A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)

1864-10-22 / 242. szám

242­ ik sz. Szombat, October 27. K1 5f­i­z­et­é­s­i d­í­j : Ü*­stán küld­va vagy Budapesten házhoz hordva %y hónapra ....... 1 írt 75 kr. 3 hónapr­a....................................5 fit 25 — 6 hónapra....................................10 ht 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban. megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden p­énzjárulék bérmentesítve kéretik le küldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7- ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 18-ik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint Második évfol­­am, 1864 Beiktatási tílj* 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellen kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közleke­dési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Gőzhajók­ menetrende. Lefelé: Bir­osből-Pestre 6­ l, órakor reggel, l’drit röj -Kő há­zar A 6 órakor reggel, f­est- Eszék- Zimony. Hétfőn,szerdán, szombaton 6 ó,r. Part -fi­onat-ntinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. kö­­zöns. hajó szerdán 6 ó. r. ztmj nj Kon­tantinépoly csütörtökön vi­radatkor. tisztás-Kon »tant­ináp­oly gyorshajó kedden és szom­baton 87. ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d. e. Or*o­va-Konstantiné­poly pénteken délben. Fölfelé: Peat Boca 6 órakor est­ve. BlobAca-l’eat 8 ó. estve. Zimony-E­szék-Pest hétfőn, szerdán, szomb 2 ó. reg. Oieoca-Feat pé­nteken reggel. Qalaoe-Peat gyorsh. pont. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn r áze­ged-Zim­ony szerdán reggel. Z1b­ony Bzeged v­asárnap délelőtt. Sziszék-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Zimon­y-Sziazék vasárnap és csütörtökön délben. Lég.­ád Est­ék szombaton 2 <5. d. u. Barck-Légr­ád kedden 6 órakor reggel. d. e. 9.80 este. Bécs ind. 7.45. reggel 8— este. délbe 11.48 é. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. d. u. 1.08 éjjel. llorn. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel, d. u. 1.51 éjjel. Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel, d. u. 4.08 éjjel. Észt. „ 2.28. d.u. 3.05 éjjel, este 6— reg. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza. Pest..........................6.25. reg.lCzegléd Csegléd.....................9.07. reg.­Pest . Czeglédrő­l Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55.1. e. Baziás ind. — 6.46 d. u. 5.10 r. Temesv.­r — 10.82 este. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. P.­Ladány ind.—1.45 d. 12.86 e. Szolnok —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 6.64 r Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.­Ladány indul 1.58 d.u. M­. Várad indul . . 10.6 d. e-N. Várad érkéz. 4.38 „ |P. Ladány érk. . . 12.48 dél, Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 60 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. d. n. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este, Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6 ó. 56 p. reggel.______________ Steinbrü­ckről, Zágrábba és vissza Sziszek Steinbrück ind. 4.26 d. u. érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2__d. B.-Ujhely­­ 7.25 . 3.23 . Bécs érk. Bécs indul 7.— „ 5.25 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e. 7.85 Soprony érk. 10.83 „ 8.68 9.20 „ 5.24 , Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1 Üszög ind. 8. ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr. Szeged ind.— 2.25 éjsz.12.15.d.n. Czegléd érk.