A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-22 / 241. szám

241­­ ik sz. Csütörtök, October 22. Előfizetési dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Szerkesztő lakása: 1 frt 76 kr. 5 frt--------10 frt-------­Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASZATI NAPILAP. fi OLU3 Első évfolyam 18 Beigtatási díj : 7 hasábos petitsor.................................1 71a. Bélyegdij minden beiktatásért......................30 k *. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. az év folytán minden hónapban s ennek bármely napján történik Az előfizetés megkezdhető, is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Egy hónapra............................ 3 hónapra ................................. 6 hónapra ..... . . Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. d. u. d. u. este Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6. reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Bartásra, Oraviczára és vissza.­­Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d.e. Szeged ,­ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baztás érkez. 8.22. „ mindennap Barnás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est­io magyar goznajozasi vonalat. menek­elve Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 51/« úr. reg Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór Bájáról Pestre : naponként pénteken kivü­l 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 57. ó. reg. Váczról Pestre ; nap- hétf. kiv. 107, n. d. e. Fehé­r. ind. 8.43 r. — N.Ka­ina­c 1.53 d. 10.10 est. Pragi, it. érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza, Prageriof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „IPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza, Velencze ind. 11__d.e. 11. é Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r Trieszt „ 6.45 est. 6.45 , Nabresina „ 7.46 „ 7.48 , Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u Pragerhof érk.5.39 r. 3.54 , Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel érk. Bécsbe 1 óra 50 perez délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Bariásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Steinbrik­k ind. 4.25 d. u. „, érkez. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 b Sziszek érkez. 8.45 „ Soprony, Bécs-újhely, Bécs és vissza. Sopronyind. 5.50 r. 2.— d.u.lBécs ind. 7.— --- - ------ ------ 0­,1_ _1_ Q B.-Ujhely B 7.25 3.23 5.24 Bécs érk. 9.20 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. b Mohács*­ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.|Üszbe ind. 8 ó. r. 12.50 dél. .Üszög B ina. i o.a.u. u.u.u. ----- - érk. 3. ó.­­ 6 ó.d.u Mohács érk. 10.5 r. 2.56 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u* N.Szom. ff 2.30 „ 6.40 reg* Bazin ind. 4.30 r. 6.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. Pozs. i.7. d.e.1­1.—d.e.5.16 d.u. Bazin B 8.41 „12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35 B 2.30 d.u.8.50 est. Szer. értl.36 de.------9.51 „ *­ Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr. nagyobb podgy­ászért fi­zettetik 50 font.: 10 kr. • ’ kiesebb 6 kr. Czegléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. 1.20 e. P. Ladány érkéz. 1.26 „ P. Ladány indul— 1­45 dél u. Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ 3 k­e­tt é­s­e menetek­­ járása. Be­érül Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda vid. 6.30 r. 5.15 d.u.l 87Fel Ind­ ind. 9.50 d.e. 7.20 este — Szón­y 1.30 d.u. — Győr „ 8.11 d.u. 5.35 r. Brucí r 5.28 „ 7.54 „ Bécs :kez. 7.