A Hon, 1864. október (2. évfolyam, 224-249. szám)
1864-10-18 / 238. szám
238-ik sz. Kedd, October 18. K15 fizetési díj: A’ szán Itüli va vagy Budapesten házhoz hordva K ;7 hónapra.....................................1 fit 75 kr. % hónapra..........................................5 fit 25 — 6 hónapra........................................10 fit 50 — A., előfizetik az év folytán minden hnapban, megkezdhető , s ennek bármely napján törtánik mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. cTro maira Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik le küldetni. Szerkesztési iroda: Ferencinek tere 7-sik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 18-ik szám, 2-dik emelet POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz földszint. Második évfolyam: 18 Beigtatási dij i 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. fpi$: Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Előfizetési felhívás „H 6 M“ odol).—decemberi évnegyedek folyamára. Előfizetési ár: 5 frt 25 kr. A „SOBT“ szerkesztő és kiadóhivatala. Első magyar ki- és beviteli társaság. (. xport und Import Gesellschaft.) A A „Hon“ ez évi 218. számában volt szerencsém a közönség elébe lépni „az ipar- és kereskedés Magyarhonban“ czimű czikkemmel, s abban részvények utján egy nagy „magyar ki - és beviteli társaság“ életbe léptetésére az eszmét megpendíteni. Ezen vállalat főczéljául sok és gazdag terményeink, mint bor, dohány, gyapjú, gabona, kender, repcze stb. a külföldre kivitelét és ottani eladást, mint szintén a szükségleteinkre való idegen gyártmányok behozatalát hazánkba, tűztem ki. Egy oly vállalat szüksége és életrevalóságának bebizonyitására, a sok egyéb czikk közt, a dohányt emelem ki, mely maga is elegendő lenne a társaság első évi működésére; fényes és biztos eredménye által pedig jövőben annyi tőke ajánlkoznék a társaságnak, amennyi csak üzlete nagyobbitására szükségesnek találtatnék. Az éjszak-amerikai Egyesült Államok hivatalos kimutatásai szerint évenként, s jelesen 1859-ik évben hozatott be Európába 1,147,688 mázsa dohány (levelekben), melynek értéke 19,926,302 dollárt tett. — Negyedik éve már, hogy az ott dühöngő háború a dohánytermelést is majdnem megszűnteté, minek következtében az Egyesült Államok Európának ezen roppant évi szükségletét nemcsak hogy nem fedezhették, de tulajdon szükséglete biztosítására az amerikai kormány — mint azt nyilvánosan kijelentette — kénytelen volt, mint soha eddig, ezen terményre kiviteli adót szabni. Ha most körültekintünk, azt találjuk, hogy hazánkon kívül nem létezik jelenleg más ország, mely képes lenne ezen roppant szükségletet fedezni; hogy pedig Magyarország képes azt előteremteni, bizonyítja az osztrák finánczminiszterium hivatalos kimutatása, mely így szól: 1858-ik évben Magyarországban termett 1,479,941 mázsa dohány, vagyis két és félszer annyi, mennyit az egész osztrák birodalom egy évben elfogyaszthat. — 1861-ben csak 1,120,000 mázsa termett, melyből levonva az osztrák monopólium ugyanez évi szükségletét, azaz 660,000 mázsát . Magyarország Európa szükségletére évenként, a jelen mérsékelt termelésnél is, legalább 600,000 mázsa dohánnyal bír. A franczia és olasz kormányok készek lennének mindenkor kemény szerződésre lépni egy országos