A Hon, 1863. szeptember (1. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-26 / 219. szám

arja meg­­ el PEST, SZEPTEMBEH 25 Politikai szemle Pest, sept. 25. (XI.) A legelső nyilatkozat az orosz vá­laszjegy­zékre a franczia kormány részé­­ről: közzététele a hivatalos „Monteur - ben azon emlékiratnak, melyet a lengyel nemzeti kormány Czartoryski herczeghez intézett. Az érintett emlékirat egyenesen Biaritzból érkezett parancs következtében jelent meg a „Moniteur- ben s ép oly tűnő betűkkel van nyomva mint Lyonban Hk, hol !ISTok "Z I­dójában Oroszország iránti haj­mok”mu­tatkoznak. Sőt a „Gén. Corresp vallja, hogy Constantin nagyherczeg uta­zása nem volt politicai jelentőség nélkül. szággyű­lési level­e­k. XXVII. M. Szeben, sept. 21. gy^ ^ rQ­ )án néptömeg szolgáltat­na hadtudományilag kiművelt tiszteket és tábornokokat a hadsereg számára, né­pessége aránya szerint úgy meg lehet igaza lenne az érsek urnak s mindazoknak, kik a fennebbi tételt 1660 óta fölállítot­ták ; ámde itt is csak az imént érintett körülmény irányadó. De ne harczoljunk ingatag állítások ellen, melyek ugyis csupán csak állítá­sok, mikkel jól eshetik némelyeknek átvitni magukat, de amelyekkel túlzásai­kat helyesen indokolni nem lehet. A jogkövetelés példátlan túlzásán ki­­vül, melylyel egy szélesen elterjedt ro­mán párt nem­ete inarticulatiója első napjaiban minden más nemzetet exarti­­culalni szeretne sőt a közrend nem kis hátrányára czéló oly elméletet kívánna érvényre juttató, mely nemcsak Ausztriá­ban, de magába Európában sem birt még sehol fölvegődni; mindezeken kivül, mondjuk, még zon modorról is nevezetes volt a mai ülés melylyel kivált egyik rnm Án onónok képviselői komolyságról, parlamentaris h­ggadtságról stb. megfe­­ledkezve, érdekes, a ház általános rosza­­lása közben senni nem akaró párbeszé­det folytatott a elnökkel. Valóban nagy oka volt Gull urnak ki­mondani a „m­a culpá-t, midőn föl­kiáltott : Mein* Herren! Selten kommt was besseres naih! de még ennél is fonto­sabb, nevezetesebb volt Gull ur azon nyi­latkozata, miserint alig van olyan enyv, mely még hosszasan ama székekhez ra­gaszthatná a szász képviselőket. És ilyen erdélyi külön országgyűlések minden évbeni megtartását óhajtaná czipozetes püspök Fogarasi Mihály ő nsga, mikről mai beszédében az „unió 44 tel­jes föladásával szónokolt? Lehetetlen ki­volt az Ú­j Erdélyi ügyek. (R.) Egy idő óta nagy előszeretettel viseltetem az ókorból kölcsönzött képle­tek iránt. Mindennek megvan a maga oka. Ámde nem azért akarok ismét egy ily mythologiai hasonlatot fölhozni, mint­ha a mai papirkort azzal a classikai idő­szakkal párhuzamba állítni szándékoz hanem csak azért A lengyel okmány megjelenése a „Mo­­niteur“ben roppant figyelmet gerjesztett Páriában, s képzelhető, hogy a béke s különösen a börze emberei nem kevésé hökkentek me­g.Némelyek mindjárt azt ma­gyarázták az okmány megjelenéséből a hivatalos lapban, hogy Lengyelország már most elismertetik háborufolytatók­ént hatalom Francziaország által; — má­sok úgy vélekedtek, hogy ezen nyíl­n­ w» Uv« —spüsiü.iitR Bitái Sci ijorcsa azonnal a nemzetközi viszonyok meg­­szakítását s Budberg báró elutazását vonja maga után. Budberg báró a len­gyel okmány megjelenése után mind­járt kihallgatást is kért Drouin de