A Hon, 1863. szeptember (1. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-19 / 213. szám

213-ik sz. Szombat, szeptember 19. Előfizetési dij P^stin küldve vagy Budapesten házhoz hordva : Egy hónapra.......................... 3 hónapra . . ..................... Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Szerkesztő lakása : Országút 18-dik szem, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. 1 frt 75 kr. 5 frt-------10 frt------­Beigtatási dij : 7 hasábos petitsor.............................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért.....................30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel­ 6 hónapra ..••••• Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó­ első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. 8.50 8.60 3.70 Ö Z 1 < vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel Tom. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.83. este 6— reggel. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.jCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45.­­ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ,, 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. .. mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­r — 10.32 este. Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende, Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 6­­. ér. reg. Mohácsról Bejára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 51/» ó. reg. Váczról Pestre ; nap. hétf. kiv. 10 V. ó. d. e­­egléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e. Szolnok , 10.27 „ 9.42 e. P. Ladány érkéz. 1.26 „ 1.20 é. Püspökladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.­N. Várad indul — 10. 6 dél . N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.­P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcb­a Kassára és Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel, ind. 6.30 v. 5.15 d.u. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — Szőny­i 1.30 d.u. Győr n 3.11 d.u. 5.36 r. Bruek „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— esto 9.27 du. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. iad. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.58 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e Steinbrückn 11.53 <5.11.38 „ Nabresina „ 7.37d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 n Nabresina „ 8.8 B 9.50 „ Veleneze „ 3.6 d.u. 6. r. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 6.59 „ — — Pragerhof, Grat/, és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.89 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Grate érk. 8.55 est. 8.34„|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est, Pragerhof, Nabresina, Trlest, Veleneze és vissza. Velenczeind. 11.— d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ 7.46 7.48 Nabresina „ Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ vissza. Sziszek indul. 6.30 reg. (“S­ !i«' , (Steinbrück érkez. 10.50 d. o. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. d.u. Bécs ind. 7.— „ 6.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 érk. 9.20 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. ohács*) ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1 Üfszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél­­erk. 3. 6 6 ó.d.u Mól­ind. ács érk.10.6 r. 2.56 d.u. Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg" Bazin ind. 4.80 r. u.d.u. ö.