A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-26 / 271. szám

271-ik sz. Csütörtök, november 26. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Előfizetési díj Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva : Egy hónapra....................................1 frt 76 kr. 3 hónapra.........................................5 frt — — 6 hónapra.......................................10 frt-----­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP.­J A Első évfolyam 1863.­ Beigtatási dij : 7 hasábos petitsor............................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért..................30 k­. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közl­e­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől Gabona-árak Debreczen .... Nov. 21. 4 15,4 90 a.85;2 95 2.40,2.60 1.8S;1.»5 8.10;3.40 M.-Szigeth . . •Not. 18. S 80,4.00 2.90,3.00 2.40;2.60 2.00;2.10 2 70;2.80 Veszprém. . • , Nov. 18. 4 40;5 00 2.40;S.00 2 50,2.60 2.00;0 00 2.60;2 70 Bgar................... Nov. 22. 4.10; — 8 30; — 2.35; -2.00; — 3 60; —; Pápa . . . . i . Nov. 22. 4.50;5 10 2.90,3.00 2.40;2.50 2.00;2.10 S.OOjS 20 Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 5'/, őr- reg. Mohácsról Bajára­ a fellebbi napokon d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kívül 2'/> órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 6 ó. reg. VÁczról Pestre: nap. 7'A ó. regg. Pest indul. 5 35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. est. 8.47 reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est (’cegledről Temesvárra, Bartásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8 9. este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46. reg. 10.18. est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv­­r — 10.32 este. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9 42 d. e. 8.39 d. e. lArad indul 12.41 d.u. 8.20 e' Csaba „ 1.22 d. u. 3. regg Csaba „ 1.14- ., 11.13 „ Arad érkéz. 8. 3 dél u. 6 r. Czegléd érkéz. 5.56 „ 5.33 „ Czeglédről Pü­spök-Ladányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d.e. 8.24 e. Szolnok 10.27 „ 9.42 „ P. Ladány érkéz. 1.26 d.e 1.20 é. ind. 6.30 r. 5.15 d.u. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — » 1.30 d.e. — » 3.11 d.u. 5.35 r. 1­ 5.28 „ 7.54 ,, Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Fehérvárról Fehérv. ind. 8.43 r. N.Kan­sa « 1.53 d. 10.10 est. Pragerb.érk.5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Oral­, és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk. 8.55 est. 8.34 jPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est, Pragerhof, Kabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.25 e. 9.11 d.e. Steinbrück« 11.53 é.11.38 „ Nab.-taina « 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 « 2.15 « Nabresina « 8. 8 „ 9.50 „ Veleneze « 3.6 d.u. 6.— r. Pfispek-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.35 d. u.|N. Várad indul —10. 6 dél N. Várad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.­P. Ladány érkez.— 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Gyorsvonatok: Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 9 ó. 10 p este. November kezdetétől fogva Pest-Baziás valamint Szeged és Pest között gyorsvonat nem közlekedik. Steinbrückről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 « érkéz. 