Llou­ys­­nél. A börze az értékes papírok átkere­tének csökkenésével fogadta a nap ese­ményét; már készületeket tesznek, hogy a békés árfolya­mnak búcsút mondjanak,s háborús árfoly­am­ra térjenek által. Ezen benyomás mellett eg sz r&ia merült föl a legváltozatosabb hireknek. Beszél léi, hogy a császár sajátkezüleg irt leve­ , tottekké átvarázsolni , az egyszer M­­let intézett volna_ II. Sándor csárhoz, a tart­ogrammot ismét elrejteni lehetett mely ultimátumként hangzanék , hogy J, mindezen törekvés­ek annál Th­­ouyn­e ugs vissza P. ey ' 0111 I lágosabban szemlélhetökké váltak a ma queney báró, . Tolt bécsi követ foglalja itt d6 k#r0kre né mtoa » Randim hadügyminisztert Fleury “bb ei4szitégre v0„ 8ztlk8lSge a g lesi teremben láthatólag működő ugyan­nám, isten mentsen; mert történetesen eszembe jutott ama nagyszerű harcz, mely Minerva és Nep­tun közt folyt, midőn arról volt szó, minő név adassák Görögország fővárosának. Végre is győzött a tudomány és szellemi ' J ' — •>—istennője a romboló elemet képvisel# u*----fö­lött, s a görög főváros neve — Athén leve. Ma is olyasmi forgott fen, sőt több: egy egész országrész újjá­keresztelése volt szőnyegen. A mai itteni gyűlésben is magasra tornyosultak a szenvedély hullámai, de valamint akkor, Neptun ko­rában, úgy ma sem bírt érvényre ver­gődni az anyag a szellem fölött. A habok ideig óráig újból lesimultak, a nélkül azonban, hogy a tett nyilatkozatokat nem azon fe­lsőbb befolyásnak, hogy Siuíutiu érsek módositványa határozattá se emel­tessék. Az átalános szavazat s ezzel a tömeg uralma, kormánya nem most pendite­­tik meg először a román többség által, tábornok váltja föl De valamint nem valósultak eddigelé az utóbbi hírek, úgy a lengyel okmány­nak a „Moniteur“-ben történt közöltetése folytán támadt benyomás sem látszik eléggé igazoltnak. A jelek ugyanis, me­lyek után következtethetnénk, még mindig nem mutatnak az eddigi politikai helyzet I­­ j"nem volt komolyabb változására­ formulázva, mint azt ma Siuíutiu érsek. „Pays ugyanis ezt írja a helyzet- tett­ről: Angol- Francziaország és Ausztria H­iába őrtR Punk,K­iu ur nemzetbeliek­ egyetértése fennáll, nemcsak hogy meg­ú­jult ülésben minden oly nyilatkozat vagy gyengült volna, sőt Ly­mel a 8uff universell vádját megnősült és megszilárdult az utóbbi eset . Ibam­á biába­n tartotta ugyanakkor következtében. Ez fogja ezutáni,s kizáró­­lag ma még egy.két román szónok ama a" üa'rff Yd MtíLWJ^jmi íj.'q1 elütfázasa'man^fe&nH&r áraiul írje kormányok titkait, melyek egész Europa lfln az illésberí­ ki mit,nem tudván a 19-ki jóváhagyása mellett a kérdést _ felkarol- ülég folyamáról _ állhatatosan megua­­ták; de bizalommal várja, va amint uro- ra(j­. m5nositványa mellett, melyet Balo­pa, tanácskozásuk eredmény­e. zut n­­­mjri János szászvárosi képviselő még fé Francziaországot illetőleg nevezetesen a nyegebben fllustrált, midőn kimondotta, „Pays"- igy folytatja: f­rancziaorsz gvo­t , igazságtalan minden oly képviselet, az, mely a három hatalom egyetértését ez­ | melyben a birtok és értelmiség van több­deményezte, s mely legnagyobb befolyás­sal volt annak alakulására. Francziaország óhajtja, hogy ezen egyetértés cselekvőle­ges és hatályos legyen. Rés­­éről — ez iránt meg lehetünk győződve — nem járul hozzá a gyengeség