A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-27 / 245. szám

245-ik sz. Kedd, October 27. Előfizetési dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra......................................1 frt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra.........................................10 frt------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni Minden pénzjámlék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatal, Pest, Ferencz terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfő Beiktatási 7 hasábos petitsor.............................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért...................30 k". terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden köslemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. Előfizetést nyitunk HÓ 2 hónapos november—decemberi előfizetési ár 3 frt 40 kr. A „Ilon“ szerkesztősége és kiadó hivatala folyamára, Balaton szabályozási ünnepély. Tegnap, f. hó 25-kén 9^4 órakor indultunk vagy kétszázan Budáról, külön vonattal, kik hivatalosak valánk a fennebbi Ünnepélyben részt venni — Siófokra, hol eszközöltetett a mélyített Sió medrének, s az ujonan ásott kikötőnek megnyitása, mi által a Balaton tükre 5 lábnyival szállittatik lejebb, s kedvező vízállással hajókázás nyílik a Dunáig. A vendégek élén volt kir. helytartó ön. méltósága, kit a déli vasúttársaság itt megjelent igazgató tagjai fogadtak az indóház kapujánál. A Balaton szabályozásának előnyeiről és hátrányairól ez alkalommal nem kívánunk szólani ; annak idején nyílt tért engedtünk lapunkban az e feletti vitának ; most már megvan a mű, s véleményünk szerint úgy lesznek ezzel a vitatkozó felek, mint mindennel szoktunk lenni a világon, sem a vérmes remények, sem a gyötrelmes aggodalmak nem fognak bekövetkezni, hanem bírunk egy közlekedési úttal többet, melynek az illetők, gondos széttekintéssel, igen nagy hasznát vehetik. A vasúton egy oly kocsiba kerültem, melyben néhány szorgalmas munkásunk a közgazdászat terén, s a napi sajtó képviselőinek tarka vegyülete volt együtt. A Hon, Pesti Napló, Lloyd, Magyar Sajtó, az uj Független, Hírnök, Gazdasági Lapok képviselve voltak itt, s el lehet gondolni a politika, nemzetgazdászat, történelmi emlékek mily caleidoscopi változatosságán mentünk át, míg majd Sukoró, Pákozd, Fehérvár, Csikvár mellett elrobogva, megpillantánk a költői szépségű Balatont, s gondolatokba merülve andalodtam el. Nehéz idő jár ránk — nagy dolog a mai világban, magyar embernek lenni! Örvény szélén, avagy szebb jövő hajnalán állunk ? Ősi politikai intézményeink sarkkövei ingadoznak — s az uj kor követelmei rohanó gyorsasággal törnek be — nem utasíthatjuk el — s nem vagyunk oly kedvező helyzetben, hogy ősi jellemünkhöz idomítva, karolhatnánk fel azokat. Csüggedetlen kitartás , fáradhatlan munka, ez feladatunk. A jelen viszonyokban, a politikai téren mit sem tehetünk — de igenis, dolgozhatunk hazánk és nemzetünk anyagi jólétének előmozdításán; ez kötelességünk. Már az is, ki önmagának s családjának vagyont szerez, hazafias tettet művel; hát ha még egész vidék, az összes ország felvirágoztatására törekszik! — mert a vagyonosság