A Hon, 1864. augusztus (2. évfolyam, 175-198. szám)
1864-08-18 / 188. szám
törekvésű férfiú kívánatos ; de ha úgy vesszük a dolgokat, mint vannak, — ha 1864-gyel megelégszünk — ha vetélytársaival összehasonlítjuk — más eredményre jutunk. Ha azt mondjuk, hogy nem Cromwell, még csak nem is Chatam, csak történetet beszélünk ; ha Derbyhez hasonlítjuk, szerencsét kell kívánnunk a nemzetnek, hogy Palmerstonja van. A nemzetek rendesen olyan jó kormánnyal bírnak, minőt megérdemlőnek. Ha államférfiaink komolyságában csalódunk, ám kérdezzük magunkat, csakugyan olyan komoly-e törekvésünk ? Átmeneti időben olyan jó miniszter Palmerston, amilyennel csak bírhatunk.“ „Herald“ és „Star“ nagyon hűvösen, sőt hidegen nyilatkoznak Palmerston lord felöl. Erdélyi országgyűlés. (S. C.) Szeben, aug. 12. A legutóbbi ülés jegyzőkönyvének megerősittetése után elnök kijelenti, hogy a kir. országgyűlési biztos átirata utján három kir. leirat érkezett hozzá, az országgyűlésseli közlés végett. A ház felkér, hogy ezen legfelsőbb nyilatkozat tartalmát fennállva hallgassa. Az első kir. leiratban, a szokásos bevezetés, s ama készség elismerése és méltányos belátása után, hogy mily szükséges, s mily nagy jótétemény volna egy rendezett törvényszolgáltatás, mellyel az országgyűlési főtörvényszék felállítására nézve Erdélyben, a vitatkozásokban eljárt, a f. évi június 23 -án előterjesztett törvényczikkely felterjesztésével, az 1. §-ban czélba vett változtatással, tekintettel e főtörvényszék székhelyére, s egy, a 6. §-ban látható lényegtelen változtatásra nézve a fogalmazásban, a kért legf. helybenhagyás megadatik. § „Az 1. §-ban czélba vett változtatásra nézve — így szól a kir. leirat — tekintettel a főtörvényszék székhelyére csász. székhelyünkön Bécsben, megállapodva kell lennünk annak megfontolásában, hogy az már ősrég, s államjogilag elismert joga volt és lesz nemcsak koronánknak, hanem Erdély nagyfejedelemségünk szeretett alattvalóinak is , hogy törvényesen előrelátható esetekben jogügyeiket, legyenek ezek polgári vagy államjogi természetűek, legm. trónunkig hozhassák, s csász. székhelyünkről, csász. kir. nevünkben, annak végítéletét megkaphassák. Hogy mi azonban mégis alkalmat vettünk magunknak, az 1861. mártius 31 -diki legf. elhatározásunkkal koronként kir. erdélyi kormányzóságunk itélőtörvényszékére bizni egy főtörvényszék hivatalos működését szeretett nagyfejedelemségünk, Erdély részére; e jog annál kevésbbé lehet kétséges és kérdéses, minthogy az általunk alkalomszerüleg elhatározott ismétt helyreállítása szeretett nagyfejedelemségünk Erdély előbbi alkotmányának, s egyelőre fennálló mindennemű polgári és államjogi intézményei és határozatainak, melyek csak egy háromszoros folyamodványú bíróságot állapíthatnak meg, egyrészt, s a kir. erdélyi kormányzóságnak az előbbi törvények által reá ruházott működési kör másrészt, egy ily ideiglenes eljárást szükségessé látszanak tenni, minthogy különben vagy :az erdélyi kir. helytartóságtól minden törvényes működési kör elzáratnék, vagy az által még egy negyedik folyamodású bíróság is keletkeznék.“ Következik most a felszólítás, a törvényczikket az országgy. rend 23. §-sa értelmében, az eddig gyakorlatban levő módon minél előbb t legf. szentesítés alá terjeszteni. A második kir. leirat, hasonlóan az előbbemhez, Schönbrunn-ból, aug. 11 kelettel, megerősíti ama törvényczikkelyt, mely az országgyűlési rend 75. § -a határozatainak megváltoztatásáról szól (a regalisták napidíját illetőleg), azon módosítással, hogy ezen illeték csakis a jelenlegi, f. évi május 23 -án kezdődött országgyűlési ülésekre nézve vétethetik igénybe. A harmadik