A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-22 / 241. szám
241 ik sz. Csütörtök, October 22. Előfizetési dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Szerkesztő lakása: 1 frt 76 kr. 5 frt--------10 frt-------Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASZATI NAPILAP. fi OLU3 Első évfolyam 18 Beigtatási díj : 7 hasábos petitsor.................................1 71a. Bélyegdij minden beiktatásért......................30 k *. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. az év folytán minden hónapban s ennek bármely napján történik Az előfizetés megkezdhető, is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Egy hónapra............................ 3 hónapra ................................. 6 hónapra ..... . . Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. d. u. d. u. este Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6. reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Bartásra, Oraviczára és vissza.Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d.e. Szeged , 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baztás érkez. 8.22. „ mindennap Barnás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 estio magyar goznajozasi vonalat. menekelve Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 51/« úr. reg Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór Bájáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 57. ó. reg. Váczról Pestre ; nap- hétf. kiv. 107, n. d. e. Fehér. ind. 8.43 r. — N.Kainac 1.53 d. 10.10 est. Pragi, it. érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza, Prageriof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „IPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza, Velencze ind. 11__d.e. 11. é Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r Trieszt „ 6.45 est. 6.45 , Nabresina „ 7.46 „ 7.48 , Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u Pragerhof érk.5.39 r. 3.54 , Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Bariásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Steinbrikk ind. 4.25 d. u. „, érkez. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 b Sziszek érkez. 8.45 „ Soprony, Bécs-újhely, Bécs és vissza. Sopronyind. 5.50 r. 2.— d.u.lBécs ind. 7.— --- - ------ ------ 0,1_ _1_ Q B.-Ujhely B 7.25 3.23 5.24 Bécs érk. 9.20 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. b Mohács*ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.|Üszbe ind. 8 ó. r. 12.50 dél. .Üszög B ina. i o.a.u. u.u.u. ----- - érk. 3. ó. 6 ó.d.u Mohács érk. 10.5 r. 2.56 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u* N.Szom. ff 2.30 „ 6.40 reg* Bazin ind. 4.30 r. 6.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. Pozs. i.7. d.e.11.—d.e.5.16 d.u. Bazin B 8.41 „12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35 B 2.30 d.u.8.50 est. Szer. értl.36 de.------9.51 „ * Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr. nagyobb podgyászért fizettetik 50 font.: 10 kr. • ’ kiesebb 6 kr. Czegléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. 1.20 e. P. Ladány érkéz. 1.26 „ P. Ladány indul— 145 dél u. Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ 3 kett ése menetek járása. Beérül Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda vid. 6.30 r. 5.15 d.u.l 87Fel Ind ind. 9.50 d.e. 7.20 este — Szóny 1.30 d.u. — Győr „ 8.11 d.u. 5.35 r. Brucí r 5.28 „ 7.54 „ Bécs :kez. 7.— este 9.27 du. Fe érvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. , d. u. érk. Pestre K*. ,nd 7.45 r. 5.20 est.SE* » 9.21 d.e.6.54 „ Szőnya 11.38 ff 9.51.2.57 dél - L 187.Feh. ?rk- 4-!