A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-23 / 217. szám
nyílt jogsértés végrehajtásának helyesléséhez s elismeréséhez segédkezet nyújtani lehetetlen, azt mégis tökéletesen rá kell hagynia a müncheni kormányra, hogy tegye azt, amit Bajorország érdekeire nézve szükségesnek és hasznosnak talál. Ezzel vége fog szakadni az e tárgy fölötti levelezésnek. Victor Emmanuelnek Olaszország királyául elismertetését Ausztriától kieszközölni és oly kevéssé akarhatta a bajor kormány, amint a maga elismerését nem akaró Ausztria beleegyezésétől függővé tenni. Egyátalában sokkal kevesebb fog jövőre nézve Ausztria megegyezésétől függni, mint az előtt. Victor Emmanuel elismertetése Bajorország részéről valószínűleg kölcsönös viszonzása annak, hogy Ausztria meg Györgyöt elismeré Görögország királyául. Olaszország. (Változás a Róma és Sz. Pétervár közötti viszonyban.)A „N. Pr. Zig.“-nak írják Rómából, hogy azon feszült viszony, melyet a IX. Pius által f. e. ápril 24-én tartott allocutio idézett elő, gyors jobbulásnak indult. Biztos hallomás szerint msgr. Talbot, a pápa lelki titkos kamarásainak egyike Londonból Sz. Pétervárra fog utazni, hogy magával a császárral egyezkedjék. A jezsuiták nagyon rajta vannak az Oroszországgali kibékülésen, s a „La Civilta cattolica“ — a jezsuiták ismert közlönye — is tartózkodás nélkül ezen értelemben nyilatkozik. Meyendorf b. a bíbornok államtitkárral tartott beszélgetéseiben mindazt koholmánynak nyilvánítja, amit a lapok a róm. kath. egyháznak Oroszországban! elnyomatásáról írtak. (!!!) Maga Antonelli is inkább Orosz mint Lengyelország részén van, habár, mint a keresztyén világ főpapjának első minisztere kénytelen magát tartóztatni. A római főpapság többsége nagyon elégedetlen Lengyelországgal, melynek forradalmi jellemét itt jól ismerik. Segítséget itt csak Oroszországtól, Ausztriától és Poroszországtól várnak. Spanyolország. (Az uj kabinet föllépése.) Narvaez tringy kinyilatkoztatta, hogy békülékeny politikát kíván követni, s ennek zálogául mind fölfüggesztő a folyamatban volt sajtópöröket. De az ily fél intézkedésekkel még senkit se fog Spanyolországban arról meggyőzni, hogy alkotmányos szellemben akar eljárni. Ha ezt akarja, akkor ama sajtópöröket nem felfüggesztene, hanem tökéletesen megszüntetnie, s oly szabad mozgást kellene engednie a sajtónak, amelynél fogva méltán el lehetne mondani hogy szabad a sajtó. Madrid, sept. 20. (Készülődések.) A „ France“ arról értesíttetik, hogy az uj kabinet elhatározta a Peru elleni erősítések felszerelését s elindítását. A tengerészeti miniszter már meg is tette ezen szellemben intézkedéseit. Franiaország, Páris, sept. 17. (A madridi követ gyors visszautazása; a spanyol viszonyok; enged-e a franczia kormány a berlini szerződésből; halálozások; Massena emléke.) A madridi franczia követnek sietve vissza kelle mennie állomására, ámbár még csak e hónap végével telik le szabadságideje, mert — periculum in mora. A Ferencz spanyol király által elvetett mag hamarabb érik, mint gyanítani lehete. — A Narvaez-miniszterium Christina királynőnek visszatérését jelenti, s azt, hogy a spanyolországi belpolitika folyamán élénk hullámzatot várhatni. A Mon féle moderációk a sajtó elleni rajongásukkal, részpénzkezelésükkel, az olasz kérdésbeni túlságos legitimista maguktartása által annyira eljátszották a közvélemény előtt becsületeket, hogy Cataloniában minden pillanatban kitöréstől lehet félni, minélfogva a királynő nyári palotájából Madridba sietett a felkelésnek új miniszterium alkotás által elejét veendő. Az nyilvános titok volt, hogy Mon nem