A Hon, 1864. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-21 / 42. szám

Hivatalos távirati tudósítás a bécsi ga­­bona­börzéről febr. 20. Búzaforgalom 25,000 mérő. — A gabonaárak a következők : búza galicziai Bécsben átadva 85 fnts 4.65 (kész­pénz), búza Győrött átveen­dő bánáti 881/2 fnts 5.80, marosi 891/1 fnts 6., győri 88 fnts 5.30, tiszavidéki 87 fnts 5.30, fe­­hérvári Fehérvárott átadva 8 £ fnts 6.26 (kész­pénz). — Rozs tótvidéki 84 fnts 3.95; árpa tót­vidéki 73 fnts 3.27 y2 (készpénz) zab felsőausz­­triai 48 fnts 2.30, 51 fnts 2.34 — ezek Bécsben átadva. A „Hon“ magán táv sürgönye, a bécsi gabonacsarnokból febr. 20. Buzaforgalom 25,000 mérő­­ ára változatlan. A zab ára 2 krajczárral javult. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: febr. 20. — 5 °/C metalliques 72. 10. Nemzeti kölcsön 79.70. 1860-as sors­­jegyek 91.35. Bankrészvény 771. — Hi­telintéz. részv. 177.60. Ezüst 118.75 Londoni vált. 119.10. Arany 5.73. í?e £t, febr. 20. Az európai pénzpiaczok helyzetében javulás állott be, a­mennyiben néhány jelentékeny bank leszállította a kamatlábat. A leszámítolási szá­zalék azonban még mindig, főleg Londonban oly magasan áll, hogy nem tekinthető rendes­nek, mert a 6,7 százaléknyi kamatláb oly pénzgazd­ag országban mint Anglia, rendkívül nagy, és ennélfogva a pénzgazdászat aggasztó bérjelének tekintendő. A franczia pénzpiacz sem oly fényes , mint ezt a franczia hivatalos lapok, az utóbbi kölcsön alkalmából, melyre 472 milliárddal több íratott alá a kívántnál, fel­tették, miután ez aláírások legnagyobb része üzérkedési műtéteknek számítandó fel. Az otta­ni bank állapota, daczára a nemes élet alapja szaporodásának, minden inkább mint örvende­tes, és mindenesetre nagyon különös tünemény, hogy oly országban mint Francziaország, hol mintegy 5 miliárdnyi arany és ezüstpénz létezik állítólag, a készpénz-készletnek a bankjegyfor­galomhoz való aránya kedvezőtlen, t. i. 1821/2 millió ezüst és 775 millió bankjegy. Oroszor­szágban, mint már jelentettük volt lapunk 38 számában, 36 millió papirrubel fog forgalomba bocsáttatni, mely kibocsátás semmiesetre sem pénzbőség következtében történhetik. Minda­mellett nem lehet mondani, hogy a külföldi piaczokon pénzszükség volna észrevehető, ellen­kezőleg a pénz mindenütt folyékony s sehonnan sem érkeznek panaszok elégtelen hitelforgalmi jelek iránt. Hazánkról fájdalom, nem mondhat­juk ezt el. Nálunk hiányzik a pénz és a hitel. *— Az itteni piaczon látszólag jobb állapotok uralkodnak ; itt a pénzintézetek segítenek ki, de vidéken a pénzhiány oly nagy, hogy a leg­jobb váltókért tökéletes biztosság mellett sem lehetséges bár kis összeget is szerezni. 42-ik sz. Vasárnap, február 21. Elöl­i ?. e­l­f. t* i díj: S*ze­rkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Süorittsín­fí lakány: Országét 16-dik szá­m, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. 1864. Beiglatáni dijt 7 hasábos ilyféle botü sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért......................80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra......................................1 frt 75 kr. 3 hónapra...........................................5 frt 25 — 6 hónapra...........................