A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-10 / 231. szám
231-ik sz. Szombat, October 10 Előfizetési dij : PostÁn küldve vagy Budapesten házhoz hordva : Egy hónapra......................................15*175 ^12 hónapra...........................................ö írt 3 hónapra...................................... . 10 írt Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik sem, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén. 7. sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam Beigtatási dij: 7 hasábos petitsor.................................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért....................30 k terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. babona-árak Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 5'/, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 5'/, ó. reg. Váczról Pestre: nap, hétf. kiv. 10'/, ó. d. e. Közteje vasúti menete Pestről Bécsbe és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czfcgiéd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est (Ceglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e Szeged ,, 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Bazián érkez. 8.22. „ mindennap Baziás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Tenopv. „ —10.32 este. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó, 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. a cse U. kijárása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda : Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.59 , — — Pragerhof, (irat), és vissza. Pragerhof ind. Ö.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „IPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlest, Veleneze és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbrdck„ 11.53 é.11.38 „ Nabrwnna „ 7.37d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 n Nabresina „ 8.8 . 9.50 „ Veleneze „ 3.6 d.u. 6. Steinbrdckről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza Sopronyind. 5.50 r. 2.— d.u.lBécs ind. 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ NSoprony érk.10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.lÜszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3. ó. „ 6 ó.d.u.Mohácsérk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs.i.7. d.e.ul.—d.e.5.15 d.u. Bazin„ 8.41.,12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35„ 2.30 d.u.8.50 est. Szer. érl.36 de.------9.51 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u- N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. ö.d.u- Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. #) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fizettetik 50 font. : 10 kr., kiesebb 5 kr. 3.50 6.60 Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Sszt.. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv „ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Póz B- „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bére érk. 6.83. este 6— reggel. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Szeged ind. —2.25 éjsz.12.15 d.u Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est* Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d.u. SzFed-Ind.9.3530 d.ez-20e Íe Szőny 1.30 d.u. _ Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— esto 9.27 du. Fehérv. ind. 8-43 r. -— N-Kanisa „ 1-53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pestről Czeglédre és vissza. 5.32, 1-45 dél 4.44 „ 5.41 „ Steinbrück Zágráb Sziszek ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkez. 8.45 . Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Feh. Velencze ind. 11__d.e. 11. ”-Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Steinbrück. 3.12 é. 3.12d.u! Pragerhof erk.5.39 r. 3.54 „ reg. Sziszek indul. 6.30 Zágráb érkez- 8- 1 * aga indul. 8.16 „ .Steinbrück érkez. 