A Hon, 1864. augusztus (2. évfolyam, 175-198. szám)
1864-08-06 / 179. szám
ki »?,ék elfoglalására, és ha a tisztek titkon, vagy nem parancs szerint szavaznak, akkor ez utóbbinak több szavazata is leend, ki már szombaton este, a kir. biztos bevonulása előnapján, díszes fáklyás menettel és Vukicsevics György által mondott rövid de szép beszéddel tiszteltetek meg, mindannak daczára, hogy a karloviczi rendőrség ezt nem akarta megengedni és erőhatalommal a helyszínen fenyegetőzött, ha a fáklyásmenet azonnal szét nem oszlik. A püspök lakásától a menet Miretics Szvetozár és Ludaics Miksa követekhez volt indulandó, de ebbeli szándékában az erőhatalom által meggátoltatott. Ugyanazon este több rendbeli befogatások is történtek, de némely követek erélyes közbenjárása csakhamar kieszközölte az elfogottak szabadon bocsáttatását. Általán véve a rendőrség mindent elkövet, hogy a nép akarata valamikép ne nyilvánuljon, és mindez Masirevics püspök és érseki helyettese excjának meg nem választása miatt keletkezett aggodalom és félelem következménye. így állnak az ügyek jelenleg Karloviczon. Megemlítendő még a román követek maguktartása. Ezek,kiknek száma 13,az érsekválasztásba sehogy se akarnak befolyni, hanem mindenekelőtt a román és szerb nemzet közötti közös egyházból eredő viszonyokat akarják rendbe hozni, a szerbekre bízván, hogy azok kényük s kedvök szerint válaszszanak egyházfőt. Ezen nézetüket memorandumba foglalván, ma adták át a kir. biztosnak, kijelentvén, hogy ők csakis ezen feltét alatt akarnak részt venni ezen szerb nemzeti gyűlésben. A románok ezen nézetükben támogatatnak a szerb szabadelvű alkotmányos párt által is, és ha a kormánynak valóban szívén fekszik e két nemzet sorsa, akkor mindenesetre ezen kívánságnak eleget fog tenni, nem engedvén magát némely nagyon érdekelt egyéniségek által tévutakra vezettetni, és mind a két nemzet oly sokszor kifejezett akaratával ellentétbe jőni. + A pigai „Politik“nak írják Bécsből augusztus lét. „ A serb congressust tegnap nyitották meg Karlowitzon; mit reméltek és vártak a szerbek tőle, tudja minden ember. Nagyon keserű tapasztalata nem csak a szerbeknek, hanem horvátoknak, magyaroknak és lengyeleknek is, hogy szellemi és anyagi érdekeik a politikai differenciák nyomása alatt annyit szenvednek, s ezért nem lehet rész néven venni a szerbektől, ha a congressustól a metropolitaválasztásnál egyebet is várnak. Az egyházi és tanodai ügy már magában eléggé fontos, annyira, hogy ha nem csupán szerb egyházi és tanodai ügy forogna szóban, a szabályozás fölötte szükségesnek látszanék. Mit érnek el a szerbek, majd a távirda közli nemsokára: bizonyos , hogy Filippovics tök határozott utasítást kapott, miszerint a metropolita azonnali megválasztását kívánja, semmi tiltakozást vagy záradékot el ne fogadjon, és semmi tanácskozmányt a metropolita megválasztása előtt meg ne engedjen. Jellemző, hogy itt Bécsben meg vannak győződve, mn szerint a congressus föltétlenül teljesítendi a kormánybiztos kivánatait. Masierevics megválasztatását bizonyosnak tartják, s az ő vezetése mellett hajlandók az érintett kérdések tárgyalását megengedni a congressuson. Ha a szerbek nem választanának azonnal, úgy kineveznék. Ha Masserevicset megválasztják, egyéb kérdések is jöhetnek szőnyegre, mert a régi szabály szerint el lehet mondani mindent, de attól függ, ki mondja. Misierevics oldala mellett lesz aztán Saguna, ki e napokban jön Karlovitzra, és Saguna ar bizonyos ügyekben a tapasztalatok bő forrását hozza magával Erdélyből. Hivatalos közlemények. tett, melyben tudtul adatik a köztük s Dánia között kötött békeelőzet és fegyvernyugvás. — Lauenburg hűség Poroszországba fogna köbeleztetni kárpótláskép a hadiköltségekért, Poroszország ellenben kötelezné magát Ausztria hadiköltségeinek kielégítésére. Hírlik, hogy Franczia- és Angolország a hadviselő fejektől kívánni fogják , miszerint az ügyek újabb elintézését, szentesítés végett a többi európai hatalmak congressusa elé terjesszék, melyben Olaszország is részt venne. Ausztria s Poroszország el vannak rá határozva, hogy ezen kívánságot nem fogják teljesíteni, s Oroszország helyesli ezen elhatározásukat. — Az osztrák és szász vasutigazgatóságok értekezletet tartottak f. hó 1 én az ausztriai hadcsapatoknak Schleswigből visszaszállittatására vonatkozólag. — A „Wand.