A Hon, 1863. szeptember (1. évfolyam, 198-222. szám)
1863-09-26 / 219. szám
arja meg el PEST, SZEPTEMBEH 25 Politikai szemle Pest, sept. 25. (XI.) A legelső nyilatkozat az orosz válaszjegyzékre a franczia kormány részéről: közzététele a hivatalos „Monteur - ben azon emlékiratnak, melyet a lengyel nemzeti kormány Czartoryski herczeghez intézett. Az érintett emlékirat egyenesen Biaritzból érkezett parancs következtében jelent meg a „Moniteur- ben s ép oly tűnő betűkkel van nyomva mint Lyonban Hk, hol !ISTok "Z Idójában Oroszország iránti hajmok”mutatkoznak. Sőt a „Gén. Corresp vallja, hogy Constantin nagyherczeg utazása nem volt politicai jelentőség nélkül. szággyűlési levelek. XXVII. M. Szeben, sept. 21. gy^ ^ rQ )án néptömeg szolgáltatna hadtudományilag kiművelt tiszteket és tábornokokat a hadsereg számára, népessége aránya szerint úgy meg lehet igaza lenne az érsek urnak s mindazoknak, kik a fennebbi tételt 1660 óta fölállították ; ámde itt is csak az imént érintett körülmény irányadó. De ne harczoljunk ingatag állítások ellen, melyek ugyis csupán csak állítások, mikkel jól eshetik némelyeknek átvitni magukat, de amelyekkel túlzásaikat helyesen indokolni nem lehet. A jogkövetelés példátlan túlzásán kivül, melylyel egy szélesen elterjedt román párt nemete inarticulatiója első napjaiban minden más nemzetet exarticulalni szeretne sőt a közrend nem kis hátrányára czéló oly elméletet kívánna érvényre juttató, mely nemcsak Ausztriában, de magába Európában sem birt még sehol fölvegődni; mindezeken kivül, mondjuk, még zon modorról is nevezetes volt a mai ülés melylyel kivált egyik rnm Án onónok képviselői komolyságról, parlamentaris hggadtságról stb. megfeledkezve, érdekes, a ház általános roszalása közben senni nem akaró párbeszédet folytatott a elnökkel. Valóban nagy oka volt Gull urnak kimondani a „ma culpá-t, midőn fölkiáltott : Mein* Herren! Selten kommt was besseres naih! de még ennél is fontosabb, nevezetesebb volt Gull ur azon nyilatkozata, miserint alig van olyan enyv, mely még hosszasan ama székekhez ragaszthatná a szász képviselőket. És ilyen erdélyi külön országgyűlések minden évbeni megtartását óhajtaná czipozetes püspök Fogarasi Mihály ő nsga, mikről mai beszédében az „unió 44 teljes föladásával szónokolt? Lehetetlen kivolt az Új Erdélyi ügyek. (R.) Egy idő óta nagy előszeretettel viseltetem az ókorból kölcsönzött képletek iránt. Mindennek megvan a maga oka. Ámde nem azért akarok ismét egy ily mythologiai hasonlatot fölhozni, mintha a mai papirkort azzal a classikai időszakkal párhuzamba állítni szándékoz hanem csak azért A lengyel okmány megjelenése a „Moniteur“ben roppant figyelmet gerjesztett Páriában, s képzelhető, hogy a béke s különösen a börze emberei nem kevésé hökkentek meg.Némelyek mindjárt azt magyarázták az okmány megjelenéséből a hivatalos lapban, hogy Lengyelország már most elismertetik háborufolytatóként hatalom Francziaország által; — mások úgy vélekedtek, hogy ezen nyíln w» Uv« —spüsiü.iitR Bitái Sci ijorcsa azonnal a nemzetközi viszonyok megszakítását s Budberg báró elutazását vonja maga után. Budberg báró a lengyel okmány megjelenése után mindjárt kihallgatást is kért Drouin de Llouysnél. A börze az értékes papírok átkeretének csökkenésével fogadta a nap eseményét; már készületeket tesznek, hogy a békés árfolyamnak búcsút mondjanak,s háborús árfolyamra térjenek által. Ezen benyomás mellett eg sz r&ia merült föl a legváltozatosabb hireknek. Beszél léi, hogy a császár sajátkezüleg irt leve , tottekké átvarázsolni , az egyszer Mlet intézett volna_ II. Sándor csárhoz, a tartogrammot ismét elrejteni lehetett mely ultimátumként hangzanék , hogy