elemével. Hű lesz Len­gye­ország iránti rokonszenvéhez és azon jog iránti tisztelethez, mely kezdetben su­gallta. Minden tanácskozmányban szi­lárdságot fejtene ki, s kész lesz minden oly határozatra, melyet saját méltósága és az európai érdekek fognak követelni. De ségben, szerinte legfontosabb érvek, egye­dül igazs­gás képviseleti kulcsa fejszám! Mindketten minden áron tanácsko­z­ó testületté akarták tenni a választók tömegét, illetőleg a válas­ztó­kerületeket, melyek csakis az országgyűlési követek választására lévén hivatva, a törvényha­tóság nyelve meghatározását már csak azért sem eszközölhetnék, mivel egy gyű­lésben összejönni nincs is alkalmuk. E felett még egy stereotyp román állí­tást ismételt az érsek ur, mely szerint a ezen . ^ ^ részesedésnek a kiSz. terhekbeni részvétel arányában kellene hotmánya mérsékeltségének, érdeknélküli­­ségének és azo­n bizalomnak, melylyel Európa iránta viseltetik — hogy oly politi­kát juttasson érvényre, mely saját néze­teinek kifolyása. Nem változtatja meg a lengyel kérdés lényegesen európai jel­lemét, hogy abból franczia kérdést al­kosson, hogy azt egyedül karolja föl, egyedül működjék, s annak tetszése szerinti megoldását erőszakolja. A len­gyel kérdés a császár kormányának ju­tott európai kérdésnél:.''1 Az” egyetértési­­ vel tovább is az fog maradni.“ így ir a „Pays,“ s ha híven tolmácsolja a franczia kormány politikáját: Franczia­ország még mindig nem akar elszakadni a lengyel kérdésben, különleges actió végett, Angolország­ és Ausztriától­ történni, és hogy a románok ebbeli rész­véte sokkal nagyobb mint a többi erdély­­részi nemzetiségeké. Addig is, míg ez alaptalan állitásra tü­zetesen felelnénk, legyen szabad megje­gyeznünk, hogy költői szabadalomról, sőt még juris fictióról is hallottunk, de nemzetgazdászati fictióról, számtani so­­phismáról eddigelő nem volt tudomá­sunk Vajjon melyik neme, a közteher-vise­­lésiietí­ »is, melyb­ől meghaladják a romá­nok a többi nemzetiségeket. Talán a föld­adó ? Hiszen az erdély­részi magyarság az összes földterület 2/s-át bírja, követke­zőleg a földadó és pótlékainak is két­har­madát fizeti. Különben az egyenes adó úgyis csak egyötödét teszi az összes ily megállapodás után nem tudjuk, mi- adóösszegnek, melynek nagyobb részét ként fog teljesülni a lengy­el nemzeti kör- a közvetlen adó képezi, és sok magyar mány azon kivánata, melyet a franczia és nagy­birtokos egyedül több földadót fizet angol sajtó nagy része támogat, hogy Lengyelország háború-folytató félnek ismertessék el, miután Ausztriának ed­­digelé semmi kedve az ily elismerés­re. A „Wiener Abendpost“ ugyanis mint egész faluk s járások román né­pessége. Már most legyen szabad kérdezni: me­lyik ágát képviseli hát a román néptö­meg a kézi vagy gyáriparnak, kereske igy tolmácsolja az o­sztrák kormány désnek stb ? Egyiket sem. Ők földmive­­szándékát ezen elismerésre vonatkozólag : résen, még pedig kezdetleges ódon föld­­„Bizonyos tény, hogy Ausztria a békét ívelésen kivül alig űznek más foglalko akarja mind átalán mind az összes lengyel zást, már pedig egyetlen szeszgyár talaj­tartományokban; valamint az is tény, honos vagy más vállalkozó és kereskedő hogy távolról sem gondol a sor- ismét több közvetlen adót fizet, mint rad­a­lom tóneveinek elismerése- egész