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban meg­kezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. d. e. 9.30 este. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este Pozs. ,, 10.24. d. e. 10.49 este Born. „ 12.12. Ers. „ 1.20. Észt. „ 2.18. délb. 12.51 éjjel, d. u. 1.48 éjjel, d. u. 3.05 éjjel, d. u. 5.27 reg. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. u. érkez, Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 6. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 6. 56 p. reggel. Fehérv. ind. 8.43 r. — i Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e N.K­anisa „ 1.53 d.10. 10 est.jN.­Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 6.59 „ — Fragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.6.54 d. u. 6.39 r. Gratz ird. 6.16 r. 6.81 d.u Gratz érk.8.45 est. 8.34 „ Fragerh. éik. 9.6 d. e. 9.12 est *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. De ily körülmények közt miképen szerezze be a földbirtokos a lábasjószága számára szük­ségelt takarmányt, mint fedezze egyéb mellőz­hetetlen szükségeit, ha számára zárva van a hitel ? Mit tegyenek azok, kik kénytelenek ga­bonát vásárolni, de az erre szükséges pénzt nem bírják, és kik a legnagyobb áldozatok da­czára is alig képesek a gabnát hitelbe kapni ? Egyetlen példa elég lesz annak bebizonyításá­­ra, hogy minden túlzástól t­rtózkodunk, így egy város megkísértette itt, majd ötszörös értékű biztosíték elzálogosítása mellett bizonyos men­­­nyiségü rozst vásárolni és ős­szel fizetendő 5 lr­tot akart mérőnként adni, mi 50 százték­ kamat­lábbal egyezik meg , és mindamellett a város nem kaphatta meg azt. Ily körülmények közt országunkban lendület­teljes gabnakereskedésről nem lehet szó és va­lósággal teljes pangás is uralkodik abban. Piaczunkon búzára és rozsra nézve lanyha volt az üzlet, az 5—10 krt tevő árcsökkenés daczára sem volt nagyobbszerű forgalom eszkö­zölhető. Az árpa értéke, vetésre kerestetvén, 10 krral öregbedett; a zab forgalma mérsékelt volt ugyan, ára azonban szilárd maradt, a ku­­koriczát azonban csak 5 krczárral olcsóbban lehetett eladni. — Azon kereskedők részéről, kik szerződésileg vállalkoztak a kormány által nyújtandó és a szűkölködő vidékeknek szán­t vetési gabona beszerzésére, Baziáson átveen­dő mintegy 50,000 m. havasalföldi kukoricza vá­sároltatott meg, nem egészen ismert árako­n. A liszt —különösen a durvább minőségű, jól kel, változatlan árakon. Nehány nagyobb részlet káposztarep­­cze, összesen mintegy 6000 m. őszkor átadan­dó 5.35­5.377a km­­.1 kelt el szerződésileg ra.ként. Annál kevesebb figyelemnek, örvendhe­tett azonban a b­á­n­s­á­g­i r­e­p­e­z­e ; mérőjét átalában 478,5 ftval kínálták. Azonnal átve­endő terményre tudtunkkal kötés épen nem lé­tesült. Nyers repeteolaj­ból mintegy 200 mázsát adtak el 23Va ftval, a határidőre átve­endő termény szintén igen élénk üzletnek ör­vendhetett. A disznózsírra nézve piaczunkon ko­rántsem uralkodik az előbbi élénkség; különö­sen Bécsben előállítottat 1 frtjával olcsóbban is lehetett vásárolni. Helybeli disznózsírra létesült néhány kötés ; apróbb részletenként márciusban történendő átadással hordó nélkül 32’/2 ftjával adatott el. Szántott falusi szalonnára élénk szükséglet mutatkozván áremelkedés állott be, mázsája átmenetben 32 frtnál olcsóbban nem igen volt