8.45 „ reg. Steinbrück Zágráb Sziszek Soprony, Bécs-Ujhely, Mohács, (Cszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1. d. u. 4 ó.d.u.lÜszög vnd. 8. 6 r. 12.50 dél- Üszög érk. 3. ó. « 6 ó.d.uj Mohács érk. 10.5 r.­ (lovak-Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, kar vontatva.) Pozs. i. 7. d.e. 11.— d.e.4.d.u. Bazin« 8.41„12.41 d. 5.33 „ N.Sz. «10.35« 2.80d,u.8.50est. Szer. érll.38 de.-----9.51 „ Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u­ N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7.30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 60 font.: 10 kr., kiesebb 6 kr. 6.25 L 1m Leg­al­ant Közép Leg­magasb­ár oszt. ért. 9.30 este. , 11.48 1.03 éjjel­­. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reggel. e­d­é­s­e­k: menetek—járása. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este. Pozs. , 10.24. d. e. 10.49 este. Torn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.20. d. u. 1.48 éjj . Érs. Észt. Pest érk. 2.28. 4.37.d. u. 3.05 éjjel, d. u. 5.27 reggel. Szeged ind. —2.26 éjsz.12.15 d.U­ Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est' Pestről Czeglédre és vissza. P. Ladány indul­ Szolnok „ Czegléd érkéz. -1-45 dél 4.44 „ 5.41 „ r -10.33 „ —12.12 ,­­ 1.45 m 40 percz reggel p. d. u. érk. Pestre Buda SzFel. Szűnj Győr Bruck Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda : Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.­Kanisa « 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Velencze ind. 11.— d.e. 11. — Nabresina « 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt « 6.45 est. 6.45 Nabresina « 7.46 „ 7.48 Steinbrück« 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhoferk.5.39 r. 3.54 Sziszek indul. 6.30 m­­ért. érkez. 8. 1 Zágráb indul. 8.16 , Steinbrück érkez. 10.50 d Bécs és vissza. Bécs ind. 7.— B.-Ujhely „ 9.10 d.e. Soprony érk.10.33 « Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20­­ 5.24 „ 5.25« 7.35 » 8.58« Ziefelei Győrről Pestre : naponkint 7 ó. regg. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. Pestről Baja és Mohácsra : naponként vasárnap kivételével 7 ó. regg. Pestről Eszék Zimonyba: szerdán és szombaton 7 órakor reggel. Pestről Orsóra és Konstantinápolyba: hétfőn és szerdán 7 órakor reggel. TV. Tiszán: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. tv Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel.______________ Föl fo­t­ó : Pestről Győrre : naponk. 7 ó. regg. Paksról Pestre : napok. 5 ó. regg. Mohácsról Pestre: vasárn. kivét. 3 ó. d. u. Zimonyból Eszék- és Pestre: szerdán és vasárnapon 10 órakor d. e. Orsováról Pestre : szombaton hajnalkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u. 3. Tiszám Zimonyból Szegedre: csütört: délben. TV. Szávám Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csü­törtökön délben­ fogadtatnak el. Bécs l börae november 24 én. Az első cs. k. szab. dunagőzha­józási­ társaság személyszállító gőzösök menetrende. Alsó a­ustriai mérc­e érint. Pesten Sály, font szerint öaza bánsági, .... „ tiszarodlléki és pesti • ft bérmegyei . . „ fcácíkii .... előtte ....... Árpa sörnek való . . . « takarmánynak óab................................. Kukoricza................... láb............................. Köles ...... epei* ....................... 