A Hon, 1864. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1864-04-20 / 90. szám

90-ik sz. Szerda, ápril 20. Előfizetési dij: Postán kiülve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra......................................1 frt 76 kr. 3 hónapra...........................................6 frt 25 — 6 hónapra . . .................................10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Perem zsek­ tere, 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Orszását 18-dik szán, 2-dik emelet. NAPILAP. Kiadó­hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam: 18 Beig­tatás! díj , 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért......................30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató m­ellett l.övi.llh feltételek alatt vétetnek fe Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. gazdasági-, ipari, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének­­ lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. & W Előfizetési felhívás :­H 6 N“ april—jinniusi negyedéves folyamara. Előfizetési ár: 5 frt 25 Kr. A „HÓIM“ szerkesztősége. Értesítés a mátrai b­á­n­y­am­űvelésről m. évi October hónaptól mostaniglan.*) A mátrai bányamiveletet vezénylő igazgató választmány szoros erkölcsi kötelességének tart­ván a kérdéses bányaüzlet haladásáról és vi­szonyairól a t ez. közönséget hírlapok utján időszakonként tudósítani, s ezt eddig teljesítvén is, legutóbb a „Hon“ tavalyi 197 és 198­ szám­ú lapjaiban közlött tudósítás folytán, az azóta ez ügyet érdeklő események s eredmények felöl szerencsém van e következő értesítést közrebo­csátani : Ami a bányamivelést illeti, ez év elején ös­­­szeszedettek mindazon adatok, melyeket nov. elejétől 1862— egész dec. utoljáig 1863, a bá­­nyamivelés szolgáltatott; ezek nyomán kiderült hogy a 60 munkással, kikből 15 az érczfejtés­­sel, 32 a feltárlattal, 9 a kutatással, 4 a javítás­sal foglalkozott, 14 havi bányamivelet által ki­fejtetett 619­ öl, termeltetett összesen 2546 m. 5 mnt húsércz, 62905 m. zúzércz, az értékesítési kö­tségek levonása után körülbelöl 20,516 ft 27 kr értékkel. Ez az általános eredmény azonban az érdek­letteknek, a számitásokbani világosabb tájéko­zása s azok biztosabb felfogása tekintetéből, szükségesnek tartom a bányamivelet minden nemét, t. i. az érczfejtést, a feltárlatot, kutatást és javítást egyenkint, s telepeink szerint rövi­den bár, de pontosan felderíteni. Az érczfejtéssel a munkások 25%, tehát 15 munkás foglalkozott, a m. évi júliusig, tehát 8 hónapig, és pedig a Katalin tárnában nyugat felé felnyitott érczrészben, és a Fels­ő-György tárna színében működtek ; mi jövőben folytat­­tatni fog ; lefejtettek szintén a Jószomszéd tárnában, és az Egyesség tárnában feltárt érczek is.­­ A 15 munkásnak 8 havig folyta­tott munkája szerzett 11,584 ftot, s így 15 mun­kás , a tavalyi érczfejtés eredménye szerint évenként 15,445 frtnyi értékű érczet bir ter­melni. A feltárlat a Közép-György tárnában munkába vétetett, keleti és nyugati irányban, még eddig különös jó eredmény nélkül ; keleti irányban azonban már érczek mutatkoztak, ezenkívül munkálatban volt még egy fekvő vá­gat, mely imitt amott érczszemeket tartalmazó kovás porfiron hatol át és jövendőbeli zúzércz fejtésünknek egyik nevezetesebb kiinduló pont­ját fogja