—6.29. reg. 6.81 est. Buda SzFek. Szöny Győr Bruck ind. 6.80 r. 5.15 d. n. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — „ 1.30 d.e. — . 3.11 d.u. 5.35 r. Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 6.8 reg. Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.16 d.u. Bazin„ 8 41,, 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 86,2.20d.u.8.50 est. Szer. é.11.36 d. e.-----9 61 e. Pragerh. ind. 9.80 d. e. 10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 r. Fehérv. érk. 6.69 „ — — Velencze ind 11.— e> u. é. Kabresina „ 6.56 u! 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Kabresina,, 7.46 7,48 „ Steinbrück,, 3.12 é. 8.12 d. u. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 - indul 6.30 érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. e. Szered ind. 5.30 r. 2.10 d.u. N.­Ssom. „ 2.80 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.80 e. Pragerhof, Gratz és vi­ vsza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r.iGratz ind. Gratz érk.8.45 est. 8.34 „|Pragerh. árk. 6.16 r. 6.31 d. u. 9.6 d.e.9.12 est. reg. » Como rentpapir 16 Jan Sept. Jan. Aug. Pesti börze, October ííl-éa. Gab ona-áratc Pest,October 21-én. Alsó t­ustriai mérő ■>i erűit. Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb 1'S su ár oszt. árt. 8u*a bánsági . . . 86—­8 2.70-8.06 „ ti s­zamelltSki ás pesti 69-91 3.30—8.40 „ iibármegyei . . 86—87 2.60-2.70 n bácskai . . 85—86 2.55-2.65 <D Itos*................................ 78—80 1.85-2.05M Árpa sörnek való . . . 69—71 2.­-2.10 a r takarmánynak . 66—68 1.15-1.20 Zab..................................... 46—48 1.20-1.30 Kukoricza .....— 3.00-3.10— Köles................................— 1.40—1.50 Bab................................— 3.60-3.76 niepezs..........................— 6.00—6.00 K­­ö­z­t­e K vasúti — mens Pestről Bécsbe éa viasza. Pest vnd. 9.55 Ijeszt. „ 12.14. E.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45, Bécs érk.6.38. 6.31 est- 8.87 est­* Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába, Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul Csaba „ Arad érkez. indul Arad Csaba „ Csegléd árkez.­ Czeglédröl Pü­spök-Ladányra és­ vissza. . . 9.42 r. . 8.21 d. u. . 6.27 dél u. 9.30 d.e. 12.6 dél. 6.33 este. Czegléd­­. indul Szolnok „ . , P.-Ladány érkez. Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é., Kassa Debreczen Tokaj ~ Miskolcz - Kassa érkez. indul 5.21 r. l­d.e­ 3.— „ 3­47 r. I Miskolcz „ 7.52 r.S.2 d.u. 5.25 „ 8.5 r. Tokaj „ 9.68 r. 6.36u. 7.24 e. 11.8 d.e. Debreczen „ 12.12 d,10.29 e. 9.56 e. 2.49 d. u.1P. Ladány érk. 1.45 d.u. 12.56é. e­d é­s­e K­­eh — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. » 5.28 , 7.64 „ Bécs érkez. 7.— este 9.27 d.u. Bécs: Bruck vnd. 7.45 r. 5.20 est­­„ 9.21 d.e. 6.54 * Győr „ 11.88 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél.— c­v . érk. 4.15 dél.------­Sz.-Feh.­­nd 5 50 b 7 10 r Buda; érk. 8.2 est. 9.14 d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza, “teinbruck­­ 11.63 e. Fabresina „ 7.37 r. Trieszt „ 8.20 „ Nabresina „ 8.8 „ Velencze - 3.6 d. u. Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza. Bragerh.­ind. 9.25 e. 9.11 d.e. ........................... 11-38 7.32 e. 2.15 , 9.50 „ 6.— 1. A benn­e-Utolsó jövedel-Értákállás. tett ossz. mi összeg. Adott ár Tartott ár írt írt ki — — — 57.V6-os magyar záloglevél . . . 85.25 65.75 — — — 6%-os „ jövedékjegy . . ---.