A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-23 / 217. szám

nyílt jogsértés végrehajtásának helyesléséhez s elismeréséhez segédkezet nyújtani lehetetlen, azt mégis tökéletesen rá kell hagynia a mün­cheni kormányra, hogy tegye azt, a­mit Bajor­ország érdekeire nézve szükségesnek és hasznos­nak talál. Ezzel vége fog szakadni az e tárgy fölötti levelezésnek. Victor Emmanuelnek Olasz­ország királyául elismertetését Ausztriától ki­eszközölni és oly kevéssé akarhatta a bajor kormány, a­mint a maga elismerését nem akaró Ausztria beleegyezésétől függővé tenni. Egy­­átalában sokkal kevesebb fog jövő­­re nézve Ausztria megegyezésétől függni, mint az előtt. Victor Emmanuel elismertetése Bajorország részéről valószínűleg kölcsönös viszonzása annak, hogy Ausztria meg Györgyöt elismeré Görögország királyául. Olaszország. (Változás a Róma és Sz. Péter­vár közötti viszonyban.)A „N. Pr. Zig.“-nak írják Rómából, hogy azon feszült viszony, melyet a IX. Pius által f. e. ápril 24-én tartott allocutio idézett elő, gyors jobbulásnak indult. Biztos hallomás szerint msgr. Talbot, a pápa lelki tit­kos kamarásainak egyike Londonból Sz. Pétervárra fog utazni, hogy magával a császárral egyezkedjék. A jezsuiták nagyon rajta vannak az Oroszország­­gali kibékülésen, s a „La Civilta cattolica“ — a jezsuiták ismert közlönye — is tartózkodás nélkül ezen értelemben nyilatkozik. Meyendorf b. a bíbornok államtitkárral tartott beszélgeté­seiben mindazt koholmánynak nyilvánítja, amit a lapok a róm. kath. egyháznak Oroszország­ban! elnyomatásáról írtak. (!!!) Maga Antonelli is inkább Orosz­ mint Lengyelország részén van, habár, mint a keresztyén világ főpapjának első minisztere kénytelen magát tartóztatni. A római főpapság többsége nagyon elégedetlen Lengyelországgal, melynek forradalmi jellemét itt jól ismerik. Segítséget itt csak Oroszország­tól, Ausztriától és Poroszországtól várnak. Spanyolország. (Az uj kabinet föl­lépése.) Narvaez tringy kinyilatkoztatta, hogy békülékeny politikát kíván követni, s ennek zá­logául mind fölfüggesztő a folyamatban volt sajtópöröket. De az ily fél intézkedésekkel még senkit se fog Spanyolországban arról meggyőz­ni, hogy alkotmányos szellemben akar eljárni. Ha ezt akarja, akkor ama sajtópöröket nem fel­­függeszte­n­e, hanem tökéletesen megszüntetnie, s oly szabad mozgást kellene engednie a sajtó­nak, a­melynél fogva méltán el lehetne mondani hogy szabad a sajtó. Madrid, sept. 20. (Készülődések.) A „ France“ arról értesíttetik, hogy az uj kabinet elhatározta a Peru elleni erősítések felsze­relését s elindítás­át. A tengerészeti miniszter m­ár meg is tette ezen szellemben intézkedé­seit. Fra­n­iaország, Páris, sept. 17. (A madri­di követ gyors visszautazá­sa; a spanyol viszonyok; enged-e a franczia kormány a berlini szerző­désből; halálozások; Massena em­lék­e.) A madridi franczia követnek sietve vis­­­sza kelle mennie állomására, ámbár még csak e hónap végével telik le szabadságideje, mert — periculum in mora. A Ferencz spanyol ki­rály által elvetett mag hamarabb érik, mint gyanítani lehete. — A Narvaez-miniszterium Christina királynőnek visszatérését jelenti, s azt, hogy a spanyolországi belpolitika folya­mán élénk hullámzatot várhatni. A Mon féle moderációk a sajtó elleni rajongásukkal, rész­pénzkezelésükkel, az olasz kérdésbeni túlságos legitimista maguktartása által annyira elját­szották a közvélemény előtt becsületeket, hogy Cataloniában minden pillanatban kitöréstől le­het félni, minélfogva a királynő nyári palotá­jából Madridba sietett a felkelésnek új m­inisz­­terium alkotás által elejét veendő. Az nyilvános titok volt, hogy Mon nem lesz képes új kabine­tet összeállítani, s hogy O'Donnel nem igen vágyik résztvenni Mária Krisztina visszaho­zásában, mely kísérlet okvetetlen nagyon két­séges természetű.