intézettel, mely azoknak nagy dohányszükségleteit fedezni, 1076 cautio letétele mellett, késznek nyilatkoznék. Az egy dohány-czikk — mondom — maga elégséges arra, hogy a magyar ki- és beviteli társaságnak fényes eredményt biztosítson. — De egy ily vállalatnak életrevalóságát és biztos sikerét még inkább bizonyítja mindazon, ugyane czélra inditványozott, s már alakulásban levő több idegen társaság terve, melyre idegen, s különösen az angol tőke ajánlkozik. Az értekező szorosabb magyar szempontból fogván fel a dogot, azon törekszik, hogy a hazai közönség figyelmét azon nagy veszélyre felhívja, melynek szeretett hazánk az által tétetik ki, ha minden anyagi vállalat idegen tőkének — tehát idegen érdeknek és befolyásnak engedtetik által, minek lassú de biztos végleges eredménye ki nem maradthat, s ez: egyelőre az általános elszegényülés, s jövőben nemzetünk tökéletes tönkrejutása, kipusztulása. Egyik legtiszteltebb nagy hazánkfiának, Deák Ferencznek szavait idézem, melyeket ő most 20 éve mondott, s melyeknek értelmét a jelenben a lefolyt évek úgyszólván potencirozták: „Igen roszul vélekednék — úgymond ő — ki azt hinné, hogy csak harczok zivatara sodorhat el egy nemzetet; van egy más, lassúbb, de dísztelen és aljas nemzeti halál is : a közelszegényülés vagy nemzeti sorvadás. Ettől hazánkat megóvni, a jelen időnek feltétlen parancsa, nekünk legszentebb kötelességünk, legmagasztosb honfitisztünk. — Mennyire elszegényült e nemzet, mutatja az, hogy alig van már hazánk földén adóssággal nem terhelt jelentékeny család; az egyes polgárok gazdagsága pedig összevéve teszi a nemzeti boldogságot.“ Cosmopolita szempontból igaz, hogy mindegy, tulajdon vagy idegen erőnek köszönhetjük-e, ha hazánk vaspályák és csatornákkal láttatik el, ha termelő osztályunk gazdag terményein túl adhat; — de nem úgy áll a dolog, mihelyest, mi, mint nemzet, elveszni nem akarunk. Hajdanában győzelmek, sarc és zsákmány tettek erőssé és naggyá egy nemzetet , de mostani civilizált korszakunkban az anyagi téren munkásság — conditio sine qua non-ja egy nemzet boldog léterének. Kelet-India sorsa ugyan nem lenne ránk tökéletesen alkalmazható, de annyiban mégis szolgáljon okulásunkra, miszerint az ottani bennszülöttek süledését és tökéletes koldusbotra jutását lényegesen az okozá, hogy minden anyagi vállalatok initiativáját és vezényletét az angol tőkék ragadák kezekbe. Működéseiknek természetesen nem lehetett egyéb és nemesebb vezérfonaluk, mint felhasználni minél nagyobb haszonnal a bennszülöttek verítékét és hazájuk természeti gazdagságait. Fogjunk tehát magunk a munkához, mert különben mi is tönkre jutunk, s valóban az ké lesz szép hazánk, kiknek mi azt a patikából zsákmányul oda engedjük, s akkor majd a jövőben például idéznek arra, hogy mennyire juttathat egy erőteljes nemzetet a tétlenség és anyagi érdekeinek elhanyagolása. Nem egyszer hallom a külföldön, és bizonyosan nem egyedül magam, a magyart restséggel vádoltatni; pedig jó magyar parasztunk, ha nem többet, annyit mindig dolgozik mint a külföldi; ennek azonban azon előnye van, hogy hazája anyagi érdekeinek terén az intelligentia is közreműködik, s igy a földmives munkája is háladatosabbá válik; — avagy a paraszt kötelessége-e utat törni a civilizált világgali szorosabb