---100 500 50 50 Festi kereste, bank rászvány 627 635 60 100— * takarékpánztár „ 1040 1050 — 25— budai „ n 420— 40— — ó-budai „ „ 75 80 525 32 127. Pestbudai lánczhid „ 370 976 1055 80 „ alagút „ 58 60 500 116— Pesti hengermalom „ 975 1000 200 25— Kereskedelmi kamra ápü­let „ 340 860 300 38— Magy. biztosító társaság „ 570— 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ £ 85— 1006­90 Sz. István kőszánbánya „ 166 165 1000— Pannónia gőzmalom „ 1200 1215 Bécsi bér­é October 20-án. Adott Tartott' Adott Tartott Államadósság. 6 °/o-es nem. köles. 50/°-os Metalliques 100 frtos „ » »» 100 ftos 1889. évi teljes „ „ ötödr 1854. „ teljes 1860. „ „ ,, ., ötbdr. 1864. sorsj. Az ausztriai bank záloglevelei 6 °/o­ ® s 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 50­0-es magyarorsz. 100 frtos h­orvát „ erdélyi „ Sorsjegyek bűz. n. Hitelintézeti „ Apr. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai WindisebgrBtz Waldstein Keglevich >1 40 40 20»« M 10 >t 1. 1. Jun. Jun. 15 1 Jul. 15. Mart. 15. Mart. 80. Aug. 1. Jnn. 15. Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1. ár 78.50 60.60 17.50 162.5 147.25 87.75 91.75 94.50 83.80 102.50 94.00 74.00 88‘.75 73.00 73.75 70.25 126J0 83.50 103.60 98.C0 29.60 24.00 24.00 24.25 24.00 18.26 16 25 12.76 ár i Elsőbbségi kötvények. 78.60 Esztr. Lloyd 69.76 Államvaspálya 275 frank 18.00 Lomb.­velenczei 105 ftos 163.00 147.75 Részvények. cq rf­ í>l' 85 Hitelintézet 200 frtos S4 76­ Bankrészvény — — 83 90 A l.austr.esc. bank 500 „ «Lloyd 52 > „ mi­nn'Dunagőzhajózás „ „ Qd 9vSesti lánczhid » •' Hr' „tEezaki vasút 205.50 frtos ‘6­00 Állam „ 500 frank 84 (Nyugati „ 210 „ Tiszai „ 200 ,, ár 91.00 115.00 115.00 ár 92. 00 115.50 115.60 73.75 74.26 71.00 126.76 84 00 104.50 99.00 30.00 24.60 24.60 24.75 24.60 18.76 Váltók (3 hóra): Augsb. 100 db német fr.3­­,76 Franki. 10.,95. ,u5. 10 Hamburg 100 bankmark 4 V*% London 10 ft sterling 3% Pária 100 frank 4% Pénznemek Korona . . ■ Császári arany . Reczés .... Napoleond’or . Orosz imperiale 16.75 Porosz pénztári utalvány IB.OO Ezüst................................ 177.50 177.60 772.00 774.00 600.00 604.00 230.00 232.00 448.00 450.00 £ 6 i.0O £ 65.06 188.50 1188.6 200 25200.7, i 39.00 1240.00 136.50 186.00 147 00 98.65­ 98.75 £ 8.75 98.85 87.70 87 90 117.20117.25 46 30 16.10 5.56 5.56 9.46 9.54 1.74 7. 46.40 16.20 5.67 5.67 9.48 9.61 1.75 116.25Í06.75 Első magyar ki- és beviteli­ társaság. Úgy vélem, kedv38 szolgálatot teszek, ha én is hozzá­szólok ifj. Novelli Antal úr indítványához. Hogy egy nemzet halála elszegényü­­­lés következtén a legdisztelenebb a mit csak gondolhatni , hogy minden magyar ember, a­ki vagyont szerez s családjának jólétet biztosit, egyszersmind hazafizettet­­ követett el, ellenben az ki, gondatlanság­ból, közömbösségből, koldusbotra juttatja gyermekeit és amellett netalán még ferde fogalmakkal neveli fel azokat, kétszeresen vétkezett, hogy csekély tőkékkel — egye­sítve — nagy dolgokat lehet kivinni, s a közjólétet másod-harmad rendben, ott hol nem is gyanítja az ember — előmozdíta­ni ; hogy fő feladataink egyike közlekedési utakat nyitni, legyen az hajózás, vasút vagy országút; hogy — ahol csak lehet — járjunk a magunk lábán és ne vezet­tessük magunkat mindig és mindenben mások vezérszalagán; hogy mint nemzet — nem mint egyén — legyünk önzők, ha kell a tulságig, mind ezt különböző szavakkal és helyen elmondottam akár­hányszor azóta, mióta kötelességemnek ös mertem tollhoz fogni, később felcsapni kalmárnak, és becsületes kalmárnak len­ni büszkeségem. Üdvözlöm Novelli urat e téren. Néhány szót vagyok bátor hozzá