lesz képes új kabinetet összeállítani, s hogy O'Donnel nem igen vágyik résztvenni Mária Krisztina visszahozásában, mely kísérlet okvetetlen nagyon kétséges természetű. Amint Mon nem birt eredményhez jutni , O’Donnelt szólta elő a királynő, aki Narvaezt ajánlotta. Lersandi Li volt szemelve szükség esetére, s a moderációknak kedvök lett volna ezzel azt az államcsínyt elkövetni, hogy „tiszta királynőt“ kiáltsanak ki, hanem az ártatlan Izabellának volt annyi beásása, hogy ezt az édes csemegét savanyutotta és nem nyúlt utánna. Narva eztől a belpolitikában nem igen remélhetni javításokat, miután a mostani római követet Gonzales Bravo-t engedé nyakába varratni belügyminiszterül, kitől a sajtó nem igen várhat jobb sorsot, mint amilyenben előde részesíté.Ezen férfi belépése a kabinetbe — ha csakugyan megvalósul — annak biztos jeléül tekinthető, hogy Narvaez mimisztériumát az udvarnál csak átmenetinek tartják s a valencziai herczeg irányában táplált régi haraggal,sem a királynő, sem a király,sem Patrocinio apácza nem hagytak fel. — így állván a dolgok — kénytelen a franczia kormány élénk figyelemmel kisérni az ibériai félszigetet s arról gondoskodni, hogy a forrongás alatt még legyenek Pyrennei hegyek. — A „France“ folyvást azt állította, hogy a franczia kormány egy hajszálnyit se fog engedni az 1862. aug. 2-án Berlinben aláirt kereskedelmi szerződésből; most azt írja, hogy a külügyér a berlini udvarnál meghatalmazott követnek távirati sürgöny által meghagyja, miszerint a kereskedelmi kérdésben szorosan ezen álláspontot tartsa szeme előtt. — De Letang b. tábornok és senatoron kívül még egy kitűnő diplomatát is vesztett Francziaország Lefevre Aimandban, ki Karlsruheben, Münchenben s Berlinben működött,s a Francziaországban nagyrabecsült „Histoire des cabinets de l’Europe sous le Consulat et l’Empire“ czimű jeles munkát irta, melyből háromötet már megjelent. Egyáltalában olyan franczia diplomatának tartatott, a ki legjobban ismerte a német viszonyokat és egyéniségeket s az 1848-iki németországi válságról irt diplomatiai közleményei egykor becses történelmi anyagbányául fognak szolgálhatni. — Massenának Nizza, mint szülővárosa, emlékszobrot fog emelni. Pályadíjul az álló szoboralakra 25,000 frank van kitűzve, a beküldési idő 1865-iki dec. 15-től 31-ig. I. Napoleon császár „l’enfant chéri de la Victoire“-nak szokta őt nevezni. Páris, sept. 17. (A kabinet-kérdésről;a császár,Bismarck utolsó jegyzéke; vegyes.) A legbiztosabb forrás szerint állíttatik ma, hogy a kabinetkérdés november közepénél előbb nem fog rendeztetni. Minden idevágó verziót, ami az alatt a közönség között felmerül, bátran koholmánynak lehet előre is bélyegezni; csupán annyit tekinthetni már most is bizonyosnak, hogy okvetlen fognak történni, egy vagy más irányban változások egy olyan kabinet alkotása iránt, mely törekvéseire nézve tökéletesen egy véleményű tagokból álland.— A császárt még minduntalan bántja csúfos baja, s a vadászat, melyet majd mindennap gyakorol, nem nyújt neki teljes élvezetet. — Az itteni diplomatiai körökben mint fogalmazási furcsaság forog kézen több másolatban azon jegyzék, melyet Bismarck Russell lordnak sokszor emlegetett replicája folytán az angol kabinethez intézett. Azt mondják, hogy a „szabatosság mintájának“ lehet azt bátran venni, mert túl tesz az mindenen, ami az utóbbi időben a diplomatiai levelezés mezején mint kétértelműtlen véleménynyilvánítás felmerült. Egyébiránt itt nem tartják valószínűtlennek , hogy ezen jegyzék valamely nem porosz lapban nyilvánosságra fog hozatni. Pepoli marquis 24 órai rövid itmulatás