J, mindezen törekvések annál Thouyne ugs vissza P. ey ' 0111 I lágosabban szemlélhetökké váltak a ma queney báró, . Tolt bécsi követ foglalja itt d6 k#r0kre né mtoa » Randim hadügyminisztert Fleury “bb ei4szitégre v0„ 8ztlk8lSge a g lesi teremben láthatólag működő ugyannám, isten mentsen; mert történetesen eszembe jutott ama nagyszerű harcz, mely Minerva és Neptun közt folyt, midőn arról volt szó, minő név adassák Görögország fővárosának. Végre is győzött a tudomány és szellemi ' J ' — •>—istennője a romboló elemet képvisel# u*----fölött, s a görög főváros neve — Athén leve. Ma is olyasmi forgott fen, sőt több: egy egész országrész újjákeresztelése volt szőnyegen. A mai itteni gyűlésben is magasra tornyosultak a szenvedély hullámai, de valamint akkor, Neptun korában, úgy ma sem bírt érvényre vergődni az anyag a szellem fölött. A habok ideig óráig újból lesimultak, a nélkül azonban, hogy a tett nyilatkozatokat nem azon felsőbb befolyásnak, hogy Siuíutiu érsek módositványa határozattá se emeltessék. Az átalános szavazat s ezzel a tömeg uralma, kormánya nem most penditetik meg először a román többség által, tábornok váltja föl De valamint nem valósultak eddigelé az utóbbi hírek, úgy a lengyel okmánynak a „Moniteur“-ben történt közöltetése folytán támadt benyomás sem látszik eléggé igazoltnak. A jelek ugyanis, melyek után következtethetnénk, még mindig nem mutatnak az eddigi politikai helyzet I j"nem volt komolyabb változására formulázva, mint azt ma Siuíutiu érsek. „Pays ugyanis ezt írja a helyzet- tettről: Angol- Francziaország és Ausztria Hiába őrtR Punk,Kiu ur nemzetbeliek egyetértése fennáll, nemcsak hogy megújult ülésben minden oly nyilatkozat vagy gyengült volna, sőt Lymel a 8uff universell vádját megnősült és megszilárdult az utóbbi eset . Ibamá biában tartotta ugyanakkor következtében. Ez fogja ezutáni,s kizárólag ma még egy.két román szónok ama a" üa'rff Yd MtíLWJ^jmi íj.'q1 elütfázasa'man^fe&nH&r áraiul írje kormányok titkait, melyek egész Europa lfln az illésberí ki mit,nem tudván a 19-ki jóváhagyása mellett a kérdést _ felkarol- ülég folyamáról _ állhatatosan meguaták; de bizalommal várja, va amint uro- ra(j. m5nositványa mellett, melyet Balopa, tanácskozásuk eredménye. zut nmjri János szászvárosi képviselő még fé Francziaországot illetőleg nevezetesen a nyegebben fllustrált, midőn kimondotta, „Pays"- igy folytatja: francziaorsz gvot , igazságtalan minden oly képviselet, az, mely a három hatalom egyetértését ez | melyben a birtok és értelmiség van többdeményezte, s mely legnagyobb befolyással volt annak alakulására. Francziaország óhajtja, hogy ezen egyetértés cselekvőleges és hatályos legyen. Réséről — ez iránt meg lehetünk győződve — nem járul hozzá a gyengeség elemével. Hű lesz Lengyeország iránti rokonszenvéhez és azon jog iránti tisztelethez, mely kezdetben sugallta. Minden tanácskozmányban szilárdságot fejtene ki, s kész lesz minden oly határozatra, melyet saját méltósága és az európai érdekek fognak követelni. De ségben, szerinte legfontosabb érvek, egyedül igazsgás képviseleti kulcsa fejszám! Mindketten minden áron tanácskozó testületté akarták tenni a választók tömegét, illetőleg a választókerületeket, melyek csakis az országgyűlési követek választására lévén hivatva, a törvényhatóság nyelve meghatározását már csak azért sem eszközölhetnék, mivel egy gyűlésben összejönni nincs is alkalmuk. E felett még egy stereotyp román állítást ismételt az érsek ur, mely szerint a ezen . ^ ^ részesedésnek a kiSz. terhekbeni részvétel arányában kellene hotmánya mérsékeltségének, érdeknélküliségének és azon bizalomnak, melylyel Európa iránta viseltetik — hogy oly politikát juttasson érvényre, mely saját nézeteinek kifolyása. Nem változtatja meg a lengyel kérdés lényegesen európai jellemét, hogy abból franczia kérdést alkosson, hogy azt egyedül karolja föl, egyedül működjék, s annak tetszése szerinti megoldását erőszakolja. A lengyel kérdés a császár kormányának jutott európai kérdésnél:.''1 Az” egyetértési vel tovább is az fog maradni.