kapható. Szárított asztali szalonna 31 Va—32 frt, füstölt mázsája 32 ya—34 frtra tar­­tozik. Orosz faggyú 31—311/2 frt,helybeli korongost 32 frtjával mázsánként könnyen kaphatni, mely ár azonban — minthogy forgalom belőle nem létesült, inkább névlegesnek tekinthető. A termény­vásáron egyéb történtek érdekes közlésekre korántsem nyújthatnak anyagot; nem csak az üzérkedés, de a fogyasztás is csak gyöngén vett részt a vásárlásban, de más rész­ről a tulajdonosok részéről sem volt valami nagy eladásra való hajlam észrevehető. A gyapjú üzlete csekély terjedelemnek örvendhetett. 200 m. pestvidéki homokos, vala­mint 100 m. középminőségü egynyiretü vál­tozatlan árakon vásároltatott meg. A toll erősen hozatván s nem igen kelvén nagy men­­nyis­égben található piaczunkon, miért is ára né­hány forinttal csökkent; jelenleg legjobb 120 —125, finom 85—110,közép finomságú 65—75, durva 28—55 frtjával kapható; legjobb fosztott 130—165, finom 90—120, közép minőségű 70 —85 frt; legjobb pehely 180—220, finom 140 —180, középminőségű 120—140 frt. — A nyers bőr üzlete tökéletesen nyugodt volt, a vidékről vevők nem érkeznek, a helybeliek pedig nem igen hajlandók nagyobb mennyisé­gek vásárlására. Névleges árak: Helybeli ökör­ből­ 32—33 frt, tehénbőr 18—19 frt, lóbőr 6— 67a frt párja, fejes borjabőr S6ffrt, fejetlen 105 —106 frt mászánként. A k­idolgozott bőr is igen lassan kel, csak olyan minőséges ör­vendhettek némi keletnek, melyek épen a je­len idényre használhatók. Az árak mindazon­álta­l változatlanul maradván, jelenleg követ­kezek : Fekete huzalozott­ ,hénbőr 114—124 frt, koczkás 127—136, barna fejbőr 128—136, fakó 90—106 frt, cserző talp 95—96 frt, gubi­­csos 90—94 frt, fontos 86—92 frt. — A G­u­­b­i­c­s forgalma szintén lanyha volt; magyar első rendű 93/1—10, szerb első rendű 8%—9 frtjá­val kapható 120 font szerint. Jövő vásárkor, mint átalánosan várják valószínűleg emelkedni fognak az árak. , • Hamuzsír nem igen keresett, ára majd­nem változatlan ; fehér 16l/a—17, kékes 15— 1574, kékes házi hamu 13—13'/a ft. — B­o­r­­kőből szállítmányok nem érkeztek ; készle­te szintén felette csekély ; — fehér 37—38 frt, piros 32—34, fehér és piros vegyes 34—35 frt. A szilvára nézve mindinkább gyarapo­dik a szükséglet, az üzérek erősen vesznek részt a vásárlásban, minek folytán a tulajdonosok is magas­abb árakat követelnek; jobb minőségű 1863-dik évi termésüt 8‘A frt, 1862-dik évit pe­dig 7 ftnál olcsóbban hordóstól s átmenetben nem ig­en lehet kapni ; az előbb említett ára­kon tö­bb jelentékeny kötés létesült. Mézre szükséglet épen nem mutatkozik, ára változatlanul a múlt heti ; nyers 17 Va—19 ft, tisztított sárga 19—20 ft. — A v­i­a­s­z név­leges á­­ra 125—128 ft. — Lóhermag — különös­en pedig a luezernamag — folytonosan erősen kerestetik, de majdnem kizárólagosan üzérek, részéről ; az árak majdnem változatla­nok maradván, természeti állapotban levő 33­2 —34­ Va­­rtra tartatik, mig a jól tisztítottat 351/a —36 ftná­­l olcsóbban nem igen adják. Szíriai kevésbbé keresett, mázsáját 27—29 ftjával szí­vesen adná rk. Behozatal 248.422,297 frt tehát 2.697,292 frttal több Kivitel 825.884,392 frt „ 492,455 „ keve. Átvitel 114.000,195 frt „ 2112,732 „ több Összesen 688.'