A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1864-09-11 / 207. szám

207-ik sz. Vasárnap, September 11. E­l­ő­f­i­z­e­t­é­s­i d­í­j : Po­stán leül« ye vagy Budapesten házhoz Lordra 1 %y hón­apra...............................1 frt 75 kr. 3 hónapr­a............................................5 í»t 25 — ti­­ lónapra............................................10 h t 50 — Az előfizetőn az év folytán minden h­ónapba­­megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden p­énzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország-út 18-ik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Második évfolyam. Bolytatási d­íj : 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Gőzhajók­ menetrende. Lefelé: Bé­laból-Pestre 61­, órakor reggel, l’ti itről-Mohácsra 6 órakor reggel. S­e­at - Enzék- Zimony. Hétfőn, szerdán, szombaton 6 ó, r. feat-H­ot’stantinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó, r. közöns. ss­ere­án 6 ó. r. Ziffiilli Kosai antinápoly csütörtökön vi­­radatkor. Házias-Konstantinápoly gyorshajó kedden és szombaton 8­ óra­kor reggel, közönséges hajó csütörtökön délelőtt. 0­ra o­va­ Í Kosstantinápoly pénteken délben. F­ö­l­f­e­l­é : Pest -251c8 6 órakor estve. tffobázs X­ont 8 ó. estve. Zimony­i szék-Pest hétfőn, szerdán, szombaton 2 órak. Qi *0 s­a-XV*t pé­nteken reggel. #alacz­i-*et gyorsh. pénteken 10 ó­ r., közöns. hajó hétfőn regg. ged-Zsinposy szerdán reggel. 2.1» o if-Si­egt-U vasárnap délelőtt, tííi. z ji-21 tkosy hétfőn és csütörtökön reggel. Símél­y-feslyasék vasárnap és csütörtökön délben, il-ég M-Es: éki szombaton 2 ó. d. u. Enze­­kaégl­ód ked­den 6 órakor reggel. Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est1 Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.87 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és viasza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.65. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 5.10 r. Temesv.­­ — 10.82 este. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.—6.29. reg. 6.31 est Czeglédről Fflspek-Badányra esí vissza. Czegléd : indul 9.27 r. 8.24 e. Szolnok „ 10.27 r. 9.42 e. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. e.1.20 e. P.-Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e Szolnok —4.44 d.u.4.43 r Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.54 r Pü­spök-Badányról Nagyváradra és vissza P.-Ladány indul 1.58 d.u. 1.40 e.­N. Várad indul 11.12 d. e.9.30 e. N. Várad érkéz. 3.45 „ 4.40 r.jP. Ladány érk. 12.64 d.12.16 é. Pt­sp ők-Ladányról Debreczenbe, Biskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 é.i Kassa Debreczen Tokaj , Miskolcz , Kassa érkéz. 3— „ 3­47 r. 5.25 „ 8.6 r. 7.24 e. 11.8 d.e. 9.56 e. 2.49 d. u. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7­ óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra , Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. évk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel. Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza 9.11 d.e. Velencze vnd 11.— d. e. 11. é. 11.38 „ Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 r. 7.32 é. Trieszt „ 6.46 est. 6.45 2.15 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 SteinbrlickB 3.12 é. 3.12 d. u Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 „ Steinbrü­ckről, Zágrábba és vissza. Sziszek indul 6.80 érkez. 