— este 9.27 du. Fe érvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. , d. u. érk. Pestre K*. ,nd­ 7.45 r. 5.20 est.­­SE* » 9.21 d.e.6.54 „ Szőny­a 11.38 ff 9.5­­­1.2.57 dél - L 187.Feh. ?rk- 4-!ö délu_____ ind. 5.59 _ 7 10 r Buda : érk. 8.2 est. 9.14 d.o. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Sziszek indul. 6.30 reg. rjt., érkéz. 8. 1 , Zágráb induL 816 b Steinbrück érkéz. 10.50 d. o.­­B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 B iSoprony érk.10.83 „ 8.58 n Prägen, ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbrü­ckB 11.53 e.11.88 „ Nabrzsina „ 7.37 d.e. 7.32 , 8.20 ,8.8 ff 3.6 d.u. 2.15 „ 9.50 ff 6. r. Steinbrückről, Zágrábba és vissza, Bécsi bék­e október 20-án. Az első cs. k. szaba­don a gőzhajózási­ társaság, A személyszállító gőzösök menetrende. Pestről Orsóva és Konstantinápolyba: Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. ISk. Tíz:Bá­ n: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel Orsováról Pestre : pénteken virradatkor Konstantinápolyból Pestre: csü­törtö­kön 3­6. d. u. A. "X*lazS.ni Zimonyból Szegedre: csütört. délben. A Brávúul Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­törtökön délben. Gabona-árak Alsó austriai mérő szerint. Pest ® Súly, font szerint Leg­alant Közép Leg­magasb ár oszt. ért. Baza bánsági, „ tiszamelléki és pesti fehérmegyei bácska . . . Rozs......................... Árpa sörnek való . , a takarmánynak Zab ..... . Kukoricza Bab . . Köles . . képez* # • a 86.87.88 86.87.88 85.86.87 85 86 77.79.80 68.69.72 66.67.69 42.44 80.82.8b 6.20 5.­­4.80 4.70 8.25 2.70 2.E5 2.10 8.80 5.30 3.50 6.60 6.30 5.15 6.­ 4 75 3.30 2.80 2.65 2.15 3.85 6.45 3.60 6­75 540 5.25 6.10 3.35 3.05 2.70 8.45 5.60 3.70 2.35. iPozs. n 4.45. Béca évk. 6.33. Hely Nap búza rozs árpa zab­­kukor. árak osztr. értékben. Bajn ...................... Oct 17.4.50,4.673.202.302.50;2.602.00,2.042.67*2.80 Oct 17.5.00:5.803.30,3.502.90,3.002.10,2.203.40,3 60 N.Várad­i . . . Octs 14.2.50,4 402.6012 802.4012.e 1.40­1.602.60*3 20 Mosony .... Oct. 15.4.65,5.152.80s3.102.30.2.402.20*2.803.00,3.20 Marczali . . . . Oct. 14.4.20.4­ 402.40,2.50 2.20.2 301.70*1.802.60*2.70 SZ ö Z 1 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.56. d. e. 9.30 este. Iszt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. .Ujv,B 1.50. d. u. 1.03 éjjel Torn. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Gyorsvonatok. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Arad Csaba indul 12.41 d „ 2.14 , Czegléd érkez. 5.56 , Czeglédről Pü­spök-Ladányra és vissza. u. 8.20 e­ 11.13 „ 5.32 „ Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.63 d. u.lN. Várad indul — 10. 6 dél . N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.[P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. '. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e Debreczen „ 8.— „ 3 47 Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. 11.1.d.e. Kassa érkéz. 9.66 e. 3. d. u. iKassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen indul — 5.— reg. „ -7.52 ff „ — 9.35 dél.e. „ -10.33 n r........— tí -12.12 . |P. Ladány érkéz. — 1.45 „ Trieszt Nabresina Velencze 5.25 Államadósság. 100 frtos Jan. Sept. Jan. Aug. 5­/0-ea nem. köles 50/0-es Metalliques 47,%-es ff Comp­rentpapirle 1839. évi teljes „ . ff ötödr. ff 1854. ff teljeB „ I860, ff " ff ff „ „ ötödr. ff jf ] Az austrial bank záloglevelei, 6’/o-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható Galics. hitelintézet 105 B Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható FöId tehermentesitési kötelez­vények. 6 °/0-es magyarorsz. 100 frtos horvát ff erdélyi „ Sorsjegyek bnz. n. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási B Juli Trieszti ,­­ Eszterházy hg „ Salm Pálffy lary t. Gi Budai Windischgrüts Waldstein jKeglevich Adott ár 81.60 75.30 67.50 17.50 158.50 1156.001 93 60 97.80 98.25 102 00 89.76 78.75 Cla St. Genois 40 40 »20 10 2 Tartó ttj ár 81.70 75.40 67.75 17.75 159 00 156.50 94.00 97 85 98.35' 102.50 90-25 74.25 99.50,100.—! 88.75 89.­ Bisebbségi kötvények. Osztr. Lloyd­i Állam vaspálya 275 frank iLomb.-velenczei „ 105 ftoe Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás . „ Pesti lánczai” Északi vasút Állam ff Déli Nyugati ff ff Tiszai „ Adón ár 91.00 1118.00 103.60 75.501 75.60 73.75 11E6.401 91.­0 113.00 94.60 35.25­ 34.25 34.50 83.50 83.70 22.00 20.50 15.00 I Tartott ár 91.50 118.50 104.60 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 ft Váltók (8 hóra): Augsb. 100 db német fr.8­7,7 Frankf. ,1 ° 95. 405­ ,0 Hamburg 100 bankmark 47,7, London 10 ft sterling 3% Paris 100 frank 47­ .60] .50 .00 .60 .75 75 Korona 75 Császári arany .91 Reczés 1136 91 114 95 35 34 34 34.25|Napoleon d’or 22 ------ 20 15.25|Ezüst Pénznemek. Orosz imperiale . speriale • 75|Porosz pénztári a.&’.viny ll.6 80 787.00 640 00 240 oa 428.00 1392 00 164 60 1186.25 247.00 1141.00 147.00 186.93 <81.00 642 00 241.00 429.00 395.00 164 70 186 50 248 00 141.50 96.00 95.10 83.60 111 1.90 44.30 16.40 15.36 6.35 8.S5 7, 9.23 L.1­7, 112.15 95.10 95 16 93.90 112.00 44.85 15.45 5.87 6.36­­ 8.96 V, 9.26 1. 112.60 V. X. e­me­let Bécsből Pestre: naponként 6V. órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. F­é hfe 1 Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Gróf Zichy Nándor a szab­adkereskede­lemről. Az orsz. magyar gazdasági egyesület f. hó másodikén tartott igazgató választmá­ny­i gyűlésén gr. Zichy Nándor a szabad­kereskedelmet illetőleg következő módon nyilatkozott : Midőn a t. választmány figyelmét igénybe ve­szem — kezdő a nemes gróf — tisztelt tagtár­saink, báró Eötvös József és Trefort Ágoston közgyűlési nyilatkozatára hivatkozom, miszerint a jelen ínség oka az elemi csapáson kívül viszo­nyainkban is keresendő. Nem ej­tetett a közelebb lefoly­t időben e helytt szó, mely a gondolkodó gazdák körében nagyobb viszhangra talált volna. Érzi, gyanítja mindegyikünk, hogy gazdasági fejlődésünk irányának változnia kell, ha csak folyvást oly jelenségek urultától nem akarunk tartani, melyek nemzeti vagyonunkat romlással fenyegetik , a haladásnak reményét is meghiú­sítják. Ez azonban nem egyesek akaratától függ; az égalj és fekvés, az állami intézmények és nemzetközi viszonyok szabnak annak változ­­hatlan irányt. Mi nemzetgazdászati fejlődésünket a terme­lés egyoldalúsága által látjuk leginkább veszélyeztetve. Ezen egyoldalúság nemzetgaz­dászati politikánk természetes következése. Mel­lőzvén azt, a­mi inkább a törvényhozás és köz­­igazgatás feladata , elég említenem, hogy a ke­reskedelmi vámadóztatás és állami egyedárus­­kodások rendszere egyes termelési czikkek és vállalatok lehetőségét elvágják, vagy azoknak újabban lendületet szerezni nem engedik ; ilyenek a bor- és dohánytermelés, a szesz- és czukorgyártás. Negy­vennyolczadiki törvényeink a szabad bir­tok és munka által megvetették gazdasági hala­dásun­­ alapját; a vasúti összeköttetések köze­lebb fűztek bennünket az európai forgalom kö­rébe. Miglen annak előtte, kétszeres vámrendszer által környeztetve, csekélyebb termelésünk saját hazánk és a birodalom határaiba szorult, az in­kább saját szükségeink kielégítésére lehető irá­nyozva. A termények gyakori árcsökkenése és a közterhek csekély mivolta mellett gabnásházaink gazdag készleteket tartalmaztak, e mellett a