­­ Amint Mon nem birt eredményhez jutni , O’Donnelt szól­ta elő a királynő, aki Narvaezt ajánlotta. Lersandi Li volt szemelve szükség esetére, s a moderációk­nak kedvök lett volna ezzel azt az államcsínyt elkövetni, hogy „tiszta királynőt“ kiáltsanak ki, hanem az ártatlan Izabellának volt annyi be­ásása, hogy ezt az édes csemegét savanyu­­totta és nem nyúlt utánna. Narva eztől a belpoli­tikában nem igen remélhetni javítások­at, mi­­u­tán a mostani római követet Gonzales Bravo-t engedé nyakába varratni belügyminiszterül, ki­től a sajtó nem igen várhat jobb sorsot, mint a­milyenben előde részesíté.Ezen férfi b­elépése a kabinetbe — ha csakugyan megvalósul — an­nak biztos jeléül tekinthető, hogy Narvaez mi­­misztériumát az udvarnál csak átmenetinek tartják s a valencziai herczeg irányában táplált régi haraggal,sem a királynő, sem a király,sem Patrocinio apácza nem hagytak fel. — így áll­­ván a dolgok — kénytelen a franczia kormány élénk figyelemmel kisérni az ibériai félszigetet s arról gondoskodni, hogy a forrongás alatt még legyenek Pyrennei hegyek. — A „France“ foly­vást azt állította, hogy a franczia kormány egy hajszálnyit se fog engedni az 1862. aug. 2-án Berlinben aláirt kereskedelmi szerződésből; most azt írja, hogy a külügyér a berlini udvar­nál meghatalmazott követnek távirati sürgöny által meghagyja, miszerint a kereskedelmi kér­désben szorosan ezen álláspontot tartsa szeme előtt. — De Letang b. tábornok és senatoron kívül még egy kitűnő diplomatát is vesztett Fran­­cziaország Lefevre Aimandban, ki Karlsruheben, Münchenben s Berlinben működött,s a Francziaor­­szágban nagyrabecsült „Histoire des cabinets de l’Europe sous le Consulat et l’Empire“ czimű jeles munkát irta, melyből három­ötet már megjelent. Egyáltalában olyan franczia diplo­matának tartatott, a ki legjobban ismerte a né­met viszonyokat és egyéniségeket s az 1848-iki németországi válságról irt diplomatiai közlemé­nyei egykor becses történelmi anyagbányául fognak szolgálhatni. — Massenának Nizza, mint szülő­városa, emlékszobrot fog emelni. Pályadí­­jul az álló szoboralakra 25,000 frank van kitűz­ve, a beküldési idő 1865-iki dec. 15-től 31-ig. I. Napoleon császár „l’enfant chéri de la Vic­­toire“-nak szokta őt nevezni. Páris, sept. 17. (A kabine­t-kérdés­­ről;a császár,Bismarck utolsó jegy­zéke; vegyes.) A legbiztosabb forrás sze­rint állíttatik ma, hogy a kabinet­­kérdés no­vember közepénél előbb nem fog rendeztetni. Minden idevágó verziót, ami az alatt a közön­ség között felmerül, bátr­an koholmánynak le­het előre is bélyegezni; csupán annyit tekint­hetni már most is bizonyosnak, hogy okvetlen fognak történni, egy vagy más irányban válto­zások egy olyan kabinet alkotása iránt, mely törekvéseire nézve tökéletesen egy véleményű tagokból álland.— A császárt még minduntalan bántja csúfos baja, s a vadászat, melyet majd mindennap gyakorol, nem nyújt neki teljes él­vezetet. — Az itteni diplomatiai körökben mint fogalmazási furcsaság forog kézen több máso­latban azon jegyzék, melyet Bismarck Russell lordnak sokszor emlegetett replicája folytán az angol kabinethez intézett. Azt mondják, hogy a „szabatosság mintájának“ lehet azt bátran venni, mert túl tesz az mindenen, ami az utóbbi időben a diplomatiai levelezés mezején mint kétértelműtlen véleménynyilvá­nítás felmerült. Egyébiránt itt nem tartják va­lószínűtlennek , hogy ezen jegyzék valamely nem porosz lapban nyilvánosságra fog hozatni. Pepoli marquis 24 órai rövid i­t­mulatás után visszament