8. 1 Zágráb indul 8.16 Steinbrück érkez. 10.50 Soprony, Bécs-Ú­jhely, Bécs és vissza. Soprony vnd. 5.50 r. 2. — d. Bécs indul 7.— „ 5.25 „ B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ B.-ujhely­i. 9.10 d. e. 7.85 „ Bécs érk. 9.20 „ 6.24 „ Soprony érk. 10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs én vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. 6. r. 12.50 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered é# vissza, (lo­vakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 r. 2.1­0 d.u. N.-Szom­­a 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr.__________________ hajó regg Czegléd indul 9.42 r. 10 d. u. Csaba „ 1.21 d. u. 3.9 r. Arad érkéz. 3.3 dél u. 6 r. d. e. délb. d. u. d. u. d. u. 10.49 este. 12.51 éjjel. 1.48 éjjel. 3.05 éjjel. 5.27 reg. Tokaj „ 9.63 r. 6.36u. Debreczen „ 12.12 d,10.29e. P. Ladány érk. 1.46d.u. 12.56 é. N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Pragerh. érk. 6. 2 d.u. 5.8 reg. Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.16 d.u. Bazin„8.4l, 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.B10 8f „2.20d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.-----8 61 e. N.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 r. Fehérv. érk. 5.59 „ — Pragerhof, Gratz és vlosza. Pragerhof ind.6.54 d. u. Gratz érk.8.45 est. Steínbrück Zágráb sziszek 5.39 r.iGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. 8.34 „[Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. ind. 4,26 d. u. érkéz. 6.69 este. indul 7.14 B érkéz. 7.45 -reg. d. e. 40 Terjedelmes hirdetések töb­bszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. gfiF" Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Pesti börze, September 10-én. teljes „ Jan. »» Gál­o­n­­a - á­r­a­k Alsó austriai mérő szerint. Pest, September 10-án. ■­­ 4dly, font bZQ int Lit­ulait Közép Leg­magaab ár oszt. árt. Basa bánsági . . . 87.8 V. 9 3.35 3.40 3.45 „ ti szamelláki ás pesti 69 90.91 3.50 8.60 8.66 „ B­iharmegyei . . 84.85.86— — — „ bácskai . . 84.85.85%— — — Rozs................................ 78.79.80 1.9­­2.— 2.05 Árpa sörnek való . . . 69.70. 1­2.­2.05 2.10 „ takarmánynak . 66.67. .8­1.25 1.30 1.86 £ nb..................................... 44.45.46 1.66 1.70 1.76 KuLp.-icza . ... . 82.83.84 2.6" 2.70 2.80 Kötés................................— 3.7­ 3.80— Bob................................— 6.— 6.25 6.40 Stepczs..........................— 5.76 6.— 6.25 Pest vnd. 9.55 tiszt. „ 12.14. É.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.85. Pozs. „ 4.45. Bécs érk.6.83. o d. e. délbe d. u. d. u. d. u. este Ö 25­1 i vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. 9.30 este. 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Pestről Czeglédre és vissza. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. Boni­. „ 12.12. Érs. „ 1.20. Észt. „ 2.28. Pest érk.4.37. í k­enések: indul 5.21 r. lld.e- Miskolcz „ 7.62 r.8.2 d.u. * Jassenovából Oraviczárs 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 12.80 r. 8.20 e. Csaba , 2.14 d. u. 11.13 é. Czegléd érkez.6.56 d.u. 6.89 r. ind. menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.80 r. 5.15 d. u. c „ , érk. 8.33 SzFeh. jnd 9.50 á e„ 7.20 este Szőny „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.64 n Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Buda; Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és viasza. Fehérv. ind. 8.43r. — Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. „ 7.45 r. 5.20 est­ 9.21 d.e. 6.54 . . 11.88 „ 9.5 „ „ 12.57 dél.— c­­ p . érk. 4.15 dél.------­Sz.-Feh. ind 5 59 b 7 10 f­érk. 8.2 est. 9.14 d. e Bécs: Bruck Győr Szőny Pragerh. ind. 9.25 e. Steinbruck - 11.63 e. A befize­ Utolsó jövedel-Értékállás. tett ossz. mi összeg. Adott ár Tartott ár­ért frt ki 6­/«‘/o-o s magyar záloglevél . . . 85.25 85.50— — — 6%-os­­ jövedékjegy . . Pesti keresk. bank részvény •--­---100 500 50 50 627 635 60 100— „ takarékpénztár „ 1030 1050— 26— budai „ „ 405 415 40— — ó-budai „ „ 80 85 525 32 127, Pestbudai lánczhid „ 370 375 1055 80„ alagút „ 65 68 500 116— Pesti hengermalom „ 1000— 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 340 850 300 38— Magy. biztositó társaság „ 475 480 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 270 275 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 176 180 1000— — Pannónia gőzmalom „— 1200 Nabresina Trieszt Nabresina Velencze 7.37 r. 8.20 „ 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d. u. ti.— r. Bácsi bene September 9-én. Államadósság: 5%-es nem. köles. 100 5„/°-es Metalliques „ Comp rentpapir 15 Jan. 1889. évi teljes „ Sept. ötödr. „ „ » 1854. 1860. „ „ „ Aug. „ „ ötödr. 1864. sorsj. 100 ftos Az ausztriai bank záloglevelei „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Flild tehermentesitési kötelez­vények. 6%-os magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Apr. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgrtttz Waldstein Keglevich 10 Jun. Jun. 15, 1 Jul. 15, Aug. Jun. : Dec. Jul. Máj. AdottTartót*­ár ár 79.10 79 20 70.66 70.75 . 17.50 18.00 . 155.00 165.50 149.60150.50 . 87.50 88.00 . S3.60 53 70 95.15 95.80 s 86.60 86.70­­102.50 103.00 93.00 93.60 75.00 75.6( ------100.— 86.26 86.50 b 73.60 74.00 74.20 74.60 72.00 72.50 . 127.90 128.10 . 85.60 86.00 105.00 106.00 96.50 97.00 30.00 39.50 28.25 28.76 25.00 25.25 24.50 25.00 21.75 26.25 18.50 19.00 17 00 17.50 13.00 13.50 Elsőbbségi kötvények. 2 sztr. Lloyd h­amvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 fitos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52­ „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid „ „ Északi vasút Állam „ Dél Nyugati „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.8V»% Franki. 10'95. «5. ,0 Hamburg 100 bankmark 4 V*°/o London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4 °/0 Pénznemek. Korona Adatt­ár 91.00 115.2 114.00 186.30 771.00 616.00 233.00 444.00 370.00 194.40 209.00 246.00 136.00 147.00 96.60 97.00 86.16 116.10 45.70 15.80 5.48 6.48 9.24 9.44 71% 114.60 Tartott ár 92.00 115.60 114.25 186.40 773.00 618.00 235.00 445.00 373.00 194.69 209.25 247.00­ 136.50 96.75 97.20 86.25 115.10 45.80 15.85 5.49 5.49 9.25 9.47 1.72% 114.75 Költészet és anyagiasság. VIII. A kisebb birtokosok, a gazdatisztek, a jelen­leg haszonbérletekkel