“ szerint az Ausztriában tartóztatott dán hadifoglyok szabadon bocsáttatása elhatároztatott, s részben már meg is kezdetett visszaküldetésök. A császári királyi Apostoli Felsége I. évi július hó 3- án 11302 sz. a kelt kegyelmes udvari rendelettel Vastsora Antal kassai lakos vezetéknevének „Vashegyi“-re kért átváltoztatását legkegyelmesebben megengedte. Temesmegye főispáni helytartója Ecked Henrik rékai kerületi sebész elhunytával, az említett állomásra dr. Szmolay Vilmos megy. tisz . főorvost nevezte ki. yiíramegye főispánja Báróczy Györgyöt meyei tiszteletbeli esküdtté nevezte ki. Febérmegye királyi biztosa HavránekJó- 78. eddigi dirnokot megyei írnokká nevezte ki. A buda-tabáni 2-ik szám alatti városi levélgyűjtő Horváth J. M. halálával üresedésbe jött városi levélgyűjtői állomásra az előbbi helyiségben tabáni főúton 516 sz. alatt létező Mauks János kereskedő neveztetett ki. Temes megye főispáni helytartója a Vinga városi főbírói állomásra Reimholtz József főjegyzőt, főjegyzővé Kellé Fülöp,aljegyzőt s végre aljegyzővé Prido fka Ferencz levéltárnokot nevezte ki. Ausztria, Bécs, aug. 4. (A békealkudozások; osztrák-porosz kör sürgöny; Lauenburg bgség; európai congressus; az osztrák csapatok visszavonulása Schleswigből,az Ausztriában lévő dán hadifoglyok elbocsáttatása.) A békealkudozások az előzetes egyezség szerint Bécsben fognak folytattatni, s közelebb már forma szerint megindíttatni. Az arra vonatkozó előleges értekezletek az ausztriai külügyérség, a porosz követ s a dán meghatalmazott közt már folyamatban vannak.A napokban a szövetkezett német nagyhatalmak külügynökeihez ugyan azonos körsürgöny intéztes a tengeri csoda csakugyan aligha nem jö létre , mert a „James Russel et Sons“ wednesburgi czég megbízást kapott a gépezet elkészítésére, mely a hajó mozgató erejét eszközölné. A készület 20 vertvasból készült csőből áll, melyeknek nem egyenlő a hosszúságuk, de átalában mintegy 12 lábra tehető, átmérőjük 13 hüvelyk, s a hozzájuk használt legjobb minőségű vas vastagsága 5/1 hüvelyknyi. A nyomást, melyet megbírniok kellene, 1500 fontra teszik egy □ hüvelyk szerint számítva, azonban úgy készíttetnek, mintha 2000 fontnyi nyomást kellene elbírniok, s amely cső ennek meg nem felel, az mint hasznavehetően félrevettetik. Külföld, Törökország. Konstantinápoly, jul. 18. (A Porta és Duna fejedelemségek közötti viszály befejeztetése.) A Porta nagyon meg van magával elégedve, hogy oly jó menekvő utat talált a Kuza fejedelemmel ügy eligazítására ; s meg is lehet elégedve, mert hisz semmi egyenes érdekeltséggel nem bir tulajdonképen az egész ügyben. Arra neki nagyon kevés gondja, hány választó választja a moldva-oláhországi kamara képviselőit, s mennyi a választói és választhatási képesség cenzusa. Azon megszorított helyzetben, melybe a hatalmak Moldva Oláhországban juttaták a Portát, nagyon kevéssé érdeklik ezen fejedelemség belügyei, mert hisz alig van ott egyéb föntartani valója soukerainitási jogánál. A külföld irányában s minden népjogi viszonyt illetőleg ő képviseli a dunafejedelemségeket, e szerint tehát a belügyeket illetőleg se nézhetne el semmi beleszólást suzeraini jogaiba , mert ha azt hallgatag elnézte volna, akkor a fejedelemségek külügyeinek intézésére vonatkozó joga és ezzel járó tekintélye