Turinba. Legújabb tudósítások sze­rint a király világosan kívánja, hogy a minisz­térium közelgő változásakor La Marmora okve­­tetlen belépjen a kabinetbe. Mathilde hgne falu­si kastélyában a­ napokban ünnepély rendezte­­tett St. Beuve tiszteletére, a­kiről már bizo­nyosnak mondhatni, hogy senatorrá fog emel­tetni. Sőt úgy hallani, hogy a császár sajátkezű levélben hízelgő kifejezésekkel tudatá is már ezt vele. —A császári udvarnál nagyon zajos és ma­gas látogatások által élénkített compiegnei sai­­sonhoz készülnek. A pénzvilág folyvást lehan­golt. Londoni tudósítások szerint ott hónapo­kig nem számíthatni az escompte­ leszállítá­­sára. Páris, sept. 18. (Kereskedelmi poli­tika és államgazdászat; távirati congressus; az „Opin. Nat.“ a világ helyzetéről.) A keresk. politika és állam­gazdászat terén állandóan ragaszkodik a kor­mány az angol szerződés óta megkezdett ös­­vény­hez. [Újabb jelensége ennek a nemzetgaz­­dászati tanszék fölállítása a párisi egyetemen. Az erre vonatkozó rendeletet, valamint Batbic tanár kineveztetését,s Duruy oktatásügyi minisz­ter erről a császárhoz intézett jelentését a mai „Moniteur“ közli. A jelentés a császárnak a nemzeti kiállításon mondott szavait idézi : Ter­­jes­szék önök munkásaik közt a nemzetgazdá­­szat józan tanait. Ugyanez időben mondá egy angol miniszter, hogy a nemzetgazdaság­tana mentette meg Angolországot a socialismusb­a Utal a keresk. miniszterre, ki a nagyobból­ kereskedő városokban a nemzetgazdászat okta­tását előmozditja; Bodeauxban,Montpellierben és Nizzában folyvást tartanak magánelőadásokat e tudományból,s Lyon külföldi tudóst akar hozatni magának e szakra. Az uj tanszék Párisban a jogi karba van osztva, mert ennek 2500 hall­gatója van, kiknek évenkint egy harmada hirdet­heti a megyékben a Párisban hallott elveket s igy évenkint 800 apostol fogja hirdetni vidéken a józan gazdászat tanait. Végül azt mondja az oktatásügyér, szívesen alkalmazott volna min­den franczia jogakadémiánál nemzetgazdászati tanszéket, de erre jelenleg nincsen pénz, meg­várható azonban, hogy minden nagyobb keres­kedő és gyárváros Lyon példáját szívesen kö­­vetendi úgy azonban, hogy magában Franczia­­országban keressenek nemzetgazdászati tanárt maguknak. A sajtó kedvezőleg fogadja e rende­letet, a „France“ vezérczikket ír róla. A keres­kedők és európai sajtó által annyira várt távirati congressus, melyen minden kormány megha­­talmazottai mérsékelt nemzetközi távirati ársza­bályban egyezzenek meg, nov. közepén csak­ugyan összeül. — Az „Opin­ Nationale“ a világ­helyzetről írt czikkében megállapítja, hogy az emberiségnek körülbelül három­negyede hábo­rúskodik s hozzáteszi: a régi világ megrendült alapjaiban, s csak akkor nyerjük meg a békét, ha egész Európában a népjog foglalja el az isteni jog helyét s a nemzetiség elve lép a hó­dítási jog helyére. A reactionak leginkább hó­doló kormányok legjobban érzik, anélkül, hogy bevallanák; gyöngeségök és aggodalmaik egyez­kedési politikájukban nyilvánul, merre az idők erős nyomása folytán vetemednek. Angolország, London, sept. 14. (Lap­vélemények az amerikai viszonyok­ról.) A chicagói conventio határozatai követ­keztében az angol lapok az amerikai ügyek fe­lett okoskodnak, s mind megegyeznek azon né­zetben, hogy az Észak nem képes a déli tarto­mányokat visszacsatlakozásra szorítani. A „Ti­mes“ egyebek közt ezt mondja:„A chicagói con­vent a nép nevében kívánja, hogy haladék nél­kül létessenek lépések a fegyverszünet iránt. Legelőbb tehát fegyverszünet, s mihelyt lehet­séges lesz, az államok conferenciája. — Ezt visz­­hangozzák az északi tartományok mindenfelé; — és ha ezen felszólamlás meg nem