A Hon, 1864. augusztus (2. évfolyam, 175-198. szám)

1864-08-18 / 188. szám

törekvésű férfiú kívánatos ; de ha úgy ves­szü­k­­ a dolgokat, mint vannak, — ha 1864-gyel meg­elégszünk — ha vetélytársaival összehasonlít­juk — más eredményre jutunk. Ha azt mond­juk, hogy nem Cromwell, még csak nem is Cha­­tam, csak történetet beszélünk ; ha Derbyhez hasonlítjuk, szerencsét kell kívánnunk a nem­zetnek, hogy Palmerstonja van. A nemzetek ren­desen olyan jó kormán­nyal bírnak, minőt meg­érdemlőnek. Ha államférfiaink komolyságában csalódunk, ám kérdezzük magunkat, csakugyan olyan komoly-e törekvésünk ? Átmeneti időben olyan jó miniszter Palmerston, a­milyennel csak bírhatunk.“ „Herald“ és „Star“ nagyon hűvösen, sőt hi­degen nyilatkoznak Palmerston lord felöl. Erdélyi országgyűlés. (S. C.) S­z­e­b­e­n, aug. 12. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének megerősittetése után elnök ki­jelenti, hogy a kir. országgyűlési biztos átirata utján három kir. leirat érkezett hozzá, az országgyűlésseli közlés végett. A ház felkér, hogy ezen legfelsőbb nyilatkozat tartalmát fenn­­állva hallgassa. Az első kir. leiratban, a szokásos bevezetés, s ama készség elismerése és méltányos belá­tása után, hogy mily szükséges, s mily nagy jó­tétemény volna egy rendezett törvényszolgálta­tás, mel­lyel az országgyűlési főtörvényszék fel­állítására nézve Erdélyben, a vitatkozásokban eljárt, a f. évi június 23 -án előterjesztett tör­­vényczikkely felterjesztésével, az 1. §-ban czélba vett változtatással, tekintettel e főtörvényszék székhelyére, s egy, a 6. §-ban látható lényegte­len változtatásra nézve a fogalmazásban, a kért legf. helybenhagyás megadatik. § „Az 1. §-ban czélba vett változtatásra nézve — így szól a kir. leirat — tekintettel a főtör­vényszék székhelyére csász. székhelyünkön Bécsben, megállapodva kell­ lennünk annak megfontolásában, hogy az már ősrég­, s állam­­jogilag elismert joga volt és lesz nemcsak koro­nánknak, hanem Erdély nagyfejedelemségünk szeretett alattvalóinak is , hogy törvényesen előrelátható esetekben jogügyeiket, legyenek ezek polgári vagy államjogi természetűek, legm. trónunkig hozhassák, s csász. székhelyünkről, csász. kir. nevünkben, annak végítéletét meg­kaphassák. Hogy mi azonban mégis alkalmat vettünk magunknak, az 1861. mártius 31 -diki legf. elhatározásunkkal koronként kir. erdélyi kormányzóságunk itélőtörvényszékére bizni egy főtörvényszék hivatalos működését szeretett nagyfejedelemségünk, Erdély részére; e jog an­nál kevésbbé lehet kétséges és kérdéses, mint­hogy az általunk alkalomszerüleg elhatározott ism­étt helyreállítása szeretett nagyfejedelemsé­günk Erdély előbbi alkotmányának, s egyelőre fennálló mindennemű polgári és államjogi intéz­ményei és határozatainak, melyek csak egy há­romszoros folyamodványú bíróságot állapíthat­nak meg, egyrészt, s a kir. erdélyi kormány­zóságnak az előbbi törvények által reá ruházott működési kör másrészt, egy ily ideiglenes eljá­rást szükségessé látszanak tenni, minthogy kü­lönben vagy :az erdélyi kir. helytartóságtól min­den törvényes működési kör elzáratnék, vagy az által még egy negyedik folyamodású bíróság is keletkeznék.“ Következik most a felszólítás, a törvényczik­­ket az országgy. rend 23. §-sa értelmében, az eddig gyakorlatban levő módon minél előbb t legf. szentesítés alá terjeszteni. A második kir. leirat, hasonlóan az előbbem­hez, Schönbrunn-ból, aug. 11 kelettel, meg­erősíti ama törvényczikkelyt, mely az ország­­gyűlési rend 75. § -a határozatainak megvál­toztatásáról szól (a regalisták napidíját illető­leg), azon módosítással, hogy ezen illeték csakis a jelenlegi, f. évi május 23 -án kezdődött or­szággyűlési ülésekre nézve vétethetik igénybe. A harmadik k. leirat, Schönbrunnból, aug. 2-ről keltezve, megerősíti teljes épségében ama törvényczikkelyt, mely az országgyűlési czikkely szentesítésére vonatkozik. Az elnök javaslatára, mind a három kir. leirat,a hozzájuk csatolt törvényjavaslattal egye­temben, azon választmányhoz utasíttatik jelen­téstétel végett, mely azt javaslatba hozá.