függetlenséggel, a függetlenség a szabadsággal karöltve járnak. Az európai pénzvilág figyelme felénk fordult, az alvó kincsek kiaknázását szándékolják sokan. — A külföldi tőke, eddig nem sejtett mérvekben ajánlkozik magyarországi vállalatokra — itt nyereményes elhelyezést keres. Ez lehet szerencse — de lehet romlás is. — S hogy mi legyen ? — tőlünk függ egyedül. Ha a nyert hitelt jó számítás mellett, takarékossággal párosítva — használjuk fel ; ha ébren őrködünk a felett, hogy a nagyszerű vállalatok valódi érdekeinknek megfelelőleg intéztessenek; ha oda törekszünk — néha erkölcsi kényszert parancsolva önnönmagunkra — hogy mindezekben illő és határzó befolyást biztosítsunk magunknak, — akkor áldás fog bekövetkezni reánk. Ha ezt nem tesszük, gondatlanul pt zároljuk el a nyert kincseket; közömbösséggel idegenekre bízzuk a forgalom nagyszerű útjainak elrendezését; resteljük — vagy épen szégyeneljük az eddig szokatlan munkát; — akkor adózói leszünk az idegennek és zsellérek saját hazánkban! Bármit tegyünk: itt vasutak, csatornák fognak épülni; mindennemű üzletek és vállalatok fognak keletkezni; az ipar és kereskedés fel fog a haza földjén virulni, — részt kell vennünk mindezekben ; mellőzhetlen tényezőknek kell ott lennünk; osztoznunk kell a nyereményben ■— mert ha nem— utólér az elszegényülés, a szolgaság! Vagyonunk átmegy idegen kezekre, s azok fognak rendelkezni itt. Vannak köztünk már sokan, kik szünetlen munkálódnak közhasznú czélokra; — virrasztanak, nyugtalankodnak akkor, midőn mások — elcsüggedve — lethergicus tétlenségbe süllyednek ; avagy tomboló zajban, dorbézolás közt vélik elfojthatni nemes keblük sajgó fájdalmát! — Az előbbiek fáradságuk méltó jutalmát követelve, vagyonos magyar családokat alapítanak; az utóbbiak — legjobb esetre — ott maradnak, hol voltak — gyakran keserű gyötrelmek között őseik telkeiről — koldusbottal kezükben — kénytelenek elvonulni-----------Egyszerre csak megáll a vonat, ott vagyunk Siófokon, sietünk a váróterembe, hol a szamosan összesereglettek közepette áll azon férfiú, kinek politikai nézeteivel sok tekintetben saját meggyőződésem homlokegyenest ellentétben áll, de a ki talán a legelső volt a nagy katastrophák után, a ki megértette, hogy a hazát a munka által kell regenerálni; s kit, mint fáradhatlan munkást, ügyes vezetőt tanultam tisztelni : gr. Zichy Ferencz önméltósága. Ékes szavakba szedett, átgondolt beszédében ugyanazt hirdeti — ha szelidebben is — a közönségnek, a mi iménti andalgásom, töprenkedésem tárgya volt; s erre válaszolva, meleg kebelből, ki mondja Jankovich László e szót, mely érdemes, hogy iránytadó legyen : „Nézzétek — úgymond— a Balatont, nyugoti partján, a hősies őskor, s költészetünk regényes emlékét; keleti partján a vasút, a kikötő s a csatorna, az ó és uj kor a Balaton tükrében ölelkezik; maradjatok ti is hősök és leventék, de legyetek egyszersmind szorgalmas iparosok, becsületes kalmárok.