10.50 d. o Xi e fele: Bécsből Pestre: naponként 67. órak. reg. i Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. i ! Pestről Eszék Zimonyba: hétf., szerdán és szombaton 6 órakor reggel. í ’ Pestről Orsóvá és Konstantinápolyba: Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. • Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. A Tiszán: i Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel_____________ A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-hA«. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bérsi börze October 8-ás. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaság. A személyszállító gőzösök menetrende. Hely Nap búza | rozsárpatab kukor árak osztr. értékben. Sopron ............... N.-Becskerek . . B«Ja.................... N.M.-Vásárhely . Debreczen .... Oct. 6. Oct. 8. Oct; S, Oot. 2. Oct. 6 4.65; — 4.80;5.— 4.60;4.80 4.00;4.80 4.00;4.60 8.05; — S.20}3-27 2.8O;2-90 2.80; — 8.10;— 2 40;2.60 3.20 8.50 2.50; — 2.15; — 2.10;2 30 2.00;2.04 2.40; — 1.80; — P e 8 ten Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Legalant Közép Legningasbi •s *-< 1—1 ároszt. ért. Búza bánsági, .... «6.07.88 6.20 5.30 5 40 „ tiszamelléki és pesti 86.87.88 5.5.20 5.30 „ fehérmegyei . . 85.86.87 4.90 6.10 5.15 F „ lácsla . . . . 85 86 4.80 485— 03 ! Hoz»............................. 77.79.80 8.25 3.30 3.35 V [rpa sörnek való . . . 68.68.12 2.80 2.91 3.10 a ! takarmánynak 65.67.69 2.05 2.65 2.70 © ab , 42 44 2.10 2.15— 03 !■ ukoricza................... 80.88.8.. 825 3.35 3.45O ab..............................— 530 5.45 5.60 Köles .......— 8.60 3.70 Vepcee ........................675— Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Arad indul 1241 d.u. 8.20 e- Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r. j Csaba „ 2.14 „ 11.18,, Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r.Czegléd érkéz. 5.56 Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. P. Ladány indul — Czegléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. P. Ladány érkéz. 1.26 „ 1.20 e. Szolnok Czegléd érkéz. — Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.1N. Várad indul —10. 6 déli N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d u.P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolcbra Kassára és vissza. 8 55,— 8.80; — 8 . 60;4.00 3 45;3.50 P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 3.— „ 3.47 Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 o. ll.l.d.e. Ksusa érkéz. 9.56 e. 3. d.u. Kassa Miskolci Tokaj Nyiregyh, Debreczen indul — 5.— reg. „ 7-52 „ „ — 9.35 dél.e. « -10-33 ” „ -12.12 . P. Ladány érkez. — 1.45 „ Gyorsvonatok. ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 6.54 „ n 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél------ érk. 4.15 délu.------ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Államadósság 5’/0-es nem. köles. 5"/„-es Metalliques 40,7„-es r homo rent papirlö 1839. évi teljes „ t. r 1854. „ ötödr. „ teljes n 1860. „ n u r Ötödr. „ Jan. Sept. Jan.r Aug. Az austrial bank záloglevelei. 57n-es 10 hóra szóló 100 frtoi „ sorsolható 105 „ Galics. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesítési kötelezvények. 57.,ee magyarorsz. 100 firtoi r kurvát „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm „ Pálfify 40 I Clary 40 St. Genois „ Budai Windischgrütz 20 Waldstein „ Keglevicb 10 1. Oct. Juli Jan. 1 Dec. 15. Jan 15. Febr 1 Dec. 16 Dec. 1 Jul. 15. Máj. 1. Adott Tartott ár ár 81.90 82.00 75.80 76.00 67.75 68.00 17.50 17.75 168.25158 . 6 157.00157.50 93 7594.25 98.5098.55 98.65 98.75 102 00102.50 89.76 90.00 74.00 74.50 99.50100.— 88.75 89.— 76.00 76.60 76.25 76.75 74.15 74.60 136.10136.25 91.0091.50 113.C0114 00 94.50 95.00 35.25 35.75 34.25 34.751 33.5034,09 33.5034.09 1 33.75 34.25 1 21.75 22.00 20.0020.50 14.75 15.001 Elsőbbségi Osztr. Lloyd kötvények. 