­­­­ Az erre folytatott különleges vitában az or­szággyűlési rendre nézve, a 29. §­, bezárólag a 37. §-ig, nagyobbrészt minden vitatás nélkül elfogadtatott. Ezek mindegyike a központi vá­lasztmány tevékenységére vonatkozik az elő­veendő választásoknál. A 30. §-hoz, mely azon recklamatiokra vo­natkozik,melyek a választói jegyzékben a nemvá­­laszthatók felvétele ellen szólnak, P­u­s­c­ar­i­u­­n­a­k egy pótjavaslata fogadtatik el, mely sze­rint az ily reclamatiók azonnal tudatandók azok­kal, a­kik ellen intéztettek, s a kiknek aztán fennhagyatik, netaláni ellenvetéseiket a köz­ponti választmánynak benyújthatni. A 34. §-hoz Mán Gábornak egy jobbitmánya fogadtatott el, mely szerint egy viszontkereset a központi választmány határozata ellen a be­adott reclamációkra nézve, az országgyű­lésen hátrányos , a­nélkül, hogy mégis e miatt a követek megválasztatása elhalasztást szenvedhetne. E §­ a) pontja, melynek következtében a vá­laszthatói jogból kizárt személyek, a vett tudó­sítások alapján az illető hatóságok részéről, a központi választmány által a névsorból kitöröl­tethetnek, Lem­ény ajánlatára elhagyatott, a többi rész azonban megmásatlanul elfogadtatott. A 36. §-nál, mely a központi választmány jegyzőinek kötelezettségeiről szól, Gullnak egy jobbítmánya fogadtatott el, mely szerint ezek is hasonlóan válaszhatók. Az ülés 2 órakor bezáratott, s az országgyű­lési rendre vonatkozó különleges vita a holnap, szombaton, tartandó ülésre halasztatott, minthogy az ottani lakosságnak ilynemű kivá­nata a nyilvános lapok által jelentkezett. Ezen változtatások elfogadása által tehát az ország, a kormányi előterjesztvényben javaslat­ba hozott 9 municipium helyett tízből állana. Előadó javaslatai a választmány tagjainál megnyugtató fogadtatásban részesültek. (S. C.) S­z­e­b­e­n , aug. 3. Napirendre térés előtt Mán panaszkodik a sok elmaradás ellen, mel­lyel több országgyűlési tag a kötelesség­­mulasztás vétségébe esik. Többen távol van­nak anélkül, hogy tudni lehetne, kaptak-e sza­badságot, mások túlmennek a nyert szabadság­­időn anélkül, hogy azt igazolnák. Ez okon a jelen országgyűlés székei még üresebbek, mint a múlt évben. Fölszólítja az elnökséget, hogy a visszaélésnek némely regalisták és követek ré­széről véget vessen. Az elnök kijelenti, hogy a szabadság nélkül vagy azon túl távollévő egyé­nek ellen az ügyrend szabályai szerint fog el­járni. Fogar­assy püspök Petek magyar köz­ség és compossessoratus azon kérelmét nyújtja be, hogy e helység ne a szebeni, hanem az udvarhelyi helyhatósághoz csatoltassék ; az or­szág polit. fölosztását tárgyaló bizottmányhoz utasittatott. Konstantin Juon regalista 6 heti szabadságot nyer. Ezután az elnök az országgyűlési biztos által megküldött törvényjavaslatot olvastatja fel, a mely a Reichsrathba küldendő követek megvá­lasztása módját határozza meg. E törvényjavaslat az osztályonként két tag­ból álló bizottmánynak adatott ki előtanácsko­­zás végett. Az országgyűlési rend részletes megvitatásá­ban ma az 54. §-ig értek. A legtöbb, a követvá­lasztás módjára vonatkozó §. csekély módosítás­sal elfogadtatott. A 45. § t, mely szerint egyes választók választási joga ellen, még a választás előtt lehetett volna tiltakozni, B­alo miri ja­vaslatára, melyhez Schmidt gr. is csatlako­zott, elhagyták. A legközelebbi ülés kedden lesz. Az 5-dik k. előterjesztvényre (új