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 50 font.: 10 kr., kiesebb 5 kr. 31 £ escsel £ menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Szeged vnd. — 2.26 éjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est­* Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. P. Ladány indul — Szolnok­­ — Czegléd érkéz. — Gyorsvonatok: 1­45 4.44 5.41 dél u. Buda SzFek. Steinbrü­ck ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. Zágráb indul. 7.14 Sziszek érkéz. 8.45 Pozs. i.7. d.e.ll.—d.e.ö.lBd.u. Bazm„ 8.4l„12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35 „ 2.80d.u.8.50est. Szer. érll.36 de.------9.51 „ Soprony ind. 5.50 r. 2 B.-Ujhely „ Bécs 7.25 3.23 5.24 Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda : ind. 7.45 r. 6.20 est. n „ 9.21 d.e. 6.54 „ 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél------­érk. 4.15 délu.------­ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Steinbrückről, Zágrábba és szög Pozsony, 40n 40 Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. | ' Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el.­ bArie September 17-én X. o re X e : 1 Bécsből Pestre; naponként 67. órak. reg. !­­ Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. i ' Pestről Eszék Zsi­onyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel,­­ Pestről Orsova és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. ■ A. TrBzhn:­­ Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. BnA-vAn: j , Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csü­tör­­tökön 5 órakor reggel. I* Alfele: Pestről Bécsbe : naponta 6 ór este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 8 ó. d. n A. TiszAm Zimonyból Szegedre : csütört. délben.­­A. SzAvAm Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­­törtökön délben. B­abona-árak Alsó austriai férfi szériát. P­e­sten !& Súly, font szerint Leg­alant Közép Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági, .... 86.87.88 6.25 5.40 550 „ tiszamalléki és pesti 86.87.88 5.10 6.25 5.85 „ fehárm­egyei . . 85.86.87 6.10 6.20 5.30 „ tácsk­a . ... 85 86 6.— 5.06— CQ Rozs............................. 77.79.80 8.40 3.45 8.60 0J Árpa sörnek való . . . 68.89.72 2.80 2.90 8.10 „ tak&rmAi. vnak 66.67.69 2.60 2.70 fl­­jj ■*b.................................. 42 44 2.05 2 10-ad Kukoricza.................... 80.82.8., 8.40 8.60 8.60o •al>..............................­6 80 5.45 6.60 Köles .......— •iepeae........................— 7.— 725— Czegléd indul Csaba „ Arad érkéz. Hely Nap búza I rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. I Debrecsen • JMonony . . Ss.-Fejárvár. Sziszek. . . Prága . . . I. IS*pt. 11. I Sapti II. I6*pt. 9. A 80­ 4.40 4.80­ 5.40 4.05­ 4.80 4.80­ 6 80 4.67­ 4 87 9 80,8.90 8.16­ 3.80 8.16,8.80 2.50,3.00 8.16,8.46 2.60­ 2.80 2.60,2.80 2.46,2.66 2.00,2.70 2.41,2.66 1.60­ 1.70 8.60,8­ 2.25,2.80­­ 8.70,8 80 2.05­ 2.10 8.15­ 8.26 1.90,2.10 8 00,8.30 1.62,1.67 — Czeglédről Aradra és vissza. 9.42 dél e. 8.39 e.1Arad indul 12.41 dél u. 8.9 r. 3 dél u. 6. r. Csaba 2.14 Czegléd érkez. 5.56 Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Kassa Debreczen ,, 3.— „ 3 47 Miskolcz Tokaj ,, 5.25 „ 8.4 r. Tokaj Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e. Nyiregyh. Kassa érkéz. 9.66 e. 3. d. u. Debreczen I. u. 8.20 e „ 11.18,, 5.82 „ reg. indul — 5.— „­­ 7-52 „ „ — 9.35 dél.e. „­­10.33 „ —12.12 „ P. Ladány érkéz. — 1.46 „ Államadósság. 5­/0-en nem. köles. 100 frtos 5 °/0-es Metalliques „ IV­.­e. ff Comp rentpapirifi Jan. 1839. évi teljes „ Sept. . fj ötödr. , n . 1854. n teljes „ Jan. 2. 