“ így ir a „Pays,“ s ha híven tolmácsolja a franczia kormány politikáját: Francziaország még mindig nem akar elszakadni a lengyel kérdésben, különleges actió végett, Angolország és Ausztriától történni, és hogy a románok ebbeli részvéte sokkal nagyobb mint a többi erdélyrészi nemzetiségeké. Addig is, míg ez alaptalan állitásra tüzetesen felelnénk, legyen szabad megjegyeznünk, hogy költői szabadalomról, sőt még juris fictióról is hallottunk, de nemzetgazdászati fictióról, számtani sophismáról eddigelő nem volt tudomásunk Vajjon melyik neme, a közteher-viselésiietí »is, melyből meghaladják a románok a többi nemzetiségeket. Talán a földadó ? Hiszen az erdélyrészi magyarság az összes földterület 2/s-át bírja, következőleg a földadó és pótlékainak is kétharmadát fizeti. Különben az egyenes adó úgyis csak egyötödét teszi az összes ily megállapodás után nem tudjuk, mi- adóösszegnek, melynek nagyobb részét ként fog teljesülni a lengyel nemzeti kör- a közvetlen adó képezi, és sok magyar mány azon kivánata, melyet a franczia és nagybirtokos egyedül több földadót fizet angol sajtó nagy része támogat, hogy Lengyelország háború-folytató félnek ismertessék el, miután Ausztriának eddigelé semmi kedve az ily elismerésre. A „Wiener Abendpost“ ugyanis mint egész faluk s járások román népessége. Már most legyen szabad kérdezni: melyik ágát képviseli hát a román néptömeg a kézi vagy gyáriparnak, kereske igy tolmácsolja az osztrák kormány désnek stb ? Egyiket sem. Ők földmiveszándékát ezen elismerésre vonatkozólag : résen, még pedig kezdetleges ódon föld„Bizonyos tény, hogy Ausztria a békét ívelésen kivül alig űznek más foglalko akarja mind átalán mind az összes lengyel zást, már pedig egyetlen szeszgyár talajtartományokban; valamint az is tény, honos vagy más vállalkozó és kereskedő hogy távolról sem gondol a sor- ismét több közvetlen adót fizet, mint radalom tóneveinek elismerése- egész vidékek román népére, sőt inkább oly lelkiismeretvagy minő alapra építhető tehát a tesen tiszteli minden legitim fennebbi paradoxon; mi után részesül a kormány souverain jogát mint román nép nagyobb arányban a köztera magáét." hekből, az annyit emlegetett fejszám sze-Ezen nyilatkozattal összefüggésben rint? Az ujonczoz's, igenis az ujonczozás megemlítendő, hogy Bécsben ismét na I utján, hangzik a felelet. A ki több Az erdélyi tartományi gyűlés XXXIII ülése. Kezdete d. e. 10. órakor. Nagy-Szeben, sept. 22. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének magyar szövege fölolvastatik és helybenhagyatik. Ezután Witsock és 10 társa interpellatiót intéztek a kir. korányszékhez,melynek lényege ez: az erdélyi volt katonai s polgári kormány oly fegyverektől, melyet csak a szobi diszkésére szolgáltak 2 írt, a vadászatra használtakta pedig darabonkint 8 írt adót fizettetett 1861-dik évig. Ezen az utón hir szerint 3500 frt jött be évenkint s a jövedelem részint a tisztviselők megjutalmazására részint oly alapítvány alakitására volt fordítandó, melynek kamataiból a gaz verjjfjjik voltak iskola felállítandó. Első évben tettleg is segélyeztetett 7 ifjú. Hogy azonban az erdélyi volt helytartóság feloszlatása után ezen alappal, mely hir szerint 30,000 írtra rúg, mi lemért, arról nem adatott hivatalos értesítés, valamint attól sem, fenáll- e még azon rdó és hová fordittatik? Miután az országnak teljes joga van ez ügyben felvilágosítást kérni s rendelkeznie, a k főkormányszékhez következő kérdések intéztetnak : 1. Átadattak- e a k. főkormányszéknek az e tárgyra vonatkozó számadások s iratok ? 