86.87.88 86.87.88 85.86.87 77.79.80 68.69.72 66.67.69 4214 80.82.8<. BD 5.25 5.40 6.45 o TÍ 5.15 5.30 5.40 a ‡ 5.05 5.15— 03 o 835 3.40 3.E0— 2.85 3.01 3.20 2.60 2.70 2.75 IÖ 2.20 2.25 a 8.60 3.65 3.70 530 6.45 5.60 • iM 3.50 3.60 3.70 N 650— <r> Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Ö SZ1 e vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.65. d. e.. l£azf. « 12.14. délbe. E.Ujv, „ 1.50. d. u. Tóin. „ 2.35. d. u. Pora. „ 4.45. d.u. Bécs érk. 6.3?. este indul — 5.— reg. ,, 7.52 « „ — 9.35 dél. e. P. Ladány érkéz. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Kassa Debreczen „ 8— „ 3.47 „ Miskolc* Tokaj „ 5.25 „ 8.4 r. Tokaj Miskolcz „ 7.15 e. 11.1 d.e. Nyiregyh. Kassa érkez. 9.56 e. 3. d. u. Debreczen Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. ind. 7.45 r. 5.20 est. « 9.21 d.e. 6.54 „ „ n 11-88 i­ 8-8 » 12.57 dél — érk. 4.15 délu.-----­ind. 5.59 « 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Államadósság. 5Vo"es nem. köles. 100 frtoí 5”/0-es Metalliques „ « 4'/s7o-eB „ n Como rentpapirlö Jan. 2 1839. évi teljes « Sept. 1 n n ötödr. « n n 1854. „ teljes « Jan. 2. 1860. „ „ , Aug. 1. n . ötödr. „ « « Az austrial bank záloglevelei. 5Vo-es 10 hóra szóló 100 frtoí „ sorsolható 105 « Galic*. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. « « sorsolható Föld tehermentesítési kötelei­ 5%-os magyarorsz. « horvát „ erdélyi Sorsjegyek­hez. Hitelintézeti „ Dunagőzhajózási« Trieszti « Eszterházy hg « Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windisohgrätz Waldstein Keglevich 40n 40 10 100 frtos D. Jan. Juli i Jan. Dec. 1 Jan. 1 Sept. 1 Nov 3 Febr. Dec. 1 Dec. Jul. 1 Máj. AdottTartott kr ár 80.9081.C0 74.0074.25 65.0065.25 17.5017.75 14S.50150 C0 147.f.0148 00 £0 2590.75 92 2092.30 92.5092.60 102 00102.50 83.5088.75 73.0073.50 99.50100.— 88.7589.-74.7575.25 73.5C74.00 71.2}71.75 . 126.75136.80 88.0090.00 112.CO114.00 . 94.0095.00 . 35.0035.50 . 83.6034.00 . 35.0035.25 . 83.2583.75 . 83.2533.75 . 21.7522.25 . 20.0020.Í0 . 15.0j 15.25 Rlsóbbségi kötvályek. Osztr. Lloyd Állam vaspálya 276 frank Lomb.-velencsei « 105 fro» Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 « Lloyd 525 « Dunagőzhalajózás ’esti lánczald szaki vasút Est Állam Déli Nyugati Tiszai 206.50 frtos 500 frank 850 „ 210 „ 200 . félték (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.3Vazo Frankf. "° 96. ,05. w Hamburg 100 bankmark 4 V, 7­0 London 10 ft sterling 3“/, Páris 100 frank 4 °/, Pénznemek. Korona....................... Császári arany .... Reczés ....................... Napoleond’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári u.a’,­vány Adott­ár 83.60 122.00 123 50 179.60 782.00 644.00 £ 23 00 422.00 892 00 167.30 186.50 251.00 135.50 147.00 103.00 103.00 91.25 121.50 47.90 16.60 5.84 5.84 9.79 10 10 1... 