képezni. A Katalin bányában a feltárás nyugoti irányban azon érczfészken túl folytattatott, melyben az érczfejtés űzetett, de még eddig uj érczfészekre nem vezetett, a telér feltárása ke­leti irányban szintén munkálatba vétetett, és szerencsénk volt itt egy 15 öl hosszú szintezet is tartalmazó dús érczfészket fedezhetni fel, mely felfelé 4—5 ölre kilárt,mélysége azonban még fel nem tárazott; munkálatban volt, kü­lönben egy emelke a Katalin tárnából, a Közép- György tárna felé, hogy a későbbi fejtés termé­nyeit ezen tárnából a Katalin tárnába lehessen leszállítani. Az áttöretés legközelebb váratik. A Jószomszéd tárnában az érczfejtés bevégezte után megkezdettük a már 9 év előtt eltévesztett telér felkeresését, melyet szeren­csésen meg is találtunk, és pedig dus-ércz tar­talommal, és igen hasznos érczfejtést ígérő álla­potban ; a már jól előhaladt munkálatokat sza­kadatlanul a jó miném­iségű­ teléren folytattat­­juk, fokonként emelkedő szép reményekkel. Az Istenadomány tárnában nem termel­tetett semmi, miután a vágat keresztül hatol a kö­zépén, és pedig az előtte fekvő ereket, melyek közül az István ér dús ércztartalma következ­tében különösen érdekel bennünket, el nem érte, ez, ennek mélységétől még mintegy 40 ölnyire van, a munka azonban rajta erélyesen folytatta­­tik az imént említett czél elérhetésére. Az Egyesség tárnában a telér bővebb, s kényelmesebb feltárása végett, egy ereszkét kezdettünk meg, mely 10 ölnyi mélységben rö­vid idő alatt elérendi az érczes eret. — A fel­tárlak munkálatok összesen 5000 ftnyi értékű érczet hoztak. A kutatások közt főhelyen áll a Szt.-István tárna, hol kivájatott 527 öl, termeltetett 300 m. 94 font ércz, 3932 frt értékkel, 748 frt költséggel. — Rendetlen telepedési viszonyai, és födüje is­­méti beomlása miatt, a Sz.­István tárna nem fejlődött még oly állapotra, hogy benne rendes üzletet lehetne kezdeni, a beomlott tárna kitisz­títása további feltárása azonban folytattatik addig is, míg talán sikerülend ezt, az Isten adományi torna mélyedésében megnyerni. G­y­ö­n­g­y­ö­s-O­r­o­s­z­i­b­a­n kivájatott 22­­3 és 958 frt költséggel egy érczes ér alá, mely ki­búvásánál ezüstben 15 latos érczeket tartalma­zott, egy hó előtt eléretett, már ezen ér az eddig átvájott részek igen csekély ércztartalmat mu­tattak. Kőszénkutatással csak az év első felében fog­lalkozott üzletünk, miután bizonyosságot szerez­tünk magunknak a­felől, hogy a kutatott helyi­ségek némelyikén mivelésre érdemes kőszénte­lep létezik, egyelőre felhagytunk minden továb­b) Közbejött akadályok miatt elkésett. S­z­erk. bi munkálattal, kutatási engedélyünket feltartva, azon esetre, midőn a környékünkön kapható fa ára emelkedik, mert a mostani fa ár mellett, a tetemes kőszéni fuvarbért, nem véljük üzletünk­nél a kőszénet előnyösen használhatni. A javítások és tisztítások különö­sen az Orczy tárna, és Hegyesgödör tár­na körül forogtak, melyek elseje egészben, má­­sodika pedig részben kitisztáztatott; az elsőben érczes tartalmú ereket világíthattunk fel, me­lyeknek bővebb megvizsgáltatása azonban jö­vőben fog megtörténni. A külső építkezéseket illetőleg, sok szépet és örvendeteset jelenthetünk, — épületeink a György telepen — igy határoz­tuk nevezni a sőbányáinkat s bánya-épüle­teinket magában foglaló 70 holdnyi térséget — intttani