol 20—40 láb magas elzárással, meredek kedvező partok miatt lehetséges legyen 300,000 köböl vizet, vagyis 116 millió bécsi akót visszatartani, mégis a két nevezett völgyön száz ily elzárásnak kelletik létesittetni, hogy a vészthozó áradások csak 30% visszatartóztassék, pedig ily kedvező völgyek ritkán fognak előjönni , mert a legtöbb esetben igen szép, ha 3,000000 köböl helyett 500000—600000—800000 tartatik vissza kár nélkül, s akkor is költséges melléképítmények segedelmével, s így nem nehéz kiszámítani, hogy száz helyett 4 vagy épen 600 ily elzárásnak kell elkészülni. Hogy ily munka jelen viszonyainkhoz akár gazdászat, akár gyáripar, akár folyamszabályozás tekintetéből vegyük is azokat, nincsen mérve, az kétséget sem szenved. Terheli pedig ezen nehéz állapotot azon sajátságos mostoha viszony, hogy épen ott, hol a rendszert azonnal kellene alkalmazni, úgy a gazdászat, mint gyáripar messze hátra van a másod vagy harmadrendű folyamrendszerek viszonyaihoz képest, hol a gazdászat úgy mint az ipar már nagyobb lendületet nyert. Pedig meggyőződésünk szerint, ha a főrendszer mellőztével épen a másodfolyóknál nagyban alkalmaztatnék a zárrendszer, igen komoly baj lehetne a végeredmény, alkalmaztassák az bár gazdálkodás, gyáripar vagy más tekintetekből. Mivel minden folyó rendkívüli áradásokkal csak akkor pusztítja víz völgyét, ha a fő és mellékfolyók egyszerre öntenek. Régi tapasztalás mutatja, hogy a mellékfolyók ritkán öntenek a fő folyókkal együtt, ha igen, akkor epochalis áradást eredményeznek — melyek aztán a völgy lakói előtt képezik az oly sokáig emlékezetes esztendőket. Igen természetes, hogy zárolás által, késedelmeztetik az árvizek lejutása, s ezáltal a találkozás épen a legroszabb perczben könnyítetik — vagy valószínűvé tétetik. A második hátrány pedig, mely szintén nem csekély lehet, hogy a mellékfolyók ereje zsibbasztatik az egyes fő folyómeder részeinek tisztán tartására, mely séren nevezetes hátrányt okozhat időre — miután a források öltéiről ievonanó nagyobb mennyiségű anyagok,nem szállitathatók az eddigi mérvben tova a másodfolyók periodicus és jótékony hatású áradásaiktól. —h — A debreczeni iparkamra nyilatkozati, a bélyeg és illetékrendszabály módosítása ügyében. A debreczeni kereskedelmi és iparkamra 1803 -ik év június hó 5-én tartott rendkívüli ülésében Farkas Ferencz kamarai elnök, Szabó Lajos, Berghoffer István, Lobmayer József, Szesztina Lajos, Márton László, Stenczinger Károly, kereskedők; Félegyházy János, Dinnyés Károly, és Varga Imre iparosok, mint kamarai tagok, és Csáthy Károly kormánybiztos jelenlétében, a magas kormány rendelete folytán, a hatályban lévő bélyeg és illeték rendszabály módositásai ügyében, jegyzőkönyvi alakban, mely nyomtatásban nékünk beküldetett, a nm. helytartó tanácshoz, következő felterjesztést tett: Nagymélt. magyar kir. helytartó tanács ! Midőn az osztrák cs. k. pénzügyministérium leiratával kamaránkhoz azon felhívás intéztetek, hogy a múlt évi deczember 13-kán kibocsátott rendszabály által módosított bélyeg patens hiányait, — s annak a gyakorlati tapasztalás igazolása szerint változtatást vagy javítást igénylő intézkedéseit tárgyazó nézeteinket, az államkincstár érdekei szemmeltartásával ugyan, azonban egészen szabadon és minden tartózkodás nélkül sorolnék el, fontos okok miatt tartózkodnunk kellett, ezen különösen jelenlegi nyomasztó helyzetünkben sokszorosan kényes kérdés azonnali fejtegetésébe bocsátkozni. Mert a kamarák ügykezelési rendszabálya, egy a törvényhozás további intézkedéséig érvényes kormányrendelettel oda lévén módosítva, hogy bárhonnan hozzájuk intézett felhívásra keletkezendő javaslataikat mindig a nagyméltóságú magyar királyi helytartó tanácshoz, — mint a kamarák fölötti felügyelettel s azok közvetlen vezetésével megbízott főkormányszékhez legyenek kötelesek