viszonyokra? Mily keményen és keservesen boszulá meg egy mostoha év, anyagi érdekeink iránti részvétlenségünket, mindnyájan érezzük ; — két három jó év sem leend képes az 1863-ban rajtunk vert sebeket behegeszteni. Mindez nem történhetett volna, s jövőben nem is történhetik meg többé, ha erőnket, tehetségünket és jó akaratunkat egyesítve, a megpendített ki- és beviteli társaságot megalakítjuk, mely egyrészről biztosítaná a termelőt terményeinek biztos és jutányos áron eladásáról, más részről tetemesen növelné a nemzet vagyoni gazdagságát azon haszon által, mit a társaság, mint egyrészt hazánk, másrészt a külföld bizományosa, működéseiből előteremtene. A magyar ki- és beviteli társaság czélja: terményeinknek és gyártmányainknak (vas, üveg, porczellán, liszt stb.) a külföldre kivitelét és eladását, mint szintén a szükséges gyarmati termények és idegen gyártmányok behozatalát az országba bizományban vagy erejéhez képest tulajdon rovására is eszközölni. 2) A termelőknek a bizományba átvett terményekre, a társaság pénzbeli erejéhez képest, illő kamat mellett előleget adni. 3) Bel- és külföldi váltók vevése és eladása, egyszóval, mindennemű banküzlet. A mezei gazdaság, az ipar és kereskedés, azaz hazánk anyagi érdekeinek okszerű fejlődése végett, a társaság kötelességének tekintendi, mindazon egyleteket és iskolákat, intézeteket és vállalatokat, melyek e czélra már állíttattak, vagy a jövőben állíttatni fogjak, erejéhez képest adakozásaival segélyezni. Székhelye a társaságnak Buda-Pest volna. — Főügynökségek és raktárak alakíttatnának azonkívül még : Pozsony, Kassa, Debreczen, Kolozsvár, Brassó vagy Szeben, Arad vagy Szeged, Eszék, Zágráb vagy Károlyváros, Fiume, Soprony, Győr és mindazon helyeken,melyek közlekedési szempontból fontosaknak találtatnak. Ezen városok így központjaivá válnának az azon vidékbeli összes kereskedésnek, s a társaság ottani raktáraiból történnék egyenesen a kivitel. A társaság alaptőkéje 20 millió oszt. ért. forintból állna, mely 101,000 darab 200 oszt. ért. frtos részvénybe fektettetnék. Egyelőre csak 10 000 részvény bocsáttatnék ki, s ha ez alá leend írva, és 50 °/o l befizetés megtörtént, a társaság alakoknak nyilatkoztatnék. Befejezésül újólag Deák Ferencz szavait idézem, ki azt mondja: „Azonban ne feledjük, miszerint nem egyes.............hanem egyesített erő tehet csak valamit,azért ezen vállalatban minden választófalak ledőlnek: földbirtokos, kereskedő, kézműves, földmivelő egymás mellett álljon a sorban.“ Pest, October 10. 1864. Ifjabb Novelly Antal. Pest, oct. 16. A múlt héten az időjárás általában hűvös és száraz volt, mert bár az ég több napig folyvást be volt borulva, eső nem esett, pedig a vetés nagyon kívánná a nedvességet; a kukoriczatörés javában foly és nem mindenütt nyújt kielégítő eredményt, a szemnek nagy része nem lévén kellőleg kifejlődve s megélve. Az európai pénzpiacz helyzete a lefolyt héten semmit sem javult; sőt ellenkezőleg a baj még tovább terjedt, a mennyiben több nagy bank ismét feljebb emelte a leszámítolási százalékot, s Angolországban, valamint a kontinensen, számos kereskedő és iparos cég szüntette meg fizetéseit. Az itteni terményüzletre azonban e viszonyok nem gyakoroltak észrevehető befolyást, mert az, főleg gabnát illetőleg, élénkebb