is megrendíttetett volna. Tehát elkerülhetlen volt, hogy huzát bírói széke elé idézze, hanem aztán nagyon bölcsen tette, hogy miután a ho.tpohár megjelent, szelíden és kegyesen bánt vele, s a dolgok állását helybenhagyá. A Porta e téren nem csak okosan és szabadelvüleg, hanem egyszersmind önállólag is járt el, külbefolyás nélkül. Tulajdonképen mindenik hatalom mást akart volna. Francziaország nagyobban huza-párti volt magánál Kuzánál is ; Oroszország szerette volna a Portát a végső lépésekre bírni. Ausztria szerette volna Oroszország húrjait pengetni, de mivel Angolország ezen tárgyban lassaban viselte magát, s a dán kérdésben Francziaországot kívánta volna részére lekötelezni, oda utasítá követét, hogy mindenkép hagyja rá De Moustier törekvéseit; tehát Ausztria is jobbnak vélte nem foglalni valami nagyon erős állást, s ámbár egyik hatalomnak se volt tulajdonképen ínyére a Porta által választott középút, mindazonáltal mégis elfogadhatónak találták azt, s végleg el is fogadták. Az orosz kormány duzzogott legtovább a hat hatalom közül (Olaszországot is számítva), s itteni képviselője több ízben oda nyilatkozott, hogy nincsenek utasításai. Végre Gorcsakov herczeg is ráadta a fejét a megegyezésre, s folyó hó 13-án elkészíttettek az okmányok huza részére, a következő aláírásokkal: Bulwer Henry L., De Moustier marquis ; Prokesch-Osten ; Brassier de St. Simon ; Novicow, Greppi. Oroszország, Moskau, jul. 25. (Oroszország haladásai az orosz és német elem összeütközése) A „Nat. Zig“ következő nagy figyelemre érdemes czikket közöl: A haladás minden nemével foglalkoznak,— írja a moskaui levelező — létesítik a légszesz világítást, a vasutat a korm. költségén tovább építik dél felé; múzeum nőtt ki a földből, a honosítási társulat államkertet alapított s az állandó képtárlat a művészeti érzéket táplálja; az uj városi hatóság erélyesen működik mindazon javításokon, melyeket a város előnye igényel. Az erkölcsi mozgalom másik mozzanata a hasznos népies könyvek, a drámai művészet és természettudományok terjesztésére alakult egyletek nagy száma. A törekvés egyéb bizonyítványai a nyilvános felolvasások a tudományok egyes ágaiból , történelemből, irodalomból (Shakespeare), boncztanból, s jelenleg állattanból az állatkertben. A színpad is részt vesz a haladási mozgalomban,oly drámákat adván elő,melyek a közelmúlt társadalmi visszaéléseket és fogyatkozásokat ostorozzák. E művek termékeny szerzője Ostrowski. A hírlapok is, melyek itt még inkább vezetői, mint tolmácsai a közvéleménynek, haladásra ösztönöznek s a nagyon elterjedt „Mosk. Wiedomosti“ főföladatául tűzte ki a nép fölébresztését négyszázados álmaiból. Minden módon sarkalja a hazafiságot s azon van, hogy az adott lökés a társadalom minden rétegét érintse; — de azon is van , hogy a megindított tömeget a folyam parton belü megtartsa, s e feladatát nem oldja meg kaezér oldal-pillantások nélkül a berlini keresztes lapra. Fájdalom, a honszeretet nem marad mindig a természet szabta határok között. A moskaui lap szerkesztői sok önérzetre mindig arra utalnak, hogy az oroszok az uralkodó nemzet az országban, s hogy minden orosz uralom alatt álló népnek orosszá kell válnia. Mindenből előtűnik azon utógondolat, hogy az Oroszország nevezetű óriásnak egyöntetű orthodox görög, oroszul beszélő egésszé kell alakulnia. Minden idegen kiküszöbölendő, s ezen urak érzékenykedése arra nézve, mit az oroszság sérelmének tartanak, sokszor nevetséges ; igy a nevezett lap erősen megrója, hogy Sydow atlaszában a sz.