vidékek román népé­­re, sőt inkább oly lelkiismere­­tvagy minő alapra építhető tehát a t­e­s­e­n tiszteli minden legitim fennebbi paradoxon; mi után részesül a kormány souverain jogát m­int román nép nagyobb arányban a közter­­a magáét." hekből, az annyit emlegetett fejszám sze-Ezen nyilatkozattal ös­szefüggésben rint? Az ujonczoz's, igenis az ujon­czozás megemlítendő, hogy Bécsben ismét na­ I utján, hangzik a felelet. A ki több Az erdélyi tartományi gyűlés XXXIII ülése. Kezdete d. e. 10­­. órakor. Nagy-Szeben, sept. 22. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének magyar szö­vege fölolvastatik és helybenhagyatik. Ezután W­i­ts­o­c­k és 10 társa interpellatiót intéztek a kir. kor­ányszékhez,m­elynek lényege ez: az erdélyi volt katonai s polgári kormány oly fegyverektől, melyet csak a szobi diszké­sére szolgáltak 2 írt, a vadászatra használtakta pedig darabonkint 8 írt adót fizettetett 1861-dik évig. Ezen az utón hir szerint 3500 frt jött be évenkint s a jövedelem részint a tisztviselők megjutalm­azására részint oly alapítvány alakitá­sára volt fordítandó, melynek kamataiból a gaz verjjfjjik voltak iskola felállítandó. Első évben tettleg is segé­lyeztetett 7 ifjú. Hogy azonban az erdélyi volt helytartóság feloszlatása után ezen alappal, mely hir szerint 30,000 írtra rúg, mi lemért­, ar­ról nem adatott hivatalos értesítés, valamint at­tól sem, fenáll- e még azon r­dó és hová forditta­tik? Miután az országnak teljes joga van ez ügyben felvilágosítást kérni s rendelkeznie, a k főkormán­yszékhez következő kérdések intéztet­nak : 1. Átadattak- e a k. főkormányszéknek az e tárgyra vonatkozó számadások s iratok ? 2. Megvan- e ezen alap, mily összegben és rendel­tetéssel? 3. Kész- e a k. főkormányszék ezen adóra vonatkozó számadásokat s iratokat, kelet­kezése idejétől kezdve 1863-ig tudomásvétel és alkotmányos intézkedés végett a bás elé ter­j­esztéttt ? Az el ök­ösen interpellatiónak a k. főkor­mányszék elé leendő terjesztését megígérte. Áttér­ve a napirendre, olvastatik a második k. előterjesztvény 12. §., mely követ­kezőleg szól „A 10. és 11. § ban foglalt határozatok a törvényhatóság vagy községkép­­viselet hivatalos működése idejéig érvényesek: „Ezen hivatalos működés meg­szűnése után, a község- vagy tör­vényhatóság ügyke­zelési nyelvé­nek meghatározása iránt, új határo­zat hozathati­k.“ 0­b­e­r­t : Tudja ugyan, hogy elvbarátai ki­sebbségben vannak, de mindamellett véleményét mindaddig nyiltan ki fogja mondani, a­míg csak jónak látja, hogy e helyen megmaradjon. Meg­lepi ö­, hogy a kormány ily ajánlatot tesz, mint e §-ban, midőn a kormányoknak a szó nemes ér­telmében conservativeknek kellene lenniök, s a mely kormányok nem ilyenek, azok méltán keltik fel a népek aggodalm­át. D e törv. b.atározatot hy­­perliberatisnak tartja s ajsírjc a 12. §. elvetését in­dítványozza. Ö t nx elvek teljes egyenjogúságát elismeri,de ismét a nemzeti viszályt s annak inge­rültségét a vidék­ községekben; e § foganatosítá­sa csak feltüzelni s állandósítaná a lajharczot, kü­lönösen az ideig, municipalia rendszer folytán. E­z különben nm fér meg a szász nemzetnek semmiféle törvény által el nem törölt autonomia­­j­­ javal. Idején­­ Ona most mérsékletet tanusítni. Mann Gábor:Ez természetes következ­ménye