ö délu_____ ind. 5.59 _ 7 10 r Buda : érk. 8.2 est. 9.14 d.o. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Sziszek indul. 6.30 reg. rjt., érkéz. 8. 1 , Zágráb induL 816 b Steinbrück érkéz. 10.50 d. o.B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 B iSoprony érk.10.83 „ 8.58 n Prägen, ind. 9.25 e. 9.11 d.e. SteinbrückB 11.53 e.11.88 „ Nabrzsina „ 7.37 d.e. 7.32 , 8.20 ,8.8 ff 3.6 d.u. 2.15 „ 9.50 ff 6. r. Steinbrückről, Zágrábba és vissza, Bécsi béke október 20-án. Az első cs. k. szabadon a gőzhajózási társaság, A személyszállító gőzösök menetrende. Pestről Orsóva és Konstantinápolyba: Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. ISk. Tíz:Bá n: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel Orsováról Pestre : pénteken virradatkor Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 36. d. u. A. "X*lazS.ni Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A Brávúul Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csütörtökön délben. Gabona-árak Alsó austriai mérő szerint. Pest ® Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ár oszt. ért. Baza bánsági, „ tiszamelléki és pesti fehérmegyei bácska . . . Rozs......................... Árpa sörnek való . , a takarmánynak Zab ..... . Kukoricza Bab . . Köles . . képez* # • a 86.87.88 86.87.88 85.86.87 85 86 77.79.80 68.69.72 66.67.69 42.44 80.82.8b 6.20 5.4.80 4.70 8.25 2.70 2.E5 2.10 8.80 5.30 3.50 6.60 6.30 5.15 6. 4 75 3.30 2.80 2.65 2.15 3.85 6.45 3.60 675 540 5.25 6.10 3.35 3.05 2.70 8.45 5.60 3.70 2.35. iPozs. n 4.45. Béca évk. 6.33. Hely Nap búza rozs árpa zabkukor. árak osztr. értékben. Bajn ...................... Oct 17.4.50,4.673.202.302.50;2.602.00,2.042.67*2.80 Oct 17.5.00:5.803.30,3.502.90,3.002.10,2.203.40,3 60 N.Váradi . . . Octs 14.2.50,4 402.6012 802.4012.e 1.401.602.60*3 20 Mosony .... Oct. 15.4.65,5.152.80s3.102.30.2.402.20*2.803.00,3.20 Marczali . . . . Oct. 14.4.20.4 402.40,2.50 2.20.2 301.70*1.802.60*2.70 SZ ö Z 1 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.56. d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. .Ujv,B 1.50. d. u. 1.03 éjjel Torn. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Gyorsvonatok. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Arad Csaba indul 12.41 d „ 2.14 , Czegléd érkez. 5.56 , Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. u. 8.20 e 11.13 „ 5.32 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.63 d. u.lN. Várad indul — 10. 6 dél . N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.[P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. '. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e Debreczen „ 8.— „ 3 47 Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. 11.1.d.e. Kassa érkéz. 9.66 e. 3. d. u. iKassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. „ -7.52 ff „ — 9.35 dél.e. „ -10.33 n r........— tí -12.12 . |P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Trieszt Nabresina Velencze 5.25 Államadósság. 100 frtos Jan. Sept. Jan. Aug. 5/0-ea nem. köles 50/0-es Metalliques 47,%-es ff Comprentpapirle 1839. évi teljes „ . ff ötödr. ff 1854. ff teljeB „ I860, ff " ff ff „ „ ötödr. ff jf ] Az austrial bank záloglevelei, 6’/o-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható Galics. hitelintézet 105 B Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható FöId tehermentesitési kötelezvények. 6 °/0-es magyarorsz. 100 frtos horvát ff erdélyi „ Sorsjegyek bnz. n. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási B Juli Trieszti , Eszterházy hg „ Salm Pálffy lary t. Gi Budai Windischgrüts Waldstein jKeglevich Adott ár 81.60 75.30 67.50 17.50 158.50 1156.001 93 60 97.80 98.25 102 00 89.76 78.75 Cla St. Genois 40 40 »20 10 2 Tartó ttj ár 81.70 75.40 67.75 17.75 159 00 156.50 94.00 97 85 98.35' 102.50 90-25 74.25 99.50,100.—! 88.75 89. Bisebbségi kötvények. Osztr. Lloydi Állam vaspálya 275 frank iLomb.-velenczei „ 105 ftoe Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás . „ Pesti lánczai” Északi vasút Állam ff Déli Nyugati ff ff Tiszai „ Adón ár 91.00 1118.00 103.60 75.501 75.60 73.75 11E6.401 91.0 113.00 94.60 35.25 34.25 34.50 83.50 83.70 22.00 20.50 15.00 I Tartott ár 91.50 118.50 104.60 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 ft Váltók (8 hóra): Augsb. 100 db német fr.87,7 Frankf. ,1 ° 95. 405 ,0 Hamburg 100 bankmark 47,7, London 10 ft sterling 3% Paris 100 frank 47 .60] .50 .00 .60 .75 75 Korona 75 Császári arany .91 Reczés 1136 91 114 95 35 34 34 34.25|Napoleon d’or 22 ------ 20 15.25|Ezüst Pénznemek. Orosz imperiale . speriale • 75|Porosz pénztári a.&’.viny ll.6 80 787.00 640 00 240 oa 428.00 1392 00 164 60 1186.25 247.00 1141.00 147.00 186.93 <81.00 642 00 241.00 429.00 395.00 164 70 186 50 248 00 141.50 96.00 95.10 83.60 111 1.90 44.30 16.40 15.36 6.35 8.S5 7, 9.23 L.17, 112.15 95.10 95 16 93.90 112.00 44.85 15.45 5.87 6.36 8.96 V, 9.26 1. 112.60 V. X. emelet Bécsből Pestre: naponként 6V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Fé hfe 1 Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Gróf Zichy Nándor a szabadkereskedelemről. Az orsz. magyar gazdasági egyesület f. hó másodikén tartott igazgató választmányi gyűlésén gr. Zichy Nándor a szabadkereskedelmet illetőleg következő módon nyilatkozott : Midőn a t. választmány figyelmét igénybe veszem — kezdő a nemes gróf — tisztelt tagtársaink, báró Eötvös József és Trefort Ágoston közgyűlési nyilatkozatára hivatkozom, miszerint a jelen ínség oka az elemi csapáson kívül viszonyainkban is keresendő. Nem ejtetett a közelebb lefolyt időben e helytt szó, mely a gondolkodó gazdák körében nagyobb viszhangra talált volna. Érzi, gyanítja mindegyikünk, hogy gazdasági fejlődésünk irányának változnia kell, ha csak folyvást oly jelenségek urultától nem akarunk tartani, melyek nemzeti vagyonunkat romlással fenyegetik , a haladásnak reményét is meghiúsítják. Ez azonban nem egyesek akaratától függ; az égalj és fekvés, az állami intézmények és nemzetközi viszonyok szabnak annak változhatlan irányt. Mi nemzetgazdászati fejlődésünket a termelés egyoldalúsága által látjuk leginkább veszélyeztetve. Ezen egyoldalúság nemzetgazdászati politikánk természetes következése. Mellőzvén azt, ami inkább a törvényhozás és közigazgatás feladata , elég említenem, hogy a kereskedelmi vámadóztatás és állami egyedáruskodások rendszere egyes termelési czikkek és vállalatok lehetőségét elvágják, vagy azoknak újabban lendületet szerezni nem engedik ; ilyenek a bor- és dohánytermelés, a szesz- és czukorgyártás. Negyvennyolczadiki törvényeink a szabad birtok és munka által megvetették gazdasági haladásun alapját; a vasúti összeköttetések közelebb fűztek bennünket az európai forgalom körébe. Miglen annak előtte, kétszeres vámrendszer által környeztetve, csekélyebb termelésünk saját hazánk és a birodalom határaiba szorult, az inkább saját szükségeink kielégítésére lehető irányozva. A termények gyakori árcsökkenése és a közterhek csekély mivolta mellett gabnásházaink gazdag készleteket tartalmaztak, e mellett a dohánytermelés és szeszgyártás, az