do­hánytermelés és szeszgyártás, az állattenyésztés és borkereskedés más színezetet kölcsönöztek nemzetgazdászatunknak. Jelenleg a dohányter­melés állami egyedáruság tárgya, a szesz és c cu­­korgyártás nagyobbrészt lehetetlenné vált; bo­runk előtt a kontinensnek csaknem minden piacza zárva van. Egyedül csak a gabonatermelés az, a­mely minden tért elfoglalván, évenkint gyara­podnék. Ez után minden beruházás a földmive­­lés eszközléseire szorittatik. Erdőink elpusztul­nak, földünk kimerül. Minden é­tékesithető va­gyonunk — egy év gabonatermése. Ez után tér, síelésünk évenkint kétségesebbé válik, termé­nyeink kelendősége, s ezzel fennáll hatásunk —­­ a gabnatermelés és kelendőség ingadozásairól föltételezett; ez után nemzetünk vagyonosodásá­­hoz és népes­ségünk szaporodásához kevés re­ményt tarthatunk. Nemzetgazdászatunk helyes iránya megkí­vánja, hogy a termelés és árusítás sokoldalúsága által minden eshetőségek közt kitelhetőleg bizto­síttassunk. A dohány­termelés, a czecz- és czukor­­gyártás, a szőlőmivelés és bor­­ereskedés, meg­­a­nnyi tőkeberuházást igényelnek, megannyi munkás kezet foglalkoztatnak, megannyit fo­gyasztanak. Ezek gazdálkodásunknak a jelenle­gitől eltérő irányt kölcsönözhetnek ; velők és ál­­ta­luk számos más vállalat keletkeznek. Nemzetgazdászati fejlődésünket csak akkor fognánk bizto­sítottnak tarthatni, ha abban hazai viszonyaink lehetnének irányadók. Ezek a ter­melés és árusítás, a forgalom és kereskedés sza­badságát követelik. Mi helyzetünknél fogva min­denkor a szabad kereskedés elvéhez ragaszkod­tunk. Ezt korunk még csak hathatósabban sür­geti. Ha annak előtte a védvámrendszer a keres­kedés korlátoltsága között az egyoldalú nye­részkedésnek útját állhatá; ha egyes államok ön­magukba zárkózottan helyszerü jólétnek örvend­hettek ; a kereskedés, hitel és közlekedés, a ter­melés és fogyasztás mai igényei között, s oly kereskedéssel szemben, mely a termelés és ipar minden ágait felkarolván , az emberi társasá­got elszigeteltségéből kiemeli és mintegy kölcsö­nösen kiegészíti s biztosítja, a védvámrendszer mindinkább háttérbe szorul. Nemzeti vagyonunk a védvámrendszer által, még ha az saját határaira volna is szorítható, soha sem nyerhetne annyit, a­mennyit egy szabad nemzetgazdászati és ke­­reskedelmi politika által nyerhet. Nem lehetek az ínség okai nyomozásával meg­bízott tekintélyes küldöttség útmutatója, vagy serkentője. Az államközi viszonyok azonban je­lenleg magára a kereskedelmi politikára válsá­gosak lehetvén, nemzetgazdászati fejlődésünk alapföltételeit — kivált a szabad kereskedés irá­nyában — mielőbb óhajtanám ezen egyesület által kifejtetni, hogy e részbeni nézeteinket an­nak helyén megismertethessük. Ez érdemben akár a többször említett küldöttséget, akár sgazdasági szakosztályt látnám dónak. me ávirat. T Távirati tudósitás a bécsi bőr. zéról: oct. 21. — 5 °/# metalliques 75 60. Nemzeti kölcsön 81.70. 1860-as sors­jegyek 97.95 Bankrészvény 788.— Hi­telintéz. részv. 186.80.Ezüstill.95 Lond. vált. 112.— Arany 5.36V./10. Pest, oct. 21. Az időjárás derült égnél meleg, az eső rövid idő múlva történendő bekövetkezése azonban átalában óhajtatik, minthogy különben az ártalmas hernyók, melyek a repetevetemé­­nyeket már úgyis pusztitják, nagy­o­n elszaporod­hatnának. A Duna vízállása változatlan 3­­9­­0 fölött. — Kikötöttek : „Kis Bátor“ Apostagon 900 m. vegyes gabonával rakodott vontatóhajó, továbbá „Mária,“ mely Földvárról 3300 m. bú­zát hozott. A gyönge szállítmányok daczára, a gabona üzlet oly nehézkesen foly mint ennek előtte; a forgalom egyedül a fogyasztás szükségletére szo­ratkozván. Az árak