k. leirat, Schönbrunnból, aug. 2-ről keltezve, megerősíti teljes épségében ama törvényczikkelyt, mely az országgyűlési czikkely szentesítésére vonatkozik. Az elnök javaslatára, mind a három kir. leirat,a hozzájuk csatolt törvényjavaslattal egyetemben, azon választmányhoz utasíttatik jelentéstétel végett, mely azt javaslatba hozá. Az erre folytatott különleges vitában az országgyűlési rendre nézve, a 29. §, bezárólag a 37. §-ig, nagyobbrészt minden vitatás nélkül elfogadtatott. Ezek mindegyike a központi választmány tevékenységére vonatkozik az előveendő választásoknál. A 30. §-hoz, mely azon recklamatiokra vonatkozik,melyek a választói jegyzékben a nemválaszthatók felvétele ellen szólnak, Puscariunak egy pótjavaslata fogadtatik el, mely szerint az ily reclamatiók azonnal tudatandók azokkal, akik ellen intéztettek, s a kiknek aztán fennhagyatik, netaláni ellenvetéseiket a központi választmánynak benyújthatni. A 34. §-hoz Mán Gábornak egy jobbitmánya fogadtatott el, mely szerint egy viszontkereset a központi választmány határozata ellen a beadott reclamációkra nézve, az országgyűlésen hátrányos , anélkül, hogy mégis e miatt a követek megválasztatása elhalasztást szenvedhetne. E § a) pontja, melynek következtében a választhatói jogból kizárt személyek, a vett tudósítások alapján az illető hatóságok részéről, a központi választmány által a névsorból kitöröltethetnek, Lemény ajánlatára elhagyatott, a többi rész azonban megmásatlanul elfogadtatott. A 36. §-nál, mely a központi választmány jegyzőinek kötelezettségeiről szól, Gullnak egy jobbítmánya fogadtatott el, mely szerint ezek is hasonlóan válaszhatók. Az ülés 2 órakor bezáratott, s az országgyűlési rendre vonatkozó különleges vita a holnap, szombaton, tartandó ülésre halasztatott, minthogy az ottani lakosságnak ilynemű kivánata a nyilvános lapok által jelentkezett. Ezen változtatások elfogadása által tehát az ország, a kormányi előterjesztvényben javaslatba hozott 9 municipium helyett tízből állana. Előadó javaslatai a választmány tagjainál megnyugtató fogadtatásban részesültek. (S. C.) Szeben , aug. 3. Napirendre térés előtt Mán panaszkodik a sok elmaradás ellen, mellyel több országgyűlési tag a kötelességmulasztás vétségébe esik. Többen távol vannak anélkül, hogy tudni lehetne, kaptak-e szabadságot, mások túlmennek a nyert szabadságidőn anélkül, hogy azt igazolnák. Ez okon a jelen országgyűlés székei még üresebbek, mint a múlt évben. Fölszólítja az elnökséget, hogy a visszaélésnek némely regalisták és követek részéről véget vessen. Az elnök kijelenti, hogy a szabadság nélkül vagy azon túl távollévő egyének ellen az ügyrend szabályai szerint fog eljárni. Fogarassy püspök Petek magyar község és compossessoratus azon kérelmét nyújtja be, hogy e helység ne a szebeni, hanem az udvarhelyi helyhatósághoz csatoltassék ; az ország polit. fölosztását tárgyaló bizottmányhoz utasittatott. Konstantin Juon regalista 6 heti szabadságot nyer. Ezután az elnök az országgyűlési biztos által megküldött törvényjavaslatot olvastatja fel, a mely a Reichsrathba küldendő követek megválasztása módját határozza meg. E törvényjavaslat az osztályonként két tagból álló bizottmánynak adatott ki előtanácskozás végett. Az országgyűlési rend részletes megvitatásában ma az 54. §-ig értek. A legtöbb, a követválasztás módjára vonatkozó §. csekély módosítással elfogadtatott. A 45. § t, mely szerint egyes választók választási joga ellen, még a választás előtt lehetett volna tiltakozni, Balo miri javaslatára, melyhez Schmidt gr. is csatlakozott, elhagyták. A legközelebbi ülés kedden lesz. Az 5-dik k. előterjesztvényre (új országberendezés) kinevezett