országbe­rendezés) kinevezett választmány tegnap ülést tartott, melyben előadó P­u­s­c­a­r­i­u, az általa javaslandó eltérések felett a kormányi előter­­jesztvénytől, hosszabb beszédet tart, a­nélkül azonban, hogy további fejtegetéshez jutott vol­na ama javaslatra nézve. Nevezett előadó által javaslatba hozott változtatások leglényegesbjei a következők : 1) Eltérve a r­é­g­e­n­s municipium szerkeze­tétől, s hogy az erre nézve meghatározott terület a szomszédos municipiumokba beosztatott, mely­nél ő eme municipium eventualis állását a meg­határozástól teszi függővé, még Szász-Régen vá­rosa is ennek, mint a központi hatóság szék­helye, bekebeleztessék. 2) Hogy az udvarhelyi (Székelyföld) mu­­nicimium három municimumba osztassák ba. Hivatalos közlemények: Bács-Bodrogmegyében uralgó keleti marha­vész miatt a szab. kir. Zombor városbani szar­­vasmarhavásárok megtartása a vész tartama ide­jére további intézkedésig ezennel betiltatott. A nagyvárad-budai országos pénzügy-igazga­tósági osztály V­e­r­d­i­n­g Antal számsegédet a debreczeni fővámhivatalhoz harmad-osztályú hi­­vatal tisztté ideiglenesen kinevezte. A magy kir. helytartótanácstól 1864 ik évi márczius 2-án 1265. sz. a. kelt s minden megye, kerület, vidék és sz. kir. város közönségeihez intézett rendelet. Ö cs. és Ap. királyi Felsége múlt 1863. évi november hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározá­sával legkegyelmesebben megparancsolni mél­­tóztatott, miszerint az 1858. évi September hó 29-kén kelt hadkiegészítési törvény 21 §. 18 pontja, valamint az 1860-ik évi october 6-án kelt legfelsőbb elhatározás (1861. évi december 16-án 67732 sz. a. kelt közintézmény) a paraszt­­gazdaságokra vonatkozó katonaságtól­ mentes­séget illetőleg, oda értelmezendők , miként csu­pán egy oszthatlan, illetőleg egy osztható gaz­daság örökölt birtoklása menti fel az illetőket a hadkötelezettség alól (feltéve, hogy minden egyéb törvényes feltételek teljesíttettek,) ezen kedvezés azonban semmi esetre sincs kötve oly öröklött birtokhoz, mely az öröklés előtt vagy után feloszlatott, tehát nem következhető oly gazdaság egyes részének örökléséből, melytől a többi rész­­k elválasztattak s más személyeknek örökül hagyattak, még pedig azon esetre sem, ha ezen gazdasági részek a kellő lak- s gazdá­­szati épületekkel ellátva lennének. Miről a közönség a cs. kir. hadügyministe­­rium által az összes cs. kir. orsz. hadfőparancs­­nokságokhoz 8599 II. oszt. sz. a. intézett p rész­beni rendeletnek másolatbani közlése mellett f. évi január hó 2 án, 22272 sz. a. kelt k. udv. rendelvény folytán tudomás s további kellő in­tézkedés végett ezennel értesittetik. A magy. kir. helytartótanácstól 1864-ik évi martius 2-án 1496. sz. a. kelt, s sz. kir. Eperjes város közönségéhez intézett rendelet. Folyó évi február 10-én 28. sz. a. kelt felter­jesztése folytán e város közönségének ezennel válaszoltatik, miszerint a magyaróvári g­azda­­sági tanintézet növendékei semmi föltétel alatt (t. i. még a kitűnő sikerrel tanulók sem) menttek a katonakötelezettségtől ; a cs. kir. belügymi­­nisterimnak 1858-ik évi december 31-én 32636, az. a. kelt rendelete értelmében azonban neve­zet intézetnek kitűnő sikerrel tanuló növendé­kei, ha ezt a szabályszerű bizonyítványokkal igazolandják, besoroztatásuk esetén szabadság­gal fognak elláttatni, s az ez iránti kérvény ide fölterj­esztendő. A magyar kir. helytartótanácstól 1864. évi február hó 27-én 63781. sz. n. kelt s az ország valamennyi törvényhatóságaihoz és minden fegyintézeti igazgatósághoz intézett rendelet. Azon nehézségek mellőzése tekintetéből, melyek a törvényhatóságok börtöneiből az ál­lami fegyintézetekbe szállítandó fegyenczeknek az utób­bi években gyakorlatba