-pétervári kormányzóságot Ingermannlandnak nevezi. Különösen a németek ellen ingerültek, így ugyan e lap keserűn panaszkodik, hogy a kormány a dorpati egyetemen 30 ösztöndíjat alapított tanítóképezésre a nyugati kormányzóságok számára. Szemére vetik a kormánynak, hogy a balti és lengyel tartományokban négy gymnasium esik egy kormányzóságra , holott a birodalom belsejében csak egy. Feledik, hogy a gymnasiumok száma a szükséglettől függ, mit az is igazol, hogy a balti tartományokban a kormányiak mellett magángymnasiumok is léteznek. Ugyanő számban írja maga a szerkesztő Katkot, így a hivatalnokok harmada nem orosz, s e körülményt fölötte sajnosnak tartja, miután Rómában vagy Görögországban hasonló eset nem fordul elő- Nem meglepő , hogy a hazafiság lelkesedése mindent oroszositani akar s az orosz elem fensőbbségére törekszik a leigázott néptörzsek fölött; de elletmondásnak látszik, e szerint dacára annak, hogy a balti tartományok képzőintézeteinek fensőbbségét elismerni kénytelenek, minden onnét származótól iszonyodnak. Aki szellemi fensőbbséget akar gyakorolni, kell hogy műveltebb legyen, s hogy ezt elérje, a képzés eszközeit nem szabad visszautasítnia, bárhonnét eredjenek. Az orosz hazafiak a germanisalástól félnek, de minden művelt német lelkiismeretlen volna, ha a műveltség terjesztését értve alatta, nem germanizálna. Azon oroszok, ők Ázsiára utalnak, mint nagyságuk és uralmuk színhelyére, öngyilkosul cselekszenek, mert onnét nem kapnak haladási eszközöket. Azon oroszok ellenben, kik magukból várják a mivelődés fejlését, nagyon tévednek, mert a történelem bizonyítja, hogy egy nép sem haladhatott magasabb művelődési fokra, mely kerülte az érintkezést másokkal, vagy egészen el volt szigetelve. A műveltség, az erkölcsi szellemi haladás nem jön magától és nem keletről, hanem nyugatról. Az orosz birodalom nagy részeit lakó finn és tatár törzsektől nem lehet várni műveltséget, egy orosz sem fog Wjokraba, Penzába vagy Orenburgba menni, hogy gondolkodó erejét gyarapítsa, szellőd tehetségeit üdítse s ismereteit terjessze. Minden orosz sejti, ha nem tudja, hogy a szellem lehellete nyugatról jő, minden tehetség oda vonzódik s a legnagyobb orosz lelkesedés sem fogja elnyomhatni a vágyat nyugat felé . Minden tudományos műveltségű orosz" tudja, hogy a keleti népekkel való összeköttetés elnyomja a műveltséget, valamint hogy a szövetkezés a nyugatiakkal minden magasabb fejlődést előmozdít 1 *1 Németország. München. (Lajos király.) A hír: „Bair. Zig11 megczáfolja azon átalánosan elterjedt hírt, hogy a király pár évig szigorú incognitóban beutazni szándékozik Európát s ezen idő alatt Luitpold kir. hgre ruházza át az ország kormányzását. Ezen czáfolatot megnyugtatónak találják a clericalis reactióra vonatkozólag támadt aggodalmakra nézve. München, jul. 30. (Az ultramontan irány) mely Miksa király halála után csakhamar kezdé fejét felütögetni, ma már tettleg ünnepli első diadalát. A püspökök követelései, melyek a királynak már felterjesztettek, — mint előre várni lehete — Luitpold bgben igen buzgó szószólójukat találták a fiatal király előtt, aki nyakbaja miatt ma ismét elutazott Schwalbachba. A tegnapi minisztertanácsban még Zwebl cultusminiszter is a püspökök ellen nyiladozott, — a ki pedig csakis azért élte világát miniszteri állomáson oly kényelmes háborítatlan állapotban, mivel a főpapság kivánatainak mindenben lehetőleg hódolt — s Mulzer igazság- Ugyér is vele tartott. A Schrenkféle többség győzött, a föllebb nevezett két miniszter leköszönt, s leköszönésük elfogadtatott. Legalább így beszélik. — Zwebl helyét — hallomás szerint egy egészen önállás nélküli bürokrata Koch elnök fogná betölteni, Mulzer helyébe pedig, akinek visszalépése általánosan calamitasnak tekintetik .• Bonhard főállamügyész fogja kineveztetni, egy protestáns pietista, mind a ketten oly személyek, akik mindenütt használhatók, hol visszafelé haladás a czél. A legközelebbi áldozat Neumayer belügyér leend, ki ma este érkezik be falusi lakából. Ma tétetett közzé egy, Bajorország minden érseke és püspöke által aláirott s „a papsághoz és a néphez“ szóló pásztori levél. A jelennel kezdi, melyben mint a viharzó tenger zajló hullámai a legborzasztóbb események rohamai váltják fel egymást.