121.75 Tartót* it 81.00 122.60 124.00 179.70 ,84 00 S­­6 00 30.00 424.00 394.00 167 50 187.00 253.00 136.00 103 25 103 25 91.50 121.60 48 00 16.65 5.86 5.86 9.81 10.15 1.4 123.25 A budapesti kereskedelmi és iparkamra évi jelentése. XI. A bőripart illetőleg sz évi jelentésben a következőre találunk : A Pesten és Budán létező hét bőrgyár készít évenkint 25—30 ezer darab fontos bőrt, 30—35 ezer darab csőrös talpat (Terzen) és női alpbőrt; azon felül az itteni tímárok mintegy kétezer db cserzett tehénbőrt (bagaria), szintannyi lóbőrt és háromezer darab könnyű csőröstalpat nőczipők számára. — Szemerczéből (Schmak) ób fehér ti­­márbőrből szattyán, kordovány- és bélésbőrből Pesten 90—100 ezer, Új­pesten 150 ezer,­­­bu­dán 200 ezer darab készíttetik, részint belföldi, ré­szint Bosnyák-, Szerb- és Oláhországból szál­lított bőrökből. A bőrkészítők száma 3—400- ra rúg. Ezen iparágra vonatkozólag a lefolyt három év alatti tapasztalatokról örvendeztető jelentést nem adhatunk. Tudvalevőleg az itteni bőrtermék a belföl­di szükségletet nem elégíti ki, mert a gu­­bac­csal cserzett fontos talpbőr, fekete te­­hénbőr (bagaria) és csekély fekete borjú­­bőrön (Fischleder) kívül minden egyéb fino­mabb nemű bőrök, mint fónyitott bőr (Wichs­­leder), ripósbör (chagren), ruganyos bakkecske­­bör, s nyergesek számára gépszijjak ,finom fény­­mázas bör részint külföldről, részint Ausztriából hozatnak be. A mi kiviteli czikkünket csak a fontos talpbőr képezi. Az 1859-ik év kezdete politikai boros kilátások mellett, aztán az olasz háború kitörése, különö­sen a szállitmányi tárgyakra nézve, élénkséget, lehet mondani, túltermékenységet idézett elő. A Pesten és Budán lévő bőrgyárak az osztrák birodalmi cs. kir. ruházati bizottmányok : Ital igényelt talpbőrszükséglet jelentékeny részét ki­elégítik, a m. kincstár a katonai lábbelikre kizá­rólag gubac­csal cserzett bőrt, és fontos talpa­kat használtat, (más neműek, mint csőrös talp (Terzen), olasz, belgiai, csávában készült talpak nem fogadtatnak el.) A rögtöni békekötés a bőráraknak igen rög­töni leszállását szülte, mi azonban főleg csak a kikészitett bőrre szorítkozott; a nyers bőr ára a pénzfolyam (agio) miatt oly magasságon maradt, mely külföldi vevőkre nézve még mindig jöve­delmezett, belföldi gyárak ellenben a nyers bőrt csak egy jobb üzleti jövő reményében vehették. E remény részben igazoltnak tetszett a m. kormány által kibocsátott szállítási hirdetmény által, s a tapasztalás innét megmutatta, hogy min­den hadjárat után a szükségelt anyagmennyiség igen jelentékeny szokott lenni, mégis 1860. év­ben a szükséglet a közönséges évi szállítások minimumára szállt alá, s azóta a magyar kor­mány az itteni piac­on vevőként nem jelent­kezett. A felhalmozódott nagy készleten nem lehe­tett túladni, az árak gyorsan alászálltak, s e czikktől az üzérek egészen visszavonultak, mi­nek természetes következménye k­é­n­y­s­ze­ri­­e­t1 elárusitás volt, mi a bajt még csak növeli. Az 1862. év végével a m. kormány részéről ismét bocsátatott ki hirdetmény a borszállítás iránt, de az igen csekély szükséglet végett az it­teni ajánlatok (Offert) nem vétettek tekintetbe. Visszatérve a borgyártáshoz megkívántató nyersanyagokra, a nyers bőrreli ke­reskedés az értékmagasság miatt meglehetősen élénk volt, s árai a készített bőrökéhez képest magasak voltak. A nyers­anyagokból Pesten és Budán előállít­­tatik • 15.000 darab ökörbör, 30.000 „ tehénbör, 30.000 „ borjúbör, 25.000 „ birkabör, 15.000 „ báránybör, 1.000 „ fiatal tinóbör, ezek közül az ökörkörök helyben dolgoztatnak fel, sőt még vagy 15—20 ezer