2. Megvan- e ezen alap, mily összegben és rendeltetéssel? 3. Kész- e a k. főkormányszék ezen adóra vonatkozó számadásokat s iratokat, keletkezése idejétől kezdve 1863-ig tudomásvétel és alkotmányos intézkedés végett a bás elé terjesztéttt ? Az el ökösen interpellatiónak a k. főkormányszék elé leendő terjesztését megígérte. Áttérve a napirendre, olvastatik a második k. előterjesztvény 12. §., mely következőleg szól „A 10. és 11. § ban foglalt határozatok a törvényhatóság vagy községképviselet hivatalos működése idejéig érvényesek: „Ezen hivatalos működés megszűnése után, a község- vagy törvényhatóság ügykezelési nyelvének meghatározása iránt, új határozat hozathatik.“ 0bert : Tudja ugyan, hogy elvbarátai kisebbségben vannak, de mindamellett véleményét mindaddig nyiltan ki fogja mondani, amíg csak jónak látja, hogy e helyen megmaradjon. Meglepi ö, hogy a kormány ily ajánlatot tesz, mint e §-ban, midőn a kormányoknak a szó nemes értelmében conservativeknek kellene lenniök, s a mely kormányok nem ilyenek, azok méltán keltik fel a népek aggodalmát. D e törv. b.atározatot hyperliberatisnak tartja s ajsírjc a 12. §. elvetését indítványozza. Ö t nx elvek teljes egyenjogúságát elismeri,de ismét a nemzeti viszályt s annak ingerültségét a vidék községekben; e § foganatosítása csak feltüzelni s állandósítaná a lajharczot, különösen az ideig, municipalia rendszer folytán. Ez különben nm fér meg a szász nemzetnek semmiféle törvény által el nem törölt autonomiaj javal. Idején Ona most mérsékletet tanusítni. Mann Gábor:Ez természetes következménye az előbbieknek, melyek már elfogadtattak ; pártolja tehát a kormányjavaslatot, mert m est korántsem látja oly megszorítónak, miszerint szükség esetében vegyes helységekben két hivatalos nyelv is ne használtathatnék. Schuller Mihály szintén a 12. § elhagyását kívánja, de nem mivel talán hyperliberalis, hanem mert felesleges és a municipiumok autonómiájába iig. Hosszasan taglalja a municipiumok s ezek autonómiájának szükségességét. Azután kéri a házat, hogy mindenek előtt csakia oda törekedjék, hogy követeit a birodalmi tanácsba küldje. Bologa két momentumot jegyzett meg Obert beszédéből; egyik az, hogy ez felforgatja az államot. Ez nincs úgy, különben ő lenne első, ki annak kitörlését javasolná; ép ugy nem áll O. másik feltevése sem. hog.; t.i. e §. fo ytonos fajharczot idézne elő, sőt ellenkezőleg ép akkor lesz állandó súrlódása különböző nemzetiségek közt,ha ez kimarad,mert az egyik képviselet örök időkre meghatározná a hivatalos nyelvet s ezáltal a netán idővel többségre vergődő nemzetiséget előre kirekesztené nyelvének hivatalossá emelketési jogából. Ennek kikerülése végett szükséges, hogy minden újabb képviselet meghatározhassa a nyelvet; ez tehát nem felesleges. Pártolja a korm. javaslatot, mivel az m m rendeli, csak megengedi a htv. nyelv megváltoztatását. Fabini : a municipiumok autonómiai jogkörébe nem nyúlhat sem a birodalmi tanács, sem az országgyűlés. De különben ebban az mondatik , hogy a törvényhatóság nyelve tekintetében uj határozatot hozhat, ami annyit tesz, hogy ha tetszik, nem hoz új határozatot. E §. tehát felesleges s azért elhagyandó. Brande Lemény felemlíti, hogy épen Obert módositványa veszélyes nem e §., mely legjobb biztosítéka a békének. A közelebbi ülésekben a 9-dik és 10 dik §. megállapitásánál heves vita alkalmával csupán csak a 12-ik §. nyújtott reményt arra nézve, hogy