A Hon, 1864. május (2. évfolyam, 100-122. szám)
1864-05-01 / 100. szám
pontban lényegileg megegyezem. Nem tartózkodtam tehát a sürgönyt a szövetségnél lévő porosz követtel közölni, ki már Klibeck b. bizalmas értesítése utján tudott róla, s az ügynek mind a szövetségnél, mind a bizottmányoknál leendő tárgyalásához a másolatban mellékelt utasítást adni, melyet, kérem kegyelmességedet, hogy Rechberg gróffal szintén közölni szíveskedjék. A fiinlandi országgyűlés bezáratása. A finnlandi országgyűlés bezáratása alkalmával ápr. 15 én a kormányzó következő császári üzenetet olvasott föl orosz nyelven : „Finnland nagyfejedelemség képviselői! Midőn a jelen országgyűlést múlt septemberben megnyitottam , föltevém, hogy munkálataikat rövidebb idő alatt fejezendik be. Remélem azonban, hogy a fárasztó és hosszas munkásságuk adta gyakorlat a következő országgyűlési tárgyalási teendőket könnyítendi. Köszönöm önöknek a finn nép hűsége és ragaszkodása iránt két többszöri nyilatkozatot; sajnálatomat kell azonban kifejeznem, hogy az országgyűlés több tárgyalása félreérésekre adott alkalmat a nagyfejedelemség viszonyát illetőleg az orosz császársághoz. Finnland Oroszországgal elválaszthatlan összeköttetésében a neki adományozott jogokat sértetlenül megtartotta , törvényei védelme alatt továbbra is élvezi mind azon erkölcsi és anyagi előnyöket, melyekkel a császárság hatalma ellátja. Oroszország tágas és szabad tért nyit Finnland lakóinak a kereskedelemre és iparra s a nemes orosz nép, ha nehéz megpróbáltatás súlyosodott önök hazájára, nem egyszer testvéri részvétét tettleg tanúsította. Finnland valódi érdekeinek helyes megismerése tehát arra ösztönözzön titeket, hogy ezen Oroszországgal szoros kapcsolatott, mely országtok javának változhatlan biztositéka, inkább szorosabbra fűzzétek mint tágítsátok. Miután mint már előbb tudattam,három év múltával újra egybehívni szándékozom a rendeket, a jelen országgyűlést föloszlottnak nyilvánítom s maradok benneteket a mindenható oltalmába ajánlva irántatok és az egész finn nép iránt császári jóindulattal. Sándor: Magyar Földhitelintézet. A Magyar Földhitelintézet tisztelt alapitó tagjai ezennel fölhivatnak, hogy az alapítványuk befizetett része után folyó 1864-ik évi május 1-ső napjáig eső 5% kamatokat, az intézet pénztáránál, Pesten személyesen, vagy erre levélben meghatalmazott megbízottjuk által vegyék föl. Egyszersmind figyelmeztetnek azon tisztelt alapítók, akik kamataikat a múlt évi november 1-i kamatfizetést megelőző felhívás után mindez ideig elmulasztották fölvenni, hogy az intézet pénztáránál a hátralevő kamatokat is bármikor fölvehetik. Kelt Pesten, 1864 április 30-án. Gróf Dessewffy Emil elnök. Csengery Antal titoknok. Magyar földhitelintézet. A magyar földhitelintézet forgalomban levő zálogleveleinek fél évi kisorsolása a királyi biztos és két felügyelő bizottmányi tag jelenlétében, 1864-ik évi ápril hó 30-án a következő eredményel hajtatott végre : Kihúzattak : Az A sorozatú 1000 ftos záloglevelek közül: a 37. 207. 285. 326. 727.849. 1238.1309.1377. 1914. 2270.2285. 2295.2522. 3048.3349.3543. 3872 és 3923 sorszámuak. A B sorozatú 500 ftos záloglevelekből a 109. 429 és 451 sorszámuak. A C sorozatú 100 ftos záloglevelekből a 150. 483.534.585. 711. 1354. 