után visszament Turinba. Legújabb tudósítások szerint a király világosan kívánja, hogy a minisztérium közelgő változásakor La Marmora okvetetlen belépjen a kabinetbe. Mathilde hgne falusi kastélyában a napokban ünnepély rendeztetett St. Beuve tiszteletére, akiről már bizonyosnak mondhatni, hogy senatorrá fog emeltetni. Sőt úgy hallani, hogy a császár sajátkezű levélben hízelgő kifejezésekkel tudatá is már ezt vele. —A császári udvarnál nagyon zajos és magas látogatások által élénkített compiegnei saisonhoz készülnek. A pénzvilág folyvást lehangolt. Londoni tudósítások szerint ott hónapokig nem számíthatni az escompte leszállítására. Páris, sept. 18. (Kereskedelmi politika és államgazdászat; távirati congressus; az „Opin. Nat.“ a világ helyzetéről.) A keresk. politika és államgazdászat terén állandóan ragaszkodik a kormány az angol szerződés óta megkezdett ösvényhez. [Újabb jelensége ennek a nemzetgazdászati tanszék fölállítása a párisi egyetemen. Az erre vonatkozó rendeletet, valamint Batbic tanár kineveztetését,s Duruy oktatásügyi miniszter erről a császárhoz intézett jelentését a mai „Moniteur“ közli. A jelentés a császárnak a nemzeti kiállításon mondott szavait idézi : Terjesszék önök munkásaik közt a nemzetgazdászat józan tanait. Ugyanez időben mondá egy angol miniszter, hogy a nemzetgazdaságtana mentette meg Angolországot a socialismusba Utal a keresk. miniszterre, ki a nagyobból kereskedő városokban a nemzetgazdászat oktatását előmozditja; Bodeauxban,Montpellierben és Nizzában folyvást tartanak magánelőadásokat e tudományból,s Lyon külföldi tudóst akar hozatni magának e szakra. Az uj tanszék Párisban a jogi karba van osztva, mert ennek 2500 hallgatója van, kiknek évenkint egy harmada hirdetheti a megyékben a Párisban hallott elveket s igy évenkint 800 apostol fogja hirdetni vidéken a józan gazdászat tanait. Végül azt mondja az oktatásügyér, szívesen alkalmazott volna minden franczia jogakadémiánál nemzetgazdászati tanszéket, de erre jelenleg nincsen pénz, megvárható azonban, hogy minden nagyobb kereskedő és gyárváros Lyon példáját szívesen követendi úgy azonban, hogy magában Francziaországban keressenek nemzetgazdászati tanárt maguknak. A sajtó kedvezőleg fogadja e rendeletet, a „France“ vezérczikket ír róla. A kereskedők és európai sajtó által annyira várt távirati congressus, melyen minden kormány meghatalmazottai mérsékelt nemzetközi távirati árszabályban egyezzenek meg, nov. közepén csakugyan összeül. — Az „Opin Nationale“ a világhelyzetről írt czikkében megállapítja, hogy az emberiségnek körülbelül háromnegyede háborúskodik s hozzáteszi: a régi világ megrendült alapjaiban, s csak akkor nyerjük meg a békét, ha egész Európában a népjog foglalja el az isteni jog helyét s a nemzetiség elve lép a hódítási jog helyére. A reactionak leginkább hódoló kormányok legjobban érzik, anélkül, hogy bevallanák; gyöngeségök és aggodalmaik egyezkedési politikájukban nyilvánul, merre az idők erős nyomása folytán vetemednek. Angolország, London, sept. 14. (Lapvélemények az amerikai viszonyokról.) A chicagói conventio határozatai következtében az angol lapok az amerikai ügyek felett okoskodnak, s mind megegyeznek azon nézetben, hogy az Észak nem képes a déli tartományokat visszacsatlakozásra szorítani. A „Times“ egyebek közt ezt mondja:„A chicagói convent a nép nevében kívánja, hogy haladék nélkül létessenek lépések a fegyverszünet iránt. Legelőbb tehát fegyverszünet, s mihelyt lehetséges lesz, az államok conferenciája. — Ezt viszhangozzák az északi tartományok mindenfelé; — és ha ezen felszólamlás meg