az előbbieknek, melyek már elfogadtat­tak ; pártolja tehát a kormányjavasl­atot, mert m est korántsem látja oly megszorítónak, miszerint szükség esetében vegyes helységekben két hiva­tal­os nyelv is ne használtathatnék. Schuller Mihály szintén a 12. § elha­gyását kívánja, de nem­ mivel talán hyperlibera­­lis, hanem mert felesleges és a municipiumok autonómiájába iig. Hosszasan taglalja a muni­­cipiumok s ezek autonómiájának szükségességét. Azután kéri a házat, hogy mindenek előtt csak­ia oda törekedjék, hogy követeit a birodalmi ta­nácsba küldje. Bologa két momentumot jegyzett meg Obert beszédéből; egyik az, hogy e­z­ felforgat­ja az államot. Ez nincs úgy, különben ő lenne első, ki annak kitörlését javasolná; ép ugy nem áll O. másik feltevése sem. hog.; t.i. e §. fo ytonos fajharczot idézne elő, sőt ellenkezőleg ép akkor lesz állandó súrlódása különböző nemzetiségek közt,ha e­z kimarad,mert az egyik képviselet örök időkre meghatározná a hivatalos nyelvet s ezál­tal a netán idővel többségre vergődő nemzetisé­get előre kirekesztené nyelvének hivatalossá emelketési jogából. Ennek kikerülése végett szükséges, hogy minden újabb képviselet meg­határozhassa a nyelvet; e­z tehát nem felesle­ges. Pártolja a korm. javaslatot, mivel az m m rendeli, csak megengedi a htv. nyelv m­egváltoztatását. F­a­b­i­n­i : a municipiumok autonómiai jog­körébe nem nyúlhat sem a birodalmi tanács, sem az országgyűlés. De különben e­b­ban az mondatik , hogy a törvényhatóság nyelve­ tekin­tetében uj határozatot hozhat, a­mi ann­yit tesz, hogy ha tetszik, nem hoz új határozatot. E §. tehát felesleges s azért elhagyandó. B­r­a­n­de Lemény felemlíti, hogy épen Obert módositványa veszélyes nem e §., mely legjobb biztosítéka a békének. A közelebbi ülésekben a 9-dik és 10 dik §. megállapitás­ánál heves vita­­ alkalmával csupán csak a 12-ik §. nyújtott re­­­ményt arra nézve, hogy ha valamely nyelv ma­­­­gát egyelőre nem is érvényesítheti, fenmarad a­­ lehetőség kárpótolni a vesz­eséget A mostani képviseletek oly időből származnak, midőn a­­ román nemzet még nem volt egyenjogositva; ha­­ tehát azok a nyelvet maradandólag meghatároz­­nák­, úgy a román nemzet, például a Királyföldön , örökre kirekesztődnék, s egyátalában Obert úr­­ módosítványa folytán a jogegyenlőség kivitele­i merőben lehet­enné tétetnék. Ranicher, mint a kormány képviselője : A 12-dik §. több oldalról támadtatott meg. Ober­­tet az átalános vita alkalmával tartott saját be­szédéből olvasott idézetek által akarja megczá­folni. — A kormány sem azt nem akarja, hogy valamely képviselet örökre határozza meg a hi­vatalos, sem azt, hogy egy évben többször meg­változtathassa ebbeli határozatát s örökös hul­lámzást idézzen elő. Schnell: Azon lehetőség tekintetbe véte­lével, hogy a kisebbség nyelve emelte ii hivata­lossá, oly módositványt tesz, hogy ha a képviselet két­harmada új határozatot kiván hozatni, az megengedtessé­k. — Az indítvány nem támo­gat­tatik. Schmidt Konrád pártolja Obert indítvá­nyát, de nem okait. Nem lát nagy veszélyt e §. határozatában, csakhogy a municipiumok auto­nómiájába vág. A szász törvényhatóságo­kor­ 82 erű reformokon fognak keresztül menni, a me­gyék ideiglenes állapota, melyekben a kisebb­ség nyelve mintegy privilégiumként a