1371 és 1611 sorszámuak. Ez eredményről oly megjegyzéssel értesitetik a t. ez. közönség, hogy : a) a kisorsolt záloglevelek, fél év múlva, azaz: 1864. november 1 én, a kamatokkal együtt, teljes névszerinti értékben készpénzben kifizettetnek : 1. Pesten , az intézet pénztáránál, 2. Bécsben: Wodiáner Móricz urnál, 3 Amsterdamban. Lippman, Rosenthal és társainál, 4. Berlinben: Mendelsohn és társainál, 5. Brüsselben: Langrand Dumonceau és társainál, 6. Frankfurtban: Bethmann testvéreknél, b) hogy az intézet, a kisorsolt zálogleveleket, leszámítolás útján, a kitűzött határidő előtt is kész beváltani; c) hogy a kisorsolt záloglevelek birtokosai a kifizetésre kitűzött határidőn túl, kamatot nem követelhetnek, d) hogy a kisorsolt záloglevél, ha e hirdetés után tíz év alatt be nem mutattatik, az elveszett okiratok megsemmisítésére nézve fenálló eljárás alá esik. Egyszersmind közhírré létezik, hogy az 1863. évi nov. 1-én kisorsolt záloglevelek közül forgalomban van még a 269-ik számú A sorozatú 1000 ftos ... és az 56-dik számú C sorozatú 100 ftos záloglevél Kelt Pesten 1864 ápr. 30. Gr. Dessewffy Emil, Csengery Antal, elnök, titoknok. Vidéki levelezések. Zabolchmegye, ápril hó 21. (I. - Kálló város emlékirata a megye székhelyének tárgyában.Vége.J Jogosultan nem fordittathatik más czélra, mint mely rendeltetésének — közjogi alapon létrejött határozattal — kitüzettetett. Használatlanul hagyatása : közvagyon fecsérlés lenne , elveszne az abban beruházva levő tőkének haszna, sőt, mint elhagyott épületeknél menthetetlenül történik, maga a tőke is elenyésznék , s feleslegesül egy más tőkét kellene helyébe beruházni, mely, mint szükségtelen, számos közszükségeinktől elerőszakolt tőke lenne, éles és kiáltó vádul mindazokra, kik a közvagyon emez elfecsérlésének közelebbi vagy távolabbi tényezői lennének. Oly komoly és nehéz vád ez, melyet könnyen elodázni, vagy jelentéktelenként mellőzni nem lehet. Érezte e tétel nyomását a nmlga helytartó tanács is, midőn e székhelyváltoztatás kérdését elvileg bár helyben hagyta, de költségfedezetről nem gondoskodott. Ezen intézményével kifejezte azt, hogy A székhelyváltoztatás kérdését politikai szempontból közönyösnek tekinti, állami érdeket annak előmozdításában nem lát, hanem a megyei autonómia körébe tartozónak veszi, s mint ilyen körbe eső intézkedés irányában, elvileg ellenvetése nincs. Teljesen és hálásan méltányolnék a nmgy helytartótanács ezen intézményét, ha az normális viszonyok közt a megye, mint politikai testület, szabad akaratát kifejező határozatára keletkezett volna. A fennálló viszonyok közt azonban kénytelenek vagyunk a következő corollariumot vonni: Nyilvános a nmgu helytartó tanács intézményéből, hogy a megyei székhely áttétele, a kormányzatnak nem akarata, az állam érdeke azt nem igényli; ha pedig így van, nemcsak nem szabad megengedni, de kötelesség meggátolni, hogy sem egyesek, sem megyének vagy városnak az egyesek megadóztatásából növelt pénztárai fölösleges építkezési költségekkel ne terheltessenek, s az állam által meghatározott adónemek alapja — az egyesek adóképessége — nagyobb és czél nélkül meg ne csonkíttassék. Hallottunk Nyíregyház város érdekében oly okoskodást, hogy a megyei székhely áttételére a városnak semmi áldozattól nem kell visszarettennie, mert ha normális viszonyok közt a megyei szükségre emelt épülete üresen is maradna, a város azt például kaszárnyának mindenkor használhatja, s az által a városi lakosságot a katonaszállásolás terhétől jótékonyan felmenti, — de addig is tetemesen nyer a székhely áttételével, mert királyi kisebb haszonvételekből jövedelme előre láthatólag néhány ezerfttal növekedni fog, s egyes polgárok is a növekedett forgalom és üzletekben nevezetesen vagyonosodnának. E számítást észrevételezni nem reánk tartozik, itt csak azt kívánjuk kiemelni, hogy mi e kérdést nem a speculatio nagyító üvegén nézzük, hanem mint közkérdést, állami és megyei érdekeltségünkből mérlegezzük. Állami érdekeltségünkben óhajtjuk , hogy ha Nyíregyház városának rendelkezhető tőkéi vannak, tegye azokat oly beruházásokba, melyben nemcsak ő, hanem mind ő maga, mind az állam nyer ; váljon a nevelési, közjótékonysági közerkölcsiségi tekintetekben, már minden teendők betöltvék-e ? Megyei érdekeltségünkben pedig tiltakozunk azon szándék ellen, melylyel Nyíregyház város egy meglevő közvagyon hasznosságát paraflálni, s egy város köz és egyéni jóléte talpkövét, merő speculatióból megsemmisíteni törekszik. Mi azon hazafiui szeretetből, melylyel egyének és községek emelkedését mindig a közhúza emelkedéséhez viszonyítani s egybehatásba, kapcsolatba hozni és tartani óhajtjuk és törekszünk , büszke örömérzettel tekintjük Nyíregyház város fejlődését, de ép ezen hazafiui szeretet ösztönöz felszólalni, ha tapasztaljuk, hogy Nyíregyház város az ez értelembeni törekvéseinek kizárólagos czélt keres. E felfogással mi úgy ítélünk , hogy ha már Nyíregyház város ipar és kereskedelme, s az alatta elvonuló műút által szerencsés emelkedhetni, vonjon és fejlesszen abból továbbra is minden lehető előnyöket , azonban ne igyekezzék NI.-Kállótól emelkedhetése alkalmát s indokát elvenni. És mi ezt nem kizáró önösségből óhajtjuk, hanem nert nézetünk szerint, az egyesek és községek jólétének arányában növekedik az állam ereje és hatalma; igy minden állam és államtagnak törekednie kötelessége, hogy úgy egyeseknek mint községeknek, a gyarapodás természeti s esetleges előnyei kifejlesztése lehetőleg meghagyassék. Ily esetleges előnye N.-Kállónak, melyhez azonban ősidőktől meggyökerezett közjogi és történelmi jogosultsággal bír a megyei székhely. Azon elv, melyből e székhelyhez, N. Kálló ragaszkodik, mindenütt érvényben van. Az éjszak-amerikai egyesült státusok a kormányzat és törvényhozás székhelyét, nem az ipar és kereskedelem mozgalmában pezsgő New Yorkban,hanem az ahhoz egybehasonlításban élettelen Washingtonban tartják , s egyes példányokat kiszemelve, Lipcse, Göttinga, Cambridge, Oxford, kiválóan a tudomány székhelyei, míg Manchester, Birmingham a gyáriparé, Liverpool, Plymouth a tengerészeté ; szóval, Német, Franczia, Angolországban s az éjszak amerikai Egyesült Államokban, csaknem teljesen elkülönzött kormányzati egyetemi gyár, kereskedelmi és tengerészeti székhelyek vannak ; s a székhelyek emek elkülönzése nemcsak ártalmasnak nem látszik, de szükségesnek vétetik arra nézve, hogy minden hely, minden erejét kitűzött czéljának megfelelésre öszpontosíthassa. Ha ezen emlékirat, természetét követve, minden részletekre, melyek a székhelyváltoztatás nehézségeit, sőt kivihetetlenségét okadatolják , kiterjeszkedni kívánna, s a többek közül például felemlítve, oly nehézségekre utalni akarna, minő a miatt, mert Nyíregyház város csak hivatali helyiségeknek bérszállás építésére ajánlkozik, s igy a börtönök N.-Kállóban maradván, a raboknak a n.-kállói börtönből Nyíregyházra szállitgatása, s e szállitgatásokkal Nyíregyház és II.-Kálló városok, s a szomszédos községek czéltalan terhelése, illetőleg a közmunka erőnek az államra haszonnélküli elvesztegetése lenne, mely mellett a rabok megőrzésének s ellátásának költségei és nehézségei is tetemesen növekednének; ha utalni akarnánk arra, hogy jelenlegi megyeházunk, melyben a főispáni helyettes úr, három alispán urak s a tiszti főügyész ur magánszállásai is vannak — a hivatali helyiségre bőven elégséges; de ha mind e magánszállások a megyeházban meg is tartatnak, bár bővében vagyunk általuk kibérelhető kényelmes magánházaknak, s ha e függő helyzet nem lenne, még több magán bérházak is építtettek volna, s a függő helyzet megszűntével építtetni is fognak, ekkor