nem hallgattatnék, ami alig föltehető, — akkor kár is volna a háborús eseményekről további fejtörésekbe bocsátkozni . .. Most ez a kérdés: először, megadja-e a létező kormány a chicagói convent, által sürgetett fegyvernyugvást ? másodszor, elfogadja-e a Dél a fegyvernyugvást, és küldend-e a conferentiára képviselőket, annak világos kikötése nélkül, hogy a tanácskozások az ő nemzeti függetlenségének alapján folyjanak ? Az első kérdést illetőleg nagy csalatkozásban kellene a világnak lennie, ha az Északon a demokrata párt nem volna az erősebb, és nem bírná — ha csak valami véletlen eset közbe nem jő — novemberben megválasztani jelöltjét elnökké... Hogy a Dél állami függetlenségének kikötése nélkül küldene képviselőket a congressusra, az alig képzelhető, mert az állal diadalának minden eredményét, és azon pillanatban, midőn legbiztosabbnak látszik, szánt szándékosan kiejtené kezéből. Hisz azon feltétel alatt, hogy ha visszalép az unióba, már a háború első esztendejében megkaphatta volna minden kívánságát ... Valószínübbnek tartjuk tehát (a „Times“) hogy a demokraták elpalástolták igazi politikájukat, mint az, hogy a Dél egyezkedésre hajlandónak mutatta magát. A chicagói convent azt mondja, hogy ő is oly erősen ragaszkodik az unióhoz, mint maguk a republicanusok, hanem hihetőleg csak annak jeléül tekinthető, hogy nehezen esik az Északnak kedvencz eszméjétől végbúcsut vennie, s hogy egy politikai párt szükségesnek tartja a nagy közönséget nem lepni meg hirtelen a kellemetlen valónak idő előtti bevallásával. Nagyon jól értjük mi, hogy miért rettegnek azon tény bevallásától a chicagói demokraták, miszerint a déli tartományokat el kell bocsátani, hanem azt megfoghatlannak találnék,ha a Dél,kezében tartva a győzelmet, felhagyna azon eszmével, amely miatt tulajdonképen kezdődött a háború, s már három év folytán oly irtóztató megpróbáltatásokat állott ki. Az valószínűbb, miszerint a fegyverszünet legelőbb is azon igazság felismerésére fog vezetni, hogy az Észak, miután nem bírta fegyverrel meghódítani a déli tartományokat, szép szóval sem fogja a visszacsatlakozásra bírhatni, és hogy az Unió-államok a közbeeső szünet alatt kissé meggondolkozván, majd csak rá hagyják magukat biratni, hogy inkább hagyjanak fel azzal, amit úgy sem képesek elérni, mintsem újra kezdjék a véres harczot, melynek reménytelen és rontó jellemét már eléggé kiismerték. A „Post“ és „Herald“ is egy véleményen vannak a „Times“-al a dolog lényegére nézve. London,sept. 15. (Aki keres, találni is fog.) A reggeli lapok vezérczikkei jóformán mind üresek újdonság dolgában. Leginkább az amerikai választási mozgalmakkal bíbelődnek, meg Brigg állítólagos gyilkosával,a világhírre kapott Müller német szabólegénnyel .A „Daily news“ egymaga foglalkozik egészen más tárggyal. Ez a németeket arról iparkodik meggyőzni, hogy a frankfurti szövetségi gyűlés soha se juttatja őket szabadsághoz s egyesüléshez; hogy az mind politikai mind kereskedelmi tekintetben valóságos kerékkötőnek tekinthető, s hogy a németek által eddig választott haladási ösvények mind hamisak voltak; tehát egészen más utat kell a németeknek keresniük, ha szabadok akarnak lenni. — Aki keres — mond a „D. News“ oraculumi hangon — találni is fog. Esti posta, Bécs, sept. 21. (Érdekes hirek ) A bécsi „Presse“ a következő, szerinte érdekes hirt mond olvasóinak. Az osztrák tengeri minisztérium megszűnnék s teendőit a had- és kereskedelmi minisztériumok vennék át. Noha e hirt jó forrásból származottnak mondja mégis tartózkodva közli s nem akar reflexiókat írni a valósulása esetén bekövetkezendő