hallgattat­nék, a­mi alig föltehető, —­ akkor kár is volna a háborús eseményekről további fejtörésekbe bo­csátkozni . .. Most ez a kérdés: először, megad­ja-e a létező kormány a chicagói convent, által sürgetett fegyvernyugvást ? másodszor, elfogad­ja-e a Dél a fegyvernyugvást, és küldend-e a conferentiára képviselőket, annak világos kikö­tése nélkül, hogy a tanácskozások az ő nemzeti függetlenségének alapján folyjanak ? Az első kérdést illetőleg nagy csalatkozásban kellene a világnak lennie, ha az Északon a demokrata párt nem volna az erősebb, és nem bírná — ha csak valami véletlen eset közbe nem jő — novemberben megválasztani jelöltjét elnökké... Hogy a Dél állami függetlenségének kikötése nélkül küldene képviselőket a congressusra, az alig képzelhető, mert az állal diadalának min­den eredményét, és azon pillanatban, midőn legbiztosabbnak látszik, szánt szándékosan kiej­tené kezéből. Hisz azon feltétel alatt, hogy ha visszalép az unióba, már a háború első eszten­dejében megkaphatta volna minden kívánsá­gát ... Valószínübbnek tartjuk tehát (a „Times“) hogy a demokraták elpalástolták igazi po­­litikájukat, mint az, hogy a Dél egyezke­désre hajlandónak mutatta magát. A chicagói convent azt mondja, hogy ő is oly erősen ragaszkodik az unióhoz, mint maguk a republi­canusok, hanem hihetőleg csak annak jeléül tekinthető, hogy nehezen esik az Északnak kedvencz eszméjétől végbúcsut vennie, s hogy egy politikai párt szükségesnek tartja a nagy közönséget nem lepni meg hirtelen a kellemet­len valónak idő előtti bevallásával. Nagyon jól értjük mi, hogy miért rettegnek azon tény be­vallásától a chicagói demokraták, miszerint a déli tartományokat el kell bocsátani, hanem azt megfoghatlannak találnék,ha a Dél,kezében tartva a győzelmet, felhagyna azon eszmével, amely miatt tulajdonképen kezdődött a háború, s már három év folytán oly irtóztató megpróbálta­tásokat állott ki. Az valószínűbb, miszerint a fegyverszünet legelőbb is azon igazság felisme­résére fog vezetni, hogy az Észak, miután nem bírta fegyverrel meghódítani a déli tartományo­kat, szép szóval sem fogja a visszacsatlakozás­ra bírhatni, és hogy az Unió-államok a közbeeső szünet alatt kissé meggondolkozván, majd csak rá hagyják magukat biratni, hogy inkább hagy­janak fel azzal, amit úgy sem képesek elérni, mintsem újra kezdjék a véres harczot, melynek reménytelen és rontó jellemét már eléggé kiis­­merték. A „Post“ és „Herald“ is egy véleményen van­nak a „Times“-al a dolog lényegére nézve. London,sept. 15. (A­ki k­e­r­e­s, t­a­l­á­l­n­i i­s fog.) A reggeli lapok vezérczikkei jóformán mind üresek újdonság dolgában. Leginkább az amerikai választási mozgalmakkal bíbelődnek, meg Brigg állítólagos gyilkosával,a világhírre kapott Müller német szabólegén­nyel .A „Daily news“ egymaga foglalkozik egészen más tárg­gyal. Ez a németeket arról ipar­kodik meggyőzni, hogy a frankfurti szövet­ségi gyűlés soha se juttatja őket szabadság­hoz s egyesüléshez; hogy az mind politi­kai mind kereskedelmi tekintetben valóságos kerékkötőnek tekinthető, s hogy a németek által eddig választott haladási ösvények mind hami­sak voltak; tehát egészen más utat kell a né­meteknek keresniük, ha szabadok akarnak len­ni. — A­ki keres — mond a „D. News“ oracu­­lumi hangon — találni is fog. Esti posta, B­é­c­s, sept. 21. (É­r­d­e­k­e­s h­i­r­e­k ) A bécsi „Presse“ a következő, szerinte érdekes hirt mond olvasóinak. Az osztrák tengeri miniszté­rium megszűnnék s teendőit a had- és kereske­delmi minisztériumok vennék át. Noha e hirt jó forrásból származottnak mondja mégis tartóz­kodva közli s nem akar reflexiókat írni a va­­lósulása esetén bekövetkezendő