“ A felvilágosultság, miveltség, és haladás jelszavai — úgymond — a jelenkornak, de melyekkel sokszor, és pedig gyakran istentelen czélokra visszaél. A pásztori levél különösen nekiront az istentagadó sajtónak, mely Renanban lelte föl főképviselőjét, a ki arra a hallatlanságra vetemedett, hogy az apostolok közöl Iskariotes Judást kitüntetéssel emliti. Soha sem gyalázta még meg a józan emberi észt senki úgy, mint ez az istentagadó. Végül kilencz napi ájtatosságot rendel a pásztorlevél azon sértések leimádkozására, a mik az isteni megváltó ellen Renan könyve által elkövettettek. Hannover, Hannover, ul. 30. (Népgyűlés.) A „H. N.“ Írja: Tegnap a negyedik népgyülésünk volt a dán király halála óta. A tikkasztó hőség daczára annyian gyűltek össze, hogy a város legnagyobb tereme sem volt képes a sokaságot befogadni, mely tódulást nagyban előmozdítá a Rendsburgban történt változás óta uralkodó ingerültség. A gyülés egyhangúlag elfogadá a következő nyilatkozás-tételt: „A német nemzet, elvárja és megkívánja, hogy a német kormányok, az általuk ünnepélyesen elvállalt kötelezettséghez híven, haladék nélkül kimondják Frigyessg elismertetését, s lehetőleg elősegítik, hogy a kormányt átvehesse a herczegségekben az esküvel megerősített alaptörvény szabványai szerint. Behre polgárfőnök a Rendsburgban előfordult esetből kiindulva annak szükségességét mutogatta, — hogy a nép is beavattassék az ügyhöz való szólásba, s szintén nyilatkozatot indítványozott a német parliament érdekében, melyet — habár korlátoltabban — maguk a fejedelmek is szükségesnek vallottak a frankfurti összejövetel alkalmával. Ezen nyilatkozat is egyhangúlag elfogadtatott, s az inditványzó szónok felhívása következtében a tanácskozás után adakozások gyüjtettek a szerencsétlen alseniek számára. Svédország. (A scandinávunio.) A „Botsch.“ nek írják . Stokholmi levelek szerint ott feszült figyelemmel várják a bécsi conferentia eredményét, mert a scandináv unió eszméje még koránt sincs elejtve, s azt tartják, hogy a herczegségek elszakitása csak elő fogja annak létesülését mozdítani. Erre mutat egy hivatalos eredetű s az unióval foglalkozó közelebb megjelent norvég röpirat is, mely a kérdést norvég szempontból fejtegeti, s az előítéletek ellen küzdve kimutatni iparkodik a három ország egyesülésének szükséges voltát. Azt is gyaníttatja e röpirat, hogy a Szajna mellett jó szemmel néznék ki a német-dán kérdés megoldása, miután a bőségek elszakítását megakadályozni úgy sem lehet, egy olyan északi állam alakulásával végződnék, mely erős bástya lenne Porosz- és Oroszország ellen, s legalább erkölcsileg támogatni is fognák a terv sikerülését. Hanem azon ellenszegülést is jól látják, amellyel Oroszország ellene fordulna ezen eszme megvalósításának, s úgy hiszik, hogy biztosította is magának a két német nagyhatalom közreműködését az unió meggátlásában.“ Stockholm, julius 30. (A szibériai pestis), mint Finnlandból jelentik, az orosz határkerületekben kitört, s Finnland kormányzója ennek következtében kellő elővigyázati intézkedéseket tett a ragály terjedésének gátlására. Belgium, Brüssel, jul. 30. (A párttusák és választási mozgalmak.) A „Nat. Zig“ írja : A clericalis párt nyilatkozványa nem csekély kiábrándulást idézett elő, de csakugyan nehéz dolog volna ezen nyilatkozványnál üresebb , tartalmatlanabb nyilatkozást kigondolni. Össze van ugyan benne minden foglalva, amit ezen párt együttesen s tagjai külön külön felhordtak mindenféle alakban a kormány és Orts törvényjavaslata ellen ,hanem a párt legutóbbi magaviseletének védelmére nem tudnak egyebet felhozni annál, hogy kénytelenek valának a végletekhez