személy- és ügyváltoztatásokról. — Clarendon lord 24-én politikai küldetéssel Bécsbe érkezik; vele egyidejűleg várják Beust, szász miniszterelnököt, kit szintén csak politikai indokok vezethetnek oda A „Presse“ nem ismeri ez urak politikai czéljait. Meglehet, hogy a Schleswig holsteini kérdésben Ausztria és Poroszország körül támadt egyenetlenségek adtak e látogatásokra alkalmat. Varsó, sept. 18. (Különös hírek.) Valamint f. hó lre Sándor napjára általános amnestiát hirdettek előre, mely Wielopolski vagy Konstantin nagy ág alatti lengyel nemzeti kormányzatnak leendett előhírnöke, most meg a czár látogatását hiresztelik October elejére, s közzéteszik, hogy a nagyrészt elitéltetés nélkül, csupán politikai okoknál fogva deportáltak hazájukba visszabocsáttatnak. A csalódás ezúttal nem fog elmaradni. Páris, sept. 19. (A császárnő visszatérése; politikai helyzet.) Eugenia császárnő a hónap végén tér vissza Párisba, s az első vendégek már oct. 10 én Compiegnebe érkeznek. Eltekintve attól, hogy ez évben fejedelmi látogatásokat várnak, dipl. köreink feszülten várják az őszi udvari ünnepélyeket. A politikai helyzet, daczára a békés fölszinnek, régóta kényessé vált, s nem egy diplomata szeretne a vidám falusi élet bizalmasságai közepette egy egy szót mondani az államfő előtt, mely a feszes hivatalos formában visszautasíttatnék, vagy egyik másik politikai talány kulcsát szeretné fölfedezni, melyeket Európának előbb utóbb ki kell találnia. Az olasz-franczia egyezmény, a tagadhatlanul barátságosabb viszony Angolországgal, s a lengyel forradalom újból kitörése fölötti aggodalmak egyáltalán nem mutatnak kedélyes jövőre. Páris, sept. 19. (A franczia-olasz egyezmény pontjai) a „H. N.“ távirata szerint ezek: A franczia hadsereg 2 év alatt elhagyja Rómát. Victor Emanuel Firenzét teszi Olaszország fővárosává s a pápai terület megtámadtatását gátolja. Az olasz parlament okt. 1-én ismét összeül. Ratazzi visszatér Turinba s a kormányt támogatni fogja. Turin, sept. 17. (A székváros változtatása; a turini hangulat.) A „Gen. Corr“-nek írják: Városunk nagyon izgatott az átalánosan elterjedt hír miatt, hogy a kormány a praefectusokhoz intézendő körlevélen dolgozik, mely tudatni fogja a király székhelyének máshova áttétetését. Hír szerint holnap rendkívüli tanácskozás fog e kérdés felett tartatni az ide meghívott tábornokokkal.A turini községtanács, hangulata teljességgel nem helyesli a kormány ezen tervét, sőt bosz mkodik miatta, mivel az nagy kárt okoz a városnak. A községtanács a praefectustól rendkívüli gyűlés tartására akar fölhatalmazást kérni. Táviratok: Nagy-Szeben, sept. 21. A legf. érd. törvényszék felállitása feletti részletes vita folytattatok. Hosszú vita után az 1. §. az Ő Felsége által helybenhagyatott szerkezetben fogadtatott el, mely szerint a legfelsőbb erdélyi törvényszék hivatalhelye Bécsben lesz. Berlin, sept. 20. A „Kreuzzig“ szerint soha sem vették észre, hogy a békeértekezletekbe idegen beavatkozás vegyült volna, s a területi kérdésben a dánok lettek engedékenyebbek. A feudális „Correspondenz“ állítja, hogy Ausztriában az elavult versengési nézet helyébe azon meggyőződés lépett, hogy Poroszország ereje Németországon, Ausztria megerősbödésére is szolgál. Ezért a kereskedelmi alkudozásokban megszűnt a politikai tekintet, s a prágai értekezletről a felhők elszálltak. Sándor cár szombaton Weimarba utazik. A „Nordd. Alig. Zig“ szerint Kopenhágában oly hangulat uralkodik, miként nem lenne mindenütt tanácsos Waleségnek nyilvános fellépése. Ma ismét öten bocsáttattak el a lengyel per vádlottjaiból. A Nationalverein