is a törvényszéki helyiség bérpénzének tőkéjéből a megyeház földszinti két szárnyának emeletre építése mellett, minden hivatal helyiségek teljes kényelmét nyernék, s bizonyára nagyobb állami gazdálkodást követnénk, mint a székhely hurczolásával; ha mind az ilyeket felemlíteni akarnánk , ezen emlékirat vastag kötetet képezne. Mellőzzük azért a részleteket, úgy véljük, eleget mondtunk, midőn érintettük, hogy Nyíregyház város ipara, kereskedelme, vasútforgalmának emelésére hathatna ugyan a székhely áttétele, hanem mindazon ipar, kereskedelem és vasút, a közigazgatás emelésére legkisebb előnyt sem nyújt, sőt ,sőt a levéltár f sorsának bonyolításával hosszú időre nehezíti. Hivatkoztunk a megyei érdekeltségnek irányadó nyilatkozatára, mely két ízben, u. m. a törvényszéknek 1857-ben N.-Kállóba visszahelyeztetése kérdésében, s a megyei takarékpénztár szervezésének telephelyül nem Nyíregyházát, hanem Kállót tűzvén ki, a megyei székhelynek Nagy-Kállóban fenntartása iránt nyilvánult. Hivatkoztunk N.-Kálló város fokozatos, s ha a múlt évtizedben a törvényszéknek Debreczenibe áttételével megzavart, s a szőnyegen levő székhely áttétel miatt függő helyzetéből menekül — gyors emelkedéshez képességére, mely máris a megyei székhelyhez kötött igényeket kielégíteni képes. Hivatkoztunk N Kálló város lakosságának kifejlett közszellemére, mellyel érdekeit az állami és megyei érdekekhez kapcsolni, s viszonylagos emelésére hátus törekszik, s melylyel valamint a katonai és rendőri kivánalmaknak mindig megfelelt, s legközelebb a távirdai egybeköttetés megnyerésére is áldozott; megyei takarékpénztár s megyei kórház kezdeményezéséhez alapban s lényegesen járult, és e pillanatban megyei reáliskola tervét érleli. Kifejtettük : II. Kálló városnak a székhelyhez közjogi s történelmi jogosultságát. Kifejtettük, hogy állami érdek e székhelyváltoztatást nem igénylg köt úgy a hazafiúi, mint a nemzetgazdászati és pénzügyi tekintetek azt egyenesen ellenzik, sőt közvagyon fecsérlésül jelölnék. Kifejtettük , hogy székhelyváltoztatásra egyéni és helyi érdek nyilvánulása szabályozó nem lehet. Kifejtettük, hogy a Nyíregyház város részéről felhozott indokok, a székhely változtatására mind alaptalanok, mert Nyiregyház felett II.Kálló mindig a megye középpontja, s különbséget képező távköz a két hely közt nem létezik, mely a székhely-áttétel áldozatát igényelhetné. S igy mindezek figyelembe ajánlása után már csak kérnünk lehet a főmlgu kanczelláriát, hogy azon tapintattal, melylyel az állam érdekeit, az egyesek és községek érdekei csonkolása nélkül fentartani hivatása, s azon tapintattal, melylyel izgalmas kérdésekre irányuló surlódások elenyésztését gyakorolja, Zabolcs megye székhelyének NI.-Kállóban érintetlenül hagyását elrendelni méltóztassék. Ausztria, Bécs, april. 29. (Magas vendégek Kissingenben.) Az „Oesterreichische Zeitung“ Kissingenből F. h. 27-ről a következő táviratot kapta: ma érkezett távirati tudósítás szerint ő felsége az orosz császárné fölséges férje kíséretében máj. 15-én ide érkezik és az egész nyarat e gyógyhelyen töltendi. A czár május végéig fog Kissingenben maradni, és azután Pétervárra ismét visszatér. Ausztriai Császárné ő felsége május végére szintén váratik, és miután valószinű, hogy Császár ő felsége kisérendi, nem lehetetlen, hogy a két uralkodó találkozik. Az idény e szerint ez évben élénknek ígérkezik, föltéve, hogy európai összeütközés nem történik. Már számos lakás rendeltetett meg magas uraságok számára, és reméllik, hogy a fürdővendégek száma az elmúlt évi számot, mely 8000 re ment, fölülhaladja.