igazgatónk hivatalba lépte óta nagy szorgalommal és meglepő ügyességgel emel­tetnek ; nevezetesen: a kémleidőt, bányamér­tani rajzódét, irodát, bányaszertárt, és szertár­ügyelő lakását tartalmazó hivatalháznak építése és felszerelése befejeztetett, mint szintén az úgy­nevezett bányaház is, hol a munkások a bányá­ba bementek előtt és kijöttök után összegyüle­keznek és tartózkodnak ; a zúzó­művet magá­ban foglalandó épület külfalai nagyrészben már fennállanak ; elkészültek a Kazán- és Kohó-ház felállítását megelőző földmunkálatok, és a bá­nyákat a zuzmó és hutával összekötendő vasút­vonal zónázása, így a hegyekről levonuló víz ve­zetékei is, az egylet területét, az úgynevezett Györgytelepet, a lahoczai völgyön áthasitó sebes patak, a kezelési épületeknek rohamai ellen való megóvása végett, 3 átmetszéssel szabályoztatott; a kovácsmühely, mely esztergályos műhelyül is szolgáland, fölépittetett; végtére a parádi timsó fürdőhöz közel álló régi olvaszda, mely úgy is a czélnak soha sem felelt meg, több rendbeli laká­sokra átalakíttatott. A tó-gát készítése is elkez­detett. Az ez év folytán haladéktalanul emelendő épületekre szolgálandó építkezési anyagok, u.m. kövek, téglák, vályogok, deszkák, padlók, zsin­dely, mész, sat. nagy mennyiségben s takaré­kosan összehordva várják mielőbbi czélszerü alkalmaztatásukat. Ily állapotban találták a választmányilag kiküldöttek a mátrai bányamiveleti vállalatot belsőleg s külsőleg, midőn a legközelebb múlt mártius elején, a bányák színhelyére utaztak a végre, hogy az 1863-ik évi számadásokat hely­ben előlegesen megvizsgálják, kik is visszatér­ve, a látottakról és tapasztaltakról, a kiküldő választmánynak jelentést tévén, ennek, a mar­tius 14-én s következő napjaiban tartatott vá­lasztmányi gyűléseiben, a számadási iratok kül alakjuk és szerkezetük tekintetében kielégí­tőknek s pontosaknak találtatván, e modorbani szerkesztési rendszer helyben hagyatott, külö­nösen nagy megnyugtatására szolgált a választ­mánynak a bányaüzlet költségei áttekintésénél tapasztalt azon, a vállalatra igen előnyös in­tézkedése az igazgatóságnak, miszerint a mun­kabér s anyag­­költségekkel, melyek egyes munkásra évenként 375 ftot tettek, fokonként majdnem felével leszállótt, s kilátás van még tovább haladhatni, s e tekintetben lassanként eljuthatni azon állásra, melyen a többi ha­zai bányavállalatok léteznek, mi által a társu­lat javára tetemes pénzösszeg takaríttatik meg, a­miért is a választmány az igazgató eb­beli érdemei méltánylatát jegyzőkönyvileg ki­jelenteni határozta. — Ez ülésekben a választ­mány elrendezte a többi felmerült házi és ve­zényleti dolgokat is, szakértő tagjai által meg­vizsgáltatta a kikészítési művek s épületjeik terveit, s megalapította a közgyűlés elébe ter­jesztendő üzleti tervet, melyből kiemelendő, mi­szerint az érc­ek mielőbbi kikészítésére, a lug­­zási módot (extractio) léptetendő egyelőre életbe, érczeink s nyerendő maráink nagy része oly minémüségü lévén, melyeknek ez utáni értéke­sítése legelőnyösb s legnyereségesebb ; továbbá ezen módszer szerinti értékesítés azonnal jö­­vede­lező, úgy hogy a nyerendő fémek meg­nyerésére oly sok ideig nem kellettk várni, mint az olvasztásnál minélfogva a társulat az épít­kezések és művek felállítása után, úgy is gyé­ren fenmaradandó üzleti tőkéje mellett, a