­06 884 frt volt 4.247,569 frttal több mint 1860-ban. A behozatal különösen azáltal gyarapodott, hogy több pénznem, nemes éret, marha és gyapotszövet hozatott. A kivitel gya­rapodásának oka abban keresendő, hogy Dél­németországból nagy mennyiségű fényűzési czikkeket küldtek keletre. A kivitel csökkenése az arany és ezüst pénz, gyapjú és gabona cse­kély elszállítása által okoztatott. Ha az 1861-ik évi behozatalt a kivitellel hasonlítjuk össze, az utóbbinak 77,462,095 frttal nagyobb értéke tű­nik ki. A behozatali vámjövedelem 12.754,221 frt volt, a kiviteli 414,257 frt; az átvitelből 68,435 frt, összesen 13.236,913 frt, tehát 259,972 frttal kevesebb, mint az előbbi évben. Behozatott ugyanis kevesebb pályasín (322,921 frt) és finom étek, több disznó és faolaj; kivite­tett kevesebb foszlány (56,405 frt) és bőrök (24151 frt.) — A budai alagut jövedelme f. év január havában 48,994 gyalog, 478 taliga és targoncza 4801 egyfogatu és 9131 kétfogatu jármű után 2222 ft 36V2 kr volt. — A budapesti lánczhid bevétele a gyalogok után 9772, jármüvek után 12,438 ft 68 kr, az áthajtott marha után 168 ft 67 kr, 24,6437a akó bor, sör és egyéb szeszesek után 1724 ft 34 kr és különféle vámtéríték után 1085 ft 39 kr, összesen 25,189 ft 9 kr volt január hóban.­­ Hivat, tudósítások szerint a keleti marha­vész a román­ bánát-ezred területén még 7 hely­ségben uralkodik, hol 75 db marha van, mint vészbeteg, kimutatva. A vész utáni összes vesz­teség 3314­ darabra rúg. Tekia szerb határ­helységben a keleti marha­vész újra kiütvén, a vészes helyről hajlandó valamennyi állatfajokra nézve a teljes határ­zárlat, a Duna fejedelemségek vészmentes he­lyeiről behajtandó szarvasmarhákra nézve pe­dig a 15 napi veszteglés rendeltetett el. A határezred területének lakosai között az egészségi állapot, a gyermekeket kivéve, kielé­gítő; ezen utóbbiaknál hevenykütegek fordulnak elő, és pedig : Fehértemplom községben a ka­nyaró és vörheny; a szerb-bánát ezredhez tar­tozó kussici, wracengaji, isbityi, illanicsi, ali­­bunari és a német bánát ezredhez tartozó bava­­nistyi század területén a kanyaró, — a dobricai század területének lakosai között uralgott al­­himlő (varioloidea) ellenben teljesen megszűnt. — A vaspályán szállítandó szarvasmarhákra nézve föl és lerakodási állomásokul a keleti mar­havész idejére Parndorf és Zarándfalva (Zarn­­dorf) tüzetvén ki, az ezennel köztudomásra ho­­zatik. — Berlinből igy írnak:Hogy mennyire szük­séggé vált a biztos alapokra fektetett marha­­biztositás, kitetszik abból, hogy mily lendületet nyert a „Veritas“ nevű berlini marhabiztositó társulat, oly rövid idő alatt. Ez 1863-diki augus­­tus hó 31-kén kezdte működését és így január 31-én fejezte be üzleti első félesztendejét. A biztosítási tőke e rövid idő alatt 165,140 tallérra emelke­dett. Kárpótlást ez idő alatt 2660 tallért fizetett a társulat. — Távirda közlekedés az osztrák b­i­r­o­d­a­l­o­m­b­a­n. 1863. jan. 1-től sept 1-ig adatott fel összesen 68,631 magánysürgöny és 13,485 államsürgöny; tehát mindkettőből mint­egy 3000 sürgönynyel több mint 1862-nek ugyanazon szakában. A bevett illetékek összege 856,740 ft, vagyis 40,166 fttal több mint 1862- nek ugyanazon szakában.