“ Külföld, Szerbia, Belgrád, ápr. 23. (A hadsereg szervezése.) A nemzeti hadsereg szervezését erélyesei folytatják. Az ápr. 29 én megjelent „Serbske Novine“ közli a nemzeti hadsereg szervezését tárgyaló törvényt. A nagyobb szemlék, melyeken a fejedelem is jelen leend, nem sokára napirenden lesznek. Oroszország. (A szent szék és Oroszország.) A „B. u. H. Ztg.“-nak“ Írják Páriából april 25 röl: Nagy figyelemmel kisérik e pillanatban Oroszország viszonyát a szentszékkel. Olyan összezajdulástól tartanak, amelyben Francziaországnak is része lenne, úgy látszik , hogy Oroszország kíméletlen eljárásra határozta el magát a forradalmi szellemű kath. főpapság ellenében. Sz. Pétervárott és Varsóban a püspököket s a többi vagyonos papokat tartják a forradalom valódi táplálóinak, kik azt testi és lelki áldásokkal idézik de a hol még nincs, s ébren tartják ahol lankadozik. A pápa nem vette figyelembe Kisselew gr. többszörös előterjesztéseit az iránt, hogy intené a lengyel papságot, hogy ne szítsa a forradalmat; s az orosz panaszokra mindig csak a papság és egyház előjogain ejtett sérelmekről szóló panaszokkal felelt. Sz. Pétervárott már megunták ezt az állapotot. A Vaticanban pedig a szatbolikus hatalmakat óhajtanák Oroszország ellen fellármázni. Lengyelország. (Uj nemzeti bizottmány Sapieha hg elnöklete alatt.) Miután Czartoriszky László hg Párisból Rómába utazott el, s elvrokonai kiléptek a Párisban létező lengyel nemzeti bizottmányból: a múlt hó végén ugyanaz újra alakult a lembergi fogságából megszökött Sapieha Ádám hg elnöklete alatt, s kizárólag democratiai elemekből egészité ki magát. Kitünőbb tagjai Sapieha herczegen kivül a következő menekültek : Ordenga, Braniczky gr. és Ruprecht Vilmos. Tény, hogy jelenleg ezen bizottmány tartja kezei közt s a nemzeti kormányt pótolva intézi az egész lengyel felkelést. Azonban befolyása nem annyira az orosz és osztrák, mint a porosz részre terjeszkedik, ezt szemelvén ki különösen működése támpontjául, s ott is tart sok ügynököt és emissariust. Ezen bizottmány párthívei a demokraták és az úgynevezett középpártiak, kik a dán-német háborúból átalános európai bonyodalmat várnak s bizonyosan számítnak rá, hogy ennek bekövetkeztével Olaszország, a Duna fejedelemségek stb. fegyvert fognak ragadni,s ebben bizakodva folyvást szítják a felkelést. Az aristocratiai párt folyvást rajta van Czartoriszky bg utasítása szerint, hogy a felkelést teljes erejéből akadályozza, semmit sem óhajtván forróbban, mint a béke és rend helyreállítását. Schweiz, Bern, april 25. (Fegyvercsempészés.) A „B. u. H. Zig“-nak írják, hogy st. galleni tudósítások szerint valami okának kell lenni Ausztriának, amiért titokban tartja a Vorarlbergbe irányzott fegyvercsempészés tényállását. Arról újból biztosíttatunk, hogy sok fegyver csempésztetett Schweizből a határon át, alkatrészeikre szétbontva s hordókban elrakva. Az osztrák rendőrség úgy jött nyomába a csempészésnek, hogy egy fuvaros szekerén az országúton elpattant egy hordós puskaagyak hullottak ki belőle. Melck fuvaros és lisztkereskedőnél Feldkirchben motozás tartatott, s ő maga elfogatott és át fog küldetni az insbrucki börtönbe. A Gissinger ház egyik könyvvivője Schweizba menekült. Esti posta, Bécs, április 28. (Az erdélyi vasút ügyének fordulata) Az erdélyi vasút kérdése új phasisba jutott.A bukaresti kamarák megszavazták a Duna fejedelemségi vasutat Orsová irányában, azonban a lig még a törvényjavaslatot nem szentesítette. Bukarest és Orsová között a munkálatok mégis azonnal megkezdetnek. Ez által Ausztria kényszerítve volna a keletre vezető vasutat szintén Orsova irányában építeni, ami eddig hadtani szempontból elleneztetett. Ez esetben az erdélyi vasút nem lenne világ it. Mondják, hogy Ausztria meg akarja előzni Romániát s a Szeben felé építés által bevégzett tényt akar előidézni: az erdélyi kanczellária legalább nagyon sürgeti ez ügyet s a kérdés a felírt patens 13 § a értelmében rendelet által fogja eldöntetni. (P. Lloyd.) Ugyane tárgyban a „Gen. Corr.