választmány tegnap ülést tartott, melyben előadó Puscariu, az általa javaslandó eltérések felett a kormányi előterjesztvénytől, hosszabb beszédet tart, anélkül azonban, hogy további fejtegetéshez jutott volna ama javaslatra nézve. Nevezett előadó által javaslatba hozott változtatások leglényegesbjei a következők : 1) Eltérve a régens municipium szerkezetétől, s hogy az erre nézve meghatározott terület a szomszédos municipiumokba beosztatott, melynél ő eme municipium eventualis állását a meghatározástól teszi függővé, még Szász-Régen városa is ennek, mint a központi hatóság székhelye, bekebeleztessék. 2) Hogy az udvarhelyi (Székelyföld) municimium három municimumba osztassák ba. Hivatalos közlemények: Bács-Bodrogmegyében uralgó keleti marhavész miatt a szab. kir. Zombor városbani szarvasmarhavásárok megtartása a vész tartama idejére további intézkedésig ezennel betiltatott. A nagyvárad-budai országos pénzügy-igazgatósági osztály Verding Antal számsegédet a debreczeni fővámhivatalhoz harmad-osztályú hivatal tisztté ideiglenesen kinevezte. A magy kir. helytartótanácstól 1864 ik évi márczius 2-án 1265. sz. a. kelt s minden megye, kerület, vidék és sz. kir. város közönségeihez intézett rendelet. Ö cs. és Ap. királyi Felsége múlt 1863. évi november hó 29-én kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megparancsolni méltóztatott, miszerint az 1858. évi September hó 29-kén kelt hadkiegészítési törvény 21 §. 18 pontja, valamint az 1860-ik évi october 6-án kelt legfelsőbb elhatározás (1861. évi december 16-án 67732 sz. a. kelt közintézmény) a parasztgazdaságokra vonatkozó katonaságtól mentességet illetőleg, oda értelmezendők , miként csupán egy oszthatlan, illetőleg egy osztható gazdaság örökölt birtoklása menti fel az illetőket a hadkötelezettség alól (feltéve, hogy minden egyéb törvényes feltételek teljesíttettek,) ezen kedvezés azonban semmi esetre sincs kötve oly öröklött birtokhoz, mely az öröklés előtt vagy után feloszlatott, tehát nem következhető oly gazdaság egyes részének örökléséből, melytől a többi részk elválasztattak s más személyeknek örökül hagyattak, még pedig azon esetre sem, ha ezen gazdasági részek a kellő lak- s gazdászati épületekkel ellátva lennének. Miről a közönség a cs. kir. hadügyministerium által az összes cs. kir. orsz. hadfőparancsnokságokhoz 8599 II. oszt. sz. a. intézett p részbeni rendeletnek másolatbani közlése mellett f. évi január hó 2 án, 22272 sz. a. kelt k. udv. rendelvény folytán tudomás s további kellő intézkedés végett ezennel értesittetik. A magy. kir. helytartótanácstól 1864-ik évi martius 2-án 1496. sz. a. kelt, s sz. kir. Eperjes város közönségéhez intézett rendelet. Folyó évi február 10-én 28. sz. a. kelt felterjesztése folytán e város közönségének ezennel válaszoltatik, miszerint a magyaróvári gazdasági tanintézet növendékei semmi föltétel alatt (t. i. még a kitűnő sikerrel tanulók sem) menttek a katonakötelezettségtől ; a cs. kir. belügyministerimnak 1858-ik évi december 31-én 32636, az. a. kelt rendelete értelmében azonban nevezet intézetnek kitűnő sikerrel tanuló növendékei, ha ezt a szabályszerű bizonyítványokkal igazolandják, besoroztatásuk esetén szabadsággal fognak elláttatni, s az ez iránti kérvény ide fölterjesztendő. A magyar kir. helytartótanácstól 1864. évi február hó 27-én 63781. sz. n. kelt s az ország valamennyi törvényhatóságaihoz és minden fegyintézeti igazgatósághoz intézett rendelet. Azon nehézségek mellőzése tekintetéből, melyek a törvényhatóságok börtöneiből az állami fegyintézetekbe szállítandó fegyenczeknek az utóbbi években gyakorlatba vett gyalog átkisértetésükből