változatlanul megmaradtak * Bécs, oct. 19. Az alsóausztriai kereskedel­mi kamara vasról szóló jelentéséből a következő árakat kölcsönözzük: Szürke magyar vas 4.10, fehér, sebesi ugyanannyi, szürke skót első szá­mú 4­23 kr, nyújtott vas úgymint morva és sziléziai 9.25—11 frt, magyar 8.34— 1140 kr kerékvas stájer 9.40—10.45, morva 8 90—9.45 kr, magyar 10.47—12.14 kr, lemezek 12—16 frt minőségük szerint. Magyar gépvas 9­08— 12.50 kr, magyar koczkásvas 9—12.40 kr. (6.)BÓCS, oct. 20. (Kenderesien). Jelen­leg már a kender és lentépés eredményét illető valamivel körülményesebb átnézettel rendelkez­hetünk , mely szerint mind bel , mind pedig külföl­dön mennyiségileg tetemesnek mondható a hiány, míg egyszersmind a termény minősége is vajmi­nek kívánni valót hagy; — csupán Ga­­licziában termett kitűnő minőségű len. A ken­der már hetek előtt nagyobb figyelemnek ör­vendvén, jelenleg üzérkedésre nagyobb részle­tekben vásároltatott, minek folytán az árak is jóval emelkedtek, most már a napi szükséglet számára is kerestetvén, ezen emelkedés nagyobb terjedelmet nyert. Apatini kender 22‘/a —23 frt csipkés kender betét nélkül, első rendű 34—38 frt, másodrendű 28—32 frt, első rendű vargáknak való 60—64 frt, másodrendű mázsája 50—56 frtjával kapható.­­ Velencze, oct. 18. Gabonapiaczunkon a folyó héten változás nem történt; — összesen 23,500 st. kelt el. Belföldi buzafogyasztók ré­széről 5.77—6.30 krjával, tavali termésű 109 iits 4­90, bánsági 113 iits 5.28 krjával vásárol­tatott. Kukoricza szintén csak fogyasztásra kelt, ugyanis 3.64—4 trtjával, brailai januárban át­adandó pedig 3.76 krnyi árral bírt. Dunamenti Bérfőzésre való árpa 3.15 kr, fehér bab 4.90— 5.20 kr. * Krajova, oct. 13. „A „Pester Lloydsból a következő tudósítást kölcsönözzük .* Noha a vízállás valamivel javult, a búza mindazonáltal sem kerestetik nagyobb mérvben. Min­tegy két hét óta egyetlen egy kötés sem létesült, kivéve 600 kilo búzára, mely egy helybeli kereskedő részéről azon szándékból vásároltatott, hogy egyik előbbi pesti házzal kötött szerződését tel­jesíthesse. Kilójának névleges ára 170—180 piaser. — A fag­­gyű tulajdonosok a bécsi árakat irányadóknak elfogadni épen nem akar­ják, kereskedőink Bécs felé szállítják árujokat, gondolván, hogy ott nagyobb nyereséggel fog­ják eladhatni. A nagy-szebeni gyár mintegy 20,000 okát vett meg 3 piaszter — 3 p. 2 p.-val, jelenleg csak 2.35 p-át akarnak adni. A hitel­­viszonyok napról napra kedvezőtlenebbek lesznek, bérlőink magas százalékkal sem képe­sek a szükséges pénzmennyiségeket megszerez­ni, és ha e szerint az első negyedet is csak nehe­zen fogják fizethetni a kormánynak, nem lehet e attól tartani, hogy a másik negyedet legjobb akarattal sem fogják fizethetni? mi fog pedig ezután történni? (E. és társ) Köln okt. 17. Átalánosan a for­galom csekély volta felett panaszkodnak, miu­tán nemcsak az üzérkedés­ szünetel, hanem a fo­gyasztás szükségletére is — olcsóbbulás várat ván — csak annyi vásároltatik, mennyi elkerül­­he­tlenül szükséges. Mint ezekből kitűnik, nálunk sem foly másképen az üzlet,mint a külföldi piaczo­­kon. Hogy jelenleg némi ha nem is nagy élénk­ség vehető észre, aban leli okát, hogy november havában nagy mennyiségű gabona lesz eladandó, minthogy pedig a november havára történt kö­tések meglehetős magas árral történtek, az illető üzérek egyes esetekben emelkedett árakat is elfo­gadtak. Helyben átveendő búza 200 v fontja 5^12 tllr, november havára 5 tllr. 10 egrs., a jövő évi márcziusra 4 tllr 117# grs;rozs41/8—4% tllr, novemberre 4 tallér 6 egra. * Maincz, oct. 17. Ma tartott gabonavá­runkra csekély mennyiségű szállítmány érkezett ugyan, mindazonáltal a gabonaárakt jóval csök­kentek , ugyanis a búza 200 v fontja 11 frt, a rozs 180 fontja 71­, fort, zab 120 fontja 4V2 írt­jával ; árpa nem volt piaczunkon. Nagybani el­adások nem történtek, csupán néhány nagyobb­­szeril részlet franconiai árpa kelt el mintegy V0­arttal olcsóbban; a búza nem igen kináltatván szilárdabb árnál örvend; ro*s el lett hanya­golva; az árpa sem igen kínáltátók­. A hüvelyes vetemények közül borsó és babra n­ézve valami­vel csökkent áraknál némi szükséglet mutatko­zott.