“ Sürü éljenek szakasztották félbe a szónoklatokat; mire lementünk a Balaton töltésén az uj kikötőhöz, s a zárgátat átmetszve, berohant a víztömeg a kikötőbe, hogy később ismét — a felvett zsilipen — tovább folyjon Ozora felé. Ekkor érkezett meg a „Kisfaludy“ gőzös, s hozott uj vendégeket Füredről, Tihanyról. Egy vasúti raktárban, ízletesen és fényesen rendezett, mintegy háromszáz terítékes lakoma követte az ünnepélyt; a pohárköszöntések egymást érték, a házi urak t. i. a déli államvasuttársaság jelenlevő igazgató tagjai, valóban mindent megtettek, hogy vendégeiket megtiszteljék. Ebéd után kedélyes társalgás közepette, hire terjedt, hogy egy szegény munkás, néhány napja, a vízbe fúlt, a lelkes és bájteli Zichy-Kray Irma grófnő rögtön gyűjtött a hátramaradt özvegy és árvák részére, s csakhamar összeszedett néhány száz forintot, mi át lett adva a szerencsétleneknek. Öt óra lehetett, mikor visszafelé indultunk, s mintegy 8 A órakor itthon voltam Pesten, hol a történtek eleven benyomását követve — Írtam e sorokat. I. I. I Ha az inség a gaboná-akban is ki lenne fejezve, az valóban szomorú jelenség lenne az ország gazdászati vizonyait illetőleg. Hogy ez nem így van,az bizonyítja, miszerint a termelés haldfő és az aratás eredménye, búzára nésve, sok megyékben kielégítő. De még ha Skene úr szempontjából tekintjük is e kérdést, képtelenek vagyunk a magyarországi mostani árakat, tekintettel arra, hogy kíviül nincs, roppant magasoknak nevezni. Hogy ezt minden szakértő felfoghassa, csak azt kell megemlítenünk, hogy piaczunkon a gabnaárak 15 százalékkal magasabbak mint például Stettinben hol a keleti tengeren való szállítás nagy mennyiségeket halmoz fel. Skeneur további bzonyítgatása, hogy az összes birodalomtól való gabnakivitel június végéig 5,821,062 mázsára ment, nem bizonyít semmit, miután a mondott mennyiség még tavalyi termésből való volt s az idearatással semmi kapcsolatban nem áll. Meg vagyunk győződve, hogy ez év második felében roppant különbség lesz tapasztalható a kivitelben. De még ha e várakozásunk nem teljesednék is, ebből sem lehetne következtetni, hogy az ínség csekélyebb. Az életben elég példát találunk arra, hogy két testvér közöl az egyik nyomorral küzd, míg a másik jóllétet élvez; épen így léteznek országrészek is, melyek gazdászati viszonyai nagyon különbözők. Hogy a gabnaárak engednek, ez a Skeneur által idézettektől merőben eltérő okoknak tulajdonítható. A gabnaárak engednek, mivel Magyarországnak az idén nincs üzérségi gabnakereskedelme, nincs pedig üzérségi kereskedelme azért, mert efféle vállalkozásoknak minden alapja hiányzik, amennyiben a külföldi piaczokon alacsonyabbak az árak mint nálunk. Jelenleg az egész gabnaüzlet, mint rövid idő előtt bizonyítottuk, a belföldi fogyasztásra van utalva, melynek, miután a piaczokra való beszállítás ez időtájban leggazdagabb, alkalma van bőségesen ellátni magát, s egyedüli vevő lévén, az árakat leverni. Abban is csalatkozik Skene úr, ha azt hiszi, hogy a régi gabnakészlet sohasem érdemli,hogy figyelembe vétessék. Kérdje meg tapasztalt gabnakereskedőktől, és hallani fogja, hogy régi készletek mily jelentőséggel bírnak a kereskedelemben. Hogy „a tudomány, mint Skene úr állítja, bebizonyította“ volna, hogy általában mily csekély hatásuk van régi készleteknek az árakra, ez előttünk, kik a nemzetgazdászat ez ágára vonatkozó, mellesleg mondva, igen csekély irodalmat ismerjük, eddig