hos­­­szas várakozás miatt oly könnyen zavarba nem jöhet; ezen értékesítési módnak sikerülését az igazgató által a tél folytán teljesített és szépen sikerült kémlelései biztosan ígérik. — Ezen, hihetőleg még September hóban életbe lépte­tendő utón elkezdetik értékesítése azon a lúg­­zásra alkalmatos érczeknek, melyek a tavalyi érczfejtés, feltárlat, és kutatás által nyerettek, és azon maróknak, melyeket az egypár hó alatt dol­gozandó zuzmó készitene, mint szintén azon nagy mennyiségű érczkönek is, mi a György és Ka­talin tárna előtti régi bányákon fekszik, melyek felnyitása és osztályoztatása e hó elején elkez­detett, s gyakorta igen dús tartalmú érczdara­­bokat tár fel az üzletnek. A feltárással és kutatással nem foglalkozó munkások addig az épitéseknél leendenek el­foglalva, mig ezek befejeztetnek, s az értékesí­tés életbe léptetendik, ekkor az érczfejtés újból s nagyobb mérvben megkezdetik. Végtére elké­szítette az igazgató választmány a közgyűlésben felveendő hivatalos jelentését, a­mit midőn a közgyűlést megelőző napon hitelesíteni kíván, azon kellemetlen helyzetbe jő, hogy jegyzőnk, — a társulatnak nála levő irományaival együtt a megjelenésben megakadályoztatik, mely hely­zetben nem való egyéb hátra, mint egy jelen­tést—okmányok hiányában—a puszta emlékezet utján rögtönözni, mely mártius 17 én megtartott közgyűlésen tárgyaltatván, annak folytán követ­kező határozatok hozattak: 1-szer az alapszabályok akkénti módosítása, hogy az igazgató választmány elnöke csak ak­kor hívja össze ennek tagjait, ha erre szükség van, a­miért is az alapszabályok e részbeni megváltoztatása végett, a hatósági jóváhagyás kieszközlésével az elnökség bizatik meg. 2­­á­r a társulati rendes jog­ ügyvivői állomás megszüntettetik. 3- ot. A Zúzda, Pörkölde, Kazánház, Lugzó­­épület és Tó­ gát építése az igazgató előadott javaslata és tervei szerint, a kohó építése az ércztárral együtt egyelőre elhalasztassék, és a széntárnak csak fele építtessék ki; továbbá uta­­síttatik az igazgató, hogy a készletben lévő fa­mennyiség, a­mennyiben nem fűtésre haszná­landó, mihelyest a széntár készen lesz, szénné égettessék. A bányagondnok lakását illetőleg, ha a választmány látandja, hogy az idő és a pénzbeli körülmények, ezen laknak még ez év folytáni felépíttetését lehetségessé teszik, úgy e részbeni intézkedés megtételére felhatalmaz­­tatik. 4 er. Az igazgató oda utasittatik, hogy az 1864-ik évre felvett kezelési tőkéből 8COO ftot feltárási munkálatokra fordítson, ezen öszveg felhasználásának eredményéről annak idejében számot adandó. 5­ ör. Egy alapítvány tétel fejében 5 db rész­vénynek, az országos gazdasági egylet nevérel átíratása azon részvényekből, melyek az ela­dásra kitűzött 4400 részvényből még el nem adattak. 6 or. Hogy a főpénztárba eddig befolyt ezüst pénz bankjegyekre váltassák, s a felváltásból bejött összeg az üzlet pénzkészletéhez csatol­­tassék. 7- et. Az 1862-ik év november hó 1-től készí­tett, és választmányi albizottmány által átnézett számadásoknak a helyszínen való megvizsgálásá­ra egy 4 tagú számvizsgáló bizottság nevezte­tett ki, és pedig elnökül: Brezovay Imre,továb­bá Zsigmondy Vilmos, Bubics István és Sten­­czel Ede részvényes tagok. 