folyamodni. Azt mondják a papi pártiak, hogy a szabadelvű párt a mostani minisztérium kormányzásának kezdetétől fogva még soha sem felelt az ő vádjaikra , s ugyanazon kifogásokkal állanak elő most is, melyekkel kezdettől fogva vádaskodtak, legkisebb figyelembe vétele nélkül a helyreigazító nyilatkozatoknak, s a sajtó és parlament útján tett észrevételeknek. Ismételve felemlítetik például, hogy a baloldal, egy választási vizsgálat elrendelése által, egy választókerületet hat hónapig megfosztott képviseltetésétől, holott most a kisebbség meg nem jelenése által az egész kamarát képtelenné tette a tanácskozások folytatására, s megakasztá a közügyek folyamát. És ők mégis azt mondják, miszerint készek valának a kormánynak különféle hiteleket megszavazni, pedig az lehetetlen, ha meg sem jelentek. Azt vitatják a nyilatkozványban, hogy Orts törvényjavaslata törvénytelen, pedig meg nem jelenések által elütötték azt a megvitattatástól. — A jobboldal — vagyis a papi párt mindazáltal valósággal elárasztja az országot nyilatkozványának , az országban használt két nyelven nyomtatott példányaival; s nagyon sajnálják, hogy e kebelekben történt szakadás miatt annak közzététele mostanig lett elhalasztva; minélfogva nincs is az a jobboldal valamennyi tagja által aláírva, amit többen megtagadtak, mint például Dedecker, s e szerint abban állapodénak meg, hogy csak tizenkét tag írja alá. Könnyű ezen nyilatkozványban Dechamps intéző kezére ráismerni, ami által még valószínűtlenebbé lett újra megválasztatása minta nélkül is volt. A szabadelvű párt jóformán mindenütt összetartólag működik . Brüsselben azonban nem tudtak a különféle szabadelvű színezetek a választásokra nézve egyesülni, győzelmük azonban bizonyosnak tekinthető. (A szabadelvű párt nyilatkozatát lásd a brüsseli aug. 3-iki táviratban. Szerk.) Olaszország, Milánó, aug. 2. (Rouker megérkezése; Humbert hg. elutazásának ideje; a sommai tábor.) Rouher franczia államminiszter tegnap ide érkezett családjával együtt, s azonnal Vimercatihoz ment Mirabellóba, ahová délután Humbert hg is kirándult, kinek elutazása f. hó 10 vagy 12-re van megállapítva. — A sommai tábor tegnap eloszlattatok. Francziaorrszág, Páris, aug. 1. (A császár ítélete; — mexicói csapatok visszatérése; a congressusra vonatkozó röpirat.) A „ Moniteur“ közli a császár választott bírói ítéletét az egyiptomi alkirály és a suezcsatorna-társulat közötti viszályok fölött. A társaság az 1856. jul. 20 -i szabályzat megsemmisitéseért 84 millió frankot kap, melyért a csatornamelléki területet köteles az egyptomi kormánynak visszaadni. — A „Moniteur de l'Armée“ jelenti, hogy azon csapatok, melyek először mentek Mexicóba, most szintén legelőbb jönnek vissza. A testőrtüzérség első ütege már visszaérkezett Versaillesba. Mexikóban két teljes gyalog hadosztály marad a hozzávaló lovassággal és tüzérséggel. Ezekben van 2 zászlóalj vadász, két zászlóalj könnyű afrikai gyalogság, öt sorezred, két zuavezred és az idegen légió. — A sokat emlegetett röpirat, mely a congressusra vonatkozik, nem sokára megjelenik ; szerzője egy most Párisban lakó hajdani belga journalista, ki sem hiv, sem félhivatalos jellemmel nem bir. — Hachette, hírneves könyvárus tegnap halt meg, holnap temetik. — Ma adják el La Pommerais ingóságait; tömérdek angol tódul a kótyavetyére. Angolország, London, jul. 30. (Lapvélemények; vegyes.) A Francziaországgal kötendő szoros összetartás óhajtása, mely a parliamentben is sokszorosan kifejeztetett, még sűrűbben nyilatkozik a lapokban. A „Saturday rewiew“ is egy a szent szövetségről szóló cikkét annak kijelentésével fejezi be, hogy Angol- és Francziaország egymásra vannak utalva, ha Európában politikai és erkölcsi befolyást akarnak gyakorolni. Megjegyzésre méltó, hogy ezen szükséglet érzése az angol lapoknak oly dolgok