A Hon, 1864. május (2. évfolyam, 100-122. szám)

1864-05-28 / 120. szám

120-ik sz. Szombat, május 28. Kl5f­izetés! dij: Paulán kiülve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 75 kr 3 hónapra.......................................6 frt 25 — 6 hónapra....................... . . . 10 frt 50 — Ae oififizetés az év folytán minden hónapban megkezdheti, s ennek bármely napján történik itt, mindenk­r a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. Sirrkefts^si iroda: Mter&estíi lakó**: Orszá­­ ót 18-dik szám , 2-díik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Forenc­ziek-tere 7-dik szám, földszint. Kiadóhivatal: Pest, Forentziok terón, 7. sz. földszint. Második évfoolvam, 1864. Beigt«tá*l dijt 7 hasábos ilyfél«» belli sons .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért....................10 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktató mellett kedvezőbb feltételek »lett vétetnek fe­l.­ Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazd­asági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat cs*rkent#Jé»e k lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektő fogadtatnak­­L A békésmegye­i gazdasági egyesület köz­gyűlése Csabán, 1804. (Vége.1­9) Ezt követve felolvastatott mélt. Tomcsányi József ur levele, melyben, személyesen meg nem jelenhetvén, a szarvasi alapítványi kertről tesz jelentést ; ennek kiegészítéséül felolvastatott a szarvasi kertészeti egyletnek beküldött jegyző­könyve, melyben ezen egylet, a kérdéses kert­hez tulajdonosi jogot tartván, annak a megyei egyesület birtokába bocsátási feltételeit hatá­rozza meg. — A jegyzőkönyv kettős alapítvány­ról szól , mélt. Tomcsányi József ur szarvasi közlegelői illetőségéből 3 holdat, és Viskovicz Ignácz ur 1 holdat ajánlottak fel a volt szarvasi fiókgazdasági egyletnek 1857-ben, miután pe­dig ezen fiókegyesület mindenestől a megyei gazdasági egyesületbe olvadt 1860-ban, a tisz­telt alapítók a még úgy is át nem irt, s ki sem hasított töldet a megyei gazd. egyesület nevére kívánják átíratni s kihasitatni. Ehhez a Szarva­son jelenleg is fenálló kertészeti egylet nem szól, de van egy más alapitvány is, t. i. gr. Battyhá­­nyi László ur ö mlga által beltelkekből 2 i00 □ ölnyi föld ajánltatott fel a szarvasi fiók gaz­dasági egyletnek még 1847 ben, — ez a szarva­si 331. számú telek jegyzőkönyvben „gazdasági egyesület“ czim alatt van bejegyezve, és noha a szarvasi gazdasági egyesület a megyeibe olvadt, annak egy része kertészeti egylet czím alatt fenmaradva ezen kerttelekhez tulaj­donosi jogot tart, s azt a megyei egyesület nevére csupán a következő feltételek alatt hajlandó átbocsátani: a) a megyei gazdasági egyesület kertészeti szakosztályának székhelye örökösen Szarvas városa legyen, az alapítvá­nyi kert elidegenithetlenül Szarvason maradjon, annak jövedelme csak az ottani szakosztály rendelkezésére bizassék. — b) A kertészeti szakosztálynak tagjaiul ismertessenek el mind­azon szarvasi lakosok, kik a megyei gazdasági egyletnek tagjai, akár osztottak legyen be a választmányba és szakosztályba, akár nem. — c) Ha a békés megyei gazdasági egyesület megszűnnék, ezen ingatlanság Szarvas városra szálljon, honnan egy újból alakulandó hason­­egyesü­letre lesz majd átírandó. A közgyűlés m. Tomcsányi J. és Viskovicz I. urak nyilatkozatát, s ennek folytán alapítvá­nyát meleg köszönettel fogadja, s a felajánlott összesen 4 hold közlegelői illetőségnek saját czimére leendő átíratása s kihasitása eszközlé­sével az igazg. választmányt bizza meg. A má­sik, gr. Batthyányi L.