­­ Londonban a gabnakereskedő házak egyik legrégiebbike, Dániel és John B­i­r­­kett és társ 26,000 fontnyi adóssággal megbu­kott­ a vagyon,úgymondják 20,000 fontra megy, Lorgton és Robinson fakereskedők is megszün­tették fizetéseiket, s az adósság itt nem keve­sebb, mint 200,000 ft­t; mindamellett kedvező folyósítást várnak.­­ Az utóbbi időben létesült szárazföldi távirdavonalak közt legjelentékenyebb a New-Yorkot és San-Francescót egybekötő, melynek hossza nem kevesebb, mint 40OO angol mfüld; a vonal St. Louis városát érintve, töké­letesen lakatlan országon,őserdőkön, 6Ívár hegy­­lánczokon, határtalan prairieken huzódik át. E vonal egyike az emberi erély legmeglepőbb bi­zonyítványainak azok közt, melyeket a távirat története nyújt. Britt Columbiában legközelebb egy vonal létesült, mely Canadából Vancouver- Islandba húzódik. Oroszország szintén egy nagy vonalat tervez, mely Szibérián keresztül fogná Európát egybekötni Európával; e vonal egy része már el is készült. E vonal állomásait Pe­­kinggel egyelőre gyors posták kötnék egybe, azonban az oroszok erősen működnek azon, hogy a távirati összeköttetést mielőbb helyre­állítsák Japánnal és Chinával is. Nem sok idő fog bele­telni, midőn mindennapos összekötte­tésben leszünk Indiával, Chinával, Japánnal, Új-Seelanddal és Ausztráliával. é­v­e­k Buda vnd. 6.30 v. 6.15 SzFt­. Ijl . ” 7.20 mnd. 9.50 d.e. Szőny „ 1.30 d.e. " Győr 3.11 d.u. 6.35 Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 8 4l„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 3f'„2.20d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.------9 61 e. Szered ind. 5.30 r. 2-f 0 d.u. N.-Szom. „ 2 30 B 6.40 r- Bazin ind. 5.30 r 8 d. u.5 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.30 e. Bécs : Bruck Győr Szőny Trieszt Nabresina . Steinbru­ck, 11.­d.e. 11. 6.56 d. u. 6.26 6.45 est. 6.45 7.46 „ 7.48 3.12 e. 3.12 d. u A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervi­tatér, gr. Teleky-ház.’ Bécsi börze február 19 én. Gabona-árak Alsó austriai mérő szerint. Pest Súly, font szerint Leg­alant Közép l­eg­­magasb ár oszt. ért. Daca bánsági . . . „ tiszamelléki és pesti „ fehérmegyei „ bácskai . . . Rozs............................. Árpa sörnek való . . . takarmánynak Zab................................... Kukoricza .... . uj B ab.............................. Köles . . . , Rcpcze Hely Nap 86.87.88___ 86.87.88 5 80 5.40 5.50 85.86.87 5.15 5.35 5.40 8586 5.10 5.15— GC 78.79.80 3.60 3.65 3-70© 68.69.72 3.10 3.15 3.25 65.67.69 2.95 3.00 3.05 42-44 2.20 2.25— © 80.82.85 3.55 3.C0 3.65 — 8.50 3.55— c> — 5.20 5.30 6.60 — 3.50 3.60 8.70 — 6.00 6.25— búza | rozs | árpa | zab |kukor árak osztrák értékben. K ösleleti v­asúti — menetek­­ járása. Pest ind. 9.55 liszt. „ 12.14. délbe É.Ujv.„ 1.50. d. u. Torn. „ 2.35. d. u. Pozs. „ 4.45. d. u. Bécs érk,6.83. este Pestről Bécsbe és vissza. Pest érk.4.37. 1148 és 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est. Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est. Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.­ este 9. 7. d. e. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkez. 11.65. d. e. Baziás ind. — 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv.­­ — 10.32 este. Czegléd érk.—6.29. reg. 6­31 est. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. D«br«Czin . Táp. . . N.