— Szüretünkről talában még kissé ellenmondók a jelentések. Francziában meglehe­tősen kedvező lesz az eredmény, különösen a hegyes vidékeken , a lapályokon a rohadás nagy pusztításokat tett. Minősége asztali bornak fog megfelelni, helyenkint azonban jó minőségű is termett. A felső Rajna vidékei­, valamint Bingen alatt is rész lesz a termés, miért is a tavali bor mindinkább drágul. Vegyes. — Az angol vémhatóságok 1862-dik évi je­lentésében és más hivatalos közzétételekben kö­vetkező érdekes adatokat találjuk : Az összes államadósság 799,802,139 font, az összes jöve­delem : 70,603,561 font , a kiadások öszlete : 70,352,008 font volt 1862-ben. — Fogyasz­tott Angolország ugyanazon évben 19,760,000 gallon spiri üst, 9,800000 gallon bort, 19,400000 gallon sert és 78,800,000 font b­eát. Gabona és liszt szállíttatott be 18 442,000 quarternyi 37,772,000 font értékben ; arany szállíttatott be 19,903,704 fnt sterlingnyi, kivitetett 16,011,963 f. st. Ezüst szállíttatott be 11,752,772 f. st. és kivitetett 13,314,228 f. st. Aranypénz veretett 1862-ben 7,836,413 f. Bt. Ezüstpénz 148,518 f. tt. Rézpénz pedig veretett 352,700 f. Bt. értékű. Még sok érdekes adatot tartalmaznak az emlí­tett kimutatások, melyekre még visszatérendünk. — (A magyar gazdasszonyok ki­állításán) eddigelé megszavazott jutalmak, a „Magyar kertész“ szerint következőleg oszlanak el. A kézi munkák termében egy arany jutalom­ban részesültek : Muszkolay A. sajátkezüleg fo­nott s szőtt 12 személyre való asztalneműje, Glacz Lujza hímzett női inge, Simigh látványé férfiinge, Schlosser Hermin hímzett zsebkendője, Pfriem Mari hímzett batiszt zsebkendője, Petko Ottilia foltozása és tűzése, Sztupa Györgyné ron­gyokból kötött szőnyege, Kralov­nszki Istvánná tépett selyemből készült ágytakarói.", Braun Alajosné selyemből hímzett díszpárnája, a szür­ke nénikék intézete által kiállított női kézi mun­kák. Damjanics J.-né lenfogadéka; egy ezüst tallérra érdemesittettek: Simigh Istvánná házi szövetei, Návay Pálné hímzett papucsa; aranyo­zott oklevélre lőnek méltatva: Liazy Istvánná férfiinge, Szabó Anna him­z­­datiszt zsebkendője, Kralovánszky G. vánkoshéja, Liszy Istvánná horgolt pamuk-ágytakarója, Polgár Zsig.-né hor­golt pamut ágytakarója, Szűcs Istvánná lenfona­déka, Konkoly F.-né rongyokból szövött láb­­szőnyege, Braun I. (11 éves) hímzett rokokó­széke , ezüstös oklevélre érdemesittettek: Csere­­miseky M.-né házi szövetei, Simigh Istvánné férfi inge, Masson Viktória hímzett vánkoshója, Hubenay Vilma hímzett kötője, Lötz Mat. (13 éves) művirágai kosárban, Reményi Rózsa hor­golt pamuk ágytakarója, Braun Alajosnétól ugyanaz. A házi iparczikkek termében kiállított czikkek közöl még csak egyesek jöttek eddig bírálat alá, s azok közöl egy arany jutalmat kaptak : Nedeczky Okolicsányi Irma tiszta bor­­eczete, Cséri Lajosné Bsappana, Grünn Jánosné töpörie-szappana; egy ezüst tallért, Hollán Er­­nőné tiszta boreczete, Simigh Istvánné i­ósvaja, Simig Rezső ludzsirja , aranyozott oklevelet: Li­szy Boldizsárné boreczete törköly-ágyról, Bene­diktiné faeper-ágyról, Liszy Istvánné