darab Bécs­, Po­zsony-, Győr, Nagyszombatból stb. nyeretik ; a tehénbörök fele innét a vidékekre, ellenben a nehéz tehénbörök Bécsből ide szállíttatnak , a borjúbőrnek alig tizedrésze dolgoztatik fel az itteni gyárakban, nagyobb része Bécs­ és Prágá­ban adatik el, b kikészített állapotban ismét visszakerül, ha onló áll a fiatal tinóbőrre. Az azelőtti években Triesztből jelentékeny nyers borszállítmányok érkeztek, melyek az ezüstpénz magas árfolyama miatt egészen meg­szűntek. A helybeli gubacsszü­kséglet évenként átlago­san 36—40 ezer köbölre tétethetik. A cserfahéjnak (Loche), me­g külföldi tímá­roknál nagy szerepet játszik, itt kevés becse van ; a szükséglet alig halad meg 50,000 má­zsát, mely Liptó- és Árvamegyék erdőiből a Dunán és Vág vizén talpakon szállittatik ide; az utóbbi három év alatt egy mázsának ára 1.50— 2.50 kr. közt változván. A szemercze (Schmak) Törökországból nyere­tik, minősége szerint nagyon különböző; má­zsája 6 frt 50 krtól 14 frton adatik el; más cser­ző anyagok, mint japáni föld, az úgynevezett Catechu, Dividivi, a kereskedelemben itt nem fordulnak elő. A­mi ezen üzletágat illetőleg a külföldi gyá­­rakkali versenyezhess tekintetéből kívánatos lenne, az — kereskedői kifejezéssel élve — volna: 1. Az olcsó pénz; a bőrgyárosnak egy egész év szükséges ahoz, hogy a nyers­anyag­ból készített bőrt állítson elő, melyet aztán­ a ke­reskedőnek 3—6 hóra hitelbe kell adnia. Üzlet­­tőkéje tehát minden 16 hóban egyszer jő forgás­ba, s miután itt a pénzt legalább is 9 °/o_Vfd kell számítani, az itteni gyáros, a rajnavidékiek és belga gyárosok ellenében, hol 3—3‘/2 °/o-ra lehet pénzt kapni, nyilván hátrányban marad annyival inkább, mivel a készbérérti behozatali vám igen jelentéktelen; a tulajdonképi védvám nálunk évek óta az agrp, ennek köszönhetik a helybeli és osztrák gyárosok, hogy az ország külföldi, különösen belgár bőrrel el nem árasztatott. A mi hazánknak, a melléktartományok , jelesül Cseh­­országnak­ versenyezhetését neheziti, az a nap­szám jelentékeny különbségében rejlik; mig ott, bő választékban, derék munkások naponkint 40 krjával kaphatók, nálunk egy haszonvehető egyénnek 2 krtot kell fizetni, mi a bőrgyártás lendületére csak hátrányos lehet. 2. Jó és kielégítő hiteltörvények. 3. Rég érzett szükség fedeztetnék derék isko­lák alapítása által; vegytani ismeret kevés ipar­ágnál szükségeltetik oly feltétlenül, mint a bőr­gyártásnál, hol is minden bőrfestő, minden ir­hása (alaungerber) és vöröntimár a­nélkül, hogy sejtené, vegytant gyakorol; s ott, hol a durva munkaerőt tudományos ismeret vezeti, lehet hasznos és sikeres eredményt várhatni. A gyors bőrgyártásnak újabb időben haszná­latba vett módszere Magyarhonban még nem ho­­nosult meg, ezen iparágnak honunkba való átül­tetése annyival inkább kívánatos volna, mint­hogy Angol-, Francziaország, különösen Strass­burg, nevezetesen a borjúbőr- és könnyű fej­bőrökben azon mód szerint kitűnő árukat szállí­tanak. Eperjes, nov. 21. (K. L.) Az eperjesi ev. collegium javára árve­rezendő melbournei «fancy bazaar” ügye uj for­dulatot von. Rochlitz Béla ur (Kálmán test­vére) ez ügyben megérkezvén az elhalasztást az ügyre nézve veszélyesnek tartja. Szerinte Mel­bourneban e nyáron (febr.