-Várad . V­mp-Sm Új-Verbá« Győr . . Csákvir . Zent» Mosony Feb­r. 16 Febr. 1t Febr 16 Febr. 15 Febr. H Febr. 18- Febr. 15. Febr. 14- Febr. 11. 4-70,5.00 8.40­ 3.60 4 60j5.sors.201S.35 4.70j5.00 3.60­ 3.70 5.00j5.60 5.00­ 5.20 4.50 j6. 76 4*50j4.90 6­ 00; — 3.50­ 8.60 3-45;3-50 3-60(3-80 i — 3.00(3.20 2.79(2.80 2.70(2.80 ) i — 2*75;2.SÜ 2-80(3-0) 2.10(2.20 2.20(2.30 2.05(2.10 2.80(2.40 2.10(2.15 3 50(8.60 3 40(8.60 3 .55(3.60 4.00(4.20 2-18(2.24 3.60(3.90 2.10(2-80 3.50(3.60 2.40(2.60 )35(5.30 3.30(8.40 ( 2.40 sv.60 ( 2-20(2.40 8.20(3.60 4.00) — 3.40:3.60 Czegléd indul 9.47 reg.­­ Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkez. 5.27 dél u. d. e. Arad indul 9.30 Csaba „ 12.6­0 Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Füspök-Ladányra és vissza. Czegléd­­ indul 9.27 d. e. Szolnok „ 10.27 „ P.-Ladány érkez. 1.26 d. ei P.-Ladány ind. — 1.45 d. u. Szolnok „ — 4.44 d. u. Czegléd érkéz. — 6.41 d. u. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. d. u este Sz.-Fcl­. 9.21 d.e. 6.54 108 „ 9.6 12.67 dél. — érk. 4.16 dél.-------­ind. 5.59 - 7.10 r. Bruck „­­5.28 „ 7.54 Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d.u.jBuda; érk. 8.2 est. 9.14d. e Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza Velencze ind. Nabresina „ Pragerh. ind. 9.25 e. Steinbruck r 11.53 e. Nabresina „ 7.37 r. Trieszt „ 8.20 „ Nabresina „ 8.8 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.­Ladány indul 1.58 d.u. 1­. Várad indul —10.6. d. N. Várad érkéz. 4.38 „­­P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3.— „ Tokaj „ 5.25 „ Miskolcz „ 7.29 e. Kassa érkéz. 10.34 e. Kassa indul Miskolcz „ Tokaj Nyiregyh. „ Debreczen „ P. Ladány érkéz. — 6.— reg. — 7.52 „ — 9.35 d. e. —10.33 „ -12.12 „ -12.48 . Gyorsvonatok. 9.11 d.e 11.33 7.32 é. 2.15 . 9­60 „ Velencze „ 3.6 d. u. C.— r. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 Steinbrückről, Zágrábba és vissza. Steinbrück ind. 4.25 d. u. ISziszek indul 6.80 reg. érkéz. 6.59 este. érkéz. 8. 1 r Zágráb indul 7.14 „ [Zágráb indul 8.16 „ Sziszek érkéz. 7.45 „­­Steinbrück érkéz. 10.50 d­ e. Soprony, Bécs-Újhely, Bécs és vissza. Saprony ind. 6.50 r. 2. — d. iBécs indul ?.— „ 6.25 „ B -Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ B -Ujhely i. 9.10 d. e. 7.85 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „­­Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1 Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u.­­Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Államadósság. ind. 7.45 r. 6.20 est-f/;.-»ent köles 100 frtos 50­0-es Metalliques­­ 47a76-es „ „ Comp renspapir 15 Jan. 1839. évi teljes „ Sept. ,, ötödr. ,, ,, „ teljes „ Jan. ”) 1854. 1860. ,, ,, „ A„g. „ „ ötödr. „ , Az ausztriai bank záloglevelei. 5%-és 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 ., Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Fli­d tehermentesítési kötelez­vények. 5 °/C-es magyarorsz. 100 frtos horvát „ „ erdélyi „ „ Sorsjegyek ház. o. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Trieszti „ Jan. 1. Eszterházy bg „ Jul. 1. Salm ., Jan. 15. Pálffy 40 Sept. 15. Clary 40 Nov. 30. St. Genois „ Febr. 1 Budai „ Dec. 15. Windischgrtttz 20 Dec. 1. Waldstein ,, Jul. 15. Keglevich 10 Máj. 1. Adott ár 78.60 72.00 63.50 18.25 139.50 136.50 89.25 91.40 92.60 101.75 89.75 72.00 99.50 87.75 Tartott ár 79 60 72.10 63.76 18.75 140.00 137.00 89.60 91.50 92.70 102.25 90.00 72.50 100.