keletkeznek, elrendelendőnek találja ezen kir. kormányszék, hogy a szóban lévő fegyenczszállitások, vasúti és gőzhajózási közlekedés nemlétében, az 1861-ik évig érvényben volt utasításokhoz képest, ezentul megfelelő számu előfogatos kocsit használata mellett eszközöltessenek ; az e részbeni költségek .a fegyenczszállitások körül előforduló többi kiadások módjára, melyek közé a kivételesen addig is használt előfogatok tartoznak, lévén fedezendők és felszámitandók. Miről a közönség tudomás és miheztartás végett ezennel értesittetik. A budai cs. k. orsz pénzügyigazgatósági osztály Kaiser János raktári szolgát a pesti dohány és bélyeg raktári hivatalnál, hivatal szolgává ugyanott, és az ezáltal megürült raktári szolgai állomásra Fazekas Károly rendelkezés alatti szolgabirói hivatal-szolgát nevezte ki. Heves és K.-Szolnok egy. megyék föispáni helytartója Vurumpek Károly megyei tiszteletbeli seborvost megyei mátrajárási rendes seborvossá nevezte ki. Pozsony megye föispáni helytartója Biró Mártont Somorja szabadalmazott városban városi orvossá nevezte ki. Borsod megye főispáni helytartója László József, Miskolcz városi főbíró lemondása folytán helyébe Kis Józsefet, az ugyancsak Miskolcz városánál üresedésben volt törvénykezési tanácsnok és árvagyámi állomásra Apostol Pált, továbbá a Fodor Bertalan lemondása által üresedésbe jött megyei törvényszéki igtatói hivatalra Bakos Pál írnokot, írnokká Nagy Gedeon dijnokot, dijnokká Kubiczki Károlyt nevezte ki. Ausztria, Bécs, aug. 15. (Az osztrák külpolitika árnyalata.) A „P. Lt.“ levelezője az osztrák külpolitika egy olyan árnyalatára figyelmeztet, mely még csak kevéssé tűnt elő, s kevesek által vétetett figyelembe. Érti a Francziaország irányábani kíméletes, figyelemteljes eljárást. Ez — úgymond — annál több figyelmet igénylő jelenség, minthogy az itteni politika franczia ellenes alapvonala a kissingeni s karlsbadi találkozások napjaiban erősebben előtünedezett. Egy kissé érzékenyen vették itteni kormánykörökben, hogy a lapok szinezetkülönbség nélkül kissé keményen kitörtek a napoleonismus ellen a 13 elitéltetése miatt, azt pedig jól vették, hogy egyik, a kormánnyal közelebb érintkezésben levő lap , minden sugallat nélkül, csupán szerkesztője ösztönéből nem vett részt a Napoleon-ellenes zajlásban, hanem a felforgatásra hajlandó franczia ellenzéknek történelmi árnyoldalainak feltüntetésére fordította figyelmét. — Francziaország éber és féltékeny szemmel nézi Poroszország terjeszkedési vágyait s Ausztria sem kevésbbé féltékeny Poroszország imént nevezett vágyaira. Ezen egy téren tehát Ausztria és Francziaország egy véleményben vannak, s úgy tapasztalják Bécsben, hogy a Szajna mellől akaratlanul is támogatatnak. Ehez járul még két mozzanat. Bécsben nagyon borzankodnak a német középállamok úgynevezett Rajna szövetsége felett, s ezt némileg párvonalazza Ausztria, bizonyos viszonyba bocsátkozván Francziaországgal. Figyelembe veendő továbbá még az is, hogy az osztrák-porosz szövetség ha nem képződik is ki a német politika tökéletes rendszerévé, szükségkép hajótörést fog szenvedni az érdekek ellentétességén. És ezen esetben, ahol a szuronyok millióinak hatalma nem parancsol többé, kétségkívül szükségessé válnak a jobb viszonylatok. Mindezek után jó lesz a „politikai árnyalat“ értelméhez ragaszkodni s nem zavarni össze a könnyű színezés jelentését, a színváltoztatáséval. Azt most még nem lehet határozottan állítani , vájjon ezen színezés nyom nélkül el fog-e enyészni, vagy pedig jobban kifejlődik. Külföld, Oroszország. Sz. Pétervár, aug.9. (A császár szándékai.) A Börz. H.