-féle kertalapitványra néz­ve azonban a szarvasi kertészeti egylettel tulaj­donosi jogvitába nem bocsátkozik, de a meg­szabott föltételeket elfogadni méltósága alatti­nak tartja, s azt a fenálló szarvasi kertészeti egylet birtokában hagyja. 10. A Me. Cormick aratógép kisorsolása jővén szóba, miután még a 22 részvényes illetőségét be nem fizeté, azok erre még felszólittatni s a kisor­solás az elnökileg rendezendő hivatalos kisérlet­­tételkor eszközlendő. ( 11) Titkári jelentés szerint több község selyembogártojást kérvén, a közgyűlés odautasitja a titkár, hogy az orszá­gos gazdasági egyesülettől, ha még kapható, azonnal kérjen 2 font ily tojást, s az illető köz­ségek közt ossza ki. Felemliitetvén itt, hogy Békés megyében a selyemtenyésztésre igen haj­landó a nép, de a beváltás nehézségei, s a több­ször már ezáltal vallott kár a legjobb igyeke­zetét is végre előrendi; az országos gazd. egye­­s­let fog felkéretni, hogy részint maga, de tö­kép a m­. kir. helytartótanács felhivása által a magas kormány gondoskodjék a gubók könnyű ég biztos beváltásáról. ( 12) Kocsis Pál mér­nök úr a közgyűlés figyelmét az Ivánka Imre úr által kezdeményezett tisza-körösi csatornára hívja fel, s lelkes szavakkal festi a csatornázás megmérhetően hasznát és horderejét az ország gazdaságára nézve; példákat sorol elő más nem­zeteknél a régibb és újabb időben e nemben tett roppant munkálatokról, s azok nagyszerű eredményéről; kéri a közgyűlést, hogy miután e nagy fontosságú csatorna Ugye most áll a leg­felsőbb jóváhagyás küszöbén, ö Felségét fel­iratban annak helybenhagyására kérje fel. A közgyűlés hazánk fejlődésében a csatorná­zás nagy szerepéről meg van győződve, s a tisza-körösi csatorna ügyét erkölcsi súlyával a legszívesebben fogja támogatni, — azonban ez ügy állásáról biztos adatai nem lévén, azok ki­­puhatolásával a közgazdasági szakosztályt biz­­za meg, s felkérendi különösen ennek elnökét Trefort Ág. urat, hogy személyes ismeretet sze­rezve ez ügyben, szakosztályával az egyesület nevében annak előmozdításán munkálkodni szí­veskedjék. 13. Ezután elnök ő maga elnöktársai, s az ig. vá­lasztmány nevében az eddigi bizalmat megköszön­ve, lemond, s az új választás vezetésére korel­­nökü­l Omaszta Zsigmond urat kéri fel. — Fela­vatván a közgyűlés titkos szavazás általi új vá­lasztásra, s egy szív- s lélekkel eddigi elnökeit élteti, s kinyilatkoztatja, hogy szavazni erre nézve egy tagja sem akar, mert mind egyértel­műig továbbra is, ut három évre eddigi elnö­keit kívánja ügyei élén tisztelhetni. — Válasz­tási elnök úr újabb felszólítás után is látván az átalános egyértelmű óhajtást, felkéri b. Wenck­­heim Béla ö migát, hogy Trefort Ágoston és Urszinyi Andor urakkal együtt az elnökséget továbbra is elfogadni szíveskedjék. — Ö maga harsogó éljenek közt most neveze­t elnöktársai nevében is a közbizalom ismételt kifejezését látva, elnöki tisztét ij három évre elfoglalja, s az igazg. választmány megválasztását veze­t, mely is megalakittatott a mint következik J gróf Almásy Kálmán, gr. Apponyi György, Achim Lik. János, Aradi János, Ambrus Lajos, Bartó­­ky József, Beliczey