in­tézni. Igen helyes, hogy a ki- és beviteli tár­sulat megalakulására szükségelt tőkét a hazában igyekszik összeszedni, de ha ez rem sikerülne — kérem — ne csüg­gedjen el, hanem iparkodjék tőkét találni ott, a­hol lehet, és azért ne ejtse el az esz­mét, mert ez egészséges — sikerülni fog és jőnek majd utánna mások, kisebbek, nagyobbak, s a kereskedés különböző gyúpontjain pezsgőbb lesz az élet, élén­­kebb a forgalom, be fog következni a közjólét emelkedése. Ne veszítse bátorságát s türelmét No­velli úr, ha nem lesz képes 20,10,5 vagy csak 2 milliót is egyesíteni hazánkban, megindulhatni kisebb összeggel is­­— de óvatosan — mielőbb, mert nem veszte­gethetjük az időt; be kell az üzérkedő vi­lágnak magunkat mutatni az előtt, hogy a béke Északamerikában helyreállt és az alatt, míg a békével minden nagy harcz után bekövetkező lankadtság tart, mert az után sokkal, de sokkal nehezebb lesz lábra kapni. A kedvező alkalmat meg kell ragad­nunk, mert hiszen magunkra vagyunk­­ utalva, és sok nehézséggel kell megküz­­denünk : p. o. monopólium a Dunán és mellékfolyóin; mert ha egy túlterjeszkedő hatalmas társulatnak az állam igen ma­gas kamatot biztosít , az monopólium, más alakban; vasutaink tarifái igen ma­gasak, és a Verwaltungsrab­okban még soká nem fogják megérteni, hogy — pél­daként — mit eredményezett a „Penny­post,“ és hogy ezen eszmét szállítási vál­lalatok is mulhatlan jó eredménynyel al­kalmazhatják, hogy egy mázsa lángliszt épen csak annyit nyom, mint egy mázsa zab s a mellett kisebb terimésü ; ki- és be­­v­iteli vámok a határokon, melyek leg­jobb kiviteli terményeink piaczra jutha­­tását lehetlenné teszik ; nagy közlekedési vonalak megnyitása leginkább magán­vagy partiális érdekből; stb. mindannyi kinövései a „pártoló rendszernek.“ Novelli úr a dohány-kivitelre fektet igen nagy súlyt és méltán, engedje meg, hogy ide írjam még: kender. A kender­ terme­lésnek és folytonos kivitelének biztos jö­vője van. Itt­ még a selyem­termelésre is bátor­kodom figy­elmeztetni honfitársaimat. A magyarországi mutatványpéldányok álta­lános figyelmet gerjesztettek a selyemkel­­me-gyárosoknál; a magyarországi selyem fonala erősebbnek mutatkozott mint az olaszországi; mindenfelé számtalan eper­­fá­t láthatni, melynek levelei semmire sem használtatnak, meggyőződhetik mindenki, hogy éghajlatunk, homok­talajunk az epe­­fa szaporítására igen alkalmas, ha a homok­legelők ritkán álló eperfa-sorokk­al fognak majd valamikor beültettetni, a legelő jobb lesz, a jószág a hüsön legel­het és az eperfa levele valóságos arany­bánya. Novelli úr indítványának létesítésére — szerintem — egy igen kedvező körül­mény mutatkozik, mely pénztelen ha­zánkban figyelemre méltó; itt a botnak valóban mindkét végével lehet ütni. No­velli ur azt mondja a társulat teendőiről, miként: a „termelőknek bizottmányba át­vett terményekre . . . illő kamat mellett előleget adan­d.“ Tegye Novelli ur lehető­vé, hogy a részvényeket terményekben is lehessen befizetni, és sokkal nagyobb erőt fog öszpontosithatni. E néhány szót Novelli úr mérlegére kívántam tenni; ha van bennük némi kis súly, hasznára lesznek, ha nincsen, semmi esetre sem lehettek károsak. I­­I. Gazdasági állapotok Erdélyben. Alsó-Fehérmegye, oct. 12. (Hóharmat; havazás; rész kilátás télire; szüret; a September 30-ki o­r­­szágos vásár G­y.