“ Írja : A harcz-gyakorlatok befejezése után a császár Lengyelországba menend az ottani csapatok felett szemlét tartandó a Povinszki melletti táborban. Hallomás szerint a császár átalános amnestiát akar adni Lengyelországban, s a felfüggesztett városi s kerületi tanácsok újra életbe léptetését is elrendelendő, s a hadi állapotot egészen megszüntetendő Mondják, hogy a császár maga fogja a császárnét visszakisérni, az azonban bizonytalan,ajjon a császárnéval együtt jövend-e Varsóba, vagy előbb maga menend oda. Varsóba utazásával összefüggőleg még azt is beszélik, hogy uralkodók fognának Varsóban összejönni, hanem ezen hírekért az idézett lap levelezője nem vállal kereskedést s csakis szállongó hírekként említi. Berg tbk. — állitólag — igen jó jelentést tett volna a lengyelországi hangulatról, különösen a közvélemény változásáról. A lengyelek s különösen a papi pártiak átlátták, hogy sem a pápa allocutioi, sem a nyugoti hatalmak szószaporitásai nem segíthetnek rajtuk. Az Oroszországhoz való csatlakozás utján — mint ezt az orosz lapok is kiemelik, — előbb sikerülhetne az összes szláv nemzeteknek egy egésszé egybeforradása, mint a Francziaország által pártolt nemzetiségi politika utján. A keleti tengermelléki három tartomány czélba vett germanizálása ellen, valamint a nyugati tartományoknak a lengyelesítés alóli megszabadítása mellett hangosan felszólalt az orosz sajtó, s azt hirdeti, hogy egy nemzetiségnek sem szabad a másikba beolvadni, sem egymás fölé kerekedni , hanem egymás mellett békében folytathatja mindegyik nemzeti életét az összes császári állam kebelében egyesülve. Olaszország, Róma, aug.6. (Egy ujabb Mortara-eset.) Cohen Józsi izraelita fiúnak oly forma esetéről szólottak a lapok, mely Mortara gyermekére emlékeztet. Az e részben elterjedt hírek czáfolására a hivatalos lap azt mondja, hogy nevezett fiút az atyja keresztyén vargához adván inasságra, ott bővebb alkalma volt katholika vallással megismerkedni,s mestere előtt kinyilatkoztatván abbeli óhajtását, hogy vezesse őt a katechumanek intézetébe, ez csak többszöri unszolására teljesité akaratát. A fiú a szabályszerű exameneken tanuk előtt nyilatkoztatá ki függetlenül azon óhajtását, hogy a kath. hitre akar áttérni, s atyja is felszólittatott, hogy legyen az izraelita község titkárával együtt a fiú vallástételének tanúja, de ezek vonakdltak ott megjelenni, mire az XIV.Benedek rendeletéhez képest felvétetett az anyaszentegyház kebelébe. — A város nagyon üres; a követségek mind nyári lakokba költözködtek, valamint a volt nápolyi király is, kinek udvarától már Ausztria is visszabitta követét,s az ügyvezetést, — ami egy két egyenruhás látogatásból fog állami, — a római követre ruházta át. — A pápa egészségi állapotáról a legjobb hírek érkeznek. Turin, (Népszámlálás.) A kormány közzététette az olasz királyságban elrendelt népszámlálás eredményét a különböző tartományok bekeblezése után. Az olasz királyság összes lakossági létszáma eszerint 21,777,334. A népesség száma szerint tehát ötödik hatalom Európában. Az egyesített Olaszország 27 millió lakost számlálna. Egy-egy olasz község átlagos lakosszáma 2821, míg ez Francziaországban csak 973-ra megy. Délen és Sardiniában legsűrűbb a népesség. 