1860, » .. » » A“8- 1-» n ötödr. n n n Ax austrial bank záloglevelei. 576­«3s 12 hóra szóló 100 frto­n 10 n rf ff n „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Földtehermentesitési kötelez­vények. „ horvát „ erdélyi Sorsjegyek ház. Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genoie Budai WindischgrStz Waldsteiu Keglevich 20 » 10 0. Oct. Juli Jan. Dec. 1 Jan 1 Sept. 1 Nov S Febr, Dec. 1 Dec. Jul. 1 Máj. Adott Tartott &r ár 83.20 83.80 77.15 77.25 68.75 69.— 17.-17.50 159.50160 — 156.-156.50 95-25 95.50 99.75 99.80 100 —100.20 ---.---102-75103Í— 92.-92.50 75.-75.50 77.-77.50 76.25 76.76 74.50 74.75 .136.55136.60 92.— 92.25 113.-114.­. 94.— 94.60 . 85.75 36.25 . 33.75 34.— . 33.25 33.75 . 34.25 34.50 . 38.75 34.25 . 20.75 21.25 20.-20.50 14.85 15.15 Klsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lom­b.-velenczei „ 105 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény­­­ — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás , „ 'esti lánczhid „ „ Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 , c ® ai „ 300 „ Váltók (3 hóra). Augsb- 100 db németfr.3V,76 Frankf. ,0096. ,05. ,u Hamburg 100 b­ankmark 4 */» 7« London 10 ft sterling 37» Pária 100 frank 4 °/. Pénznemek. Korona......................... Császári arany .... Reczés ........................ Napoleon d’or................... Orosz imperiale. . . . Porosz pénztári­­ halvány Ezüst Adott­ár S0.50 118.50 116 25 191.70 796.-850.— 245­— 432.-1- 392.- 166.30 1*6.50 248.- 143.50 147__ 93.90 94.— 82.90 111.10 43.85 15.30 5.31­­, 6.317, 8.88 9.15 1... 7, 111. — Tartott ár 91.­118.75 116.75 191.80 797.— 651­­247.— 433.— 395.— 166.50 18«.— 250 — 147.— 94. 94 — 83.­ 111.10 43.90 16.35 5.32 5.32 8.89 9.18 1...V« 111.2b Az első cs. k. szab­­dan a gőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrende vegyészeti gyárak. Gyakran volt már fejtegetve azon körülmény­nek az oka, hogy hazánkban nem állhat fen na­­gyobbszerű gyár, és hogy azok, melyek fennál­­lanak, nem igen virágzó állapotban vannak. A fő okok az olcsón szerezhető töke hiányában, a munkabér drágasága, a közlekedési eszközök czélszerütlensége és a szállítási dijak nagyságá­ban keresendők.*) Mindazonáltal igen különös, hogy még eddig nem vétetett figyelembe a gyár­ipar azon ága, melyre nézve a fennemlített körül­mények, talán a legcseké­lyebbszerű hátrányt képezik , mely egészen alkalmasnak mutatkozik arra nézve, hogy az ország jövedelmi fonásait növelje. Értem, a vegyészeti gyárakat. A vegyi gyártmányok ugyanis, olcsó előállí­tási áruk daczára igen drágán kelhetnek el, úgy hogy sem a munkabér, sem a szállitási díj maga­s­­á­ga az előállítók nyereségét szerfelett nem csök­kenti, és jóllehet ezek az adóval együttvéve, nem igen alkalmasak arra, hogy a gyártás olcsóságát i lőmozdítsák, tagadni s­em lehet, hogy hazánk­ban a feldolgozandó a­nyag oly bőven és arány­lag olcsón talál­tatik, hogy Európa egyik őrs­ága sem versenyezhet vele. Nem lehet ugyan tagadni, hogy a külföld mes­­­szire áll fölöttünk, mi a gyártás módját és ez­t­­szerűségét illeti, de ezen néhány év múlva, könnyen lesz segítve ; iskoláink, ha lesz alkal­maztat­ó, elegendő számmal fogják kiképezni a szükségelt művezetőket s egyelőre már az is elég ny­ereségnek tekinthető, ha csak annyi gyárral bírunk is, hogy nem vágyunk kénytele­nők honi szükségletünket külföldről fedezni, hanem honi gyárainkból nyervén azt, nem I­ejlend oly nagy összegeket küldeni külföldre. Honuufe égimi­nta és földészteti viszonyai annyira különfélék, mint ezt Európa egyik or­szágában sem