személy- és ügyváltoztatásokról. —­ Clarendon lord 24-én politikai küldetéssel Bécsbe érkezik; vele egy­idejűleg várják Beust, szász miniszterelnököt, kit szintén csak politikai indokok vezethetnek oda­ A „Presse“ nem ismeri ez urak politikai czéljait. Meglehet, hogy a Schleswig holsteini kérdésben Ausztria és Poroszország körül tá­madt egyenetlenségek adtak e látogatásokra alkalmat. Varsó, sept. 18. (Különös hírek.) Va­lamint f. hó l­­re Sándor napjára általános am­­nestiát hirdettek előre, mely Wielopolski vagy Konstantin nagy ág alatti lengyel nemzeti kor­mányzatnak leendett előhírnöke, most meg a czár látogatását hiresztelik October elejére, s közzéteszik, hogy a nagyrészt elitéltetés nélkül, csupán politikai okokn­ál fogva deportáltak ha­­zájukba visszabocsáttatnak. A csalódás ezúttal nem fog elmaradni. Páris, sept. 19. (A császárnő vissza­­térése; p­o­l­i­t­i­k­a­i h­e­l­y­z­e­t.) Eugenia császárnő a hónap végén tér vissza Párisba, s az első vendégek már oct. 10 én Compiegnebe érkeznek. Eltekintve attól, hogy ez évben feje­delmi látogatásokat várnak, dipl. köreink fe­szülten várják az őszi udvari ünnepélyeket. A politikai helyzet, daczára a békés fölszinnek, régóta kényessé vált, s nem egy diplomata sze­retne a vidám falusi élet bizalmasságai köze­pette egy egy szót mondani az államfő előtt, mely a feszes hivatalos formában viss­zautasíttat­­nék, vagy egyik másik politikai talány kulcsát szeretné fölfedezni, melyeket Európának előbb utóbb ki kell találnia. Az olasz-franczia egyez­mény, a tagadhatlanul barátságosabb viszony Angolországgal, s a lengyel forradalom újból kitörése fölötti aggodalmak egyáltalán nem mutatnak kedélyes jövőre. Páris, sept. 19. (A franczia-olasz egyezmény pontjai) a „H. N.“ távirata szerint ezek: A franczia hadsereg 2 év alatt el­hagyja Rómát. Victor Emanuel Firenzét te­szi Olaszország fővárosává s a pápai terület megtámadtatását gátolja. Az olasz parlament okt. 1-én ismét összeül. Ratazzi visszatér Turin­ba s a kormányt támogatni fogja. Turin, sept. 17. (A székváros változ­tatása; a turini hangulat.) A „Gen. Corr“-nek írják: Városunk nagyon izgatott az átalánosan elterjedt hír miatt, hogy a kormány a praefectusok­hoz intézendő körlevélen dolgozik, mely tudatni fogja a király székhelyének más­hova áttétetését. Hír szerint holnap rendkívüli tanácskozás fog e kérdés felett tartatni az ide meghívott tábornokokkal.A turini községtanács, hangulata teljességgel nem helyesli a kormány ezen tervét, sőt bosz­ mkodik miatta, mivel az nagy kárt okoz a városnak. A községtanács a praefectustól rendkívüli gyűlés tartására akar fölhatalmazást kérni. Táviratok: Nagy-Szeben, sept. 21. A legf. érd. törvényszék felállitása feletti részle­tes vita folytattatok. Hosszú vita után az 1. §. az Ő Felsége által helybenhagyatott szerkezetben fogadtatott el, mely szerint a legfelsőbb erdélyi törvényszék hivatal­­helye Bécsben lesz. Berlin, sept. 20. A „Kreuzzig“ sze­rint soha sem vették észre, hogy a béke­értekezletekbe idegen beavatkozás ve­gyült volna, s a területi kérdésben a dá­nok lettek engedékenyebbek. A feudális „Correspondenz“ állítja, hogy Ausztriá­ban az elavult versengési nézet helyébe azon meggyőződés lépett, hogy Porosz­­ország ereje Németországon, Ausztria megerősbödésére is szolgál. Ezért a ke­reskedelmi alkudozásokban megszűnt a politikai tekintet, s a prágai értekezletről a felhők elszálltak. Sándor c­ár szombaton Weimarba uta­zik. A „Nordd. Alig. Zig“ szerint Kopen­­hágában oly hangulat uralkodik, miként nem lenne mindenütt­­ tanácsos Wales­égnek nyilvános fellépése. Ma ismét öten bocsáttattak el a lengyel per vádlottjaiból. A Nationalverein