ha valamely nyelv magát egyelőre nem is érvényesítheti, fenmarad a lehetőség kárpótolni a veszeséget A mostani képviseletek oly időből származnak, midőn a román nemzet még nem volt egyenjogositva; ha tehát azok a nyelvet maradandólag meghatároznák, úgy a román nemzet, például a Királyföldön , örökre kirekesztődnék, s egyátalában Obert úr módosítványa folytán a jogegyenlőség kivitelei merőben lehetenné tétetnék. Ranicher, mint a kormány képviselője : A 12-dik §. több oldalról támadtatott meg. Obertet az átalános vita alkalmával tartott saját beszédéből olvasott idézetek által akarja megczáfolni. — A kormány sem azt nem akarja, hogy valamely képviselet örökre határozza meg a hivatalos, sem azt, hogy egy évben többször megváltoztathassa ebbeli határozatát s örökös hullámzást idézzen elő. Schnell: Azon lehetőség tekintetbe vételével, hogy a kisebbség nyelve emelte ii hivatalossá, oly módositványt tesz, hogy ha a képviselet kétharmada új határozatot kiván hozatni, az megengedtessék. — Az indítvány nem támogattatik. Schmidt Konrád pártolja Obert indítványát, de nem okait. Nem lát nagy veszélyt e §. határozatában, csakhogy a municipiumok autonómiájába vág. A szász törvényhatóságokor 82 erű reformokon fognak keresztül menni, a megyék ideiglenes állapota, melyekben a kisebbség nyelve mintegy privilégiumként a hivatalos, nem irányadó. Böbecél Sándor: A 12. §t sem hyper-, sem illiberálisnak nem tartja, sőt azt hiszi, hogy az az országban megelégedést fog szülni, azért megtartása mellett van. Schuler Libby a kormányjavaslat mellett szól. Szavazásra kerülvén Obert indítványa, az csak a szászoktól pártoltatok, mig a kormányjavaslat 12 §-a a román többség által határozattá emeltetik. Olvastatik a kormányjavaslat 13. § a, mely következőleg szól: „A közlések, rendeletek, meghagyások s. a. t. minden neme, melyek közvetlenül a községhez vagy törvényhatósághoz, egyházi vagy másféle testületekhez intéztetnek, a három országos nyelvek közül azon adandók ki, mely az illető község vagy törvényhatóság ügykezelési nyelve, vagy melyet az egyházi vagy más E § P antiudiicatio. Budáékor hozzászólása után a bizottmányi javaslat 7. §-ának szövege szerint fogadtatik el. Mégpedig ekképen: „Mindennemű közlések, kiadványozások, rendeletek, meghagyások, sat. melyek ezen törvényhatóságokhoz, községekhez, ezek hivatalaihoz és törvényszékeihez, egyházi vagy más testületekhez és intézetekhez intéztetnek, az elöljáró hatóságok által a három országos nyelv közül azon adandó ki, mely az illető törvényhatóság vagy község ügykezelési nyelve, vagy pedig, melyet az egyházi, vagy más testület vagy intézet használ.“ Olvastatik a 14 §, mely következőleg szól: „A kölcsönös érintkezésben a községek és törvényhatóságok saját ügykezelési nyelveket használják.“ Dr Ratiu közbeszutatni kívánja „szintugy mint a felsőbb hatóságokkali érintkezésben“. Gull nem ellenzi a módosítványt, csakhogy nem „felsőbb“, hanem „elöljáró“ tétessék. (Helyeslés:) Pantiu a „törvényszékek“ kifejezést is felvétetni kívánja. Aldulianu és Singuna összetett módositványa, mely következőleg szól: „A községek és törvényhatóságok, szintugy mint ezeknek hivatalai és törvényszékei, nem külünben az egyházi s más testületek, valamint ez egyházi törvényezékek is, a kölcsönös és az elöljáró hivatalokkali érktezésben saját ügykezelési nyelvüket használják." (Folytatása következik.) idei, épen együtt levő vándorgyűlése a közebédnél jelenlevő tagok (275) által üdvözöltetvén, Eötvös József báró, a német természetvizsgálók és orvosok vándorgyűlése elnökének annak nevében viszont üdvözletét olvasta fel. Az első szabadalmazott cs. k. dunagőzhajótársaság a nagygyűlés tagjait September 25-kére a hajógyár megszemlélésére felhívta, rendelkezésükre egy nagy gözöst bocsátván. A látogatás délutáni 3 órára határoztatok. Henszelmann Imre tr. egyszers mind óbudai római régiségek megtekintését ajánlotta. A pesti „Lloyd“ társulat, nagy termét a gyűlésnek használatul felajánlotta, mi köszönettel fogadtatod. Jelentetett, hogy Szmeleder Jr. Bécsből önmagán gégetükörrel a nagy egyetemi épület egyik termében este mutatványosat fog tenni. 