tapasztaljuk egy­könnyen. Olasz­ország fügéje, Éjszaknémetország cserei, Svácia fenyőfái böviden teremnek Magyarország éghaj­lata alatt. Ezen különféleség azonban kiterjed még a gyógynövényekre is. Mily bőven terem ná­lunk a mályvavirág , a sisak és gyűszűvirág , és ha kérdjük, ezen czikkekből való szükségle­tünket honnan fedezzük; azt kell felelnünk, hogy külföldről, de nem külföldi termésű növényt kapunk onnan, hane az, mit méreg­drágán fi­zet a gyógyszerész, meglehet saját mezejéről szedetett, potom áron külföldiek vásárolták meg, kissé kicsinosították és azután Magyarországra küldték, így pedig természetesen sokkal többe kerül, mintha első kézből vásároltak volna az azt szükséglők. Vegyünk más példát. Honunk borban elég gazdag , mindazonáltal borköszültségletü­nket többnyire külföldről fedezzük. Ugyan­is 30—34 írtjával vásárolták itten mázsáját, külföldön tisz­tították és végre ötször oly drágán adják el. De nem csak azt kell tekintenünk, mennyi a közvetlen kár, melyet az által­­ zengedünk, hogy saját terményeinket drágábban fizetjük, Kánéra bizonyára az is figyelemre méltó, mennyit vesz­tünk mulasztás által. Szappangyáraink sokkal könnyebben dolgoznának, ha a tiszta széksó ol­csóbb volna, és azonkívül nem csekély összeg­gel növekednék bevételünk, ha a használt anyag maradványait is értékesíteniük lehetne. Ilyen a szappangyártásnál a zsiredény (Glyc­rin), mely immár nagy ipari fontossággal bír. A kellő anyag hiánya nagy hátrán­nyal van a gyáripar többi ágaira is, minthogy a külföld­ről hozatandó anyag sokkal többe kerül, mint­sem az abból készülendő gyártmány ára meg­engedné. Magyarország gyógyszertárai átalában éven­­kint mintegy négy milliót forgalmaznak, ide számúvá az ipar szükségletet, mely úgyis mind­inkább növekszik, legalább nyolcz mi­lióra lehet tenni az elhaszn­ált vegyészeti anyagok értékét; ennek legnagyobb része külföldről érkezik hoz­zánk és hazánkban vásárolt vagy itten található nyers­anyagokból lett gyártva és mi azért — mit ha vegyi gyáraink volnának — igen olcsón kapnánk, nagyszer, ötször több­et fizetünk és azon vigasztalásunk sem marad, hogy a­­z érte adott pénz honunkban maradván, pénztőkénket növeli. Mindezekből világosan kitűnik, hogy vegy­­gyárakra nagy, igen nagy szükségünk volna és hogy még ;­incsenek, annak legfőbb oka a pénz szűkében keresendő. Nyers­anyagunk olcsó­bb elég bőven van, sze­nünk több van, mint a­mennyi szükségünk ellá­tására igényeltetik ; a gépek sok ember kezet fö­löslegessé tesznek, a gyártmány olcsóbb lesz, mint a külföldi, tehát vevő is fog találkozni, miért nem szánja magát tehát valamely társulat arra, hogy oly gyárat állítson, mely legalább a legnélkülözhetlenebb vegyészeti csikkeket állí­taná elő ? Egyedül a művezetés fog a nehézsé­­ge­i közé tartozni egy ideig, de ad­dig mig iskol­­­ánkból elég erre alkalmas ember fogna kikerülni, külföldiekkel fogunk magunkon segíteni, mert honi művezetőkre csak akkor fogunk szert te­hetni, hogyha elég lesz az alkalmaztatások száma. Ehez kellene járulnia a vámrendszer ezen czik­­kem­re nézve kedvezővé tételének, minthogy ezen gyártmányokra nézve aránylag nagy adó szabatott. A pályatársulatok, mint az előttem való szállí­tási árjegyzékből kiveszem, a vegyészeti gyárt­mányokra is nagy árt szabtak, mely, mint azt az illetők belátásától föltehetni, szintén meg csökken­tetni fognak, minthogy a jelen tételek szerint az szükségelt nyers­anyag szállítása igen sokba fogna k­erülni. így tehát e­zen iparág egyike a legreménytel­jesebbeknek honunkban és a kezdeményezést