275 frank jlenczein 105 ftoc Részvények, zet 200 frtos szaki vasúr Ham . 525 206.50 frtos SOOfranfe 350 „ 210 „ Váltók (8 hóra) ,0 ° 95. Pénzsemek. 8%7. Adott ki 9050 115.50 103 50 18.10 765 00 643 00 244 0 430 00 3S0 00 164 4 179.50 247.00 146.00 147.00 94.65 94.70 83.60 ill.16 44.15 15.40 5.34 5.33, tartott ír 91.00 116.00 104.50 1-7.51 Í6 00 - 5 00 Í45 00 432 00 395.00 154 50 180 00 243 00 145.50 94.71 94 80 83.70 111.60 44.20 15.45 5.85 5.347, {iny 8.£37» .8.64 9.21 jS.24 l..r l.., V, 111.60:111.31 FAI fe 1 e ; Pestről Bécsbe: naponta 6 ór. este. Mohácsról Pestre: naponként 6 ór. estve. Galaczról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden ás pénteket 10 órakor este Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. h u A Tiszán: Zimonyból Szegedre : csütört. délben. A Száván: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csütörtökön délben. Előfizethetni october—decemberi évnegyedes folyamára. Előfizetési ára 11 forint oszt. ért. A „Hon“ szerkesztő és kiadó hivatala A pesti piacz kereskedelmi szokásai. *) Az idevaló kereskedői osztály vitathatlan érdemeket szerzett az ország anyagi jólétét illetőleg; részt vett a kereskedelem emelésében,élénkítésében és terjesztésében; az ország fővárosában hasznos intézményeket teremtett, és nem kímélte a pénzáldozatot, hogy azokat létesíthesse. Úgyszintén mint testület is nem egy alkalommal bizonyított jótékony szellemet a kereskedői osztály és hazafiasság tekintetében bizonyára nem engedé magát felülmulatni más testületek által. De midőn ezt kiemeljük s elismerjük, ezzel korántsem azt akarjuk értésül adni, mintha ez osztály törekvései és tettei kereskedelmi téren oly tökéletesen kielégítenének , hogy nem maradna mit kívánnunk. Ellenkezőleg azon követelések és igények, melyeket haladás feltételeiként állítunk fel a kereskedői osztállyal szemben, még távolról sincsenek kielégítve. Soknak kell még történni, hogy piacunknak a kereskedelmi világban megszerezhessük azon állást, melyre jogos igényt tarthat. Tudjuk ugyan, hogy nálunk a kereskedői osztály nincs felruházva mindazon eszközökkel, melyek szükségesek, hogy a pesti piaci hozzá méltó polczra emeltessék. Az anyagi eszközök hiányán segíteni kellene, de ez más kérdés. Ott azonban, hol a kereskedői osztály szellemi tevékenysége magában is képes volna a körülményeket javítani, ott nem egyedül saját érdeke kívánja, ott valóban kötelessége, hogy erélyesen és kitartón működjék azon eszközök és utak előteremtésén, melyektől piaczunk felvirágzását lehet várni. A külföld minden csak némileg jelentékeny piaczán a kereskedelmi szokások meg vannak állapítva, úgyszólván törvénnyé emelve, s ekként szabályul szolgálnak. Az üzleti közlekedés általuk szabályoztatik, és sok perlekedés elfojtatik. Az idevalón is, mint minden más piaczon, fejlődtek kereskedelmi szokások, de fájdalom, nincsenek megállapítva, nincsenek szentesítve és nem szolgálnak kötelező szabályul. Ez által szabad tér nyílik mindennemű boszantásokanak és nem ritkán jogsértés is következik a nem: kötelező, hatállyal nem bíró piaczi szokások *) „Handelnuaanccn.“ mellőzéséből. Hogy ebből mily szablyellenességek folynak, legcsattanósabban kitűnik abból, hogy az itteni piaczon már az is előfordult, miszerint csökkent árak idején, a vevő, ki eleve meghatározott ár szerint tartozott volna gabonát átveni, kötelezettségétől menekülendő azon kifogást téve az áru ellen, hogy nehezebb minőségű, mint az, melyre nézve alkut kötött ! ! Hogy mily elkerülheti nül szükséges a kereskedelmi szokások megállapítása s a hatóság részéről való szentesítése, még azzal is kimutathatjuk, hogy alkulevelekben gyakran előforduló kifejezések, mint „körülbelől“, vagy „átvételkor kifizetendő“ — továbbá „tavasszal történendő szállítások“ — „hajózás megnyitásakor“, s eladások alkalmával „mutató szerinti“ és mások, melyek a kereskedelemben előfordulnak, gyakran