—mart.) a „ciiquet verseny miatt oly népcsődülés leend, s ezután mindenki ismét munkához látván oly viszonyok állnak be, melyeknél fogva a bizaar czikkeinek még mart. elején árverés alá kell kerülniük. — így : óhajtandó, hogy küldemé­nyeiket a kegyes adományozók m­ag­­aév végéig bekü­ld­jék Eper­­j­eure­, mert ekkor útnak kell indulni London felé. Értékesebb csikkek még elfogadhatók — mondja — február havában, de már ekkor 4-sze­­res vitelbért kell érettük fi­zetni Suez felé, hogy habár kissé késő is, de mart­ havában mégis megérkezzenek Mel­­bourneba. Addig is mig ezen ügyről bővebben értesíteném a t. szerkesztőséget és olvasó közön­séget szükségesnek látom érinteni, hogy Roch­litz ur jelentékeny eredményeket vár oly külde­ményektől, minők a «magyar g­a­z­d­a­sz­ezon y­o ku egyletének kiállításán szerepel­tek — kivált a befőtt és aszalt gyümölc­sök „coramestible“ek stb. számos „megrendelése­ket“ eredményezhetnének és jelentékeny ke­reskedelmi czikké nőhetnék ki magukat, mint a londoni sütemények, kalácsok sat., molyok itatópapirba göngyölve melegen rakatnak lég­mentes bádogedényekbe s oly friss alakban érkeznek Melbournebe, mintha ott süttettek vol­na. — Valóságos aranymező (gold-field) Melbourne vidéke; több mint 2000 mázsa arany nyeretik belőle évenként— s Melbour­ne már nem 53 ezer lakossal bir (mint Gallett 1859-ki kiadásában iratik) hanem 150 ezer la­kossal s van parliamentháza, 4 színháza, 8 bank­ja, 3 vasútja, melyek egyikét R. ur mérte ki, s növényzete (mint R. ur fényképein is láthatók), sokkal dusabb, mint véltük. Ily vidékkel óhajtandó volna rendes keres­kedelmi viszonyba lépni. Sajná­landó, hogy térképeink is oly tökéletlenek mi­kép alig használhatók — holott R. urnál már igen sokkal teljesebbeket láthatunk. Az eperjesi takarékpénztár végkép teljesen meg nem erősített szabályai, mint értesültünk, lényeges változásoknak néznek elé, mert anmíg a helytartóság a „reál hitel“ figyelembe vételét Távirat. Távirati tudósitás a bécsi bör­­zéről: nov. 25. — 5% metalliques 75. —­ Nemzeti kölcsön 81.25. 1860-as sors­jegyek 92.05. Bankrészvény 789.^— Hi­telintéz, részv. 179.20. Ezüst 122.—Load, vált. 121.— Arany 5.82. Fest. nov. 25. Ma enyhe hőmérsék mellett szinte borús volt az idő. Dunánk vízállása 3­­9­­0 fölött. Partunkon „Barbara“ 1200 m. búzával; „Da­niel“ 1860 m. búza; „Antal“ 1456 m. búza; „Adony“ 5024 m. búza, végre „Napoleon“ 3800 m. búzával rakodott vontatóhajó kötött ki. Búzára nézve az üdet mai iránya lanyhá­nak mondható, az árak csökkenéséről azonban nincsen tudomásunk. A többi gabonanen iire nézve a hangulat szilárd maradt ugyan, nagyobb­­szerű forgalom mindazonáltal egyikből sem léte­sülhetett. Brünn, nov. 22. (Czukor.) Jóllehet a többi áruczikkre is kedvezőleg h­atott az agroemelke­­dés, mindazon­által egyikük üzlete sem nyert oly lendületet mint a czukoré, de nem­csak ezen kö­rülmény, hanem főképen az idei nyer­stermés si­lány volta következtében emelkedett néhány fo­­rinttal mázsára. Mily viszonyban áll az idei répa­termés a tavak­hoz, az illető hivatalos vámkimu­tatásoknak lévén birtokában, jelenleg már kö­zölhetjük : 1863/­,-ben Csehországban 684,017 m. Morvaországban, 814866, Ausztriában 60125 m. Megyarbonban, 306236 m. összesen 1,865,244 mázza ; 186a/8-ban Csehországban 1,050,828, Morvaországban 