hivatalos, nem irányadó. Böbe­cél Sándor: A 12. §t sem hyper-, se­m illiberálisnak nem tartja, sőt azt hiszi, hogy az az országban megelégedést fog szülni, azért megtartása mellett van. Schuler Libb­y a kormányjavaslat mellett szól. Szavazásra kerülvén Obert indítványa, az csak a szászoktól pártoltatok, mig a kormány­javas­lat 12 §-a a román többség által határozattá emeltetik. Olvastatik a kormány­javaslat 13. § a, mely következőleg szól: „A közlések, rende­letek, meghagyások s. a. t. minden neme, melyek közvetlenül a köz­séghez vagy törvényhatósághoz, egyházi vagy másféle testületek­hez intéztetnek, a három országos nyelvek közül azon adandók ki, mely az illető község vagy tör­vényhatóság ügykezelési nyelve, vagy melyet az egyházi vagy más E § P a­n­t­i­u­­diicatio. Budáékor hoz­zá­szólása után a bizottmányi javaslat 7. §-ának szövege szerint fogadtatik el. Még­pedig ekképen: „M­indennemű közlések, kiadványozások, rende­letek, meghagyások, sat. melyek ezen törvényhatóságokhoz, községek­hez, ezek hivatalaihoz és törvény­székeihez, egyházi vagy más testü­letekhez és intézetekhez intéztet­nek, az elöljáró hatóságok által a három országos nyelv közül azon adandó ki, mely az illető törvény­­hatóság vagy község ügykezelési nyelve, vagy pedig, melyet az egy­­házi, vagy más testület vagy inté­zet használ.“ Olvastatik a 14 §, mely követk­ezőleg szól: „A kölcsönös érintkezésben a közsé­gek és törvényhatóságok saját ügy­­kezelési nyelveket használják.“ Dr Rat­iu közbeszutatni kívánja „szintugy mint a felsőbb hatóságokkali érintkezésben“. Gull nem ellenzi a módosítványt, csakhogy nem „felsőbb“, hanem „elöljáró“ tétessék. (He­lyeslés:) Pantiu a „törvényszékek“ kifejezést is fel­vétetni kívánja. Aldulianu és Singuna összetett módo­­s­itványa, mely következőleg szól: „A községek és törvényhatóságok, szintugy mint ezeknek hi­vatalai és törvényszékei, nem külünben az egy­házi s más testületek, valamint ez egyházi tör­vényezékek is, a kölcsönös és az elöljáró hivata­­lokkali érkt­ezésben saját ügykezelési nyelvü­ket használják." (Folytatása következik.) idei, épen együtt levő vándor­gyűlése a köz­­ebédnél jelenlevő tagok (275) által üdvözöltet­­vén, Eötvös József báró, a német természetvizs­­gálók és orvosok vándorgyűlése elnökének an­nak nevében viszont üdvözletét olvasta fel. Az első szabadalmazott cs. k. dunagőzhajó­­társaság a nagy­gyűlés tagjait September 25-kére a hajógyár megszemlélésére felhívta, rendelke­zésükre egy nagy gözöst bocsátván. A látogatás délutáni 3 órára határoztatok. Henszelmann Imre tr. egyszers mind óbudai római régisé­gek megtekintését ajánlotta. A pesti „Lloyd“ társulat, nagy termét a gyű­lésnek használatul felajánlotta, mi köszönettel fogadtatod. Jelentetett, hogy Szmeleder Jr. Bécsből önma­gán gégetükörrel a nagy egyetemi épület egyik termében este mutatványos­at fog tenni. 