nagygyűlése October 31. és november 1-jén lesz Eisenachban. Drezda, sept. 21. A porosz kormány Darmstadtnak a jun. 28-ai szerződésekhez való csatlakozásának megállapítására s az abban kitűzött tárgyalások megkezdése végett a vámkonferenciát 26-ra hívta össze Berlinbe. Hamburg, sept. 20. Kopenhágai tudósítások szerint, noha a csapatok déli irányban mozognak, még épen nem bia Jütlandbeli kivonulás. Falkenstein sok megszorította a kiviteli tilalmat. Stockholmban nagyszerű előkészületeket tesznek Wales herczeg fogadására. Stockholmi lapok javalják a kormánynak, hogy a scandináv törekvéseket jövőre is határozottan ellenezze. Hamburg, sept. 21. A pénz kevés. Kiel, sept. 20. A „Schl. Holst. Zig“ berlini félhivatalos távirata jelenti : A fegyverszünet határozott időre leendő meghosszabbításával felhagytak és a régi felmondási határidőt megtartották; a területi kérdés a határszabályozás részletéig elrendeztetett. A tervezett észak-keleti tengeri csatorna nyugati torkolatául Hussum jelöltetett ki az illető bizottmány részéről. Kiel, sept. 21. A háború kitörése óta ma először jött a dán hirlapposta magángőzösön holsteini lobogó alatt az itteni ligi postahivatalhoz. Geestemünde, sept. 20. Azon biztos tudósítás érkezett ide, hogy az osztrák északtengeri hajóraj vagy legalább annak öt hajója (mint hiszik, két fregatt és három ágyúnaszád) itt fog telelni. Ezen rendelet a tengerészeti minisztérium (Bécsben ?) által bocsáttatott ki. A hannoverai király az osztrák hajórajt tegnap meglátogatta. Kopenhága, sept. 20. Itteni lapok szerint Wales hg és hgnő az utóbbi napokban többször jöttek a városba s a nép éljenezve fogadta őket; ma este a színházban megjelennek. A „Fliveposten“ szerint Wales hg és hgnő incognitojok miatt nem vehetnek részt mulatságokban, e miatt nem is lesz díszelőadás a színházban. Kopenhága, sept. 21.Bille,a „Dagbladet“ szerkesztője, Párisba utazott. Brüssel, sept. 20. Az „Independance beige“ f. hó 17-ről kelt turini levelében megerősíti, hogy a Rómára vonatkozó franczia - olasz szerződés megköttetett, azon megjegyzéssel, miszerint a pápa saját hadsereg alakítására fog felhivatni, s e czélra a toborzás Francziaországban megengedtetik. Brüssel, sept. 21. Az „Ind. beige“ párisi levelezőjének és a franczia lapok hallgatását a franczia olasz szerződésről gyanúsnak tartja ugyan, turini levelezését azonban különösen megbízhatónak állítja. Olaszország átvenné a római adósság egy részét.A király ma aláírta a rendeletet, mely a parlamentet oct. 4-re összehívja. Popoli a külügyi tárczát kívánja ; Sella pénzügyminiszter lesz. Páris, sept. 20. Sir Bulwer Henrik értekezett Drouyn de Lhuys-vel. A törökök vonakodnak kivonulni Tunisból; lehetséges, hogy Franczia- és Olaszország beavatkoznak. A perzsa sah Asterabad felé nyomul. Páris, sept. 20. Eugenia császárné sept. hó végével visszatér. A vendégek első osztálya oct. 10-en fogadtatik Compiegneben. A Cocchinchinával kötött szerződés a törvényhozó test elé terjesztetnék. Rouber befolyása növekvőben van ; arról beszélnek, hogy hasonértelmü minisztérium alakitásával fog megbizatni. Páris, sept. 21. Rothschild a börzén sok olasz állampapírt vásárolt. Merode elhagyta Párist anélkül, hogy a császár elfogadta volna. Túrin, sept. 21 Tegnap vagy száz fiatal ember vonult végig az utczákon ily kiáltások közt: Le a minisztériummal! Aztán önkényt szétmentek. A kormány semmi rendelkezést nem tett. Madrid, sept. 20. O’Donnel a senatus elnöke, továbbá Mon Párisban, Isturiz Londonban, Lersundi tábornok pedig Cubában követi állomást nyernek. Don Sebastian oda utasittatnék, hogy