István, Beliczey Rudolf, gr. Bolza István, Bonyhay Benő, Bodoky Károly, Boros István, Bakay Dániel, Boros Pál, Be­ronta János , — Csörsöly Lajos, — Debrecze­ni András, — Erkel János, B. Eötvös József, Farkas Zsigmond, Farkas Béla, Farkas Jó­zsef, ifj. Fi bér Imre, Flaskai István, Foltényi Ignácz, Göndöcs Benedek, Grosz Zsigmond, Grebenek Lajos, Geist Gáspár, Győri Dani Ist­ván, Hajnal Ábel, Hutiray Imre, Horváth Károly, Jancsovics István, Jancsovics Pál, Jamusic Já­nos, Just István, Károly Mihály, Kis Péter, Ka­­rassiay István, Kliment János, Korossy Kamil, Koblovsky Lajos, Keresztesi György, Kis Fe­­rencz, Kis Sándor, Gr. Károlyi Gyula, Koller Gábor, Karkusz András, Kovács József, Kori­­csánszki Mihály, Kollár János, Kocsis Pál, Lá­zár István, Laczai J­ózsef, Madarassi János, Mokki Soma, Német Antal, Nagy Antal, Omasz­­ta Zsigmond, Oláh Miklós, Ormós János, Pébi Antal, Pikó Pál, Petőfi István, Povázsai János, Plavecz György, Rimler Pál, Réthi Vil­mos, Éeök István, Ravasz Ferencz, Szucsu Mé­­nes, Szulimán István, Seherz József, Simai Já­­nos, Schiffner Ede, Somogyi Sándor, Sváb Ká­roly, Szakál Lajos, Szathmári Károly, Szánthó Albert, Thaisz Gyula, Tatár Ferencz, Tóth Fe­rencz, Tessedik Károly, Tassy Zsigmond,­ Tol­­nay Gábor,Tomcsányi József,Túri András, Uhri­­nyi Andor, Uhrin Imre, gr. Wenkheim Gyula, gr. Wenkheim Rudolf, b. Wenkheim László, Wagner János, Wodianer Albert, Wiskovicz Ig­nácz, Zay János. 14.A jegyzőkönyv hitelesítésé­vel Urszinyi Andor alelnök ur két jelen volt tag­gal bizatik meg. Kemény Mihály, titkár. Hirdetmény A magyarországi (ide értve a szerb vajdaság és temesi bánságbelieket is), úgy a horvát- és tótországi földtehermentesítési kötelezvények­hez­ új szelvényivek kiadatása iránt. Az 1 £64-dik évi november elsején a magyar­­országi (ide értve a temesieket is), a horvát- és tótországi földtehermentesítési kötelezvé­nyek mellé adott szelvények utolsója lejárván, annak szüksége áll be, hogy ezen kötelezvények uj szelvényivekkel láttassanak el. Ezen uj szelvényivek kiadatására nézve a ma­gyar királyi, úgy a dalmát, horvát és tót kir. ud­vari kanczelláriák által egyetértőleg felállított következő határozatok tétetnek közhírré: 1. A fentemlitett uj szelvények kiadatása 1864. nov. 2-án veszi kezdetét. 2­ Szelvényivek a magyarországi (ide értve a temesieket is) ft. kötelezvényekhez nemcsak a budai ft. pénztárnál,­­ a horvát-tótországi kö­telezvényekhez pedig nemcsak a zágrábi ft. pénztárnál, hanem Bécsben is a császári kirá­lyi államletéti pénztárnál, más koronaor­szágok­­ban pedig a földtehermentő alappénztáraknál, végre Magyarországban még Temesvárott a cs. kir. országos főpénztárnál, Pozsonyban, Sop­ronban, Kassán a cs. kir. országos fiókpénz­tárnál és Nagy-Váradon a cs. kir. gyüjtőpénz­­tárnál is vétethetnek fel. 3. Azon esetben, ha a fél magyarországi (ide értve a temesieket is) kötelezvényekhez tartozó szelvényivók fel­vétele végett a budai ft. pénz­tárnál, horvát-tótországiakhoz tartozók felvétele végett pedig a zágrábi fr. alappénztárnál 1864. november 2-tól fogva jelentkezik, az eredeti kö­telezvények bemutatandók, s ha ezek a felszá­molási könyvek tartalmával megegyezőknek találtatnak és a szelvénynek kiszolgáltatása ellen nehézség nem fordul elő, a pénztár azokat bélyegmentes vevény mellett kiadandja, s azok kiszolgáltatását