23-án napvilágosság nem lévén jelentetett,hogy a jelen napon, midőn igen szép derült idő volt, a közülés után a Bunsen-Kirchhoff féle nap­szin­­tési kísérletek a pesti egyetem termés-ottani tan­termében fognak történni, hová a tagok megte­kintés végett meghivattak. Zipser, Sel­meczről, a 80 éves aggastyán a tár­sulatot reszkető szavakkal melegen üdvözölte. Knoepfler Vilmos tudor, Maros-Vásárhelyről­­ azon viszonyt ecsetelte elég híven , mely a ter­­­­mészettudományok és a gyakorlati élet között fennáll, s hathatósan kiemelte, hogy miután azok a közéletben hatalmas emeltyűkként működ­nek, az abeli ösmeretek megszerzése mindenkire átalában véve a legnagyobb szükség, a különö­sen orvosokra nézve kiváló szükség a természet­tudományok szorgos művelése. Az orvostan csak akko­r emelkedett ki a mesterségek sorából, s ju­tott a tudományok rangjár­a, midőn a természet­­tudományok nagy mérvű fejlődésénél ezek segéd­eszközeit felhasználva, művelői a szabatos bú­várz­ás terére léptek. Balogh Pál a soproni 1847-ki nagy­gy­űlés megbízásából az 1848-iki olasz tudós össze­jöve­telt meglátogatván, erről tett igen hosszu jelen­tést, s ennek nyomán többek közt azon indít­ványt tette, hogy a magyar orvosok és termé­­szetvizsgálók nagy gyűlése a magyar tudósok összejövetelévé alakulna át, mely valamennyi tudományt magába karolna. E­gy indítványa a fentebb említett pályázati bizottsághoz utasít­­tatván, ehez pótlólag még hozzáadattak : Balogh Pál, Rómer Flóris, Halász Geyza és Tormái Ká­roly. Mint azonban ki lehet venni,a társulat tag­jai között nem mutatkozik hajlam encyclopedi­­kus társulattá válni, mire legcsekés­­ebb szükség sincs. Más szüksége van a természetbúvárnak, mint a törvénytudósnak, s nem m­utatkozik arra ok, hogy azok egy kalap alatt egyesíttessenek, sőt ellenkezőleg a magyar orvosok és természet­­vizsgálók nagy­gyűléseit meg kell tisztítani még az eddig benne levő idegen elemtől is,milyen az archaeologia, melynek kiküszöbölését a 22-iki közülésen Kánitz Ákos, fiatal növénybúvár, buz­­góságtól eltelve indítvány­ozta, s hogy ezen in­dítvány akkoriban elhangzott nem czélsze­­rűtlenségben, mint inkább azon hevességben talál­ta okát, mel­lyel az indítványozó élt. Nagyobb nyugalommal beszélve az eredmény sikeresebb lett volna. Nevezetes volt azon alkalommal Brassai Sámuel jeles aggastyánunk életbe­­széde, melyet csak kevesen fogtak fel valódi ér­telemben. Miután ugyanis Kánitz Ákos indítvá­nya ellen szólott, az öreg úr a nyelvészet felvé­telét ajánlotta, mi természetesen nem történt meg, s ha mar­­ minden búvár­nak és tudósnak rgyk­ónt kell, nem tartozhatik a társulat teendői közé, még kevésbbé való oda az archaeologia, mire nekik mi szükségük sincs. Mondják, hogy a nagy­gyűlések az összejöveteli helyeken archaeologiai nevezetességekre is akadhatnak, mi azonban az archaeologok bekebe­lelésére nem elegendő ok, m­it ha ok volna, még sok másokat fel lehetne venni, kik igen kü­lönféle dolgokkal foglalkoznak. Bene Ferencz tudor az elmebetegek feletti gondoskodásról beszélt m ég hosszasan, s beszé­de azon minden betegségre nézve eléggé ösmert tétel körül forgott, hogy az elmebetegek gyó­gyítása mindjárt kezdetbe foganatba veen­dő, mert csak ezen esetben lehet sikerre ala­pos remény, ha t. i. lehet. Schmidt Adolf a bihari hegyekről igen csídolt, eleven és érdekes értekezletet tartott. Hidegbéry Antal értekezését a jelen szárazság ok­airól Sats István tudor olvasta fel, melyben a szerző mondotta, hogy ezen tekintetben a Tisza­­szabályozást nem okolhatjuk, minthogy ennek ártere a szárazság által sújtott területhez képest felettébb csekély; mi pedig azon indítványt illeti, hogy a levegőközi csapadékok fák által