nagy pereskedésekre szolgáltatnak alkalmat, melyeknek csak e szokásos kifejezések jelentőségének megállapítása vethet véget. Megemlítjük még, hogy a „tára“, vagyis azon tárgynak súlya, melybe az áru burkoltatott, s mely az egésznek pályából levonandó, szintén gyakran okoz pert, s egyik előidézője a magyarországi kereskedelem külföldön romlott hitelének. Kétségkívül méltányosat kívánunk tehát, ha az idevaló kereskedői osztályt arra hívjuk fel, hogy saját kebléből választott bizottmány által állapitassa meg az itteni piacz kereskedelmi szokásait, s az alkukötésekben előforduló kifejezések jelentőségét világosan, félremagyarázhatlanul határoztassa meg. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőr. zéról: oct. 9. — 5 ° 0 metalliques 76 10. Nemzeti kölcsön 82.05. 1860-as sorsjegyek 98.65 Bankrészvény 795.— Hitelintéz, részv. 188.40.Ezüst 111.40 Load, vált. 111.50 Arany 5.34. Pest, oct. 9. Az időjárás : Reggel 12 fok, nappal 18 foknyi meleg, gyöngén borús égnél. A Duna tegnap óta újólag valami 4"-kel apadván, mai vízállása 5. 50 fölött. Ma érkezett jelentések szerint a Száva jóval áradt. A vízimalmok részéről búzára nézve némi kérdés mutatkozott. Vásároltak 4000 m. tiszai termésűt, melynek egy része 86 rits nagyobb része 87 fontos minőségű és jól rostált volt 5,15 krjával három havi időre. Könnyebb 82—83 ints súlyú búza szintén kerestetett, de oly keveset akartak érte adni, hogy a tulajdonosoknak kedvük nem kerülhetett az eladásra. A roas szintén némi keletnek örvendett; 2000 m. 78/79 ints a budai pályafőnél átveendő 3.30, és nagyobb részlet 82 fontos 3.40 kijával kelt el, végre azonban a bejegyzettük árakon volt kapható. Könnyebb minőségű etetésre való árpából apróbb részlet 2.55 krjával talált vevőre. A zab üzlete változatlan árak mellett lanyha volt; kukoricz a figyelemnek nem is n örvendvén a bejegyzettük árakon volt kapható. * Bóa, oct. 7. S.aszüzletünk még mindig oly csekély terjedelmű, mint ezelőtt volt, minthogy Olaszországból még eddig nem érkeztek megbízások, és a honi fogyasztás felett e csekély mennyiségeket szükséges; fokának piaczi ára, hordó nélkül 48 s fél krajczár — A burgonyaszedés eredményéről a különféle országokból érkező jelentések igen különbözőleg nyilatkoznak, míg némely vidéken alig termett valami, másutt — mint például Csehország és Mallcziában,— igen jó sikerű volt. — Annyi bizonyos, hogy a szeszgyártásra elég anyagunk lesz, és azon körülményt tekintve, hogy a kivitel sem lesz valami tetemes, bizonyosnak mondható, hogy a gyártás a szükségletet messzire fogja túlszárnyalni, annál is inkább, mivel a pálinkaivás fogytában van. * Lipcse, oct. 6. Időjárásunk derült, meleg. Piaczuckon a gibnaüslet nem igen élénken folyt, minthogy a külföldi kedvezőbb jelentések reá nem gyakoroltak befolyást. Busa minősége szerint 2040 tutja 67—60 tikjával kináltatik, 56%/a—60 filért szívesen adnak. Rozs 1920 vft szerint nagyobb mennyiségben kináltatott 45— 50 tikjával. * Berlin, oct. 6. (Marhavisár.) F. hó 25-ig helybeli marhavásárunkon 913 db szarvasmarha volt felhajtva. Igen jó minőségűre nagy szükséglet mutatkozott és a felhajtott mennyiség csakhamar el is kelt, esetenkint 18 tallérral is, tehát drágábban mint egyébkor; középminőségü 14—15, silány 10—12 tallérnál drágábban nem volt eladható (m.ként) Sertés 2959 db hozatott ; jóllehet a kereskedés ily nagy szám folytán meglehetősen élénkült, a legjobb áruért sem adtak 15—16 tallérnál többet. Hozatott továbbá 1803 db birka; csak súlyos hízott juhok örvendenek változatlan árnak, míg roszabb minőségű még jóval csökkent á öa sem talált vevőre. 847 db borjú aránylag is drágán adathatott el. * Szt.