és kedvezőbb hangulatú volt, mint talán két hónap óta. Habár a forgalom nem is volt épen valami nagyon jelentékeny, de az ilyennél kedvezőbb jelenségnek tarthatjuk a múlt héten búzát illetőleg tapasztalt 10 —15 krnyi áremelkedést, mely pedig nem üzérkedés által előidézett pillanatnyi változásnak, hanem szilárd, kézzelfogható indokon alapulónak látszik ; ugyanis a külföldi, főleg déli németországi piaczokon, melyek jelenleg egyedüli kiviteli piaczaink, a gabnaüzlet lassanként, amint az idei termés és a fogyasztás aránya iránt jobban tudják magukat tájékozni, szilárdul, az árak emelkedésnek indulnak és a kitűnő minőségű magyarországi búza mindinkább keresettebbé válik. Piaczuokon a búza forgalma e héten meghaladta az 50,00ü mérőt. Rozsból mindeddig csak jelentéktelen szállítmányok érkeztek , a kereslet e czikket, főleg a nehéz minőségűt illetőleg, élénk; eladatott 500 mérő 79—80 fontos novem.—decemberben átadandó,2 ftjával. Szintén csekély a készlet s élénk a kereslet ser főzésre alkalmas árpát illetőleg; kivitelre mintegy 1100 mérő vásároltatott meg 2 ft 10 krjával; a takarmánynak való el van hanyagolva. Zabot illetőleg kedvező hangulat uralkodott; ára szilárdan fentartotta magát s valószínűleg rövid időn még emelkedni fog. Kukoriczára nézve, melyből való készletünk már nagyon leolvadt, a kereslet mind élénkebben nyilvánul a fogyasztás részéről, mely az uj termelvényt nem képes bevárni; ára felment 2 ft 65—80 krra. Új árura is köttettek szerződések, tavasszal átadandóra 1 ft 90 kr—2 ftjával. Kölest illetőleg a hangulat jó, de a készlet csekély lévén, forgalma korlátolt. A gyapjúüzlet korlátoltabb volt; a forgalom mindössze is mintegy 800 mázsára ment; 200 mázsa bánsági és baranyamegyei kétnyeretű nyári és ugyanannyi bácskai egynyiretű,a külföld számára vásároltatott meg ; az árakban nem tapasztaltakért említésre méltó változás. Repczét illetőleg e héten élénk volt az üzlet; a kereslet, mely ezelőtt csak a hibátlan minőségű termelvényre szorítkozott, kiterjedt most a silányabbra is, mely aránylag jó áron kelt ; a forgalom közel 20,000 mérőre emelkedett; árak minőség szerint 4/2—6 ft. — Az olaj ára szilárdan fentartja magát, habár jelenleg e czikk üzlete valamivel csendesebb is , kés, ám vagy még e hóban átadandó 25d/4 ft, későbbi 241,4— 24/2 ft mázsánkint. A szesz üzletében a múlt héten tapasztalt jó hangulat és árak fentartották magukat, bárha további emelkedés nem is történt- Új áruból már érkeznek szállítmányok, melyek átvitelben hordóstól 48y2—49 kijával kelnek fokonkint. A határides áru üzletében pangás uralkodik. Disznózsírra nézve élénk a hangulat, a készárunak ára nem változott; december—áprilisben átadandó, illetőleg 200 mázsára köttetett alku 32 ftjával. Amerikai termelvényből nem érkeztek, újabb szállítmányok. A Sza 1onnából a készlet csekély, az üzlet korlátolt. Idei mézről már érkeztek szállítmányok , a nyers 18‘/a ftjával, a szinméz 17 ftjával könnyen vevőre akadna, de a tulajdonosok nem hajlandók termelvényüket ez árán bocsátani áruba. Tavalyi tisztított 11 —12 ft Viaszból mintegy 30 mázsa adatott el 108—110 forintjával. Borkőre nézve egy idő óta kedvezőbb hangulat uralkodik s kereslet volna, de vevők és tulajdonosok eddig még nem tudtak az árban megegyezni; a finom fehéret 33—34 ftra tartják, míg a vevők csak 311,—32 ftot ígérnek; a piros 29—30 ft. Hermagot, külföldit, illetőleg élénk az üzlet; főleg olaszországi termelvényre köttetnek nagy szerződések; ennek mázsája a budai pályáról átvéve 311/2 —32 ft. Szilvára nézve a hangulat kedvező,később szállitandóra számos alku köttetik, összesen mintegy 5000 mázsára köttetett alku. A készáru mázsája, zsákokban 9Y4, hordóban 9 Wa ft. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: October 17. — 5% metalliques 698 ) Nemzeti kölcsön 78.50. 1800-diki sorsjegyek 93.10. Bankrészvény 774.— . Hitelintézeti részvény 180.10. Londoni váltó 116.—. Ezüst 115.75. Arany 5.52. Fest, oct. 17. Derült, bűvös idő. A hévmérő reggel korán fagypont alatt állott, később azonban elég kellemes volt a jég. A galnaüzletben nem tapasztaltatok említésre méltó változás. A forgalom élénk, a hangulat folyvást kedvező, főleg búzát illetőleg, mely a múlt heti árakon örömest vásároltatik, s melyből összesen, részint készpénz, részint három havi fizetésre mintegy 15,000 mérő adatott el. A rizs keresett és ára szilárd, szint azt lehet mondani serfőzésre alkalmas árpát illetőleg is. Zab szilárd. A kukoricza fogyasztásra nagyon keresett. Repczét illetőleg a hangulat kedvező; forgalma több ezer mézőre ment. Olaj nyers készáru szilárd; kevésbbé jó a hangulat később átadandó árut illetőleg. Gabonaárak Pesten oct. 17-én. Alsó austriai mérőtus érint Súly, font szerinti Legj alant | Közép Légmagasbár oszt. árt. Bozíi bánsági, 87.38.89 3.15 3 20 3.25 „ tiszai és pesti 89 90.91 3 30 335 3.4 ) „ fehérmegyei 84.H5.hG— — — v bánkai 84.m5.857.— — — SLozs..................... 78.19,H 1.80 2 85 29 ) Árpa sörnek való 69.70.il 2.— 2.05 2.10 „ takarmánynak 66 «7 68 15 1. 0 1.35 ftab..................... 44.45.46 1 20 1.25 1.30 Kukorica« . . . 82 83.s4 2 60 2 70 2.80 Bsb.....................— 6 00 6 25 6 40 Köles»..................... —3 70 8.8 j— Kepe»« .... 5 76 6 — 6.25 Pesti börze okt. 17-én. Vidéki tudósítások. (Sz. H.) Szeged, oct. 14. (Vásári tudósítás.) A szegedi vásárokon a forgalom már több év óta hanyatlik s alkalmasint szerencsésebb viszonyok között sem fogja régi élénkségét visszanyerni. — Bármily szegényesen ütött is ki a nyári vásár, azon reménynyel kecsegtetett, hogy a nyomasztó ínség megszűntével, az aratás után okvetlenül be fog következni némi élénkség a forgalomban , s íme mot is csak a régi, sőt lehet mondani nagyobb élettelenséggl találkozunk minden üzletágban, mint a múlt évi őszi vásárkor. A lakosság csak az elkerülbetlenül szükségesekre szorítkozik s tehetősebb családok is a takarékosság erényét gyakorolják s igy az oly kereskedelmi czikkek is, melyek egy nagyobb háztartás díszei gyanánt szerepeltek, most a boltban hevernek. A közmüczikkek a viéki vásárlók által kerestettek ugyan s minden kisebb kereskedő a környékből örömmel ellátta volna boltját a szükséges őzikékkel, azonban, miután a régi kötelezettségeknek sincs elég téve, nagyobb kereskedőink jónak látták a hitelt lehetőleg m gszontani, s csak egyes esetekben árultak készpénz nélkül. Emiatt a fogyaték kifelé nagyon silány s a piaczon is gyönge volt s csupán a durva téli kelmék, gyapot és vászonnemüeknek volt közép keletök. A vörös-, divat- s fényüzési czikkekre a vásár épen