300 □ kilométerre 9 község esik, míg Francziaországban 18 község van e’ kora téren. Olaszországon átlagosan egy □ kilométerre 84 lakos esik, mi sűrűbb népesedés a A——i—* — *—* , angolnál, hollandinál és belgánál. Lombardiában és Siciliában szaporodott leginkább a népesség az utóbbi években; ezután Sardinia következik s a nápolyi tartományok. Piemontban lassú volt a gyarapodás; okai az 1849. és 1859-ki hadjáratok. A Márkákban és Emíliában leggyérebb a népesedés. Francziaország, Páris, aug. 13. (A spanyol király utjának okai: szakadás a legitimisták és a katholikusok között.) A spanyol király Francziaországba utazásának okáról különféle hirek szállongnak. Azt beszélik, hogy a király öccsének Don Henrinek Murat Anna hg. kisasszonnyal egybekelése forogna kérdésben. Hanem Izabella királynő végre is határozottan ellene szegült ezen házasságnak s Assisi Ferencz királynak el kelle magát szánnia a Francziaországba utazásra. Henrik hg. is duzzog, s nem akarta magát rászánni, hogy a toscanai ex- nagy hg. leányát feleségül vegye, Murat Anna hgnő pedig Skócziában mulat azalatt, míg Versailleben a spanyol király fényes elfogadásához készülnek. Már említve volt, hogy a „Gazette de France“ és az „Union“ által képviselt legitimisták közt szakadás támadt. Most meg úgylátszik a papi pártiak közt merült fel ilyenforma meghasonlás, és pedig a párisi érsek pásztorlevele miatt, melyet az aug. 15-iki nemzeti ünnep alkalmából bocsátott ki. A papság közt egy bizonyos párt ugyanis úgy találja, hogy nagyon élénken van abban hangsúlyozva az ünnep nemzeti minősége, hogy nagyon emlékeztet az, a gallicanus egyház főméltóságainak modorára s hangjára. A Drouin’ de Llouys és Rouher közötti meghasonlást sikerült a császárnak megszüntetni; az államtanácsi elnökség kérdése is tisztába van hozva. Rouland és Chaix d‘ Estange a senatusba fognak lépni, az államtanács elnöksége pedig, Roucer beleegyezésével, Vuitry bankelnökre fog ruháztatni. Esti posta. Konstantinápoly, aug. 11. (A kolostor-bizottmány első jelentése.) A „Gen. Corr.“ írja: „Szombaton aug. 6-án az európai hatalmak képviselői Aali basánál voltak, s felolvastatott a moldva-oláhországi kolostorbizottmány első jelentése. A kérdés végleges eldöntése néhány hónap előtt nem történhetik. A hét folytán a franczia követ marquis Moustier hét hónapra szabadság idejét használatba veendő Berlin, aug. 14. (Feszült viszony Ausztria és Poroszország között.) A „B. u. H. Zig“ írja : Noha Poroszország és Ausztria uralkodóinak találkozása, mely jelenleg már nem csak elhatározott szándék, hanem már-már foganatba vett tény, a két kormány közötti jó egyetértés mellett látszik tanúskodni: mindamellett — mint halljuk — a kereskedelmi politika által előidézett feszültség, a jelen pillanatban még igen nagy , amennyiben Poroszország ezen téren teendő engedményekért zaklattatik, a jó egyetértés további fönmaradásának zálogául. Ezen hírt idézett lap egyelőre csak figyelmeztetéskép közli, azon reményben, miszerint másrészen még másnemű elfogadhatóbb útját fogják a kiegyenlítésnek feltalálni. Hannovera, aug. 11. (Lauenburg megszállása tárgyában.) A „Gen. Corr.“ Hannoverából ily közleményt hoz: „Több oldalról úgy tekintik Lauenburg megszállását a szövetségi (illetőleg hannoverai) csapatok által, mintha ez bosznból történt volna Rendsburg miatt. Az ily felfogás ellenkezik a tényleges viszonyokkal. A végrehajtó csapatok, valamint a Bund biztosa nem állnak Hannover a közvetlen parancsnoksága alatt, s Lauenburg megszállása egyenesen a szövetségi hadsereg vezérétől származott, s a történtekről a császári kormány ez ideig hivatalosan nem értesíttetett. London, aug. 11. (Anglia nem avatkozik a békealkudozásokba.) A „Gen. Corr.