köttes­senek meg, nem tartja oly nagy horderejűnek, mint némelyek tartják, minthogy vannak erdős vidékek, melyek a lapátosaknál inkább sujt­­vák ; ez azonban ki nem zárja, hogy azok mű­velése előre mozdítassék, sőt ez nemzetgazdá­­szati szempontból igenis kívánatos. A földek csatornázásával se lehet mindent elérni , mint­hogy sok tárgyat, milyen például a búza, öntözni nem lehet. Fő dolog, hogy a földek szorgalmasan és ele­endően trágyázt­ansanak, mi fájdalom, kö­zönségesen igen elhanyagoltatik, s a földet min­dig csak termésre kényszerítik a nélkül, hogy a szükségeset visszaadni iparkodnának. Ajánlotta továbbá a takarék-magtárak felállítását, mint az Ínség leghathatósabb óvszerét. Patruban Gergely Witthow sejtkórtanát ösmer­­tette, s Kovács-Sebestyén Endre a nagy­gyűlés titkára nevében kiosztotta a német eredetiből készített kivonatkét, mely a nevezett titkár úr költségén a nagy gyűlés tiszteletére jelent meg, s minthogy ajándék volt a tagok számára, ezen szempontból ítéljük azt meg. Rómer Flóris a zalamegyei középkori egy­házi műemlékekről és azok jellemzéséről be­szélt. A császárfürdői közebédről holnap. Kelt Pesten, sept. 24 én 1863. Balogh Kálmán, A magyar orvosok és természetvizsgálók nagy­gyűlésének 1803-iki September 24 tartott közülése. A September 22-én tar­tott első közülésben Ku­­binj­i Ágoston elnöklete alatt bizottság nevezte­tett ki, hogy az id. Bene Ferencz tiszteletére vert érem egy példányát a megboldogult özve­gyének átnyújtsa, ezt egyszersmind üdvözölvén. K. Ágoston a bizottság nevében jelentette, hogy ezen kötelességének teljesítésében eljárván , az érmet átnyújtotta, s az üdvözletét kinyilatkoz­tatta. Ország, Buda városának főjügy_ője, azon vá­ros közönsége nevében mondotta, hogy miután a város szorult pénzügyi viszonyai nem engedik a jelen nagy­gyűlés irányában rokonszenvét va­lamely nag­yszerü tény által kifejezni, a város kötelességének tartja a nagy­gyűlés rendelkezé­se alá 30 dar­ab cs. kir. aranyat bocsátni olyké­­ten, hogy az pályadijul tűzessék ki valamely orvosi vagy természett­­dományi munkára, mely vagy Magyarországra vonatkozik, vagy a magyar orvosi közönség elölt­áraiban érdekes lehet. A közülés elnöke Eötvös József báró, a társulat ne­vében Buda város ama tette felett örömét nyilvá­nítván a pályadíj kitűzésének eszközlésére Kubi­­nyi Ágoston elnöklete alatt bizottságot nevezett ki Sauer Ignácz , Korizmics László , Balassa János , Kubinyi Ferencs , Kovács Sebestyén Endre és Szabó József urakból. A September 22-én a pesti polgári lövöldében t.­­rtott közebéd alkalmakor Kátsi Gábor inditvá­nyár­a a német természetvizsgálók és orvosok ea Az osztrák emlékirat a német szövetségi reformról. II. Ausztria reoganisationális javaslatai csak a világosan és határozottan föntartott foederativ elven alapulhatnak. Európában sok változott 1815. óta, de ma mint akkor a német birodalom feloszlása által szükségessé vált, az európai szerződések által szente­llett abbeli határozat, mely szerint a né­met államok függetlenül, f­ederatív alapon lesz­nek egybekapcsolandók, teszi Németország poli­tikai alkotmányának egyetlen lehető alapját. Ez igazság ellen nem lehet cselekedni, sem közvetve, sem közvetlenül, a valóság szilárd alapjának elvesztése nélkül. A reform mérvét

Next