feletti véleményében is nyilatkozik, melyeknek tulajdonképen semmi dolguk a szent szövetséggel. A „Herald“ Randon tbnagynak Algír közigazgatásáról szóló jelentését taglalja, s azzal végzi, hogy az angol és franczia gyarmatok között húzott párvonalak többnyire ferdek,s hogy hibáznak akik az angolszász gyarmatok gyors anyagi fejlődésének felettébb örvendnek, s árnyoldalaikat ezen gyarmatosításoknak, mint a kiirtó háborúk, a mammonimádás, stb. nem látják. A francziák sokkal több gyarmatosító képességgel bírnak , mint gondolná az ember. Kanadában és Kelet-Indiában tett kezdeményezéseik nagyon tisztességesek, s Dupleix és Labordonnais nagyon jeles kormányzók valának. A „Daily news“ így kiált fel : Dánia még nincsen elveszve! Ezen szabadelvű lap komolyan hiszi, hogy Németország viszálkodása nyílt haverba fog kitörni, s a dánokat visszasegiti elvesztett birtokukhoz. — Latour d’Auvergne hg. franczia követ ma utazott el két havi szabadság idejét élvezendő. — Távolléte alatt Cadore fogja helyettesíteni. — Palmerston tegnap ebédet adott dr. Livingstone tiszteletére s elutazik birtokára, Brocket Hallba. London, aug. 4. (Az orosz tengeralatti hajó.) A ,,Times“ a múlt év vége felé egy czikket közölt Oroszország fegyverkezéséről, s ez alkalommal említést tett a Néva oltalmára czélzó sajátságos védrendszerről, melyet az orosz hatóságok helyeselnek. Valami tengeralatti roppant hajó forgott szóban, mely 175000 ezüst rubelbe kerülne, s 200 tonna vasból és aczélból kerülne ki, és melyre nézve a „Times“ akkor azt mondá, hogy „nagy titokban tartnak azon hajóra vonatkozólag mindent. Annyit mégis mondhatunk, hogy a gépezetet összeszoritott jég hajtaná, s a hajó erős hegyes ormánnyal lesz ellátva, s ez oly szerkezettel biranc, mely lőporral tölt nagy hengereket villanyerővel felgyujtani alkalmas perezben az ellenséges járműek megsemmisítésére. A hajót igazgató emberek apró ablakokon át fogják látni, mi történik fönn, s a mélységét, amelyben oda sietnek, a szerint szabályozhatják , miután rendesen egészen a víz tükréhez közel járnak.“ A „Times“ ezen közleménye akkor nagy zajt csinált. Esti posta, Bécs, aug. 5. (Apróhírek a béke előzményekről; Kuza hg barátságos viszonya a portához.) Mint a „Botschafter“ hallja, a békeelőzményekre a ratificatio nem is szükséges, s elég a conferentia tagjainak aláírása. A békealkudozások kezdetének napja még nincs meghatározva, de legközelebb ez is kezdetét veszi Bécsben. Egy kis időt engednek Dániának az előkészületek megtételére, s hogy Kopenhágában e részben a kormány támogatásra találjon. Tekintve Dánia belviszonyait, a kötött előleges szerződés közzététele sokáig nem halasztható. A nevezett lapot Bukarestből arról is tudósítják, hogy a fejedelem viszonya a portához mindinkább barátságos, s erre a jelek sem hiányoznak. Ruza herczeg huszonnégy ifjat küldött, a legjobb családokból, a szultán testőrségének erősítésére. Gyanítják, hogy ily szellemű tanácsok a Tuileriákból származnak. A fejedelem utazása Párisban. hó közepe táján leend. Berlin, aug. 2. (Bismarck ur terve a béke után; a skandináv unió megakadályozása.) Oly körökben, hol Bismarck ur szándékait ismerik, tudni akarják, hogy már elhatározta mit teend a béke megkötése után. Mondják, mindjárt az aláirás után benső barátságos viszonyba lépend Dániával, a mint Berlinben a védő hatalmasságjátszást nevezik. Ezen védői szerep biztositandja a dán királyt a skandináv unió terve ellen. Ezen constellatio már Gorcsakov égnek Berlinben létekor is észrevétetett, s ez megerősíti azon hírt, hogy Oroszország be nem avatkozásának föltétele, a skandináv unió megakadályozása volt.