a kötelezvényeken feljegyzendi. A magyarországi (ide értve a temesieket is) kötelezvényekhez kiadott szelvényivekről egyéb­iránt a vevények minden előbbi területre nézve külön állitandók ki. 4. Ha ellenben a fél a szelvényivek felvételét 1864. nov. 2-tól kezdve más koronaországbeli ft. alappénztárnál kívánja eszközölni, akkor a ft. kötelezvények eredetiben, az 1. alatt foglalt minta szerint, három példányban szerkeszte­tt jegyzék kíséretében azon pénztárnál adandók be, a­melynél a szelvények felvétetni kívántat­nak. Ezen pénztár a jegyzéket a kötelezvények­kel összehasonlítandja, s ha az rendén talál­­tatik, a kötelezvényeket a félnek visszaadandja, azután a szelvények átküldése iránt az illető rt. alappénztárt megkeresvén, a megérkezett szel­­vényíveket a lélnek az eredeti kötelezvények isméti felmutatása, mindegyik ft. alap és mind­egyik előbbeni területre nézve külön kiállított bélyegmentes nyugta, úgy az átküldésért eső vitelbérnek megtérítése mellett — kiszolgálta­­tandja. Az átküldésért járó dij minden egyes külde­ménynél 15 ujkrt tevő változatlan alapdijon ki­vül, az árszabályos értékbeli vitelbér felével ha­­tároztatik. 5. Ha a fél a szelvényiveket a cs. kir. állam­letéti pénztárnál Bécsben (Singerstrasse, bank­épületben) kívánja felvenni, ebbeli szándé­kát annál, az eredeti kötelezvények előmutatása s az érintett minta szerint egy példányban szerkesztett jegyzék beadása mellett már 1864. jan. 1-től augustus végéig terjedő határidő alatt bejelentheti. Az ezen időszak alatt történt bejelentés fel­menti a felet a 4. pont alatt említett küldetési díj fizetése alól, s az ekkop bejelentett szel­vények kiadatása az eredeti kötelezvényeknek ismétt bemutatása, s a mindegyik alap és mind­egyik területre nézve külön kiállított bélyeg­mentes nyugta beadása mellett 1864. nov. 2-án veszi kezdetét. Ha azonban a bejelentés nem a fent megjelölt három hó folyama alatt történik, akkor 1864. november 2-kától fogva a 4. pont alatti megha­tározások lépnek hatályba. 6. Ha a lél magyarországi (ide értve a teme­sieket is) kötelezvényekhez tartozó szelvény­iveket a temesvári cs. kir. országos főpénz­tárnál, a pozsonyi, soproni, kassai cs. kir. or­szágos fiókpénztárnál, vagy a nagyváradi cs. kir. gyüjtőpénztárnál kiván felvenni, úgy általa azon pénztárnál, melynél a felvételt eszközölni szándékozik, 1864. junius 1-jétől fogva, az ere­deti kötelezvények előmutatása, s az érintett minta szerint szerkesztett jegyzék beadása mel­lett, az ebbeli bejelentés eszközlendő. Azon esetben, ha ezen bejelentés 1864. Sep­tember végéig történik, az említett jegyzék csak egyes, 1864. September vége után pedig hár­mas példányban beadandó. A szelvényiveknek 1864. november 2-án kez­detét veendő kiszolgáltatása végett az eredeti kötelezvények ismét előmutatandók, és a minden egyes területre nézve külön kiállított bélyeg­mentes vevények beadandók. Ha a felek a fentebb érintett pénztárak köz­benjárásával horvát - tótországi ft. kötelezvé­nyek­hez szelvényiveket felvenni kívánnak, ez esetben 1864. nov. 2-ka után a 4. pontban foglalt szabályok zsinórmértékül veendők. 7. Azon kötelezvényekre nézve, melyek a szabadalmazott ausztriai nemzeti banknál, vagy annak fiókjainál elzálogosítvák, vagy letételez­­vék, a fél megkeresése folytán a nemzeti bank maga, vagy annak illető fiókja eszközlendi az uj szelvények felvételét. 