foglalkozók egy része, a vagyonosabb volt úrbéres gazdák azok, a­kik sorából a bérlőknek ki kell kerülni. Saját kis birtokuk kezelése nem nyújt elegendő foglalko­zást, hogy egész évi munkálódásukat igénybe vegye; a gazdaság terén gyűjtött theoreticus és gyakorlati tudomány nem heverhet meddőn; a jólét azon foka, mely már oda vezette az ille­tőket,hogy nem annyira két kezük munkája, ha­nem inkább tapasztalatuk, rendelkezési tehet­ségük és az utánjárás gyümölcsét élvezzék, ez azon kör, melyben 100—200—500 holdas terü­letekre derék, ahol értő, becsületes és teljes biz­tosítékot nyújtó bérlőket találhatni. De az ilyetén egyén nem koczkáztathatja ta­karékossága és szorgalma által szerzett vagyo­nát; ő csak ott lehet bérlő, a­hol fáradságának jutalmát bizonyossággal várhatja, de ellenben a bérbe vett földet önmagának és családjának hosszas időre kívánván biztosítani, annak lift kezelője lesz. Az eladásoknál ily birtokosok csak akkor vehetnek a földvételben részt, ha vagy annyi készpénzzel rendelkezhetnek, hogy a megveen­dő föld nagy részét kifizetve, a hátralék törlesz­tését a megvett birtok jövedelméből fedezhetik, vagy ha az eladó tárgy egészen kezek ügyében elvén, folytatott gazdaságukat mintegy kiegé­szíti, s ugyanazon felügyeleti fáradsággal, ezt is kezelhetik. Az ily bérlőknek forgó tőkére van szüksé­gük, mert a föld és gazdálkodás jövedelme, a czélszerű beruházáshoz, ködös arányban emel­kedik, s itt gyakran be fog állani a szükség, biztos, felmondhatlan, s lassanként visszafize­tendő kölcsön felvételére, s a h­i­t­e­lt nyújtó intézet érdeke a bérlő osztály ér­dekével érintkezvén, mindkettő­nek hasznára szolgál s érdeket egyesit. A földmiveléssel foglalkozó család, ha nem bir annyi tulajdon földdel, a mennyi az élelmé­re szükségelt gabona mennyiséget — rendes időben — megtérni, kénytelen a hiányt más után pótolni. Vegyük egy 4 tagból álló család élelmi szük­ségletét fejenkint csak 71/ü mérőre, a zsiradék, szalonna, hús só stb. — előállítására 7 mérőt számíthatunk, ez 58 mérő, ezt egynegyed telek, mely többnyire 8 hold szántóföldből áll—■ a mi­ből Va ugar burgonya föld — már levonván a vetőmagot, nem igen biztosan termi meg, és rit­ka eset, hogy egy negyed telkes gazdának ház­népe csak 4 egyénből áll, mert többnyire 2—3 testvér együtt gazdálkodik, s mindegyikük csa­ládos. A hiány pótlásáról gondoskodni kell. A zsel­lérek, %8 telkesek aratásba, — az 1/i és 1/a tel­kes gazdák nyomtatni mennek, fuvaroznak, földet vesznek haszonbérbe, vagy feles földet vállalnak. A szakmányban végzett munka a munka­adóra, pillanatilag legnyereményesebb szokott lenni, de még­sem jövedelmezhet úgy, mint ha a két kezével dolgozó önmaga részére működik. Az aratási 1/n—‘/íbi a nyomtatási Vn—Yio a nagyobb birtokostól — az aratók élelmezését és a nyomtatási kenyér és jórészt hozzá számít­óvá — a termés */5 veszi el, ■ mindamellett a munkások között annyira eloszlik, hogy ha az aratás és nyomtatás alatt nem igen kedvező az időjárás, az egy-egy napi kereset annyira cse­kély, miként jó napszámmal nem ér fel. S mégis találkoznak az aratásra vállalkozók, sőt „dis­cretion szolgálnak, csak hogy azt megkap­ ás­sák, — a nyomtatók már kissé válogatóbbak — azon egyszerű oknál fogva, mert