terjeszteni: ez esetben nem lehettünk a felől biztosítva, hogy szabadon és minden tartózkodás nélkül szerkesztendő, s a helyzet bizonytalanságával küzdő magyarországi kamarák némi megnyugtatására irányzott fentebbi intézkedés értelmében a nagyméltságú magyar királyi helytartó tanácshoz intézendő emlékiratunk nem fogná-e isméti neheztelését és roszalását előidézni ezen magas főkormányszéknek, melynek nagyméltóságú elnöke, a kamaránk ügyében itt működött királyi biztos utján, alig egynéhány hóval ezelőtt azon határozott rendeletet méltóztatott hozzánk bocsátani, hogy szorosan a kereskedés iparügyekre szorítkozva — különbeni kellemetlen következményeket kikerülendők —politikai kérdések érintésétől gondosan óvakodni szigorú kötelességünknek tartsuk. Azonban a fölemlített kételyt kifejező előleges föliratunkra folyó évi május hó 1-ről 19,968. sz. a. kibocsátott kegyes válaszleirat tartalma folytán azon örvendetes meggyőződésre jutottunk, miszerint a nagyméltóságú magyar királyi helytartó tanács a kérdéses fontos ügybeni nézeteinknek szabadon és minden tartózkodás nélküli előterjesztését a magyar kereskedelem és ipar érdekében“««erői is szükségesnek és kívánatosnak tartani méltóztatik. Ed fijr vtieii felhatalmazás szellemét — felsőbb helyen is beismerve látjuk említett fölterjesztésünkben kifejtett azon állításunk alapos voltát, miszerint állampénzügyi feladatot nemzetgazdászati, s ezt ismét közjogi és politikai kérdések érintése nélkül behatólag fejtegetni teljes lehetetlen. Annálfogva most már, ily felhatalmazást egyenes utasításnak tekintve, hazafias kötelességünknek tartjuk az előírt feladat megoldására kísérletet tenni. Mielőtt azonban a tárgyalás lényegét érintenék , úgy saját öntudatunk megnyugtatása, mint választóink s átalában a hazai közönség előtti magunk igazolása tekintetéből mulhatlanul szükségesnek látjuk őszintén kijelenteni , miszerint mi, az 1862-dik évi deczember 13-káról kelt intézkedést — mely alkotmányos felfogás szerint csak a szűkebb birodalmi tanácsban képviselt németszláv tartományokban bír a törvény erejével, — a szent István koronája alatti birodalom polgárait illetőleg, csak a szorongató pénzügyi helyzet könnyítése tekintetéből, a törvényhozás másik illetékes tényezője hozzájárulásának fentartásával ideiglenesen érvényesített oly rendszabálynak tekintjük, mely a mint királyi hatalommal életbeléptetett, épen úgy királyi parancsra módosítható, vagy épen meg is szüntethető. Ugyanazért is, midőn mi a bélyegügynek hazánkbani miként kezelését illetőleg, a magyar királyi kormány felhatalmazása folytán s a mármár elviselhetetlen terhekkel tulhalmozott közönség érdekében nyilatkozni, észszerüség s önfentartáni ösztön sugalla kötelességünknek ismerjük, ezt csupán azon biztos reményben tesszük, mert — szerintünk a bélyegrendszabály hazánkbani érvényének súlypontja nem az 1862-dik évi december 13-káról kelt osztrák törvényben, hanem ö császári és apostoli királyi Felsége ugyanazon év és hó 21 kőről kelt királyi rendeletében lévén feltalálható, — e részbeni túlterheltetésünk királyi orvosoltatását, csak a főméltóságú magyar királyi udvari kormány közbenjárása folytán hisszük elérhetőnek. Ezek szerint, ha netalán jelen emlékiratunk az osztrák császári királyi pénzügyminisztérium ebbe kerülvén, ezen lépésünket valamely oldalról oda kívánnák magyarázni, mint ha mi a hazai általános közvéleménnyel szakítva a birodalmi tanács illetékessége kérdésében a magyar törvényhozás végleges határozatát megelőzni s csak hogy a bélyegtörvény módosítását elérhessük, a birodalmi tanácsnak kívánnánk adatokat szolgáltatni : ez esetre hazánk ősi alkotmánya iránt tartozó hűségünkből kifolyó kötelességünknek tartjuk, e részben fentebb tüzetesen kifejtett felfogásunkra hivatkozni. Mély tisztelettel felemlítvén, miszerint jelen eljárásunk