“ Berlin, aug. 3. (Békeelőzmények, fegyverszünet.) A lapok, a „Wien, Abend Post“ aug. 2 ki czikkét hozzák, melyet egész terjedelmében táviratoztak nekik. A „Nord-All. Zig“ az osztrák kormánylap azon kivánatára, hogy a békét szabad-szövetséges egyetértés kövesse a német kormányokkal, mely a herczegségekben a jogi viszonyok szilárdítására, Németország biztonságának és tekintélyének gyarapítására, s az egész haza teljes megelégedésére szolgáljon — teljes szívéből Ament mond, s reméli, hogy, miután a békekérdés elintézésének súlypontja Bécsből Kopenhágába tétetett át, az ottani képviseletnél is a tényleges állapot azon beismerése álljon be, mely a dán kormányt arra vezette , hogy az elkerülhetlent elfogadja.“ Különben még nem lehet megítélni a benyomást, melyet a békehir a porosz közvéleményre tett. j*Turin, jul. 31. (Ricasoli Párisba utazott; miniszterválság; Lamarmora hadügyér.) Ricasoli, miután több napot töltött Turinban, Párisba utazott, hová fontos megbízással küldetett. Rotschilddal érintkezésbe teendi magát az olasz déli pálya átengedése és haszonvétele iránt. A minisztériumban annyira nincsenek egy akaraton a kamra felosztására nézve, hogy épen a kormánynak aöbbség értelmében teendő módosítása felől gondolkodnak.Lamarmora tlnok Németország felé utaztában találkozott Minghettivel Genuában, ki a hadügyi tárczával kínálta meg. Ez engedmény a tulajdonképi piemonti párt iránt. Della Rovere tábornok, a mostani hadügyér, szintén piemonti s jeles kormányzó, de ügyetlen a szószéken , s ez többször kellemetlenségeket okozott.Lamarmora helyét foglalandja el Nápolyban. Minghetti elhagyná a pénzügyet s ismét külügyminiszter lenne. Visconti Venosta Sz. Pétervárra menne követül, hova Pepoli az éghajlat végett nem akar visszatérni. Az új pénzügyér Sella lenne, ki Ratazzi alatt már viselte e hivatalt; ez ifjú piemonti, kit minden párt becsül. Mind e módosítások nem bizonyosak, de értekeznek fölötte.Sella,meglehet visszautasitja a neki ajánlott tárczát. Páris, aug. 2. (A spanyol királyi férj, és Humberthg látogatása.) A „Gen. Corr.“ szerint a császár jövő szombaton Vichyből Saint-Cloudba érkezik. A spanyol királyi férj Párisba jövetele aug. 20-ra van határozva. Ez valóságos eseménynek tekintetik, s a birodalom főméltóságai, diplomaták senatorok, tábornokok, szóval a párisi előkelők színe élénkséget adand, a nyáron át elhagyatott Párisnak. Az ünnepély Versaillesban a palota régi szép napjaira fog emlékeztetni. A császári ház minisztere annyira el van foglalva a rendezéssel, hogy még a császár levelét is egy nappal később küldte be a „Moniteur“ esti lapjának. Aug. 11-én érkezik meg először Incognito Humbert hg, s aztán a „spanyol ünnepélyek“ után Londonba megy, s csak ekkor lesz hivatalosan elfogadva Saint-Cloudban. Az olasz (a „Gén. Corr.“ szerint piemonti) korona örökös arczban igen hasonlít anyja rokonihoz, az ausztria császár ház tagjaihoz. Páris, aug. 2. (A hivatalos sajtó támadásai a német nagyhatalmak ellen; az angol-franczia barátságos viszonyra törekvés.) A hivatalos sajtó meghagyás szerint folytatja csatározását a német nagyhatalmak ellen. A „France“ egy Dánia megadásáról szóló czikkében teljesíti ezen kötelességét, a „Pays“ „a békeelőzetekről“ közöl idevágó vezérczikket, a szerkesztőségi titkár aláírásával, melyben azt mondja, hogy „az igazság érzelmei és a nemzetiségek elve lábbal tapodtattak.“ — Latour d’Auvergne hg. a londoni franczia követet, ki a napokban Vichibe utazott, az angolokkali összetartás egyik legbuzgóbb barátjának tartják, s hogy e tekintetben folyvást iparkodnak feszített erővel czélt érni, az tagadhatatlan. Mind Clarendon 1., mid a londoni követ biztosították volna a császárt Vichyben az iránt, hogy az angol minisztérium elnöke kész Russell lordot feláldozni a császár kedvéért, aki kevés rokonszenvet érez iránta. Innen magyarázhatók a Russell visszalépéséről terjesztett hírek is, melyeket a „Pays“ úgy közöl, mint amelyek itt megnyugtatóig hatnak. Mellesleg *