titok volt. Sőt bátorkodunk ép a „tudomány“ és gyakorlati tapasztalás alapján azt állítani, hogy aratás után az árak nagyrészt a régi készletek által határoztatnak meg, mert bizonyára nagy különbség, ha régi készletek mellé halmoztatik az aratás eredménye, vagy ha az új termés fogyasztása azonnal megkezdetik. Nagyba téved továbbá Skene úr akkor is, midőn következőleg szól : „Ha lehetséges volt a meglevő igásmarhával elvégezni az őszi vetést, ugyanezen eszközök segélyével a tavaszi vetést elintézni még könnyebb lesz.“ E következtetés tökéletesen helytelen , mert ha lehetséges volt az őszi vetést a meglevő marhával elvégezni, ebből nem következik, hogy ez tavasszal is így lesz, mert az ínséggel sújtott vidékeken a takarmány hiánya miatt a jószág fele sem fog kiteleltetni. Meg kell még említenünk, hogy a kár s az anyagi veszteség, melyet Magyarország az idei szárazság és marhavész következtében szenvedett, sokkal nagyobb, mint az udv. kanczellária által bejelentett. Mert a nyári gabonából, burgonyából, répából és takarmányból való szaktermés, még a kanczellária által nem számított megyékben is oly rendkívüli és a kereskedelemre és iparra oly érzékeny hatást fog gyakorolni, hogy a kanczellária által 126 millióra számított és Skene úr által felére leszállított országos veszteséget nagyon túlhaladja. Meg vagyunk győződve, hogy Skeneur máskép ítélne, ha saját szemeivel látta volna ama vidékeket , s a harmincz milliónyi kölcsönösszeget még kevesellené is! Skeneur jelentésének pénzügyi részére vonatkozólag különösen fogunk szólani. ------------- Skeneur a magyarországi ínségkölcsönről. Birodalmi tanácsos Skene ur jelentése a magyarországi kölcsönt illetőleg, egész terjedelmében előttünk van. Skene ur mindenekelőtt a magyar udvari kanczelláriának az ínségre vonatkozólag közölt adatait bírálgatja, és túlzással vádolja azokat; nem a mi feladatunk, hogy az udv. kanczelláriát védelmezzük e támadások ellen, melyekre válaszolni úgy sem kólend. Azonban hivatva érezzük magunkat, hogy Skeneur néhány állítását és okoskodását helyre igazítsuk. Ha Skeneur a gabnanemüek akkori árából és azon körülményből, miszerint ez nem volt nagyobb mint 1862-ben, következést von az ország inségi állapotát illetőleg, úgy tévúton jár, mivel az Ínséget gabnadrágasággal zavarja össze. Az Ínség nincs mindég összeköttetésben a gabnaárakkal, mint ez a jelen kérdésben is bebizonyul. Az udv. kanczellária által kijelölt 14 megyében a nagy kiterjedést nyert marhavész és mostoha termés következménye volt az inség. Korábbi évek bajos körülményei szintén járultak hozzá az ínség fokozásához, mely érezhetőbb a készpénz szűke miatt is. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőr. zéról: oct. 26, — 5% metalliques 76 80. Nemzeti kölcsön 81.45. 1860-as sorsjegyek 97.30 Bankrészvény 788.— Hitelintéz. részv. 186.