bizonynyal fényes siker követné. Szabadföldi. *) Vannak még más okok is, melyek a magyaror­szági gyáripar fejlődésére nézve kedvezőtlenül befoly­nak s ezekről legközelebbi alkalommal bővebben fo­gunk szólni. S­z­e­r­k. Pesli, sept. 18. Ma közzététetett a köztelek terv­ében azon sza­vazás eredménye, melynek utján tegnap s Pest- Liosoncz - Beszterczebányai vaspá­lya­t­á­r­a­u­l­a­t tisztviselői meg­választattak. Sza­vazott 103 részvényes, összesen 5472 részvénytől, ugyanannyi szavazattal; megválasztalak : elnö­kül báró Prónay Albert ön. m.; alelnö­­kök : Hava.­ József, egyszersmind igazgató­ság főnöke, és gr. Szapáry Gyula; Igaz­gatók : Kohen J. Br­ellich János, Ganz Ádám; felügyelő bizottmány tagjai: K­or­iz­mi­cs László, Mayer Henrik, Abonyi Ist­ván, gr. F­o­r­g­á­c­h József, Fl­u­c­k Ede, L­i­t­s Antal , K­u­h­i­n­k­a Ferencz, Winter Samu, Nyiry Józsa egyszersmint mint jogtanácsos, Tarnay Károly, Balázs Willibald. Pótta­gok: Schlecht­a, Fabricius, Dr Reich Armin. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: sept. 18. — 5% metalliques 77. 10 Nemzeti kölcsön 82.95. 1860-as sors­jegyek 99.75 Bankrészvény 798.— Hi­telintéz. részv. 191.80.Ezüst 110.7­5 Loud, vált. Hl.— . —Arany 5.32yr Peat, sept. 18. A hőmérsék ma 15 és 20 fok között ingadozott; a szél iránya nyugati volt. A viz állása 4­­7­­0 fölött. A következő vontató­­hajók kötöttek ki: „Sofia“ Cservenkáról 4000 m. búzával, 3000 m. zabbal; „Józsi f“ Kulicsá­­ról 3000 m­. búzát hozott. Gabonavásárunkon folytonosan lanyha az üz­let, minthogy sem a fogyasztók, sem pedig az üz­érek kedvet nem mutattak a vásárláshoz. 2000 m­. bácskai 86 fontos búza 5­04 krjával kelt há­rom havi váltókban. Az egyéb gabonanemís a bejegyzettük árakon kináltatott. 3000 m. Győrött átadandó zab .06 krjával adatott el­ szerző­désileg. (W. K.) Bécs, sept. 17. A luza lényeges for­galomnak nem örvendhetett; ára csökkenésre hajlandó. 86—87 fts. Érsekújvárt átveendőért 4­70 krt kérnek. A repczeolaj üzlete a régi, kész olajt 28V* ltrával lehet eladni. Későbbi határidő­re átadandó 28 ®/4 ftra tartozik. * Pária, sept. 14. Gabon­a vásárainkra foly­to­nosan erős szállítmányok érkeznek, készletünk sem gyönge, mindamellett a forgalo­m élénkülé­se következtében az árak jóval szilárdultak, és jóllehet az árak nem igen emelkednek, mind­azonáltal rövid idő múlva csök­kenés aligha fog bekövetkezhetni. Enne­k oka talán abban kere­sendő, hogy sok eladó, du­ga levéna szántással, a vásárra nem jöhet. Helybeli piaczunkon a liszt ára változatlan 167, kogramme­re zsákja 52—55 krjával adatik el; mai forgalma igen jelentékte­len volt. * Antwerpen, sept. 14. A gabonával való kereskedés nyugodtan fo­ly. Novemberben áta­dandó búza 80 kog.-ja ll&/8 ft; octoberben átve­endő rozs 74 kla. szerint 63/4 ftjával kel. Vidéki tudósítások. (W. F.) Pécs, sept. 16. Kellemes napja­it hát e hóban nagy szelek zavarták meg. Néha már az esőt kimaradhatlannak gondoltuk, s íme a mutatkozott felhőkből hirtelen oly szél kereke­dett, mely majdnem összedönté házainkat s a sző­lőkben a tőkék összekuszálása által elég kárt is okozott. — Mi azonban még sem panaszkodha­tunk, mert hála az égnek néhányszor jó esőnk vala, így julius 19 kén egész nap esett; augus­­tus hó 12-kén reggel szép csendeg esőnk van. Augusztus 19 kén háromszor jócskán s augusz­tus 21. s 22-kén egész nap s egész éjjel esék s e hóban 12 kén reggelre szintén kielég möleg ázék a föld. — Mindez jótékonyan hatott a földekre. A szántás és keverés mindenütt bevégeztetett Jelenleg Bárányává:­ vidékén és