vett gyalog át­­kisértetésükből keletkeznek, elrendelendőnek találja ezen kir. kormányszék, hogy a szóban lévő fegyenczszállitások, vasúti és gőzhajózási közlekedés nemlétében, az 1861-ik évig érvény­ben volt utasításokhoz képest, ezentul megfelelő számu előfogatos kocsit használata mellett esz­közöltessenek ; az e részbeni költségek .a fe­­gyenczszállitások körül előforduló többi kiadá­sok módjára, melyek közé a kivételesen addig is használt előfogatok tartoznak, lévén fedezen­­dők és felszámitandók. Miről a közönség tudomás és miheztartás vé­gett ezennel értesittetik. A budai cs. k. orsz pénzü­gyigazgatósági osz­tály Kaiser János raktári szolgát a pesti do­hány és bélyeg­ raktári hivatalnál, hivatal szol­gává ugyanott, és az ezáltal megürült raktári szolgai állomásra Fazekas Károly rendelke­zés alatti szolgabirói hivatal-szolgát nevezte ki. Heves és K.-Szolnok egy. megyék föispáni helytartója Vurumpek Károly megyei tisz­teletbeli seborvost megyei mátrajárási rendes seborvossá nevezte ki. Pozsony megye föispáni helytartója B­i­r­ó Már­tont Somorja szabadalmazott városban városi orvossá nevezte ki. Borsod megye főispáni helytartója László József, Miskolcz városi főbíró lemondása folytán helyébe K­i­s Józsefet, az ugyancsak Miskolcz városánál üresedésben volt törvénykezési ta­nácsnok és árvagyámi állomásra Apostol Pált, továbbá a Fodor Bertalan lemondása által üresedésbe jött megyei törvényszéki igta­­tói hivatalra Bakos Pál írnokot, írnokká Nagy Gedeon dijnokot, dijnokká K­u­b­i­c­z­k­i Károlyt nevezte ki. Ausztria, Bécs, aug. 15. (Az osztrák külpoli­tika árnyalata.) A „P. Lt.“ levelezője az osztrák külpolitika egy olyan árnyalatára figyel­meztet, mely még csak kevéssé tűnt elő, s ke­vesek által vétetett figyelembe. Érti a Fran­­cziaország irányábani kíméletes, figyelemteljes eljárást. Ez — úgy­mond — annál több figyelmet igénylő jelenség, minthogy az itteni politika franczia ellenes alapvonala a kissingeni s karlsbadi találkozá­sok napjaiban erősebben előtünedezett. Egy kissé érzékenyen vették itteni kormánykörök­ben, hogy a lapok szinezet­különbség nélkül kissé keményen kitörtek a napoleonismus ellen a 13 elitéltetése miatt, azt pedig jól vették, hogy egyik, a kormán­nyal közelebb érint­kezésben levő lap , minden sugallat nél­kül, csupán szerkesztője ösztönéből nem vett részt a Napoleon-ellenes zajlásban, hanem a felforgatásra hajlandó franczia ellenzéknek történelmi árnyoldalainak feltüntetésére for­dította figyelmét. — Francziaország éber és féltékeny szemmel nézi Poroszország terjesz­kedési vágyait s Ausztria sem kevésbbé félté­keny Poroszország imént nevezett vágyaira. Ezen egy téren tehát Ausztria és Francziaor­szág egy véleményben vannak, s úgy tapasztal­ják Bécsben, hogy a Szajna mellől akaratlanul is támogatatnak. Ehez járul még két mozzanat. Bécsben nagyon borzankodnak a német közép­államok úgynevezett Rajna szövetsége felett, s ezt némileg párvonalazza Ausztria, bi­zonyos viszonyba bocsátkozván Francziaor­­szággal. Figyelembe veendő továbbá még az is, hogy az osztrák-porosz szövetség ha nem kép­ződik is ki a német politika tökéletes rendsze­révé, szükségkép hajótörést fog szenvedni az érdekek ellentétességén. És ezen esetben, ahol a szuronyok millióinak hatalma nem parancsol többé, kétségkívül szükségessé válnak a jobb viszonylatok. Mindezek után jó lesz a „politikai árnyalat“ értelméhez ragaszkodni s nem zavar­ni össze a könnyű színezés jelentését, a színvál­­toztatáséval. Azt most még nem lehet határo­zottan állítani ,­ vájjon ezen színezés nyom nél­kül el fog-e enyészni, vagy pedig jobban kifej­lődik. Külföld, Oroszország. Sz. Pétervár, aug.9. (A császár szándékai.) A Börz. H.