-F­e­h­é­r­v­á­r t.I. T. szer­kesztő ur ! Utóbbi levelem óta megint egy nagy csapást szenvedett e kis haza. Úgy látszik, a sors kiméletlenül kisért benünket, midőn egyik csapása által okozott fájdalmat már-már meg­szoktuk viselni, akkor méri reánk a másikat, mely az előbbenit közvetlenül követve, súlya kettős erővel nehezedik reánk. A vizár és jégverések által okozott nagy mérvű, évekig érezhető károkat tetézi a folyó hó elején lehullott dér, mely a még meglevő s nem egészen érett kukoriczákban nagy kárt tett, megfonnyasztván a teljesen meg nem érett csöveket. A királyhágón innen a kukoricza a legjelentékenyebb termény. Ha ez nincs, akkor az ínség nagyon közel áll. Legnagyobb károkat tett a dér a hegységben, hol még most kezdődik az aratás; a dérre hó hullott, mely két napig megállott, s a havasi nép tavaszi vetéseinek (más vetésük úgy sincs) nagy részét tönkre tette. A hegyek magasabb csúcsain most is ott fehérült a hó. Szomorú esztendő volt ez, mert alig van neme az elemi csapásnak, mely meg ne látogatott volna. Minél fogva a tél az itteni nép legnagyobb részére nyomorúságos lesz. A hegyeken a havazás foly­tán a hévmérő 1—2 fokkal 0 alatt áll. A szőlők nagy része meg van rongálva a hi­deg által, s az úgy is elkésett gerezdek idétle­nül maradtak, legnagyobb része összefonnyad­va, és el van gémberedve; édes szőlőt az idén még nem ettem. A szüret ideje nyakunkon, s a szőlő oly savanyu, hogy nem lehet enni. A közelmúlt sept. 30-i vásár Gy.-Fehérvárt elég népes volt. Különösen ^ló kelt sok. Mint mondják, ezer ló fordult meg a vásárban , azon­ban szép lovat nem lehetett jlátni. Szarvasmar­hának nem volt ára. Egy erdélyi fejős juhot 4 fton o. é. meg lehetett venni. R. 1. A magyar földhitelintézet. (Amúgy földhitelintézet s a váltságügy.) (Folytatás.) Az igazgatóság tehát azon reményben van, hogy a volt földesurak méltányolni és helyeselni fogják ezen, az ő saját érdekük által indokolt és igazolt eljárást, s értékpapírjaiknak ideiglenes visszatartásában aggály nélkül megnyugszanak. Hogy az értékpapírok eme lekötése hány évig tartson ? a földesur s az igazgatóság közt eset­ről esetre fog megállapittatni. Az érdekelt felek megnyugtatására azonban kijelenti az igazga­tóság , hogy — a mint apénzpiacz körülményei megengedik — a visszatartott értékpapírokat a kitűzött évek lejárta előtt is kiszolgáltatja, s hogy e kikötés mellett, s a legroszabb esetben is, azokat a tulajdonos mindenesetre sokkal rö­­videbb idő alatt kézhez veheti, mintsem a vált­­ságtartozást a váltságkötelezettek neki lefizetni tartoznának. Addig is az intézet a visszatartott értékpapí­rokról letétijegyet vagyis térítvényt ad, a­mely senki másra át nem ruházható. Ez átruházásba azért nem egyezhet az intézet, mely a letétijegy forgalomba bocsátása az értékpapírok vissza­tartásának czélját nemcsak teljesen meghiúsít­­ná, de sőt még nagyobb árcsökkenést okozna, mint maguk a forgalomba hozott értékpapírok. Ellenben az igazgatóság kötelezi magát , hogy az ideiglenesen visszatartott értékpapírok kamatszelvényét az illető tulajdonosnak időről időre kiszolgáltatja,s illetőleg a lejáratkor kész­pénzben beváltandja; továbbá, hogy azokat bár­mikor kiszolgáltatja, mihelyt a tulajdono­s iga­zolja, hogy azokra nézve valamely alapítvány­nál vagy közintézetnél állandó elhelyezést tu­dott szerezni. Valamint nem akadályozza azt sem , hogy a tulajdonos a letéti jegyre akár a Magyar Földhitelintézetnél, akár más hitelinté­zetnél előlegezvényt kérhessen. E szerződésre nézve is következő minta van megállapítva. Szerződés: Mely egyrészről N. N­, mint N. N. megyei, N. N. községbeli volt földesur, másrészről pedig a Magyar Földhitelintézet igazgatósága közt következőleg köttetett. 