a Dráva egész mentében szép kukoricza-termést várunk ; bur­gonyánk apró maradt, sarjunk ne­m leszen. Bo­runk az eddigi­­ látás szerint sok nem, de annál jobb lehet. Megmaradt fürtjeink igen édesek már , a két utóbbi eső által szemükben gazda­godtak. — Vérmes reményeinket a borszüretre nézve leperzselte a volt augusztusi nagy hőség, de azért a bornak még sincs a gy­ára. — Vevők nem igen jönnek. E nyáron a papnővel­dei uradalom adott el nagyobb mennyiségben bort, s a püspöki javadalom nádasdi uradalma, hol, a mint halljuk, akója 70 krajcárjával kelt; mert több száz akó a bor megfordult volna. Piaczunkra sok gabna jött, különösen a múlt hó végével s ennek e elén. Egyik hetivásárunk al­kalmával a gabnaárulókra nézve a kijelölt ter­­em vala elégséges, hanem még a fazekasok pia­­czát is a bejött sok kocsinak s gabna árusnak kelle átengedni. P. Nagy Becskerek,sept.13. Hetivásárunk­ra meglehetős mennyiségű búzát és egyéb gabo­nanemüt hoztak, melyek gyorsan el is keltek, jólehet csak a fogyasztás vesz a vásárlásban részt; az árak emelkedő fé­ben vannak. Partunk­ról 2y2 hajóteher búza vitetett el, melynek na­gyobb része uradalmi, ezenkívül nem igen ma­rad elszállítani való. A k­ukoriczából való kész­let gyönge. Hetivásári áraink következők vol­tak : 85—88 fontos busa 4.75—80—90 kr, két­szeres 3.60—3.80, árpa 3 ft—3.20, zab 2 ft — 2.20 kr, és a kukoricza ára 3.70—3.80 kr. Az amerikai egyesült államok segély­­forrásai. Az amerikai egyesült államok segélyforrásai­­ról, minthogy ez időben nagyban vétetnek igény­be, és különféle terveknek is alapul szolgálnak, különböző oldalról oly elüfőleg ítélnek, hogy nem látszik haladatlan munkának, ha a követ­kező, a legjobb forrásokból kölcsönzött számo­kat összeállítván, szigorúan vizsgáljuk, váljon igaz-e azon állítás, mintha az egyesült államok­nak a harczi költség annyira nőtt fejére, hogy még az adóztatás jelen szerfeletti magas á lása mellett sem lehetséges kifizetése. Az egyesült államok vagyona 1860-ban tett : Házakban .... 3,466,984,000 dollárt Földbirtokban . . . 9,317,692,261 „ Tőkésített pénzekben 2,301,189 077 „ Biztosító ” javakban . 1,250,000,000 „ Hajókban .... 252,491,000 „ Hogy pedig kitűnjék, mennyire haladtak ezen államok 60 év óta és hova fognak — emberi számítás szerint — a háború bevégezte után jutni, összehasonlítás végett 1800-dik évi és 1860 d k évi jövedelmeit közöljük. 1,969.088,610 doll. Egy nép sem mutathat föl oly óriási haladást, mint az amerikai a gazdagságok felhalmozásá­ban, és az unió csak most kezdi kifejteni kime­­ríthetlen segély forrásait. Az európai tőkepén­zesek tehát részakaratu állításoknak hitelt ne és jelenleg 397,310,684 forintra rúg. Eseti gya­rapodás oka, a váltótárczánafe 1.939.667 frt, és a kölcsönök 889,700 frttal való növekedésében ta­lálható. Ezenkívül az állami javadalmi adósság 292,372 ft, az állam ezüstietétele pedig 50,400 forinttal öregbedett. A többi tétel majdnem vál­tozatlan. — A budapesti kereskedelmi s iparkamra fel­hivatván a helytartótanács által, hogy adjon véle­ményt az iránt, váljon a tolna-dombori, szegszárd­­gemenczi, és battaszék bajai útvonalak közt m­e­­lyikü­k kiépítése mutatkozik kereskedelmi szem­pontból legszükségesebbnek, oda nyilatkozott, hogy a két elsőt igen kívánatosnak tartja, de ha mindkettőnek egyszerre való kiépítése a költsé­gek miatt lehetetlen volna, a torna­dombok­nak adja az elsőséget, mit leginkább azzal indokol, hogy ez a három közt legrövidebb, s egyéb szerencsés körülményeknél fogva is a legke­­vésbbé költséges, és ezek