“ Írja : A harcz-gyakorlatok befejezése után a császár Lengyelországba menend az ottani csapatok fe­lett szemlét tartandó a Povinszki melletti tábor­ban. Hallomás szerint a császár átalános amnes­­tiát akar adni Lengyelországban, s a felfüggesz­tett városi s kerületi tanácsok újra életbe lépte­tését is elrendelendő, s a hadi állapotot egészen megszüntetendő Mondják, hogy a császár maga fogja a császárnét visszakisérni, az azonban bizonytalan,­­ajjon a császárnéval együtt jö­­vend-e Varsóba, vagy előbb maga menend oda. Varsóba utazásával összefüggőleg még azt is beszélik, hogy uralkodók fognának Var­sóban összejönni, hanem ezen hírekért az idézett lap levelezője nem vállal kereskedést s csakis szál­longó hírekként említi. Berg tbk. — állitóla­g — igen jó jelentést tett volna a lengyelországi han­gulatról, különösen a közvélemény változásáról. A lengyelek s különösen a papi pártiak átlát­ták, hogy sem a pápa allocutioi, sem a nyugoti hatalmak szószaporitásai nem segíthetnek raj­tuk. Az Oroszországhoz való csatlakozás utján — mint ezt az orosz lapok is kiemelik, — előbb sikerülhetne az összes szláv nemzeteknek egy egés­szé egybeforradása, mint a Francziaország által pártolt nemzetiségi politika utján. A keleti tengermelléki három tartomány czélba vett ger­­manizálása ellen, valamint a nyugati tartomá­nyo­knak a lengyelesítés alóli megszabadítása mellett hangosan felszólalt az orosz sajtó, s azt hirdeti, hogy egy nemzetiségnek sem szabad a másikba beolvadni, sem egymás fölé kereked­ni , hanem egymás mellett békében folytathatja mindegyik nemzeti életét az összes császári ál­lam kebelében egyesülve. Olaszország, Róma, aug.6. (Egy ujabb Mortara-eset.) Cohen Józsi izraelita fiú­nak oly forma esetéről szólottak a lapok, mely Mortara gyermekére emlékeztet. Az e részben elterjedt hírek czáfolására a hivatalos lap azt mondja, hogy nevezett fiút az atyja keresztyén vargához adván inasságra, ott bővebb alkalma volt katholika vallással megismerkedni,s mestere előtt kinyilatkoztatván abbeli óhajtását, hogy vezesse őt a katechumanek intézetébe, ez csak többszöri unszolására teljesité akaratát. A fiú a szabályszerű exameneken tanuk előtt nyilat­koztatá ki függetlenül azon óhajtását, hogy a kath. hitre akar áttérni, s atyja is felszólittatott, hogy legyen az izraelita község titkárával együtt a fiú vallástételének tanúja, de ezek vonak­dltak ott megjelenni, mire az XIV.Benedek rendeleté­hez képest felvétetett az anyaszentegyház ke­belébe. — A város nagyon üres; a követségek mind nyári lakokba költözködtek, valamint a volt nápolyi király is, kinek udvarától már Ausztria is visszabitta követét,s az ügyvezetést, — ami egy két egyenruhás látogatásból fog ál­lami, — a római követre ruházta át. — A pápa egészségi állapotáról a legjobb hírek érkeznek. Turin, (Népszámlálás.) A kormány közzététette az olasz királyságban elrendelt nép­­számlálás eredményét a különböző tartományok bekeblezése után. Az olasz királyság összes la­kossági létszáma eszerint 21,777,334. A népes­­ség száma szerint tehát ötödik hatalom Európá­ban. Az egyesített Olaszország 27 millió lakost számlálna. Egy-egy olasz község átlagos lakos­száma 2821, míg ez Francziaországban csak 973-ra megy. Délen és Sardiniában legsűrűbb a népesség. 