a keresett ga­bona azon családoknak elkerülhetlenül szüksé­ges, készpénzük pedig nem lévén, ez után kell azt beszerezni. De nem csak az */» és 7 a telkes gazdák fog­nak fel alhaszonbéreket és feles művelést, hanem ez — némely vidéken — valóságos ma­nia lett, a mezei gazdaság nagy kárára. Ez sem­mi egyéb mint kapkodás, szerencsevadászat, s ha a nagy távolságot, a sok utánjárást, a fele­zésnél vesztegetett időt, a „diseretio“ napszá­mot sat. felszámítjuk, hallatlan munka s időpazarlás s a tulajdonosra is káros, mert kell, hogy a termőföld ez után végképen kime­rüljön. A gyakorlat: Valamelyik terjedelmes pusztát, Péter Pál kibérel, többnyire a legjobb földeket tartja magának, de néha az egészet is — forint haszonnal — alhaszonbérbe adja, feles művelés alá osztja ki, a legelőre fabéres marhát vállal, a szénatermést eladogatja, ritkán eteti fel helyben. A fő haszonbérlőre, kinek ilyes műtétben igen csekély — többnyire semmi tőkéje sem fekszik — mert az előre lefizetett V2 vagy egész évi haszonbért az albérlőktől szedi be, ez a legegy­szerűbb és nyereményesebb üzlet, minden kocz­­káztatás nélkül, eszközölve a földtulajdonos is a sajátkezüleg munkálkodók rovására, s már­is tapasztalják a nagybirtokosok — de ha a fel­töretett legelők és átmentett terek is ki lesznek élve, akkor fogják tapasztalni igazán — hogy földjük el­adui, kimerül, h­ogy áll a feles ? vagyis inkább a föld érté­­kesítésének kölcsönös aránya a tulajdonos, bér­lő ,s feles között,példával fogom mutogatni,mely­­: el­számolásaim alapjául minden tekintetben mérsék­elt árakat vettem fel. I. I. vagy meg­ 1, 2 vagy Hazai bányászatunk érdekében. . . . Ardet Vealegon . . . Gyul­afej­érvár, aug. végén. Mig örömmel nézzük a tudományos iroda­lom nyelvünköni fejlődését, és napról napra szemléljük azon kedvező körülményt, hogy a tudományosság legtöbb ágai gazdag anya­nyelvünkbe gyökerezi magát, sajnálattal kell elismernünk, hogy bányászati szempontból nyel­vünk szegényebb mint ezelőtt 600 évvel volt a német, sőt hát­ább állunk e tekintetben, mint a szom­zédos s­erbek. Amerika pedig, dac­ára gyer­mekkorának, megmérhetlen magasságban áll felettünk. Ha ezen hátramaradás okait fürkésszük,lelki­ismeretünk hánykodni kezd, mint­ a tenger hullámai, melyek nyugpontot nem képesek ta­lálni, és kíméletlen szigorúsággal elismerteti velünk a „bűnös“-t. Oly bűnnek vagyunk ré­szesei, melynek magvát őseink vetették meg, s m­i a­helyett, hogy a már csírázó bimbót gyö­kerestől kiirtanék, elhanyagolásunk által még növekedni, erősödni hagyjuk, hogy az általa hozandó gyümölcsök a mi kárhoztatásunkra a jövő nemzedéket keserítsék. Akárhogy forgassuk történelmünk lapjait, nem találkozik mentség számunkra; mert elte­kintve attól, hogy IV-ik Béla királyunk bölcs belát­sa által az elpusztult hazába német bá­nyászokat hozott — látva mennyire jótékonyan hat a bányászat virágzása a haza boldogitá­­sára — gondoskodott arról is, hogy nemzetünk figyelmét az ipar és tudomány ezen ágaira ve­zesse az által, hogy a bányatelepek neveze­­tesbjeit szab­ad királyi városokká emelte, a bá­nyászattal foglalkozókat kiváltságok és nemesi jogokkal e­llial­­ta. Daczára annak, hogy ezen előjogok 1849-ig folytonos érvényben maradtak, most is csak ott