8. Azon kötelezvényekre nézve, melyek ár­­vabizottmányoknál, illetőleg árvahivataloknál, vagy bírói őrizet alatt léteznek, az őrző hivata­lok, ha a lejárt szelvényeket maguk szokták be­váltani, új szelvények megnyerhetése végett az eredeti kötelezvények beküldése mellett, maguk tartoznak az illető pénztárakhoz fordulni ; azon kötelezvényekre nézve ellenben, melyeknek szelvényei lejáratkor a feleknek kiszolgáltatnak, az illető vagyonkezelőknek fennhagyatik, hogy a bejelentésnek, illetőleg az új szelvényivek fel­vételének eszközlése végett, a letéteményezett kötelezvényeknek időleges kiszolgáltatását ki­eszközöljék. 9. A bejelentési jegyzékek fehérlegei (blan­­ketták) a 2-ik pontban megjelölt pénztáraknál ingyen kaphatók. Bécsben, május 6. 1864. A magy. kir. udv. kanczelláriától, s a dalmát­, horvát és tótor­­szági kir. udvari kanczelláriától. A bejelentéseknél haszná­landó jegyzékek mintája. Miheztartásul 1. Mindegyik alap, illetőleg terület kötelezvényeiről külön jegy­zékek adandók be. 2. A kötelezvények, tőke-osztályzatok sze­rint, számrendben feljegyzendők. 3. A megjegyzés rovata üresen hagyandó. 4. A végén a kötelezvények darab­száma és összes értéke kiteendő. A jegyzék a bemutató­nak névaláírásával és lakhelyének kitételével ellátandó. . . . . szám. Jegyzéke a .....................ft alap ...... volt közigazgatási terület azon kötelezvényeinek, melyekre nézve az uj szelvényivek kiadatása a..........................pénztárnál kívántatik­ rőre. Egyéb gabnanemüek üzletében nem for­dult elő semmi említésre méltó. A kötelezvények 30 •CJe*3 cösvös tökeosz­tályzata száma. A kötelezvény szól:& O •3 y10 forint­o­­s 15 10,000 5000 318 745 1024 40 27-4028 823 Mezey Arthurra Santhó Istvánra Bauer Károlyra Özv. Döry Máriára Gr. Almásy Lászlóra 1 1000 6139 6216 Schuck Jánosra 16|összesen| 160,900 f ftnyi értékben | Wolf János. („Sürgöny“.) (Lakhely.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­zéről: május 27.— 5*­, metalliques 72. 45. Nemzeti kölcsön 80.45 1860-as sors­jegyek 96.20 Bankrészvény 785. — Hi­telintéz. részv. 195 20. Ezüst 113.85 Londoni vált. 114 10. Arany 5.43y#. Pest, máj. 27. A szél, mely tegnap estve valóságos viharrá fejlődött, ma reggelre csak­nem egészen elállott. A levegő reggel ugyan még hűvös volt, de nem kellemetlen; az eget ritka fellegek borították , melyek délután el­­oszlottak, mikor az idő napfényesre változott s a meleg árnyékban 15, napon 20 fokra emel­kedett. A Duna vízállása 10­­0 felett. Gabnaüzletünkben élénkség mutatkozik, főleg búzára nézve, melyet a helybeli molnárok na­gyon keresnek ; utóbbi jelentésünk óta a bács­­megyei 84— 86 ints 5.10—5.20 ftjával készpénz­ben , fehérmegyei 86—87 ints 5.60 ftjával 3 hónapi határidőre, tolnamegyei 85—86 ints 5. 55 ftjával szintén 3 hónapi határidőre kelt; az összes forgalom 20,000 mérőn felül. A rozs ára feljebb ment néhány krral, mivel e czikkre nézve is, főleg magyarországi termésre, elég élénk kereslet mutatkozott. Repczét illetőleg 6000 mérő jövő aratásbeli árura történt kötés 6.75 ftjával mérőnként, tiszaparti állomásokon átveendő új repezére 6.­6­20 ftjával történtek kötések földbirtokosokkal, mintegy 5000 mé­ Gabonaárak Pesten május 27. Alsó austriai mérő Bai­int Súly, font szerint Leg­alantKözép Leg­magasb ár­ont. ért. Buzit bánsági, 86.87.88_ „ tiszai és pesti 65 86.177, 6.4S 6.60 6.75 „ fehérmegyei 84 86>6­­, 6.40 650 6.65 „ bácskai . . 