lakását Aszturiába tegye át. London, sept. 21. Leedsből a „Leeds Banking Company“ bukását jelentik 660000,és Saalfeld Albertét 225,000 font veszteséggel. Nagyon félnek a leszámítolás emelésétől. London, sept. 21. A mai „Times“ közli Bismarck porosz miniszternek aug. 9-ki sürgönyét, s Russell lordnak aug. 20 diki válaszát. Bismarck sürgönyében azon remény fejeztetik ki, hogy Anglia el fogja ismerni Németország mérséklettségét, miután eredeti követeléseit nem fokozza, a dán beszögellésekért compensatiot enged, Ribenről s a hadiköltségekért való kárpótlásról lemond — s ekkop Dániát nem darabolja szét. Russel azt válaszolja, hogy Anglia sajnálja Dánia szétdarabolását, s attól tart, hogy az éjszak schleswigiekre a német nyelvet erőszakolni fogják; különben pedig a győzők részén semmi mérsékletet nem lát; végül kívánja, hogy a herczegségek maradandó békéje érdekében, az uralkodó megválasztását illetőleg a nép megkérdezése ne mellőztessék. Athén, sept. 20. A nemzetgyűlés nagy többséggel a senatus megszüntetését határozta el. Ezentúl tehát csak egy kamra leend. Georgios király házasságát egy orosz bgnővel nem csak megczáfolják, de a népnél rokonszenvre sem talált. Újdonságok: Pest, sept. 22. — (Császár Ő Felsége utazásai Magyarországba.) Mint a „Pol. Corr.“ értesü: Császár Ő Felsége nem sokára többször meglátogatja Magyrországot. Nevezetesen a vasút- és csatornaépítéseket szándékoznék Ő Felsége meglátogatni. — (Uj országbíró.) A „Pol Corr.“ szerint, Török Bálint gróf már legközelebb mint országbíró leteszi hivatalos esküjét Császár Ö Felsége, kezeibe. — (Dr. Haynald Lajos erdélyi püspök ő excja) Gyula-Fehérvárról tegnap Pestre érkezett. (Napi hírek a magyar és horvát ügyekről.) Hírlik, hogy a horvát ellenzék lapot szándékozik megindítani Bécsben. Tanácskozások e fölött már tartottak, de az egész az előleges stádiumot alig haladta túl. A vállalat a horvát országgyűlés közeledtekor figyelmet érdemel, mert ez lesz közlönye az illető pártárnyalatnak. Ami a magyar kérdést illeti, egyelőre óvakodnak minden hivatalos nyilatkozattól, s bizonyos irat, mely a kormány nézeteit fejtegette volna, visszavonatott. Nem találják alkalomszerűnek beszélni már most, hanem csak majd akkor, ha előlép a kormány azon rendszabállyal, mely politikai actiójára vonatkozik. (P. L.) = (Az államjavak’eladásáról.) Sokat beszélnek az államjavak eladásáról. Schulhof bankár, aki az Eszterházy hg. jószágait kibértette, az államjavak eladása tárgyában gyakran értekezik a pénzügyminiszterrel, s régibb terveit ismét benyújtotta. Ugy látszik, Schulhof és Lagrand Dumonceau most azon két pont, mely között az osztrák pénzügy ingája mozog. (P. L.) — (Kéjvonatok a horvát-szlavondalmát iparmükiállitásra)A horvátszlavon udv. canczellária Kalabar zágrábi kereskedőnek a horvát-szlavon-dalmát iparműkiállitásra utazók számára rendezendő kéjvonatokra adott engedélyt. Az engedély a triest-, bécsi, prágai és budai vonatokra szól. E kéjvonatok a jövő hó elején, nevezetesen a dijak kiosztása alkalmára rendeztetnének. (Renaniána.) E czim alatt épen most jelent meg egy füzetke jeles tudósunk Ballagi Mórtól- Már maga a czim magában foglalja a tartalmat, s ami kétségkívül igen érdekes olvasmányt nyujtana mindazoknak, kik az irodalom ezen ágával foglalkoznak. Úgy halljuk, hogy Ballagi Mór ezen legújabb munkája franczia nyelven is megjelenend, s átalános vélemény szerint a külföldi irodalomban is nagy figyelmet fog ébreszteni. — (Sz. László eredeti arczképe.) Liszt Ferencz Rómából, Büky László ügyvéd felszólítására Pestre küldé Sz. László királyunk Rómában