-88.25 74.00 74.50 71.00 125.75 86.00 —.00 91.00 31.25 32.25 31.25 29.25 29.00 19.00 19.50 16.00; Elsőbbségi kötvények. Qsztr. Lloyd Állam­vaspálya _ 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos Részve­nyek. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény­­— — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás ,, „ I­esti lánczhid „ „ Északi vasút 205.50 frtos Állam „ 500 frank Déli „ 850 ,, Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 „ Adott ár 88.50 120.00 120.00 74. 75. 71. 126. 87, 110. 92. 81, 32. 81. 29. 29. 19. 20. 15. Váltók (3 hóra): Augsb-100 db német fr.3V3% Frankl. 10 95. ,c5. *“ S­amburglOObankmarke'/10/» London 10 ft sterling 3% Páris 100 frank 4% Pénznemek. I­orona.............................. Császári arany .... 751Keczés................................... 50 Napoleond’or .... OOJOrosz imperiale . . . OOIPorosz pénztári utalvány 50IEzüst................................... Tartott ár 89. 00!­ 120.50, 120.50 179.80 771.00 654.00 22*.00 427.00 385.00 176.70 195.50 248.00 131.50 147 00 179.90 773.00 656.00 223.00, 428.00 388.00­ 176.90 195.75 249.00 132.00 100-50 100.65 89.20 118.30 46.80 16.50 5.69 5.69 9.60 9.70 1.78 1­. 117.75 100.75 100.75 19.30 118 30 46.85 16.55 5.70 5.70 9.51 9.75 1.79 118.25 .ÓV magyar A befize- Utolsó jövedel­értékpapirok Árfolyama. Értékállá­s. Adott ár Tartott ár tett össz. frt mi összeg, írt ki .'AV6-os magyar záloglevél • . • — — — 6%-os­­ jövedékjegy . Pesti keresk. bank részvény. 500 50 50 60 100— „ takarékpénztár „ — 26— budai „ 1? 40— — ó-budai „ „ 625 32 12'­, Pestbudai lánczhid „ 1055 80 „ alagút „ 500 116— Pesti hengermalom „ 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 800 38— Magy. biztositó társaság „ Pannónia viszonbizt. társ. „ 200 24— 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 1000— — Pannónia gőzmalom „ 88.40 63.60 99.60 100 665 670 1150 1180 400 425 100 105 383 390 70— 1100 1150 345— 435 440 273 278 160 165 1290 1300 Vegyes. — Ausztria közlekedése a kül­földdel a­z 1861-dik évben. A közigazga­tási statisztika igazgatósága vastag kötetben közli azon adatokat, melyek Ausztria 1861-dik évi külföldi kereskedését tárgyalják. Az ausz­triai vámterület áru-közlekedése volt. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ febr. So-ki számából.) Árverés: Buda, ház, mart. 14. d. e. 10 ó.; Pest, 38 zsák kávé, febr. 23 d. u. 3 ó.; Pest, ingók, lipót­ u. 6. sz. febr. 24. r. 9 ó. Felhívás : Nagy-Kőrös város piszke elé, Huszár Sándor rokonai, máj. 21. r. 9 ó, Sza­bolcsin. piszke elé, Zickerman Náthán csődhite­­lezői, april 25; Temesm­ tszke elé Hiller Károly hitelezői, mart. 12. r. 9 ó; Trencsénm tszke elé, özv. Bobók Lajosné hitelezői, mart. 7. r. 9 ó; Buda, a m. k. helyt, tanács elé, gr. Migazi Sán­dor, egy év alatt, Nyitram. tszke elé, Motesicz­­ky László hitelezői, mart. 14. r. 9 ó; Erzsébetk város tanácsa elé, Schedelmayer Márton hitele ■­zői, april 6-ig ; Győr város tszke elé, Weisz Já­­nosné ismeretlen örökösei, febr. 26-ig; Somogyin, piszke elé, Viktor János hitelezői april 21. r. 9 ó. Idézés : Pestm. kecskeméti tszke elé, Dub­­raviczky Károly ismeretlen tartózkodásu örökö­sei, mart. 18. r. 9 ó.

Next