nagy­gyűlése October 31. és november 1-jén lesz Eisenachban. Drezda, sept. 21. A porosz kormány Darmstadtnak a jun. 28-ai szerződések­hez való csatlakozásának megállapításá­ra s az abban kitűzött tárgyalások meg­kezdése végett a vámkonferenciát 26-ra hívta össze Berlinbe. Hamburg, sept. 20. Kopenhágai tu­dósítások szerint, noha a csapatok déli irányban mozognak, még épen nem bi­a Jütlandbeli kivonulás. Falken­­stein sok megszorította a kiviteli tilalmat. Stockholmban nagyszerű előkészülete­ket tesznek Wales herczeg fogadására. Stockholmi lapok java­lják a kormány­nak, hogy a scandináv törekvéseket jövő­re is határozottan ellenezze. H­amburg, sept. 21. A pénz kevés. Kiel, sept. 20. A „Schl. Holst. Zig“ berlini félhivatalos távirata jelenti : A fegyverszünet határozott időre leendő meghosszabbításával felhagytak és a régi felmondási határidőt megtartották; a te­rületi kérdés a határszabályozás részle­téig elrendeztetett. A tervezett észak-ke­leti tengeri­ csatorna nyugati torkolatául Hussum jelöltetett ki az illető bizottmány részéről. Kiel, sept. 21. A háború kitörése óta ma először jött a dán hirlapposta magán­gőzösön holsteini lobogó alatt az itteni ligi postahivatalhoz. Geestemünde, sept. 20. Azon biz­tos tudósítás érkezett ide, hogy az osz­trák északtengeri hajóraj vagy legalább annak öt hajója (mint hiszik, két fregatt é­s három ágyúnaszád) itt fog telelni. Ezen rendelet a tengerészeti minisztérium (Bécs­ben ?) által bocsáttatott ki. A hannoverai király az osztrák hajórajt tegnap meglá­togatta. Kop­en­h­ága, sept. 20. Itteni lapok szerint Wales hg és hgnő az utóbbi na­pokban többször jöttek a városba s a nép éljenezve fogadta őket; ma este a szín­házban megjelennek. A „Fliveposten“ szerint Wales hg és hgnő incognitojok miatt nem vehetnek részt mulatságokban, e miatt nem is lesz díszelőadás a szín­házban. Kopenhága, sept. 21.Bille,a „Dag­bladet“ szerkesztője, Párisba utazott. Brüssel, sept. 20. Az „Independance beige“ f. hó 17-ről kelt turini levelében megerősíti, hogy a Rómára vonatkozó franczia - olasz szerződés megköttetett, azon megjegyzéssel, miszerint a pápa sa­ját hadsereg alakítására fog felhivatni, s e czélra a toborzás Francziaországban megengedtetik. Brüssel, sept. 21. Az „Ind. beige“ párisi levelezőjének és a franczia lapok hallgatását a franczia olasz szerződésről gyanúsnak tartja ugyan, turini levelezé­sét azonban különösen megbízhatónak ál­lítja. Olaszország átvenné a római adós­ság egy részét.A király ma aláírta a ren­deletet, mely a parlamentet oct. 4-re ös­­­szehívja. Popoli a külügyi tárczát kíván­ja ; Sella pénzügyminiszter lesz. Páris, sept. 20. Sir Bulwer Henrik értekezett Drouyn de Lhuys-vel. A törö­kök vonakodnak kivonulni Tunisból; le­hetséges, hogy Franczia- és Olaszország beavatkoznak. A perzsa sah Asterabad felé nyomul. Páris, sept. 20. Eugenia császárné sept. h­ó végével visszatér. A vendégek első osztálya oct. 10-en fogadtatik Com­­piegneben. A Cocchinchinával kötött szer­ződés a törvényhozó test elé terjesztet­nék. Rouber befolyása növekvőben van ; arról beszélnek, hogy hasonértelmü mi­nisztérium alakitásával fog megbizatni. Páris, sept. 21. Rothschild a börzén sok olasz állampapírt vásárolt. Merode elhagyta Párist a­nélkül, hogy a császár elfogadta volna. Túr­i­n, sept. 21 Tegnap vagy száz fiatal ember vonult végig az utczákon ily kiáltások közt: Le a minisztériummal! Aztán önkényt szétmentek. A kormány semmi rendelkezést nem tett. Madrid, sept. 20. O’Donnel a senatus elnöke, továbbá Mon Párisban, Isturiz Londonban, Lersundi tábornok pedig Cu­­bában követi állomást nyernek. Don Se­bastian oda utasittatnék, hogy lakását