84.1c5.86 5 25 635 6.40 Rozs................... 78.19.11 3.70 8 80 8.90 Árpa sörnek való 68.70.72 3 CO 8 10 3.20 „ takarmánynak 66.67 69 2 60 270 280 Zab .... 43.46.48 2 25 2 30 2.35 Kokorleza . . . 82.83.85 8 45 8 50 3 55 Br.b..................— 600 6.25 6 60 KOlei....................— 356 8.7o 3 85 Itepcze ....— 6 50 6 62 —” Vidéki tudósítások. (R. H.) C­s­erven­ka, máj. 22. Hosszas távol­létem következtében tudósításaimat kénytelen voltam félbeszakítani, mit azonban most rendes tudósítások által ki fogok pótolni. Időjárásunk egy hét óta kellemes meleg és száraz, a tenyé­szetre nézve nagyon kedvező; mindamellett jó meleg eső nagyon kívánatos volna, miután me­gyénknek főleg éjszaki részében több hét óta nem volt eső.A búzavetés rendkívül buja, szinte azt lehet mondani a zabról is, és ha az időjárás ezentúl is kedvező lesz, úgy áldott be­aratásra számíthatunk. A rozs már legnagyobb részt szár­ba ment, a kukoricza szépen mutatkozik s a kender jó erőben áll. Repczét nálunk már csak csekély mennyiségben termelnek, minélfogva ar­ról nem igen van mit írnunk; ellenben na­gyon szépen áll a repeze Szlavóniában és fényes eredményt igér. Az üzlet lanyha. Búza 7.50, zab 3,10—20 mérőnként. (G. E.) Gyöngyös, máj. 24. Az eddigi sze­les, száraz időjárás után ma viradóra igen szép esőnk volt, csak az kár, hogy a bűvös szelek jelenleg is tartanak. Vetéseink meglehetősek, sőt itt ott jók is; a tavaszi vetés szintén kezd gyarapodni, s ha olykor olykor még egy kis esőt kap, jó termésre számíthatunk. Utolsó or­­szágos vásárunk váratlanul igen jól ütött ki. Szállítmányok nagy mennyiségben érkeztek, s az üzletben szilárdság volt tapasztalható. Szin­tén jól esett a szemnek annyi vész­e oly nyo­morúságos tél után, mégis annyi s oly erőben levő mindenféle marhát — mennyi már rég nem volt — látni a vásáron. Vevő aránylag kevés volt, pedig az árak nem voltak felcsigázva, mert 200 ftért párját az ökörnek válogatva szedték. Legkapósabb volt a tebéb, ló kevés, leginkább szilaj csikók vásároltattak. A gabnaüzletben jó hangulatot tapasztaltunk, árak következők voltak: b­ú­z­a 86 fontos 6.40, rozs 72 fontos 4.40, árpa 64 fontos 3.60, zab 50 fontos 2.80, kukoricza 4.50. (T. J.) Mosony máj. 25. Időjárásunk na­gyon változékony; hol meleg és derült, hol hű­vös, esős, de a vetésekre átaljában igen kedve­ző, melyek annálfogva teljes pompában is disz­­lenek. Utóbbi hetivásárunkra nem valami jelen­tékeny mennyiségű­ gabnát hoztak be vidékről. Következő árakat jegyeztünk: búza 4.70 — 5 50, kétszeres 3­50—3.60, rozs 3.50—3.60, ár­pa 2.70—3, zab 2.40—2.50, kukoricza 3.30— 3.60 ft alsó ausztr. mérőnként. (T. Z.) Temesővár, máj. 25. E hó első nap­jaiban tapasztalt fagyok által okozott aggodal­mak s azon adat, hogy a repezevetésben 15 szá­zaléknyi kár történt, mint most kitetszik,nagyon túlzottak voltak. A repete nagyon szépen áll s gazdag aratást várhatunk belőle, úgy hisszük egy holdon meg fog teremni átlag 18—20 mérő. Búza és rozs szintén gazdag aratást ígérnek. A jövő aratási búzára már is történt nálunk né­hány jelentékeny kötés 3.70—3.75 ftjával mé­rőnként; a jövő aratásbeli repetére nézve is tör­tént már néhány kötés 5 ftjával mérőnként. Az eperjesi ev. collegium javára Ausztráliában értékesítendő ba­zárhoz küldött kegyes adományok kimutatása. (Vége.) 524. Báró Rosenfeldi Heyer, 12 üv. fin. mádi bort. 525. Zimmerman E. Mádon, 6 üv. fin. má­di bort. 526. Szabó Gábor Tályán ismét 12 üv. tokaji aszubort, lopótököt, rátkai dohány és dinnye-, tök- s lopótök-magvakat. 