8­ or. Az igazgató urnák eddigi munkás fára­dozásaiért és tevékenységéért a közgyűlés jegyzőkönyvileg is kifejezendő elismerést sza­vazott meg. 9 er. Ezen közgyűlés eredményéről a közön­ség a jegyzőség által hírlapok utján értesi­tendő. Erdey Pál, választmányi tag. Szeged, ápr. 16. P. J. Végre valahára megszűnt a zivataros idő, s csak reggelenként van hideg, e mellett dél is van. A fagy, mint múlt heti tudósításunkban reményünket fejeztük ki, csakugyan a kajszin, a jókori körte és diófa virágain kívül semmit sem ártott, bár ugyancsak megreszkedtette az embereket; csupán a közmunkát és a tavaszi vetést akadályoztatta a nedves időjárás , mely elég kártékonyan hatott a szegény munkásra, ki csekély keresményétől megfosztva, fájdalom! az ínség súlyát kétszeresen érezte, mig az utób­bi, ha az idő alkalmas maradand — mit remélni jogosittatunk — könnyen utánpótolható lesz, bár az utak egészen járhatlanok úgy, hogy még takarmányfélékben is élesen nélkülözzük a megkivántató kellőséget, mi eddig habár drága pénzért, de mégis a környék helységeiből fö­dözve volt. A „Sz. H.“ 30-dik számában Marosi Mór föl­dész ur, a kukacz-féregnek roppant szaporodása, s nem csak a repetére nézve, de a búzára is kártékony hatásáról saját tapasztalatai alapján értekezvén, a következő szikerrel próbált olcsó irtó-eljárást, és a féreg által felevett repezének új repezepalántákkali beültetését ajánlja, kér­vén, hogy az ellenséges állat kiirtása iránt a gazdák egymásnak vállat vessenek; szükség volna, hogy szava ne lenne a vadonba kiáltva! amiért is ezt a ,'Hon“ t. olvasóinak tudomására hozni sietünk, hogy ez üdvös eljárást mindenki s­ikerrel gyakorolja. Végre — mond értekező — rájöttem a leg­jobb s legolcsóbb irtási módra : Minden nap­számos leán­nyal hozattam egy szakajtót, emel­lett pedig vitettem 10—12 zsákot a földre. A leányokkal 5 lépésnyi táv­olságban egymástól elfoglaltattam egy kukacztanyát, mely már jó­kora sű­rü nagyságú volt. Minden leány által maga elé tétettem szakajtóját, s marókkal a nagyobb rakásokat pedig össze marókkal, föl­destől fölmarkoltattam, s a szakajtóba hányat­tam, ha ez tele volt, zsákba üresittettem azt, ha a zsákok is tele voltak, kocsin a Marosba, vagy az e czélra ásatott hat láb mélységű kopolyába töltettem. E legnagyobb fészekből 6 leány 1 óra alatt a kukaczot majdnem tisztára felszedte. Ezen eljárásom minden tekintetben tökéletes eredményt tanúsított, mert a munka igen, de igen gyorsan és tisztán ment. Másnap megnéz­tem a már egyszer e mód szerint tisztított he­lyeket, s csak itt ott találtam egy-egy csomót, melyek bizonyosan levél alatt elrejtőzve vol­tak. Ezeket újból böngésztettem­, s most földem tiszta. Ha e módszert tudva, mindjárt al­kalmaztam volna, s a folytonos eső s a közbejött sok ünnepnap a mun­kában nem hátráltat; valamennyi repetémet megmentettem volna a kukacztól. — Egy tábla, 33 hold repete­­földnek, melyben tömérdek kukacz volt, egész kitisztítása került 10 ft 8 krba. Megjegyzendő, hogy e költségbe van számítva a kukacztól el­pusztított helyek repcze­ palántákkali beültetése is, mit ily módon eszközöltem . A kukaczok csak 9 óra felé húzódván lakásra, addig nem lehet őket szedni, hogy tehát hiába ne fizessem a napszámost, újabb kísérletet tet­tem : ugyanazon helyeken, a­hol a repete túl­ sű­­rű, szedettem a palántából, s beültettem vele a már lelegelt helyeket. Eddig a palánták eleve­nek, s hiszem is, hogy e palántálás sikerül­ni fog. Ma csakugyan egyéb sincs mint heti piacz napja; a piac, illetőleg a hozatal egészen akadályozott, legyen ez bár a főzelék­, a búza­­vagy épen a marha-piaczon — mindenütt üres­ség, egy két részkedvű, ásítozó árus, és néhány vevő. A búzát,legnehezebbet 5.60—­5.70, közép­­fajút 5.20—5.30, rozsot 4., árpát 3.50—3.60, za­bot 2.50—2.60, kukoriczát 4.30 krra tartották. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: april 19.­­— 5 °­ C metalliques 73. 40. Nemzeti kölcsön 81.40 1860-as sors­jegyek 96.35 Bankrészvény 779. — Hi­telintéz. részv. 193 20. Ezüst 112.50 Londoni vált. 112 80. Arany 5.41. Pent, april 19. Ma kellemes volt a hőmérsék; minden arra mutat, miszerint már most meleg idők fognak járni, a­mennyiben a szél iránya is inkább déli volt. A Duna apad; mai vízállása T 4­­0 fölött. Gabonaüzletü­nk igen nyugodtan folyt, egyik gabonanemű sem kelt valami jelentékenyebb mennyiségben, miért is a bejegyzettük árakat inkább névlegeseknek mondhatjuk. Szeszre nagyobb szükséglet mutatkozván, mintegy 10,000 fok 51—52 krjával kelt el hor­dó nélkül. A terménypiacz állapota alig változott, a kötések nehézkesen létesülvén csupán néhány czikkből létesült forgalom változatlan árakon. Gabonaárak Pesten ápril 19. Alsó austriai mérő sze­rint Súly, font szerint Leg­alantKözép Leg­magas b ár oszt. ért. Búza bánsági, 86.87.88_ _ „ tiszai és pesti 8687.88 5.40 5.50 5.60 „ fehérmegyei 84.85.86,5.20 6.30 5.45 v bácskai , 84.85 510 5.20— Rozs...................... 78.79.80 8.45 3.5­ 3.55 Árpa sörnek való 68.69.72 3 05 3 10 3.20 „ takarmánynak 65.67 69 2.70 2.80 2.90 Zab 4 3.46 2.30 235— Kukoricza . . . 82.85 3.40 3 45— „ uj . .— 3.40 3.45— B«b......................— 5 25 5.35 5.50 Köln­......................— 3 3­6 3.40— Repete ....— 6 — 6 25— * Bécs, april 18. (Gyapjú.) A múlt hét folytán is történtek vásárlások brünni s reichen­­bergi gyárnokok részéről, kik meglehetős szám­mal jelentek meg piaczunkon. Elkelhetett mint­egy 550—560 m. só s középminőségü egynyire­­tű, valamint finom bőrgyapju, átalában változat­lan árakon. Szerződés nagyobb számmal létesült mind nálunk, mind pedig Magyarországon, mi­dőn a tavaliaknál magasabb árak nem voltak elérhetők. — Ma tartott marhavásárun­kon összesen csak 1920 db ökör volt felhajtva, melyek mázsánként 24—26 ftjával voltak elad­hatók. (P.J Prága, ápr. 17. Gabonaüzletünk végre valahára kedvezőbb jelleget öltött, melyet — mint látszik — huzamosb ideig fog megtartani. A szállítmányok gyöngesége, s a rendkívül ked­vezőtlen időjárás élénkítették némileg a forgal­mat. Búza különösen a 86—88 fits 4.60—4.70 kron kerestetett, 80—82 fits rozsért szívesen adtak 2.90 krt — 3 ftot, 72—74 fits árpát 2.50—2.60 krjával kínáltak, a zab mérője 1.80, mázsája 3.50 kron kelt. Régi repezét 6.60 —6.65 kron még mindig könnyen el lehet adni. Új termésre több ízben 6 frttal kötöttek szer­ződést, véleményünk szerint azonban ezen ter­mény drágulni fog, minthogy mind a bel, mind a külföldön roszul áll a repezevetés s igy üzér­kedőinknek ösztönzésül szolgál. A repeteolaj is keresettebb, kész 24 ft, őszkor átadandó 25 ftnál olcsóbban nem kapható. (W. W.) Straubing, ápr. 16. Időjárásunk szombat óta szép szárazzá vált már ugyan, de még mindig meglehetős szél fúj. Mint mondják, nem csak sok lóhere és repete­­ földeket, de a búzával bevetetteket is több helyen újra kellett felszántani, mert a vetés egészen ki­veszett ; gazdáink még drágábban sem igen akar­­ják eladni terményeiket. Jól­lehet a mai igen gyöngén ellátott hetivásáron nem volt több vevő jelen mint egyébkor, s ezek nem mutattak va­lami nagy kedvet a vásárlásra, mindazonáltal a gabonaárak — a rozsét kivéve — újra s je­lentékenyen emelkedtek; minősége szerint ugyanis a búza 18%—19%, rozs ló’/a—ulVai árpa ló­/a-HVi­­zab 8—9 írtjával kelt schäf­­felenként. Az eperjesi ev. collegium javára Ausztráliában értékesitendö bazár­ba küldött kegyes adományok kimutatás­­a. 281. Th. J. és Sz. S. Széchenyi éremet és 2 db. régi pénzt. 282. Czimmermann Manó 6 üveg régi erős bort. 283. Kobialka György, rigai len­magot és 1 ftot. 284. Görgey Cornel, Horváth I. Sztancsics de Grádics régi övét és 5 irtot. 285. Várady Szakmáry György 10 frtot. 286. Görgey József egypár őz szarvat. 287. Paulini Vilmos, Bélán egy zerge főt- 288. W. M. négy őz lábat. 289. Görgey Ármin, 6 képet. 290. Tho­­may Jakab 2 frtot. 291. Szalágyi Mik, lent és fonalat. 292. Görgey István huszárövet és tar­solyt. 293. Görgey Jenő 2 frtot. 294. Paulik Bertalan, Nagy-Csók­on, buzogányt. 295. Insti­­tórisz Andrásné, guzsalyt. 296. Thaisz Dániel, fonó kartácsot. 297. Bartsch Samu, egypár vas­­sarkantyút. 298. Wéber Samu, Poprádon , v. borsót. 299. Groh János, Krompachon egy pár vasgyári papucsot. 300. Sroh Vilmos, bu­zogányt, 2 db. ezüst és 7 db. réz éremet. 301. A krompachi vasgyár, két öntött nemzeti ké­pet. 302. N. M. asztalkendő övét. 303. Mosansz­­ky Teréz, Eperjesen, ón tálat. 304. Mosánszky Győző, 2 pár őz szarvat, tót pipát, és magyar czimert. 305. Osztfy Pál, Sopronyban 1 frt. 306. Ihász Rezső 5 frtot. 307. Szontagh Albert Mis­­kolczon, egy baltát és ólmosbotot. 308. Krom­­pacher Sándor, befont liptai sajtot. 309. Fábry János, Iglón, 2 főt — gyűjt. Müinnich Adolf 2 ft; Scherfel Tiv. 1 frt; Orfanidesz K. 2 frt ; Popseber Gy. 1 ft; Müinnich K. 1 frt; Windt L. 1 frt; Szontagh L. 1 frt; Szontagh I. 2 frt. 310. Forgács András, Hrusson 10 frt; gyűjt. Borsos M. 1 ft; Lőj J. 50 kr.; Gyurkovits M. 40 kr.; Gál J. 1 frt; Petrasik A. 40 kr.; Kollár J. 1 frt; Fábry J. 20 kr.; Galkó A. 1 frt; a Hrus­­sói község 2 frt; Jadó S. 10 kr; Rákesi G. 1 frt; Galló J. 1 frt; Boros Gy. 40 kr. 311. Okolicsányi Gáspár, Ráhó 10 frt; gyűjt.Sztren­­ko J. 1 frt; Gál Gy. 1 ft; N. N. 1 ft; Prónay Ottilia 1 frt; Kossin B. 50 kr; Pazar I. 50 kr.; Ruthény Béla 2 frt. Ráhó községe 2 frt. Gódon Karolina 20 kr. 312. Kollmann Frigyes, Eper­jesen egész oláhleány öltözékei függelékkel, csecsebecsékkel, koszorúval stb. Mely kegyes adományokért a coll. előjáróság nevében hálás köszönetet mond, Eperjesen 1864. ápr. 7 én. Haszlinszky Frigyes, pénztárnok. Vegyes. — A „Museum“ hetilap közlése szerint az Elbeparti herczegségekbe ismét na­gyobb borküldemény indíttatott Magyarországból, mint hírlik, 15,000 akó budai és szegzárdi veres bor. Kívánatos, hogy ez jobb minőségű legyen, mint a rövid idő előtt Schleswig-Holsteinba küdött szállítmány. — Az „Agr. Ztg“ következőleg nyilatkozik a steinbruck sziszeki vonal jövedelmező voltáról: 1863-ban összesen a horvát darabon 600.000 frt volt a bevétel, leszámítva a 37 °/o-os kezelési költséget, szárad 380.000 frtnyi tiszta haszon. A 16 mértföldnyi vonal mintegy 6 /a millió forintba került, tehát a kamat 6%-nyi lenne. Ha a Cottoriból Zágrábba vezető már felmért, valamint a Zimony-Fiumei vonal átadat­nék a forgalomnak, majdnem bizonyossággal várható, hogy a jövedelem még túl is haladná a 6% ot.