“ írja: Bukarestből érkezett táviratok jelentik, hogy a Bukarest-orsovai vasúton a munkálatok azonnal megkezdetnek, miután a kamarák az ide vonatkozó javaslatot elfogadták. A moldva oláhországi kormány meg akarja előzni Ausztriát, s bevégzett tényt akar előidézni. Egy okkal több arra, hogy az erdélyi vasút kérdése gyorsan elintéztessék. Bécs, ápr. 30. (Az orosz czár és az ausztriai császár találkozásáról.) A hírek, hogy az ausztriai és orosz császár találkozni fognának,diplomatiai körökben oly combinatioknak tartatnak, melyekre nézve sok ugyan a valószinűség, de elhatározva még semmi sincs. Az orosz császári pár jun. elején mindenesetre Kissingenbe érkezik, s e tudósítás a diplomatiai körökben nagy hatást idézett elő. Már «■» porosz királynak szintén Kissingenbe jöveteléről beszélnek s a„Morning Post“ felkiált: „Im itt a szent szövetség“. — A meglepetések korában élünk, de csak el kell várnunk a történendőket. Bessarabiából, ápr. 26. (Figyelő hadtest.) Az „Ostsee Zig“-nak írják, hogy a Kotzebue tábornok vezetése alatti figyelő hadsereg, a moldva-oláh határszélen 60,000 emberből áll. A tábor a múlt hóban kezdődött, a volhyniai és podoliai csapatokból, melyek Szentpétervárból érkezett rendeletre a határszél felé indultak. Ezen tábor feladata figyelni a határon túli eseményekre, s elzárni az utat a lengyel betörő csapatok elöl. Az olasz határszélről. (A király állitólagos 1eve 1e londoni követéhez.) Victor Emanuel palotájában nem igen örvendettek Garibaldi kényes fogadtatásának Angliában. A király — mondják — sajátkezűleg irt Azeglio marquisnak Londonba, eltiltván azon házak látogatását, ahol Garibaldi elfogadtatott. Azeglio erre válaszolt, hogy igy Palmerston lordot is kerülnie kellene, s vele az összes angol aristocratiát, így aztán a király levele (ha ugyan itt) eredménytelen maradt. Nigra lovag Párisban a római kérdést hozta elő. Szerinte végső végre itt is a népszavazás fogna határozni. A franczia határról, ápr. 27. (A conferentia eredményéről) a franczia külügyőrségben még tegnap sem sokat tartottak. Azon Párisban elterjedt hír, hogy a fegyverszünet elfogadtatott, föltűnt ugyan, de nem talált hívőkre. A „Daily Telegraf“ a conferenciának bizonytalan időre elnapolásáról szóló hírét magától az angol kormánytól nyerte. Dánia semmit sem akar tudni az ostromzár megszüntetéséről, s a német hatalmaknak annál inkább tiltakozniok kell Dánia követelése ellen, miután tulajdonképi tényleges ostromzár nem is létez. Mondják, Quade engedményt tett Angolországnak, s a fegyverszünet eszerint közelebb áll a valósuláshoz. Páris, ápril 27. (Az algíri felkelés.) Francziaországban úgy a kormány mint a nép fő figyelme az algiri, tunisi és nmroccoi mozgalomra (Maroccoban is kezd mutatkozni) van fordítva, a conferentia mellett, melyen Francziaországnak semmi külön érdeke nincs érintve. — A kormány a mai esti lapokban közzé téteti, hogy a tunisi mozgalomra nézve tökéletes egyetértésben van Angolországgal. — Bouet Villaumez altengernagy Toulonban már készen áll a Tunisba indulásra executionalis hajórajával, melyhez még „Solferino“ „Gloire“ és „Coronne“ pánczélos hajók csatoltattak. Páris, ápr. 27. (Algírból.) A tunisi bei halálának híre még mai napig nem bizonyult be , hanem az valószínűnek látszik, hogy a felkelők mindenütt