levő eredeti arczképének hű másolatát. A Salvi olasz festész által festett kép jövő héten 14 napon át lesz kiállítva a magyar képzőművészeti társulat helyiségeiben. (P. L.) — (Bártfay Józseff) Bártfay-Balásházy Mária kesergő szívvel jelenti szeretett férje, Bártfay József hites ügyvéd, s huszonöt éven át méltóságos idő báró Kudits József, volt Bácsmegyei főispán titkárának, élte 52 dik, boldog házasságuk 4-dik évében 1864 September 19-kén esti 10 órakor, a haldoklik szentsége ájtatos felvétele után, vizkórban történt elhunytát. Híil tetemei folyó hó 21-kén délután 5 órakor a kerepesi ut melletti temetőben a Kouradi Oirboltban fognak eltakarittatni. Az engesztelő szent miseáldozatok a szent Ferencz-rendüek templomában 9 - kén délelött 10 órakor tartatnak. Béke poraival! — (A m. kir. állatgyógyintézetben) a most következő 1860ó-ki tanév 1. évi October 10-én nyittatik meg. Az állatgyógyászati tanfolyam tart két év, vagyis 4 féléven át; az előadások magyar és német nyelven tartatnak. A felvétetni kívánó köteles magát legalább is az elemi iskoládnak jó sikerrel lett bevégzéséről kimutatni. A felvételre megszabott életkor a betöltött 17-dik életév, — ennél fiatalabb nem, de idősebb felvehető. A beiratás a m. kir. állatgyógyintézet irodában 1. évi October 1-től egész 16 ig történik. — (Nyilatkozat.) A „Pester Lloyd“ 213 dik számában helyi hirek közt felemlítetik a kölcsöntárlatra benyújtott 4 kérvényezés. Hogy a fentnevezett lap mit mond Blühdorn-Schulkoff, Kochrudster et Comp. és Kovács Erkövy három beadványra , hozzá semmi szólásom, de igen is van a negyedikre, a Sztupa- Kozmovszky-beadvány jegyzeteire, melyeket, hogy honnan mentett, nem tudhatom, de annyi igaz, hogy az egész elferdítve, és szóról szóra hibásan és balfogással van a közönség elé adva, melynek is felvilágosítással tartozom személyem iránti tekintetből, mint ki soha se szoktam magamat félszeg ügyekbe keverni. Először is helytelen a Sztupa-Kozmovszkyféle beadványa elnevezés, mert ilyen nem létezik; én és Kozmovszky nem kérvényezünk saját szakálunkra, hanem 1000 részvény aláírói nevében, kik is mindnyájan pesti tekintélyes polgárok. — Nem áll továbbá az, hogy beadványunk nem volna tisztán jellemezve és körülírva, és végre nem áll, mintha az alapszabályok nem volnának mellékelve, hát ugyan mi alapon kérte volna 1000 részvény aláírója a mi nevünkben az engedményt ? mindezen hamis állítások ellenében, s az érdekeltek valódi tájékoztatása végett megemlítem , miszerint Sztupa és Kozmovszky vállalkozók 1000 részvény aláírói nevében, az egész üzlet jellemzésével, körülírásával és alapszabályok mellékelésével beadták folyamodványaikat, mely engedményezés esetében rést nyit bárkinek hazánkban 5 ezer részvény erejéig eredeti értékben részt vehetni, és így a vállalat nem Sztupa-Kozmovszky, hanem az összes aláírók és aláírni akarók javára és veszteségére, valamint kizárólagosan hazai vállalatra van fektetve. . .est, sept. 20-án. Sztupa György. — (Tűz Csákvárott.) Csákvárról e hó 20-ról írják nekünk: „Tegnap délután 3 órakor megkondultak a vészharangok, szomorúan tudatván a munkában elfoglalt néppel, hogy a nagy szél dühöngésével egyik lakosunk háza kigyulladt, s noha a segítség minden oldalról a legnagyobb gyorsasággal ömlött, mert a lakosság nagy része banna szérűjében nyomtatás, és e féle gazdasági munkákkal foglalkozván a tűzoltásban azonnal segítségül állhatott , mégis csakhamar hat ház porrá égett gazdasági épületeivel, és tizenegy ház udvarán minden takarmány és szalmakazal. Irtózatos látvány volt ennyi épületet, és kazalt néhány percz alatt egy-