irányának utóbbi értelmezésére közjogi viszonyaink jelenlegi válságos helyzetében különös súlyt kívánunk helyezni : áttérünk felterjesztésünk közelebbi tárgyára. Az osztrák bélyeg- és illetéktörvény — úgy amint most érvényben van — tekintve az absolut kormányzat legvirágzóbb korszakára, elevenen emlékeztető szerkezetét s különösen azon feltűnő aránytalanságot, melyet a szinte elviselhetlen dijak kiszabásában követ, a XIX- dik század második felében uralgó jogi eszmék színvonalára emelkedett birálat szükségképen azon leverő meggyőződésre juttatja, hogy azon államban, hol a bélyeg pátens módosítása, alkotmányos törvényhozó testület közreműködésével ily szellemben és irányban létrejöhetett, az alkotmányos életteli fogalom még igen homályos lehet. Mert 1- szer, nincs meg ezen munkálatban a törvény alaki főkelléke a rendszeresség. 2- szer, teljesen nélkülözi az elvies vezérfonalat, mely az igazságos törvény legszilárdabb alapja ; és OoxiUi'j Xiülu Lai ia.imM.Hvau a Isivítvlt illetőleg szabatosan körülírt utasítást, a törvény kezelésére hivatott hatósági közegek szeszélyének és szenvedélyének oly tág kaput nyit, hogy azok eljárása, ott, hol szívélyes jóakarat által nem mérsékelteik, merőben törvényes alapnélküli önakarat színében tűnik föl. (Folytatása következik.) Távirati tudósítás a bécsi bőrséről : jun 12. —5% metalliques 75, 85. Nemzeti kölcsön 80,95 Bankrészvény 797.— Hitelintéz, részv. 192.70. 110.75. Lond.vált. 111.—. Ar»My 5.29, Pest, jun. 12. Az idő rekkenő, az ég felhőkkel fedett. A légsulymérő állása valamivel alacsonyabb. A Duna árad, T 100 felett. Ma vizen valamivel nagyobb mennyiségű szállítmány érkezett. Partunkon kikötöttek: „Klara“ 5000 m. kuk. és 1000 m. b. rakodott Becskereken. „Archimedes“ csavarhajó 6000 m. b. rakodott Mohácson. A túlsó parton „Kálmán“ ercsényi 2500 ra. búzával, „Susanna“ paksi 3200 m. b. „Napoleon“ tolnai 3700 m. különféle gabonanemüvel, „Lajos“ paksi 3500 m. b. és „Matid" bajai 4000 r. búzával megrakott hajók vetettek horgonyt. „Adám,“ „András,“ „Elisabeth“ és „Rosa’ia“ vontatóhajók összesen 33,500 m. gabonát vívón Győr felé indultak. A gabonaüzlet ma felette nyugodtan folyt. Búzára — kivált a silányabb minőségüekre nézve — 15 krral olcsóbb árnál is felette gyönge vevési kedv mutatkozott; még nehézkesebb volt a rozsüzlete, mely gabonanemü 20 krral is olcsóbban kináltatott. A kukoricza is engedett a vásár lanyha folyásának, egyedül a zab ára tartja magát szilárdan. Cfeaba, jun. 6. 1863. Panem quotidianum da nobis hódié. Teljes bizonyságunk lévén immár arról, hogy az egész alföld és közelebbről Békés megye a rész, majdnem semmi termés miatt egy nyomorúságos évnek néz elibe, röviden, de tüzetesebben kell e tárgyhoz szólanunk, annyival inkább, mert némely lapok a közönség helyes tájékozását még most is nehezítik, még most is reményekről, kielégítő termésekről álmodozván. Ilyesmit közöl még a tegnap érkezett „Falusi Gazda“ is a „P. N.“ után! nem akarjuk hosszasan taglalni mennyire nem volt e közlésnek igaza még kettő napján is, de határozottan állítjuk, hogy Békés megye összes ez idei termése az egy Csabának egy évi élelmére nem lenne elég. Szarvas, Endrőd, Gyoma, Berény, Békés, Gyula Csaba, Orosháza és a szomszéd kamarai puszták terméslehetőségét személyes megtekintés után ismerjük, de kecsegtetőt sehol, mindenütt csak aggasztó állapotot találtunk. A kukoriczatermés reménye, többi terményeink megsemmisülte mellett már csak olyan, mint a vízbe esott fejsze nyelének megmentése, sőt még ezt is veszély fenyegeti, mert az újbóli szárazság már kezdi rajta nyomait hagyni, pedig ez csak úgy lett volna félsegitség bajainkon, ha nagy termést ad szemben és szárban egyiránt. Az itt ott feltűnő szebb, talán középtermést nyújtható helyek, oly parányi foltok belát(Folytatása a 4-dik oldalon.) Távirat.