állattenyésztés és borkereskedés más színezetet kölcsönöztek nemzetgazdászatunknak. Jelenleg a dohánytermelés állami egyedáruság tárgya, a szesz és c cukorgyártás nagyobbrészt lehetetlenné vált; borunk előtt a kontinensnek csaknem minden piacza zárva van. Egyedül csak a gabonatermelés az, amely minden tért elfoglalván, évenkint gyarapodnék. Ez után minden beruházás a földmivelés eszközléseire szorittatik. Erdőink elpusztulnak, földünk kimerül. Minden étékesithető vagyonunk — egy év gabonatermése. Ez után tér, síelésünk évenkint kétségesebbé válik, terményeink kelendősége, s ezzel fennáll hatásunk — a gabnatermelés és kelendőség ingadozásairól föltételezett; ez után nemzetünk vagyonosodásához és népességünk szaporodásához kevés reményt tarthatunk. Nemzetgazdászatunk helyes iránya megkívánja, hogy a termelés és árusítás sokoldalúsága által minden eshetőségek közt kitelhetőleg biztosíttassunk. A dohánytermelés, a czecz- és czukorgyártás, a szőlőmivelés és borereskedés, megannyi tőkeberuházást igényelnek, megannyi munkás kezet foglalkoztatnak, megannyit fogyasztanak. Ezek gazdálkodásunknak a jelenlegitől eltérő irányt kölcsönözhetnek ; velők és általuk számos más vállalat keletkeznek. Nemzetgazdászati fejlődésünket csak akkor fognánk biztosítottnak tarthatni, ha abban hazai viszonyaink lehetnének irányadók. Ezek a termelés és árusítás, a forgalom és kereskedés szabadságát követelik. Mi helyzetünknél fogva mindenkor a szabad kereskedés elvéhez ragaszkodtunk. Ezt korunk még csak hathatósabban sürgeti. Ha annak előtte a védvámrendszer a kereskedés korlátoltsága között az egyoldalú nyerészkedésnek útját állhatá; ha egyes államok önmagukba zárkózottan helyszerü jólétnek örvendhettek ; a kereskedés, hitel és közlekedés, a termelés és fogyasztás mai igényei között, s oly kereskedéssel szemben, mely a termelés és ipar minden ágait felkarolván , az emberi társaságot elszigeteltségéből kiemeli és mintegy kölcsönösen kiegészíti s biztosítja, a védvámrendszer mindinkább háttérbe szorul. Nemzeti vagyonunk a védvámrendszer által, még ha az saját határaira volna is szorítható, soha sem nyerhetne annyit, amennyit egy szabad nemzetgazdászati és kereskedelmi politika által nyerhet. Nem lehetek az ínség okai nyomozásával megbízott tekintélyes küldöttség útmutatója, vagy serkentője. Az államközi viszonyok azonban jelenleg magára a kereskedelmi politikára válságosak lehetvén, nemzetgazdászati fejlődésünk alapföltételeit — kivált a szabad kereskedés irányában — mielőbb óhajtanám ezen egyesület által kifejtetni, hogy e részbeni nézeteinket annak helyén megismertethessük. Ez érdemben akár a többször említett küldöttséget, akár sgazdasági szakosztályt látnám dónak. me ávirat. T Távirati tudósitás a bécsi bőr. zéról: oct. 21. — 5 °/# metalliques 75 60. Nemzeti kölcsön 81.70. 1860-as sorsjegyek 97.95 Bankrészvény 788.— Hitelintéz. részv. 186.80.Ezüstill.95 Lond. vált. 112.— Arany 5.36V./10. Pest, oct. 21. Az időjárás derült égnél meleg, az eső rövid idő múlva történendő bekövetkezése azonban átalában óhajtatik, minthogy különben az ártalmas hernyók, melyek a repeteveteményeket már úgyis pusztitják, nagyon elszaporodhatnának. A Duna vízállása változatlan 390 fölött. — Kikötöttek : „Kis Bátor“ Apostagon 900 m. vegyes gabonával rakodott vontatóhajó, továbbá „Mária,“ mely Földvárról 3300 m. búzát hozott. A gyönge szállítmányok daczára, a gabona üzlet oly nehézkesen foly mint ennek előtte; a forgalom egyedül a fogyasztás szükségletére szoratkozván. Az árak változatlanul megmaradtak * Bécs, oct. 