527. Szabó Károly 2 frtot. 528. Schiffer István, 2 sallangos kova­s taplóhoz való zacskót. 529. Kozma In­­cze, lenmagot, disznóbabot, kapadohányt. 530. Bánó Miklós, Kükőmezőn a „pronai album“ franczia szövegű példányát. 531. Bánó Miklós­­né sz. Dessewffy Berta, karpereczet magy. ha­tosból; és Széchenyi emlékéremét. — Mely ke­gyes adományokért a coll. elöljáróság nevében köszönetet mond — Eperjesen 1864. máj. 3 án. Haszlinszky Frigyes pénztárnok. Vegyes. — Bécsből írják, hogy az erdélyi vasút ügye valószínűleg megoldásához közeledik. Úgy vélekednek, hogy az erre vonatkozólag a kormány és az ausztriai hitelintézet közt meg­kezdett alkudozások a napokban be fognak fe­jeztetni. — Kassán új gőzmalmot szándékoznak részvénytársulat útján alapítani. — A bécsi „Presse“ írja, hogy a magyaror­szági sóüzletet, melyet eddig a Tedesci, Gampert, Epstein, Boschan stb. kereskedőhá­zakból álló társulat kezelt, most a bécsi hitelin­tézet vette át. — A „Wiener Geschäftsbericht“ nagyon kár­­hoztatólag nyilatkozik a pesti tőzsdén folyó differenczia-játékról, mely szerinte a bécsit is felülmúlja szerencsejáték­­szerű jellegre nézve, mivel ott a feleknek joguk van a kötések forma szerinti teljesítését köve­telni. Pesten ellenben tisztán a különbség fizeté­sére történnek a kötések. Valóban kívánatos volna, hogy korlátoztassék e veszélyes kicsa­pongás, mely káros, nem csupán erkölcsi, hanem gazdászati tekintetben is, mivel sok ember tevé­kenységét és sok tőkét elvon hasznos foglalko­zásoktól s üdvös vállalatoktól. — Boroszlóban a sziléziai gazdák részéről f. hó 9—12-én marhavásár és kiállítás rendeztetett, mel­lyel gépkiállí­tás is volt egybekötve. Az említett na­pokon nagy számmal gyűltek mezei gazdák Bo­roszlóba. A marhakiállításon különfaju lovak, szarvasmarha,juhok és sertések voltak láthatók. Szarvasmarhából legnagyobb számmal volt kép­viselve a németalföldi faj; továbbá igen nagy számmal és szép minőségben a kurta szarvú an­gol faj. Juhokat és sertéseket illetőleg kiváló­­lag az angol fajok voltak képviselve. A gépki­állítás 10 év nyittatott meg; itt a legjelesebb gépgyárak készítményei voltak láthatók ; töb­bek közt R. Garrett and Son és Clayton-Shuttle­­worth-féle gyártmányok. Kiemelendők a tégla­vető gőzgépek, melyek közt a Sachsenberg féle tűnt ki; ez 700—1000 igen szép téglát vet óránként; talán még többet vet a Hertel és társ­féle, de készítményei nem oly tökéletesen szé­pek ; volt egy ló által hajtott téglavető is, mely naponként 3000 darabot vet.­­ A prágai kereskedelmi kama­ra a Németországgal való vámegyesülés ellen nyilatkozott,s véleményét azzal indokolja, hogy a vámegyesület sokkal tökéletesebb vaspálya hálózattal, olcsóbb (4’/2 százalékos) pénzzel, átaljában kedvezőbb hitelviszonyokkal, továbbá értelmesebb munkás osztál­lyal bírván, mihez még az is járul, hogy az ipar legtöbb ágait ott nem oly nagy adó terheli, mint nálunk, minden tekintetben kedvezőbb helyzetben van, minél­fogva az ausztriai ipar a versenyben elmar­adna. Különösnek találjuk a kamara jelentésének azon részét, mely a