semmi befolyással sem volt s forgalmunk alig említhető. A kész ruhanemüek közt is csak a durvább kelmékből készültek fogytak némileg; a finomakat épen nem vették. A terménykereskedés, különösen a közbejött iaelita nagy ünnep miatt, igen gyöngén volt képviselve. A gyapjúból alig került valami a vásárra s a homoki gyapjú 65—70 frt, a tiszai 80—85 frton kelt mázsánként. A nyersbőrből szintén keveset hoztak s e czikknek csak nagyon alacsony ár mellett volt némi kerete. Az ökörbőrt 45, a tehénbőrt 40 írtért vették mázsánként. A lóbőr 5, a juhbőr 3, a báránybőr 2 kon kelt páronként. A készített bőrökből is kevés fogyott s e czikkekre nézve a hitel is nagyon meg volt szorítva. A helybeli nagykereskedések jegyeztek : a fontos bőrért 85—95 frt, a fénybőrért 220—245 ft, a hallott bőrért 200—220 ftot mázsánként. A tehénbőr 9 — 14 frt, a lóbőr 5—8 ft volt darabonként. A kordon 18—35 ft, a zergebőr 12—40 ft, a fekete juhbőr 9 —15 ft, a közönséges bélésbőr 7 ft 80 kr— 8V2 ft volt csomónként. A zsiradékból kevés került a piaczra, s a szappanon kívül csak a helyi fogyasztásra volt eladó; az élvezhető disznózsír 40 frt, a füstölt bus és szalonna 38—42 ft, a friss szalonna 33 ft, az első romló szappan 21 frton adatott mázsánként. A gabonapiaczra a vásár első napjaiban kevés, de a hét közepén erős szállítás történt. A múlt hét vége felé érezhető áremelkedés sem tarthatta fen magát. A szállítmány közt legtöbb a kukoricza, de ebből csak igen kevés a szép czikk. Jegyzeteink a következők : 89 — 9ü t’ns tiszta búza 2 ft 40—50 kr; 86— 88 f.,s 2 20— 2.30 kr, kétszeres 1.75—l.bő, rozs 1.31—1.40, szép árpa 1.10—1.20, könnyebb 90—1, zab tetejezve 1.10 — 1.15, szemes kukonca 1.20, 4 véka csöves kukoncza 1.20—d.25, köles 1 forint. Ezenkívül néhány száz mázsa mustármagot is szállítottak s 7 ft 20 krön árulták mázsáját. A baromvásárra, a közel megyékben uralkodó marhavész miatt, csak közép behajtás történt, s csak igen kevés idegen kereskedő volt a piaczon. A szarvasmarha többnyire jól táplált s vágószékre alkalmas vola. A fogyaték kevés volt, fizettek : az első rendű ökörért 20, a másodrendűért 150—160, a tehénért 100— 121, a másfél és két éves bornyuért 50—60, gyöngébb igás ökölért 140—13uftot páronkint. A lovakból szintén keveset láttunk, s csak közép áron keltek. A sertésből közép mennyiségben hajtottak, s az egy és másfél éves 20—25 ft volt páronként. (Gy. K.) Győr, oct. 15. Hetivásárunk ma szokatlan élénk volt, s miután az alföldi szállítmányok még addig igen lassan érkeznek, mindamellett, hogy az árak átalában minden gabnanemeknél 15—20 krral is emelkedtek, a beszállított mintegy 14,000 m. mennyiséget a kereskedők mind összevásárolták. Uj kukoricza is volt már a piaczon; azonban tejessége miatt kereskedése még nem alkalmas; a fagyok ártottak neki. Időjárásunk borult s valamivel enyhébb. Behozatott: búza 7019 mérő, rozs 2109 mérő, árpa 1933 ut., zab 1520 mérő, köles 575 m., bab 221 m., kukoncza 155 mérő, burgonya 612 mérő. — Az árak következők: Egy ausztria mérő tiszta uj buja 2 ft 85 — 3 ft 15 kr, közönséges uj 2 ft 50—2 ft 70 kr, rozs 1 ft 70 - 90 kr, árpa uj 1 ft 40—80 kr, zab 1 ft 10 -30 kr, kukoricza 1 ft 40—1 ft 80 kr, köles 1 ft 20—60 kr, széna uj, két lovas kocsi 6—8 ft, széna egy mázsa 1 frt 10—30 