“ szerint sem tory, sem whig államférfi, de külföldi diplomata sem hiszi, hogy Anglia a jelen békealkudozásokba avatkozzék, bármely forma alatt. Az angol kormány mindenesetre óvakodni fog ezt tenni, ha mindjárt alkalma vagy ürügye is akadna rá, s az angol államférfiak, akik még most befolyással nem bírnak, esetleg hasonló eljárást követnének. Anglia a dán kérdést megoldottnak tekinti, mely egyedül Dániára s a német hadviselő felekre tartozik. E tekintetben Anglia már Párisban és Kopenhágában is nyilvánitá széndókát. London, aug. 13. (Németország jövője.) A „Spectator szerint Németország egységéről jelenleg szó sem lehet , mert a németek tudják, hogy az egység, ha Poroszország és Ausztria 850,000 katonáját megverhetnék is, okvetlen háborút idézne elő Franczia- s talán Oroszországgal. A trias terve a kimúlt bajor királyban leghívebb pártolóját elvesztette. Egészben a német események dualismusra,azaz Németország fölosztására vezetnek Poroszország és Ausztria között. E fölosztás a legvakmerőbb élő német államférfiu terve és óhajtása, s ez azon terv, melynek valósítása legkönnyebb volna. Táviratok. Bécs, aug. 16. A Szászországhoz intézett éles osztrák-porosz jegyzék a békeelőzmények 1. czikkére vonatkozó Beust-féle javaslat visszavonását eredményezé. (P. B.) Salzburg,aug. 15. Őfelsége a porosz király ma estel 34 órakor Gasteinból a legjobb egészségben ide megérkezett és Ferencz Károly ő cs. fensége által elfogadtatott. Drezda, aug. 16. A követek kamrájának mai ülésében 55 szavazattal 16 ellenében elhatároztatott, hogy az 1848-ki választótörvény helyreállitása végetti kérvények tárgyalás alá ne vétessenek ; továbbá 43 szóval 32 ellen a jelenlegi rendi gyűlés törvényességi voltának ellenvetése kimondatott. Kiel, aug. 16. Az itteni ujság jelenti: A kieli kikötőbe legközelebb két porosz corvettet s egy osztály ágyunaszádot várnak. Tegnap és tegnapelőtt a porosz tengerészeti ministerium két tisztje Liehen tábornok és Henr corvett kapitány az itteni kikötőt megszemlélték.__ ten“ jelenti: A dán meghatalmazottak számára Bille százados viszi az utasításokat Bécsbe, ki bir szerint ma utazik oda. A Berling-féle lap tizennégy okmányt közöl a londoni conferencia óta a dán követek által kormányukhoz tett jelentésekről. A londoni dán követ jul. 6-ikról ezeket irja: A fejedelmek összejövetele s a három északi hatalom valószinü szövetkezése folytán Francziaország közelitő lépéseket tett Angolországhoz, hogy hadi eshetőségekre egyetértést eszközöljön, mely kölcsönös kötelezettségekkel járna. Angolország nem fogadta ezt kedvezőleg, mert nem akarta jövőre lekötni magát. A párisi dán követ jelenti jul. 7-ről, hogy értekezett a franczia külügyérrel: A franczia császár határozottan a német nagyhatalmakkal való fordulást és békekötést ajánlja. Drouyn panaszkodik, hogy Dánia nem követi a császár tanácsát, ahogy egész Schlesvig elveszett Dániára nézve. A császár nem avatkozik be, ha Schlesviget Németországba kebelezik is. Uj - York, aug. 7. Grant aug. 3-án Petersburg erődeit jégbe röpitette, mely alkalommal a lázadóknak egy egész ezrede megsemmisittetett, és rohammal bevette a sánczromiunkat. Aug. 3-án délben még folyt a csata. Újdonságok. Pest, aug. 17. — (Magán kihallgatások kir. helytartó gróf Pálffy Mór önmagánál.) A hivatalos „Sürgöny“ irja : „Lapunk folyó hó 13-ikai számának hivatalos rovatában közlött azon tudósítás kapcsában, hogy kir. helytartók nagyméltósága f. hó 11-én az ügyek vezetését átvette, szükségesnek látjuk a t. közönségnek emlékezetébe hozni, hogy ő excellentiája magán-kihallgatásokon minden héten kétszer, t. i. vasárnap és szerdán d. e. 11 órától kezdve fogad. * (Horvát országgyűlés.) Bécsből írják az „Arader Zig“-nak, hogy több teendő van még hátra, mintsem a horvát országgyűlésnek már ez évben leendő összehívására lehetne gondolni : e szerint annak a jövő tavaszig el kell maradnia. Mazuranics, horvát kanczellár, ugyan akarja az országgyűlést, de az „Arad. Ztg“ szerint nem minden az ő kívánsága és gondolata szerint történik. —(A horvát szlavón ipar és mezőgazdasági kiállitás programmja) Zágrábból írják, hogy f. hó 18-án, Ő cs. kir. apost. Felségének születése napján fogott megnyittatni az első dalmát-horvát-szlavón iparmű- és mezőgazdasági kiállítás. Az ünnepély rendezésével megbízott comité nagyban foglalkozik az előkészületekkel; az ünnepély programmját jóváhagyás végett felterjeszté a nm. helytartótanácsi elnökséghez. A programm a következő: Ő felsége születésnapjának előestéjén színházi előadás lesz, ennek befejezése után nagy takarodó. 