állunk, hol állottunk IV. Béla idejében, azon csekély különb­séggel, miszerint bányászatunk jelentékeny része idegen kezekben van, s az avval járó ha­szon ugyanazok feneketlen zsebeibe vándorol. Míg nekünk csak a lelkiismeret furdalása és a jogtalanság keserű érzete marad osztályré­szesül.. . melynek leginkább magunk vagyunk okai. Azt mondhatná valaki: a politikai körülmé­nyek, a folytonos kül- és bel­küzdelem mindig feszültségben tartván a nemzet figyelmét, nem maradott ideje, mindent felkarolni. Erre igen könnyen ezt felelem, hogy épen a veszély idején kell figyelmünket mindenfelé osztanunk, eré­lyesen megragadván mindazt, mi előnyünkre, javunkra szolgálhat; de ez nem történt, mert természete a magyarnak, csak a pillanatra gondolni,legalább ezen szempontból így van ez. Minthogy ezen kedvezőtlen helyzetnek ma­gunk vagyunk okai, illő, hogy a­mennyire le­het, helyreüssük a nagy hibát, megmentvén a megmenthetőket. Midőn valamely hazánkfia külföldre utazik, el szokta mondani a kérdezősködőknek: Van Dunagőzhajózás(unk); vannak gépgyára(ink); van bányászat(unk) s. a. t. Csakhogy a ha­jók, gépgyárak, bányák nem a mi tulajdonaink; mert mások, nálunknál okosabb idegenek azt szemünk elől elkapták és eltulajdonították. De hogy csak a bányászatról szóljunk: lehetett,ille­tőleg volt alkalmunk azokat sajátainkká tenni, például a bánsági kőszén és vasbányászatot, mely most az úgynevezett „Französische Gesell­schaft“ tulajdona. Nézzük a „Sz. István kőszén­bánya társulatot. Ennek magyar a „neve“. Nem lett volna e jó ezt is kizárólag sajátunkká ten­ni. Nógrád megye megmérhetetlen kőszén­tele­pekkel bír; saját szemeimmel láttam Karancs­­keszi határán a föld e felületén egy öl vastag­ságú kőszéntelepet, s mégis idegenek­­ fészkelik be magukat azon megyébe, hol az értelmiség oly erős lábon áll. Mindezekből vehetünk pél­dát : tanuljunk — szokás szerint — a magunk kárán. Most térjünk a Maros mellé. Midőn Cotta a freibergi tudós pár év előtt Er­délyt beutazta, úgy nyilatkozott, hogy Erdély megbecsülhetlen kincseket bír; hogy a­ki Er­délyt nem látta, az nem is bírhat fogalommal a hasznos ásványok (Nutzbare Mineralien) arany, ezüst, irány, réz, vas, só, ólom, kő­szén, dárdány, higany, horgany, kén tőzeg (torff sat.) oly különböző nemeinek egymás mellett csoportosult képleteiről. Azt is mond­ta : (Lásd: Leipziger Illustrirte 1862-ik év­folyam) ha Erdély kizárólag német néppel bírna, jelenleg bizonnyal a föld Californiája lenne. Egyébiránt nincs szükségünk idege­nekre hivatkozni,volt és van alkalmunk meggyő­ződhetni arról, hogy Európában nincs ország, mely az ásványvilágot oly gazdagon és változa­tosan képviselné, mint Erdély. Ezen ásványok műveletbe vételére a leendő vaspálya által nagy tér nyílik. A körmünkre ég a dolog s még sem ébredünk. Az arad-alvincz-verestoronyi vaspálya tény, szemleutazások folynak,az indóházak helyei is kinézettek már, s mi még­sem teszünk semmit. Vagy tán ezt is elhanyagoljuk ? Nem, uraim, tennünk kell valamit. Különben egy proletárius csoport lesz belőlünk, akkor aztán tennénk, de nem leend mód, mely szerint mozoghassunk. Igaz, hogy ellenkezik az ország érdekeivel e vaspálya, de azért ne hanyagoljuk el az anya­gi érdeket, mely vele érintkezésbe jó és tőle