300 □ kilométerre 9 község esik, míg Francziaországban 18 község van e’ kora téren. Olaszországon átlagosan egy □ kilomé­terre 84 lakos esik, mi sűrűbb népesedés a A—­—i—* — *—* ,­­ angolnál, hollandinál és belgánál. Lombardiá­ban és Siciliában szaporodott leginkább a né­pesség az utóbbi években; ezután Sardinia kö­vetkezik s a nápolyi tartományok. Piemontban lassú volt a gyarapodás; okai az 1849. és 1859-ki hadjáratok. A Márkákban és Emíliában leggyérebb a népesedés. Francziaország, Pár­is, aug. 13. (A spanyol király utjának ok­ai: szaka­dás a legitimisták és a katholiku­­sok között.) A spanyol király Francziaor­­szágba utazásának okáról különféle hirek szál­longnak. Azt beszélik, hogy a király öc­csének Don Henrinek Murat Anna hg. kisasszon­nyal egybekelése forogna kérdésben. Hanem Iza­bella királynő végre is határozottan ellene sze­gült ezen házasságnak s Assisi Ferencz király­nak el kelle magát szánnia a Francziaország­­ba utazásra. Henrik hg. is duzzog, s nem akar­ta magát rászánni, hogy a toscanai ex- nagy hg. leányát feleségül vegye, Murat Anna hgnő pe­dig Skócziában mulat azalatt, míg Versailleben a spanyol király fényes elfogadásához készül­nek. Már említve volt, hogy a „Gazette de France“ és az „Union“ által képviselt legiti­misták közt szakadás támadt. Most meg úgy­­látszik a papi pártiak közt merült fel ilyenforma meghasonlás, és pedig a párisi érsek pásztor­levele miatt, melyet az aug. 15-iki nemzeti ün­nep alkalmából bocsátott ki. A papság közt egy bizonyos párt ugyanis úgy találja, hogy nagyon élénken van abban hangsúlyozva az ün­nep nemzeti minősége, hogy nagyon emlékeztet az, a gallicanus egyház főméltóságainak modo­rára s hangjára.­­ A Drouin’ de Llouys és Rouher közötti meghasonlást sikerült a csá­szárnak megszüntetni; az államtanácsi elnök­ség kérdése is tisztába van hozva. Rouland és Chaix d‘ Estange a senatusba fognak lépni, az államtanács elnöksége pedig, Roucer beleegye­zésével, Vuitry bank­elnökre fog ruháztatni. Esti posta. Konstantinápoly, aug. 11. (A k­ol­o­s­­tor-bizottmány első jelentése.) A „Gen. Corr.“ írja: „Szombaton aug. 6-án az eu­rópai hatalmak képviselői Aali basánál voltak, s felolvastatott a moldva-oláhországi kolostor­bizottmány első jelentése. A kérdés végleges eldöntése néhány hónap előtt nem történhetik. A hét folytán a franczia követ marquis Mous­­tier hét hónapra szabadság idejét használatba veendő Berlin, aug. 14. (Feszült viszony Ausztria és Poroszország között.) A „B. u. H. Zig“ írja : Noha Poroszország és Ausztria uralkodóinak találkozása, mely jelen­leg már nem csak elhatározott szándék, hanem már-már foganatba vett tény, a két kormány közötti jó egyetértés mellett látszik tanúskodni: mindamellett — mint halljuk — a kereskedelmi politika által előidézett feszül­tség, a jelen pilla­natban még igen nagy , amennyiben Poroszor­szág ezen téren teendő engedményekért zaklat­­tatik, a jó egyetértés további fönmaradásának zálogául. Ezen hírt idézett lap egyelőre csak figyelm­eztetéskép közli, azon reményben, misze­rint másrészen még másnemű elfogadhatóbb út­ját fogják a kiegyenlítésnek feltalálni. Hannovera, aug. 11. (Lauenburg megszállása tárgyáb­an.) A „Gen. Corr.“ Hannoverából ily közleményt hoz: „Több oldal­ról úgy tekintik Lauenburg megszállását a szö­vetségi (illetőleg hannoverai) csapatok által, mintha ez bosznból történt volna Rendsburg miatt. Az ily felfogás ellenkezik a tényleges viszonyokkal. A végrehajtó csapatok, valamint a Bund biztosa nem állnak Hannover a közvet­len parancsnoksága alatt, s Lauenburg meg­szállása egyenesen a szövetségi hadsereg vezé­rétől származott, s a történtekről a császári kormány ez ideig hivatalosan nem értesíttetett. Lo­ndon, aug. 11. (An­glia nem avat­­kozik a béke­alkudozásokba.) A „Gen. Corr.