19. Az alsóausztriai kereskedelmi kamara vasról szóló jelentéséből a következő árakat kölcsönözzük: Szürke magyar vas 4.10, fehér, sebesi ugyanannyi, szürke skót első számú 423 kr, nyújtott vas úgymint morva és sziléziai 9.25—11 frt, magyar 8.34— 1140 kr kerékvas stájer 9.40—10.45, morva 8 90—9.45 kr, magyar 10.47—12.14 kr, lemezek 12—16 frt minőségük szerint. Magyar gépvas 908— 12.50 kr, magyar koczkásvas 9—12.40 kr. (6.)BÓCS, oct. 20. (Kenderesien). Jelenleg már a kender és lentépés eredményét illető valamivel körülményesebb átnézettel rendelkezhetünk , mely szerint mind bel , mind pedig külföldön mennyiségileg tetemesnek mondható a hiány, míg egyszersmind a termény minősége is vajminek kívánni valót hagy; — csupán Galicziában termett kitűnő minőségű len. A kender már hetek előtt nagyobb figyelemnek örvendvén, jelenleg üzérkedésre nagyobb részletekben vásároltatott, minek folytán az árak is jóval emelkedtek, most már a napi szükséglet számára is kerestetvén, ezen emelkedés nagyobb terjedelmet nyert. Apatini kender 22‘/a —23 frt csipkés kender betét nélkül, első rendű 34—38 frt, másodrendű 28—32 frt, első rendű vargáknak való 60—64 frt, másodrendű mázsája 50—56 frtjával kapható. Velencze, oct. 18. Gabonapiaczunkon a folyó héten változás nem történt; — összesen 23,500 st. kelt el. Belföldi buzafogyasztók részéről 5.77—6.30 krjával, tavali termésű 109 iits 490, bánsági 113 iits 5.28 krjával vásároltatott. Kukoricza szintén csak fogyasztásra kelt, ugyanis 3.64—4 trtjával, brailai januárban átadandó pedig 3.76 krnyi árral bírt. Dunamenti Bérfőzésre való árpa 3.15 kr, fehér bab 4.90— 5.20 kr. * Krajova, oct. 13. „A „Pester Lloydsból a következő tudósítást kölcsönözzük .* Noha a vízállás valamivel javult, a búza mindazonáltal sem kerestetik nagyobb mérvben. Mintegy két hét óta egyetlen egy kötés sem létesült, kivéve 600 kilo búzára, mely egy helybeli kereskedő részéről azon szándékból vásároltatott, hogy egyik előbbi pesti házzal kötött szerződését teljesíthesse. Kilójának névleges ára 170—180 piaser. — A faggyű tulajdonosok a bécsi árakat irányadóknak elfogadni épen nem akarják, kereskedőink Bécs felé szállítják árujokat, gondolván, hogy ott nagyobb nyereséggel fogják eladhatni. A nagy-szebeni gyár mintegy 20,000 okát vett meg 3 piaszter — 3 p. 2 p.-val, jelenleg csak 2.35 p-át akarnak adni. A hitelviszonyok napról napra kedvezőtlenebbek lesznek, bérlőink magas százalékkal sem képesek a szükséges pénzmennyiségeket megszerezni, és ha e szerint az első negyedet is csak nehezen fogják fizethetni a kormánynak, nem lehet e attól tartani, hogy a másik negyedet legjobb akarattal sem fogják fizethetni? mi fog pedig ezután történni? (E. és társ) Köln okt. 17. Átalánosan a forgalom csekély volta felett panaszkodnak, miután nemcsak az üzérkedés szünetel, hanem a fogyasztás szükségletére is — olcsóbbulás várat ván — csak annyi vásároltatik, mennyi elkerülhetlenül szükséges. Mint ezekből kitűnik, nálunk sem foly másképen az üzlet,mint a külföldi piaczokon. Hogy jelenleg némi ha nem is nagy élénkség vehető észre, aban leli okát, hogy november havában nagy mennyiségű gabona lesz eladandó, minthogy pedig a november havára történt kötések meglehetős magas árral történtek, az illető üzérek egyes esetekben emelkedett árakat is elfogadtak. Helyben átveendő búza 200 v fontja 5^12 tllr, november havára 5 tllr. 10 egrs., a jövő évi márcziusra 4 tllr 117# grs;rozs41/8—4% tllr, novemberre 4 tallér 6 egra. * Maincz, oct. 17. Ma tartott gabonavárunkra csekély mennyiségű szállítmány érkezett ugyan, mindazonáltal a gabonaárakt jóval csökkentek , ugyanis a búza 200 v fontja 11 frt, a rozs 180 fontja 71, fort, zab 120 fontja 4V2 írtjával ; árpa nem volt piaczunkon. Nagybani eladások nem történtek, csupán néhány nagyobbszeril részlet franconiai árpa kelt el mintegy V0arttal olcsóbban; a búza nem igen kináltatván szilárdabb árnál örvend; ro*s el lett hanyagolva; az árpa sem igen kínáltátók. A hüvelyes vetemények közül borsó és babra nézve valamivel csökkent áraknál némi szükséglet mutatkozott.