-Pétervár, oct. 3. Pirczunon a gabona valamint az egyéb vetemények ára csökkenésre hajlandó, nem csupán azért, mert aratásunk, valamint a külföldi is, jó volt, hanem azért is, mert a pénz szűkében vagyunk és jövő évre háborút is várhatunk. Oroszaink azonban mindenesetre eleget vesztenek az üzlet jelen állapotánál. Reza külföldre nem kerestetik ; 116/117 fontos 5V2 rubel, silányabb 61/* rubelen is kapható. Kendert szívesen vásárolnál , közönséges tiszta 35721 silányabb 337a féltiszta 317a rubel. Az úgynevezett Ressimenka kender ára 28—29 rubel, a válogatottért azonban 8/1—1 rubellel többet adnak. Vidéki tudósítások. (S. I.) Székesfehérvár, oct. 8. Gabonavásárunkon határozottan lanyha hangulat uralkodik. Az árak leszálltak és mindamellett alku alig jött létre e héten; forgalom úgy szólván épen nincs. Tegnapi hetivásárunkon is a kiállított, tekintélyes mennyiségben található gabonaneműek legnagyobb része az előbbi tulajdonosoknál maradt. Árak, melyek inkább névlegesek : búza 85—86 fontos 4.50—4.60, rozs 79—80 fontos 3—3.10, árpa 69—70 fontos 2.50—2.60, zab 45—46 fontos 2—205, régi kukoricza 82—83 fontos 2.90—3. (S. és K.) Győr, oct. 8. A búzát a folyó héten nem igen vették, az üzlet iránya, mint eddig észrevehető, felette lanyha; uj bánsági 87— 88 fnts 5.50—5.60 kr, bácskai 85—86 fontos 4.90—5.00 győrvidéki 86—88 fnts 4.70—5.05 kr.A rozsban való kereskedés szintén meglehetősen pangófélben van, miért is ezen termény árait névlegeseknek lehet csupán tekintenünk; 78—80 fitst 3.15—3.25 frtfával kínáltak. Az árpa meglehetős mennyiségben kínáltatott ugyan , de nem jelentkezvén elég vevő, a forgalom nagyobb terjedelmet el nem érhetett; serfőzésre való 70—73 fnts. 2.55—2.65, etetésre való 67—69 fnts 2.45—2.55 kr. A zab szilárdan tartotik ugyan, de Bécsbe erős szállítmányok érkezvén Lengyelországból valamint Bajorországból is, nem igen nagy kelete lehetett, ára azonban változatlan: 45—47 fts 2.20—2.30 kr. — Kukoricza meglehetős mennyiségben vásároltatót sertéskereskedők részéről, kik ugyanis bánságiért 3.60—3.70 krt adtak, bácskait 3.45—3.55 krjával kínálnak. (Ss. F.) Nyírbátor, oct. 6 Az ősz i vetés határaikban általában már bevégeztetett ; a korábbi vetések már szépen ki is keltek s a kedvező időjárás mellett szépen diszlenek Szüretünk is már jóformán bevégeztetett; — alig adott fél termést; a kukoricza is csak nagyon mostohán nőtt, miért is azt sem tudjuk, lehetséges lesz-e még hizlalnunk. Gabonaáraink : Búza 3.80—3.90, rozs 2. 40 — 2.50, zab 1.40—1.50, kukoricza 3.00—3. 20 kr. — A marhavés nemcsak hogy meg nem szűnt, de még nagyobb terjedelmet is nyert, minek folytán a marhavásárokat betiltották. Ökör párja 120—166 ft, tehén 80—120; borjú 30 — 40 frt; birka 6—8 ft, sertés darabja 20—30 ft; gyapjú 70—75 ft, kender 16—20 ft, szalonna 18—20 ft, zsír 60 ft mázsánként. Vegyes. — Az osztrák nemzeti bank e heti kimutatása szerint a bankjegyforgalom a múlt héten 3390658 forinttal szaporodott. A bankjegyforgalom e szaporodása a váltóelfogadásnak 3086036 ftt , s a Lombardnak 410000 forinttal való növekedése által okoztatott. Egyéb tekintetben nem történt változás a bank állapotaiban. — A budapesti lánczhid folyó évi január 1 től augusztus 31 ig 311,879 ftot 78á/10 krt jövedelmezett. September 1-töl 30-ig 49,506 ft. 51 krt, összesen 361,426 ft 295/fo krt. A budapesti alagút pedig ez évi január 1-töl augusztus 31-ig 22,788 ft. 497a krt. September hóban 3610 ft. 957a krt, összesen 26,399 ft 45 krt jövedelmezett. — Az unicbank, melyre Thierry és Lever urak nyerték ki az engedélyt, újévkor kezdi meg működését; ezen két ur az engedély átengedéséért a társaságtól negyvenezer font sterlinget kap. Az uj vállalat vezetőjeként Eskeles báró — a néhai Arnstein és Eskeles caég egyik feje — és igazgatója Hofzinser úr szerepel. — Az anglo-austrian bank is alakulófélben van és Fremy ur a „Credit foncier“ fiókintézetét akarja Bécsben alapítani. — A „Gazd. Lap.