miatt legha­marább lé­tesíthető. E mellett Ssi­gszárd fekvésénél fogva nem veszítene, ha a közvetlen összeköttetés el­marad, annyit mint hasonló esetben Tolna. A kamara továbbá reménye, hogy a gőzhajózási társulat azon ajánlott kedvezményt, miszerint 3000 köb­öl követ Visegrádról ingyen Gemencz­­re szállítson, az ide tervezett ut kiépittetése ese­tében a másik utvona­lra is át fogja ruházni, ha ez jön létre ; s ezt annyival is inkább teheti, mi­vel a szállítás Visegrádtól Domboriig sokkal rö­­videbb mint ugyanonnan Gemencsig. A Bréma és Ausztria közti kereskedelmi vi­­szonyokra nézve következő adatokat találjuk az ottani cs. k. konzul évi jelentésében. Az összes forgalom 1861 ben 5.434,992 tallér , 1862 ben azonban csak 4.718,069 tallér volt , s igy 717,923 tallérral lett kevesebb.­­ Mint Párisból írják, az ottani kormánynak szándéka, hogy biztosító társulatainak Ausztriá­ban üzletnyithatást eszközöljön ki, és ha e tö­rekvés itt ellenállásra találna, az osztrák társu­latok számára elzáratnék Francziaország, s a­z eddig már ott­ronködó öt osztrák társulatnak annyira megnehezíthetnék az üzlet, hogy kény­telenek lennének Francziaországból visszavo­nulni.­­ A kőolaj-üzlet mindinkább nagyobb kiterjedést nyer. A legújabb tudósítások szerint New­ Yorkban, ez év kezdete óta már 13.500 000 gallon kőolajat, 1.000,000 font értékben, szállí­tottak hajóra, Philadelphiából ugyanazon idő alatt 7.000,000 gallón vitetett ki, 200,000 font értékben, Bostonból 1.500,000 és Baltimoraból 75,000 gallón, s így kevesebb mint 8 hónap alatt közel 20 millió gallón. A „N­ational Association for t­he promotion of Social Sciences“ (Nem­zeti egylet a társadalmi tudományok előmozdí­tására), mely hét év előtt lépett életbe az idén Lord Brougham elnöklete alatt Edinbourghban od­. 7 év tartandjó évi gyűlését. Ezen egylet működése hat osztályra terjed: 1. A jogi tudo­mányok, 2. Oktatásügy, 3. A gonosztevők bün­tetése és javítása, 4. Egésségügy, 5. Nemzet­­gazdászat és 6. Kereskedés s nemzetközi jog. 1800-ban a jövedelem rugó t: Földbirtok utasi ... 33 547,475 doll. Házak „ ... 14,088,398 „ Tőkésített pénzek után . 4.200,000 „ Kézmüvek „ . 31.383,191 „ Kiviteli czikkek „ . 3.083,219 , 86.302,282 doll. 1860-ban pedig a következő számokat mu­tatta föl: Földbirtok után . . Házak „ . . Tőkésített pénzek után Kézmüvek „ . Kiviteli czikkek . . 465,884,613 doll. 346,098,400 110.564,500 990.905,100 55.335,997 Vegyes. — Azon nem­rég közölt hír miszerint a s­o­p­r­o­n-n­agy­kanizsai vaspálya építése nemsokára megkezdetik, valósul, mert mint hall­juk a déli vaspálya-társulat igazgató tanácsa, te­kintetbe véve a magyarországi dolgozó osztály ínségét, sürgetve elrendelte a munka megkezdé­sét. E szerint a Sopron, Nagy Czenk és Lévárd közti 4,14 mértföldnyi hosszúságú, 724,000 ftba kerülő rész kiépítése azonnal meg fog kezdet­ni, míg az összesen 23 mértföldnyi hosszú vo­nalnak egyéb részein is legközelebb meg fo­g kezdetni.­­ A nemzeti bank legújabb, folyó hó 16-kán kelt kimutatása szerint, a múlt héten a bankjegyforgalom 2,470,892 írttal gyarapodott Elsooro­­­nüi Hivatalos értesítések kivonata. (A „S­ny“ sept. 17. számából.) Felhívás: Szepesin­­tszéke elé Polli Erzsébet, egy év alatt; Pest város­i széke el Rinky Müller Antal és neje jelzálogos hitelezi oct. 12. d. ©. 10 ó ; Bács-Bodrogm. tszéke el Milla János és Ferencz, Lek Anna, Perlei Kat­lin, Gauaz Apollonia, Kalencz Erzsébet és H ger Róza, mindannyi szül. Milla, oct. 12 ; H vés Szolnokm. tszéke elé, Almásy Emanuel 1 telezői, oct. 16.

Next