győzedelmeskedtek. Maroccoban is mutatkozik az algíri mozgalom következtében bizonyos izgalom. A „Pays“ valószinűnek tartja, hogy elővigyázati intézkedések fognak tétetni az ezen ország határán levő törzsek ellen. A „Pays“ szerint épen ezen törzsek okozzák az említett határon gyakran előforduló villongásokat. Az algiri felkelésről a „Moniteur“ is, az algiri hiv. lap is mélyen hallgat. Hogy a felkelés nagyon komoly, abból is gyaníthatni, hogy 10,000 főnyi segély csapatokat küldnek a franczia gyarmatba. Magántudósítások szerint 12—15,000 főre megy a felkelők száma, de sokkal jelentékenyebbnek kell lennie, miután nemcsak a két századnyi helyőrséggel bíró Laghautnak minden összeköttetése el van metszve, hanem Orleansville s Aumale városok és Fort Napoleon is veszélyben forognak. Egy Blidach-ból kelt magánlevélben egyebek között ezek mondatnak :“ Bizonyosnak látszik, hogy a felkelés egész erejével Laghuat kerület ellen fordult, s hogy nagyon ki van terjeszkedve — mivel Boghartól kezdve minden összeköttetés el van metszve. — Egy tiz lovasból álló előcsapat mely Bogharból küldetett ki, ezen helységtől nehány pereznyi távolságban lekaszaboltatott. Bogharban vannak összpontosítva azon csapatok, melyek Jussuf tbk alatt fognának a felkelők ellen kiküldetni. Oran tartományban Deligny tbk képez (Mascaraban) támadó hadoszlopot; ötszáz arab lovas kapott engedélyt a földjeik elleni harczban részt vehetni. Ezen tartomány nyugati része, vagyis a Maroccoval határos rész, mely rendesen minden lázadásnak tűzhelye szokott lenni, most egészen csendes.Ezen két hadosztály s a között,mely Constantine tartomány déli része ellen nyomul, gyorsan kell hogy elnyomassék a felkelés. Az egész Teli csendes városunkon keresztül mindennap kelnek át csapatok Baghar felé. A mi helyőrségünk alig áll 300 emberből, de azért tökéletes biztosságban érezzük magunkat.“ A Tuaret melletti csatáról szóló eddigi tudósítások mind megegyeznek abban, hogy Beauprétre csapatát megrohanták az arabok; maga az ezredes sátorában lövetett agyon, és azon pillanatban midőn inget váltott, — a tudósítások szerint két pisztolylövéssel tektetett le. A spahik nagy része az által menekült meg, hogy elhányták vörös zubbonyaikat s a támadók közé elegyedtek. Táviratok, Bukarest, april 28. Az utolsó kamraülésben a minisztériumnak szemrehányás tétetett, hogy programmját meg nem tartja, s ennélfogva Bratiano indítványára 63 szóval 36 ellen annak bizalmatlansági szavazat adatott. A minisztérium erre elbocsáttatását benyujtá, melyet azonban Ruza fejedelem el nem fogadott. A kamra a husvéti ünnepek miatt 14 napra elnapoltatok. Hamburg, april 28. (Éjjel) Kopenhágából 26-ki estéről jelentik . Az ellenség a partokon és a düppeli magaslatokon megkezdett munkálatokat folytatja. Egy porosz parlamentair jött ide át. A f. hó 26-ig terjedő jüttlandi lapok szerint az ellenség nagy erővel Silkenbergből, Viborgba indult; állítólag Horsens ismét odahagyatott. Aaarhuuse hó 25-kén még nem volt megszállva. Hamburg, ápr. 29. Kopenhágai hírek 28-ról éjjelről jelentik. Az utosó államtanács ülésben elhatároztatott, hogy a dán kconferentiális meghatalmazottak oda utasitassanak, hogy az el nem fogadott első pontról (az ostromzár fenntartása) eltekintve a harcai eseményektől azonnal a másodikra (a kényszerrendszabályok és requsitiók megszüntetése Jütlandban) térjenek át. Heegerman Lindencrona jütlandi vezértábornok utasíttatott, hogy Jütlandból visszavonuljon. A dán északtengeri hajóhad Heegermann tbnok rendelkezése alá adatott. Az osztrák hadihajók még mindig nem mutatják magukat. Ujdonságok: Pest, april 30. — (Ő Felsége)—mint