1,584097, Ausztriában 97535, Magyarországban 598,800 m. összesen 3.331,260 mázsa. Jelen árak : tisztított 35—36.50, melis 33.50—34.50 kr. * Well, nov. 21. Gibonapiaczunkon az érke­zett szállítmányok tetemes volta dácsára sem szen­vedtek az árak változást; ma 12130 m. kelt el. Busa 4.72—5.42, rozs 3.00—3.20, árpa 2.35— 2.66, zab 1.7­1 —2.06 kr. f Mainz, nov. 20. Ma tartott gabonavásárunk­ra, igen gyönge szállítmányok érkeztek. A foly­ó árak következők voltak: Busa IC—lO’­7 frt, 200 v fontja, rozs 7 frt 180 fiatja, zab 4 frt 120 font szerint. London, nov. 21. (C­z­u­k­o­r.) A franczia­­országi és német répaaratás silány eredménye mellett tanúskodó jelentések által, az üzérkedés hatalmas lendületet nyert, miért is mintegy 23 ezer tonna vásároltatott meg gyorsan emelkedő árakon, ugyanis a bárra 1 s. 6 d, középminősé­­gü 2 s., és legfinomabb jegeczedett 2 s. 6. d. kelt drágábban. A kávé üzlete még néhány nap előtt igen lanyha lévén, ára csökkent ; de későbben ismét jobb iránynak örvendhetett s ára múlt heti magasságát igen erősen tartja. — A cacaobab nem igen keresett. — Gyü­mölcsre meglehetős szükséglet mutatkoz­ván, az érkezett szállítmányok könnyen voltak eladhatók; ára változatlan, csupán a valenciai mazsolaszellő lett valamivel olcsóbb.­­ A sa­létrom ára 3—4 dénárral drágább áron ke­resett volt; a tulajdonosok engedni hajlandók lévén, mintegy 5000 zsák adatott el. Későbben átadandó még könnyebben volt eladható ; min­t­egy­ 400 tonna 88 s. 3 d.—39 e. 6 dénárjával kelt. — Indigo igen keresett a mult October havi árakon. Young, Woodward és társa. * London, nov. 19. Az itteni árveréseken eddig 41,561 csomag gyarmati gyapjú adatott el. A vételben mind itteni kereskedők, mind pedig az európai szárazföldről és Ameriká­ból valók is vettek részt s átaljában nagy élénk­ség mutatkozott; úgy látszik, hogy mindenki raktárakba akarja tétetni a vásárolt gyapjút, erősen bízván a jövőben. Az árak most feljebb mentek mint az utolsó árverésen és pedig a Jóre­­mény-fokar­a való gyapjút illetőleg fontonként 1 dénárral; Sidneyi gyapjúnál 1 — 1 Van B °rt Philip — és ujseelandi gyapjúnál 11­,—2 dé­nárral fontonként. A gyapjú­fogyasztás növek­vése nagyrészt az idei jó aratásnak tulajdonít­ható ; azonban most a pamutot illetőleg uralkodó szükség, lassanként elfogyván itteni gyárosaink raktáraiból a régi áru, érezhetőbbé kezd lenni, mi nem csekély hatással lesz e télen a gyapjú üzletre s az árakra. Az Ausztráliából érkező posta nagyon kedvező várakozásokat közöl az új nyírást illetőleg, s átalában azt állítják, hogy e nyírás minőségre valamint mennyiségre nézve minden eddigit felül fog múlni. Odessa, nov. 15. (Bley C. ur jelentéséből.) Gabnaüzletünk a múlt héten élénkebb volt, a forgalom 57,000 estre ment. Az árak csetver­­tenként 25 képekkel mentek feljebb. Lágy b­u­­z­á­b­ó­l 9000 csetvert első minőségű adatott el; 6 rubel 65 kopek — 7 r. 25 kop. csetvertje, búza, kereskedelmi áru 15000 csetvert kelt el, 6 r. 25 k.—6 r. 60 k jével és 12000 csetvert közönséges búza 5 r.