­­ Az ausztriai földhitelintézet f. h. 15 -én kezdett működni; hivatala a Schot­tenringen van 2-ik szám alatt. Legújabb hirde­tése szerint jelzálog-kölcsönöket adand, me­lyek vagy részletenként lesznek fizethetők vagy pedig törlesztéssel, már­is adott kölcsönöket bevált, letéteket fogad el, utalványokat bocsájt ki, váltókat fogad el, ausztriai állampapírokra s magán kötelezvényekre előlegez. Az intézet zálogleveleket, kötelezvényeket és kamatozó pénztári jegyeket bocsájtana ki. A Waidhofen Ybbs melletti állam­iradalom f. hói 2 kén csakugyan elárverez­­tetett, midőn csak 500 fttal adtak többet a kiki­áltási összegnél; az említett erdőuradalmat egy bajor Meyer-Lewy Armin 700,500 Bon vette meg. — Európa hat főrakpiaczán a gyarmati czukor készletei 1. év ápril elsején ös­­­szesen 2.870,000 mázsát tettek, mig a múlt év ugyanazon napján 3.274,000 mázsát. Ebből a londoni készlet maga 2.225,000 mázsa volt, a havrei 292,000, a hollandi 275,000, a trieszti 68,000 mázsa. A czukor ára a londoni piaczon barna és sárga Jáváért 25 shilling, és tört pá­­tens ezukorért 39 shilling között volt mázsán­ként; a londoni lakhelyen tehát 12y2—19 Va kr volt a czukor fontja. Az összes kávékészlet ugyanakkor 1.183,000 mázsa volt, ebből Hol­landia esik 563,000, Havre-re 199,000, Angol­országra 188,000 és Triesztre 118,000 mázsa. Tavaly, ápril 1-jén az összes készlet 1.245,000 mázsa volt. Ára fontonként 33 ma—36 kr volt. — A californiai arany s ezüst ter­melés. 1848-ban fedezték fel California aranyban való bővelk­edését és azóta négyszer annyit nyernek ezen nemes­fémből. 1847-ben az összes arany termelést 61 millió dollárra be­csülték, s ennek legnagyobb része Oroszország s Mexikóból került. 1863 ban mint mondják, 270 millió dollár nyeretett. Biztos statistikai adatok szerint Éjszak és Délameriká­­b­an 96,350,000 dollár­ért. aranyt 147,650,000 d. értékű ezüstöt nyertek, összesen 114 milliót. Californiából évenként 60 milliónyi áru arany vitetik ki. — A gőzeke már Olaszországban is alkal­­maztatik. Legközelebb Toscanában tétettek ve­le kísérletek. — Czethalászat az egyesült álla­mokban. Ez évben ismét csökkent; minda­mellett az átlagos eredmény kielégítőnek mond­ható. Sőt a foki hajóraj az utóbbi idényben igen jó sikerű volt; e czethalászó hajóraj 26 hajó­ból állott, melyek összesen 28,700 hol­dó hal­­zsírt szereztek be. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ april 19-iki számából.) Árverés: Pest, Schmidt szül. Fink Zsu­zsanna 7762 írtra becsült háza, máj. 6. r. 10 ó. a telekhivatalban; Pest, Schnitzler, József in­gói, ápr. 2L d. u. 3 ó. városháztér 8. sz.; Pest, Tobisch Károly ingói ápr. 22. d. u. 3 ó., 3 koro­­na­ u. 24. sz.; Pe­tm, Tök, Reszér Mátyás 8185 ftra becsült ingatlanai, máj. és jun. 23 r. 9 ó.; B. Kis Szőllős, Heizer Jánosnő 800 ftra be­csült szőleje, máj. és jun. 28. r. 10 ó.; Pozsonym. Spácza, Brogyányi Lénárt 75539 ftra becsült birtoka, jun. 3. és jul. 14. r. 10 ó.; Torontóim. Uj-Szeged, Zsótér Antal 16100 ftra becsült fek­­vőségei, jun. 14. és jul. 18.

Next