— Szüretünkről talában még kissé ellenmondók a jelentések. Francziában meglehetősen kedvező lesz az eredmény, különösen a hegyes vidékeken , a lapályokon a rohadás nagy pusztításokat tett. Minősége asztali bornak fog megfelelni, helyenkint azonban jó minőségű is termett. A felső Rajna vidékei, valamint Bingen alatt is rész lesz a termés, miért is a tavali bor mindinkább drágul. Vegyes. — Az angol vémhatóságok 1862-dik évi jelentésében és más hivatalos közzétételekben következő érdekes adatokat találjuk : Az összes államadósság 799,802,139 font, az összes jövedelem : 70,603,561 font , a kiadások öszlete : 70,352,008 font volt 1862-ben. — Fogyasztott Angolország ugyanazon évben 19,760,000 gallon spiri üst, 9,800000 gallon bort, 19,400000 gallon sert és 78,800,000 font beát. Gabona és liszt szállíttatott be 18 442,000 quarternyi 37,772,000 font értékben ; arany szállíttatott be 19,903,704 fnt sterlingnyi, kivitetett 16,011,963 f. st. Ezüst szállíttatott be 11,752,772 f. st. és kivitetett 13,314,228 f. st. Aranypénz veretett 1862-ben 7,836,413 f. Bt. Ezüstpénz 148,518 f. tt. Rézpénz pedig veretett 352,700 f. Bt. értékű. Még sok érdekes adatot tartalmaznak az említett kimutatások, melyekre még visszatérendünk. — (A magyar gazdasszonyok kiállításán) eddigelé megszavazott jutalmak, a „Magyar kertész“ szerint következőleg oszlanak el. A kézi munkák termében egy arany jutalomban részesültek : Muszkolay A. sajátkezüleg fonott s szőtt 12 személyre való asztalneműje, Glacz Lujza hímzett női inge, Simigh látványé férfiinge, Schlosser Hermin hímzett zsebkendője, Pfriem Mari hímzett batiszt zsebkendője, Petko Ottilia foltozása és tűzése, Sztupa Györgyné rongyokból kötött szőnyege, Kralovnszki Istvánná tépett selyemből készült ágytakarói.", Braun Alajosné selyemből hímzett díszpárnája, a szürke nénikék intézete által kiállított női kézi munkák. Damjanics J.-né lenfogadéka; egy ezüst tallérra érdemesittettek: Simigh Istvánná házi szövetei, Návay Pálné hímzett papucsa; aranyozott oklevélre lőnek méltatva: Liazy Istvánná férfiinge, Szabó Anna himzdatiszt zsebkendője, Kralovánszky G. vánkoshéja, Liszy Istvánná horgolt pamuk-ágytakarója, Polgár Zsig.-né horgolt pamut ágytakarója, Szűcs Istvánná lenfonadéka, Konkoly F.-né rongyokból szövött lábszőnyege, Braun I. (11 éves) hímzett rokokószéke , ezüstös oklevélre érdemesittettek: Cseremiseky M.-né házi szövetei, Simigh Istvánné férfi inge, Masson Viktória hímzett vánkoshója, Hubenay Vilma hímzett kötője, Lötz Mat. (13 éves) művirágai kosárban, Reményi Rózsa horgolt pamuk ágytakarója, Braun Alajosnétól ugyanaz. A házi iparczikkek termében kiállított czikkek közöl még csak egyesek jöttek eddig bírálat alá, s azok közöl egy arany jutalmat kaptak : Nedeczky Okolicsányi Irma tiszta boreczete, Cséri Lajosné Bsappana, Grünn Jánosné töpörie-szappana; egy ezüst tallért, Hollán Ernőné tiszta boreczete, Simigh Istvánné iósvaja, Simig Rezső ludzsirja , aranyozott oklevelet: Liszy Boldizsárné boreczete törköly-ágyról, Benediktiné faeper-ágyról, Liszy