—5 r. 75 kopeken, cset­vertenként. Kukoriczából 12.500 csetvert adatott el 4.12—4.20, minősége szerint; á­r­p­á­­ból 2200 csetvert 2.92—3.05-en. Vidéki tudósítások. (N. M.) Sziszek, nov. 22. Gabonapiaczun­­kon a búza ára a héten mintegy 20—25 krral emelkedvén, még tetemes­ árcsökkenés nagy va­lószínűséggel várható ; elkelt 4000 m. 86 fontos tiszamelléki 5.50, 2000 m. 83—84 fontos tótor­szági pedig 4.25 krjával. A kétszeres év árpa ára változatlan ugyan, üzletük azonban szilárdnak mondható. A kukoricza üzlete jóval jelentékenyebb terjedelmet nyert volna, ha a vevők csak valamivel magasabb árakra ráál­­lottak volna; elkelt 7000 m. bosniai 3.20, tótor­szági pedig 2.80—3.10 krjával. Zab erős n ke­restetett és még most is jelentékeny szükséglet mutatkozik reá, a vevők azonban 2 írtnál többet nem akarván adni, eladó nem igen találkozik; 20000 m. bosniait 1.82—2.10 krjával adtak el. Vizein1* apadnak ugyan, de még hajózhatók. * Temesvár, nov. 21. Gabonapiaczunkra csekély mértékű szállítmányok érkezvén folyó áraink következők : Búza 4.75—5.20, kétszeres 4­20, rozs 4.00, uj kukoricza 3­70 krajczárnál is drágábban, régi 4.00—4 10 krajczárjával el­adható. * Sopron, nov. 22. Múlt gabonavásárunk fo­lyó árai következők voltak: Búza 4.75, rozs 3.05, árpa 2­62, zab 2.17, kukoricza 3.60 kr. Vegyes. Erdélyi vasutak, Erstenberg b. és Suk­­kow urak Bécsben, valamint Kamper Tivadar és Eltzbacher urak Kölnben, lemondottak azon szán­dékukról, hogy az erdélyországi vasutak nagyvá­rad-brassói vonalának épitketésére engedelem végett folyamodjanak és ezek helyét Jaques Jó­zsef berlini, valamint Simon J. özvegye és fia königsbergi bankházak foglalák el, kikkel egye­temben Dr. Stronaberg Berlinben folyamodvá­nyán, még pedig az összes­ erdélyországi vasúti­­háló építtetésének megengedése végett, amint a kormány részéről megállapíttatott, most újólag benyújtotta. Az új vállalkozók egyelőre általán késznek nyilatkoztak az illető vasúti vonalakat sokkal csekélyebb összegért felállítani, mint mi­lyenért a többi vállalkozók részéről eddig igény­be vétetett. — A bélyegilletékből származó jövedelem 1862. igazgatási évban 12.919,213 ft, 1861 ben 11.063,792 ft volt. Taksákból 1862-ben bejött 921,198 ft, 1861. 793,090 ft, közvetlen ill­­é­kekből 1862-n 24.114,838 ft, 1861-n 18.212,266 ft. —Ez adómmből tehát 1862-ben összesen 37.955,249 ft, 1861-ben 30.069,148 ft, tehát 1862 ben 7.886,161 fttal több mint az előtte való évben; e jövedelem-szaporodáshoz Magyar­­ország 4.449,396 fttal (ez leginkább hátralevő kamat illetékek befizetéséből származik) járult, Alsó-Ausztria 635,781 fttal, a lomb.-velenczei királyság 600,550 fttal, Csehország 581,829 fttal. Hivatalos értesítések kivonata (A „SUrgöny'' nov. 25. számából.) Árverés: Nyitram. Krakován, fekvőségek, dec. 30 d. e. 10 ó.; Czegléd, Bzölő, dec. 18 d. e. 10 ó.; Vasm. Körmend, ingatlan javak, dec. 14 r. 9 ó.; Budaeörs, ház, nov. 26 d. e. 10 ó.; Vesz­prémi­. Csernye, ingatlan javak, dec. 29; Gyula, föld, dec. 15 d. u 3 ó.; Budaeörs, ház, nov. 26 d. e. 10 ó.; Budaörs, szőlő, nov. 26 d. e. 10 ó.; Budaeörs, szőlő, nov. 26 d. e. 10 ó.; Budaeörs, ház, nov. 26 d. e. 10 ó.; Pest, ingóságok, zsib­­áruB-u. 2 sz. nov. 28 d. u. 3­6. E­b ö­d: Pest, Szigethy József ellen, dec. 29 —31, g. Walther Gyula; Pest, Tobisch C. ellen, dec. 29—31, g. Szenes Ede; Pozsony Hoffenreich Mayer ellen megszüntetett; Szathmár-Némethi Bodnár Eszter ellen megszüntetett. Arad, Breier Mór ellen, dec. 21—23. g. Papp János,

Next