—Ezüst 112.20 Load, vált. 112.20 Arany 5.40. Pest, oct. 26. Az idő őszies ugyan, de szép. A reggeli órákban 6, délután 11 fokot mutatott a hőmérő. A Duna spadóban, mai vizállás 3110 fölött. Kikötöttek: „Lajos“ Földvárról 1300 m. búza; „Ignátz“ Tolnáról 3300 m. b.; „Duna“ és „István“ mindkettő D. Penteléről, az egyik 3500 ■& másik 2500 m. búzával megrakva. A gabonaüzlet ma nyugodtan folyt ugyan, da a búza nem igen kináltatott és a bejegyzettük áraknál olcsóbban nem volt kapható. Rozsból 2000 m. 3.20 krjával kelt. A többi gabonanemü csak apró részletenként adatott el. Gabonaárak Pesten, opt.26. (T. 7.) Trieszt, opt. 23. Azon okok, melyek a pénzvilágra nyomasztólag halnak be, folyton öregbednek, ezek ugyanis elég alkalmasak arra, hogy üzletünk pangásának megmagyarázására szolgáljanak, de az ezüsthiány is hozzájuk szegődött, amzért a hamburgi százalék magasabb is lett. A conso ok kivételével, melyek értéke meglehetősen változatlan, a többi értékpapír ára meglehetősen nagy hullámzásoknak volt alávetve. A bécsi börze a hét elején ingadozott, a hét vége felé csökkenő irányzatú volt. Helyi banküzletünk kielégítőleg és szabályszerüleg folyt. (Kávé.) A mofajlák meglehetősen keresettek lévén, a régi árakon voltak eladhatók. Tegnap fél bajétel-rt tevő Portoricotermós nyerészkedésre 54 frtjável kelt el, pénztárlevonattal. (Czukor.) A czukorban való kereskedés lanyhán folyt, minthogy az üzérkedés meglehetősen közönyös és a tulajdonosok engedni épen nem akarnak. Száraz nyers czukor élénken kelt, finom áru, kivált, ha valamivel olcsóbban adatott, szívesen vásároltatott, durvábbat alig lehet eladni.— A gabonavásáron sem változott az üzlet, a forgalom nem haladja túl a 43,000 start. A búza folytonosan kínáltatik ugyan, de csak csekély mennyiségben — mintegy 16800 st. — kelt el. Bánsági termésű 53000 st, orosz 107000 st. van raktárainkban. A kukoricea mind vidéki fogyasztásra, mind pedig a nyerészkedők részéről kerestetett. Az eladott 24000 st ibrailai volt; a vásár vége felé a kész terményáru szilárdult. Készletünk nagyobbára dunamenti termetűből áll. A tölbi czikk lanyhán kell. — Áraink: Búza bánsági 6.50 lengyel és odessai 6.50—6.75 kr. kukoricza ibrailai 3.65 — 3.90; zab 3.00 frt. bab 6 frt starja. Készletünk 145000 st. búza, 300000 st. kukoricza, 4500 st. rozs, 8600 st. árpa, 30,000 st. zab, 7200 st. borsó 900 st. bab. és 3400 st. lenmagból áll. (G. M.) München, oct. 24. Búzát meglehettsen hoztak, miért is scheffelenek ára mintegy 5 krral csökkent, ára azonban még mindig sokkal magasabb, semhogy külföldre való kivitele lehetségessé váljék. Jó uj 350—358 vfonte. 21—22, silányabb 336—340 fnts. 19—19% frt. A rozs csupán fogyasztásra kerestetvén, 8 krral olcsóbb lett. Jó 300—310 ints. 12—13 frt.; silányabb 280—290 fnts 11 %—11% frt. Az árpa szintén olcsóbb lett 9 krral, de ára az erős szállítmányok miatt még inkább fog csökkenni; jó 275—290 fitos 12—13 frt; silányabb 265 — 275 fnts. 11—12 frt. A zab 4 krral olcsóbbulvan, scheffele 7,38 krjával kapható. f Beressló, cet. 23. (Gyapjú). Néhány nap óta a gyapjú forgalma igen szűk határok között mozog, összesen 1200 m.nál több nem kelt el, mely mennyiség változatlan áron ugyan, sommerfeld és forsti gyárnokok részéről vásároltatott meg. A lengyel finom és középfinomságu egynyiretü 68—74 tallér, fürtös 54—58 tallér, továbbá magyarhoni egynyiretű 43—53 fajával leginkább kerestettek. Rövid és középhosszuságu cserző gyapjú 40 és 50 tallérjával adatott el. * London, pct 23. (Távirat.) Vásárunkon igen csekély számú a vevő, s ezért a forgalom csak kis mennyiségekben történt. A angol busa nehezen,külföldi kicsinyben adható csak el.A zab lanyha, silányabb minőségű árpa %—1 shillinggel olcsóbb. Szállítmányok elég bőven érkeznek. Időjárásunk kedvező. Alsó austriai mérő szerint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagash ár oszt. ért. Búza bánsági, 86.87.88 520 5.30 5.40„ tiszai és pesti 8687.88 5.