függővé lesz.Ne hagyjuk azt a keveset is idegen kezekbe jutni. E vaspálya érinti a megyék közöl Hunyadot és Alsófehért. A többi mind távol esik. E két megye bányászatilag a legjelentéke­nyebb egész Erdélyben. E két megye több arany ezüstöt ad, mint egész Német- és Francziaor­szág összevéve. Ezt ne hagyjuk másnak, ha po­litikailag háttérbe szoríttatunk, fogjuk meg a kalapács nyelét két kézzel s üssük a vasat ad­dig, mig könnyen nyújtható. Hunyad megye nagyterjedelmü vas és kőszén telepeket rejt ma­gába ; a dévai hegységben rézbányászatot lehet folytatni. Mig a Maros jobb partján arany ezüs­töt s kőszenet lehet előállitni. Alsófehérmegye éretthegysége ismeretesebb, semhogy egyenként elősoroljam. Alig kezdették meg az építendő vaspálya elő­­munkálatait, már is idegen arczokat látni; ide­gen vállalkozók, kik tőkéiket ide hozzák, hogy sajátunkat magukévá tegyék s annak hasznát majdan zsebeikbe gyúrják; idejűnek, hogy megtanítsanak bennünket: hogyan kellett volna vagyonunkat a haza és érdekeink javára fordítanunk .Külföldi tőkepénzesek ügynökei utaz­zák a vaspálya által érdekelt helyeket, földeket, erdőket vásárlandók , sőt már egy kőszén s vas­telepet kutató társulat is megkezdette a sü­rké­­szetet. Mi századok óta tapossuk e földet, mely kebelében kincseket hordoz, és oly hosszú idő alatt nem tudtuk azt hasznunkra fordítani. Most, midőn leginkább tehetnők: tétlenül néz­zük idegenek által kizsákmányoltatni ? Vagy tán arra vagyunk kárhoztatva, hogy mindenün­ket idegen kezeknek engedjük ! E föld, melyért annyit áldoztunk, idegen ér­dekek eszközévé váljék ? Az nem lehet! Egy nemzet, mely képes volt magának páratlan történelmet teremteni, mely egy „Szózat“ hang­jain fejezi ki szeretetét az anyaföld iránt, nem lesz képes annyira megfeledkezni magáról, hogy a megtéréskor lehessen reá alkalmazni: tarde venientibus ossa. A­ki magát elhanyagolja, ér­demesíti magát a következményekre. Körmünkre ég ugyan a dolog, de még nem késő. Karoljuk fel a kis haza érdekeit. A többi közt a bányászatot is föl kell karolnunk, mely Erdélynek még egy aranykort teremthet. Alakuljon pénzesebb hazánkfiai közül egy ás­ványkutató bizottmány, mely minél hamarabb foglalásokat tegyen. (Az előleges lefoglalás igen csekély kiadásokkal van egybekötve, ajánlom erre nézve az 1854 ki bányatörvény 13, 14, 15, 16, 23 és 24. § ait elolvasás végett.) A bizott­mány az előlegesen lefoglalt telepeket később kiválogatná és művelet alá venné. Hogy így eleje vétethessék azon veszélynek, mel­lyel e tekintetben is fenyegetve vagyunk. Midőn ezen figyelmeztetésemet megírom, ne­héz hő esik le lelkemről, s mintegy könnyeb­­bülve érzem magam azon érzet öntudatában, hogy hazám iránti kötelességet rovok le. Ha le­hetne, bizonyára nemcsak szavakkal tenném, hanem fellebbi indítványomat erélyesen támo­gatnám, mert meg vagyok győződve, hogy az áldozat minden esetre meghozandná dús gyü­mölcseit. Láng Nándor. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről : September 10. — 5% metalliques 70.90. Nemzeti kölcsön 79.25. 1860-diki sorsjegyek 94.10. Bankrészvény 776.