a „Gén. Corr... tudósit, az erdélyi görög-keleti cullus és oktatásügy emelésére 25,060 frtot méltóztatott legkegyelmesebben engedélyezni. Ebből 4<00 frt a görög keleti püspök doratiójának jobbítására, 2400 frt a püspökhelyettes dofatiójára, kinek kineveztetését ő Felsége fentartja magának, 4800 az ő Felsége által megerősítendő négy consistorialis tanácsos fizetésére, 800 frt a püspöki titkár fizetésére és 2300 frt a püspöki iroda költségei és székestemplomra van határozva. További 3800 frt a g. keleti theol. kar 4 tanárának fizetésére, s az igazgatónak 300 forinttali remuncratiójára, 5000 frt 50 theologiai növendéknek felsegélyzésére, és 2000 frt a czélra van engedélyezve, hogy négy egyházi növendéknek lehetségessé tétessék az egyetemek látogatása. A keleti püspök a legf. helybenhagyás napján ápr. 8-án, e legf. kegyelmi adományozásokról táviratilag lett értesítve. — (A magyarországi szükölködök javára rendezett bécsi mükiállitás) 27-én záratott be. Az összes jövedelem 25,000 ftra megy. A költségek mintegy 1500 ftra rúgnak. E kiállítás több érdekes és megindító adományban részesült, így két szegény nő kilercz ezüst húszast, egy festő művész Alulfizetésül egy képet adott, mely legott 200 fton kelt el. — (Herczegprimás ő eminentiáját) a pécsi dalárda tiszteletbeli tagjává választotta. — (Privitzer másodkanczellári roltsága) tegnapelőtt 28 án a magyar kanczellária heti ülésében elnökölt, később részt vett a Rainer cs. kir. főleg ő fensége elnöklete alatt tartott miniszteri tanácsban. — (Gr. Forgách volt főcanczellár) e hó 28-án a magyarországi szükölködök számára rendezett bécsi mükiállitást látogatta meg. Tegnapelőtt a ueri nyári lakásába költözött ki, később a gasteini fürdőket látogatja meg, a telet pedig Bécsben szándékozik tölteni. — (Gyászjelentés) Hajnik Pál haláláról a következő gyászjelentés közöltetett tegnap, 29 -én a megboldogult családja által : „Hajnik Henrietta született Regenbart saját és kiskorú gyermekei Paula, Irma, Béla és Ilona nevében minden rokonainak és barátainak elkeseredett szívvel jelenti, forrón szeretett elfelejthetlen férjének, illetőleg drága édesatyjuknak Hajnik Pál hites ügyvédnek, Vácz városa két ízben volt országgyűlési képviselőjének, a „belga Hypothek-bank“ magyarországi meghatalmazottjának, végre az „Auker“ biztosítóegylet igazgatójának f. hó 2- án éjjeli 12 órakor, élete 56. és boldog házassága 26. évében, hagymáz folytán történt gyászos kimúlták Elhalt tetemei szombaton, f. hó 30-án délutáni 5 órakor a kentesi út melletti temetőben fognak örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szentmise pedig hétfőn, május 2-án délelőtt 10 órakor a lipótvárosi szentegyházban fog tartatni. (Hajnik Pál temetése.) Ma délután kisértük az övéinek mély bánatára, barátinak, ismerőseinek sajnálatára oly korán elhunyt, tevékeny szellemű, és melegkeblű hazafi, Hajnik Pál földi maradványait végső nyeghelyére. Díszes temetése a fővárosi műveltebb közönség nagy részvéte mellett ment végbe. Koporsóját az udvarból a halottas kocsiig az 1861-ki országgyűlési jelen volt képviselő társai vitték. A halottas kocsit fáklyát vivő kardos ifjúság, és megyei s városi hajdúk környezték. Béke lengyensirja fölött! — (Hajnik Pál) kevéssel halála előtt, mint a belga bank képviselője, báró Sina gödöllői uradalmának eladását köte meg. Mint beszélik, ezelőtt néhány héttel, bár nem volt kedve, barátai rábeszélésére az „Ankernél“ 8000 ftig biztosította magát, mely összeg özvegyének már ki is fizettetett. — (Janicsári Döme t> Janicsári Döme hites ügyvéd, sz. kir. Komárom város volt országgyűlési követe, ma délután 4 órakor élte