Aszturiába tegye át. London, sept. 21. Leedsből a „Leeds Banking Company“ bukását jelentik 660000,és Saalfeld Albertét 225,000 font veszteséggel. Nagyon félnek a leszámíto­­lás emelésétől. London, sept. 21. A mai „Times“ közli Bismarck porosz miniszternek aug. 9-ki sürgönyét, s Russell lordnak aug. 20 diki válaszát. Bismarck sürgönyében azon remény fejeztetik ki, hogy Anglia el fogja ismer­ni Németország mérséklettségét, miután eredeti követeléseit nem fokozza, a dán beszögellésekért compensatiot enged, Ri­­benről s a hadiköltségekért való kárpót­lásról lemond — s ekkop Dániát nem da­rabolja szét. Russel azt válaszolja, hogy Anglia saj­nálja Dánia szétdarabolását, s attól tart, hogy az éjszak schleswigiekre a német nyelvet erőszakolni fogják; különben pe­dig a győzők részén semmi mérsékletet nem lát; végül kívánja, hogy a herczeg­­ségek maradandó békéje érdekében, az uralkodó megválasztását illetőleg a nép megkérdezése ne mellőztessék. Athén, sept. 20. A nemzetgyűlés nagy többséggel a senatus megszüntetését ha­tározta el. Ezentúl tehát csak egy kamra leend. Georgios király házasságát egy orosz bgnővel nem csak megczáfolják, de a nép­nél rokonszenvre sem talált. Újdonságok: Pest, sept. 22. — (Császár Ő Felsége utazásai Magyarországba.) Mint a „Pol. Corr.“ ér­­tesü: Császár Ő Felsége nem sokára többször meglátogatja Magy­rországot. Nevezetesen a vasút- és csatornaépítéseket szándékoznék Ő Felsége meglátogatni. — (Uj országbíró.) A „Pol Corr.“ sze­rint, Török Bálint gróf már legközelebb mint országbíró leteszi hivatalos esküjét Császár Ö Felsége, kezeibe. — (D­r. Hay­n­al­d La­j­o­s er­d­ély­i püs­pök ő excja) Gyula-Fehérvárról tegnap Pestre érkezett.­­ (Napi hírek a magyar és horvát ügyekről.) Hírlik, hogy a horvát ellenzék lapot szándékozik megindítani Bécsben. Ta­nácskozások e fölött már tartottak, de az egész az előleges stádiumot alig haladta túl. A vállalat a horvát országgyűlés közeledtekor figyelmet érdemel, mert ez lesz közlönye az illető pártár­nyalatnak. A­mi a magyar kérdést illeti, egye­lőre óvakodnak minden hivatalos nyilatkozat­tól, s bizonyos irat, mely a kormány nézeteit fejtegette volna, visszavonatott. Nem találják alkalomszerűnek beszélni már most, hanem csak majd akkor, ha előlép a kormány azon rendszabál­lyal, mely politikai actiójára vonat­kozik. (P. L.) = (Az állam­j­a­vak’el­ad­ás­ár­ó­l.) So­kat beszélnek az államjavak eladásáról. Schul­hof bankár, a­ki az Eszterházy hg. jószágait ki­­bértette, az államjavak eladása tárgyában gyak­ran értekezik a pénzügyminiszterrel, s régibb terveit ismét benyújtotta. Ugy látszik, Schulhof és La­grand Dumonceau most azon két pont, mely között az osztrák pénzügy ingája mo­zog. (P. L.) — (Kéjvonatok a horvát-szlavon­­dalmát iparmükiállitásra)A horvát­­szlavon udv. canczellária Kalabar zágrábi keres­kedőnek a horvát-szlavon-dalmát iparmű­kiálli­­tásra utazók számára rendezendő kéjvonatokra adott engedélyt. Az engedély a triest-, bécsi, prágai és budai vonatokra szól. E kéjvonatok a jövő hó elején, nevezetesen a dijak kiosztása alkalmára rendeztetnének.­­ (R­e­n­a­n­i­á­n­a.) E czim alatt épen most jelent meg egy füzetke jeles tudósunk Ballagi Mórtól- Már maga a czim magában foglalja a tartalmat, s a­mi kétségkívül igen érdekes ol­vasmányt nyujtana mindazoknak, kik az iroda­lom ezen ágával foglalkoznak. Úgy halljuk, hogy Ballagi Mór ezen legújabb munkája fran­czia nyelven is megjelenend, s átalános véle­mény szerint a kü­lföldi irodalomban is nagy fi­gyelmet fog ébreszteni. — (Sz. László eredeti arczképe.) Liszt Ferencz Rómából, Büky László ügyvéd felszólítására Pestre küldé Sz. László királyunk Rómában