1­ ör. Én N. N., .. . . a községbeli váltságkö­telezettek társulatával .... évi .... hó .. . napján oly szezödésre lépvén, mely szerint a nevezett társulat az úrbéri váltságtól eredő tar­tozását a Magyar Földhitelintézettől kölcsön veendő, s névszerinti értékben összesen . . . szot képviselő záloglevelekben (vagy jövedékjegyek­ben) fizesse le; hogy e szerződés a Magyar Föld­hitelintézet közvetítése által, az intézet érdekei­nek sérelme nélkül legyen érvényesíthető, a nevezett intézet irányában kötelezem magamat arra, hogy a­­mivel a fent említett társulattal kötött szer­ződés szerint, az engemet illető váltságdíj ki­elégítése végett, az intézet által csak annyi ér­tékpapír fog kibocsáttatni, a­mennyi e tárgybeli összes követelésemnek, a köztünk megállapított árfolyam szerint, megfelel; s ennélfogva az in­tézetnek árszabályai 108­§-ában foglalt azon rendelete, mely szerint a kölcsönvevők a köl­csönvett összeg 1% kát a tart­lékalaphoz, a kölcsönös jótállási kötelezettség részletes fe­dezetéül letenni tartoznak , a jelen esetben nem foganatosítható: e hiányt a váltság­kö­­telezettek helyett pótolni fogom; feljogosít­ván a Magyar Földhitelintézet igazgatóságát, hogy a részemre kiállítandó értékpapíroknak 1­70-kát a tartalékalap javára visszatarthassa és kezelhesse mindaddig, a mig a váltságköte­lezettek tartozása teljesen letörlesztve nem lesz, — s ennek bekövetkeztével a fentebbi 10/„-kor egyszerű kamataival tartozzék kiszolgáltatni; mig a kamatok kamatai az intézet tartalékalap­ját fogják illetni. b) nehogy az intézet értékpapírjainak töme­ges piaczra bocsátása azok árfolyamára kedve­zőtlen hatást gyakoroljon, megelégszem egyelő­re a részemre kibocsátandó értékpapírok 10"/oA- val, ellenben a többit letéti jegy mellett ... év lefolyásáig az intézet őrizete alatt hagyom, s a letéti jegyet senki másra át nem ruházom; — teljesen az intézet igazgatóságának belátására bízván, azokból nekem az .... év leforgása előtt koronként an­nyit kiszolgáltatni, a mennyit a pénzpiacz körülményei megengedni fognak ; c) azonban fentartom magamnak, hogy ezen letéteményezett értékpapírok kamatszelvényei nekem félévről félévre kiszolgáltassanak, s ille­tőleg készpénzben kifizettessenek; d) valamint fentartom magamnak azon jogot is , hogy azon esetben, ha az intézetnél letéte­­ményben hagyott értékpapírjaimra valamely alapítványnál, vagy oly közintézetnél, a­melytől azok további forgalomba nem bocsáttatnak, ál­landó elhelyezést tudnék szerezni, azok nekem e körülmény igazolása után kiadassanak; vagy pedig, hogy a Magyar Földhitelintézet letéti­jegyére, szükség esetében, a Magyar Földhitel­­intézetnél vagy más hitelintézetnél előlegezvényt eszközölhessek; e) kötelezem magamat továbbá, hogy a.... községbeli váltságkötelezettekkel... évi... hó ... napján kötött alap-váltságszerződést (vagy ítéletet), mihelyt köztük s a Magyar Földhitel­­intézet közt a kölcsönügylet létrejön, a reá ve­zetendő azon záradékkal, miszerint a Magyar Földhitelintézet közvetítése folytán az abban foglalt kötelezettségek elenyésztek, átszolgál­­tatás végett az intézet igazgatóságánál le­teszem. 