“ szerint sem tory, sem whig államférfi, de külföldi diplomata sem hiszi, hogy Anglia a je­len békealkudozásokba avatkozzék, bármely forma alatt. Az angol kormány mindenesetre óvakodni fog ezt tenni, ha mindjárt alkalma vagy ürügye is akadna rá, s az angol államfér­fiak, a­kik még most befolyással nem bír­nak, esetleg hasonló eljárást követnének. Ang­lia a dán kérdést megoldottnak tekinti, mely egyedül Dániára s a német hadviselő felekre tartozik. E tekintetben Anglia már Párisban és Kopenhágában is nyilvánitá szén­dókát. London, aug. 13. (Németország jö­vője.) A „Spectator szerint Németország egy­ségéről jelenleg szó sem lehet , mert a németek tudják, hogy az egység, ha Poroszország és Ausztria 850,000 katonáját megverhetnék is, ok­vetlen háborút idézne elő Franczia- s talán Oroszországgal. A trias terve a kimúlt bajor ki­rályban leghívebb pártolóját elvesztette. Egész­ben a német események dualismusra,azaz Német­­ország fölosztására vezetnek Poroszország és Ausztria között. E fölosztás a legvakmerőbb élő német államférfiu terve és óhajtása, s ez azon terv, melynek valósítása legkönnyebb volna. Táviratok. Bécs, aug. 16. A Szászországhoz in­tézett éles osztrák-porosz jegyzék a bé­keelőzmények 1. czikkére vonatkozó Beust-féle javaslat visszavonását ered­­ményezé. (P. B.) Salzburg,aug. 15. Őfelsége a po­rosz király ma estel­ 3­4 órakor Gastein­­ból a legjobb egészségben ide megérke­zett és Ferencz Károly ő cs. fensége által elfogadtatott. Drezda, aug. 16. A követek kamrá­jának mai ülésében 55 szavazattal 16 el­lenében elhatároztatott, hogy az 1848-ki választótörvény helyreállitása végetti kér­vények tárgyalás alá ne vétessenek ; to­vábbá 43 szóval 32 ellen a jelenlegi ren­di gyűlés törvényességi voltának ellenve­tése kimondatott. Kiel, aug. 16. Az itteni ujság jelenti: A kieli kikötőbe legközelebb két porosz corvettet s egy osztály ágyunaszádot vár­nak. Tegnap és tegnapelőtt a porosz ten­gerészeti ministerium két tisztje Liehen tábornok és H­e­n­r cor­vett­ kapitány az itteni kikötőt megszemlélték.__ ten“ jelenti: A dán meghatalmazottak számára Bille százados viszi az utasításo­­kat Bécsbe, ki bir szerint ma utazik oda. A Berling-féle lap tizennégy okmányt közöl a londoni conferencia óta a dán követek által kormányukhoz tett jelenté­sekről. A londoni dán követ jul. 6-ikról ezeket irja: A fejedelmek összejövetele s a három északi hatalom valószinü szövet­kezése folytán Francziaország közelitő lé­péseket tett Angolországhoz, hogy hadi eshetőségekre egyetértést eszközöljön, mely kölcsönös kötelezettségekkel járna. Angolország nem fogadta ezt kedvezőleg, mert nem akarta jövőre lekötni magát.­­ A párisi dán követ jelenti jul. 7-ről, hogy értekezett a franczia külügyérrel: A franczia császár határozottan a német nagyhatalmakkal való fordulást és béke­kötést ajánlja. Drouyn panaszkodik, hogy Dánia nem követi a császár tanácsát, a­hogy egész Schlesvig elveszett Dániára nézve. A császár nem avatkozik be, ha Schlesviget Németországba kebelezik is. U­j - Y­o­r­k, aug. 7. G­r­ant aug. 3-án Petersburg erődeit jégbe röpitette, mely alkalommal a lázadóknak egy egész ez­­rede megsemmisittetett, és rohammal be­vette a sánczromiunkat. Aug. 3-án délben még folyt a csata. Újdonságok. Pest, aug. 17. — (Magán kihallgatások kir. hely­tartó gróf Pálffy Mór ö­nmagánál.) A hivatalos „Sürgöny“ irja : „Lapunk folyó hó 13-ikai számának hivatalos rovatában közlött azon tudósítás kapcsában, hogy kir. he­l­y­­tartók nagyméltósága f. hó 11-én az ügyek vezetését átvette, szükségesnek látjuk a t. közönségnek emlékezetébe hozni, hogy ő ex­­cellentiája magán-kihallgatásokon minden héten kétszer, t. i. vasárnap és szerdán d. e. 11 órától kezdve fogad. * (H­orvát országgyűlés.) Bécsből ír­ják az „Arader Zig“-nak, hogy több teendő van még hátra, mintsem a horvát országgyűlésnek már ez évben leendő összehívására lehetne gon­dolni : e szerint annak a jövő tavaszig el kell maradni­a. M­a­z­u­r­a­n­i­c­s, horvát kanczellár, ugyan akarj­a az országgyűlést, de az „Arad. Ztg“ szerint nem minden az ő kívánsága és gon­dolata szerint történik. —­(A horvát szlavón ipar és me­­zőgazdasági kiállitás programm­ja) Zágrábból írják, hogy f. hó 18-án, Ő cs. kir. apost. Felségének születése napján fog­ott meg­nyittatni az első dalmát-horvát-szlavón iparmű- és mezőgazdasági kiállítás. Az ünnepély ren­dezésével megbízott comité nagyban foglalko­zik az előkészületekkel; az ünnepély programm­­ját jóváhagyás végett felterjeszté a nm. helytar­tótanácsi elnökséghez. A programm a következő: Ő felsége születésnapjának előestéjén színhá­zi előadás lesz, ennek befejezése után nagy ta­karodó. 