Istvánné iósvajai ezüstös oklevelet, Gubicz Andrásné boreczete kukoriczacsutka-ágyról. A harmadik teremben vannak a gazdasszonyt adási és híziiparhoz szükséges eszközök és gépek. Ezek még nem kerültek bírálat alá., — Az eperjesi takarékpénztárnak a múlt hóban tartott közgyűlésén kiderült, hogy egy évi forgalmának tiszta jövedelme 26,865 ft, miből részvényi osztalékra 24.000 forint maradt, a többi a tisztviselők fizetéseinek javítására és jótékony czélokra határoztatott fordíttatni. így a leégett kisszebeniek felsegélésére 500, a Boros-eperjesi jótékony nőegylet rendelkezésére 200, a leégett riszdorfiaknak a Szepességen 100, a helybeli kisdedóvodára 100, egyéb czélokra összesen szintén 100 ft v. é. Az alföldi községek ínségének enyhítésére — mint már lapunkban említve volt — 10,000 ftot ajánlott fel a közgyűlés kamatnélküli kölcsönképen, olyformán, hogy azt a magyar földhitelintézet közvetítse. A belga munkások összejövetele alkalmával Rousseliére báró felszólítást intézett az államhoz a koros, tehetetlen munkások gyámolitása ügyében. De a belga munkások mint egyhangúlag tették a németek, egynek kivételével, az állam részéről való gyámolitás ellen nyilatkoztak. Egyedül saját erőfeszítéseknek, de teljesen szabad mozgás mellett, akarják köszönni sorsuk javulását. Elhatározták tehát, hogy ezentúl maguk fognak ügyeikkel foglalkozni, másra nem bizandják a róluk való gondoskodást, s ennélfogva egyesület alapittatott, melynek teendője lesz, a munkások saját keblében megbiráltatni jólétökre vonatkozó minden kérdést. — Kalbermoorban München mellett gyár iskola állítatott vegyes felekezetű gyermekek számám, mely első ilynemű intézet Bajorországban. — Londonból f. hó 17 köröl írják: Az arany szükség rendkívüli kiterjedése a „Times“ City czikkíróját ezen tünemény okainak felkeltésére ösztönözte. Az egyik Indiát okozza, másnak véleménye szerint Egyptom nyeli el ezen nemes érczet, minthogy gyapotért csak aranyt fogadtak el; harmadik szerint a Rothschild-ház pinczéiben Darius kincsét túlhaladó aranymennyiség fekszik , mig mások állítása szerint az uj bank s egyés vállalatok okozták az arany szükséget. A City czikkíró egyiknek véleményét sem osztja teljesen. Ő inkább azon szükségleteket okozza, melyek az idei aratás által idéztettek elő, az őszi kéjutazásokat, végre a kereskedés jelentékeny terjedelmét. „Ezeket tekintve, így folytatja az iró czikkét, várhatjuk, hogy a nemes éret tavasszal visszatérend, mi annál is valószínűbb, mert a behozott áruk mennyisége igen öregbedik, de egyszersmind attól is lehet tartani, hogy megmaradt aranyvagyonunk nagy része külföldi üzérkedésekre fog fordittatni.“ 1. Jan. Dec. 16, Jan. 16. Sept. 15 Nov. 30 Febr. Dec. 16 Dec. Jul. 15 Máj. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny" oct. 21. számából.) Árverés : Pilis-Csaba, ház, Btölök, oct. 22 r. 9 ó; Biharra, Nlye, ingatlan birtok,nov. 19 d. e. 10 ó.;Vácz, ház,oct. 27. d. e. 10 ó.; Sopronm. Szinfalu, ház, nov. 20 r. 9 ó.; Pest szobabútorok stb. oct. 24 d. u. 3 ó.; Szolnok, fényüutaj hid, oct. 29 r. 9 ó.; Pest, ingóságok, bálvány u. 7 sz. oct. 23 d. u. 3 ó.; Debreczen, a fogyasztási adó haszonbérlete, oct. 28, r. 9 ór.; Pest m. Bénye, nemesi birtok, nov. 30 d. e. 10 ó.; Nyitram. Czabaj, ingatlanok haszonbérlete, oct. 31. ; Árlejtés: Heves és Külső Szolnokm. számára szükséglendő irodai szerek és világítási anyagok szállítása, oct. 26 r. 9. o. Egerben a megyeházánál, Pest, 5895 röf creas és 3882 röf hangolatlan len-vászon szállítása, oct 26 d. u. 4 ó. a szt. Rókus kórházi gondnoki hivataban