23-án napvilágosság nem lévén jelentetett,hogy a jelen napon, midőn igen szép derült idő volt, a közülés után a Bunsen-Kirchhoff féle napszintési kísérletek a pesti egyetem termés-ottani tantermében fognak történni, hová a tagok megtekintés végett meghivattak. Zipser, Selmeczről, a 80 éves aggastyán a társulatot reszkető szavakkal melegen üdvözölte. Knoepfler Vilmos tudor, Maros-Vásárhelyről azon viszonyt ecsetelte elég híven , mely a természettudományok és a gyakorlati élet között fennáll, s hathatósan kiemelte, hogy miután azok a közéletben hatalmas emeltyűkként működnek, az abeli ösmeretek megszerzése mindenkire átalában véve a legnagyobb szükség, a különösen orvosokra nézve kiváló szükség a természettudományok szorgos művelése. Az orvostan csak akkor emelkedett ki a mesterségek sorából, s jutott a tudományok rangjára, midőn a természettudományok nagy mérvű fejlődésénél ezek segédeszközeit felhasználva, művelői a szabatos búvárzás terére léptek. Balogh Pál a soproni 1847-ki nagygyűlés megbízásából az 1848-iki olasz tudós összejövetelt meglátogatván, erről tett igen hosszu jelentést, s ennek nyomán többek közt azon indítványt tette, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók nagy gyűlése a magyar tudósok összejövetelévé alakulna át, mely valamennyi tudományt magába karolna. Egy indítványa a fentebb említett pályázati bizottsághoz utasíttatván, ehez pótlólag még hozzáadattak : Balogh Pál, Rómer Flóris, Halász Geyza és Tormái Károly. Mint azonban ki lehet venni,a társulat tagjai között nem mutatkozik hajlam encyclopedikus társulattá válni, mire legcsekésebb szükség sincs. Más szüksége van a természetbúvárnak, mint a törvénytudósnak, s nem mutatkozik arra ok, hogy azok egy kalap alatt egyesíttessenek, sőt ellenkezőleg a magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűléseit meg kell tisztítani még az eddig benne levő idegen elemtől is,milyen az archaeologia, melynek kiküszöbölését a 22-iki közülésen Kánitz Ákos, fiatal növénybúvár, buzgóságtól eltelve indítványozta, s hogy ezen indítvány akkoriban elhangzott nem czélszerűtlenségben, mint inkább azon hevességben találta okát, mellyel az indítványozó élt. Nagyobb nyugalommal beszélve az eredmény sikeresebb lett volna. Nevezetes volt azon alkalommal Brassai Sámuel jeles aggastyánunk életbeszéde, melyet csak kevesen fogtak fel valódi értelemben. Miután ugyanis Kánitz Ákos indítványa ellen szólott, az öreg úr a nyelvészet felvételét ajánlotta, mi természetesen nem történt meg, s ha mar minden búvárnak és tudósnak rgykónt kell, nem tartozhatik a társulat teendői közé, még kevésbbé való oda az archaeologia, mire nekik mi szükségük sincs. Mondják, hogy a nagygyűlések az összejöveteli helyeken archaeologiai nevezetességekre is akadhatnak, mi azonban az archaeologok bekebelelésére nem elegendő ok, mit ha ok volna, még sok másokat fel lehetne venni, kik igen különféle dolgokkal foglalkoznak. Bene Ferencz tudor az elmebetegek feletti gondoskodásról beszélt m ég hosszasan, s beszéde azon minden betegségre nézve eléggé ösmert tétel körül forgott, hogy az elmebetegek gyógyítása mindjárt kezdetbe foganatba veendő, mert csak ezen esetben lehet sikerre alapos