— 5.15 6.25 „ fehérmegyei 85.86.87 4.10 500 5.10 „ bácskai . S5.86 470 4.75— Rozs.................... 77.19.S0 3.20 3.25 3.30 Árpa sörnek való 68.69.72 2.70 2 80 3.05 „ takarmánynak 65.67 69 2.55 2.65 2.70 Zab................. 42.44 2.12 2.17— Kukoricza . . . 82 84.85 3.30 3.85 3.45 Bftb....................— 5.30 5.45 5.60 Köles....................— 3.50 3.60 3 70 Repcze .... 660 6.75 Vidéki tudósítások. (T.o.) Arad, okt. 23. Piaczunkon az üzletfolyam még semmi javulást nem tapasztalt, s a már hosszabb idő óta uralkodó lanyhaság most is fentartja magát. Mai hetivásárunkra busa 5 fton igen kevés hozatott ba; mérője 4.50 kelt minősége szerint. Kétszeres meglehetősen volt képviselve a piaczon 3.70—4 ftos adatott el. Kukoricsa kevés hozatott a piaczra; fogyasztók 3.40—50 krjával fizették mérőjét , a b mérője 2.20—2.30 kron 10% ráadással adatott el. Spiritus folyvást elhanyagoltatik ; névleges ára 50—51 kr fokonként. Szilvaszak is volt a vásáron , mázsáját 9 fton kínálták, de nem talált vevőre. A heti fogyasztás semmi figyelemre méltót nem nyújt. Időjárás kellemetlen hűvös. (I ) Temesvár, okt. 24. Gabonavásárunk állapota jó idő óta változatlan. — Nagyobb részlet oláh a pályánál átveendő kukoricza 7.40 krjával kelt köblönként 2%-os ráadással, 3 CCO mérő bosniai pedig Baziásról átmenetben 640 krjával kínáltatott anélkül, hogy vevőre talált volna. Jelen áraink következők : Búza 4 50—5. 20, kétszeres 4—4.20, rozs 3.70—4 ft, régi kukorica a 3.80—3.90, uj 360 a. s. m. serint. —Borszesz 52 kr, szilva-pálinka lö1/^—16 ft. Az utimálha, teher, kocsik és élő állatok átadási idejét illető rendeletek. F. é. oct. 15 től fogva minden ausztriai vasúton kivétel nélkül az eddigi az átadási időt illető rendeletek hatályon kívül lesznek, Óe ezentúl a következők leszek érvényesek: A podgyász. Az úti podgyász, melynek felvételekor elfogadási jegy adandó, a vonat megérkezése után, a szabályos kirakási idő eltelte után, miután a netaláni adóztatás is megtörtént, azonnal átadandó. Ezen idő meg nem tartása esetében a társaság — ha kimutattnék, hogy ez által károsult a tulajdonos — a kárt megtéríti, a kárpótlás minden font 63 nap után azonban 0.05 ftnál több nem lehet. A teher: A teher 20 mildnyi távolságra vitelkor három nap múlva adandó át; nagyobb távolságnál minden 20 mértföld után egy nap számítandó. Ha ezen szállítás alkalmával a teher a társaság egyik vonaláról, másik társasági vonalra megy át, ezen alkalommal az átadás egy nappal későbben fog megtörténni. (Az állam és tiszai vasút ezen jogról lemondottak.) Ha az egyik vonalról azonban a teher más, de osztrák társasághoz tartozó vonalakra megy át, az egész egy vonalnak számíttatván, csupán egy napi átmeneti és egy napi átadási idő toldandó