18-án a nagy mise után a hatóságok főnökei a bán ő excellentiájához menendnek, kifejezendők szerencse-kivánataikat legkegyel­mesebb Uralkodónk születésnapjára. Mindjárt azután a kiállítási comité összegyűlend a kiál­lítási helyiségben és a kiállítás elnöke, Kul­in­er gróf üdvözölni fogja a bán­­ excelját, az ország főtisztviselőit és a honoratiorokat. A bán erre zeneszó mellett és ágyúdörgések közt meg­nyitja az iparműkiállítást. Az épület, melyben a kiállítás történik, lobogókkal és virágkoszoruk­­kal lesz feldiszitve. A Dvorana helyiségeiben ugyanazon napon a megérkező vendégek számá­ra fényes ebéd, és a jövődében este vacsora fog adatni. Ugyanazon nap estéjén színházi előadás az iparmű­kiállítás megnyitásának ünnepélyére. 19-kén nagyszerű hangverseny. Szent­ István napján (20-dikán) nagy mise tartatik; délután zene a Maximirban; este bál a redout-teremben és később vacsora ugyanezen helyiségben. 21- dikén délután zeneszó mellett és ágyúdör­gések közt megnyittatik a föd­éllövés a lövöl­dében. Ugyanazon délután a Zágráb melletti parkban (maximir) katonai zenekar fog játsza­ni, este megint bál és szinházi előadás. Aug. 22- én ismét hangverseny, 23-án este a katonai zenekar játszik. Ugyanekkor a megnyitási ün­nepélyek szinházi előadással befejeztetnek. A Zágrábba vendégekkel megérkező kéjvonatok az indóháznál zenével fognak üdvözöltetni.­­ (A szerb m­e­t­r­o­p­o­l­i­t a v­á­l­a­s­z­t­á­s megerősítése, a román külön me­­tropolitaság kérdése.) A „P. Lloyd“ szerint azon kibocsátvány , mely Masirevics megválasztását megerősítendi, már útban van. Jól értesültek beszélik, hogy a szerb egyházi és iskolai ügyeket tárgyalandó congressust a kor­mány valóban összehívni szándékozik. E pontra nézve az irányadó körökben egyetértés van. Csak az időre nézve van még kérdés, s erről a cs. biz­tos visszaérkezésekor tanácskozandnak. A­mi a románoknak, a benyújtott memorandumban kifejezett kívánságát, a külön metropolitaság tárgyában illeti, ezen óhajtások ugyan a kor­mány jó akaratával találkoznak, azonban a külön­válás sok nehézséggel jár. Ide tartozik először a román metropolita uj doratioja, s az­után a területi kérdés, mely szerint ezen metro­politaság alá az erdélyi románok is tartozná­nak, vagy csak a magyarországiak. A memo­randum tárgyaltatni fog, de a határozathoza­talra sok idő szükséges.­­ (Koszorús regényírónk báró Jósika Miklós,) mint igen megbízható for­rásból tudjuk, Drezdában, hova nem­régiben Brüsselből átköltözött, fiatal erővel és buzga­lommal él irodalmi munkásságának. Ismét na­gyobb terjedelmű regényen dolgozik.­­ (A Pécsett tartott dalárdaünne­p­é­l­y.) Addig is, míg a pécsi országos dalárda­­ünnepélyről bővebb s részletes tudósítást adhat­nánk, mint az ünnepély legérdekesb eredményét felemlítjük , miszerint a jelenvolt egyletek (számszerint 17) a lelkes pécsiek részéről a leg­szívesebb magyar vendégszeretettel fogadtattak. A működött egyletek között az aradinak ítélte a babért úgy a szakértő, mint az összes közönség. Mint értesülünk, ezen kitünően szerve­zett dalegylet f. hó 19 én Pesten is fogja magát hallatni jótékony czélra a városi lövölde helyi­ségében. Továbbá: a jövő évi országos dalárda-

Next