remény, ha t. i. lehet. Schmidt Adolf a bihari hegyekről igen csídolt, eleven és érdekes értekezletet tartott. Hidegbéry Antal értekezését a jelen szárazság okairól Sats István tudor olvasta fel, melyben a szerző mondotta, hogy ezen tekintetben a Tiszaszabályozást nem okolhatjuk, minthogy ennek ártere a szárazság által sújtott területhez képest felettébb csekély; mi pedig azon indítványt illeti, hogy a levegőközi csapadékok fák által köttessenek meg, nem tartja oly nagy horderejűnek, mint némelyek tartják, minthogy vannak erdős vidékek, melyek a lapátosaknál inkább sujtvák ; ez azonban ki nem zárja, hogy azok művelése előre mozdítassék, sőt ez nemzetgazdászati szempontból igenis kívánatos. A földek csatornázásával se lehet mindent elérni , minthogy sok tárgyat, milyen például a búza, öntözni nem lehet. Fő dolog, hogy a földek szorgalmasan és eleendően trágyáztansanak, mi fájdalom, közönségesen igen elhanyagoltatik, s a földet mindig csak termésre kényszerítik a nélkül, hogy a szükségeset visszaadni iparkodnának. Ajánlotta továbbá a takarék-magtárak felállítását, mint az Ínség leghathatósabb óvszerét. Patruban Gergely Witthow sejtkórtanát ösmertette, s Kovács-Sebestyén Endre a nagygyűlés titkára nevében kiosztotta a német eredetiből készített kivonatkét, mely a nevezett titkár úr költségén a nagy gyűlés tiszteletére jelent meg, s minthogy ajándék volt a tagok számára, ezen szempontból ítéljük azt meg. Rómer Flóris a zalamegyei középkori egyházi műemlékekről és azok jellemzéséről beszélt. A császárfürdői közebédről holnap. Kelt Pesten, sept. 24 én 1863. Balogh Kálmán, A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének 1803-iki September 24 tartott közülése. A September 22-én tartott első közülésben Kubinji Ágoston elnöklete alatt bizottság neveztetett ki, hogy az id. Bene Ferencz tiszteletére vert érem egy példányát a megboldogult özvegyének átnyújtsa, ezt egyszersmind üdvözölvén. K. Ágoston a bizottság nevében jelentette, hogy ezen kötelességének teljesítésében eljárván , az érmet átnyújtotta, s az üdvözletét kinyilatkoztatta. Ország, Buda városának főjügy_ője, azon város közönsége nevében mondotta, hogy miután a város szorult pénzügyi viszonyai nem engedik a jelen nagygyűlés irányában rokonszenvét valamely nagyszerü tény által kifejezni, a város kötelességének tartja a nagygyűlés rendelkezése alá 30 darab cs. kir. aranyat bocsátni olykéten, hogy az pályadijul tűzessék ki valamely orvosi vagy természettdományi munkára, mely vagy Magyarországra vonatkozik, vagy a magyar orvosi közönség elöltáraiban érdekes lehet. A közülés elnöke Eötvös József báró, a társulat nevében Buda város ama tette felett örömét nyilvánítván a pályadíj kitűzésének eszközlésére Kubinyi Ágoston elnöklete alatt bizottságot nevezett ki Sauer Ignácz , Korizmics László , Balassa János , Kubinyi Ferencs , Kovács Sebestyén Endre és Szabó József urakból. A September 22-én a pesti polgári lövöldében t.rtott közebéd alkalmakor Kátsi Gábor inditványára a német természetvizsgálók és orvosok ea Az osztrák emlékirat a német szövetségi reformról. II. Ausztria reoganisationális javaslatai csak a világosan és határozottan föntartott foederativ elven alapulhatnak. Európában sok változott 1815. óta, de ma mint akkor a német birodalom feloszlása által szükségessé vált, az európai szerződések által szentellett abbeli határozat, mely szerint a német államok függetlenül, federatív alapon lesznek egybekapcsolandók, teszi Németország politikai alkotmányának egyetlen lehető alapját. Ez igazság ellen nem lehet cselekedni, sem közvetve, sem közvetlenül, a valóság szilárd alapjának elvesztése nélkül. A reform mérvét