még a három naphoz. — A málha (Eilgut) a teherátadási idő felének eltelte után adandó át. Az eszerint kipuhatolt idő’kezdődik a szállítási levél bélyegezése után bekövetkező éjféltől, ha pedig a vonat csak bizonyos napokon közlekedne, a másik ilynemű vonat utáni éjféltől. Ha az átadási idő vasár-vagy ünnepnapra esnék, a következő hétköznapra teendő át, ha pedig oly időben jár le, midőn a hivatalok már bezárásváró, a jövő délelőttre halasztandó. Elkésés esetében az ausztriai vasutak, terheknél, ha 1—3 napra, terjed az elkésés, a vitelbérl ét, ha 8 napra terjed W át, ha több, felét engedik el. A málhánál, ha 12 órával későbben adatik át, %-ot, 24 óra, három napnál 13-at, hoszabb elkésésnél felét. Minden társaság a maga vonalain történt elkésést fizeti csupán meg. Ha az eszközölt kár nagyobb lett volna, kimutatás esetében a társaságok mindegyik magáért az egész vitelbér erejéig terjedő kárpótlást nyújt. Azon terhek, melyek mérsékelt áron szállíttatnak, más, későbben nyilvánítandó jegyzék szerint, fognak tárgyaltatni. Kocsik és élő állatok a szerint fognak átadatni, mint vagy személy- vagy pedig tehervonattal szállíttatnak, az egyik esetben teher-, a másikban málhaként számítva. Ha a tulajdonos elkésés esetében különös kárpótlásra tart igényt, feladáskor az érték magasságát számmal vagy betűvel kifejezve, írásbelileg kifejezni tartozik, s ezért különös bérpótlékot fizet, mely 20—20 mértföld szerint fog számíttatni. A legcsekélyebb pótlék 0,50 írtra rúg. A kimutatott kár csak a bejelentett érték erejéig térítendő meg. — A többi szabály a f. ó. jul. 1-jével érvényre lépett kezelési szabályzatból vehető ki. Hivatalos értesítések kivonata (A „SUrgöny 11 oct. 24—25. számából.) Árverések: Pest, váltó, bálványuczat sz. oct. 26 délután 3 órakor ; B. Udvard', bár, nov. 7 délelőtt 10 ó.; Buda, ház, kert, a tanácsteremben, nov. 17 r. 9 órakor ; Pest, házibutorok, magyaruteze, Schmidinger-ház, ocr. 26 d. u. 3 ó.; Szabolcsin, Dada , nemesi birtok, dec. 10 d. e. 10 órakor; Veszprém, ház, nov. 10 reggel 9 ó. — Buda, ház, alkönyvi hat. üléstermében, nov. 16 d. e. 10 órakor ; Pestm. P.lis, ingatlan birtok, nov. 16 d. e. 10 órakor . Pest, takarékpénztári részvények, városháza 1. em. oct. 31. d. e. 11 ó. Árlejtés: Szeged, irodai és világítási szerek, szabó- s csizmadiamunkák, nov. 7 reggel 9 órakor. Buda, papirszükséglet szállítása, írásbeli ajánlatok a m. kir. egyetemi nyomda irodájában nov. 9-kén 9 óráig benyújtandók. Haszonbérlet: Pest, városi közlegelő s a vele kapcsolatos javadalmak, 6 évre, oct. 30, városházán földszint 1 sz. a. Csőd: Temesvár, Rauscher Sándor és Katalin ellen, dec. 21 — 23. g. Vaszics Péter ; Temesvár, Pilisch Regina ellen, dec. 14— 16 g. Popovics Zsigmond. Felhívás: Pestvárosszéke elé, özvegy Schweizer Ágnes, Takács István, Schweizer Anna, Kies Karolina, Thanner Terézia, nov. 30 kán r. 9 ó.; Aradm,tszéke elé, g. Hadik Gusztáv jelzálogos hitelezői, november 25 én, reggeli 9 órakor. Idézés : Pécs város tszéke elé, Tillise Adolf, nov. 6 reggeli 9ó.; Pest város tszéke elé, özv. Sundnerné, M.das Mária, nov. 16. reg. 9 ó.; Pest város tszéke elé, Fuchs Dániel és Fuchs Antal, nov. 23. r. 96.