vasiparról szól; itt, miután kiemeltetett, hogy Ausztriában a vasipar és gépgyártás milyen magas álláspontot foglal már el, hogy a termelés túlhaladja a birodalom szük­ségletét, és hogy az előállított tárgyak minőség tekintetében is megfelelnek minden követelés­nek, s átaljában nagyon kedvező körülmények uralkodnak arra nézve , a kamara kijelenti, hogy a vasipar még képes tovább is fejlődni, de hogy a vámegyesülethez való csatlakozás nagy hátrányára lenne. Véleményünk szerint védelmet csak keletkező félben levő ipar szük­ségeibe^ v­annak, mely annyira fejlett, mint a kamara nézete szerint az auszt­­rasipar, a ver­seny csak további tökélyesülését idézheti elő, azáltal, hogy véget vet a belföldi gyárosok egyedáruságának, s megkettőztetett szorgalom­ra kényszeríti őket. Ez a jelen esetre alkalmaz­va annyival is inkább áll, mivel magának a kamarának állítása szerint Csehországban,mely­nek vasiparára természetesen különös­­( kin­őttél van a kamara, már megkezdetett a conk­­kal való olcsó nyers­vastermelés. A gyapot- ré­­pac­ukor-és vászonipart illetőleg szintén ellenzi a vámegyesülést, ellenben a versenyre tökélete­sen képesnek nyilvánítja az üvegipart. Az olaj­­termelés kedvében a petróleumra vetett vámot kívánja feljebb emeltetni. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ május 25- e’s 26-diki számából.) Árverés: Közép Szolnokm. Pest, 2640 ftra becsült ingatlanok jun. 30 r. 10 ó.; Pestm. Al­­bó Dabas, Sigray Lajos 5755 ftra becsült ne­mesi birtoka, jun. és jul. 16 r. 10 ó.; Temesm. Rékas, erdő, jun. 15. r. 10 ó. Pest, bútorok máj. 31 d. u. 3­6. dorottya-u. 2 sz. Buda, szöllő, n­at. 30 r. 10 ó. a tönyvi ház üléstermében ; Pest, in­gók, 3 dob u. 56 sz. máj. 30 d. u. 3 ó.; B. Gyar­­matb, ingatlanok, jun. 24 és jul. 25 r. 9 ó.; Pest, ingók, dohány-u. 35/22 sz. máj. 31 d. u. 3 ó.; Pest, ház, jun. 14 r. 10 ó.; Esztergom, fekvősé­­gek, jun.28 r. 9 ó.; Szeged, ház, jul. 28 r. 9 ó.; Pest, bútorok, jun. 1 d. u. 3 ó. király-u. 2 sz.; Pest, ingók,máj. 31 d. u. 3 ó. lipót-u. 6 sz.; Sza­bolcsin. Kálló-Semjén, nemesi vagyon, aug. 8. r. 10 ó.; Pest, ingók, dorottya n. 12 sz. máj. 31 d. u. 3 ó. Haszonbérlet: Czegléd, a vallás alapit­­ványi uradalom javai máj­ 30 r. 9 ó. Pest, a vá­ros­ligeti városi nagy korcsma 3 évre, máj. 30 r. 10 ó. Árlejtés: Pest, a városnál szük­séges könyvnyomdai munkák készítése jun. 15 r. 10 ó.; Pest, a városnál szükséges bérkocsik előállí­tása, máj. 30 d. e. 11 ó. C­s­ö­d: Pest, ifjú Meixner Fér. ellen, jun. 13- 15. g. Zeller Károly; Pest,Rotter Herman ellen, jun. 14. g. Mayer József. Felhívás: Szeged város piszke elé, Par­­ragi István, egy év alatt; Pest város tszke elé, Schreiner József, 3 hó alatt; Abaujm. tszke elé, Szentimrei Andr. jelzálogos hitelezői, jun. 16 r. 9 ó.; Szabolcsai, tszke elé, Boris Barabás hite­lezői,jun.2 r.9 ó.; Szabolcsin.p.tszke elé,Kendro­vich György hitelezői, jul. 22 r. 9 ó. Idézés: Pest, a kir. vtszék elé Pavlovics Vazul örökösei, jun.9 r.10 ó.;Pest,kir. vtszék elé, Lieber András örökösei,jun.23 r.10 ó.; Pest vá­ros tszke elé,Ponori Thewrewk Józsefjük 11 r.9 ó.; BU ösd,a szabirói hivatalnál, Balogh An­­drásjun.23 n.9 ó j Zombor város tszke elé, Wuk­­sevits Kára, egy év alatt; Pest,a kir. vtszék elé, Markovszky Péter örökösei,r. jun. 10.20.o.; Zem­plénin. tszke elé, gr. Sztáray László, jun. 4 r­9 é

Next