18-án a nagy mise után a hatóságok főnökei a bán ő excellentiájához menendnek, kifejezendők szerencse-kivánataikat legkegyelmesebb Uralkodónk születésnapjára. Mindjárt azután a kiállítási comité összegyűlend a kiállítási helyiségben és a kiállítás elnöke, Kuliner gróf üdvözölni fogja a bán excelját, az ország főtisztviselőit és a honoratiorokat. A bán erre zeneszó mellett és ágyúdörgések közt megnyitja az iparműkiállítást. Az épület, melyben a kiállítás történik, lobogókkal és virágkoszorukkal lesz feldiszitve. A Dvorana helyiségeiben ugyanazon napon a megérkező vendégek számára fényes ebéd, és a jövődében este vacsora fog adatni. Ugyanazon nap estéjén színházi előadás az iparműkiállítás megnyitásának ünnepélyére. 19-kén nagyszerű hangverseny. Szent István napján (20-dikán) nagy mise tartatik; délután zene a Maximirban; este bál a redout-teremben és később vacsora ugyanezen helyiségben. 21- dikén délután zeneszó mellett és ágyúdörgések közt megnyittatik a födéllövés a lövöldében. Ugyanazon délután a Zágráb melletti parkban (maximir) katonai zenekar fog játszani, este megint bál és szinházi előadás. Aug. 22- én ismét hangverseny, 23-án este a katonai zenekar játszik. Ugyanekkor a megnyitási ünnepélyek szinházi előadással befejeztetnek. A Zágrábba vendégekkel megérkező kéjvonatok az indóháznál zenével fognak üdvözöltetni. (A szerb metropolit a választás megerősítése, a román külön metropolitaság kérdése.) A „P. Lloyd“ szerint azon kibocsátvány , mely Masirevics megválasztását megerősítendi, már útban van. Jól értesültek beszélik, hogy a szerb egyházi és iskolai ügyeket tárgyalandó congressust a kormány valóban összehívni szándékozik. E pontra nézve az irányadó körökben egyetértés van. Csak az időre nézve van még kérdés, s erről a cs. biztos visszaérkezésekor tanácskozandnak. Ami a románoknak, a benyújtott memorandumban kifejezett kívánságát, a külön metropolitaság tárgyában illeti, ezen óhajtások ugyan a kormány jó akaratával találkoznak, azonban a különválás sok nehézséggel jár. Ide tartozik először a román metropolita uj doratioja, s azután a területi kérdés, mely szerint ezen metropolitaság alá az erdélyi románok is tartoznának, vagy csak a magyarországiak. A memorandum tárgyaltatni fog, de a határozathozatalra sok idő szükséges. (Koszorús regényírónk báró Jósika Miklós,) mint igen megbízható forrásból tudjuk, Drezdában, hova nemrégiben Brüsselből átköltözött, fiatal erővel és buzgalommal él irodalmi munkásságának. Ismét nagyobb terjedelmű regényen dolgozik. (A Pécsett tartott dalárdaünnepély.) Addig is, míg a pécsi országos dalárdaünnepélyről bővebb s részletes tudósítást adhatnánk, mint az ünnepély legérdekesb eredményét felemlítjük , miszerint a jelenvolt egyletek (számszerint 17) a lelkes pécsiek részéről a legszívesebb magyar vendégszeretettel fogadtattak. A működött egyletek között az aradinak ítélte a babért úgy a szakértő, mint az összes közönség. Mint értesülünk, ezen kitünően szervezett dalegylet f. hó 19 én Pesten is fogja magát hallatni jótékony czélra a városi lövölde helyiségében. Továbbá: a jövő évi országos dalárda-