“ egyik londoni leveléből a következő adatokat kölcsönözzük, melyekből a nagy britanniai marhák részegességi állapota kitűnik. Az idegen marhának Angolhonba importaciója 1842 ben engedtetett meg először s kisérletképen bizonyos vámok fizetése mellett egész 1846-ig, de a marhahús ára csak magas maradt. 1846-ban Sir Robert Peel a sovány marha behozatalát végkép felszabadította, minek következtében az importatio évről évre növekedett, elannyira, hogy 1862-ben behozatott kerek szám*ban 65,000 ökör, 4400 tehén 30,000 borjú, 280,000 juh, 24,000 bárány és 18,000 sertés. Honnan van az tehát,kérdi Gamgee, hogy daczára ezen roppant importationak, daczára annak, hogy Angolhonban a szarvasmarha mennyisége 9 millió dbra számíttató, s hogy némely vidéken, kivált Scotiában mértföldnyi terjedelmű szántóföldek legelőkké változtattak — és a hús még mindig drága ? — A felelet az, mert ugyanazon hajó, mely külföldről marhát hoz, egyúttal mindenféle, az előtt itt nem ismert betegségeket is becsempész , ilyenek : a tüdőbetegségek, az aphtha és hosszú lajstroma az enzooticus nyavalyáknak, melyek e szigeteken máris meghonosultak és évről évre borzasztóbban dúlnak. Gamgee professor a szabad kereskedés (freetrade) elvének hódol s világért sem sefretne a protectionisták közé számíttatni, ámde a számok hajthatlan ereje ellenében minden okoskodás füstbe megy. Íme 1842. előtt a marhabetegségek évi átlaga 2% volt, holott most a veszteség pénzben számítva 6 millió font sterlingre rúg évenként; ebből Csak 7a millió esik Scotiára, 17a millió Izlandra és 4 millió Angolhonra. — A gráczi kereskedelmi és iparkamrának a szíriai kereskedelem és ipar állapotát illetőleg tett jelentéséből átvesszük a következő elmélkedést,a szíriai vasipart és akadályait illetőleg. Stiria vasipara kifejlődésének egyik fő akadálya a nyers vas nagy ára. A nyers vas magas árának eredete pedig a felső stíriai vastermelők egyedáru ágát megközelítő állásában keresendő. A felső Stiriában faszénnel olvasatott nyersvas oly kitűnő minőségű, hogy nemzetgazdászati tékozlásnak mondható, ha ily vas közönséges czélokra használtatik fel. Nagy ideje, hogy e tekintetben teljes változás menjen véghez. Okvetlen szükséges, hogy kétféle nyersvaB állitassék elő: egyik kitűnő minőségű, faszénnel olvasztott, másik csekélyebb s ennélfogva olcsóbb minőségű, mely kőszénnel olvasztatik ki. Ha sikerül, s ebben nem lehet kételkedni, hogy kőszén által olcsó nyers vas termeltessék, úgy szíria vasipara számára uj korszak fog megnyílni; ez által olcsó vasúti szállítási árak által a szíriai vasipar képessé fog tétetni, hogy a külfölddel versenyezzen. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ oct. 8—9. számából.) Árverés: Picske, földek, szőlő, nov. 19 r. 9 ó.; Nyitram. Holics, ház, nov. 24 r, 9 ó.; Barsm. Zseliz, ingatlan birtok, nov. 6 d. e. 10 ó.; Pest, lóganaj, városház, földsz. 3 sz. a. oct. 14 d. e. 10 ó.; Pestm. Nagy-Mócsa, mindennemű sódagyári készetek, oct 26; Pest, ékszerek, bálvány-utcza 5 bz. oct. 12 d. u. 1/a 3 ó.; Fejérm. Felső-Alap, ingatlan birtok, nov. 3; Szathmárm. Szathmár, ingatlan nemesi birtokok, nov. 3; Buda, ház, szőlők, a városi pertárban, oct. 29 d. e. 10 ó.; Biharra. Bályok, ingatlan vgyónók, oct. 12. Bozaok, gabonanemüek, oct. 15. Csőd: Temesvár, Hubert J. E. ellen, decs. 14—16, g. Vargits I. író; Pest, Morgenstern J. és társa ellen, nov. 26—28, g. Jurának Károly; Pest, Neuberger M. ellen,nov. 23—25, g. Dutsch Sámuel; Zemplénm. Tokaj, Ascher Salamon ellen, decz. 29—31, g. Komáromy Ferencz ; Gyula, Schröder Gotthard ellen, nov. 17, g. Moldoványi Gyula. Felhívás: Nyitram. tszke, mintakönyvi bíróság elé, Bossányi Lajos birtokára igényt tartók, nov. 17. 9 ó.; Nyitram. tszke elé, Hunyady Gyula, decz. 15; Györm. tszke elé, ör.v. Varga Lajosné szül. Pásmándy Josefa, decz. 16 r. 9 órakor. Idézés: Trencsénm. tszke elé.’. b. Mednyánszky férj. b. Lederer asszonyság, nov. 2 r. 9 ó.; Debreczen, kir. e. b. viszék elé, gr. Kornis József, nov. 10. r. 9 ó.