2 or. A Magyar Földhitelintézet igazgatósága a fentebbi pontokban foglalt ajánlatokat és fen­­tartásokat elfogadja, s ez utóbbiak hit teljesíté­sére magát kötelezi. Kelt............. (Két tanú ) N. N. mint volt földesur. A magyar Földhitelintézet igazgató­sága nevében: E szerződéshez az igazgatóság azon megjegy­zést csatolja, hogy ha a földesur, a­kivel a szer­ződés köttetik, valamely alapítványi tömeg, hit­­bizomány, püspökség, káptalan vagy egyéb köz­intézet, akkor a b), c) és d) alatti pontok el­maradnak , minthogy az ily kezekhez, a me­lyekben az értékpapírok a további forgalomba bocsátás ellen biztosítják, azok egyszerre s azonnal kiszolgáltathatnak. ( D) A jelzálogok telekkönyvezése. Mint már fentebb kijelentettük, kénytelen­nek érzi magát az intézet igazgatósága a tár­sulás módszeréhez folyamodni, hogy közve­títését az alapszabályok sérelme nélkül nem­csak a jobb birtokosokra, hanem a váltság­kötelezettek egyetemére is kiterjeszthesse.­­ Hogy e módszer egyúttal a telekkönyvi biz­tosság kellékeivel is ellátva legyen, szük­ségessé vált arról is gondoskodni , hogy a váltságkötelezettek által az intézet irányá­ban jelzálogul lekötött, s ideiglenesen társu­lati vagyonúi kijelölt birtokrészek telekkönyvi kezelése, a fennálló telekkönyvi rendszer keretében lehetővé váljék, a­nélkül, hogy a társulat tagjainak tulajdoni joga az őket egyenként illető birtokrészekre nézve kor­­látoztassék, s e birtokrészek forga­ma akár örö­­ködés, akár adós vevés utján nehezittessék. E kettős czél elérésére sikerült az igazgatóságnak a főméltóságu magyar kir. udv. kanczelláriától az itt következő rendeletet kieszközölnie : „12,281. sz. Hogy az úrbéri ,s ezzel rokon vi­szonyokból eredett, a fenálló szabályok értel­mében megváltás tárgyát képező szolgálmá­­nyok és kötelezettségeknek a mezei földipar ér­dekében sürgőleg igénylett végleges megszün­tetése minél inkább gyorsíttassék, s hogy az esetben, ha a váltságkötelezettek e czélra a Magyar Földhitelintézettől egyetemleges lekö­­telezés mellett kölcsönt szerezni óhajtanának, birtokállapotuk telekkönyvi kimutatását, a fen­álló telekkönyvi szabályok változatlan épség­ben tartása mellett, lehető egyszerűséggel esz­közölhessék , a telekkönyvek e részbeni ve­zetésére nézve következő kivételes kezelési mó­dozatok lesznek követendők : 1) Az ugyanazon községbeli váltságkötelezet­tek kérelmére, ezeknek azon birtokrészleteik­­ről, melyeket a megváltási kölcsöntőke biztosí­tásául a Magyar Földhitelintézet részére egy egyetemleges jelzálogként kijelöltek, vagy ki­jelölni óhajtanak, az eddigi telekjegyzőkönyve­ken kívül még egy folyó számokkal ellátandó külön nyilvántartási kimutatás leszen az A) alatti minta szerint készítendő, s annak hivata­los másolata a feleknek bármikori kérelmükre kiadandó. 2) E kimutatás teherlapján, a korábbi terhek kívánatos feljegyzésén kívül, csak a Magyar Földhitelintézet követelése leend, a netaláni ké­sőbbi változásokkal kitüntetendő. Ily változá­soknak különösen azon esetek tekintendők, mi­dőn a váltságköteles társulat egyes tagjai a Földhitelintézet irányában vállalt kötelezettsé­gük alól felmentetnek, s ennek folytán birtok­részleteik a nyilvántartási lapon kitöröltettek, — vagy midőn a társulat a jelzálog egyes rész­letei helyett másokat helyettesit. 3. A társulat tagjainak egyes telekkönyveik továbbra is a fennálló telekkönyvi rendeletek értelmében kezelendők; — azonban a nyilván­tartási ív teherlapján a Magyar Földhitelintézet részére történt bekebelezések az egyes telek­­jegyzőkönyvek teherlapjain is rövid kivonatban és hivatkozólag feltüntetendők. 4) Ha időközben egyik vagy másik részletre nézve örökösödés, vagy adás­vevés útján birtok­változás történik, ez a nyilvántartási ivén akként tüntettetik ki, hogy a zárjel között foglalt telek­jegyzőkönyvi szám keresztülvonatvan,—helyébe újabb zárjel közé azon telekjegyzőkönyv szóm Folytatása a 4-dik oldalon.

Next