levő eredeti arczképének hű másolatát. A Salvi olasz festész által festett kép jövő héten 14 napon át lesz kiállítva a magyar képzőmű­vészeti társulat helyiségeiben. (P. L.) — (Bártfay Józseff) Bártfay-Baláshá­­zy Mária kesergő szívvel jelenti szeretett férje, Bártfay József hites ügyvéd, s huszonöt éven át méltóságos idő báró K­udits József, volt Bács­­megyei főispán titkárának, élte 52 dik, boldog házasságuk 4-dik évében 1864 September 19-kén esti 10 órakor, a haldoklik szentsége ájtatos felvétele után, vizkórban történt elhunytát. Híil­ tetemei folyó hó 21-kén délután 5 órakor a ke­­repesi ut melletti temetőben a K­ouradi Oirbolt­­ban fognak eltakarittatni. Az engesztelő szent miseáldozatok a szent Ferencz-rendüek templo­mában 9 - kén délelött 10 órakor tartatnak. Béke poraival! — (A m­. kir. állatgyógyintézet­ben) a most következő 1860ó-ki tanév 1. évi October 10-én nyittatik meg. Az állat­­gyógyászati tanfolyam tart két év, vagyis 4 féléven át; az előadások magyar és német nyelven tartatnak. A felvétetni kívánó köteles magát legalább is az elemi iskoládnak jó sikerrel lett bevégzéséről kimutatni. A fel­vételre megszabott életkor a betöltött 17-dik életév, — ennél fiatalabb nem, de idősebb felve­hető. A beiratás a m. kir. állatgyógyintézet iro­dában 1. évi October 1-től egész 16 ig történik. — (Nyilatkozat.) A „Pester Lloyd“ 213 dik számában helyi hirek közt felemlíte­tik a kölcsöntárlatra benyújtott 4 kér­­vényezés. Hogy a fentnevezett lap mit mond Blühdorn-Schulkoff, Kochrud­­­ster et Comp. és Kovács Erkövy három beadványra , hozzá semmi szólásom, de igen is van a negyedikre, a Sztupa- Kozmovszky-beadvány jegyzeteire, me­lyeket, hogy honnan mentett, nem tudhatom, de annyi igaz, hogy az egész elferdítve, és szóról szóra hibásan és balfogással van a közönség elé adva, melynek is felvilágosítással tartozom sze­mélyem iránti tekintetből, mint ki soha se szok­tam magamat félszeg ügyekbe keverni. Elő­ször is helytelen a Sztupa-Kozmovszky­­féle beadványa elnevezés, mert ilyen nem létezik; én és Kozmovszky nem kérvé­nyezünk saját szakálunkra, hanem 1000 rész­vény aláírói nevében, kik is mindnyájan pesti tekintélyes polgárok. — Nem áll továbbá az, hogy beadványunk nem volna tisztán jellemez­ve és körülírva, és végre nem áll, mintha az alapszabályok nem volnának mellékelve, hát ugyan mi alapon kérte volna 1000 részvény alá­írója a mi nevünkben az engedményt ? mind­ezen hamis állítások ellenében, s az érdekeltek valódi tájékoztatása végett megemlítem , mi­szer­int Sztupa és Kozmovszky vállalko­zók 1000 részvény aláírói nevében, az egész üzlet jellemzésével, körülírásával és alapszabá­lyok mellékelésével beadták folyamodványai­kat, mely engedményezés esetében rést nyit bárkinek hazánkban 5 ezer részvény erejéig eredeti értékben részt vehetni, és így a vállalat nem Sztupa-Kozmovszky, hanem az ös­­­szes aláírók és aláírni akarók javára és veszte­ségére, valamint kizárólagosan hazai vállalatra van fektetve. . .est, sept. 20-án. Sztupa György. — (Tűz Csákvárott.) Csákvárról e hó 20-ról írják nekünk: „Tegnap délután 3 óra­kor megkondultak a vész­harangok, szomorúan tudatván a munkában elfoglalt néppel, hogy a nagy szél dühöngésével egyik lakosunk háza kigyulladt, s noha a segítség minden oldalról a legnagyobb gyorsasággal ömlött, mert a lakos­ság nagy része bann­a szérűjében nyomtatás, és e­ féle gazdasági munkákkal foglalkozván a tűz­oltásban azonnal segítségül állhatott , mégis csakhamar hat ház porrá égett gazdasági épü­leteivel, és tizenegy ház udvarán minden takar­mány és szalmakazal. Irtózatos látvány volt ennyi épületet, és kazalt néhány percz alatt egy-

Next