kr, bor egy akó idei 7 frt —10 frt, mint liszt egy m. 6 ft, zsemle liszt egy m. 5 ft, kenyér üsd egy m. 4 ft 50 kr, barna liszt egy mérő 4 ft, zsupp 12 font 6 kr, burgonya zs..kja 60 kr —80 kr, bab uj 3 ft 60—80 kr. (A d) Arad, oct. 15. A szüret már nagyobbrészt befejeztetett, s minden várakozáson alul ütött ki; a kukoriczatöréssel már most is mindenfelé nagyban foglalkoznak, s ez okból a szállítmányok is az ú s ujtaradi hetivásáron jelentéktelenek voltak. Az újaradi hetivásárra mintegy 5000 mérő búzát hoztak, s az jó áron el is kelt; a legjobb minőségűből 2 fr. 50 krt. fizettek mér.-ért. Hozzánk csak alárendelt minőségűt hoztak Rozsból 4000 mérő volt, s 1 fr. 20 kron. keltm. — Árpa szabból elég volt s 90 kron kelt mérője, az utóbbiból a szokásos 10 *0 tetejezéssel. — Gubacsból e hét folyamában 1500 mázsa adatott el egy helybeli bőrgyárnak, s pedig a legjobb minőségűből 120 fontjával 10 fr. 50 krral. Szeszből néhány 100 akó a kötött szerződések fjében 45 ki ért fokától adatett át; a szűk készletek miatt jó elete volt, s a már tényleges készletért 47 krt fizettek fokáért. Tiszai bizából 8990 fiitos, néhány ft 00 mérő vétetett 2 frt 50 kr. Rozs ismét nagyon keresett s kivit. Ire mintegy 8000 mérő vétetett meg. A tegnapi hetivására behajtatott ökör 45 drb, egy részét mészárosok vették 55 — 95 forint n darabját; nagyobb része eladatlan maradt; tehén 32 drb. nagyobb része 48—80 frton adatott el darabja; borj u 42 drb, mészárosok vették meg 9—16 frton darabját; juh 156 db. nagyobb része vevőt talált 5—8 irton darabja ; sertés, feleitékeny számmal olt fölhetve, el is kelt 26—28 krrat fontja; ló, elég érkezett a piaczra s el is adatott jó áron. A befizet itt össz. Utolsó jöved. összeg. Értékállás. O . o . TS 3 ? 45 < Hírt írt ki 570"/c>-os magy. záloglevél 85.25 85.75— —770-es magy. jövedákjegy— 100 500 50 50 Pesti ker. bank részvény 627 635 60100„ takarékpénztár rész. 1040 1050— 25 — budai „ „ 420 — 40— óbudai „ 75 80 525 32 127.. Pestbudai lánczhid „ 370 375 105 5 80 » alagút n Pesti hengermalom „ 53 60 500116 — 975 1000 200 25 — Keresk. kamra épület „ 340 350 800 38 — Magy. biztos, társaság,, 570 — 200 24 — Pannónia viszonbizt. társ. 100 690 részvényei Sz. István kőszénbánya 285 — 1000— részvényei Pannónia gőzmalom , 155 165 1160 1200 Hivatalos értesítések kivonata. (A „S nyuod IS ki számából.) 9 Árverés: Pest, Csalányi 1st.., ingóság, cet. 18. és 19. d u. 36.; Kis Várda, Eisenbirger Dáv. ingók, ingatlanok, oct 27.; Bács-Bodrogh megye Petrovoszello, Marticzki Vita, ház, nov. 14 r. 10 ó.; Veszprém m. Palota, ingók, nov. 3; Zemplén, Horváth Józs. fekvőségek, 1 ov. 11 r. 9 ó.; Pest, Faltay Antal, bútorok, oct. 27 d. u. 3 ó ; Eger Bajor Lajos, fekvőségek, nov. 9. r. 9 ó.; Pest, telek, oct. r. 10 ó.; Pestui, Mogyoród, Ellenbacher Mib. fekvőség, dec. 14 reg. 11 ó.; Szolnok, Hegedűs Károly,ház, nov. 18. reggel 9 órakor. Csőd: Kőszeg, Bellovics János hagyatéka ellen, novem. 14—16. g. Borsy Vilmos; Nagy- Várad, Csepregi Lajos hagyatéka ellen megszüntetett. Felhívás: A batizi- s batiz vasvári birtokosok a földosztályzat hitelesítése végett szatmári alispáni bíróság elé, nov. 2.; Fehérm. alispáni bírósága elé, küldi birtokosok, felmérés, kiosztás, birtokkönyv és térképek meghitelesítése végett, nov. 4.