i­ósvajai ezüstös oklevelet, Gubicz Andrásné boreczete ku­­koriczacsutka-ágyról. A harmadik teremben van­nak a gazdasszonyt adási és h­íziiparhoz szüksé­ges eszközök és gépek. Ezek még nem kerültek bírálat alá., — Az eperjesi takarékpénztárnak a múlt hóban tartott közgyűlésén kiderült, hogy egy évi for­galmának tiszta jövedelme 26,865 ft, miből rész­­vényi osztalékra 24.000 forint maradt, a többi a tisztviselők fizetéseinek javítására és jótékony czélokra határoztatott fordíttatni. így a leégett kis­szebeniek felsegélésére 500, a Boros-eperjesi jótékony nőegylet rendelkezésére 200, a leégett riszdorfiaknak a Szepességen 100, a helybeli kisdedóvodára 100, egyéb czélokra összesen szintén 100 ft v. é. Az alföldi községek ínségé­nek enyhítésére — mint már lapunkban említve volt — 10,000 ftot ajánlott fel a közgyűlés ka­­matnélküli kölcsönképen, olyformán, hogy azt a magyar földhitelintézet közvetítse.­­ A belga munkások összejöve­­t­e­l­e alkalmával Rousseliére báró felszólítást intézett az államhoz a koros, tehetetlen munká­sok gyámolitása ügyében. De a belga munkások mint egyhangúlag tették a németek, egynek ki­vételével, az állam részéről való gyámolitás el­len nyilatkoztak. Egyedül saját erőfeszítések­­nek, de teljesen szabad mozgás mellett, akarják köszönni sorsuk javulását. Elhatározták tehát,­ hogy ezentúl maguk fognak ügyeikkel foglal­­­kozni, másra nem bizandják a róluk való gon­­­doskodást, s ennélfogva egyesület alapittatott,­ melynek teendője lesz, a munkások saját keblé­­­ben megbiráltatni jólétökre vonatkozó minden kérdést. — Kalbermoorban München mellett gyár is­­­kola állítatott vegyes felekezetű gyer­­­mekek s­zám­ám, mely első ilynemű intézet Bajor­országban. — Londonból f. hó 17 köröl írják: Az arany szükség rendkívüli kiterjedése a „Times“ City czikkíróját ezen tünemény okainak felkel­tésére ösztönözte. Az egyik Indiát okozza, más­nak véleménye szerint Egyptom nyeli el ezen nemes érczet, minthogy gyapotért csak aranyt fogadtak el; harmadik szerint a Rothschild-ház pinczéiben Darius kincsét túlhaladó aranymen­­­nyiség fekszik , mig mások állítása szerint az uj bank s egyés vállalatok okozták az arany­ szük­séget. A City czikkíró egyiknek véleményét sem osztja teljesen. Ő inkább azon szükséglete­ket okozza, melyek az idei aratás által idéztet­tek elő, az őszi kéjutazásokat, végre a keres­kedés jelentékeny terjedelmét. „Ezeket tekintve, így folytatja az iró czikkét, várhatjuk, hogy a nemes éret tavas­szal visszatérend, mi annál is valószínűbb, mert a behozott áruk mennyisége igen öregbedik, de egyszersmind attól is lehet tartani, hogy megmaradt arany­vagyonunk nagy része külföldi üzérkedésekre fog fordittatni.“ 1. Jan. Dec. 16, Jan. 16. Sept. 15 Nov. 30 Febr. Dec. 16 Dec. Jul. 15 Máj. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny" oct. 21. számából.) Á­r­v­e­r­é­s : Pilis-Csaba, ház, Btölök, oct. 22 r. 9 ó; Biharra, Nlye, ingatlan birtok,nov. 19 d. e. 10 ó.;Vácz, ház,oct. 27. d. e. 10 ó.; Sopronm. Szin­­falu, ház, nov. 20 r. 9 ó.; Pest szobabútorok stb. oct. 24 d. u. 3 ó.; Szolnok, fényüutaj hid, oct. 29 r. 9 ó.; Pest, ingóságok, bálvány u. 7 sz. oct. 23 d. u. 3 ó.; Debreczen, a fogyasztási adó haszonbérlete, oct. 28, r. 9 ór.; Pest m. Bénye, nemesi birtok, nov. 30 d. e. 10 ó.; Nyitram. Czabaj, ingatlanok haszonbérlete, oct. 31. ; Árlejtés: Heves és Külső Szolnokm. szá­mára szükséglendő irodai szerek és világítási anyagok szállítása, oct. 26 r. 9. o. Egerben a megyeházánál, Pest, 5895 röf creas és 3882 röf hangolatlan len-vászon szállítása, oct 26 d. u. 4 ó. a szt. Rókus kórházi gondnoki hivataban

Next