—. Hitelintézeti rész­vény 187.90. Ezüst 114.50. Lon­doni váltó 114.85. Arany 5.47. Pest, sept. 10. Derült és meleg idő; a szél folyvást fű; a hévmérő délben 23 fokra emelke­dett 0 felett; a Duna vize növekszik. A galnaüzletben uralkodó hangulat nem változott, a forgalom azonban még csekélyebb, a kereslet talán még lanyhább volt mint teg­nap, míg ellenben a behozatal valamivel jelen­tékenyebbé kezd válni. Csupán az első rendű búza kelne el könnyen, miután külföldre kere­sik, ebből azonban kevés találtatik a piaczon. A forgalom mintegy 4500 mérőre ment. A tu­lajdonosok ma valamivel szilárdabban fentar­­tották az árakat mint tegnap. Rozsból a teg­napi árakon néhány ezer mérő adatott el, a hangulat e czikkre nézve nem épen kedvezőtlen. Árpa el volt hanyagolva. Zabra nézve a teg­napi nagy eladások után, melyek egy időre ki­elégítették a vásárlási kedvet,ma csendes volt az üzlet. Rep­ezéből nem történt említésre méltó eladás; repeteolajat illetőleg a bécsi piacz befolyása alatt mindinkább szilárdul a hangulat. Vidéki tudósítások. (J. H.) Csák«?év, sept. 5. Az aratás befejez­tetett , a termés várakozásainknak a mennyiség és minőség tekintetében megfelelt, sok meg is romlott ugyan, mert a sűrű s folytonos esőzések a gabonát részint a beágyazott szérűkben,részint pedig felbontott asztagokban, s künn a telken hét számra is áztatták és csíráztatták. — Az árak nagyon lementek, mi a termés bő voltának és a pénzhiánynak tulajdonitandó. Árak : búza 2.80 kr—3 ft, rozs 2 ft—2.20 kr, árpa 8­­ kr, zab 70 kr pozsonyi mérőnként. — tízeseinknek silány termése is szenvedett a sok esőzés és erős szelek miatt, melyek megkuszálták szüleinket úgy, hogy az eddigi kötözési munkának sok he­lyen még csak nyoma sem maradt, a karókat tő­kékkel együtt tördelé ki, — döntéseinket a vihar szintén karóstól együtt kiszaggatta, a zápor­eső pedig tisztára kimosta. — Boraink ára most emelkednék, mert akónkint vennék 6 ft 40 kr —7 fton, ha volna mit eladni. Gyümölcsfáink szintén nagy pusztulásnak voltak kitéve, a vi­har sokat kitekert, lehasogatott, gyümölcsét pe­dig mind leverte, úgy, hogy a téli gyümölcsből csak mutató sem marad fáján. — Még a burgonyához és kukoriczához van reményünk, a­mely ha megmaradhat, a szegény nép telelte­­tését nagyban elősegíti. Takarmányban hiányt nem szenvednénk, mert széna is meglehetősen termett, sarja meg több. (A. J ) Mosony, sept. 7. A nyomtatás vidé­künkön javában foly, sőt befejeztetéséhez kö­zeledik; daczára ennek a szállítmányok még folyvást igen gyéren érkeznek piaczunkra. — Gabonáraink a következők : búza 3.30 k­é­t­s­z­er­e­s 2.10—2.20 rozs 1.90—2.10, ár­pa 1.40—1.60, zab 1—1.20, kukoricza 2.70 —3 ft al. auszt. mérőnként. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S—ny“ sept. 10-ik számából.) Ár­v­er­és : Pest, Weisz István ingói, sept. 13 d. n. 3 ó; zsák­ u. 11 sz.; Alberti, gr. War­tensleben Ágostonné ingói, sept. 15. r. 10 ó.; Pestm. Solmár, Pfeifer Éva férj. Huber Józsefné 1800 ftra becsült ingatlanai, sept. 29 és oct. 3. r. 10 ó.; Buda, Piry János ingói, Tabán, fő utcza 547. sz. sep 19 r. 9; Budakesz, Meyer János 900 ftra becsült háza­s szellője, sept. 30 és oct. 31 r. 10 ó. Rév-Komárom, Bokor Károly ingói, sept. 15­. Buda, Verebély Rosina 4200 ftra be­csült háza, sept. 16 és oct. 17 r. 10 ó. a tkvi hat. ülés­termében. Árlejtés: Pozsony, 370 öl tűzifa beszer­zése, sept. 24. r. 9. ó.

Next